Dunántúli Napló, 1971. április (28. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-24 / 96. szám

1971. április 24. 3 DUNANTÜLI V*Plö Mit ígér a holnap? Tervek, apróra váltva A mechanikus tervkészítés ideje lejárt. A tervszámok megszűntek misztifikált hegy­csúcsok lenni, melyek meg­mászása oly sok, s nem egy­szer oly felesleges erőfeszíté­seket kívánt. A terv az igé­nyek és lehetőségek össz­hangját biztosító alapdoku­mentum, melynek minden té­vedéséért keményen fizetni kell. A tervkészítés tehát nem egy papírmunka a sok közül — a tervkészítés a legjelen­tősebb és legfelelősségtelje- sebb vállalati feladatok egyi­ke, éppen ezért nagyon is jo­gos a kérdés: mit tudnak a tervekről az emberek? S egy­általán: érzik-e, hogy részük van benne, közül van hozzá? * PÉCSVÁRAD, építő ktsz. Háromszáz ember, 25,3 mil­liós termelési érték. A közel­múltban jóváhagyott — 1970 —75-ös évekre szóló — kö­zéptávú terv a termelés 76, a létszám 19 és a bérek 13 százalékos növekedését írja elő, ami a helyi viszonyok figyelembe vételével kis túl­zással akár viharos fejlődés­nek is nevezhető. (Az elmúlt öt évben például mindössze 43 százalékkal nőtt a terme­lés — 35 százalékos létszám- növekedés mellett.) Az új tervidőszak legna­gyobb eseménye a korszerű, olasz félautomatákkal felsze­relt mozaik-üzem felépítése lesz. A 12 milliós beruházás­hoz 6 milliót az állam adott. A másik lényeges változás: modernizálják a szállítást, anyagmozgatást. A már em­lített 12 millión túl — saját erőből — 4,7 milliót fordíta­nak a legszükségesebb gépek, berendezések biztosítására. Ez, persze, csak a tervezett változások egyik oldala. A másik: öt év alatt mintegy 40 ezer forinttal kívánják emelni az egy főre eső éves termelési értéket. 1970-ben 94 ezer forint értéket állított elő egy szövetkezeti tag — 1975- ben pedig már 139 ezret kell előállítania... * — UGRÁSSZERŰEN meg­növelni a teljesítményeket — ez az emberek húsába vághat, kezdjük hát ezzel a témával a beszélgetést. — ön szerint lehetséges...? — Igen. bár ez nem itt, a műhelyekben dől el, hanem az építkezéseken, ahol ma még mindig hiányzik vala­mi... — A bádogosműhely mit kap az elkövetkezendő öl. év­ben? — Sajnos, keveset — Mire lenne a legnagyobb szükség? — Egy bádoghajlító gépre. Már évek óta egy dorong se­gítségével hajlítjuk a léme­zeket, éppen úgy, mint száz .évvel ezelőtt. Ez a gép meg­sokszorozhatná a teljesítmé­nyeket. Kovács István 1961 óta dol­gozik a szövetkezetben — itt volt iparitanuló is. Nyolc- ötven az órabére — két évvel ezelőtt kapott utoljára eme­lést. A kérdésre: mit vár az elkövetkezendő öt évtől? — csak hosszas gondolkodás után válaszol. — Azt, hogy elfelejthetjük azt a szót: „üresjárat”... * GÖBL JÓZSEF LAKATOS. A műhelybe lépve összerán- dul az ember szeme: hegesz­tőpisztoly villog a terem kö­zepén. Rend van, tisztaság, Köziiletek. építtetők FIGYELMÉBE! Friss 500-as cement, hullámpala, eternit nyomó- és lefolyócső nagy mennyiségben kapható a mélykúti TÜZÉP-telepen. Telefon: Mélykút 11. Nyitvatartás mindennap 7—14 óráig. igaz a gép kevés. A lakato­sok most éppen fémvázas bú­toralkatrészeket gyártanak, s miután a norma elég szoros, meglehetősen feszült a han­gulat. — Kétezer forintot kere­sek, az meg ma már nem pénz. — Mennyi lenne méltá­nyos? — Szerintem háromezer. — Ha elnök lenne felemel­né? — A szerszámozottságon javítanék . . — A tervtárgyaló közgyű­lésen részt vett? — Minden közgyűlésen ott vagyok. — És? — Ha úgy lesz, ahogy mondták, akkor minden rend­ben van. — Nem szólalt fel? — A részlegvezetőnek szok­tuk mondani, ha valami fáj... LUTZ LAJOS MŰSZAKI VEZETŐ, a terv egyik készí­tője mondja: a javaslatok, észrevételek túlnyomó több­sége a termelési tanácsko­zásokon, küldött- és vezető­ségi üléseken hangzik el. A szövetkezet negyedik ötéves terve első megfogalmazásban már a múlt év szeptemberé­ben elkészült. A terv alapját az előző időszak számai, a rendelkezésre álló megrende­lések, . az országos fejlődést előrejelző központi irányel­vek, illetve a részleg- és bri­gádvezetők tanácsai, kérései, felajánlásai alkották. — Kovács István kéréséhez mit szól? — Ami a technológia kor­szerűtlenségét illeti, nincs he­lye a vitának. Valóban pri­mitív eljárással dolgoznak, de ez csak a dolgok egyik olda­la. A másik: mi tulajdonkép­pen csak azért gyártunk eső­csatornákat, hogy az őszi-téli időszakban kitöltsük a kapa­citást ... — Tehát nem lesz lemez­hajlító. — Mást fontosabbnak vél­tünk ... * HERING GYULA kőműves brigádvezető Pécsett, a Bá­rány úton dolgozik emberei­vel. — Szerintem az a legfon­tosabb, hogy mielőbb gépek­kel pótoljuk a hiányzó em­| béri munkaerőt, illetve, hogy I. emberi erőt szabadítsunk fel. Itt van például ez az özönvíz előtti daru. Lassú, balesetve­szélyes; egyszerűen visszafog bennünket. Szerintem helyes, hogy az új ötéves tervben az anyagmozgatás került az első helyre .,. — Az Ön véleményéi ki­kérte valaki? — Ha nem kérdeznék, ak­kor is mondanám. — Az 1973-ra megépülő mozaiküzemről hallott? — A minisztérium pályá­zatot írt ki, s miután mi tet­tük a legmegfelelőbb ajánla­tot, nekünk adják a pénzt. Hatmillió az államtól, hat­millió hitel — ebből már le­het valamit csinálni. Ügy hal­lottam, a gépek körül vita volt, nehéz volt eldönteni, milyenek legyenek, de végül is a lehető legkorszerűbb mellett döntöttek. Szerintem ez is helyes. Inkább most kerüljön többe, mint később, a termelés folyamán ... — Az anyagellátás megja­vítása érdekében mit lehetne tenni ? — Én úgy gondolom, van anyag, csak éppen nem ott, ahol kellene. A diszpozíció­kat, a felhasználást, s a szál­lítást kellene ésszerűsíteni, szigorítani... * A KADAROK a munkával való ellátottságot dicsérik, a kőművesek az új kisgépeket, s bár azt senki sem mondja, hogy minden jól megy, a kérdésre: száz forint többlet­bérért elmenne-e a szövetke­zettől, húsz ember közül csak egy felelt igennel. A terv szép lassan testet ölt: az első negyedév ered­ményei alapján az máris biz­tos, hogy idén mintegy ötmil­lió forinttal túlszárnyalják a tavalyi évet. A szövetkezet Pécsi pezsgő a vadászati világkiállításon A pécsi pezsgő kiváló mi­nőségét a vadászati világki­állítás májusban hazánkba érkező vendégeinek is alkal­muk lesz megismerni. A ki­állítás rendezősége felkérte a Mecseki Pincegazdaságot, hogy a vadászati világkiállí­tás címkéjével. 3 decis üve­gekben fehér és vörös pezs­gőt palackozzon a jövő hó­napban megnyíló szekszárdi Gemenc szálló és étterem részére, amely a híres ge- menci vadrezervátumot meg­tekintő külföldi vadászokat látja majd vendégül. A pin­cegazdaság örömmel tesz ele­get a felkérésnek és a cím­kék leszállítása után azon­nal megkezdi a megrendelt pezsgő töltését. De nemcsak a pécsi pezs­gő lett keresett italmárka, mert a Pannónia vermuth- nak is bővül az exportpiaca. Lengyelország és Jugoszlávia után, csehszlovák megrende­lésre a múlt héten 20 ezer palack vermuthot szállított a pincegazdaság Prágába. Rendkívüli károkat okoz­tak a cukorborsó-vetésekben az április 15—16-i hajnali fagyok. A Szigetvári Kon­zervgyár szerződéses borsói­nak körülbelül egyharmada elfagyott. Háromszázhetvenhárom va- gonnyi zöldborsót akartak idén feldolgozni. Ehhez mint­egy 300 katasztrális hold ter­mését kötötték le termelő- szövetkezetekkel létesített szerződésekkel. Termeltetési igényeikkel elsősorban a kör­nyékbeli tsz-eket keresték meg és tíz kilométeres kör­zetben, 246 vagon borsóra szerződtek. A terv teljesíté­séhez szükséges további 127 vagon borsót távolabbi me­zőgazdasági üzemek biztosí­tanák. Mind a gyár, mind a szer­ződő termelőszövetkezetek nehéz helyzetbe kerültek a cukorborsó-táblákat átlago­san 33 százalékkal károsító április 15—16-i hajnali fa­vezetősége néhány új lehető­séget, utat is talált, ami az egyébként nyomasztó tőke- szegénységen is segíthet. A már említett ÉVM-pályázat megnyerése mellett karban­tartási szerződést kötöttek a PIK-kel, melynek fejében a pécsi tanács vissza nem térí­tendő anyagi segítséget ígért. A terv, különösen a közép- " illetve hosszútávú terv, elké­szítése korunk bonyolult gaz­daságpolitikai viszonyai kö­zött mindenekelőtt a vezetés dolga — ez kétségtelen. Az is kétségtelen azonban, hogy az emberek túlnyomó többsé­gét nemcsak az érdekli, ami ma van. A pécsváradi Építő Ktsz szerény, de mégis egy­értelműen előrevivő tervet készített, s miután az embe­rek többsége úgy érzi: ő is beleszólhatott a jövő alaku­lásába, az akarás, a jószándék oldaláról a jelek szerint biz­tosított is e tervek realizálá­sa. Békés Sándor Kisüzemek — keresletkutatás A piac „bevágta az ajtót“... A szenlloriuci faipari üzemben úrrá lettek a nehézségeken A lanyhuló piac, a keres­let kis változásai folyton feladják a leckét a kisüze­meknek. olykor létüket is megkérdőjelezik. Ilyenkor minden azon áll vagy bu­kik, hogy a kisüzem mek­kora rugalmassággal, milyen gyorsan képen olyan új ter­mékre átállni, amelyre a piacon kereslet mutatkozik. Ajtókra nagy szükség'van. Mégis, a közelmúltban ke­serves napokat éltek át a szentlőrinci fogyasztási szö­vetkezet faipari üzemének dolgozói. Az első negyedév­ben értékesítési nehézségeik támadtak. Stílusos kifejezés­sel: a piac bevágta az ajtót. A TÜZÉP — arra való hi­vatkozással, hogy pillanat­nyilag telített a piac, mert Jugoszláviából és Romániá­ból ajtókat importált az or­szág — csak a termelés fe­lét volt hajlandó átvenni. I Mindez érzékenyen érintette a kétszáz főt foglalkoztató faipari üzemet, s mivel ez | hozza a nyereség zömét, így i természetesen magát a fo­gyasztási szövetkezetei is. Csökkentek a bevételek. Csökkenteni kellett a ter­melést. Az esetben tulajdonképpen nincs semmi különös, ha­sonló hullámvölgyre minden kisüzem elkészülhet. Végső­soron úrrá lettek a nehéz­ségeken. Hasonló krízisen már átesett a szentlőrinci faipari üzem, amikor a nagy budapesti ruhagyár máról holnapra bejelentette: nem tart igényt a szentlőrinci vállfákra. Sikeres húzással akkor tértek át az ajtók gyártására. A TÜZÉP biz­tatta őket: öt évre biztosított a piac. Ez így igaz. Időn­ként azonban, mint most is, még ilyen keresett cikk ese­tében is lanyhulhat a keres­let, telítődhet a piac, s kin csattan az ostor? — a kis­gyasztási szövetkezet nein láthatta előre, hogy az idén ajtókait importálunk és ideig­lenesen telítődik a piac. Ha kellő információkkal rendelkezett volna a szövet­kezet, nincs ez a hullám­völgy, megelőzhették volna az eseményeket. Tehát: in­formációk a kereslet vár­ható alakulásáról. De hon­nan? Például a téglahiány kihatásait előre jelezhette volna; az ÁFÉSZ piackuta­tója. De nincs piackutató szakember. A ..tapasztalatot Szentlőrincen is leszűrték és a jövőben lesz ilyen meg- b!zatás a szövetkezetben. Más információk azonban, mint például az import vár­ható alakulása — úgy tű­nik — megszerezhetetlenek. Itt viszont már nemcsak1 Szentlőrincről van szó, ha­nem más kisüzemekről is, amelyeket szintén nehéz helyzetbe hozhat egy előre nem látható import-ügylet. Valamiképpen el kellene érnünk, hogy a külkereske­delem jó előre jelezze a belkereskedelemnek, esetünk­ben a TÜZÉP-nek, hogy például az első negyedévben ajtókat fog behozni külföld­ről, és hogy a piac telítődé­sére lehet számítani. Ebben az esetben a TÜZÉP közöl­hette volna a vele kapcso- I latban álló partnerekkel, ‘ hogy csökkentsék termelésü- \ két, fölös kapacitásukkal ; álljanak át más termékre. Az ilyen információáramlás i kiküszöbölhetné a szentlő- | rincihez hasonló hullámvöl- I gyeket. Szentlőrincen végül is gyorsan úrrá lettek a nehéz­ségeken. Új partnerek után néztek, sikerült jelentős megrendelést szerezniük. Egy NSZK-beli cég 50 ezer ra­kodólapot rendelt az ÁFÉSZ- néj. A megrendelés az idei ' évre szól, de tartós kapcso- j lat is kialakulhat. A' rake- j dólapok gyártását hamarosan ' megkezdik. Az első negyedévben ki- [ esett bevételeket másutt | igyekeznek behozni. Törek­véseik sikerrel kecsegtet­nek. A hangsúly azonban vál­tozatlanul a faipari üzem jö- vőjén van, hiszen ez hozza a legtöbb nyereséget az ÁFÉSZ-nek. A gondokat az okozza, hogy az elkövetke­zendő 5 évben várhatóan újabb és újabb kapacitások teremtődnek. Az ideális hely­zet az lenne, ha az egyes kisüzemek egyszerre több termékkel is foglalkoznának és több megrendelővel áll­nának szemben, mert ez megfelelő rugalmasságot biz­tosít. Az említett ideális helyzetet azonban elég nehéz megteremteni. Marad tehát: piackutatás ... piackutatás . . piackutatás. Nap mint nap. Miklósvári Zoltán Utólag minden világos. Két körülményt kell emlí­tenünk. Az egyik az építő­anyagellátás egyenetlenségei. Minden építőanyagból bősé­ges készletekkel rendelkez­nek a TÜZÉP telepek, csak éppen tégla nincs. A TÜZÉP az első negyedévben a ko­rábbi évekhez viszonyítva, a szokásos mennyiségnek csak a felét kapta, és majd csak május második felére vár­nak javulást. Ha pedig nincs tégla, nem kezdődhetnek meg a családi ház építkezések, az építtetők nem vásárolnak ajtót. A másik körülmény az import. Sem a TÜZÉP, sem pedig a szentlőrinci fo­Példamutató intézkedések a rokkant cs csökkent munkaképességű bányászok érdekében Oroszlányban Az Oroszlányi Szénbányák igazgatósága a vállalati szak- szervezeti bizottsággal közö­sen példamutató intézkedési térvet készített a rokkant és a csökkent munkaképességű bányászok helyzetének javí­tására. Az intézkedési terv előírja többek között, hogy a cukor- és gyomorbetegség­ben szenvedők a vállalati ét­kezdében diétás menüt kap­janak. Gondoskodnak arról is, hogy a kártalanításban és a kereset-kiegészítésben nem részesülő csökkent munka- képességű dolgozók a napi két-háromszori étkezést a munkaszüneti napokon is megkapják a vállalati étte­remben. A mozgásszervi betegségben szenvedőknek olyan gyógyá­szati eszközöket vásárol a vállalat, amelyek segítik mi­előbbi gyógyulásukat. Ezeket a készülékeket a helyi üzem­orvosi rendelőben szerelik fel. A siklósi tsz kertészeteiből már elszállítottak 30 ezer fej primőr-salátát, ugyanennyi vár szállításra. Tegnap és ma 5—5 ezer csomó zöldhagymát és fokhagymát küldenek Pécsre. A képen: csomózzak a zöldhagymát. Foto: Erb János y 1 I 4 cukorborsó megsínylette a múlt heti hajnali lágy okát Nehéz helyzetben a Szigetvári Konzervgyár gyök miatt.' A fagy nem kí­mélte a mozsgói, szentlószlói, somogyapáti, zádori területe­ket sem, s ezekben a terme­lőszövetkezetekben főleg a velőfajták károsodtak. Leg­nagyobb kár a zádori terme­lőszövetkezetet érte, itt csu­pán 30—40 százaléka maradt meg a szépen fejlett borsó­nak, s így valószínűleg újra- vetésre lesz szükség. A Szi­getvári Konzervgyár szak­emberei a tsz-ek vezetőivel egyetértésben ezekben a na­pokban állapítják meg, hol lesz szükség újbóli vetésre, de eközben gondoskodnak korai fajta vetőmagokról is. Jelenleg két korai cukorbor­sófajta. a debreceni 21-es és az SSP áll rendelkezésre, a mennyiség azonban csak a zádori termelőszövetkezet ré­szére elegendő. További ve­tőmag-mennyiségeket a Dom­bóvári Vetőmagtermeltető Vállalattól szereznek be. A Szigetvári Konzervgyár­ban most két dologban re­ménykednek. Az egyik, hogy bőséges lesz a borsótermés a fagy által megkímélt terü­leteken, a másik pedig, hogy más megyéből sikerül majd beszerezni feldolgozásra való zöldborsót. A termésnövelés érdekében máris felszólítot­ták a termelőszövetkezeteket, hogy küllős kapával lazítsák a rendkívül kemény talajt és gyomtalanítsák a borsó­földeket.

Next

/
Thumbnails
Contents