Dunántúli Napló, 1971. április (28. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-15 / 88. szám
6 1971. április 13. DUNÁNTÚLI NAPI 0 Az illetékese ü/dmzí%luuk »BaasBjm Még egyszer Pécs levegőjéről. „Udvarifrsabb magatartási...“ Fuvarozási tevékenységünk folytán rendszeresen ellenőrizzük alkalmazottaink tevékenységét, oktatásainkon mindig felhívjuk forgalmi személyzetünk figyelmét az udvarias magatartásra, hogy ezzel is elejét vegyük az utasaink és személyzetünk között esetleg létrejövő súrlódásoknak. Az ön panasza kapcsán is eljárást indítottunk, melyben megállapítottuk, hogy csuklós gépkocsink megfelelő beállását akadályozta a megálló előtt álló 40-es jelzésű autóbusz, így gépkocsivezetőnk sajnos nem tudott az általa is kívánatosnak tartott távolságra állni a járda szélétől. Az eljárást azonban súlyosbította azzal, hogy az utasokkal szemben helytelen magatartást tanúsított, vitába szállt és kijelentéseivel sértette önöket. Megengedhetetlen magatartásukért a gépkocsivezetőt és a jegykezelőt figyelmeztetésben részesítettük és felhívtuk őket az udvarias eljárásra. Az önöket ért kellemetlenségért szíves elnézésüket kérjük. * • I Kiss Pálné, Komló, Tompa Mihály utca 7. szám alatti lakos közlekedési észrevételeiben foglaltakat megvizsgáltuk és az alábbi tájékoztatást adjuk: A pécsi autóbuszállomás várótermét ezideig is rendszeresen takarítottuk, hetente egyszer nagytakarítást végeztünk, a takarító személyzet pedig naponta felmossa a padlót. Sajnos, a tisztaságra vonatkozó igyekezetünk nem minden esetben vezetett eredményre, ugyanis az autóbuszállomás várótermét különböző gondolkodású és beállítottságú egyének látogatják, akik közül többeknek még a többszöri tisztaságra vonatkozó figyelmeztetés sem használt és számtalan esetben rendőri intézkedést is kénytelenek voltunk igénybe venni. Az észrevételeiben foglaltak alapján, hatásosabban ellenőrizzük a váróterem tisztaságát és a rendbontókat figyelmeztetni fogjuk, ugyanakkor a fentiekkel egyidőben sűrűbben végeztetjük a takarítást is. Laki Pál igazgató helyettes Mikor kapunk bítu menes utat? „Kovács Lászlóné panaszával kapcsolatban közöljük, hogy az útfelújítási és karbantartási terv összeállítása folyamatban van. A megvalósítás érdekében javaslatot terjesztünk a végrehajtó bizottság elé, hogy a Kirov utca felújítási, illetve portalanítási munkálatait sorolja be, az idei tervfeladatai közé. Gyenis József vb-elnökhelyettes Anya- és gyermekvédelem — tehetetlenséggel Végső kétsegbeesésemben | fordulok a Dunántúli Napló j 70 ezres olvasótáborál.oz segítségért. Két szoba, összkomfortos i főbérleti lakásban lakunk j közösen, volt élettársam és ; én 7 éves kisfiámmal. Az ! élettársi, viszony megszakí- : tása utón volt élettáram új asszonyt hozott a lakásba, i kisfiámat távollátemben I megverte, az új asszonnyal is gyakran verekedett kisfiam szeme láttára, mígnem az a nő is elhagyta őt és elköltözött a lakásból. Én rossz anyagi helyzetem mialt í nem mehettem el, szükségem j van e lakásnak a felére. Volt élettársam viszont pert indított azért, hogy a lakásból engem és kisfiámat kitegyenek. Ennek lassan egy i éve. Azóta három bíró, öt ügyész, egy gyámügyi előadó : foglalkozott az üggyel. Elő- ! fordult, hogy volt élettársam barátai az erkélyen keresz- I tül törtek be és hárman | ugrottak az akkor még 6 éves kisgyerekre. E miatt az egyik szomszédot a bíróság egy alkalommal pénzbüntetésre ítélte, ma'd másik alkalommal eljárást indított ellene, de az amnesztia miatt azt meg kellett szüntetni. Volt rá eset, hogy zuhogó esőben órákat vártunk, de volt élettársam még akkor sem engedett be a lakásba, csak a mentők és a rendőrség együttes fellépésére. Azóta azonban már a rendőrség segítségére sem számíthatok, mert számos rendőrt is feljelentett a katonai ügyészségen és úgy érzem, nem mernek már se^itsé^et nyújtani nekem. Volt élot- társam feljelentő hajlama miatt sem ő, sem én nem bízhatok meg az üggyel ügyvédet, mert az ügyvédek is jogra! tartózkodnak az olyan pertől, ami biztos feljelentéssel s igazoló jelentősekkel jár. A helyzetet viszont több jogász, akinél jártam, úgv itéli meg, hogy ha nekem is hagyják a fél lakást, gyermekem és az én számomra továbbra is életveszélyes marad az ott-tartózkodás. De máshová nem tudok menni. Ebben a helyzetben hosszú ideje hiába várok segítséget a különböző jogintézményektől. jogerős ítélet még mindig nem született. így kénytelen vagyok a Dunántúli Napló nagy olvasótáborához fordulni! Ha ebben az anya- és gyermekvédelmi ügyben, amelyben a jogintézmények eddig tehetetlennek bizonyultak. valaki tud va'amilven megoldást, könyörgöm, írja meg. Egy védtelen anya A Vak Bottyán utcaiak gondja A kemény tél végre engedett a makacs, makrancos voltából és lassan eljött az ideje a rigófüttyös mecseki sétáknak. És szintén teli lesz látogatókkal a Tettye is, hiszen mindenkit vonzanak romjai, pázsitjai — hangulata. Ez mind szép és még szebb lesz, csak éppen az a baj, hogy a Tettye lába még mindig sok kellemetlenséggel fogadja szerelmeseit. Különösen a Vak Bottyán utca lakói, még pontosabban az utca könyvtára környékén élők — járók botladoznak sokat a járhatatlan hepehupákon. A könyvtár előtti járda, úttest egyaránt sok bajt okoz, még a teherautóvezetők is kénytelenek kétszer is meggondolni, hogy miképpen hajtsanak be a meredek Szőlő és Derkovits utcákba. A személyautókról s a lovaskocsikról ném is beszélve. S még valamit szeretnék megemlíteni. A Vak Boty- tyán utca 28. számú ház a vakolatát vesztett homlokzatával olyan, mint va'ami tékozló fiú, aki nem is óhajt- I ja visszanyerni tisztes küllemét. De van még más is: a Flórián tér egyik sarokházát már két esztendeje bontják, s még mindig az ég felé néznek a füstös falak. Vajon ezeket a házakat — nem egy-kettő van ilyen — nem lehetne mielőbb rend- beteteni? Nem csak á "turisták kedvéért kellene mielőbb széppé tenni a Tettye alját, hanem magunk is jogosan kérjük. Mi is szeretnénk gyönyörködni az utcaképben. Vadon Lajos nyugdíjas „Munkaerőmegtakarítás“ Egymásután születnek a közegészség védelmét szolgáló rendeletek, intézkedések, s mindezek ellenére a pécsi Jókai téri 4S5-ös tejboltban már hónapok óta nincs pénztáros. Ennek következményeként a kiszolgálók kezelik a pénzt és jóllehet az előző percben még kenyeret, sajtot, tejfölt és egyéb élelmiszert fogtak, vágtak, tapogattak. Kérdem: összeegyeztethető-e ez a sokat hangoztatott egészségvédelemmel, amikor nyilvánvaló, hogy az említett „megoldás” hordozója a fertőzésnek. Bokros Károlyné Széchenyi tér 16. Park aiuk védet niében Sok tízezer forintos költséggel létrehozott parkjaink kezelése, megóvása messze elmarad a követelményektől. Csak egyik példája ennek, a Kodály Zoltán és az Attila utcai állapot. A múlt évben kétszer is felújított park | széles, kényelmes betonjárdái | ellenére is, elszomorító képet 1 mutat a gyerekek, és nagyon | gyakran a felnőttek kíméletlensége miatt. Hogy az I utóbbiakról szóljak, sokan ' szeméttelepnek nézik a par- j kot. Kiselejtezett cipők, zsí- i ros papírok, dobozok és I egyéb hulladékok éktelenítik. j s ha valaki szólni mer érte, , bizony a rövidebbet húzza, i Tudtommal rendeletek védik a közterületek tiszta- j ságát, de sajnos példát nem- i igen találni arra, hogy' vala- ; kivel szemben érvényt is sze- i reztek volna e rendeleteknek, j Pedig mindössze arról volna j szó, hogy legyen felelős gondozója. őrzője a parkoknak, és megoldásként elképzelhető, hogy kellő anyagi ellenszolgáltatásért a házfelügyelők elvállalnák ezt a feladatot is. A leghatásosabb megoldás persze az lenne, ha a lakók maguk is ügyelnének a rendre. Ennek szép példája található Komlón, ahol a lakók féltve őrzik a házaik körüli gyepes, virágos parkokat. Hasonló ehhez a győri diákok kezdeményezése is, akik több ezer munkaórát ajánlottak fel parkjaik karbantartására. Nem lehet közömbös a mi számunkra sem. hogy milyen a környezet, ahol élünk, ezért vegyünk hát példát a komlóiaktól, a győriektől. Dr. Nagy Józsefné Pécs, Attila u. 19. A közelmúltban a tv Hét című műsorában láthattuk Magyarország térképén feketével satírozva városunkat és környékét, ami a magyarázatok szerint azt jelentette, hogy Budapest után első he- | lyen állunk a levegő szeny- ’ nyezettségében. A TIT-ben március 12-én ugyancsak erről a témáról j tárgyaltak az illetékesek. Másnap a Dunántúli Nap- ! lóban megjelent jegyzet is [ komolynak jelezte a helyze- ; tét. Nem így viszont az a két interjúalany, akik a Pécsi Rádió munkatársának nyilatkoztak a tanácskozás munkájáról, ök talán azért nem találták feketének városunk légterét, mert nem fordult még elő olyan eset, hogy a szennyezettség következtében eltűnt volna a nylonharisnya a nők lábáról, vagy emberek fuldokoltak volna az utcán. Az is előfordulhat, hogy „hivatalból” j nyilatkoztak így, mert vala- ; melyik levegőt szennyező j üzem képviseletében vettek j részt a tanácskozáson. Reméljük, hogy végül is egyik táborhoz sem tartozó műszer reális helyzetképet ad majd a kormány készülő új rendeletéhez, valameny- nyiünk védelmében. Fóris Jogi tanácsadó Szerkesztői üzenetek P. Józsefné, Matty. Helyesen tájékoztatta a tsz: ugyanis a téli hónapokra valóban nem jár szülési segély. Márciustól viszont ismét folyósítani kell az ön számára. * B. Istvánná, Pécs. Ha a tulajdonos nem járul hozzá a lakáscseréhez, ez esetben bírósághoz forduljon jogorvoslásért. Cs. B.-né, Komló. A vállalati kollektív szerződésben foglaltaktól függ. hogy jár-e önnek nyereségrészesedés. ha felmondással távozott a vállalattól. „Éva” jeligére üzenjük, hogy szakszervezeti díjat táppénze alapján kell fizetnie. „Középmeszesi” jeligére üzen- jük, hogy a kért levélszekrényt a Pécsi Postaigazgatóság a Bocskai u. 66. számú házra március j 30-án felszereltette. V. Lajos, Szigetvár. Az ön esetében nem jár nyereségrészese- I dés, mivel év közben otthagyta ! a vállalatot. P. J.-né. A kötelező gépjárműszavatossági biztosítási díj nem személyhez. hanem járműhöz van kötve. Vételkor tisztáznia kellett volna, hogy van-e hátralék, mert a mindenkori tulajdonosnak kell kifizetnie, amit természetesen a volt tulajdonostól behajthat. „Ki a Duna vizét issza...“ H a a hozzánk , beérkezett panaszoslevelekből téma szerinti statisztikát készítenénk, az első helyre mindenképpen a város ivóvízellátásával, minőségével kapcsolatos reklamációk kerülnének. Régi, immár bosszú évek óta vissza-visszatérő problémánk az ivóvíz rendkívül kellemetlen íze, szaga. Ezek okainak felderítésére [ több illetékes intézmény végzett és végez ma is laboratóriumi j vizsgálatokat. Újabban sajnos még egy súlyos problémával növeke- J dett ez a gond, amióta a víz időnkénti „elszíneződése” is meg- } keseríti a fogyasztók életét. Főként az Üszög-pusztától a Megyeri útig terjedő, déli városrész lakói háborodnak jogosan az általuk „konkrétebb” jelzőkkel illetett „ivóvízre”. Meddig tart a türelmi idő? „A kellemetlen szagok, ízek mellé újabban olyan gusztustalan zagyvalékot kapunk ráadásul, amiben még a kezünket is viszolyogva mártjuk meg. nem beszélve a főzésről, a fogyasztásról — panaszolják. — Ez utóbbi gondokat sokan úgy oldják meg, hogy kannákkal, vödrökkel felszerelve a főpályaudvar kerti csapjáról, vagy a sokkal távolabb lévő Petrezselyem utca csorgójából szerzik be főző és ivóvíz készletüket.. Az idősebbek, fáradtabbak forralással igyekeznek elejét venni az esetleges gyomorrontásnak, fertőzésnek. Belefáradtunk már a reklamálásokba, amelyekre eddig jószerével csak türelmi időt kértek tőlünk az illetékesek. Félő, hogy ez a türelem nem rózsát, hanem bajt terem, ha nem intézkednek ...” Először a legilletekesebb fórumot a Víz- és Csatorna- művek szakembereit kerestük fel, akiktől a következő választ kaptuk. — Amióta a Duna vizét is bekapcsoltuk a fogyasztói hálózatba, azóta valóban sok gondot okoz a panaszosok által oly sokszor és jogosan kifogásolt ivóvíz minőségének javítása — mondották. — Az üszögpusztai tisztítóberendezés elsődlegesen az üzemek iparivíz ellátására létesült. Ezért kényszerültünk olyan technológiák kidolgozására, bevezetésére, «.melyek nem oldják meg ugyan az említett kellemetlen ízek, szagok kiküszöbölését — sőt a klórozással még bizonyos fokig elő is segítik —, de arra mindenképpen megfelelnek, hogy a higiéniai követelményeket biztosítsuk. Ami pedig az ivóvíz „elszíneződését” illeti, ezt — mint mondották — a Duna időnkénti túl alacsony vízállása okozza, de hasonló problémát idézhet elő a különböző helyekről nyert vizek hálózaton keresztüli keveredése is. Ez főleg csúcsfogyasztás idején fordul elő, amikor a tettyei vagy a tor- tyogói víz nem fedezi a szükségleteket és ezek pótlását a Duna vízével tudják csak megoldani. Visszatérve a higiéniai követelményekre, elmondhatjuk, hogy az illetékes vállalatok és egészségügyi szervek mindent elkövetnek ezek biztosítására. A KÖJÁL tapasztalt szakemberei a város valamennyi vízmüvében rendszeres és tüzetes bakteoroló- giai vizsgálatokat végeznek, amelyhez szorosan kapcsolódik a Víz- és Csatornaművek sokoldalú szakmérnöki munkája, intézkedése. Ezek egyik legfontosabbika az említett minőségi problémák megoldására való törekvés, amely- | nek vannak már biztató eredményei. Egyik, a már többször is publikált — s így részleteiben is közismert — ózonozó kísérlet, a másik, a még 1968-ban beszerzett aktív szénszűrőberendezés, melynek szerelése a nyár folyamán befejeződik. Már ez utóbbi üzembelépésével is lényeges javulás várható a víz minőségében, ami a szakembereknek további időt biztosít arra, hogy az ózonos vízkezelés laboratóriumi kísérleteivel eljuthassanak a nagyüzemi bevezetéshez, s egyben a megoldáshoz is. Ehhez kérik a lakosság türelmét. P. Gy. H. I. termelőszövetkezeti tag elmúlt 54 éves. Kérdése, ha kilép a termelőszövetkezetből, akkor 60 éves életkorának betöltésekor megkaphatja-e Öregségi nyugdíját? f Az öregségi nyugdíj megállapításának a feltételei mások az 1958. évi 40. sz. tvr.-ben, mint a termelőszövetkezeti tagok nyugdíjával kapcsolatban megjelént 1966. évi 30. sz. tvr.-ben. Abban az esetben, ha olvasónk a termelőszövetkezetben eltöltött. évek nélkül is rendelkezik legalább 10 év szolgálati idővel, a biztosításra kötelezett munkaviszonnyal — akkor a 60. életév betöltésekor kérheti öregségi nyugdíjának megállapítását. A nyugdíj megállapításakor a termelőszövetkezetben tagként eltöltött éveket nyugdíj kiegészítésként figyelembe venni nem lehet. Erre nem ad lehetőséget az 1958. évi 40. sz. tvr. Felhívjuk olvasóink figyelmét arra, hogy jelenleg is érvényes az a rendelkezés, amely szerint nem lehet az egyes munkaviszonyok között öt évnél hosz- szabb folyamatos megszakítás. Tehát csak akkor lehet jogosult 60 éves korában öregségi nyugdíjra, ha a termelőszövetkezetből történt kilépése után is még biztosításra kötelezett munkaviszonyban áll. A termelőszövetkezeti tagokra vonatkozó 1966. évi 30. sz. tvr. rendelkezései. szerint -az öregségi korhatár férfiak esetében 65 életév. Ennek betöltése után- a termelőszövetkezeti tag öregségi nyugdíjra jogosult. A nyugdíj megállapításánál be kell -számítani a termelőszövetkezeti tagnak nemcsak a termelőszövetkezetben, hanem az ipari-, kisipari-biztosításban eltöltött évéit is. A termelőszövetkezeti nyugdíjtörvény lehetőséget ad az egyéb biztosításban eltöltött évek beszámítására. Ugyancsak eltérő módon történik a nyugdíjak ösz- szegének a megállapítása is, ha a termelőszövetkezeti nyugdíj- törvény szerint terjesztik elő az igényt. F. J.-né kérdezi, hogy a második gyermek megszületését követően jogosult lesz- e továbbra is a gyermekgondozási segélyre mindkét gyermeke után? A gyermekgondozási segély az anyát gyermekenként illeti meg. Abban az esetben, ha olvasónk első szülötte még olyan kicsi, hogy a második gyermek után járó szülési szabadság leteltekor még nem töltötte be a három életévét, akkor mindkét gyermek után jogosult lesz az anya gyermekgondozási segélyre. Tehát a két gyermek után havonta ezerkettőszáz forintot fog kapni mindaddig, amíg a nagyobbik be nem tölti a harmadik életévét. Ezután, ha otthon marad, továbbra is gyermekgondozási segélyen, akkor a kisebbik gyermek után változatlanul megkapja a havi 600 forintos gyermekgondozási segélyt. Külön felhívjuk olvasóink figyelmét arra, hogy az öt hónapos szülési szabadság időtartamára az első gyermeke után nem jogosult a gyermekgondozási segélyre, mert ezen időre teljes fizetését kapja. Olvasónk nem közölte, hogy hol dolgozik, így felmerülhet • még annak a kérdése is, hogy az anyát milyen összegű gyermekgondozási segély illeti meg, a havi 600, vagy 500 forintos. A gyermekgondozási segélyre jogosultságot mindig a szülés időpontjában fennálló munkaviszony és az egyéb fetételek alapján kell megállapítani. Tehát a havi ellátás összegének megállapítása attól függ, hogy a szülés időpontjában az anya munka-, illetve tagsági viszonyban áll-e. K. L.-né azt szeretné tudni, hogy munkáltatója köte- les-e a gyermekgondozási segély megszűnése után azonnal foglalkoztatni? A gyermekgondozási segélyről munkába való visszatérés két okból történhet: a) a dolgozó nő megszakítja a gyermekgondozási segélyt, b) a gyermek betöltötte a harmadik életévét. Az első esetben az anyának a munkába való visszatérést 30 nappal korábban kell bejelenteni a munkáltatójánál. Az köteles a korábbi munkakörében foglalkoztatni, ha kölcsönösen másként nem állapodnak uieg. ! h
