Dunántúli Napló, 1971. március (28. évfolyam, 51-75. szám)

1971-03-14 / 62. szám

V?íé§ proletárjai, &gye$ü1Jetmkt itt;i tarint Dunántúli napló S3tVm. évfolyam, 62. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1971, március 14., vasárnap Forradalmi Ifjúsági napok A Magyar Kommunista If­júsági Szövetség méltó gon­dozója népünk haladó ha­gyományainak, forradalmi múltunk kincseinek gondos ápolója, éltetője az ifjúság körében. A KISZ tagjai ötöd­ször rendezik meg a forra­dalmi ifjúsági napokat. Három nagy forradalmi korszakra emlékezünk a for­radalmi ifjúsági napok kere­tében, amelyek időben távol esnek egymástól, történelmi körülményeik is mások, de mégis egy egységes forradal­mi harc kiemelkedő állomá­sai: 1848 márciusa, 1919 már­ciusa és 1945 tavasza egy­aránt arra tanít bennünket, hogy a hazafiságot minden korban a nép valóságos ér­dekeinek szolgálata bizonyít­ja. hogy minden korban azok az igazi hazafiak, akik vállalni merik a harcot és az áldozatot a haza sorsának jobbra fordulásáért. A forradalmi ifjúsági na­pok lényege abban van, hogy szerves egységbe kapcsolja népünk három nagy forra­dalmi évfordulójának ünnep­lesét és a történelmi össze­függések feltárásával meg­mutatja, hogy a kommunis­ták a magyar nemzet forra­dalmi hagyományainak leg­közvetlenebb örökösei és folytatói. Pártunk eszméi egyre job­ban egész népünk, egész ifjú­ságunk eszméivé válnak. A történelem bizonyítja, hogy csak a szocializmus eszméje képes valóra váltani forra­dalmi elődeink álmát, csak a szocializmus eszméje ké­pes naggyá, erőssé, igazzá és boldoggá tenni korunkban a társadalmat. A Magyar Kommunista If­júsági Szövetség megalakulá­sától kezdve a magáénak te­kinti 1848, 1919, 1945 forra­dalmi örökségét és minden tettével azon fáradozik, hogy a dicső hagyományokhoz hí- van a társadalmi fejlődés élvonalában haladjon. Ezt a történelmi jogfolytonosságot fejezik ki a forradalmi ifjú­sági napok rendezvényei, amelyek méltó keretet nyúj­tanak az évfordulók meg­ünnepléséhez, hazafiságunk és nemzetköziségünk tevé­keny bizonyításához. Pártunk X. kongresszusa megjelölte az utat, amely a szocializmus teljes felépíté­séhez vezet. A negyedik öt­éves terv célkitűzései, a szo­cialista demokrácia fejlesz­tése sok tekintetben új kö­vetelményeket támaszt ifjú­sági szövetségünkkel szem­ben. Tetteket és kiállást vár tőlünk szocialista hazánk az országos választások alkal­mával is, de ifjúságunk forradalmi szelleme mutat­kozik meg abban az alkotó munkában és politizálásban is. mellyel a KISZ VIII. kongresszusára készül Jól tudjuk, hogy amit eddig el­értünk népünk életszínvo­nalának és jólétének emelé­sében, az mind benne van ifjúságunk életének alakulá­sában. Üj tavaszt köszöntünk most, mely a természet éb­redését hozza, új tavaszt kö­szöntünk békével és munká­val. A mai fiatalok dolga most békésebb, de semmivel sem könnyebb. A szocialista rendszerünk előtt álló nagy feladatok megoldása épp oly megfeszített erőt, szívósságot igényel, mint forradalmi elődeink nagy tettei. Petőházi Szilveszter Száznegyven ezer szervezett dolgozó képviseletében A szakszervezetek megyei kiiiittértekezlete A szakszervezetek Bara­nya megyei küldöttértekez­lete Pécsett, a Pannónia Szál­ló nagytermében tegnap ült össze, hogy megvitassa az elmúlt négy esztendőben végzett munkát: hogyan dol­goztak a Magyar Szakszer­vezetek XXI. kongresszuáa határozatainak ' végrehajtá­sáért, milyen változások tör­téntek megyénk szakszerve­zeti mozgalmában. tek fel kellő határozottság­gal. A gazdasági feladatok eredményes megoldásában jelentős része volt a Szak- szervezetek Megyei Tanácsa irányította szocialista mun­kaversenynek. A szocialista címért küzdő és címet el­nyert brigádok tagjainak lét­száma ma már 50 ezer körül van. Hiányosságként említi a beszámoló, hogy a dolgo­zók versenylendületét nem mindenütt segítette megfe­lelően a verseny nyilvános­sága, de az utóbbi időben tapasztalható nagyarányú túlórázás is kedvezőtlenül hatott. A beszámoló elemezte a termelékenység kedvezőtlen alakulásának okait, megem­lítve a technikai, műszaki színvonal nem megfelelő nö­vekedését. Szólt a nagyfokú Az SZMT beszámolója A beszámoló hangsúlyozta: megyénk szervezett dolgo­zói az elmúlt négy eszten­dőben sikeresen teljesítet­ték a III. ötéves tervben a megyére háruló feladatokat. Emelkedett a foglalkoztatot­tak létszáma, nőttek a kifi­zetett bérek. A gazdasági mechanizmus adta új lehe­tőségek a szakszervezeteket ösztönözték az új viszonyok­nak megfelelően a szakszer­vezeti jogok és kötelességek érvényesítésére. Utalt arra, hogy a négyéves munka ta­pasztalata alapján a szak- szervezeti szervek jól töltöt­ték be a dolgozók érdekkép­viseletét szolgáló feladatu­kat. Részt vettek már a ter­vezési időszakban is Bara­nya megye és Pécs város ipartelepítésének, munkaerő­gazdálkodásának, a szociális, kulturális és az egészségügyi ellátás fejlesztésének meg­beszéléseiben, észrevételeket, javaslatokat tettek. A beszámoló megállapítot­ta: javult a műszaki konfe­renciák, termelési tanácsko­zások, munkaértekezletek előkészítése, szervezése. A termelési tanácskozásokon 1967-ben 80 ezer, 1969-ben 83 ezer dolgozó vett részt a IV. negyedévben. Változat­lanul kevés volt az újítással, munkafegyelemmel összefüg­gő vita, ezekkel a beszámo­lók sem foglalkoztak a kí­vánt mértékben. A dolgozók­kal való tanácskozásokon el­hangzott javaslatokra a gaz­dasági vezetők reagálása gyakran nem elég gyors. Esetenként tapasztalható volt a vezetőket ért bírála­tok megtorlása, a durva hangnem s a hatalommal való visszaélés. Az üzemi demokrácia kibontakozását fékező jelenségekkel a szak- szervezetek sem mindig léo­Az elnökségben foglalt he­lyet Egri Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a Megyei Pártbizottság első titkára, Simon Antal, a SZOT Elnökség tagja, a Bá­nyász Szakszervezet főtitká­ra, Beck Ferenc, nyugdíjas, az SZMT elnöke, Benyács Kornél, a Szakszervezetek Megyei Számvizsgáló Bizott­ságának elnöke, Bogár Jó­zsef, az SZMT vezető titká­ra, Földes Andrásné, az MSZMP Baranya megyei Bi­zottságának osztályvezetője, Gábor Istvánná, a Pécsi Kesztyűgyár SZB-titkára, Haraszti Klára, a Pécsi Or­vostudományi Egyetem asz- szisztensnője, Horváth Lajos, a Pécsi városi Tanács VB- elnöke, Lakatos József nyug­díjas, a mozgalom veteránja, Lakatos Józsefné, a SZOT szervezési osztályának mun­katársa, Molnár Zoltán, Sza­bolcs bánya szocialista bri­gádvezető vájára, Palkó Sán­dor, a Megyei Tanács VB- elnöke, Petöházi Szilveszter, a KISZ Megyei Bizottságá­nak első titkára, Rameisl Ferencné, az SZMT titkára, Szálai Elemérné, bolti eladó, a KPVDSZ küldötte, Szili József, az SZMT titkára, Takács István szocialista bri­gádvezető, a Sopiana Gép­gyár küldötte. Meghívott vendégként vettek részt a tanácskozáson a városi, já­rási párt-, állami- és tömeg­szervezetek vezetői. Kinczli József, a SZOT tagja, a Vasutas Szakszer­vezet Területi Bizottsága tit­kárának, a küldöttértekezlet elnökének megnyitó szavai után Bogár József, az SZMT vezető titkára fűzött szóbeli kiegészítést ahhoz a beszá­molóhoz, amelyet a küldöt­tek írásban kaptak kézhez. munkaerőhiányról, a munka­erőmozgás növekedéséről, a számos helyen tapasztalható nem kielégítő munkafegye­lemről. Megyénk dolgozóinak élet- színvonala a beszámolási időszakban dinamikusan emelkedett. Megyénk mun­kás és alkalmazotti dolgozói­nak havi átlagkeresete az előző választási ciklus 5—6,7 százalékos növekedésével szemben 1966/69-es években 5,6—33,3 százalékos növeke­dést'ért él. Negatívum: las­sú az előrehaladás az egyé­nek közötti differenciáltabb bérezés kialakításában. A dolgozók szerint a vállalati bérfejlesztések nincsenek összhangban az árak emel­kedésének mértékével, mi­vel a béremelések nem érin­tettek minden dolgozó réte­get. Az évi 2 százalékos ár­szint emelkedés átmenetileg életszínvonal csökkenést oko­zott az alacsony keresetű és nagycsaládos dolgozóknál. A beszámolási időszakban a társadalombiztosítási és egészségügyi ellátás fejlődé­se a dolgozókról való foko­zottabb gondoskodást bizo­nyítja: megyénkben a lakos­ság 97 százaléka biztosított. A családi pótlék az elmúlt évek során több ízben emel­kedett, de még nem ad elég segítséget a sokgyermekes családnak a gyermek felne­veléséhez. A gyermekgondo­zási segélyben részesülők száma a megyében 5898. A beszámoló elemezte a szakszervezeti választott ve­(Folytatás a 4, oldalon.) Iparfejlesztés, törpe vízművek Huszonkétmilliós költségvetési maradvány Városi Tanács a már meg­kezdett 80 ezer kötetes új könyvtár építésének befeje­zésére. A „maradékot” ki­sebb egészségügyi és kultu­rális beszerzésekre fordítják. A mohácsi járás 1,1 millió forintos maradványból fél millió forinttal támogatják a járás országgyűlési képvise­lőjének kezdeményezésére megkezdett ivándárdai út építését A dunaszekcsői öre­gek napközi otthonának fel­újítására 100 ezer forintot szánnak, 300 ezer forinttal pedig a Somberekén épülő művelődési ház befejezését segítik elő. A pécsi járásban, Szent- lőrincen a néhány éve ered­ményesen működő költség- vetési üzemhez hasonló üze­met hoztak létre Pécsvára- don. Ez 300 ezer forint in­duló hitelt kap az 1,9 millió forintos járási költségvetési maradványból. Ugyancsak 300 ezer forint indulóhitél­lel támogatja a járás az Ege- rágón alakult költségvetési brigádot. Mindkét szerv a környék, építkezési gondjain hivatott enyhíteni. A sásdi járásban 2,1 mil­lió forintos költségvetési maradvánnyal gazdálkodnak és ebből elsősorban egészség- ügyi és szociális létesítmé­nyeket kívánnak támogatni. Baranyai enőn modem, két­szintes orvosi rendelő és or­voslakás épül, ennek költsé­geihez járul hozzá a járás. Támogatja a margitmajori szociális otthon korszerűsí­tését, a gödreszentmártoni szociális otthon szennyvízel­vezetési munkálatait. Segít­séget nyújt a Járási Tanács Sásd nagyközségnek állami lakóépületek felújításához is. A siklósi járásnak 1,2 mil­lió forint áll rendelkezésére, ebből a járási KISZ bizott­ság balatonföldvári úttörő­táborhelyek építését segíti, hozzájárul a bogádmindszenti művelődési ház építéséhez, a csányoszrói útépítéshez és tá­mogatni kívánja a siklósi kórház korszerűsítését. A szigetvári járás az 1,9 millió forintból a törpevízmű építési program gyorsabb megvalósítását kívánja elő­segíteni Zádorban, Szörény­iben és Rózsafán Az 1970-es tanácsi költség- vetések elszámolása során a járásoknál 8,2 millió forint, Komlón és Mohácson 13,8 millió forint bevételi marad­ványt állapítottak meg, ami jórészt az ipari üzemek nye­reségadójából származik. Az összegek felhasználásáról a végrehajtó bizottságok dönte­nek majd. Komló rendelkezik a leg­nagyobb összeggel. A 10,9 milliós maradvány egy részét — 4 millió forintot — vissza­adja a Carbon Könnyűipari Vállalatnak műszaki fejlesz­tési célokra. Ezzel a Városi Tanács eddig is jól bevált iparpolitikáját folytatja, hi­szen az utóbbi években is több, mint tízmillió forintot adott saját eszközeiből a he­lyiipar fejlesztésére. Meg­kezdik a művelődési kombi­nát több évre ütemezett épí­tését és juttatnak az összeg­ből többek között a város óvodáinak fejlesztésére is. Mohács 2,9 millió forintjá­ból egymillió forintot a Ve­gyesipari Vállalat kap máso­dik üzemcsarnokának épité- sére. Gépesítési céljai meg­valósításában nagyobb ösz- szeggel támogatják a Város­I gazdálkodási Vállalatot is. 1 Egymillió forintot szán a Az Erdőgazdasági Eűz- és Hosáriparií Vállalat szigetvári üzemegységének írma-pusztal feldolgozójá­ban Idén 139 hold tűzvésszé termését gyűjtik be, illetve dolgozzák fel. Az észtéi áprilisig tartó aratás idején holdanként 40 mázsa vesszőt vágnak. Az értékes vesszőt részben nyersen szállítják, részben pedig kifőzött, hántolt állapotban küldik a megrendelőknek. Ez évben 300 mázsát szállítanak jugoszláv, illetve olasz exportra, ahol kosarakat, Illetve fonott bútorokat készítenek belőle. A képen: száradni helyezik ki a hántolt vesszőt. Srte János felvétele 1 tartalomból'. Katonai hatalomátvétel lényégét Törökországban (2. old.) Golda Meir az izraeli területigényekről (2. old.) Olajkutatás Baranyában (3. old.) Jelölögy ülések Pécsett (4. old.) Pécsi Dózsa -Ferencváros 0:0 Újpesti Dózsa í =” Komló 3;0 (2:0) (12. old.)

Next

/
Thumbnails
Contents