Dunántúli Napló, 1971. március (28. évfolyam, 51-75. szám)

1971-03-09 / 57. szám

Jffíl. március 9. PIN AM CL I NAPLÓ A 75. születésnap r Óriás a Rába partján tehet, hogy nincs igazam, s a valóságosnál szebb képet festek a győri Magyar Vagon- és Gépgyárról azzal, hogy az egész, 16 500 munkást foglal­koztató üzemóriást egyetlen gyáregységgel illusztrálom. A motorgyár egyetlen, csodálatos, 29 ezer négyzetméteres csar­nok. Amikor itt még csak a puszta föld volt, s csak a mér­nökök méricskéltek, a Renault cég tervezői pontosan meg­mondták, például még azt is, hogy a 273.-ik automata esz­tergapad 3,2 perc alatt készít el majd egy munkadarabot, s az esztergaforgács 240 mé­teres földalatti szállítószalagon hagyja el a gyárat. Fehér overal'os munkások Amikor már valamennyi gép a helyén volt, s a zöldre és sárgára festett, 100 méternél is hosszabb gépsorok között, sárgaoverallos munkások ismer­kedtek az automatikával, ma­gyar mérnökök valóságos had­serege vette át a gyárat — stopperórával a kézben. S ha a 273.-ik esztergapad 3,3 perc alatt készített el egy munka­darabot, a híres nyugati cég küldhette konstrüktőreit, szere­lőit: Magyarországon sem le­het egy másodperccel, milli­méterrel több vagy kevesebb, ha csak a közepesen fejlett or­szágok közé tartozunk is. Ta­lán ennek köszönhető, hogy a világszínvonalú RABA—M. A. N. motorok két év alatt akkora tekintélyt vívtak ki, hogy a világ első Diesel motorgyártó cége, a M. A. N. Művek is in­nen vásárol több motor főda­rabot Alig hiszem, hogy mindent el tudnék mondani erről o gyárról, ezért csak néhány dol­got, távirati stílusban. Két és félmilliárd forint volt a beru­házás teljes összege. Műsza­konként 50 motor kerül le a szalagokról. S most néhány szót a minőségi ellenőrzésről: a 2,5 órás próbajárat után, minden tizedik motort újból szétszednek, akár találtak hi­bát, akár nem. Ez évi 1300 darab plusz motor termelését jelenthetné! Más: 150 ezer ki­lométer üzemelésre vállalnak garanciát A gyár. A szereidében fehér cverallos munkások dolgoznak. A tisztaságról csak annyit: fé­nyezett parketta a padlózat. A csarnokban kávé-, cigaretta-, sütemény-, szóda- és szörp­automaták, hatalmas hűtő- szekrények. A gépsorok végén apró kerékpárok. Hosszúak a gépsorok. Az anyagelőkészító- ben a legkisebb rozsda és pi­szok szemcsétől is megtisztít­ják az anyagot mielőtt a meg­munkálóba kerül. S még egy érdekesség: a közel 400 géphez egyetlen segédmunkás munká­ja nélkül kerül az anyag, a felsőpályás anyagmozgatókon.­A hetvenotödik születésnap A motorgyár kétségkívül az egyik legkorszerűbb magyar gyár, és minden bizonnyal ei.cdülálló egy kicsit a jö­vet idéző hazai gépgyár. Ha már a jövőt idéztük, egy ki­csit a múltba is kell tekinte­nünk. Az 1830-as években Ma- r Írországon csak a GANZ o ' rtott vasúti személy- és te- !'":kocsikat. A századforduló jI azonban már 5 vagon- o r működött az országban. Erek egyike volt, az 1896-ban o 'í'.-.tt gyűri Magyar Vagon­éi C \"'.r R. T. A gyár ve- | z ::'j 1 a 75. születésnapon is azt c';.""ák: ipartelepítési szempontból szerencsésebben, körültekintőbben alig-alig vá­laszthatták volna meg a telep­helyet. A gyár rohamos fejlő­désére mi sem jellemzőbb, mint hogy a kezdeti idők 300-as lét­száma a századfordulón már 1700-at is meghaladta. Már 1893-ban elkészítették az ez­redik vasúti kocsit. Az 1900-ban rendezett pári­zsi világkiállításon elért siker­nek köszönhető, hogy a londoni földalatti első kocsijai Győrben készültek. Rövidesen Ausztriá­ban, Oroszországban, Német­országban, Ázsiában, Afrikában és Dél-Amerikában is feltűntek a gyár vasúti kocsijai. 1904- ben a motoros jármű történeté­ben először alkalmaztak négy kerék meghajtást. 1907-ben Daimler-, majd Prága-licenc alapján teher- és személygép­kocsikat kezdtek gyártani. Ké­sőbb autóbuszok, mentő- és tűzoltóautók készültek a győri gyárban, Ezután az esseni KRUPP, majd az osztrák Austró- Fiat volt a partner, s az új ter­mékek sikeresen hódítottak a hazai piacokon. A háború — nyolc bombatá­madás — az épületek 75, a gé­pek 60 százalékát elpusztította. A felszabadulást követő évek­ben a gyakori átszervezések miatt hosszú ideig bizonytalan (volt Győr jövője. Fontos for­dulópont 1961, és a III. ötéves tervet előkészítő időszak, 1963. és 1964. volt. A Gazdasági Bi­zottság a győrieket bízta meg a hazai autóbuszgyártás gyors­ütemű fejlesztéséhez szükséges 200 LE-s Diesel motorok gyár­tásával. Ugyancsak közúti jár­műfejlesztési program kereté­ben, európai színvonalú futó­mű gyártó bázist létesítettek. A régi repülőtéren felépült 28 ezer négyzetméteres gyárcsar- nok, a motorgyárhoz hasonló, korszerű üzem. Versenyben a Mercedesszel Az 1970-es évben 4,2 mil­liárd, az idén pedig már 4,8 milliárd forint értékű futómű, motor, vasúti kocsi és gépkocsi készül Győrben. A gyár to­vábbi fejlődésére jellemző, hogy 1975-ben várhatóan már 20 ezer dolgozója lesz. A hátsó futóművekból 1970-ben 26 500, 1971-ben 31 ezer, 1975-ben pedig már 49 ezer darab ké­szül. A motorok teljesítményben, megbízhatóságban s élettar­tamban versenytársai a legki­válóbb Mercedes és Volvo mo­toroknak is. A tervezők mégis újabb és újabb elképzelések­kel próbálják a teljesítményt növelni. A nyugati utakon ugyanis megkövetelik, hogy a camionok minden tonna szál­lítmányát legalább 8 LE húz­za. Jövőre Győr besegít az Ikarusnak, ugyanis az autó- buszgyár termelése még nem futott fel arra a szintre, me­lyet Győrben már játszva el­érnek. Ezért a Rába partján most nem teljes kapacitással üzemel a motorgyár. 1972-ben ; ezért motorral felszerelt autó- ! busz alvázakat készítenek, i melyeket aztán az Ikarusban öltöztetnek fel. Szólni kell a vasúti vagonok gyártásáról is. A 75. születés­napon 40 ezer körüli elkészült j vasúti kocsit regisztrálnak. S a gyár legújabb büszkeségei: 23 j tonna hasznos teherbírású, a \ nemzetközi fuvarozásra alkal- j más camionok, a 10,5 tonnás, ; billenőteknös tehergépkocsik, cement, üzemanyag és kontí- nerek szállítására alkalmas, nagyteljesítményű gépkocsik... Néhány szó a, legközelebbi jövőről: 1972-ben elkészül az évi 13 ezer tonna kapacitású acélöntöde. , , Lombosi Jenő i 1 Magyar-román egygitlmffkilúési rlak alá Dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter és Ion ü.vrcm román gépg.ártó- i aii miniszter hétfőn Buka­restben aláírta a két minisz­térium közötti gazdasági cgy-.ttmüködési jegyzőköny­vet. A dokumentum elő­irányozza a számítástechni­kai, a gépjármű- és fémfel­dolgozó gépgyártás terüle­tén való ipari kooperáció fejlesztését. Dr. Horgos Gyulát hétfőn fogadta Mihai Marinescu ro­mán miniszterelnök-helyettes. A lakásrendelkezések gyorsítják a fejlődé^ igazságosabb 30 milliós beruházással KÖ3AL~sz@kház épül Pécsett A KÖJÁL-székhóz építkezése megnyugtatóon rendeződött — állapította meg múlt havi ülé­sén a Megyei Tanács vb. Az építők felvonultak és fél évi kényszerszünet után a beállt hidegben is folytatták, lassan be is fejezik az alapozást. A kivitelezők vállalták, hogy a Közegészség- és Járványügyi Állomás új pécsi székházát, amelynek terveit Kiss Tibor (ÉM Pécsi Tervező Vállalat) készítet­te, 1972. november 1-re átad­ják. így végleges otthonába ke­rülhet végre az intézmény, amely most és addig is kilenc helyen szétszórva — eredménye­sen —, de rendkívül nehéz, zsú­folt körülmények közepette mű­ködik. Jóllehet a legdifferenciál- | tabb szakterületek itt találha­tók oz országban: a sugárel­lenőrzés, a bányaegészségügy, a zajártalmak vizsgálatai Dél- Dunántúl más területeire is ki­terjednek. Az új székházban ré­szükre is biztosítják a legkor­szerűbb munkafeltételeket. Kér­dés: milyen lesz, milyen rész­legekkel működik majd az új KÖJÁL székház? Az épület programja o mű­ködési területek szerint alakult ki. A hatszintes L-aiakú üveg­palota földszintjén o munka- egészségügy i rendelői és labo­ratóriumai kapnak helyet. Itt elkülönített ambuláns kezelő­helyiségek várják megelőző fel­derítő vizsgálatokra illetve gon­dozásra a dolgozókat. Az első emeleten az igazgatóság, vala­mint a munka- és élelmiszer­egészségügy' részleg hivatali helyiségei, egy labor, a könyv­tár és előadóterem találhatók. A következő szint a gazdasági hivatalé, illetve a telepii/és- egészségügyi részleg 12 labo­ratóriuma: a 3. szinten pedig az ország egyik legmodernebb viruslaboratoriuma helyezkedik el (a jelenlegi 2 helyett) ösz- szesen 17 helyiségben. Az épü­let további emeletein a jár­ványügyi részleg (parazitológiai, bokterológiai laborok) és egy újdonság; mykológiai (gomba) és lag (baktériumtörzsek elkü­lönítésére szolgáló) laborató­rium is korszerű elhelyezést nyer. (Az utóbbiból összesen kettő van az országban.) Az 5. szint egyik végében a területi sugáregészségügyi laboratórium (fizikai és kémiai laborok), má­sik traktusában a kísérletekre szolgáló 5 helyiséges korszerű állatműtő, a táptalajkonyha és egyéb, a járványügyet kiszol­gáló laboratóriumok helyezked­nek el. A székház tetején lesz az állatház és a levegőszeny- nyezettséggel foglalkozó bio­klimatológiai vizsgáló állomás. Valamennyi fertőző anyaggal dolgozó laboratóriumban meg­felelő elhelyezéssel biztosítják a dolgozók maximális védelmét. A fertőző vizsgálati' anyagok teherliften, emberi kéz érintése nélkül jutnak el a földszinti át­vevőhelytől a feldolgozóba, a leolvasó, majd a megsemmisítő helyiségbe. Az épület vala­mennyi szintjén szépen beren­dezett tartózkodó-pihenő helyi­ségek egészítik ki a munka­helyeket Az új KÖJAL-székházbon he­lyezik el a Városi Közegész­ség- és Járványügyi Állomás in- j tézményét is. Ezzel együtt mint- | egy 220 dolgozó — nagyobb részben orvos, rtnérnök, vegyész, \ biológus, fizikus stb. illetve nagy számú technikusi gárda — jut | szép, modern és főképpen vég­leges munkahelyéhez. A meg- ; közelítően 30 millió forintos j új közegészségügyi létesítmény reméljük, 1972 őszén már ma gasra emelkedik. Fűlő. ” Ji ’■ .*! , s .iü.iű :.űl 6« M a>'• cay^géfc>n M indenki tudja, milyen sok­fajta, bonyolult kérdés kapcsolódik a „lakás”- hoz, azaz a lakásügy- i höz, lakásviszonyainkhoz, hogy az egyes embert, a családot, mindnyájunkat egész életünkön ilyen, vagy olyan formában vé­gigkísér, befolyásolja életviszo­nyainkat, életmódunkat, alakítja közérzetünket, s hatással van a munkánkra, terveinkre, még az életfelfogásunkra is. Tagadha­tatlan, hogy az emberek szor­galma, tehetsége, céltudatossá­ga, a családok összetartása és következetes munkája igen sok esetben lemérhető a lakásviszo­nyaikon is, túlzás lenne azon­ban azt állítani, hogy általában valamiféle társadalmi igazság érvényesül ezen a téren, s ki-ki érdeme, képessége és jogos, méltánylandó igénye szerint la­kik. Nemcsak az egész társada­lomra kiterjedő, igazságos ren­delkezések, jogszabályok hiánya gátolta a méltányosabb lakás- helyzet kialakulását, hanem mindenekelőtt az elégtelen la­kásállomány, a lakások jelenté­keny részének avultsága és a hosszú évekig elég szűk körű s csak lassan kibővült lakásépí­tés. Ez utóbbi anyagi, gazdasá­gi okaira itt nem kívánunk kitér­ni. A lényeges az, hogy az utób­bi években, állami és más erő­forrásból is, lényegesen meg­gyorsult o lakásépítés; ennek tudható be, hogy egy évtized alatt kereken 600 ezer új lakás került tető alá, s a most kezdő­dő öt esztendőben, 1975-ig, még további 400 ezer felépítésére nyílik lehetőség. Ami pedig az építés és a rendelkezések összefüggését il­leti; hiábavaló is lett volna ad­dig rendezni az egész lakás­ügyet — elosztást, béreket, fenn­tartást és a többit —, amíg az építkezések fokozódása folytán nem áll rendelkezésünkre - ho még nem is elegendő, de — a korábbinál jóval több lakás; mint ahogy az építés önmagá­ban sem oldja meg a lakáskér­dést, ha nem párosul mindenre kiterjedő, igazságos jogi szabá­lyozással. A kettő tehát nemcsak szoroson összetartozik, hanem feltételezi is egymást Mindazonáltal az elsőbbség az építésé, s ezért is kellett vár­ni a rendelkezések kiadásával mindaddig, ómig meglehetős előrehalodást érünk el az egy­milliós lakásépítési program tel­jesítésében és meggyorsíthatjuk a további építkezéseket, annak ellenére, hogy a közvélemény már huzamos ideje tisztában volt a lakáskérdés átfogó ren­dezésének szükségességével. Ami ugyanis a feltételeket illeti, most mór — a szükségesség mel­lett — időszerűvé is vált a ren­dezés. Nem szeretnénk azonban illú­ziókat kelteni. Az elmondottak­ból nem következik, hogy most két oldalról is — az építés és a szabályozás felől — megragadva a lakásügyet, egyszeriben sike rül ideális, vagy csupán általá­nosan kedvező lakásviszonyokat teremteni az országban. Sajnos, erről még nincsen szó. De meg­értek o korszerű lakáshelyzet megteremtésének feltételei, mégpedig annyira, hogy belát­ható Időn belül, legalábbis mennyiségileg, meg tudjuk szün­tetni a lakáshiányt. Ehhez pe­dig, a növekvő kiterjedésű épít­kezéseken túlmenően, nagy se­gítséget nyújtanak a lakáselosz­tásról és a bérletről, az anyagi hozzájárulásról, a lakásépítő és fenntartó szövetkezetekről, vala­mint a lakásépítés pénzügyi fel­tételeiről és támogatásáról nem­rég megjelent, egymással össze­függő és egységes egészet al­kotó rendelkezések. Am e rendelkezések és a la­kásépítés nemcsak a mór emlí­tett módon hatnak kölcsönösen egymásra; ezen túlmenően is I összefüggnek. Nevezetesen: az új rendeletek számos vonatko­zásban többé kevésbé közvetle­nül is elősegítik, ösztönzik a la­kásépítést, illetőleg hozzájárul­nak a lakások kielégítőbb társa­dalmi megoszlásához, ami igen fontos tény. Vizsgáljuk mindenekelőtt a lakbérrendezés hatását. A ren­delkezések döntő vonása, hogy az állam 4- a jogos, méltányo­san megállapított lakásigény mértékéig — visszatéríti az új és a régi lakbér különbözetét a bérlőnek, s ezzel óvja a bérla­kásban élők életszínvonalát. De azért ne hagyjuk figyelmen kí­vül, hogy az élvezett lakbér hoz­zájárulás a jövedelem növeke­désének 25 százalékával évről évre csökken, és kinél hosszabb, kinél rövidebb idő múltán meg­szűnik. A fokozatosan a bérlőre háruló teljes lakbér pedig arra ösztönzi őt, hogy ne foglaljon el tényleges szükségleténél na­gyobb lakást, lehetőleg igyekez­zék azt kisebbre, szerényebbre elcserélni. Ez az ösztönzés egyéb­ként némiképp már a rendelke­zések hatályba lépésétől érvé­nyesül, mert a megállapított hozzájárulást — természetesen a jövedelem változásától függően — akkor is megkapja, ha netán családi körülményeinek változá­sa folytán, kisebb lakásba kölr tözik. Fokozottan érvényes ez a nyugdíjasokra, akiknek életük végéig folyósítják a megállapí­tott lakbér hozzájárulást; a ki­sebb, illetve olcsóbb lakásba költözés révén tehát ők végle­gesen bizonyos anyagi nyere­ségre tehetnek szert. Ilyenfor­mán a lakbér eleve szabályozza, bizonyos józan keretek között tartja a lakásigényeket Hasonlóképpen szabályozó ereje van a bevezetett lakásépí­tési hozzájárulásnak is, amely ugyancsak arra készteti a Ja- kásigénylőket, hogy szükségletü­ket jól megfontolva jelentsék be igényüket. A másik oldalon viszont a tanács, illetve a társa­dalmi bizottságok teszik alapo­sabb bírálat tárgyává, hogy anyagi, szociális viszonyaiktól függően, kik jogosultak tanácsi bérlakásra, kik szövetkezeti la­kásra, sőt azt is, hogy kik képe­sek elviselni az ilyen, vagy amo­lyan társasház építés, vagy más magánépítkezés terhét. Mindez együttvéve, beleértve a lakosokkal való tanácsi gaz­dálkodás kiszélesedett lehetősé­gét, azt jelenti, hogy egyrészt jobban, egyszersmind igazságo­sabban lehet kihasználni a régi lakásállományt és a felépült, illetőleg hamarosan felépülő új lakásokat is; másrészt hogy a lakásigénylők egyes rétegei vi­lágosabban látják majd, mire számíthatnak. Ha pedig a ki­bontakozó kép megfelel oz em­berek igazságérzetének, az is ösztönzőleg hat. D e új erők kapcsolódnak be az építésbe is. Mindenek­előtt a vállalatok, ponto­sabban a munkáltatók, hogy megbízható dolgozóikkal mintegy érdekközösségben, hat­hatósan segítsenek megoldani azok lakásproblémáit. A segítés módjának széles körű szabályo­zása meghatározza a kölcsönös érdekeket és kötelezettségeket, s ez mindkét „fél"-re s persze, magára a lakásépítésre ösztön­zőleg hat. A lakósrendelkezések tehát nemcsak időben esnek egybe a lakásépítkezések biztató kiszéle­sedésével, hanem maguk is hoz­zájárulnak a mai, s egyre gya­rapodó lokásvagyonunk jobb kihasználásához. Ez megfelel az emberek, a társadalom igazság érzetének, de vajon hogyan fe­lel meg közvetlenül azoknak, akik jelenleg is többé-kevésbé' kielégítően laknak s csupán a lakbérrendezés rájuk vonatkozó ismérvei alapján ítélik meq az új szabályozóst. Erről szól leg­közelebbi cikkünk. B. J.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents