Dunántúli Napló, 1971. március (28. évfolyam, 51-75. szám)

Komlói Napló

ttomlöt napiö i. ÉVFOLYAM, «. SZÁM A DUNÁNTÚLI NAPLÓ KOMLOI OLDALA 1971. FEBRUAR 1. NAPIRENDEN az ifjúság helyzete Pártunk Központi Bizott­sága a múlt év február Ip­án megvitatta a magyar if­júság helyzetét és áUásfog- 1; lásában meghatározta az ifjúságpolitika alapelveit. Ezen alapelvek legfőbb mon­danivalója. hogy a fiatalok nevelése a legfontosabb tár­sadalmi kérdések között sze­repel és szükséges, hogy a társadalom szervei és szer­vezetei is fontos feladatuk­nak tekintsék. Az ifjúságpolitikai irányel­vek megvitatása és végre­hajtása már az elmúlt évben ír aghezdődött. E hónapban párlalapszervezeteink tag- g. üléseken vitatják meg az irányelveket és meghatároz­zak az ifjúságpolitika helyi fe’adatait. Nem lenne helyes, de nem is lehetséges megfogalmaz­ni olyan általános érvényű szabályokat, amelyekre a ha­tározat feldolgozása során ki kell térni, hiszen a problé­mák helyileg változnak. Meg­említek azonban néhány olyan szempontot, amely bi­zonyos fokig általánosítható és megoldásra vár. V fiatalok családalapításának alapvető problémája a lakás­hiány. Ennek enyhítése csak ügy lehetséges, ha a vállalatok forrásait és a magánerőt foko­zol abban igénybe vesszük. Helyes lenne, ha a fiatalok mind több támogatást kapnának. Tipikusan ifjúsági probléma a szakmatanulás és a pályakez­dő. A, fiatalok és az üzemek érdekei e tekintetben is Össze- eg. C’tethetők, hiszen az üzemek jól felkészült szakembereket csak úgy várhatnak, ha minden te!. Evetben biztosítják a szak­in. elsajátításának feltételeit. V pályakezdő fiatalok több ísc^úihóget igényelnek a munka­helyi kollektívába való beillesz­kedéshez is. Ennek érdekében sokat tehetnek az üzemi kollek­tívák, a szocialista brigádok, a vezetők és az egyes dolgozók is. A fiatalok nevelésének igen lényeges része a KlSZ-szerveze- te :re vár. Szervezeteink nevelő- munkájának hatékonysága vi­szont nagyban függ attól, hogy melyen célokat tűznek eléjük, miképpen funkcionál pártirá- nyltásuk, mennyire veszik fi- g> elembe és igénylik vélemé­nyüket, s hogyan biztosítják működésük feltételeit. Helyes lenne megvizsgálni azokat a lehetőségeket és for­rásokat, — s felhasználásuk cél­szerűségét —, amelyekkel elő­segíthetnénk a kulturálódási, sportolási és szórakozási igények kielégítését. Gyakori eset, hogy az ifjúsá­got külsőségek, vagy helytele­nül általánosított negatív jelen- s. • k alapján ítélik meg, s ez '.n az alapon rosszirányban szabják meg a nevelés célját. Arra kell törekednünk, hogy a fiatalok megítélésének mér­céje munkájuk, tanulásuk ered- ir •. nyessége és a társadalmi é! (ben betöltött szerepük lé­gi hí. A felsorolt kérdéseken túl, a helyi adottságok és lehe­tőségek függvényében egyéb p oblémák is jelentkeznek, a nélyeket megfelelő elemző munkával fel kell tárni, hogy az ifjúságpolitikai ha­té "ozat végrehajtásának meg­fejelő helyi módszereit ki­alakíthassuk. BOGDAN LASZI.O, a KISZ Városi Bizottságá­nak titkára Á pártbizottság megtárgyalta Komló IV. ötéves tervének irányelveit Ezer «/ lakás — Előtérben a kulturális beruházások 209 millió forint termelő berendezésekre v eszik a lakosság anyagi hoz­zájárulását is. LESSÜRC-KT yfiS sorrendjeim a második he­lyen a város kulturális léte­sítményeinek fejlesztését je­lölik meg az irányelvek. Köz­ismertek azok az elképzelé­sek, amelyek a központi kul- túrkombinát megépítésére irányulnak. A jelenlegi le­hetőségek szerint ennek eiső lépcsőjében felépül a tizen­két tantermes zeneiskola és az ifjúsági ház. A szolgáltatás, a kereske­delem és vendéglátás fej­lesztésére is számos elkép­zelést sorol fel a jelentés, amelyek megvalósításához részben központi támogatást használnának fel, de különö­sen e területen szorgalmaz­zák az úgynevezett koordiná­ciós beruházásokat, amelyek­ben, igényeiknek es lehetősé­geiknek megfelelően, részt vállalnak az érdekelt válla­latok és szövetkezetek. Városunk ipari vállalatai­nak és üzemeinek ötéves fejlesztési terve mindenek­előtt arra irányul, hogy 1975- ig elérjék az előirányzott 40—45 SZÁZALÉKOS TERMELÉSNÜVEKEDEST — alapvetően a termelé­kenység növelésével. Ennek megfelelően a beruházásra 1 felhasználható pénzösszegek I nagyobb hányadát — a bá- ! nyaüzemek nélkül összesen : 209 millió forintot — új gé- 1 pék, termelőberendezések be­szerzésére fordítják. A téma igen élénk vitát váltott ki a pártbizottsági ülésen. A felszólalók egy része kifogásolta a központi beruházási javak elosztásá­nak módját, különösen a la­kásépítésre fordítható össze­gek és a város vízellátásá­nak és csatornahálózatának Növekszik a rendelők zsúfoltsága A kórházban javult a helyzet Mértéktartó, minden rész­letében a realitásokra alapo­zott jelentésben terjesztette a városi párib.zoUság januái 29-i. pénteki ülése ele Komló IV. ötéves tervének irányel­veit a Városi Tanács Végre­hajtó Bizottsága és a Párt­bizottság közgazdasági Osztá­lya. Gallusz József a tanács vb-elnöke kiegészítőjében utalt arra, hogy a megjelölt célok, feladatok anyagi és kapacitásfedezete már a je­len időszakban biztosított, de a végrehajtás öt esztendeje alatt a tanács saját bevéte­leinek esetleges kedvezőbb alakulása, a menet közben adódó lehetőségek helyes ki­használása a terv túlteljesí­tésére is módot adhat. AZ ~IRÁNYELVEK FŐBB CÉLKITŰZÉSEI a lakásépítésben az állami célcsoportos beruházás mel­lett, a vállalati és magánerő­ből történő építkezés ará- [ nyalnak növelését; a műve­lődésügy helyzetének javítá- j sa érdekében új intézmények | építését; a szolgáltató és j kereskedelmi-ágazat erőtelje- j sebb fejlesztését és végül a ■ koordinációs, közös beruházá­sok kiterjedtebb folytatását szorgalmazzák. A tanácsi gazdálkodás ön­állóbbá válását jelzi, hogy a központilag célcsoportba so­rolt beruházások már csu­pán a lakásépítésre és rész­ben a művelődésügyi létesít­ményekre vonatkoznak. Az ily módon biztosított pénz­eszközök 454 lakás megépíté­sét és a Steinmetz Szakkö­zépiskola kollégiumának bő­vítését teszik lehetővé. A tervidőszakban előirányzott mintegy ezer lakás további részét vállalati és OTP-beru- házásból biztosítják, s ezek­hez fokozottabban igénybe A HELYI FORRÁSOK FELKUTATÁSA és ezek bővítésére való moz­gósítás a fő feladat. Azokat a sürgető igényeket, amelyek az ötéves terv irányelveiben anyagi fedezet hiányában nem Kaphattak helyet, csak olyképpen lehet kielégíteni, ha a város területén műkö­dő gazdasági egységek, üze­mek, vállalatok és szövetke­zetek dolgozói — a termelés gazdaságosságának és nyere­ségességének növekedésével — többletbevételekhez juttat­ják a tanácsot. Az előterjesztett irányel­veket a pártbizottság jóvá­hagyta, s azokat részletesen kidolgozva a Tanács Végre­hajtó Bizottsága a legköze­lebbi tanácsülés elé terjeszti. A Kórház Rendelőintézeti Egység megalakulása óta el­ső ízben tartottak közös mun­kaértekezletet városunk egészségügyi dolgozói a múlt héten. Az intézmények hely­zetéről és fejlődéséről dr. Pálvölgyi László, az egység igazgatója és dr Horváth Ferenc igazgatóhelyettes adott tájékoztatót. Az igazgató főorvos el­mondotta, hogy a dombóvári kórház megnyitása óta lénye­gesen csökkent Komlón a kórházi zsúfoltság. Az elmúlt évben pozitív változás tör­tént a gyógyító munka sze- í mélyi és tárgyi feltételeiben! is. Gondoskodtak az orvosok és a középkáderek rendsze­res továbbképzéséről, jelentős összegeket fordítottak új be­rendezések vásárlására és az épületek karbantartásara. Jó ütemben halad a véradóállo­más építése is, amelyet ez év végén adnak át rendeltetésé­nek. Dr. Horváth Ferenc a já­róbetegellátás helyzetét vá­zolva megállapította, hogy noha a városban mintaszerű a szakorvosi tevékenység, a rendelők zsúfoltsága egyre fokozódik. A rendelőintézet­ben 1970-ben 15 ezerrel emelkedett a betegforgalom, a körzetekben egy orvosra átlagosan 3600 lakos jut, de van olyan körzet is, ahol az orvosnak 5 ezer ember egészsége felett kell őrködnie. Ez az állapot is hozzájárul ahhoz, hogy növekszik a táp­pénzes betegnapok száma, s ez tetemes anyagi veszte­séget jelent a népgazdaság számára. HÍREK — BEFEJEZŐDTEK A FÉLÉVI vizsgák a múlt hé­ten a Marxizmus—Leniniz- mus Esti Egyetem komlói ki­helyezett tagozatán. A három évfolyam két-két osztályának eredményei kielégítőnek mondhatók, a legjobb ered­ményt a III. évfolyam nyúj­totta. Befejezéshez közeledik a Lenin téri 600 négyzetméter alapterületű ruházati áruház építése. Az új üzlet előtt az árkádsort is meghosszabbították, s ezzel városunk központja elnyerte végleges képét. Kényszerpálya. Azt hiszem, í< j nevezik, ha valamit, vagy i lakit a ráható energiák e .rítenek természetes moz- g ti;anyától. S ezt nem kell f tétlenül negatív helyzet­nek tekinteni. Sőt! Itt van p áznak Szűcs István; az ö ( te is „kényszerpályán" fut, i. igis kiváló geológus-mér- n kként ismerik, és hogy több is mint jó szakember, e inek nyitját bizonyára egy­kori természetes környe- z ében találhatjuk. Kunmadaras, szűkebb ha- zuja — az ö szavai szerint — az Alföld kellős közepe. Ősei, rokonai, ismerősei messzcr.éző alföldi emberek. Van köztük néhány, aki messze is látott: Veres Péter, Erdei Ferenc is megfordult léha Szücsék portáján. Új rétegsorok — Valószínűleg az ö ha­tásukra határoztam el, egé­szen fiatalon, hogy irodalom- tanár leszek és nagyon cél­tudatosan készültem erre a pályára. Aztán mégis mű­szaki ember lettem, pedig őszintén szólva, nem is tud­tam, mi az a geológia. Amikor leérettségizett — az ötvenes évek elején — a rohamléptekkel fejlődő ipar az Alföld addig csendes vi­dékeiről is követelni kezdte a fiatal szakembereket; a legtehetségesebbeket műsza­ki pályára irányították. így került Szűcs István a mis­kolci egyetemre, majd friss diplomával Komlóra. Most, 14 év múltán már egyértelműen komlóinak, e város lokálpatriótájának vall­ja magát. De nem csupán azért, mert a munkája ide köti. Ez is fontos tény, hogy éppoly nehezen tudna meg­lenni már a mindig megle­petést tartogató, olykor geo­lógiai bakugrásokat produ­káló Béta-aknai széntelepek nélkül, mind e nem kevés­bé különös város nélkül. — Olyan társadalmi ener­giák működnek itt — mond­ja —, olyan „hegyképzö” erők, amelyeknek nem áll­hatják útját „megkövesült” hagyományok, felbontják es újrarendezik a társadalmi „rétegsorokat”, s ebben az átalakulásban megtaláltam a helyemet. Nem meríti ki, de jelzi Sziics István társadalmi sze­repét — s egyben elismeré­sét is —, hogy tagja a Vá­rosi Párt Végrehajtó Bizott­ságának és tevékeny mun­katársa a Pártbizottság mű­velődési és propaganda osz­tályának. Irodalmi és peda­gógiai érdeklődését — ame­lyet már csak hobbynak ne­vez — az üzemi és városi rendezvények szervezésében, lebonyolításában és a párt­oktatásban hasznosítja, a sa­ját örömére és a társada­lom hasznára. n. j. — SIKERESEN BONYOLÍ­TOTTÁK LE a Városi Nő­klub szerda esti összejövete­lét, amelynek témája a nép­dal és népzene volt. Az esten közreműködött a komlói Munkáskórus, Tóth Ferenc karnagy vezetésével. Az elő­adást jó hangulatú farsangi mulatság követte. — A VÁROSI KISZ-BI- ZOTTSAG 1970. évi gazdál­kodásának tapasztalatait, to­vábbá az első félévben meg­tartandó politikai ünnepsé­gek tervét tárgyalják meg a KISZ Végrehajtó Bizottságá­nak február 6-i, szombati ülésén. — AZ AUTÓKLUB pécsi műszaki állomására látogat­nak vasárnap délelőtt a TIT által szervezett Közlekedési Szabadegyetem komlói hall­gatói. Itt tartják meg — gyakorlati bemutatóval szem­léltetve — „Az autók diag­nosztikai vizsgálatának új eszközei és módszerei” című előadást. — A FILMKLUB kilence­dik előadásán — február 8-án 18 órakor a Zrínyi Mű­velődési Házban — a Jcanne d’Arc szenvedései című Dreyer-filmet vetítik. 700 NÉGYSZÖGÖL szőlő, részben lugas, jól gondozott, pince, prés­ház, 2 szoba, felszereléssel sürgő­sen eladó. Érdeklődni: Hosszúhe- tény, Fő u. 94. K N K A Komlói Napló Kézilabda Teremkupa második fordulójá­ban — január 31-én, vasárnap — a női mezőny baranyai és tolnai csapatai kerültek szembe egymással, s a párharcból mind­két mérkőzésen a helyi együt­tesek kerültek ki győztesen. A férfi I. és II. osztályban kö­zepes, a III. osztályban alacsony színvonalú mérkőzéseket láthat­tak a nézők. Eredmények: férfi I. osztály: Mágocs—Dombóvári VSE 23:20, Gimnázium—Carbon 44:27. Dom­bóvári VSE—Mélyfúrók 43:28, Mágocs—ITSK 37:27; férfi II. osztály: Egyházaskozár — Betonelem 25:7, Gimnázium II. — Sásd 23:21, Villamosüzem — Kossuth „A” 28:15; férfi in. osztály: Kossuth „C” — Dombóvári VSE II. 24:15, Kossuth „E” — Kossuth „F” 15:12; női 1. osztály: Egyházaskozár — ITSK 25:18, K11SK — Szekszárdi Vasas 23:18, Szakközépiskola — Szekszárdi Egészségügy 29:15. MOZIMŰSOR Május 1. 4—7-ig: Idegen a cowboyok kö­zött. I—II. Kétrészes, színes, amerikai film, dupla helyárral. Előadások kezdete: délután f4 és 7 órakor. 8—10-ig: Figyelj rám. NDK film. Előadások kezdete: délután 4. 6, 8 órakor. Matiné: 7-én: Egy nehéz nap éjszakája Angol film. Zrínyi 4—5, 7-én: A kasztíliai sólyom. Spanyol film. 9 10-én: Elza. a vadon szülötte. Színes angol film. Előadások kezdete: délután t4. fi órakor. hozzájárulás Az építési telkek értékét nagy­mértékben meghatározza köz- művesítettségük, a kiépített utakhoz, járdákhoz való távol­ságuk. Ennek az elvnek megfe­lelően a múlt évben az építési és városfejlesztési, valamint a pénzügyminiszter együttes ren­deletet adott ki az út- és köz­műfejlesztési hozzájárulásról. A rendelet értelmében az 1970. január 1-től állami beruházás­ban épített villany- és vízveze­ték. szennyvízcsatorna, közút és járda által közvetlenül érintett építési telkek tulajdonosai egy­szeri út- és közműfejlesztési hozzájárulást kötelesek fizetni. Komló területén jelenleg fo­lyik azon telkek felmérése, amelyek a rendelkezés hatálya alá esnek. Újtelepen például több ingatlan tulajdonost érint a múlt évben végrehajtott járda­építés, hasonlóképpen Mecsek- jánosiban és Dávidíöldün a jár­da és az ivóvíz-vezeték építése. A tanács a hozzájárulás össze­gét személyre szólóan állapítja meg és határozatban értesíti az érdekelteket. KOMLOI NAPLÓ Szerkesztőség: Komló, Lenin tér 4. Telefon: U-30/ML, fejlesztésére rendelkezésre ál­ló fedezet szűkös voltát. 5; ■ ngot adtak olyan észrevé- lelJtnek hogy a fejlesztés arányaiban nem tükröződik megfelelő módon a Párt Központi Bizottságának azon korábbi ailásfoglalasa, amely a munkáslakta települések fejlesztésére vonatkozik. A vita összefoglalójában Neu­bauer József, a városi párt­bizottság titkára kifejtette, hogy a központi fejlesztési lehetőségek elosztásával kap­csolatos észrevételek mellett egyre inkább Emlékművek — emlékünnepségek Szép hagyomány alakult Ki az elmúlt években varo­sunkban, a munkásmozgalmi emlékművekhez, szobrokhoz és emléktáblákhoz kapcsoló­dó évfordulók megünneplé­sében. A Városi Pártbizottság kezdemenyezésére hétfőn dél­után megbeszélésre jöttek össze azon intézmények ál­lami és mozgalmi vezetői, akik az ünnepségek ren­dezésében érdekeltek, hogy együttesen határozzák meg a rendezvények lebonyolításá­nak módját és időpontját. A gesztenyés! felszabadu­lási emlékműnél, a Lenin té­ri mártiremlékrminél és a Lenin-szobornál az ünnepsé­geket és koszorúzásokat — az Előbbieknél minden év április 3-án. az utóbbinál április 22-én — továbbra is a város vezető szervei rende­zik. A Kun Béla Gimnázium­ban a hagyományoknak meg­felelően minden évben meg­tartják a Kun uélu napo™ kát, s ennek részéként már­cius 21-en koszoruzzak meg az iskola névadójának szob­rát. Ez évtől hasonló rendez­vénysorozatot terveznek — szeptember 29-e és október 4-e között — a Steinmetz Miklós Szakközépiskolában. A parlamenter mellszobrát október 4-én, születésének évfordulóján koszoruzzák meg. Egy hónappal később, november 4-én, Csizmazia Gyula halálának évforduló­ján ünnepük meg iskolájuk névadóját a MŰM 501-es Ipari Szakmunkásképző Inté­zet tanulói és tanárai. Fábián Béla, mániái em­léktábláját minden év feb­ruárjának utolsó szombatján, a Városi Tanács épületén el­helyezett Gagarin-emléktáb- lát pedig április 12-én, az űrhajózás napján koszorúz- zák meg.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents