Dunántúli Napló, 1971. március (28. évfolyam, 51-75. szám)

1971-03-30 / 75. szám

1071. március 30.

DIN ANT CL' MAPI 0

s

Nyolc és fél millió forintos költséggel

Fejlesztik az orfűi üdülőtelepet

Ülést tartott az or fűi (efteszlési bizottság

Az Oríűi Fejlesztési Bizottság tegnapi ülésén az üdülőterület idei fejlesztési tervéről tárgyalt. Eszerint

1971-ben 8 és félmillió forintot fordíthatnak különböző, már megkezdett beruházások folytatására, újak beindítására. Így 1,3 millió forintos költséggel folytatják ebben az évben az orfűi szolgáltatóház építését, félmillió forintot az Orfűi tó keleti oldalán, illetve a Pécsi tó nyugati oldalán folyó útépítésre, 2,2 millió forintos költséggel pedig megkezdhetik a Megyei Tanács üdülőjében az új étterem építését. 800 ezer forint ráfordítással új sportlétesítmény építését kezdik meg az orfűi községközpontban, 600 ezer forintba kerül majd a mekényesi olajütő malomnak a vízimalom mellé telepítése, a Herman Ottó tó mellett pedig 456 ezer forintos költséggel csónaktároló házat építenek. Ezzel kapcsolatban úgy határozott az OFB, hogy javasolja: a Herman Ottó tó mellett további építkezéseket ne engedélyezzenek, mivel a tónak és környékének természetvédelmi területté nyilvánításáról megérkezett a hivatalos határozat, ez pedig a környék természeti képének megőrzését is előírja.

Az OFB-ülésen ismét napirendre került az évek óta visszatérő téma: mi legyen az Orfűi tó mellett öt éve épült vállfás öltözővel? Számos variáció után most egy magánvállalkozó jelentett be igényt azzal, hogy hajlandó ott pecsenyesütőt létesíteni, gyümölcsöt és zöldséget árusítani. Az OFB a Baranya megyei Tervező Vállalatot megbízta, hogy vizsgálja meg az épület hosszútávú hasznosításának lehetőségeit úgy, hogy az idei szezonban ott már árusítani lehessen. Felvetődött, hogy az épület egy részében autóskempinget kiszolgáló zuhanyozót, WC-t helyezzenek el, de ezt el is vetették. Ezen a területen ugyanis inkább a vadkempingezés megszüntetésére kell lépéseket tenni, semmint a megindult folyamatot tovább bátorítani. Meg kellene viszont indítani a kijelölt autóskemping területén a munkálatokat és ezt az OFB a Baranya megyei Idegenforgalmi Hivatal figyelmébe ajánlotta.

Született még egy fontos döntés: a Pécsi tó partján a továbbiakban semminemű parcellázást nem engedélyeznek, a még szabad partszakaszokat a kirándulók, horgászok rendelkezésére kell bocsátani, mivel a jelenlegi gyakorlat szerint a partmenti telektulajdonosok a hozzájuk tartozó partszakaszt lezárják. További parcellázással ez a gyakorlat meghonosodna az egész tó körül és a kirándulók csak távoli szemlélői lehetnének a víznek.

Felvetődött még az is, hogy a Vízfő vizének Komlóra vezetése nem veszélyeztetné-e az egész tórendszert, s egyáltalán ez a költséges módszer megoldaná-e Komló vízellátását ? Szakértői vélemények hiányában az OFB nem tudott állást foglalni e kérdésben, azt azonban leszögezték: ha a víz elvezetése várhatóan zavarokat okozna a tórendszer vízellátásában, javasolni fogják a terv elvetését és más megoldás keresését Komló vízellátására.

Becsületes

károkozó

Hétfőn délelőtt Tóth Jó- zsefné pécsi lakos Polski Fiatjával a Hotel Tourist előtt parkírozott. Mire vi3z- szatért a kocsihoz, sérülve találta. Az autó szélvédője alatt üzenet: a kárt én okoztam, és egy betétlap, Lévai Jánosé, az IF 96-20 rendszámú gépkocsi vezetőjéé. Károkozó, aki feladta inkognitó- ját és ezzel lehetővé tette, hogy Tóth Józsefné kárát megtérítse az Állami Biztosító ...

Az ÁB megyei igazgatóságán hétfőn, Tóth Józsefnével együtt kilenc gépjármű-károsult vette igénybe a javítási számla bevárása nélküli gyorsított, készpénzfizetéses kárrendezést. A kilenc ügyfélből hárman hétfőn szenvedtek balesetet és még ugyanaznap átvették a kártérítést is.

Vendégünkf

Bartókné Pásztory Ditia

Alkata törékeny, tartása egyenes. Vonásai ma is őrzik arcának finom, intellektuális szépségét. Qszes haját kontybán viseli. Ahogy a billentyűk fölé hajol, így a reflektor fényében olyan, mint amilyennek megismerték és csodálják egyénisége, művészete magávalragadó erejét a világ legrangosabb hangversenypódiumain.

Néha elmosolyodik. Finom eleganciával emeli a frissí- tős poharat. Hangja egészen halk, lágyan vibráló zeneiséggel telített, amikor kiejti a szót: „Köszönöm”.

Szótlansága sajátos harmóniát alkot szemlélődő-figyelő tekintetével, amely sok mindent elmond egy tovatűnt és mégis egyre inkább jelenlevő csaknem fél évszázadról.

Egy csaknem 50 esztendőről, amelynek első felét a modern XX. századi zeneművészet és az egyetemes emberi kultúra egyik legnagyobb alakja mellett élte meg Pásztory Ditta zongora- művész, Bartók Béla özvegye, aki tegnap Pécsre érkezett.

Soha nem járt még itt, a Mecsek alján. Most a Pécsi Tanárképző Főiskola korábbi meghívását teljesíti ezzel a látogatással. Kísérői: Székely Júlia írónő, a Főiskola zenei tanszékének egykori docense és Comensoli Mária ZongoraKét tő

HÁLÓZATI VILLANYSZERELŐT egy tő

ESZTERGÁLYOST

felvételre keresőnk.

Fizetés megegyezés szerint. Gcpüzcm, Szabadszentkirály.

művész, őket, hármójukat fogadták tegnap délután nagy szeretettel és nem kis meg- illetödöttséggel a Tanárképző Főiskolán.

Márk Bertalan főigazgató szívélyes köszöntő szavai után — beszélgetés közben — négy kislány lépett oda hangtalanul az intézet ritka illusztris vendégeihez, egy-egy szál piros szekfűvel... A zenei tanszék üzenetét és köszönetét hozták. S egyben a főiskola két kórusának tiszteletét is átnyújtották ezzel az örök jelképpel, amely minden szónál többet mond el. Csakúgy, mint a muzsika. Most éppen az a muzsika, mely a próbateremben csendült fel Tillai Aurél karnagy intésére: Bartók Négy szlovák népdala a vegyeskar előadásában, a kedves látogatók tiszteletére.

Bartókné és Comensoli Mária innen a másnapi hangverseny színhelyére indult: felkészülni.

Ketten maradtak a teremben, amely megtelt Bartók Kétzongorás szvit-jének izgalmas, vívódó és feszültséggel telt világával.

A művészet — újrateremtés, élet. S ez a muzsika az. élő Bartók — közöttünk. A legavatottabb és legilletékesebb előadók tolmácsolásában.

Ennek részesei lehetnek mindazok, akiknek sikerül helyet kapniok a Tanárképző Főiskola mai Bartók-emlék- estjére.

Bartók születésének 90. évfordulójára emlékezik a világ. Erre szentelik a mai estét a pécsi Főiskolán is.

Bartókné Pásztory Ditta részvételével.

W. E.

Műszaki-természetvédelmi nap

Lesz-e tó és ifjúsági park Pécsett?

A műszaki és közgazdasági propagandahónap keretében

műszaki-természetvédelmi napot tartottak tegnap délután az MTESZ pécsi székházában. A Pécsi Akadémiai Bizottság és Pécs város Természetvédelmi Bizottsága mellett a pécsi hidrológusok, erdészeti és parképítési szakemberek. valamint a KÖJÁL szakorvosai is részt vettek a szervező munkában. Dr. Horvát A. Olivér kandidátus, a városi természetvédelmi bizottság elnöke megnyitójában hangsúlyozta: nem csupán természetvédelemről van szó. Az a feladat, hogy a természet átalakításában, a környezet formálásában a város lakói számára legkedvezőbb lehetőség valósuljon meg. Jogos igény a zöldterület növelése, ligetek, erdők sétahelyek kialakítása, a vizek és levegő további szennyeződésének megakadályozása, a város parkjainak, növényzetének óvása.

Kiss György, a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság ve- íetóje, az árvizek elleni védekezésről szólva kitért az eróziót gátló erdősítésekre és beszámolt az árapasztóknál alkalmazott új biotechnikai módszerekről a természetes anyagi védőeszközökről.

Igen érdekes az az elképzelés, amelynek megvalósulásával két fontos igény, az ipari víztározó és az erőművi salak elhelyezése lenne kielégíthető. Városunk vitatott jövőjű délkeleti részéről a Basamalom és a Tüskés rét környékéről van szó.

A közelmúltban fejeződött be a Hőerőmű első zagy kazettáinak fel töltése. Igen nagy területről lévén szó. lényeges, hogyan lehetne a város számára iegliasznosabbá tenni. Szilágyi Elemér, a Pécsi Víz- és Csatornamű főmérnöke és dr. Szabó Lajos megyei főorvos helyettes fejtette ki véleményét a terület rendezésével foglalkozó tanulmányról. Az elképzelések szerint a hőerőműtől nyert zagy felhasználásával két kilométer hosszú 200—700 méter szélességű víztározó alakítható itt ki, amelybe többek között tisztított szennyvíz is kerülne. A salakkal feltöltött talajvizes terület ugyanakkor ifjúsági park létesítésére, vagy ipari vásárok állandó helyének lenne alkalmas.

Számos érdekes előadás hangzott el a levegő szeny- nyezésével, a kiránduló helyek és parkok védelmével kapcsolatosan. Várnai Tivadar egészségügyi főmérnök a meddőhányók másodhasz- nosítását sürgette. Míg Zala Buda kertészmérnök azokról a károkról számolt be, amelyet a virágágyásokra került sós hó okoz. A következőkben több irányú kísérleteket folytatnak az illetékesek, keresve mi módon küszöbölhető ki a konyhasó a síkosság elleni küzdelemben!

Régi elképzelés válhat valóra?

Csatorna a Dráva és a Duna között

Vízgazdálkodási cs meteorológiai ankét Szigetváron

Már a múlt században si- I kérésén alkalmazták a „vízmérnökök” a mocsaras, oel- i vizes területek lecsapolúsát. j Ez a hasznos tevékenység azonban ma. az igényeknek megfelelően kibővül. A komplex vízgazdálkodás fogalmába az is beletartozik, hogy a feleslegei vizet nemcsak elvezetik, hanem tárolják, hogy a vízigényesebb növénykultúra szárazság idején sem szenvedjen kárt.

A vízzel való ökonomikus bánásmód volt a központi kérdése dr Földvári János, a Baranya megyei Tanács vb-elnökhelyettese előadásának, melyet tegnap délelőtt tartott a megyei vízgazdálkol dási és meteorológiai ankéten Szigetvárott, a Tinódi Művelődési Házban.

Baranyában viszonylag | egyenletes csapadékviszonyok uralkodnak. Majson és Szi- . getvárott éves viszonylatban 650, illetve 720 milliméter csapadékot mértek. S ez még mindig nem biztosítja a vízigényesebb növények termesztéséhez az optimális mennyiséget. Üzbegisztánban, az úgynevezett „éhség szty.ep- i pén” mindössze 70 millifné- ter csapadék esik évente, mégis — öntözés segítségével — hatalmas terméshozamokat érnek el a növénytermesztők.

Ezzel a példával támasztotta alá az előadás az öntözéses gazdálkodás fontosságát,, az öntöző berendezések állandó használatban tartását, időnkénti felújítását, a kapacitás kihasználását. S hogy erre a kérdésre valóban időszerű volt kitérni, azt mutatta az előadáson bemutatott diagram, amely bizonyította, hogy az öntözés mértéke Baranyában 1963-ban volt a legnagyobb, 1970-ben már jóval kevesebb öntözött területtel rendelkeztünk.

Vízgazdálkodáshoz azonban — nem kis malíciával megállapítható — víz is kell. Egy terület, szorosabban Baranya fejlődését egészében meghatározhatja: mennyi és milyen minőségű vízzel rendelkezik? Megyénk közismerten vízszegény. Régi elképzelést „újítottak fel” az illetékesek, amely szerint csatornarendszert kellene létesíteni a Dráva és a Duna között. Ez a csatorna átszelné Somogy megye alsó részét, valamint Baranyát. Felfoghatná az említett megyerészek vízgyűjtő területeiről érkező vizet, elláthatná a vidékre települő- ipart a szükséges vízmeny- nyiséggel — és nem utolsó sorban nagy segítséget nyújthatna a mezőgazdaságnak az

öntözéses gazdálkodás tökéletesebbé tételéhez.

Az ankét másik előadója Szantiványi Miklós, a pécsi meteorológiai > szolgálat vezetője volt. Előadásában hasznos tájékoztatást adott, a részvevőknek — mezőgazda- sági üzemek, termelőszövetkezetek, állami gazdaságok vezetőinek — mi Íven szempontokat kell figyelembevenni és milyen számításokat kell elvégezni egy-egy öntözőrendszer kialakításánál, vagy víztározó építésénél?

Érdekes javaslat is elhangzott az előadó részéről: A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóságon három éve működik egy meteorológiai előrejelző csoport. Kialakult információs rendszerük hasznosítható lehet a megye mezőgazdasági üzemei számára. Valamennyi szövetkezet

igénybe veheti ezt a szolgáltatást. A meteorológiai radar kétszáz kilométeres sugarú körben képes követni a kialakult felhőgócot, megméri a felhőben rejlő vízkészletet. Sok időt takaríthatnak meg az eső tudatában az üzemek, hasznosabban szervezhetik meg munkájukat —, hogy csak két példát említsünk.

Szó esett a jégelhárításról is —, amely ma már nem utópisztikus ábránd, hanem nagyon is kézzelfogható, reális. s Baranyában különösen érdeklődésre számot tartható kérdés.

kampis

— Gasztrofol üzem létesül a Mecsekvidéki Vendéglátó Vállalatnál, az erőműnél lévő volt Béke étterem rekonstrukciója során. A gasztrofol konzerváló anyagok felhasználása nélkül tartósított,, ízhatásában természet tes, házias, mélyhűtött készétel, amelyet eddig csak Budapesten gyártottak.

Eszéki interjú

A kishatármenti kulturális egy üttműködés

! A Horvátországi Magyarok j Szövetsége szombaton tartót- i ta négy évenként szokásos közgyűlését. Ez alkalommal , sok pécsi vonatkozású kér- í désről tárgyaltak. A közgyűlésre írott beszámolók és a vita ismeretében kértünk interjút Merki Ferenc tanügyi i tanácsostól, a szövetség

TeleSonzavar

> Hétfőn délelőtt és délután c c a város több pontján panasz- s s kodtak amiatt, hogy csak ;

> hosszas várakozás után lehet ( < telefonvonalat kapni. Jóné- S í hány intézményhez szerelő- ?

I ? két is hívattak, mert á tele- < j c fonközpontban sejtették a $ S hiba okát. ?

! ? Kópicz Miklóstól, a pécsi s

I

' automata telefonközpont he- > lyettes vezetőjétől tudtuk J meg: városszerte a most fu- i tó színes amerikai film mes- ; terlövészei okozzák a bajt. \ A Petőfi moziban vetített ) filmhez ugyanis sokan sze- ) retnének jegyét előrerendei- ( ni, s ehhez a telefont hívják > segítségül. ?

— Rengeteg gépsort foglal- S nak le nálunk a Petőfi mo- ? ziba irányuló hívások. Az el- £ ső roham délelőtt volt, a S második délután három óra- ) kor kezdődött a hét mester- < lövészért. A Petőfi mozi > pénztárosa a hívásokra azon- ) nal jelentkezett, de alig tette s helyére a hallgatót, már ott > Volt a következő telefonáló, $ ? akinek sajnálkozva ismét 3 ' csak azt mondhatták: min- ’

I

dén jegy elkelt. J

A Petőfi mozi száma 28-00. ) Mivel sok volt a hívás és minden automata gépsor „a ; mozi felé keresett*’, a kettő- ^ 'j ve] kezdődő telefonszáraokat < ( nehezen lehetett hívni, ők )

I pedig ugyanilyen nehezen ? kaptak vonalat. Araikor a 3 raozipénztár kinyitott és a ' hívások megsokasodtak, ezek s már befolyásolták az eggyel, > hárommal, néggyel, sőt az j öttel kezdődő számok kap- £ csolását is. így lett a hét, ? 1 \ rablók felett győzedelmeske- ? ) dő mesterlövész pécsi tele- S ? fonzavarok okozója. )

szombaton újjáválasztott elnökétől:

— A közgyűlés komoly kulturális segítséget kér Pécstől. Ennek történelmi, néprajzi, földrajzi oka természetes, hiszen a horvátországi magyarság zöme az úgynevezett baranyai háromszögben él.

— De milyen nemzetközi jogi alappal rendelkezik már a közgyűlés?

— Két hónapja liorvát közoktatási küldöttség járt Pécsett. A tanácskozásokról beszámoltunk a horvát szábor- nak. A szábor tovább kívánja fejleszteni az egész magyar—jugoszláv kishatármenti kulturális kapcsolatrendszert, kissé külön horvát— magyar jelleggel.

— A horvát—magyar kormányfői találkozás után hogyan alakult a helyzet?

— A találkozó után a horvát közoktatásügyi és pénzügyi kormányszervek utasítást kaptak arra, hogy vizsgálják meg az úgynevezett csereösztöndíj-rendszer fejlesztésének lehetőségét. Ez a horvátországi magyarságnak közvetve majdnem létkérdése. A magyar szülők ugyanis hajlamosak lemondani gyerekeik magyar nyelvű elemi iskolába való beiratá- sáról, mert közép- és felsőfokon Horvátországban kis mértékű a magyar nyeivű oktatás, ott magyar elemi iskola után nehezebben boldogulnak. A kérdést kettős módon lehet megoldani: a magyar nemzetiségi iskolákban megfelelő színvonalon kell oktatnunk a horvát nyelvet is, valamint biztosítani a magyarországi egyetemi, főiskolai felvételt. Erre az életben lévő nemzetközi megállapodás kevés, ugyanis csere útján azonos „zámú nemzetiségi fiatalt vesznek íelMa! gyarországra és Jugoszláviáj ba, holott Jugoszláviában többször annyi magyar él, mint amennyi délszláv Magyarországon. Nekünk tehát több ösztöndíjast'kell átkül- denünk Magyarországra. Ezt a horvát szábor elvileg már most támogatja, s kutatja a pénzügyi megoldást is. örömmel értesültünk, hogy Újvidékről több magyar hallgató tanul a Pécsi Orvostudományi Egyetem nappali tagozatán. Az új pécsi műszaki főiskolán pedig kevés olyan jelentkező volt, aki egyenesen oda kívánt menni. Mindezek alapján tervünk, hogy a pécsi felsőoktatási intézményekben, ha nem is minden évben, de legyen néhány horvátországi magyar hallgató.

— Eddik milyen kulturális együttműködési tervek valósultak meg, mire van pénzük, s mit kívánnak még?

— Pécs megyei Város Tanácsa Művelődésügyi Osztálya nagyon nagy értékű segítséget ad azzal, hogy megkezdhettük a pedagógusaink ottani szakmai továbbképzését. Szinte minden héten megy át oda 2—3 óvónő, tanár, tanító, egynapos szaktárgyi továbbképzésre. Ennek Magyarország számára az a jelentősége, hogy a mai magyar szocialista pedagógiát tanuljuk meg ott és hozzuk magunkkal. Rövidesen aláírjuk a megállapodást a Pécsi Nemzeti Színházzal: a Leányvásár-ral jönnek hozzánk. A Szabadkai Magyar

| Színház és a Déryné Színház ugyanis alkalmas technikával rendelkezik a kis dél-baranyai falvakban való szereplésre. Mi azonban igazi nagyszínházát is akarunk, ezért a pécsiek előadását is megvesszük és Eszékre és Pél- monostorra bevisszük a közönséget.

f’öldessy Dénes