Dunántúli Napló, 1971. március (28. évfolyam, 51-75. szám)

1971-03-04 / 53. szám

fi DINAXTCLI NAPLÓ 1971. március 4. Művészi, régi, ritka vagy érdekes Manapság a sajtó, a rádió, televízió ismertetése utón mind többen irányítják fi­gyelmüket a műtárgyak, an­tikvitások, ritkaságok felé. Padláson, lomtárban ..rumli- . szobában" keresnek, kutat- [ nak régi kacatok között — hátha kincset találnak. Meg- j nézik, ki festette azt a képet, ami ötven éve lóg a falon és j állítólag a nagymama is úgy j kapta — öreg imakönyvek j kiadási dátumát silabizálják, ! előhozzák a nagypapa világ- 1 háborús kitüntetéseit, vizs- : gálják az ezüstök, porcelá- : nők védjegyeit. „Mesés kincs" Az érdektelenségből az ér­deklődésbe való átcsapás szükségszerűen felbillenti a mérleget, s így igen sokan dédelgetnek valamit, mint mesés kincset, amiért renge­teg pénzt lehet majd kapni — de még a realitás talaján j mozgók is általában tűibe- | csülik a birtokukban levő 1 tárgyat. Egyszer nagy bizal­masan megsúgták, hogy egy öreg nénike birtokában kó- 1 dex van. amit el akar adni. Bár nem tartottam valószí­nűnek, de a kincstalálás ősz- ! töne hajtott és el is jutottam az öreg nénihez, aki közölte, hogy a kódex nem nála van, hanem az ismerősénél. Ti­tokzatos útbaigazítások utón ; kikötöttem egy másik öreg néninél, aki némi bizalmat­lankodás után leültetett és ! előre közölte, hogy a birto­kában lévő kódexért egy há­zat lehet venni, legalábbis így világosította fel egy re­formátus pap. Most már en- j gém is izgalomba hozott és | dobogó szívvel vártam, míg j szekrényéből előveszi és ki- | csomagolja a kódexet. Mi­helyt az utolsó burok is le­került a csomagról, előttem feküdt egy 1700 körül ki­adott egyszerű református imakönyv, címlap nélkül. Ha sokat akarok érte adni, fize­tek egy százast, de mivel címlapja nem volt, annyit sem ért meg, és egyáltalán nem érdekelt. Ránézve az i anyókára nem volt szívem | felvilágosítani, mit ér a „kó- | Divat a műgyűjtés dex”. Csak annyit mondtam, hogy pillanatnyilag nem tu­dom eladni a házamat, mert akkor nem lenne hol lak­nom, s igy sajnos a könyvet nem tudom megvenni. Vi­gyázattal visszacsomagolta a becses ereklyét, s azóta is a könyv értékébe vetett hit­tel él — ha azóta meg nem halt. Kétségtelen, ha ritkán is, de akad, hogy az émber hoz­zájut óriási értékhez, potom pénzért úgy, hogy legtöbb­ször sem a vevő, sem az el­adó nincsen tisztában a va­lódi értékkel, illetve az ké­sőbb derül ki. Láttam azt a Dürer-metszetet, melyet je­lenlegi tulajdonosa a vásár­ban vett ezer forintért, — én is találtam ősnyomtat­ványt 80 forintos könyv bo­rítólapjába bekasírozva, s többé-kevésbé minden mű­gyűjtő praxisában előfordul egy-egy ilyen eset. de téve­dés lenne azt hinni, hogy ezek mindennaposak. A műgyűjtéshez tájékozott­ság, gyakorlat, olvasottság, érzék, érdeklődés és nem utolsó sorban pénz szüksé­ges. Mit érdemes? Mik jelenleg a műgyűjtés lehetőségei, mit lehet gyűj­teni, mit érdemes, mi a di­vat, az irányzat, s mi alakít­ja a hozzávetőleges értéket, mi az értékesítés formája? Elsősorban szeretném a műgyűjtést elhatárolni a gyu­facímke, szalvéta, ezüstpapír és valamennyi hasonló kate­góriába tartozó tárgy gyűj­tésétől. A műgyűjtés fogal­mába tartozik az, ami mű­vészi produktum, ami régi­ség, 4mi ritkaság, ami érde­kesség, Az egyik nem 'zárja ki a másikat, de nem is fel­tételezi. Például: egy ma élő festő műve nem régiség, nem is ritkaság, hanem művészi produktum. — Egy rézmo­zsár, petróleumlámpa, ma már régiség, de nem ritka­varga Gyula: Béke (Egy pécsi kiállításról) ; sag es nem is művészi. — | Ritkaság például dr. Reihy László (Lőwy versei), nem régiség, művészi értékét döntsék el az olvasók. Amint látható, valamilyen ; műtárgy megítélése meg­lehetősen relatív, sok át- i fedési lehetőség van. Hogy I számomra milyen értéke van i a fenti ismérveken kívül, azt ! az határozza meg, mennyire j érdekel, mennyire kell, meny- 1 nyire „szerettem bele”. Az | ember birtoklási vágya pénz- j tárcáját erején felül terheli meg. Ugyanaz a műtárgy mást esetleg teljesen hidegen hagy — egy fillért sem adna | érte. így sikerült megvennem | Pázmány Péter Imádságos | könyvét, egy kedves bará­tomtól, mert ez a könyv őt egyáltalán nem érdekelte. Ugyanekkor engem nem ér­dekelnek a díszpoharak, so­ha sem jutott eszembe, hogy egvet is veevek bármelyik­ből. A gyűjtött tárgyak, kiál- ■ lító helyisége, a gyűjtő la­kása, amelynek szépségét. ! . érdekességét emeli. Fest- míny, könyv, porcelán, ezüst tárgyak. kristályok, I szőnyegek, a lakást díszítő j | elemei egyébként is. Ha j ugyanezen tárgyak magas művészi igénnyel szerepel- j nek, a lakás egész más ar- i culatot nyer. A lakás tár­gyainak többé-kevésbé kor­ban, stílusban, minőségben és mennyiségben azonos szin­ten kell állnidk. Természe- . tesen senki sincs abban a : helyzetben, hogy tökéletesen tiszta stílű gyűjteményt hoz- I zon össze a bútoroktól kezd- j ve a szoba valamennyi tarto­zékáig, dísztárgyáig. Nem le- í hét csak barokk, reneszánsz, i csak rokokó szobát beren- i dezni. I Mi csak azt engedhetjük meg | magunknak, hogy aránylag a bútor egyazon stílű és ko­rú legyen, s a kiállított tár- I gyak, festménj'ek túlságosan ] el ne üssenek tőle. Ajánlatos az azonos stílű műtárgyak­ból kis sarkokat berendez­ni, s így ugyanabban a szo- | bábán békésen elfér egymás mellett a barokk, a biede- meier, a szecesszió. Igen lényeges a mennyi­ségi és minőségi arányok I harmóniája, pedig ezt a leg- j nehezebb elérni. Általában a ' | gyűjtők egyfélét gyűjtenek, például csak porcelánt, j ilyenkor előfordul, hogy a szoba múzeum jellegű, nem lakályos, — a padlótól a pla­fonig minden helyet elfoglal a porcelán, s nem csak mennyiségével üti agyon a szoba összes többi tárgyát, hanem egy-egy érdekesebb darabjával ki lehetne fizetni az egész lakást. Vonatkozik ez festményre, poharakra, régi fegyvereikre, amikor ki­fejezetten egy bizonyos gyűj­temény létrehozása a cél. Ilyenkor ajánlatos, ha a la­kás berendezése átlagon fe­lüli, és bizonyos művészi csínt mutat, hogy az egyfaj­ta gyűjteménynek méltó ke­retet adhasson. Népi művészet Amióta gyárak omjáx a séma szerint készült dísztár­gyakat és egyéb eszközöket, az emberek figyelme és sze- retete fokozatosan az olyan produktumok felé fordul, melyet hitelesen kézi erővel alkottak. A mai kézműiparos ritka kivételtől eltekintve nem művészkedik, s ha for­galomba kerül egy-egy mű veszi kovácsolás, fémdombo­rítás. fafaragás, azt nem ipa­ros csinálta. Igen kedvelt a népi művészet, mart itt min­den tárgy emberi kéz müve. mindegyik más. változatos s nem utolsó sorban kielégítik nosztalgiánkat soha vissza nem térő gyermekkorunk , iránt, amikor sulykoló csap­kodástól volt hangos a folyó partja, karikás ostor durrog- tatására ébredtünk, mert hajtott a kanász, mozsártörő hangjától zengett a konyha. Bár a mozsártörő, petróleum- lámpa nem művészi és nem kézzelgyártott, de ezek a ré- , gi, a használatból lassan ki- j vont tárgyak kedvesek ne- j künk, akár művésziek, akár nem. A pergő rokka, a pet­róleumlámpa a régi falusi csendes estéket varázsolja vissza, a színes mintás szót- | tesek az ünneplőbe öltözött : falusi lányok csoportját, a j hímzett térítők, a falusi tisz- j taszobát. Helyes érzékkel vá- | lógatva, a maga helyére téve igen ízlésesen fel lehert hasz­nálni ezeket a tárgyakat nyaralókban, szőlőkben, prés­házakban, villákban egy-egy szobát berendezhetünk belő­lük tisztán paraszt szobának is, a használati célnak, a szépérzékünknek tökéletesen megfelelhet. I Valamikor készítőjük hasz­nálati, eszköznek szánta, nem \ gondolta, hog3r egyszer majd gyűjtemény lesz belőle. Itt sem mind művészi munka, ami régi. s nem minden régi, ami művészi, s ha művészi és régi, nem biztos, hogy ritka, vagy érdekes, így hát az a kérdés, vajon a mű­gyűjtés fogalmába tartozik-e ezen kategóriák gyűjtése, azt részint a tárgyak különleges­sége, részint az idő fogja el­dönteni. Sokkal határozottabb már a műtárgy fogalma az alább felsoroltaknál, melyet a tel­jesség igénye nélkül említek meg, szem előtt tartva nép­szerűségüket, elérhetőségü­ket. Ezek: a műtárgyak ki­sebb csoportokat alkothatnak a bennük rejlő rokonvoná­sok alapján. Festmények, rajzok, metszetek, miniatű­rök, ikonok. — szobrok, kis­plasztikák, csontfaragványok — órák — fegyverek — pén­zek, érmek — ötvösmunkák — üveg, porcelán, cserép — bútorok, szőnyegek, s végül egészen külön kategória az antik könyvek, könyvritka­ságok, térképek és kézira­tok. Szalai István AQUIFÖRUMA Kiutaii Misírt kell-e lizeini? Balog Imre pécsi lakos kér­dései: magántulajdonban lévő ; családi házban, ki állapítja i meg a lakbért, a tanács vagy a tulajdonos? A magántulajdonban álló | lakások lakbérét a bérbeadó I — tehát a tulajdonos, vagy ■ megbízottja — állapítja meg. 1 A lakbér mértékét a 3/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet 4— 5. §-aiban meghatározottak szerint kell megállapítani. Tehát összkomfortos lakás esetén 6 Ft/négyzetméteren- ként, komfortos lakásnál 5,40 Ft,’négyzetméter, félkomfor­tos lakás esetében 3,60 Ft./ négyzetméter. A számításba- vehető lakásalapterület felső határa egyszobás lakás eseté- . ben 50 négyzetméter, kétszo­bás lakás esetében 80 négy­zetméter. háromszobás lakás esetében 100 négyzetméter stb. Kérdés: Lakásigénylésnél az elbírálás során figyelembe veszik-e a súlyos betegséget, a jelenlegi lakás egészségte­len voltát? Igen! A rendelkezések sze- j rint ugyanis: A lakásigények kielégítése során elsőbbségben indokolt részsesíteni a) azokat, akiknek a laká­sában — a megfelelő elkülö­nítés lehetőségének hiányá­ban — több személy van ki- í téve a tartós betegség vészé- í ly éneik, b) a sokgyermekes lakás- | igénylőket, c) a zsúfoltabb körűimé- i nyék között lakókat, d) a rosszabb műszaki ál- j lapotú lakásban lakókat. Kérdés: Tanácsi lakás ki­utalása esetén kell-e a ki­utalt lakásért fizetni és meny­nyit? Igen kell! A fizetendő ősz- szeg nagyságát a kiutalt la­kás komfort-fokozata, nagy­sága és fekvese határozza meg. A vonatkozó rendelke­zések pontosan meghatároz­zák a fizetendő összeget. Az összegszerűségre a jogszabály ismertetés során külön kité­rünk. Bárácz György, Töttös, vasúti úrházi lakos és több j más olvasónk kérdése: Csa- ládi ház építése esetén mi- ! lyen kedvezményre jogosul- ; tak az építtetők, megjár-e [ részükre a gyermekenkénti 30 000 forint? Az adható kedvezményeket a 7/1971. (II. 8.) Korm. sz. rendelet tartalmazza. Ennek 5. §-a a területi fekvéstől függően az alábbiakban szab­ja meg a kölcsön mértékét: Megyeszékhelyeken, váro­sokban, továbbá az építés­ügyi és városfejlesztési mi­niszter által meghatározott kiemelt településeken törté­nő családi ház építés eseté­ben: a) a kölcsön az építési költ­ségnek legfeljebb 50 száza­lékáig nyújtható, lakáson­ként azonban a 80 000 forin­tot nem haladhatja meg. b) a kamat mértéke 40 000 forint összhatárig évi 2 szá­zalék. e határ felett évi 6 százalék, c) a törlesztési idő legfel­jebb 25 év. A most nem említett tele­püléseken történő családi ház építés esetében: a) a kölcsön az építési költ­ségnek legfeljebb 50 száza­lékáig nyújtható, lakásonként azonban a 70 000 forintot nem haladhatja meg, b) a kamat mértéke 35 000 forint összeghatárig évi 2 százalék, e határ felett évi 8 százalék, c) a törlesztési idő ugyan­csak legfeljebb 25 év lehet. Arra is lehetőséget biztosít a jogszabály, hogy a vállala­tok a dolgozóik lakásépítésé­nek támogatására lakásépíté­si alapot a fejlesztési alap­juk nyereségéből képzett ré­széből KORLÁTOZÁS NÉL­KÜL képezhetnek. A családi ház építők nem jogosultak a gyermekenkénti 30 000 forintra. Másik kérdése, hogy szol- gálati lakás biztosítása esetén kell-e lakáshasználatbavételí díjat fizetni? Szolgálati lakás biztosítása esetében lakáshasználatbavé­teli díjat általában nem kell fizetni. Békásy Ferenc, Mánta 1M. szám alatti lakos kérdése: Mennyire emelheti a tulajdo* nos a lakbérét és a felmon­dást köteles-e elfogadni, ha nem biztosít a tulajdonos la­kást? Az életbelépő új lakásren­deletek szerint a lakbérek emelése a komfort-fokoza­toknak megfelelően történhet csalt meg. A komfort nélküli lakások bérét NEM LEHET EMELNI, amint már azt ko­rábbi tájékoztatónkban is is­mertettük. Így lakbéré a le­velében leírtak figyelembevé­telével nem fog emelkedni július 1. után. A tulajdonos felmondását másik lakás biztosítása nél­kül nem köteles elfogadni, ha ugyanabban a helységben — városban, községben — megfelelő beköltözhető laká­sa nincs. Hóbor István, Pécs I., Re­mény u. 41. sz. lakos kérdé­se: Van-e a tulajdonosnak lehetősége arra, hogy a lakó­nak felmondjon, ha szüksége van a lakásra? Igen! Ezt a lehetőséget az új rendelkezések az alábbiak szerint biztosítják: „Állam­polgár tulajdonában álló la­kás esetében a bérbeadó a lakásbérleti szerződést a kö­vetkező hónap utolsó napjára a 71. és a 73. §-ban írt fel­tételek NÉLKÜL IS felmond­hatja, ha a lakásra MAGA, vagy KÖZELI hozzátartozója számára igényt tart, illetőleg a lakás lebontására hatósági engedélyt kapott és a bérlő részére egyidejűleg másik, megfelelő, ugyanabban a vá­rosban (községben) levő — beköltözhető — lakást ajánl fel. A zért szép az óbányai völgy, mert a „techni­ka" még nem veKte birtoká­ba. szüzén hagyta a meredek, dús flórájú hegyoldalakat, a | csendes Réka-völgyét, semmi j sem szennyezi a kristály- | tiszta öreg patak vizét, | amelynek szüntelen, de ta- j pintatos csobogása inkább j megnyugtatóan hat az em- : bérré. Ha reggeli napsütés­ben nézed a merészen lejtő főutcán kapaszkodó házakat, a harmat megcsillan a piros és moh-lepte cseréptetőkön és úgy tűnik, mintha valami erdei óriás húzná fel lassan az opálosan áttetsző ködpára tüllfüggönyét. Különlegesen szép világ ez itt a hegyek ölében. Az erdő benyomult bozótjaival, fáival, folyondá- raival a kertek alá, ami kultúrnövény itt van, az csak zöldség és gyümölcsféle, ki- ! zárólag házi használatra. | Jan egy kevés kukorica is, J •melyet a vaddisznók és a 1 TAVASSZAL ERKEZNEK A PISZTRÁNGOK... szarvasok dézsmálnak, itt-ott egészen a házakig bemerész­kedve. A felnőttek hajnalon- ta indulnak gyalogvast a „társadalmi” salakúton Me- cseknádasd irányába, ott az­tán szétszélednek vagy Szek- szárdra, vagy a pécsi bánya­vidékre, aztán az erdészethez. Öbánya felkínálta magát. A mecseknádasdi községi tanács — a Takarékpénztáron keresztül — tavaly óta par­cellázza Réka völgyét, a tu­lajdonosok száma már közel negyvenre tehető, de jövőre megkétszereződik a szám és remélhetően a kis víkend- házaké is. Jó ötlettel Nem­zeti Parkká keresztelték Óbánya környékét, ami szé­pen hangzik, de annál nehe­zebb e jellegét megtartani. Mert most már csínján kell bánni a fakitermeléssel is, nehogy foghíjas foltok tar- ! kítsák a szép környéket. í Hallom, hogy a kőbányászat- j tál is foglalkozna valamelyik j szerv, de a tanács tiltani | akarja az ötletet érthető ag- j godalommal. Bűn lenne ide j gépeket beláthatatlan időre beengedni. Igaz aztán az is, hogy bi- j zonyos „modernizálás” elke- | rülhetetlen. Hiszen a víkend- ! telepre víz, villany, út kell | meg csatorna. Mecseknádasd- ról vezető út eleje közvetle­nül a község torkolatánál bizony elég siralmas, nem autóval, de még gyalogosan is bokatörés veszélyének te­szi ki magát az ember. Már­pedig kirándulóhely autó­közlekedés nélkül ma már aligha képzelhető el. Gépek? Volt Itt tavaly < nyáron egy dózer, pontosab- ■ ban fönt a óbányai strand fölött, a régi vízimalom mel­lett. Szépen kimélyítette, ki­faragta a pisztrángok két — lépcsőzetesen elhelyezkedő — mesterséges tavának medrét. Próbaképpen az őszön az öreg patak vizét rá is eresz­tették, télen pedig vissza­fogták, mert a zsiliprendszert kell még kiépíteni a Pécs- váradi Építő Ktsz-nek. Ide­jében ez is meglesz, mert április vége felé, a tavaszon „megérkeznek” a pisztrángok Lillafüredről. .. Az ám, a pisztrángok.- Saj­nos közelebbről nem sikerült még ismeretséget kötnöm, ezzel a különleges, ritka és jó ízű hallal. Évekkel ezelőtt próbaképpen telepítettek egy keveset, de aztán ügyesebb horgászok kifogták. Hazai vizekben 4 fajta pisztráng él: a sebes pisztráng, aztán az Amerikából áttelepített szivárványos, továbbá a ga­lóca és végül a pataki Saib­ling pisztráng. De csak az első kettő, a sebes és a szi­várványos kedveli inkább a tavat. De a tónak is átfolyá- sos vizűnek kell lennie. Lillafüredről húszezer ivadé­kot hoznak — darabját 15— 20 filléres áron. A sebes pisztráng igényesebb, általá­ban a 10 fokosnál melegebb vizet nem szíveli; de a szi­várványos szépen tűri a 18— 20 fokot is. Ezért is esett „őrá” a választás, bár az öreg patak vize általában hűvösebb. A legfontosabb fel­tétel azonban az oxigén. A pisztráng hallatlanul oxigén­igényes hal. Mondják a me- j cseknádasdi tanácson, hogy az engedéllyel rendelkező ■ horgászok is csak azzal a feltétellel foghatják ki a pisztrángot, ha visszadobják. Tehát kizárólag sportszerűen mehet csalt a játék. De Örké­nyi Miklóstól, a megyei ha­lászati felügyelőtől meg azt hallom, hogy már eleve ez a visszadobásos rendszer is bajos dolog, mert ha a hor­gász kiemeli, megszabadítja a zsinórtól, aztán nézegeti, fogdossa, — néha már ez a kevés idő is „halálát” okoz­hatja a halnak, rendkívül oxigén-igényes volta miatt. De hát ezen még el lehet tűnődni, hiszen az ivadékok­ból csak három esztendő múltán lesz méretes, tehát horgászható hal. Nem is ez a fontos, örvendetes maga az ötlet, hogy a lehetősége­ket kihasználva a községi tanács pisztrángtenyészetet varázsol a megye egyik leg­szebb völgyében. Rab Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents