Dunántúli Napló, 1971. március (28. évfolyam, 51-75. szám)

1971-03-23 / 69. szám

197t, március 23. DUNANTOLI NAPLÓ 3 Korszerűsítik a MÉK-et Hit vár az átszervezett vállalkozástól a közgazdász, a tsz és mit a fogyasztó? A MÉR korszerűsíté­se, átszervezése befejező stádiumába érkezett Ba­ranyában. E hó 25-én alakul meg Pécsett az új szövetkezeti közös vál­lalkozás, mely vállalko­zásban termelőszövetke­zetek és ÁFÉSZ-ek tár­sulnak abból a célból, hogy e nagy piacisme­rettel rendelkező szervet, a MÉK-ef, áruértékesíté­sük szolgálatába állítsák. Érthető, ha a szakmai köz­véleményt, mindenekelőtt a tárgyban leginkább érdekelt szövetkezeteket élénken fog­lalkoztatja most ez a téma. Különböző fórumokon vitat­ják meg az átszervezéssel kapcsolatos feladatokat, el­várásokat. Legutóbb a Köz- gazdasági Társaság baranyai csoportja tűzte napirendre Mit várnák a közgazdászok a MÉK átszervezésétől cím­mel, a vitadélután előadója dr. Pintér György, a SZÓ­VÉRT igazgatója volt, aki elsősorban a fogyasztás és a termelés felől közelítette meg a most alakuló mező- gazdasági termék-értékesíté­si közös vállalkozás felada­tait. Az egy főre eső zöldség­fogyasztás jelenleg évi 82 ki­ló, a gyümölcsfogyasztás pe­dig 72 kiló, ennek azonban 61 százalékát júniustól októ­berig esszük meg és októ­bertől májusig csak 39 szá­zalékát. Hogy egész éven át folyamatosan ehessünk zöld­félét, ahhoz szét kell húzni a kertészeti ágazatban a ter­melést, egyrészt struktúra­változtatással, de leginkább a tartósító ipar fejlesztésé­vel. Az évtized végére az egy főre eső gyümölcsfo­gyasztás évi 100 kilóra, a zöldségé pedig 110 kilóra emelkedik. A piaci igények kielégítéséhez szükséges fej­lesztést az ágázat önerőből, saját forrásból nem tudja megvalósítani. Az állam je­lenleg évi 2,5 milliárd fo­rinttal támogatja a kerté­szeti termelést — ezen be­lül 1 milliárddal az évi ex­portot —, ami az alacsony termelési színvonallal ma­gyarázható. Olyan preferen­ciarendszert kell kidolgozni, amely automatikusan ösz­tönzi a termelést és a for­galmazást, illetve elősegíti a két szféra együttműködését. nyereséget kellett produkál­nia, ez arra késztette, hogy tagszövetkezeteitől is olcsón vegyen és drágán adjon el. Ezért a MÉK folyamatosan elidegenedett tagjaitól, s mi­vel nem vállalatoktól elté­rően még csak hatósági árak­kal sem takarózhatott — hisz a zöldség és gyümölcs sza­bad áras cikk — ezért volt nyílt tsz-ek és a MÉK közti konfliktus. A MÉK belső vál­lalati mechanizmusa és szö­vetkezeti jellege közötti el­lentmondás, a nyereségérde­keltség késztette a MÉK-et arra, hogy belépjen az áru útjába még ott is, ahol meg­teremtethette volna a tsz és a vevő közvetlen kapcsola­tát. Ez sértette egyfelől a tagszövetkezet érdekeit, más­felől a vevőét is azzal, hogy nem juthatott hozzá közvet­len friss, olcsó áruhoz. E nagy ellentmondás feloldása, a kö­zös érdekeltség megteremtése végett hozta meg döntését a Gazdasági Bizottság, a MÉK korszerűsítésére. A szövetke­zetek és a MÉK most létre­hozandó közös vállalkozása tartalmát tekintve szövetke­zet, amelynek tagjai nem egyének, hanem jogi szemé­lyek, jogi szempontból pedig közös vállalat, amelyben a tagok nemcsak a részjegy erejéig vállalnak kockázatot, hanem vagyonukkal is, s így a kockázati mérték igen ma­gas. A MÉK e közös vállal­kozásban nem kooperációs szerv, hanem kooperációs eszköz a tagszövetkezetek kezében, amelynek legfőbb feladata az eladót összekötni a vevővel, vagyis a tsz-t a fogyasztóval, tehát ne lépjen be az áru útjába. így csök­kentheti saját apparátusát, erre ösztönzi majd egyéb­ként a 25 százalékos mun­kabér-adó is. Mivel közös vállalkozásról van szó, a MÉK-re a továb­biakban a mezőgazdasági pénzügyi szabályzók érvé­nyesek, amelyeknél a nyere­ség nem adóalap s a része­sedési alap mértéke elszakad a nyereség nagyságától. Az új vállalkozásnak ne­héz problémákkal kell meg­küzdenie, hisz a kertészeti ágazat országosan, de Bara­nyában is egyre válságosabb helyzetbe kerül. A tsz-ekben mind jobban fogy az élő­munkaerő és ezt a gépesítés még pillanatnyilag nem tud­ja ellensúlyozni. Mindezt épp a legmunkaigényesebb kul­túrák, a zöldségfélék érzik meg. Ezért a munkaerő- hiánnyal küzdő üzem inkább kisebb bruttó hozamú kuko­ricát, búzát termel — mert ezek gépesítése meg van old­va — s mert ezekkel a zöld­ségnél jóval magasabb tiszta nyereséget tud felmutatni. Pillanatnyilag a legtöbb lehetőség a fóliás termesztés kiszélesítésében kínálkozik a zöldségágazaton belül, mely­nek haszonrátája magas. Egy 2—3 holdas fóliatelep képes rentábilissá tenni egy 200 holdas kertészetet. Másfelől a fóliás termelés javítja a fogyasztás folyamatosságát is, tehát egyaránt növeli az üzemi és társadalmi haté­konyságot. A közgazdászok mindezt a most alakuló kö­zös vállalkozás figyelmébe ajánlják. — Rné — Az új paloták városa Af iskolc jelképe, az avasi templom és tv-torony most is olyan, mint régen. A kőből és fából épült templom gótikus mivolta ellenére is vaskos és zömök, maga a meg- rendíthetetlen nyugalom, a vasbetonból készült tv-torony pedig mozgalmas vonalú és égnek szökő. Fürtökben lógnak '• az emberek a villamoson, feketéllő tömeg hömpölyög az ! utcákon. A város „alvó” népessége 175 ezer, a nappali lét­szám viszont meghaladja a 200 ezret... Sportcsarnok, 3500 férőhellyel Zajtalanul fékez a Polski I Fiat a fedett sportcsarnok előtt, Rózsa Kálmán, a Mis­kolci városi Tanács elnökhe­lyettese a gazda büszkeségé­vel nézegeti a vadonatúj építményt. Kosárlabda mér­kőzés folyik, amikor belé­pünk. Nappali fényt áraszta­nak a lámpák, csak a néző­tér végtelen padsora és a sajtópáholy fülkesora marad félárnyékban. Semmi kétség; Magyarország legkorszerűbb téli sportcsarnoka ' ez, mely még kispályás labdarúgó- I mérkőzés megtartására is al­kalmas. Ha ökölvívó mérkő­zést, vagy politikai gyűlést rendeznek, 3500 ember is el­fér benne. Nem játszótér — grund! Ötöt építenek Űjmeesekalján Az értékesítés legfőbb biz­tonsága a termelés vertikális megszervezése. A MÉK jogi­lag eddig is szövetkezet volt, de belső közgazdasági szer­kezetét nézve, mégis úgy dolgozott, mint egy vállalat, A Pécsi III. kerületi Ta­nács ezúttal a 10—14 éves újmecsekaljai gyerekek egyik gondját oldja meg: grundokat épít. Nem játszóteret, vagyis nem költséges játékokkal el­látott parkrészeket, hanem igazi grundot, előre gyártott romantika nélkül. A kerületi tanács végrehajtó bizottsága már tavaly tárgyalt a grund- ügyről. s 80 ezer forintot szavazott meg erre a célra. Az építési csoport az ősszel megkezdte a munkát. Ez a munka egyszerű: terepet egyengettek és két futball- kaput állítottak fel. így ké­szült el a 39-es dandár úti óvoda mögött, valamint a Haj nóczi utca melletti grund; Az egyik köves, a másik gye­pes, egyszerűen azért, mert ott ilyen a terep. Egyenget­ték a talajt a leendő hatos út nyomvonalának Bihari János utcai részén is. Most a tavasszal ott is felállítják a kapukat, továbbá még két ilyen teret képeznek ki: egyiket az Endresz György út 5. és 7. számú ház mel­lett, a másikat a Mecsek Áruházzal szemben, az autó­parkoló mellett. Az új öt újmecsekaljai grund tehát szétszórtan található majd a városrészben, arányosan el­osztva minden környék gye­rekei között. Rózsa Kálmán megmutatja a sportcsarnok lejtős külső oldalát: lelátónak képezték ki, ezer ember számára. Ez alá kerül ugyanis a jégpálya — az első vidéki jégpálya. Csak úgy „mellékesen” el­suhanunk a 200 ezer kötetes könyvtár épülő tömbje előtt, aztán a Műszaki Egyetem fé­nyei hunyorognak a háttér­ben. Már szürkül, amikor Ta­polcára érünk, de még így is felkiáltójelként magasodik előttünk a Juno szálloda to­ronyház sziluettje. Miskolc egyik épülő szállodája. 250 férőhellyel... Aztán a neves tapolcai barlangfürdőhöz érünk, mely előtt ott áll a parabola ívű betonhéj kupo­la. Pontosan olyan, mint a tv mutatta: ezt is az ősszel adták át, hogy szabad téren is fürödhessenek az embe­rek. Áruházak — mindenütt Másnap reggel Békési Lász­ló-, a Városi Tanács tervosz­tálya munkatársa kíséretében folytatom az utat, egy fekete Volgával. Égjük állomásunk: a Centrum Áruház négyszög­alakú tömbje. Ez is a múlt év „termése”. Fekete pirográ- nittal burkolták az épületet, mozgólépcső vezet fel az első emeletre. Még ma is sláger: van, aki csak azért jön ide, hogy kipróbálhassa. Aztán persze vásárol is —. tolako­dás nélkül, igen kényelme­sen. Győri kapu, Szentpéteri ka­pu ... E nevek — a szavak jelentésétől eltérően — nem kapukat jelölnek, hanem vá­Akik a hírekbe^ szerepelnek Bizonyára nem véletlenül esett éppen őrá a választás, amikor a Hazafias Népfront javaslatot tett a megyei vá­lasztási elnökség tagjaira, mint ahogy maga az elnök­ség sem minden célzatosság nélkül választotta meg őt el­nökéül. Dr. Tóth Zoltán, a megyei főügyész heljrettese hivatali munkájában is a törvényesség felett őrködik immár 1953 óta. DR. TÓTH ZOLTÁN, a megyei választási elnökség elnöke Ez a harmadik választás, amikor a választási elnökség munkájában részt vesz, s most mint az elnökség elnöke az eddiginél is felelősségtel­jesebben végzi megbízatását. Ezúttal is a törvényesség be­tartásáról és betartatásáról van szó: őrködni azon, hogy a jelölőgyűlésektől a válasz­tási eredmények nyilvános- ságrahozataláig minden a törvényesség keretein belül történjen. Amikor a választási elnök­ség munkájáról és elsősor­ban az elnök munkájáról be­szélgetünk, az új választási rendszer egyik leglényegesebb elemét emeli ki, azt, hogy több jelölt indulhat egyenlő c: élyekkél. : Ezzel kapcsolat­ban az előző választásra utal, amikor ez a lehetőség meg­volt ugjran, mégis országosan az egy százalékot sem érte el azoknak a száma, akik második jelöltként kerültek be a választott testületbe, harmadik helyről pedig ép­penséggel egy sem került be. Indokolt tehát a személyes kíváncsisága is: mennyire él­nek az állampolgárok a je­lölés és utóbb majd a vá­lasztás lehetőségével? Na­gyon fontos feladatnak tart­ja, hogy a választási agitá- cióban megfelelően tudato­suljon: minden választópol­gár arra a jelöltre adja a szavazatát, akitől a politikai képviseleten túl maximáli­san biztosítottnak látja lakó­területének érdekvédelmét is. Természetesen vissza-vissz- szatérnek a beszélgetés során a korábbi választási tapasz­talatok is és egy alkalommal megjegyzi: örült amikor sa­ját észrevételeit is megtalálta az új választási törvényben, amely nagyon sok hasonló észrevétel, javaslat alapján alakította ki az új választási rendszert. — Tulajdonképpen már korábban elindult az a fo­lyamat, amire az új törvény még serkentőbben hat — mondja. — Általában aktí­vabbak lettek a tanácsülé­sek, a tanácstagok bátran emelnek szót a helyi prob­lémák megoldásáért, s ugyan- így előtérbe kerültek a he­lyi problémák az országgyű­lésben is. A nagy, országos politika és a helyi politika között mindig vannak elke­rülhetetlen ellentétek. Éppen az a művészet, hogyan sike­rül megteremteni az összhan­got, elsimítani az ellentéte­ket. Akik erre képesek, azok képviselik jól a választók érdekeit és azt hiszem, ép­pen ilyeneket keresnek a választók is. A választási elnökség elnö­kének tisztét felhasználva dr. Tóth Zoltán már eddig is részt vett több jelölőgyű- iésen. Tapasztalatairól igy beszél: — A Hazafias Népfront és a tanácsok jó előkészítő tevé­kenysége nyomán a cselekvő rosrészeket. Mindkét város­részben 2500—3000 lakás van, szolgáltatóházak és ABC- áruházak sokaságával. Vagy nyolc kész és további 4—5 épülőfélben lévő ABC áru­házát számoltam meg az új városrészekben. Rózsa Kál­mán elnökhelyettes, Sztupák József, a tanács tervosztá­lyának vezetője és Szekrényi Jenő, a Miskolci Beruházási Vállalat igazgatója az előző este kissé bosszankodva em­legette az ABC áruházakat Mint mondották, megtörté­nik, hogy fél évet késik va­lamelyikkel az építőipar. Az ilyesminek nem szabadna előfordulnia — tették hozzá —, egy városrész akkor tel­jes, ha hiánytalanul adják át... A fél éves késéssel azt hi­szem Magyarország szinte minden városa kiegyezne. Már azért is, mert Miskolcon még ez is ritka — Az egyik áruházat a fő­városi Csemege Vállalat üze­melteti, a másikat a Miskolci Él elmiszerkiskereskedelmi Vállalat, a harmadikat pedig az. ÁFÉSZ — mutat Békési László a négyszögletes épü­letekre. — Minden városrész­ben három cég kereskedik, mert így igazi a konkurren- cia. Igen, a budapesti Csemege Vállalat fővárosi színvonallal kedveskedik, az ÁFÉSZ pe­dig a házias ízekkel. Házi füstölthúst, felvágottat, falu­ról hozott friss sertéshúst és friss tojást láttunk az egyik ÁFÉSZ áruházban, amikor betértünk. Faluról hozzák a finom, friss kenyeret is. Miskolcon egyébként nem­csak az ABC áruházak kö­zött folyik konkurrenciaharc, hanem szint^ minden téren. A konkurenciáról mesél az a térség is, amelyet a bel­város közepén láttam. Jelleg­telen, csúf grund, bontási tör­melékkel, öreg, emeletes há­zak szomszédságával meg serényen dolgozó földmunka- gépekkel. Két nagy üzlethá­zat építenek ugyanis ide, s a két üzletház története ma­ga a konkurrencia. Rózsa Kálmán.és két mun­katársa idézte fel a történte­ket, még tegnap este ... Amikor elhatározták, hogy felépítik a két üzletházat, a miskolci tanács vagy 120 hg- lyi és pesti cégnek írt leve­let, részletesen felsorolva, hogy milyen üzletek elhelye­zésére nyílik lehetőség. A 120 ajánlatra először 40 partner jelentkezett. A MERKUR azt közölte például, hogy sajnos, nincs pénze, a budapesti Öra és Ékszer Vállalat pedig azt, hogy az elkövetkező 20 évben nincs szándéka új üzletet építeni a városban. A mis­kolciak visszaírtak, hogy na­gyon sajnálják, mert a város legforgalmasabb helyép épül a két üzletház, s — ahogy a városrendezési tervből lát­ják — a jövőben nem tud­nak még egy ilyen lehetősé­get garantálni... Erre mind­két vállalat meggondolta ma­gát. s a 120 ajánlatra ma már 250 jelentkező van . .. Paloták — mindenkinek részvételre való készség azt mutatja, hogy az állampol­gárok megértették a válasz­tás jelentőségét: hitet tenni a Népfront politikájára a területi és helyi érdekek ki­fejezése és védelme mellett. Felelősségteljes hetek áll­nak a dr. Tóth Zoltán vezette megyei választási elnökség előtt. Az elnök gazdag ta­pasztalatai. amelyeket a tör­vényesség felügyelete terén szerzett, biztosítják Baranyá­ban a választások törvényes­ségét. H. I. Igen, mindenkinek, nem túlzók. Nézzük például az if­júsági házat! Négy emelet magas, 1970-ben adták át. Fontosabb helyiségei: 250 fé­rőhelyes nagyterem, színpad­dal, játékterem, tanácsterem, barkácsoló terem, az Ifjú Gárda terme, könyvtár, mag­nó átjátszó terem, kiállító terem és ki tudja még mi­lyen terem ... A szomszéd­ban úttörőház van, amelyet „megtoldanak" egy emelettel. Az ifjúsági háztól nem messze fekszik a szociális ott­hon épülete. Vagy száz mé­ter hosszú, négy szintes ko­losszus, mely a múlt év de­cemberében lett készen. Va­lóságos palota ez is, központi fűtéssel és a mai kor minden kényelmével. A főutca mentén áll a saj­tópalota is. Itt kapott helyei az Észak-Magyarország, a Déli Hírlap szerkesztősége, a Magyar Rádió és Televízió Miskolci Stúdiója, az MTI szerkesztősége, a Napjaink című borsodi irodalmi folyó­irat szerkesztősége és más kulturális intézmények. Ez is új épület. Új székháza van a Borsodi Szénbányáknak, a Megyei Tanácsnak, az MHSZ-nek — és nem tudnám még felsorol­ni, milyen intézményeknek. Városnéző autónk csupa uj épület mellett suhant el. — Másfél évvel ezelőtt ke­rült Miskolcra a házgyár — tájékoztatott Rózsa Kálmán elnökhelyettes. — Amíg nem volt házgyárunk, csak a leg­nagyobb nehézségek árán tudtuk felépíteni az áruhá­zakat és a közintézményeket. Néha szinte a föld alól kel­lett előteremteni a hiányzó építőipari kapacitást, hogy ne alkudjunk meg magunkkal, s teljesen elkészült, hiánytalan városrészeket adjunk át... Amióta a házgyár idekerült, kissé fellélegeztünk. A ház­gyár ugyanis maholnap 4200 lakást termel évente, követ­kezésképp lehetőségünk nyí­lott arra, hogy a szakképzett kőműveseket a kapcsolódó beruházásokhoz irányítsuk át... Tanuljunk egymástól! Miskolc, Tiszai pályaudvar. Most érkezett be egy vonat, összetorlódott a tömeg az aluljáróba vezető lépcsőn. Üjabb vonat, újabb tömeg — összeszorulnak az emberek a lejárón, mint a heringek. Ta­lán még egy gombostűt sem lehetne leejteni közéjük. A tömeg lassú, ringó mozdula­tokkal megy le, mosolyognak az arcok, senki sem ideges. A várost eltakarja a pálya­udvar jellegtelen épülete. Csak az emlékek maradaahoüPM meg, melyek újabb gondolj t tokát ébresztenek. Érdekes: több mint négyszáz kilomé­terre fekszik ez a város Pécs­től, mégis, mennyi azonos gonddal küszködik. Valószí­nű, ugyanezt tapasztalnánk Debrecenben, Szegeden és Győrött is. Egy országban élünk. Ha ennyire azonosak a gondok — nem lenne célsze­rű találkozni időnként? Mondjuk minden év végén, két, esetleg három nap ere­jéig. ahol a közös problémák kerülnének „terítékre”. .Min­den évben egy másik város vállalhatná magára a házi­gazda szerepét. E tanácsko­záson jelen lennének a vá­rosrendezésért felelős elnök- helyettesek, az öt város terv-, építési és közlekedési osztá­lyának vezetői, városi főépí­tészek és más vezetők és ter­mészetesen a sajtó munka­társai is. Pénzbe és időbe kerülne ez? Hát persze. De ha arra gondolunk, hogy tanulhat­nánk egymástól — feltétle­nül megérné! A megyei városok első ta­nácskozását már 1971 vegén megrendezhetnék. Nem kez­deményezhetné ezt Pécs? Magyar László Termelési szerződések sörárpára A Nagykanizsai Sörgyár megkezdte a sörárpa terme­lési szerződéskötéseket Bara­nyában. Ez az első év. hogy a sörgyárak közvetlenül ma­guk termeltetik meg a sör­gyártásnak ezt a fontos alap­anyagát. Mivel Pécsett nincs malátázo üzem. a Baranyá­ban termelt árpát Nagykani­zsa vásárolja meg. Az első szerződést a pécsváradi Dó­zsa Termelőszövetkezet ko tötte meg a gyárral.

Next

/
Thumbnails
Contents