Dunántúli Napló, 1971. március (28. évfolyam, 51-75. szám)
1971-03-23 / 69. szám
197t, március 23. DUNANTOLI NAPLÓ 3 Korszerűsítik a MÉK-et Hit vár az átszervezett vállalkozástól a közgazdász, a tsz és mit a fogyasztó? A MÉR korszerűsítése, átszervezése befejező stádiumába érkezett Baranyában. E hó 25-én alakul meg Pécsett az új szövetkezeti közös vállalkozás, mely vállalkozásban termelőszövetkezetek és ÁFÉSZ-ek társulnak abból a célból, hogy e nagy piacismerettel rendelkező szervet, a MÉK-ef, áruértékesítésük szolgálatába állítsák. Érthető, ha a szakmai közvéleményt, mindenekelőtt a tárgyban leginkább érdekelt szövetkezeteket élénken foglalkoztatja most ez a téma. Különböző fórumokon vitatják meg az átszervezéssel kapcsolatos feladatokat, elvárásokat. Legutóbb a Köz- gazdasági Társaság baranyai csoportja tűzte napirendre Mit várnák a közgazdászok a MÉK átszervezésétől címmel, a vitadélután előadója dr. Pintér György, a SZÓVÉRT igazgatója volt, aki elsősorban a fogyasztás és a termelés felől közelítette meg a most alakuló mező- gazdasági termék-értékesítési közös vállalkozás feladatait. Az egy főre eső zöldségfogyasztás jelenleg évi 82 kiló, a gyümölcsfogyasztás pedig 72 kiló, ennek azonban 61 százalékát júniustól októberig esszük meg és októbertől májusig csak 39 százalékát. Hogy egész éven át folyamatosan ehessünk zöldfélét, ahhoz szét kell húzni a kertészeti ágazatban a termelést, egyrészt struktúraváltoztatással, de leginkább a tartósító ipar fejlesztésével. Az évtized végére az egy főre eső gyümölcsfogyasztás évi 100 kilóra, a zöldségé pedig 110 kilóra emelkedik. A piaci igények kielégítéséhez szükséges fejlesztést az ágázat önerőből, saját forrásból nem tudja megvalósítani. Az állam jelenleg évi 2,5 milliárd forinttal támogatja a kertészeti termelést — ezen belül 1 milliárddal az évi exportot —, ami az alacsony termelési színvonallal magyarázható. Olyan preferenciarendszert kell kidolgozni, amely automatikusan ösztönzi a termelést és a forgalmazást, illetve elősegíti a két szféra együttműködését. nyereséget kellett produkálnia, ez arra késztette, hogy tagszövetkezeteitől is olcsón vegyen és drágán adjon el. Ezért a MÉK folyamatosan elidegenedett tagjaitól, s mivel nem vállalatoktól eltérően még csak hatósági árakkal sem takarózhatott — hisz a zöldség és gyümölcs szabad áras cikk — ezért volt nyílt tsz-ek és a MÉK közti konfliktus. A MÉK belső vállalati mechanizmusa és szövetkezeti jellege közötti ellentmondás, a nyereségérdekeltség késztette a MÉK-et arra, hogy belépjen az áru útjába még ott is, ahol megteremtethette volna a tsz és a vevő közvetlen kapcsolatát. Ez sértette egyfelől a tagszövetkezet érdekeit, másfelől a vevőét is azzal, hogy nem juthatott hozzá közvetlen friss, olcsó áruhoz. E nagy ellentmondás feloldása, a közös érdekeltség megteremtése végett hozta meg döntését a Gazdasági Bizottság, a MÉK korszerűsítésére. A szövetkezetek és a MÉK most létrehozandó közös vállalkozása tartalmát tekintve szövetkezet, amelynek tagjai nem egyének, hanem jogi személyek, jogi szempontból pedig közös vállalat, amelyben a tagok nemcsak a részjegy erejéig vállalnak kockázatot, hanem vagyonukkal is, s így a kockázati mérték igen magas. A MÉK e közös vállalkozásban nem kooperációs szerv, hanem kooperációs eszköz a tagszövetkezetek kezében, amelynek legfőbb feladata az eladót összekötni a vevővel, vagyis a tsz-t a fogyasztóval, tehát ne lépjen be az áru útjába. így csökkentheti saját apparátusát, erre ösztönzi majd egyébként a 25 százalékos munkabér-adó is. Mivel közös vállalkozásról van szó, a MÉK-re a továbbiakban a mezőgazdasági pénzügyi szabályzók érvényesek, amelyeknél a nyereség nem adóalap s a részesedési alap mértéke elszakad a nyereség nagyságától. Az új vállalkozásnak nehéz problémákkal kell megküzdenie, hisz a kertészeti ágazat országosan, de Baranyában is egyre válságosabb helyzetbe kerül. A tsz-ekben mind jobban fogy az élőmunkaerő és ezt a gépesítés még pillanatnyilag nem tudja ellensúlyozni. Mindezt épp a legmunkaigényesebb kultúrák, a zöldségfélék érzik meg. Ezért a munkaerő- hiánnyal küzdő üzem inkább kisebb bruttó hozamú kukoricát, búzát termel — mert ezek gépesítése meg van oldva — s mert ezekkel a zöldségnél jóval magasabb tiszta nyereséget tud felmutatni. Pillanatnyilag a legtöbb lehetőség a fóliás termesztés kiszélesítésében kínálkozik a zöldségágazaton belül, melynek haszonrátája magas. Egy 2—3 holdas fóliatelep képes rentábilissá tenni egy 200 holdas kertészetet. Másfelől a fóliás termelés javítja a fogyasztás folyamatosságát is, tehát egyaránt növeli az üzemi és társadalmi hatékonyságot. A közgazdászok mindezt a most alakuló közös vállalkozás figyelmébe ajánlják. — Rné — Az új paloták városa Af iskolc jelképe, az avasi templom és tv-torony most is olyan, mint régen. A kőből és fából épült templom gótikus mivolta ellenére is vaskos és zömök, maga a meg- rendíthetetlen nyugalom, a vasbetonból készült tv-torony pedig mozgalmas vonalú és égnek szökő. Fürtökben lógnak '• az emberek a villamoson, feketéllő tömeg hömpölyög az ! utcákon. A város „alvó” népessége 175 ezer, a nappali létszám viszont meghaladja a 200 ezret... Sportcsarnok, 3500 férőhellyel Zajtalanul fékez a Polski I Fiat a fedett sportcsarnok előtt, Rózsa Kálmán, a Miskolci városi Tanács elnökhelyettese a gazda büszkeségével nézegeti a vadonatúj építményt. Kosárlabda mérkőzés folyik, amikor belépünk. Nappali fényt árasztanak a lámpák, csak a nézőtér végtelen padsora és a sajtópáholy fülkesora marad félárnyékban. Semmi kétség; Magyarország legkorszerűbb téli sportcsarnoka ' ez, mely még kispályás labdarúgó- I mérkőzés megtartására is alkalmas. Ha ökölvívó mérkőzést, vagy politikai gyűlést rendeznek, 3500 ember is elfér benne. Nem játszótér — grund! Ötöt építenek Űjmeesekalján Az értékesítés legfőbb biztonsága a termelés vertikális megszervezése. A MÉK jogilag eddig is szövetkezet volt, de belső közgazdasági szerkezetét nézve, mégis úgy dolgozott, mint egy vállalat, A Pécsi III. kerületi Tanács ezúttal a 10—14 éves újmecsekaljai gyerekek egyik gondját oldja meg: grundokat épít. Nem játszóteret, vagyis nem költséges játékokkal ellátott parkrészeket, hanem igazi grundot, előre gyártott romantika nélkül. A kerületi tanács végrehajtó bizottsága már tavaly tárgyalt a grund- ügyről. s 80 ezer forintot szavazott meg erre a célra. Az építési csoport az ősszel megkezdte a munkát. Ez a munka egyszerű: terepet egyengettek és két futball- kaput állítottak fel. így készült el a 39-es dandár úti óvoda mögött, valamint a Haj nóczi utca melletti grund; Az egyik köves, a másik gyepes, egyszerűen azért, mert ott ilyen a terep. Egyengették a talajt a leendő hatos út nyomvonalának Bihari János utcai részén is. Most a tavasszal ott is felállítják a kapukat, továbbá még két ilyen teret képeznek ki: egyiket az Endresz György út 5. és 7. számú ház mellett, a másikat a Mecsek Áruházzal szemben, az autóparkoló mellett. Az új öt újmecsekaljai grund tehát szétszórtan található majd a városrészben, arányosan elosztva minden környék gyerekei között. Rózsa Kálmán megmutatja a sportcsarnok lejtős külső oldalát: lelátónak képezték ki, ezer ember számára. Ez alá kerül ugyanis a jégpálya — az első vidéki jégpálya. Csak úgy „mellékesen” elsuhanunk a 200 ezer kötetes könyvtár épülő tömbje előtt, aztán a Műszaki Egyetem fényei hunyorognak a háttérben. Már szürkül, amikor Tapolcára érünk, de még így is felkiáltójelként magasodik előttünk a Juno szálloda toronyház sziluettje. Miskolc egyik épülő szállodája. 250 férőhellyel... Aztán a neves tapolcai barlangfürdőhöz érünk, mely előtt ott áll a parabola ívű betonhéj kupola. Pontosan olyan, mint a tv mutatta: ezt is az ősszel adták át, hogy szabad téren is fürödhessenek az emberek. Áruházak — mindenütt Másnap reggel Békési László-, a Városi Tanács tervosztálya munkatársa kíséretében folytatom az utat, egy fekete Volgával. Égjük állomásunk: a Centrum Áruház négyszögalakú tömbje. Ez is a múlt év „termése”. Fekete pirográ- nittal burkolták az épületet, mozgólépcső vezet fel az első emeletre. Még ma is sláger: van, aki csak azért jön ide, hogy kipróbálhassa. Aztán persze vásárol is —. tolakodás nélkül, igen kényelmesen. Győri kapu, Szentpéteri kapu ... E nevek — a szavak jelentésétől eltérően — nem kapukat jelölnek, hanem váAkik a hírekbe^ szerepelnek Bizonyára nem véletlenül esett éppen őrá a választás, amikor a Hazafias Népfront javaslatot tett a megyei választási elnökség tagjaira, mint ahogy maga az elnökség sem minden célzatosság nélkül választotta meg őt elnökéül. Dr. Tóth Zoltán, a megyei főügyész heljrettese hivatali munkájában is a törvényesség felett őrködik immár 1953 óta. DR. TÓTH ZOLTÁN, a megyei választási elnökség elnöke Ez a harmadik választás, amikor a választási elnökség munkájában részt vesz, s most mint az elnökség elnöke az eddiginél is felelősségteljesebben végzi megbízatását. Ezúttal is a törvényesség betartásáról és betartatásáról van szó: őrködni azon, hogy a jelölőgyűlésektől a választási eredmények nyilvános- ságrahozataláig minden a törvényesség keretein belül történjen. Amikor a választási elnökség munkájáról és elsősorban az elnök munkájáról beszélgetünk, az új választási rendszer egyik leglényegesebb elemét emeli ki, azt, hogy több jelölt indulhat egyenlő c: élyekkél. : Ezzel kapcsolatban az előző választásra utal, amikor ez a lehetőség megvolt ugjran, mégis országosan az egy százalékot sem érte el azoknak a száma, akik második jelöltként kerültek be a választott testületbe, harmadik helyről pedig éppenséggel egy sem került be. Indokolt tehát a személyes kíváncsisága is: mennyire élnek az állampolgárok a jelölés és utóbb majd a választás lehetőségével? Nagyon fontos feladatnak tartja, hogy a választási agitá- cióban megfelelően tudatosuljon: minden választópolgár arra a jelöltre adja a szavazatát, akitől a politikai képviseleten túl maximálisan biztosítottnak látja lakóterületének érdekvédelmét is. Természetesen vissza-vissz- szatérnek a beszélgetés során a korábbi választási tapasztalatok is és egy alkalommal megjegyzi: örült amikor saját észrevételeit is megtalálta az új választási törvényben, amely nagyon sok hasonló észrevétel, javaslat alapján alakította ki az új választási rendszert. — Tulajdonképpen már korábban elindult az a folyamat, amire az új törvény még serkentőbben hat — mondja. — Általában aktívabbak lettek a tanácsülések, a tanácstagok bátran emelnek szót a helyi problémák megoldásáért, s ugyan- így előtérbe kerültek a helyi problémák az országgyűlésben is. A nagy, országos politika és a helyi politika között mindig vannak elkerülhetetlen ellentétek. Éppen az a művészet, hogyan sikerül megteremteni az összhangot, elsimítani az ellentéteket. Akik erre képesek, azok képviselik jól a választók érdekeit és azt hiszem, éppen ilyeneket keresnek a választók is. A választási elnökség elnökének tisztét felhasználva dr. Tóth Zoltán már eddig is részt vett több jelölőgyű- iésen. Tapasztalatairól igy beszél: — A Hazafias Népfront és a tanácsok jó előkészítő tevékenysége nyomán a cselekvő rosrészeket. Mindkét városrészben 2500—3000 lakás van, szolgáltatóházak és ABC- áruházak sokaságával. Vagy nyolc kész és további 4—5 épülőfélben lévő ABC áruházát számoltam meg az új városrészekben. Rózsa Kálmán elnökhelyettes, Sztupák József, a tanács tervosztályának vezetője és Szekrényi Jenő, a Miskolci Beruházási Vállalat igazgatója az előző este kissé bosszankodva emlegette az ABC áruházakat Mint mondották, megtörténik, hogy fél évet késik valamelyikkel az építőipar. Az ilyesminek nem szabadna előfordulnia — tették hozzá —, egy városrész akkor teljes, ha hiánytalanul adják át... A fél éves késéssel azt hiszem Magyarország szinte minden városa kiegyezne. Már azért is, mert Miskolcon még ez is ritka — Az egyik áruházat a fővárosi Csemege Vállalat üzemelteti, a másikat a Miskolci Él elmiszerkiskereskedelmi Vállalat, a harmadikat pedig az. ÁFÉSZ — mutat Békési László a négyszögletes épületekre. — Minden városrészben három cég kereskedik, mert így igazi a konkurren- cia. Igen, a budapesti Csemege Vállalat fővárosi színvonallal kedveskedik, az ÁFÉSZ pedig a házias ízekkel. Házi füstölthúst, felvágottat, faluról hozott friss sertéshúst és friss tojást láttunk az egyik ÁFÉSZ áruházban, amikor betértünk. Faluról hozzák a finom, friss kenyeret is. Miskolcon egyébként nemcsak az ABC áruházak között folyik konkurrenciaharc, hanem szint^ minden téren. A konkurenciáról mesél az a térség is, amelyet a belváros közepén láttam. Jellegtelen, csúf grund, bontási törmelékkel, öreg, emeletes házak szomszédságával meg serényen dolgozó földmunka- gépekkel. Két nagy üzletházat építenek ugyanis ide, s a két üzletház története maga a konkurrencia. Rózsa Kálmán.és két munkatársa idézte fel a történteket, még tegnap este ... Amikor elhatározták, hogy felépítik a két üzletházat, a miskolci tanács vagy 120 hg- lyi és pesti cégnek írt levelet, részletesen felsorolva, hogy milyen üzletek elhelyezésére nyílik lehetőség. A 120 ajánlatra először 40 partner jelentkezett. A MERKUR azt közölte például, hogy sajnos, nincs pénze, a budapesti Öra és Ékszer Vállalat pedig azt, hogy az elkövetkező 20 évben nincs szándéka új üzletet építeni a városban. A miskolciak visszaírtak, hogy nagyon sajnálják, mert a város legforgalmasabb helyép épül a két üzletház, s — ahogy a városrendezési tervből látják — a jövőben nem tudnak még egy ilyen lehetőséget garantálni... Erre mindkét vállalat meggondolta magát. s a 120 ajánlatra ma már 250 jelentkező van . .. Paloták — mindenkinek részvételre való készség azt mutatja, hogy az állampolgárok megértették a választás jelentőségét: hitet tenni a Népfront politikájára a területi és helyi érdekek kifejezése és védelme mellett. Felelősségteljes hetek állnak a dr. Tóth Zoltán vezette megyei választási elnökség előtt. Az elnök gazdag tapasztalatai. amelyeket a törvényesség felügyelete terén szerzett, biztosítják Baranyában a választások törvényességét. H. I. Igen, mindenkinek, nem túlzók. Nézzük például az ifjúsági házat! Négy emelet magas, 1970-ben adták át. Fontosabb helyiségei: 250 férőhelyes nagyterem, színpaddal, játékterem, tanácsterem, barkácsoló terem, az Ifjú Gárda terme, könyvtár, magnó átjátszó terem, kiállító terem és ki tudja még milyen terem ... A szomszédban úttörőház van, amelyet „megtoldanak" egy emelettel. Az ifjúsági háztól nem messze fekszik a szociális otthon épülete. Vagy száz méter hosszú, négy szintes kolosszus, mely a múlt év decemberében lett készen. Valóságos palota ez is, központi fűtéssel és a mai kor minden kényelmével. A főutca mentén áll a sajtópalota is. Itt kapott helyei az Észak-Magyarország, a Déli Hírlap szerkesztősége, a Magyar Rádió és Televízió Miskolci Stúdiója, az MTI szerkesztősége, a Napjaink című borsodi irodalmi folyóirat szerkesztősége és más kulturális intézmények. Ez is új épület. Új székháza van a Borsodi Szénbányáknak, a Megyei Tanácsnak, az MHSZ-nek — és nem tudnám még felsorolni, milyen intézményeknek. Városnéző autónk csupa uj épület mellett suhant el. — Másfél évvel ezelőtt került Miskolcra a házgyár — tájékoztatott Rózsa Kálmán elnökhelyettes. — Amíg nem volt házgyárunk, csak a legnagyobb nehézségek árán tudtuk felépíteni az áruházakat és a közintézményeket. Néha szinte a föld alól kellett előteremteni a hiányzó építőipari kapacitást, hogy ne alkudjunk meg magunkkal, s teljesen elkészült, hiánytalan városrészeket adjunk át... Amióta a házgyár idekerült, kissé fellélegeztünk. A házgyár ugyanis maholnap 4200 lakást termel évente, következésképp lehetőségünk nyílott arra, hogy a szakképzett kőműveseket a kapcsolódó beruházásokhoz irányítsuk át... Tanuljunk egymástól! Miskolc, Tiszai pályaudvar. Most érkezett be egy vonat, összetorlódott a tömeg az aluljáróba vezető lépcsőn. Üjabb vonat, újabb tömeg — összeszorulnak az emberek a lejárón, mint a heringek. Talán még egy gombostűt sem lehetne leejteni közéjük. A tömeg lassú, ringó mozdulatokkal megy le, mosolyognak az arcok, senki sem ideges. A várost eltakarja a pályaudvar jellegtelen épülete. Csak az emlékek maradaahoüPM meg, melyek újabb gondolj t tokát ébresztenek. Érdekes: több mint négyszáz kilométerre fekszik ez a város Pécstől, mégis, mennyi azonos gonddal küszködik. Valószínű, ugyanezt tapasztalnánk Debrecenben, Szegeden és Győrött is. Egy országban élünk. Ha ennyire azonosak a gondok — nem lenne célszerű találkozni időnként? Mondjuk minden év végén, két, esetleg három nap erejéig. ahol a közös problémák kerülnének „terítékre”. .Minden évben egy másik város vállalhatná magára a házigazda szerepét. E tanácskozáson jelen lennének a városrendezésért felelős elnök- helyettesek, az öt város terv-, építési és közlekedési osztályának vezetői, városi főépítészek és más vezetők és természetesen a sajtó munkatársai is. Pénzbe és időbe kerülne ez? Hát persze. De ha arra gondolunk, hogy tanulhatnánk egymástól — feltétlenül megérné! A megyei városok első tanácskozását már 1971 vegén megrendezhetnék. Nem kezdeményezhetné ezt Pécs? Magyar László Termelési szerződések sörárpára A Nagykanizsai Sörgyár megkezdte a sörárpa termelési szerződéskötéseket Baranyában. Ez az első év. hogy a sörgyárak közvetlenül maguk termeltetik meg a sörgyártásnak ezt a fontos alapanyagát. Mivel Pécsett nincs malátázo üzem. a Baranyában termelt árpát Nagykanizsa vásárolja meg. Az első szerződést a pécsváradi Dózsa Termelőszövetkezet ko tötte meg a gyárral.
