Dunántúli Napló, 1971. március (28. évfolyam, 51-75. szám)
1971-03-20 / 67. szám
1971. március 20. DUN4NTCLI NAPLÓ 3 A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a társulatai és a gazdasági élet iejlidéséril, népgazdasági terv teljesítéséről a III. ötéves terv időszakában (1066 -1970.) (Folytatás az 1. oldalról.) Építőipari Terv Telj. termelés 1970 év 1965 százalékában 124—128 162 Mezőgazdasági termelés 1966—1970 évek 1961—1965 évek százalékában 113—115 116 A lakosság egy főre jutó reáljövedelme 1970 év 1965 százalékában 114—116 134 Kiskereskedelmi forgalom 1970 év 1965 százalékában 119—121 153 A TERMELŐ ÄGAZATOK FEJLŐDÉSE IPAR A III. ötéves terv azzal számolt, hogy az ipari termelés 32—36 százalékkal emélkedik. Ténylegesen az ipar 1970-ben 35 százalékkal termelt többet, mint 1965-ben. A termelés növekedése a tervidőszak első két évében viszonylag gyors, a következő két évben mérsékeltebb, 1970-ben ismét gyors. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés az első két évi növekedés után 1968-ban es 1969-ben lényegében változatlan maradt, 1970-ben ismét emelkedett. Az ötévi növekedés 20 százalék volt a tervben előirányzott 24— 27 százalékkal szemben. A beruházásoknak, különösen a központilag elhatározott fejlesztési programoknak is szerepük volt abban, hogy a III., ötéves terv időszakában folytatódott az ipari struktúra korszerűsítése. AZ IPARI TERMELÉS ALAKULÄSA Ágazatonként 1970. év 1965. év százalékban Terv Tény Bányászat (112) a) 107 V illamosenergia - ipar (146) a) 144 Kohásza* (129) a) 133 Gépipar 140—145 146 Ebből; Híradás- és vákuumtechnikai ipar (146) a) 175 Műszeripar (154) a) 174 Építőanyagipar 125—130 124—126 Vegyipar 155—160 175 Könnyűip. 120—124 126 Élelmiszeripar 128—132 124 Szocialista ipar összesen: 132—136 135 a) Nem a tervtörvényben, hanem a terv számítási anyagában szereplő alőirányzat. 1966—1970. években jelentősen változott az energia- termelés és felhasználás szerkezete. A széntermelés Öt év alatt — a gazdaságtalanul működő üzemek leállítása folytán — 11 százalékkal csökkent, a szénhidrogének termelése és behozatala a tervidőszak folyamán lényegesen fokozódott A földgáz- termelés több. mint háromszorosára emelkedett. Mindezek folytán a szénhidrogének 1970-ben az energiahordozók termelésének 35 százalékát. felhasználásuknak 44 százalékát adták. (A terv a felhasználáson belül legalább 38 százalékos arány elérését írta elő.) A villamosenergia kapacitás lényegében a tervezett mértékben, 930 MW-tal bővült. az import fokozása érdekében megépült a 400 kilovoltos távvezeték. 1970-ben ' ' .5 milliárd kwó villamos- i ■ •»iát termeltünk, 30 szákkal többet, mint 1965- l 'h. Ennél nagyobb arány- j>"n nőtt a villamosenergia import, 1965-ben. A felhasználás 13 százaléka, 1970-ben 21 százaléka származott importból. A kohászaton belül emelkedett az alumíniumkohászat súlya. A vaskohászat elsősorban a meglévő termelőberendezések korszerűsítésére, intenzívebb kihasználására, valamint a termelés összetételének javítására, pl. a finomkohászati termékek arányának növelésére törekedett. A nyersacél-termelés öt év alatt 23 százalékkal, 3,1 millió tonnára nőtt. A vegyipar ötéves beruházásai meghaladták a 20 milliárd forintot. Elsősorban a kőolajkitermelő- és feldolgozóipari, a műtrágyatermelő és a gyógyszeripari beruházások voltak jelentősek. A nitrogénműtrágya gyártás a tervidőszakban átállt a korszerű és gazdaságos földgázbázisra. 1970-ben 1,7 millió tonna nitrogénműtrágyát termeltünk (hatóanyagban 517 000 tonnát), az 1965 évinek 2,4-szeresét. A felhasználás több, mint 80 százaléka 1970-ben hazai termelésből származott. A műtrágyatermelés öt év alatt megkétszereződött, de i a tervezett mennyiséget nem I érte el. A gyógyszeripar termelése öt év alatt 78 százalékkal, az I értékesítés kb. felét kitevő export kétszeresére emelkedett. Az utóbbi években a kivitelen belül nőtt a tőkés export aránya. Az építőanyagipar termelése öt év alatt 24—26 szása- léfckal emelkedett. A gyorsabb fejlődést kapacitás- és munkaerőhiány, a beruházások elhúzódása, egyes ágazatokban gyakori üzemzavarok stb. gátolták. Az építőanyagiparon belül a kimondottan építési anyagokat termelő ágazatok termelése mérsékelten, a fogyasztási cikkeket is gyártó iparágaké — a fi- nomkerárrtia iparé és az üvegiparé — jelentősebben emelkedett. A gépipar termelése 1966— 1970. években 46 százalékkal emelkedett. Leggyorsabban és legegyenletesebben a híradás- és vákuumtechnikai valamint a műszeripar fejlődött A közlekedési eszközök gyártása 1970-ben gyorsult meg nagymértékben. Az ágazat termelésének szerkezeti átalakulására elsősorban a közúti járműprogram kibontakozása hatott A program keretében az auitóbuszterme- lés az 1965. évi 2688 darabról 1970-ben 5979 darabra emelkedett A termelés nagy része — 1970-ben 4745 darab — exportra került Külföldi licenc alapján megkezdődött a nagy szóriájú autómotor és futómű gyártás is. A mezőgazdasági gépgyártás az utóbbi években csökkentette a traktorok, és növelte a munkagépek gyártását A papíripar termelésének gyors fejlődése ellenére a papírellátásban a tervidőszak folyamán emelkedett az import szerepe. A ruházati ágazatok termelésében az utóbbi években előtérbe került a korszerűbb, modernebb cikkek gyártása, a szintetikus anyagok és a fejlettebb technológiai eljárások fokozottabb alkalmazása. 1968. január 1-vel megváltozott a termelői árrendszer. 1969-ben a termékek egyhar- madának az ára rögzített, illetve maximált volt, kétharmada szahad-mozgóáras kategóriába tartozott. Az 1968. január 1-i árrendezés nyomán az ipari termelői árak majdnem 6 százalékkal, ezt követően 1969-ben és 1970- ben évi 2—2 százalékkal emelkedtek, így az 1970. évi árszínvonal mintegy 10 százalékkal volt magasabb az- 1967. évinél. ÉPÍTŐIPAR A TIT. ötéves terv időszakában az építőipari termelés a 24—28 százalékos növekedési előirányzatot jóval meghaladó mértékben, 62 százalékkal emelkedett. A növekedés nagyobb volt, mint az előző ötéves időszakok bármelyikében. Az állami építőipari vállalatok termelése 45 százalékkal, az építőipari szövetkezeteké 61 százalékkal, a nem építőipari szervezetek építőipari tevékenysége pedig több, mint kétszeresre emelkedett. Az építőipari tevékenységen belül a beruházási jellegű építési munkák aránya emelkedett, a fenntartási munkáké csökkent. A II. ötéves tervidőszakban az összes építésnek kb. negyedrésze volt fenntartási munka, 1966—1970. években nem egészen egyötöde. Az építőipari termelés tervezettnél nagyobb növekedése nem szüntette meg az építőipari kapacitás és a fizetőképes építési igények közötti feszültséget. Az építőipari árak színvonala az 1968. évi 13 százalékos növekedés után 1969-ben és 1970-ben is évi 3—4 százalékkal emelkedett. MEZÖGAZDASÄG ÉLELMISZERIPAR ERDŐGAZDÁLKODÁS vízgazdálkodás A mezőgazdaság bruttó termelése 1966—1970. években kb. 16 százalékkal volt nagyobb, mint az előző ötéves időszakban. (A terv 13 —15 százalékos emelkedést írt elő.) Az összes termelésen belül a növénytermelés 17 százalékkal, az állattenyésztés 14 százalékkal nőtt. A termelés növekedése a mezőgazdasági keresők számának a korábbi éveknél mérsékeltebb csökkenése mellett ment végbe és teljes egészében a termelékenység emelkedéséből adódott. A termelékenység emelkedését elősegítette a gépesítés, az öntözés, a műtrágyák és a növényvédő szerek felhasználásának fokozódása. A mezőgazdasági terület, azon belül a szántóterület is, valamivel kisebb volt, mint az előző ötéves időszakban, A vetésterületen belül nőtt a kenyérgabona, a zöldség, egyes szálastakaimány-növé- nyek aránya, a kukoricáé alig változott, több növényé viszont (köztük az árpáé, cukorrépáé, a burgonyáé) csökkent A termésátlagok emelkedtek és a tervben számítottnál is magasabbak. A mezőgazdasági termékek áruforgalma a termelést meghaladóan, öt év alatt 25 százalékkal nőtt. Az árarányok javítása céljából a tervidőszakban többször emelték a mezőgazdasági termékek termelői árát és árszínvonaluk 1970-ben 33 százalékkal haladta meg az 1965. évit. Az élelmiszeripar 1970. évi termelése 24 százalékkal meghaladta az 1965. évit. A fogyasztói igényeknek megfelelően a hagyományos ágazatok — malomipar, sütő- és tésztaipar — termelése csak kismértékben emelkedett. 1970-ben a húsipar termelése 23 százalékkal, a baromfi- és tojásfeldolgozóiparé 80 százalékkal, a tartósítóiparé 68 százalékkal haladta meg az 1965. évit. A növekvő belföldi szükséglet mellett a tartósítóipari termékek iránt külföldön is nagy volt a kereslet. SZÁLLÍTÁS-HÍRKÖZLÉS A közlekedési vállalatok áruszállítása (árutonnakilométer alapján) 1970-ben 25 százalékkal volt nagyobb, mint 1965-ben, a nem közlekedési vállalatoké pedig több, mint kétszeresre emelkedett. Az elmúlt öt évben a szállításban tovább nőtt a géokocsiközlekedés szerepe. 1970-ben a vasút áruszállítási teljesítménye 15 százalékkal, a tehergépkocsi közlekedési vállalatoké 67 százalékkal múlta felül az 1965. évit. A villamosított vasútvonalak hossza öt év alatt 380 km-rel nőtt, a villamos és Diesel-vontatás aránya együttesen az 1965. évi 35 százalékról 1970-ben 66 százalékra emelkedett. (A terv 75—80 százalékos arány elérését irányozta elő.) 1970 végén a pormentes úthálózat aránya 60 százalék volt, nagyobb, mint amekkorával a terv számolt. KÜLKERESKEDELEM, IDEGENFORGALOM A külkereskedelem szerepe a népgazdaságban az elmúlt öt évben tovább nőtt. 1970- ben 134 országgal volt kereskedelmi kapcsolatunk. Legjelentősebb külkereskedelmi partnerünk változatlanul a Szovjetunió és a többi szocialista ország. Ezekkel az országokkal az áruforgalomnak majdnem kétharmadát, a nem szocialista országokkal 35 százalékát bonyolítottuk le. A terv a külkereskedelmi tevékenység javítása érdekében előírta az exportképes áruk termelésének növelését a devizahozamnak, valamint az árukivitel gazdaságosságának fokozását. A gazdaságirányítás új rendszerében több, mint 60 termelő és kereskedelmi vállalat kapott felhatalmazást önálló külkereskedelmi tevékenység folytatására. Az exportképesség javulását mutatja, hogy a kivitel a nemzeti jövedelemnél jobban, öt év alatt az előző öt évhez képest 53 százalékkal emelkedett. Az állami támogatásban részesülő export aránya ; kisebb lett, az exportált tér- j mékek forintráfordításai csökkenték. 1970-ben 65 százalékkal importáltunk többet, mint 1965-ben. Az összes importom belül az anyagok és energiahordozók aránya az 1965. évi 62 százalékról 1970- ben 58 százalékra csökkent, az ipari fogyasztási cikkeké 6 százalékról 10 százalékra emelkedett. 1970-ben 6 300 000 külföldi látogatott Magyarországra, háromszor annyi, mint 1965- ben. A magyarországi úticéllal érkezők száma 3 600 000 volt, az 1965. évinek 2,7-sze- rese. Magyarországról 197Ölben egymillió esetben utaztak külföldre, az öt év alatti növekedés mérsékelt volt. BERUHÁZÁSOK 1966—1970. években több mint 330 milliárd forintot fordítottunk beruházásokra, összehasonlítható árakon számolva kereken 50 százalékkal többet, mint a II. ötéves terv időszakában és 14 százalékkal többet, mint ameny- nyit a terv előirányzott A beruházás gyorsabban nőtt, mint a nemzeti jövedelem: 1 százalék nemzeti jövedelem növekedésre 1961—1965. években 1,2 százalék, 1966— 1970. években 1,5 százalék beruházás-növekedés jutott A beruházások évenkénti alakulása nem volt egyenletes. A III. ötéves terv időszakában a beruházási pénzforrások meghaladták az építőipari és a technológiai szerelő kapacitást és a gépbeszerzési lehetőségeket: a beruházási kereslet és kínálat nem volt egyensúlyban. Ennek folytán néhány nagyberuházás megvalósítási üteme lassú volt és üzembehelyezésük a következő évekre húzódott át. A befejezetlen beruházások állománya öt év alatt több mint kétszeresére nőtt és 1970. év végén megközelítette a 70 milliárd forintot. NÉPESSÉG, FOGLALKOZTATOTTSÁG, életszínvonal Az 1970. év végén az ország népessége 10 347 000 fő volt, 187 000-rel több, mint: 1965. év végén. Az 1000 lakosra jutó természetes szaporodás az előző öt évben 3, , UtUiöU Uf CVUC11 O, I VUH. 1966—1970. években csaknem 750 000 gyermek született, 12 százalékkal több, mint az előző öt évben. Az 1000 lakosra jutó élveszüle- tés öt év átlagában 14,6 volt, az 1961—1965. évi 13,2 százalékkal szemben. 1966—1970. években 563 ezren haltak meg, 10 százalékkal többen, mint az előző öt évben. 1000 lakosra éves átlagban 11 halálozás jutott (az előző ötéves időszakban I 10,2). Az aktív keresők száma a III. ötéves tervidőszakban több mint 300 000 fővel, 7 százalékkal nőtt és 1970. végén meghaladta az 5 milliót. A lakosság egy főre jutó összes reáljövedelme öt év alatt 34 százalékkal nőtt, a III. ötéves tervben előirányzott 14—16 százalékkal szemben. A reáljövedelem évenkénti emelkedése az előző ötéves időszaktól eltérően viszonylag egyenletes volt. a lakosság egy főre JUTÓ ÖSSZES REÁLJÖVEDELMÉNEK ALAKULÄSA A reáljövedelem emelkedés döntő mértékben a pénzjövedelem növekedéséből adódott. Az egy lakosra jutó nominális pénzbevétel öt év alatt 47 százalékkal emelkedett. Mivel fogyasztói árak is emelkedtek, az egy lakosra jutó pénzjövedelem reálértéke 1970-ben 42 százalékkal haladta meg az 1965. évit A reáljövedelem másik nagy tétele, a saját termelésből származó fogyasztás öt év alatt alig változott. A III. ötéves tervidőszakban a munkások és alkalmazottak egy főre jutó ösz- szes reáljövedelme éves átlagban majdnem 6 százalékkal, a parasztságé több, mint 7 százalékkal emelkedett, és az 1970. évi színvonal a munkás és alkalmazott népességnél 31 százalékkal, a parasztságnál 41 százalékkal volt magasabb, mint 1965- ben. A munkások és alkalmazottak havi átlagbére az állami szektorban, Ft 1970, 1965, 1970 1965 %ában Állami szektor összesen 1715 2143 125 Ezen belül Ipar 1767 2127 120 Építőipar 1839 2341 127 Mező-, erdőés vízgazdáikodás 1576 2127 135 Közlekedés és hírközlés 1743 2241 129 Kereskedelem 1572 1970 125 Nem anyagi ágazatok 1547 2122 137 Az elmúlt öt év alatt többször emelték a nyugdíjakat, elsősorban az alacsonv nyugdíjakat. A mező- gazdasági termelőszövetkezeti tagokra vonatkozóan új nyugdíjrendszer lépett életbe, amely lényegében megegyezik az alkalmazásban állókéval. 1968 januárjában olyan árrendszer lépett életbe, amely a fogyasztási cikkek viszonylag széles körénél lehetővé tette a szabadabb ármozgást. Ez az árrendszer a központi árellenőrzés mellett az alapvető fogyasztási cikkek árának hatósági rögzítésével. illetve maximálásával biztosította, hogy az általános árszínvonal ne emelkedjék az éves tervekben számítottnál nagyobb mértékben. Bizonyos cikkek áremelkedése egyes rétegek — alacsony jövedelműek, sok gyermekesek, nyugdíjasok — számára az átlagosnál nagyobb megterhelést jelentett. A zöldség és gyümölcs, valamint a burgonya ára az egész tervidőszak alatt elég jelentősen emelkedett. Az áremelkedés kiterjedt néhány olcsóbb iparcikkre is, mint pl. a gyermekruházati termékek. Emellett egyes olcbóbb cikkek kínálata csökkent, vagy időnként hiány volt belőlük. A közszükségleti cikkek Importja bővítette az áruválasztékot, de emellett, egyes importtermékek kirívóan magas ármegállapítása folytán esetenként a hazai termékek áremelésére is ösztönzött Az egy főre jutó fogyasztás 1970-ben 29 százalékkal volt nagyobb, mint 1965-ben. Az élelmiszerek fogyasztása öt év alatt az összes fogyasztásnál mérsékeltebben, mintegy 17 százalékkal nőtt és az összes fogyasztásnak az 1965. évi 38 százalékkal szemben 1970-ben kb. 34 százalékát tette ki. Egy lakosra jutó fogyasztás, kg 1965 1970 Hús és húskészítmény 52 53—59 Tej és tejtermék 97 111—112 Tojás 10 13—14 Zsiradék 23 27—28 Liszt, rizs 139 128 Gyümölcs 53 70—71 Zöldségfőzelék 77 82—84 A lakosság fogyasztásán belül leggyorsabban a vegyesiparcikkek fogyasztása emelkedett. A gyors növekedés mindenekelőtt a nagy- értékű tartós fogyasztási cikkek — híradástechnikai cikkek, háztartási gépek stb. — használatának tömegméretűvé válásából adódott. Néhány tartÓ6 fogyasztási cikk állománya (100 háztartásra, db) 1960 1965 1970 Mosógép 15 37 52 Villamos hűtőszekrény 1 8 33 Televízió 3 27 55 Személygépkocsi 1 3 7 A III. ötéves terv időszakában összesen 327 000 Lakás épült, 45 000-rel .több, mint az előző ötéves időszakban és 27 000-rel több, mint aménnyit a terv előirány- zott. Az 1970/71-es tanévben a különböző oktatási intézményekben, a szakmunkástanulókkal együtt 1 800 000 fő tanult. Az általános iskolákba beiratkozott tanulók száma — a 6—14 éves korú gyermekek számának csökkenése folytán — majdnem 300 000 fővel kevesebb volt az öt évvel ezelőttinél. A középiskolák és a felsőoktatási intézmények esti és levelező tagozatán is csökkent a tanulók száma. A nappali tagozaton tanulók száma a középiskolákban kismértékben (1 százalékkal) csökkent, a felsőoktatási intézményekben 6 százalékkal nőtt. A szakmunkástanulók száma évről évre emelkedett és az 1970/71-es tanévben is kb. 223 000 fő volt, mintegy 51000-rel több az öt évvel korábbinál. Az utóbbi években gyorsan emelkedett az emeltszínű képzésben részesülők száma. öt év alatt csaknem 300 000 fiatal tett szakmunkásvizsgát. A színházlátogatások száma kismértékben, a mozilátogatásoké jelentősebben csökkent. A mozielőadásokra 1966— 1970 években mintegy 450 millió jegyet adtak el, 140 millióval kevesebbet mint az előző öt évben. A művelődési szokások változásában nagy szerepe volt a televízió gyors terjedésének. A televízióelőfizetők száma az 1965. évi 830 000- ről 1970 végéig 1 800 000-re. az 1000 lakosra jutó előfizetők száma 82-ről 171-re emelkedett. A televízió heti átlagos adásideje 1965-ben 40 óra, 1970-ben 51 óra volt. 1970-ben kísérleti jelleggel megkezdődött a színes televízióközvetítés is. Az öt év alatt kiadott könyvek száma 23 300, példányszáma 236 millió volt. Az előző ötéves időszakhoz képest a művek száma 4100- zal, a példánys/.ám 21 millióval emelkedett. Budapest, 1971. március 20 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL
