Dunántúli Napló, 1971. március (28. évfolyam, 51-75. szám)

1971-03-18 / 65. szám

1971. március IS. c i.N I, s i C- L ' ft 4* K. O Kétezernél több közúti baleset Közlekedési bűnüldözési operatív értekezletet tartottak Lelkes hangulatú jelölő gyűlés a szabolcsi bányászok kultúrotthonában a Baranya megyei főügyészségen A Baranya megyei Fő­ügyészségen közlekedési bűn­üldözési operatív értekezletet tartottak, amelyen részt vet­lek a Baranya megyei Rend­őrfőkapitányság közlekedés­rendészeti, közrendvédelmi, igazgatásrendészeti osztályai­nak vezetői, a Pécsi Járás- bíróság közlekedési tanácsai­nak bírái, továbbá a közle­kedési szakfeladatok ellátá­sával megbízott ügyészek. Baranya megyében 15 év­vel ezelőtt, 1955-ben még csak 100 közúti baleset tör­tént, ezek közül 13 halállal, 52 súlyos sérüléssel végző­dött, az anyagi kár pedig 224 000 forint volt. Az utób­bi években a gépjárművek és a gépjárművezetők száma je­lentősen megnövekedett, a nyilvántartások szerint 1970 év végén 54 000 vezetői en­gedéllyel rendelkező személy és 47 000 gépjármű volt a megyében, A közúti balese­tek nagymértékben megnöve­kedtek. 1970-ben a számuk első ízben meghaladta a 2000-et, az elmúlt évben összesen 2252 baleset történt. A következmények súlyosak voltak, hiszen 53 személy meghalt, 479 súlyosan meg­sérült, az anyagi kár deűig jóval meghaladta a hatmillió forintot. 1969-ben 22,5 száza­lékkal emelkedtek a közúti balesetek, 1970-ben 16 szá­zalékos volt a növekedés, a különböző megelőző intézke­dések eredményeként tehát az emelkedés ütemét sikerült lelassítani. Az országos bal­eseti statisztikában azonban Baranya még mindig kedve­zőtlen helyen áll. 1970-ben Veszprém megyében 20,9 szá­zalékkal. Tolnában 20 száza­lékkal. Békés megyében 18,5 százalékkal növekedtek a balesetek, Baranya a negye­dik helyen áll a már említett 16 százalékkal. A halálos eredménnyel járó balesetek­nél egy év alatt 36 száza­lékos emelkedés volt tapasz­talható. Az összes balesetből 1363 Pécs város és a pécsi járás területén következett be. Külön tanulmányt lehetne írni a pécsi közlekedésről. Szűk utcák, beláthatatlan út­kereszteződések váltogatják egymást, s gyakoriak az út­test leszakadások miatt vég­rehajtott forgalom elterelé­sek. Kelet—nyugati irányban még most is csak egyetlen útszakaszon bonyolódik le az átmenő forgalom, nagyobb a valószínűsége a balesetek bekövetkezésének. Számukat növelte az is, hogy nagy volt az idegenforgalom. Az el­múlt évben 15 különböző ország állampolgárai 88 bal­esetet okoztak. A beszámoló azzal is fog­lalkozott, hogy a legtöbb balesetet figyelmetlen, gon­datlan vezetés okozta. Ügyé­szi tapasztalatok szerint a gépjárművezetők egy része a sebesség és idő összefüggé­seit nem ismeri, a bírósági tárgyalásokon e vonatkozás­ban tájékozatlanság volt ta­pasztalható. Az okok között második helyen a gyorshajtás állt. Számos gépjárművezető nem tartja be a lakott terü­letre előírt sebességkorláto­zásokat, a baleseti veszély tehát eleve fennáll. A radar sebességmérővel legutóbb végrehajtott ellenőrzések ta­pasztalatai nem voltak ked­vezőek, hatékony intézke­désekre van tehát szükség. A főbb okok között az át­haladási elsőbbség meg nem adásából származó balesetek a harmadik helyen szerepel­tek. Az „ÁLLJ; Elsőbbség­adás kötelező” és „Elsőbbség­adás kötelező” jelzőtáblákkal védett útvonalakon sok bal­eset volt, holott ezekben az útkereszteződésekben egyér­telműen adott az áthaladás sorrendje. A legsúlyosabb eredmény­nyel járó balesetek ittasság miatt következtek be. Amíg 1969-ben a közúti baleseteit 11,9 százalékának, 1970-ben 10,7 százalékának volt oka az ittasság. A kismértékű javulás azzal is magyarázható, hogy 1970-ben a rendőrség javaslata alapján az ügyész­ségek 3 napon belül 102 ittas gépjárművezetőt állítottak bíróság elé. A beszámoló megállapítot­ta, hogy a közlekedési nyo­mozó hatóságnak — elsősor­ban a nyári időszakban — nagy volt a munkaterhe, ért­hető tehát, hogy 155 bűn­ügyben csak 30 nap eltelté­vel tudták a vizsgálatot be­fejezni. A sok ügy ellenére a tényállás felderítése, a bal­esetért felelős személy kilé­tének megállapítása mara­déktalanul megtörtént. A be­számoló végezetül összegezte azokat a sokrétű megelőző intézkedéseket, amelyeket a bűnüldöző szervek tettek a közúti közlekedés biztonsá­gának növelése érdekében. Az operatív értekezleten felszólalók megemlítették, hogy a 6-os számú országos főútvonal pécsi átkelő szaka­szán, az útkereszteződésekben elhelyezett forgalomirányító fényjelző készülékek növel­ték a biztonságot, ezeken a helyeken csökkentek a bal­esetek. A forgalom azonban helyenként lelassult, ezért a- továbbiakban is vizsgálni kell az esetleges módosítá- . sok lehetőségét. Többen utal­tak arra. hogy nemrég a 6-os számú országos főútvo­nal mellett elhelyezték a leg­újabb, nagyméretű útirányt jelző táblákat. Egyes helye­ken az elhelyezés nem mond­ható éppen szerencsésnek, mivel a védett útvonalra történő ráhajtásnál gátolják a belátást. Pécsvárad közelé­ben a 6-os számú országos főútvonal és az Erzsébet köz­ség felé vezető út kereszte­ződésénél is ilyen baleset- veszélyes helyzet alakult ki. Indokoltnak látszik tehát több útkereszteződésben is­mételten megvizsgálni a be­láthatóságot. Az operatív értekezlet több határozatot hozott, amelynek végrehajtása eredményeként a közúti közlekedés bizton­sága tovább javulhat. Töb­bek között állást foglalt ab­ban, hogy a műszaki hiba miatt bekövetkezett közúti balesetek további csökkenté­se érdekében szorgalmazni kell az ún. vállalati telep­helyi ellenőrzéseket. Egy má­sik határozat szerint Pécs belvárosában megvizsgálják a jelenleg érvényben lévő gép­jármű várakozási rendet, az egyirányúsítási gyakorlatot, s ahol ez indokolt — figye­lemmel a KRESZ egyes ren­delkezéseinek kiegészítésére, — a szükséges módosítások érdekében intézkednek. Dr. Nagykálozi Zoltán megyei főügyészségi ügyész Mentőút épül Botykapeterd néven egyesült — még évekkel ezelőtt — Nagypeterd és Kispeterd. A hajdani két falu között azonban még mindig nincs út, amelyen személygépkocsik, teher­autók járhatnának. Évtizedek óta kérik a kispeterdi részen lakók a kövesút megépítését, de mindeddig sikertelenül. Ebben az ötéves tervben végre szerepel az út léte­sítése, de csupán a ne­gyedik évben kerülhet rá sor. A régi bekötőút azon­ban már olyan állapotban van, hogy tovább nem várhatnak, mert ezen jó időben is csak lánctalpas j járművel lehet biztonsá- j gosan közlekedni. A KPM bontásból szár­mazó építőanyagot adott át: követ és kavicsot. A tsz vállalta, hogy a fu­vart elvégzi, felét ingyen, felét pedig mintegy tízezer forintért, s ideiglenes jel­leggel már most tavasz- szal megépítenek egy úgy­nevezett mentőutat. Egy tanácstag, Kaposszekcsőn A kaposszekcsői tanács- titkár még most is emlegeti a dolgot: „Jóska bátyám, de sokszor összejöttünk, úgy igazán a vb-ülésen, — te is mondtad a magadét, én is csak hajtogattam a vélemé­nyem, aztán valahogy min­dig dűlőre jutottunk,” — szokta mondogatni Kovács József iskolaigazgatónak, ha a község gondjairól, tervei­ről esik szó ... Ezekből a vitákból, az ér­vek és ellenérvek csatájából mindig született valami, — a falu érdekében. Kovács József két cikluson keresz­tül ,volt tagja a községi ta­nácsnak, nyolc esztendeig egyik legfőbb szószólója a kaposszekcsőiek érdekeinek. — Nagyon kellett volna a törpevízmű. Volt egy artézi kút a tanács előtt, a vize elfolyt a semmibe. Ez adta az ötletet, aztán, úgy négy esztendővel ezelőtt, megépí­tettük a vízmüvet. Először „Több éves harc volt..." csak a fő utcán volt vezeték, aztán lassan eljutott a többi utcába is. Persze ez még nem minden, jó lenne ha az út másik felén lévő házak­ba is be tudnánk vinni a vizet, ehhez pedig egy pár­huzamos vezeték kell. Szól­tam már jópárszor a taná­cson, akarják az emberek, meg kellene csináltatni. Most már úgy néz ki, megy a do­log, talán már a következő évben, — mondja. Meg kell néznem az is­kola' könyvtárát, — érdemes megnézni. Barátságos kis olvasó, körbefutó polcok, ezerötszáz kötettel. — Ilyen talán ha három van a megyében. — mondja Kovács József, — ezt is csak a tanács támogatásával si­került megcsinálni. Jó lett volna egy új váró­terem a kaposszekcsői vas­útállomáson, a falubeliek már régóta kérték. Nem ment könnyen, ahogy Ko­vács József mondja, „több­éves harc volt”, végül is sikerült elérni, amit akartak: az új várótermet az ősszel adták át... A fiatalok egyre gyakrab­ban jöttek: más községekben milyen szép presszó van, csak nekik kell a kocsmában szó­rakozni, miért nem építenek itt is? Tárgyalások, beszél­getések sorozata az ÁFÉSZ- szel, — már épül az új egy­ség, amelyben egy önkiszol­gáló bolt, az eszpresszó és az italbolt kap helyet. — Tessék csak megnézni a Zalka Máté utcát. Egész új utcasor, néhány év alatt lé­tesült. Jó dolog ez is, hiszen építési kedv lett volna, csak éppen a házhely fogyott el. Szólni kellett, parcellázott a tanács, és most már az utca­sor másik oldalán is kiala­kítják az új telket. Egyéb­ként ez a rész villanyt és vizet kapott... Nehéz számbavenni, mi minden épült-készült az el­múlt tíz esztendő alatt Ka­posszekcsőn. Kovács József ! is csak a nagy dolgokra, a sokáig vajúdó, kétszer is I meggondolt beruházásokra 1 emlékezik, mert ugyan ki­(Folytatán az 1. oldalról) — Negyven évig voltam bányász — mondotta. — Aczél elvtárssal a felszaba­dulás után gyakran találkoz­tunk. Bíztunk benne, s sze­rettük ... A felszólalások után dr. j Ádám Antal szavazásra tette | fel a kérdést; jelöli-e az 1. I számú választókörzet Aczél I Györgyöt országgyűlési kep- | viselőnek? A részt vevők egyhangúan a Hazafias Nép­front jelöltjére szavaztak, s meleg tapssal köszöntötték a meghatottan szót kérő Aczél Györgyöt. — Képviselőnek lenni: ez azt jelenti, hogy mások he­lyett is kell szólni, beszélni, közösen gondolkodni —'- mon­dotta a Központi Bizottság titkára beszéde elején. — A felelősséget soha nem lehel megszokni. Az nem jó. ha a felelősségérzetet, a megha­tottságot, az adósságérzetet a rutin váltja fel. Ha egy ta­nácstagban, egy képviselőben már csak a rutin dolgozik — jaj neki, s jaj azoknak is, akik megválasztották ... — Mi ennek a felelősség­nek a konkrét tartalma? Fe­lelősek vagyunk a szocializ­mus építéséért, a pórt X. kongresszusa határozatainak maradéktalan végrehajtásá­ért, felelősek vagyunk a vá­lasztók bizalmáért, az egyes emberek hitéért, boldogságá­ért, s felelősek vagyunk a jövőért. Nem élhetünk úgy, mint az egyszeri báró, aki a Lánchíd építéseüor mar hetven éves voit, s látva a nagy munkát azt kérdezte: na, de minek ilyen drága híd, ilyen rövid időre . . ? — Nehéz éveket éltünk át Nehéz történelmet. Ebben az országban talán csak a leg­utóbbi tíz év volt az az idő­szak, amikor senkinek sem kellett tartania a holnaptól. Ebben az országban ma min­denki tervez, álmodozik, s ez jó. Vannak, nálunk gazdagabb országok, van ahol az anya­gi jólét nagyobb, de vajon boldogabbak-e az emberek? A mi életünket az teszi von­zóvá, hogy minden ember — a munkás is. a paraszt is, a mérnök is, a katona is, a művész' is —, érzi: munkája nélkülözhetetlen... Pécsről és Baranyáról szól­va Aczél György azt mondta: nem az a meghatározó, ki, melyik városban születik, hanem az, ki melyiket érzi sajátjának ... Pécshez szép emlékek fűzik, s sok-sok is­merős. — Kis ország vagyunk, kis nép — mondotta ezt köve­tően — ezt gyakran, talán kissé túl gyakran is hangoz­tatjuk. Pedig az országok nagyságának, a lakosság szá­mának ma már nincs meg­határozó ereje. Az a dön'ő egy nép igazi nagyságát te­kintve, milyen zélokat 'tűz maga elé az illető ország, s milyen áldozatokat képes hozni e célokért. Vietnam területét, lakói számát nézve nem nagy ország. De hát mondhatja-e rá bárki is, hogy kisország... A Központi Bizottság tit­kára beszéde befejezéseKép- pen az előttünk álló felada­tokról, a vágyak és lehetősé­gek egyeztetésének fontossá­gáról, a munka társadalmi rangjának növeléséről be­szélt. — A nép figyel veze­tőire, bízik bennük, s a ve­zetők is figyelnek a népre. Sok gondunk van, s gondok nélkül nem leszüpk soha. A mai gondok azonban merő­ben mások — mint ahogy azt a felszólalók is hangoz­tatták —, mint a korábbiak, s a holnapiak még inkább azok lesznek. — A jelölést, a bizalmat őszintén köszönöm — mon­dotta Aczél György, majd a Parlament iránti felelősség­ről szólt. A Parlament, ha­zánk legszebb épülete, annak a képviselőháznak az utóda, ahol valamikor Kossuth La­jos beszélt. Mindent megkell hát tenni, hogy belülről is valóban a haza iránti felelős­ség, a munkásosztály ügye iránti felelősség otthona le­gyen ... , Aczél György felszólalását ] dr. Ádám Antal köszönte meg, bezárva a jelölőgyűlés hivatalos részét. A rendez­vény ugyanis nem ért véget a zárszóval: a jelenlévők ba­ráti csoportokba verődve hosszasan elbeszélgettek a j körükben megjelent vezetők- I kel. Békés Sándor Növekvő turizmus — korlátozott fogadókapacitás Többen is jöhetnének... 1967 óta hatalmas fejlődés tapasztalható a megye ide­genforgalmában és miközben az idegenforgalmi szerveze­tek minden törekvése arra irányul, hogy tevékenységi körüket kiterjesszék, szolgál­tatásaikat bővítsék, egyre nagyobb méreteket öltött a megyébe áramló turizmus. A Baranya megyei Idegenfor­galmi Hivatal például az 1967. I évi 110 ezres vendégnappal szemben 1970 első háromne­gyedévében már elérte a i 173 ezret és ugyanezen idő | alatt a külföldi vendégnapok j száma 4377-ről 16 ezerre nö­vekedett. Ennél nagyobb ará­nyú fejlődés tanúi lehettünk ! volna azonban, ha a fogadó kapacitás korlátái nem aka­dályozták volna ezt. Válto- i zatlanul kevés a férőhely, j bár érdekes módon a vidéki ! turistaszállók éves szinten | nem érik el az 50 százalékos I kihasználtságot. Akadályt je- j lent továbbá a szállítóeszko- í zök krónikus hiánya. Egyet­nek jutna eszébe, hogy nyolc esztendei tanácstagság alatt hányszor kellett esetleg egy- egy közvilágítási lámpáért, néhány méter járdáért „zö­rögni”, hányszor kellett szót emelni látszólag jelentékte­len, de öt—tíz—száz ember­nek fontos ügyekben inter­pellálni ? A gondokból jut még bő­ven az „Utódoknak” is: út kellene a szőlőhegyre, fedett autóbuszmegálló után is rég­óta vágyakoznak a kapos­szekcsőiek, — és egy kicsit távolabb nézve, bizony el­kelne egy modern művelő­dési ház is ... Kovács bácsi nyugdíjba megy, pihenni szeretne, leadni egy kicsit a negyven * esztendeje viselt gondokból. Azért a község dolgai ezután sem hagyják hidegen, — amikor a ter­vekről, a lakosság problé­máinak megoldásáról esik szó, így fogalmaz: „majd megcsináljuk...” | ö is. együtt a többiekkel, I a szekcsőiekkel. mert csak j így közösen megy. Még ak­kor is. ha néha „összejön- j nek” egy-egy ülésen. 1 D. Kónya József len idegenforgalmi szerv a Volán, amely saját szállító- eszközökkel rendelkezik, de ez sem elégítheti ki az igé­nyeket, hiszen az autóbuszok­ra a városi és a távolsági közlekedésben van szükség. E két tényező okozza, hogy mind a férőhelyek, mind a szállítás iránti igé­nyeket sorozatosan vissza kell utasítani. Idén rendezték volna meg Pécsett például a közalkalmazottak turista találkozóját, elhelyezési ne­hézségek miatt azonban ezt eleve le kellett mondani. A Volán az elmúlt évben közel 400 autóbuszra szóló meg­rendelést utasított vissza. Lesz-e szálloda Pécsett? A NEB-ülés vitája e kér­dés körül csúcsosodott ki. Herbst Ferenc, a Városi Ta­nács kereskedelmi osztályá­nak vezetője ugyan közölte, hogy ebben a tervidőszakban megépül a régvárt 200 férő­helyes szálloda, aminek költ­ségeit a Városi és a Megyei Tanács, valamint a Belke­reskedelmi Minisztérium fe­dezi, a NEB tagjai mégis ag­godalmuknak adtak hangot és emlékeztettek arra, hogy már korábban is eljutott a város addig a pontig, hogy szerepelt a tervben a szállo­da, s mégsem lett belőle sem­mi. Más, kisebb vidéki váro­sokra hivatkoztak, ahol az elmúlt években sorra épül­tek szállodák, amelyek leg­többször közel sincsenek annyira kihasználva, mint egy pécsi lenne. Bérautóbuszok, diákszállók felhasználása A Pécsre, illetve Baranyá­ba irányuló idegenforgalom tetemes részét az iskolai ki­rándulások alkotják. Az is­kolai rendtartás módosításá­val azonban a Művelődésügyi Minisztérium a téli és a ta­vaszi szünetre korlátozta az iskolai kirándulások lebonyo­lítását, ez pedig tovább ne­hezítette a helyzetet és nö­velte az elutasított csoportok számát. Az azonos időben jelentkező maximális igények kielégítésére a jelenlegi kö­rülmények között nincs ugyanis mód. Itt csak^ a ngpc delkezés felülvizsgálata és megváltoztatása segíthetné?! A NEB-vizsgálat tett több javaslatot, s ezek közül né­hánynak a realizálására lehet számítani. Az egyik javaslat a pécsi diákszállóknak az is­kolai időn túli igénybevéte­lére szólt. A tegnapi ülésen már bejelentették, hogy a Műszaki Főiskolával kötöttek olyan megállapodást, misze­rint a főiskolai diákszállót a nyári hónapokban idegenfor­galmi célokra igénybe lehet venni. A többi diákszállók hasonló felhasználása jelen­tősen könnyítené a nyári hó­napokban érkező vendégek elhelyezését. Egy másik javaslat arról szólt, hogy az XX-jelzésű bérautók mintájára ‘bérautó­buszokat kellene az idegen- forgalom rendelkezésére bo­csátani, ha az igénybevevő idegenforgalmi szerv tud biz­tosítani hozzá megfelelő vizs­gával rendelkező gépkocsive­zetőt. A javaslat megvalósí­tásával a 12. Volán foglalko­zik. Meggondolandó azonban a NEB egy másik javaslata is: lehetővé tenni az idegen- forgalmi szervek részere, hogy autóbuszt , vásárolja­nak. Szoros együttműködést A megyében működő ide­genforgalmi szervezetek lé­nyegében azonos profilú te­vékenységet fejtenek ki, ezért felvetődik a gondolat, hogy az adott lehetőségek melleit ugyanezt a feladatot nem lát­hatná-e el kevesebb szerve­zet is. A NEB-vizsgálat meg­állapítása szerint nem indo­kolná semmi sem jelenleg az összevonást. Szükségét látják azonban egy olyan országos hatáskörű intézmény létreho­zásának. amely a különböző rendeltetésű idegenforgalmi szervezeteket összefogna, koordinálná és oizonyos fokig szervezné is munkáju­kat. H. I. Baranya megye idegenforgalmáról tárgyalt a NEB

Next

/
Thumbnails
Contents