Dunántúli Napló, 1971. március (28. évfolyam, 51-75. szám)

1971-03-17 / 64. szám

1971. március 17. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 3 Hatszáz kérdés biológiából Hogyan készít fel a középiskola? Dr. Tigyi András, a Pécsi Orvostudományi Egyetem Biológiai Intézetének tan­székvezető tanára hosszú évek óta figyeli már a fel­vételiző hallgatók középisko­lai biológia eredménye, fel­vételi teljesítménye illetve a felvett hallgatók egyetemi eredményei közötti összefüg­gést. Az idei elsőéves orvos- tanhallgatók középiskolai eredménye biológiából jeles, ritkábban jó volt. Ezzel szemben az eddigi beszámol­tatások alkalmával biológiá­ból alig fordult elő jeles eredmény, sőt, jeles közép­iskolai eredményt elért hall­gató bukásra áll. Vajon mi az oka ennek az eltérésnek, erről beszélgettünk dr. Tigyi Andrással. — Azt egyáltalán nem le­het álítani, hogy a jó közép­iskolai pontszám. sikeres fel­vételi és az egyetemi ered­mény között nincs korreláció, viszont még csak megköze­lítően sincs annyi jeles, mint ahány a középiskolában volt. Általánosnak tekinthető, hogy a volt jelesek általában kö­zepes eredményt érnek el nálunk, tehát két jegy kü­lönbség van az eredményük között. Természetesen az egyetemi követelmények ma­gasabbak, de ez még nem magyarázat. Érzésem szerint a középiskola valahol nem jól készít fel biológiából. — Mi az oka ennek? Köz­rejátszik-e az eltérésekben az, hogy a középiskolában ,,jóindulattal” némileg jobb jegyet adnak a végzősöknek, mivel a hozott pontszámnak sorsdöntő jelentősége lehet a felvételben? — Ha van is ilyen tenden­cia, nem minden jegy pre­parált jegy. Az okok között elsőként a pedagógusok túl­terhelése jön számításba. A másik, hogy véleményem sze­rint a tankönyvek, beleértve a biológiát is, nem teljesen jók. Nem a tananyaggal van baj, hanem a tantervi maximaliz- mussal. A középiskolai bio­lógia anyag egyetemi szintű. Állítom, hogy nálunk, az egyetemen sincs szükség en­nél többre, de éppen emiatt nagyon felületes ismereteket ad a középiskolásoknak. A középiskola célja, hogy meg­alapozott, jó általános mű­veltséget, s beleértve, jó ter­mészettudományos műveltsé­get adjon. Azt kellene szem előtt tartani, hogy a közép­iskolában kell ezeket a ter­mészettudományos alapokat lerakni, mert a többség nem tanul tovább valamilyen egyetemen, tehát soha többet nem foglalkozik például biológiával. Dr. Tigyi András■ elém tesz egy külföldön megjelent kö­zépiskolás biológia tanköny­vet. A könyv kiállítása, a rengeteg képpel — színes felvétellel! — illusztrált mű, szinte vonz, öröm kézbe­venni. Nobel-díjas tudósok fényképei, áttekinthető ábrák színesítik az egyébként vas­tag kötetet. — A Felsőoktatási Peda­gógiai Kutatóközpont meg­bízásából elkészítettem az orvostanhallgatók részére kérdésekben feldolgozva a jegyzetem anyagát. A 600 kérdés mellé egy értékelő lap és megoldási kulcs tartozik. Ez a segédlet tulajdonképpen „mérleg". Ki-ki lemérheti a saját tudását. Pontosan, mert az értékelő lap meghatároz­za, a válaszért mi adható, s a végén százalékosan kiszá­mítható a teljesítmény. Az egyéni tanulás kitűnő eszköze ez. Ugyanezt szeretném meg­csinálni a IV. osztályos bio­lógiai anyagra is. A kérdéseknél az a lé­nyeg, hogy ne memoratív visszakérdezés legyen. Elké­szült a középiskolás tanárok részére egy útmutató is, a feleletválogatásos módszerről, elvéről, a kérdéstípusokról. Ennek azért van jelentősége, mert a középiskolákban is alkalmaznak, készítenek fel­adatlapokat. Azt hiszem Pécs, az Orvostudományi Egyetem szívesen vállalkozna a nyá­ron középiskolai tanárok ré­szére továbbképzésre, ame­lyen az ország minden részé­ből szívesen látnánk a bio­lógia szakfelügyelőket. Marafkó László Két német tagozatos gimnázium Melyiket válasszam? Központi nyelvi laboratórium? Pécsett négy német tago­zatos általános iskolából mintegy 120 tanuló kerül ki az év végén. Akik né­met tagozaton kívánják folytatni tanulmányaikat, két középiskola közül, a Leöwey Klára Gimnázium és a Komarov Gimnázium közül választhatnak. A Leöwey Gimnáziumban csak haladó szinten lehet I németet tanulni, a heti óra­szám nagyobb, s a diákok néhány más tárgyat is né­met nyelven tanulnak — tehát a követelmények ma­gasabbak. A Komarov Gimnázium­ban két év óta van német tagozatos képzés. Az1 ősszel egy osztály indul, fele kez­dő, fele haladó fokon. Egye­dül a Komarov Gimná­ziumban van kezdő német tagozatos oktatás. Az iskola tanárainak ta­pasztalatai szerint német tagozatos általános iskolá - ban végzett tanulók nem ugyanezen a tagozaton foly­tatják tanulmányaikat a Komarov Gimnáziumban, hanem például fizika tago­zaton. Sokszor azonban meggondolatlanul választ­ják meg a nyelvet, mert német tagozatos múlt után angolt kezdenek tanulni. A másik veszély az, hogy a tanuló tagozatos múlt után a középiskolában, ahol nem tagozatos osztályban heti két órában tanulja a néme­tet, úgy érzi, többet tud társainál, leáll, „lazsálni” kezd. Ugyanakkor örökös befej ezetlenség érzéssel küzd, mert új tagozatot kezd el, a régit, jelen eset­ben a német tagozatot, nem folytatja. Igaz, hogy az általános iskolákból már elküldték a jelentkezési lapokat a kö­zépiskolákba, de még nincs késő. Idejében érdemes meggondolniuk, a tovább­tanulni szándékozóknak, hogy milyen tagozaton, s melyik iskolában folytatják tanul mány aikat. Lantos Miklós íotói között A Fészek-klub kamarater­mének falait mintegy félszáz nagyméretű kép borítja. Ké­pekről mindig nehéz beszél­ni. De ha Lantos Miklós pé­csi fotóművész képei nem adnának mást, mint hogy gondolkodásra és elmélke­désre kényszerítik a nézőt, már az is szavatolná, hogy képeinek önmagukon túlmu­tató értékük van. De a kiállítás sokkal töb­bet ad ennél. A képek — témájukat te­kintve — a modern építészet alkotásait, a népi. paraszti építészet pár szép darabját mutatják be, továbbá néhány tájképet és csendéletet talá­lunk a falakon. A rendezés lemondott az oktató szán­dékról, s a képek esztétikai tartalmát állította előtérbe, törvényszerűségeket hozott felszínre. Az ábrázolás motí­vumai, rejtett gondolattársí­tások, párhuzamok és ellen­tétek. a rokon-szólamúsóg és a kiáltó ellentét okán kerül­tek egymás mellé a fotók, s ezáltal olyanná vált a ki­állítás. mint egy zenemű. Dallamvonala, ellenpontok­kal hangsúlyozott melódiája van a tárlatnak. A nézőben a zavartalan szépség örömét fakasztja. Az egyik képről egy idő­rágta falusi fejfa néz ránk. s a fa anyagszerű felületével érdekesen rímel egybe a má­sik képen a pécsi négyszáz­ágyas klinika előadótermé­nek külső, pikkelyes vasbe­ton burkolata. Az egyik ké­pen a tihanyi móló nagy „S” betűje kígyózik a védtelen­be, s a másikon mintha csak ez a vonal folytatódna egy épület feljárójának kanyargó csigalépcsőjében. Az egyik képen a téli szőlőhegyet lá­tom. a karók süntüskéi szin­te átszúrják a papírt, a má­sik lapon a hófoltos táj min­tázata viszont gyolcsba bur­kolja a domboldalt. De nemcsak két kép, ha­nem egyetlen kép motívumai között is rejtett képzettársu­lás születik. Némely képnek két-három rétege is van. S az egymás mellé kerülő elemek, akárcsak a filmben a mon­tázs, új gondolatot indítanak el. Evőeszközök, két tányér és sima terítővei fedett asz­tallap . .. Mintha élnének a tárgyak. Napfényben fürdő, vakítóan fehér fal, árnyék kimetszette fekete folt, az előtérben egy malterosláda ... Mintha most szálltak volna le a kőművesek a falakról. Múzeumi tervek 1971-ben Tavaly több mint fél mil­lió — az előző évinél mint­egy 60 ezerrel több — lá­togatója volt a Janus Pan­nonius Múzeum kiállításai­nak, rendezvényeinek. Az idei év vonzó programja alapján hasonló érdeklődés­re számítanak. A változatos programból kiemelkedik a már meglévő siklósi börtönkiállítás újjá- rendezése. Itt készül el, vár­hatóan júniusban az állandó középkori és renszánsz kő­tár-kiállítás is. Május második felében Baranyában rendezi meg a Magyar Régészeti és Művé­szettörténeti Társulat ez évi vándorg'-űlé'ét. Mintegy más­fél száz résztvevője Pécs- Baranya műemlékeivel, kiál­lításaival ismerkedik, s az előadások középpontjában is a megye régészete, műem­lékvédelme, képzőművészete áll majd. Néhány érdekes néprajzi kiállításra is sor kerül. Jú­lius második felében rende­zik meg a nagyszabású Kék­festés című kiállítást; az or- fűi malomban pedig augusz­tus 20-án nyílik meg Az őrlés története című nép­rajzi kiállítás. A Képző- és Iparművé­szeti Osztály programjából különös érdeklődésre tarthat számot a Gábor Jenő-emlék- kiállítás; a III. Országos Kis­plasztika! Biennálé és a kép­zőművészeti ízlésnevelés cí­mű kiállítás. Felfrissítve várja látoga­tóit a természetrajzi állandó kiállítás. Az új és legújabb­kori osztály bánya- és ipar- történeti anyagot gyűjt egy készülő állandó kiállításhoz. Márciusban színháztörténeti, majd később, az év folya­mán Komlón sajtótörténeti kiállítást rendeznek az osz­tály szakmai anyagából. Kialakulóban a múzeumi hónap programja is. Ennek keretében országos tanács­kozást rendeznek a múzeumi népművelésről Siklóson. A sátorhelyi ásatás anyagának felhasználásával Mohácson gepida—avar kerámia kiál­lítás lesz. A pécsi múzeumi hónap kiemelkedő látnivaló­ja a több mint 30 ezer da­rabból álló nagyértékű, újon­nan vásárolt Nattán-féle lep­kegyűjtemény bemutatása. Volt — vagy talán ma is I tartja magát? — egy fotós i babona: tájat, épületet úgy szabad csak fényképezni, hogy ember is legyen a ké­pen. Ettől él a kép ... Nos hát Lantos Miidós nem állít az égbeszökő falak tövébe golyózó gyerekeket, nem vár addig, amíg a fák közül egy kiránduló belesétál a képbe. Minden lapja így is az em­berről beszél: a csákányra- bontásra váró öreg falusi ház, ahol a mészréteg alól a tapasztás erezete elősejlik. s a vasbeton mellvéd, mely a zsaluzás nyomait viseli. önmagáról a legtöbbet a csendéletekben vallhat a fo­tós. A maga szavait a tár­gyak jelentésére, beszédére bízza. Itt nemcsak a képki­vágás. a témaválasztás, de a jelenségek elrendezése, a szerkezet is az övé. Lantos Miklós halk, szerény, érzé­keny és finom egyéniség. A fotózás — a képeslevelező­lapok készítése, a fotóalbu­mok összeállítása — terüle­tén épp elég manipulációról, érdekösszefonódásról hall az ember ahhoz, hogy kétszeres érdeklődéssel és szeretettel figyelje egy fiatal fotómű­vész pályáját. Bár Lantos Miklós képeivel különféle kiállításokon és könyvekben már találkoztunk, ez a tár­lat mindenképp megérdemel­né, hogy Pécsett is közönség elé kerüljön. Nádor Katalin képei legutóbb megtették az utat Pécstől Budapestig. Lan­tos Miklós kiállítása járja I be az utat Budapesttől Pécsig ! — és még tovább . .. 1 T. T. A Dunántúli Naplóban egy­más után két írás is jelent meg a nyelvtanulásról. Var­gha Gyula a február 25-i számban idegen nyelvű tár­salgási klub szervezését sür­gette, ahol az idegen nyelvet tanulók a társas érintkezés kellemes légkörében kipró­bálhatnák, eligazodnak-e egy természetesnek álcázott szi­tuációban. Két nappal ké­sőbb Békés Sándor a nyelv- ismeret kérdését népgazda­ságunk fejlődésének elen­gedhetetlenül szükséges kísé­rő elemeként veti fel. Örülök, hogy e két cikk megjelent. A szerzők na­gyon sok embert érintő, igen jelentős problémára keres­nek megoldást. Nem könnyű a dolguk. Gyakran megfeledkezünk arról, hogy a nyelvismeret nem tudás, hanem készség, amely az anyanyelv megta­nulásában is, a szüntelen anyanyelvi környezet, a meg­számlálhatatlan nyelvi im­pulzus ellenére is legalább 12—15 év alatt szerezhető meg, de valójában anyanyel­vűnket a bölcsőtől a sírig tanuljuk. Az iskolai nyelv- oktatásban a heti három­órás, illetőleg kétórás okta­tásban, a 35—40 gyerek tu­datába szóródó nyelvi im­pulzusok semmiképpen sem alkalmasak készségek kifej- j lesztésére, legfeljebb alapok lerakására. Egy középiskolát végzett fiatalember idegen nyelvi szókincse szám sze­rint körülbelül akkora, mint egy nyolcéves gyereké az anyanyelvén. A gyerek a maga gondolkodási szintjén mindenről tud beszélni, a fel­nőtt ugyanekkora szókincs­csel idegen nyelven jófor­mán meg sem szólal. Ha a felnőttek a gondolkodási szintjüket lecsökkenthetnék egy gyermekére (és ha az iskolában a szókincs váloga­tásánál ezt a lélektani té­nyezőt figyelembe lehetne venni), egyszerre megtálto­sodnának. De lehet-e ezt? Tréninggel igen! A nyelvtanulás is, mint minden készség kialakítása rendkívül időigényes. Ezt az igazságot a legtöbb ember nem veszi számításba. Idő­igényes olyan értelemben, hogy nem hozható tető alá í egy-két év alatt, de olyan | értelemben is, hogy minden­nap kell vele foglalkozni. Még aki egy nyelvet tud is, ha nap mint nap nem gya­korolja, rohamosan felejti. Egyik tanítványom két éve még folyékonyan beszélt oro­szul (orosz tagozatos osztály­ban végzett) közben abba­hagyta, és most elmondhatja magáról, hogy a némák kö­zött a dadogó a császár. A legszorítóbb kérdés a felnőttek nyelvoktatásának megoldása. Annak a nemze­déknek a helyzetén kell ja­vítani, amely 10—15 évvel ezelőtt került ki az egyete­mekről, a mai értelmiségi derékhadat alkotja és azok­ban az években kevesebb lehetősége volt idegen nyel­vet intenzíven tanulni. Országosan is. megyénk­ben is a TIT Nyelviskolája az, amely jelenleg legalkal­masabb ennek a feladatnak az elvégzésére. Hagyományai vannak, a legmodernebb módszereket alkalmazza, je­lentős technikai eszközökkel rendelkezik. Minden nyelv- tanulási igényt ki tud elégí­teni. A TIT tanfolyamaira a mostani oktatási évben több mint 1600 hallgató iratkozott be. A régi, heti kétórás tan­folyamok mellett egyre job- j ban terjed a heti kétszer j kétórás audió-vizuáhs forma, : angolból és németből egy- egy heti hatórás tanfolyam j is dolgozik. A központi is- ! kola mellett sok üzemben is j szervezett a TIT kurzusokat, i két ízben pedig napi ötórás tanfolyamaink is voltak. Gyakorlatban is bebizonyo- j sodott, hogy azok a formák a legeredményesebbek, ame- ’ lyekben a résztvevők sűrí­tetten kapják a nyelvi rá- j hatásokat.. i Az elkövetkező oktatási évben hazánkban elsőnek a TIT Baranya megyei szerve­zete az idegen nyelvi leve­lező oktatást is megindítja olyanok számára, akik vagy sajátos elfoglaltságuk miatt, a tanfolyamokat nem tudják látogatni, vagy olyan helyen laknak, ahol tanárhiány mi­att nem lehet a kívánt nyelv­ből kurzust szervezni. A TIT . Nyelviskolája, mint létszámban a budapesti után az ország második legna­gyobb ilyen jellegű intézmé­nye, eléggé mostoha körül­mények között dolgozik. Az ügy megérdemelné, hogy a nyelvigényes üzemek és vál­lalatok összefogásával Pé­csett egy központi nyelvi la­boratórium épüljön. A TIT vállalhatná a gondozását, módszertani irányítását, ál­talános nyelvi és szakirányú nyelvi szalagokkal való fel­szerelését, a hangszalag ■ anyagának tanulás céljára való tördelését, módszertani feldolgozását. Milyen hasz­nos lenne, ha bárki a nap bármely szakában a kabinba ülhetne és tetszés szerint olyan szöveget kérhetne hall­gatásra, kérdés-felelet for­májában való feldolgozásra, amilyen a szakmai érdeklőé désének megfelel. Vélemé­nyem szerint a nyelvi labo­ratóriumok felhasználhatósá­gi területe elsősorban a szám­talan módon variálható gya­korlásban rejlik. Egy ilyen, laboratórium a tananyag arányos adagolásával ezt szolgálhatná. Persze, Pécsett mindig fel­merül a kérdés: Jó, jó, de hol ? Ki ad erre két vagy há­rom termet? A kérdést egy iskolával közösen is meg le­hetne oldani. Olyan labora­tóriumot kellene építeni, amely egyaránt szolgálhatná délelőtt az iskolai oktatást, délután és este pedig a fel­nőttoktatást. Na és a nyelvi klub?.P.á* esett nemegyszer próbálkoz­tunk vele, tanári iráliyíf&á- sál is, tematikusán is, tema­tika nélkül is, vitaindítással is, anélkül is, német előadó­val is, hazaival is — nem si­került meggyökereztetni. Rendkívül nehéz az anya­nyelvi környezet, a magyar anyanyelvi partner támasz­totta gátlást leküzdeni. Ta­nárszakos hallgatóink, akik nyelvgyakorlás céljából utaz­nak külföldre, ha egymás között vannak, csak kivéte­lesen beszélnek egymással a vendéglátó ország nyelvén. Persze meg kell próbálni. A fehér asztalon kívül érde­mes lenne kísérletezni ide­gen nyelvi városnézéssel, tárlatvezetéssel, nem szink­ronizált idegen nyelvű ' fil­mek megtekintésével. • A nyelvtanárok örülnek a társadalom érdeklődésének és mindenki közülünk ere­jéhez mérten szívesen hoz­zájárul ahhoz, hogy minél többen tudjanak nálunk ide­gen nyelveket. Selymes Ferenc egyetemi docens, a TIT idegen nyelvi szakosztályának elnöke Hívja fel a 24-60-at cs hibás autóműszercit napokon belül megjavítják. PÉCSI VEGYESIPARI VÁLLALAT A UTÓM ÜSZER JAVÍTÓ RÉSZLEG Zsolnay Vilmos u. 7. sz.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents