Dunántúli Napló, 1971. március (28. évfolyam, 51-75. szám)

1971-03-17 / 64. szám

Ara-10 Miiét Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXVIII. évfolyam, 64. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1911. március 17., szerda Nehéz év után Ha 1868 pirosbetűs éve ■wait a mezőgazdaságnak, ak­kor az évtized utolsó eszten­deje minden bizonnyal feke­te betűkkel íródik be a ha­zai mezőgazdaság történeté­be. Ár- és belvizek, jégká­rok és más elemi csapások sorozata sújtotta ezt a nép­gazdasági ágat. Pár évtized­del ezelőtt egy ilyen kataszt­rofális év kisparaszti gazda­ságok ezreit juttatta volna esődbe. De még a tíz év előt­ti mezőgazdaság sem bírt ▼olna ki ekkora csapást. Baranyában az országos­nál kissé jobb a helyzet. Az állami gazdaságok messze fölülmúlták korábbi eredmé­nyeiket, de a megye terme­lőszövetkezeteinél sem be­szélhetünk visszaesésről. A termelés ha nem is nagy mértékben, de az előző év­hez képest tovább növeke­dett. A zárszámadások befe­jeződtek, az adatok megyei összesítése megtörtént. Az el­ső nyers számok már meg­közelítően pontos képét ad­ják a termelőszövetkezetek elmúlt évi gazdálkodási ered­ményeinek. Veszteséggel öt tsz zárta az évet, vagyis hárommal több, mint 1969-ben. A kö­rülményekre való tekintettel ez a szám nem magas, fő­ként ha azt nézzük, hogy ta­valyelőtt jó év volt. s ha még azt is hozzátesszük, hogy a veszteség összege az öt szövetkezetnél — össze­sen 9 millió forint — lénye­gem alacsonyabb, mint a két tavalyi szanált tsz-nél volt, akkor valójában elége- détek lehetünk. A közös ga daságok döntő többsége .tehát nagyobb zökkenő nél­kül lépett át az- új évbe, s há nagy erőfeszítések árán is. de nyereséggel fejezte be el ült évi gazdálkodását. A termelés értéke 2,3 szá­zalékkal emelkedett s meg­közelíti a 3 milliárdot. Az á levétel 11,5 százalékkal nőtt s 2,9 milliárd forint lett. Igaz. hogy a szövetke­zetek — tekintettel a növény­termesztés nagy kieséseire — döntően nem az alaptevé­kenységükből növelték árbe­vételeiket, hanem a kiegé­szítő tevékenységből, amely­nek aránya az előző évi 23 százalékról 34 százalékra emelkedett és az összes ár­bevételen belül meghaladta az egymilliárd forintot. Ez így önmagában nézve nem kedvező jelenség, azonban további elemző munkát kí­ván annak megállapítása, hogy ez a kiegészítő tevé­kenység mennyiben szolgálta az alaptevékenység céljait, és mennyiben takar teljesen idegen, kifejezetten ipari jel­legű tevékenységet. Másrészt az alaptevékenységből szár­mazó kiesések pótlására a tsz-ek tavaly mindent meg­ragadtak, ami növelhette be­vételeiket, magyarán pénzt hozott a házhoz, s ezt nem is lehet zokon venni tőlük. A termelési költségek saj­nos emelkedtek a termelés- növekedést meghaladó arány­ban, 10,3 százalékkal. így magasabb lett a költségszint is, az 1969. évi 84 százalék­ról 90.5 százalékra emelke­dett. Tehát 'drágábban állí­tották elő termékeiket, ami­nek fö oka, hogy nagyobb ráfordítás mellett nem jöt­tek be a hozamok. Ennek következtében,, mintegy ü-,3 százalékkal csökkent a szö­vetkezeti bruttó jövedelem is, s 30 százalékkal kevesebb lett a nettó nyereség. Mindezek ellenére erős tö­rekvés volt tapasztalható a zárszámadások során a sze­mélyes jövedelmek szinten tartására. A kisebb nyereség ellenére a tagok részesedése 5,6 százalékkal emelkedett az előző évhez képest, ami­kor 623 millió forintot osz­tottak ki e célra. Hogy ezt megtehessék, a szövetkeze­tek mozgósították minden mobilizálható eszközüket. Ezért több helyen hozzá­nyúltak a biztonsági alap­hoz, ami tulajdonképpen ki­fejezetten ilyen célt szolgál. A tartalékok teljes kimeríté­se azonban semmiképpen sem helyeselhető. Biztonsági alapjukból 100 millió forin­tot használtak fel, ami az indulásnál nem éppen meg­nyugtató. Voltak azonban olyan szövetkezetek is, ame­lyek tagsága nagy mérték­ben magára vállalta az 1970- es év terheit, például az ege- rági vagy a nagykozári, ahol a tagok lemondtak kiegészí­tő részesedésükről annak ér­dekében, hogy a termelést zökkenő nélkül folytatni tud­ják. Ugyancsak további elemző munkát igényel annak pon­tos megállapítása, hogy mi j okból csökkent 8,1 százalék- 1 kai az elmúlt évben a bara- > nyai tsz-ek taglétszáma. A dolgozó tagok száma pilla­natnyilag 38 768 fő, vagyis 3670-el kevesebb, mint 1969- ben’ Ugyanakkor az alkal­mazotti létszám az előző évi 5760-ról 6414-re emelkedett, ami 11,4 százalékot jelent. Ez sem kedvező jelenség, bár a most lezajlott zár- számadási közgyűléseken ezekből az alkalmazottakból í sokat már felvettek a tagok sorába. A tagok számának i nagyarányú csökkenése min­den bizonnyal a tagság ki­öregedésével függ össze, so­kan elérték tavaly a nyug­díjkorhatárt, hisz a tsz-ek többsége éppen 10—11 esz- j tendeje alakult meg, tehát ! most már megvannak a kí­vánt nyugdijévek. Az alkal- | mazottak zöme viszont fia- 1 talember. többnyire képzett ! szakember, akiket leggyak­rabban a melléküzemek szip- | pantanak fel. A nehéz év ellenére a zár- I számadási eredmények elfo- í gadhatók, s nagyobb aggo- | dalomra nem adnak okot. i Az őszi munkák még soha i nem sikerültek olyan jól, | mint ezúttal, s nagyon bizta­tó az állattenyésztés dinami- i kus fejlődési tendenciája is, ami különösen sertés eseté- ! ben igen erőteljes. A takar- I mánykészletek, ha nem is az i előző évi mennyiségben, de : rendelkezésre állnak az újig. A gépesítés tavaly jelentősen javult, mintegy 150 millió forintot fordítottak gépvá­sárlásokra a tsz-ek s a gép iránti kereslet most is nagy. Az építési beruházások nagy éve volt a tavalyi, sajnos sok építkezés áthúzódott er­re az évre, mindenekelőtt az anyaghiány miatt. Mindent egybevetve az új gazdasági év startja remény­keltő. Ha kedvező időjárást hoz 1971, akkor jövő ilyen- i kor a mostaninál lényege­sen jobb eredményekről szá- * molhatunk bs. PIK-program 1971-ben Nyolcvanmillió lakásfelújításra I - - — \ tartatomból; SÜLT-tárgyalások Bécshen Képviselő­jelölő gyűlések Fock Jenő Tatabánya, Apró Antal Szeged, Gás­pár Sándor Csepel, Né- j meth Károly Újpest kép­viselő-jelöltje. Nagyszabású jelölő gyű­lés zajlott le Tatabánya- Újvárosban, Komárom megye 1. számú ország- gyűlési választókerületé- ben. A gyűlés részvevői a megyei pártbizottság első titkárának javaslatá­ra Fock Jenőt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a kormány elnökét jelölték országgyűlési képviselőnek. A Magyar Kábelművek szegedi gyára művelődési termében került sor a szegedi 3. számú válasz­tókerület képviselő-jelölő gyűlésére. A kábelgyári munkásokon kívül a Sze- j gedi Gumigyár, gyufa­gyár, ruhagyár, az algyői í olajipari munkások és ‘ más üzemek küldöttei is részt vettek az esemé­nyen, amelyen egyhangú- I lag ismét képviselőnek je- I lölték Apró Antalt, a Mi- i nisztertanács elnökhelyet- tesét. Szigethalmon, a Csepel Autógyár művelődési há­zában tartották meg Pest megye 18-as számú vá­lasztókerületének jelölő gyűlését, amelyen Gáspár Sándort, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tag­ját, a SZOT főtitkárát ja­vasolta képviselőjelöltnek : a népfront. Valamennyi felszólaló támogatta Gás­pár Sándor jelölését. Újpesten Németh Károlvt, ■ az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagját, a buda­pesti pártbizottság első titkárát jelölték ország- gyűlési képviselőnek. Lluszouuégy lakás emeletráépítésből Kétszáz lakást íelújítauak, uégyszáz kap gáz!ülést (2. old.) StrciUsst kirabol túli | (2. old.) A napokban adtak ki meg­valósításra a Pécsi Ingatlan- kezelő Vállalat IV. ötéves középtávú, illetve az 1971. évi operatív tervét. A prog­ram szerint a IV. ötéves tervidőszakban közel félmil- liárd forintot fordítanak a lakóházak javítására, felújí­tására. Középtávú tervük a fejlesztésre 41 millió forintot irányoz elő, nyolcvan :— úgynevezett — átmeneti la­kást építenek, hogy a javítá­sok és felújítások alatt a bérlők megfelelő otthonra találjanak. Az 1971. évi programról Bencze József igazgató adott tájékoztatást. Elmondta, hogy ez évben a lakóházak kar­bantartására 80 millió forin­tot fordítanak. Közel 200 la­kást felújítanak. Emeletrá­építés formájában 24 lakás megépítését tervezik. Végre sor kerül a pécsi Lóránt- palota (Széchenyi téri épü­let, amelyben a nagy gyógy­szertár van) díszmű-bádog- tetőzetének, valamint a 39-es dandár úti hétemeletes épü­letek műkőburkolatának fel­újítására. Jelentős összeget költenek a bányászlakta te­rületek lakóházainak reno­válására. A Búzakalász, a Csaba, a Károly utcában és a Nagybányaréti völgyben 50—60 lakásban végeznek korszerűsítési munkát. A lakóépületek tervszerű megelőző karbantartása so­rán több mint 700 lakásban végeznek munkát, három és félmillió forint értékben. A Pécs városi szemétgyűj­tés és szállítás korszerűsítése érdekében a Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalattal együtt három és félmillió forintért 1,1 köbméteres kon­ténereket vásárolnak — egy részük már a helyszínen van — a középmagas épületek, pontosabban az újmecsek- aljai tízemeletes házak sze­métgyűjtésének megoldására 0,7 köbméter űrtartalmú konténereket szereznek be még ez év első felében. Az Ingatlankezelő Vállalat bérlőinek 1971-ben mintegy 400 vaskályhát és tűzhelyet, 500 gáztűzhelyet, 400 gáz­bojlert szállít, 200 lakájban felszerelik a folyékony tüze­lésű fűtőberendezést és a Gázmüvekkel közösen — 350—400 lakásban — a bel­város területén — gázfűtést biztosítanak.' Központi nyelvi laboratórium? (3 old.) Egy 113pot I'écsért! Pilienőpark a Mecseken Számítanak a fiatalokra! A társadalmi összefogás szép példájaként született tíz évvel ezelőtt az a mozga­lom, melynek eredményekép­pen Pécs város dolgozói 120 ezer óra társadalmi munká­val és jelentős anyagi hozzá­járulással felépítették mind­nyájunk egyik kedvenc szó­rakozó és kirándulóhelyét, a Mecseki Kultúrparkot. Azóta sok százezren szó­rakoztak a Vidámparkban, és az Állatkertben. A tíz esztendő alatt a játékok, ál­latketrecek nagy része el­használódott, felújításra szo­rul. Ezenkívül több új játék­ra lenne szükség, de a Kul- túrparknak oly csekély a felújításra, fejlesztésre for­dítható pénze, hogy ebből az összegből mindezekre a mun­kákra nem futja. Ezért most ismét Pécs város lakosságá­hoz, dolgozóihoz, tanulóihoz fordulnak, s újra meghirde­tik az „Egy napot Pécsért” mozgalmat. Többek között ki kellene cserélni a kisragadozó-ház dróthálóját, bekötőutat sze­retnének építeni a majom­házhoz és a gazdasági ud­varhoz. Tönkrementek a fá­ból készített patáskarámok, s ezért ki szeretnék cserélni vaskarámokra. A Vidám­parkban új stúdióra, érték- megőrzőre, könyvkölcsönzőre is szükség volna. Az úttörők segítségét is nagyon szíve­sen vennék az Állatkert ta­vaszi nagytakarításánál. Ké­rik a pajtásakat, készítsenek madáretetőket, madárodukat. s írják rá, hogy melyik őrs készítette. Tervbe vették, hogy létre­hoznak a Vidámparkban egy hétvégi pihenőparkot, téglá­ból épült szalonnasütőkkel, kis színpaddal, könyv- és fo­lyóirat-kölcsönzővel. Ennek a létesítménynek a megterve­zésénél a fiatal pécsi épí­tészmérnökök, tervezők mun­kájára számítanak. A fiatal képzőművészeket arra kérik alkossák meg a természetvé­delem, a pihenés, a szórako­zás jelképét, mondjuk egy szoborkompozícióban, melyet a Vidámparkban állítanának fel. Ezekhez a munkákhoz nagy segítséget nyújthatnak a szakmunkásképző intézetek fiataljai, a kőművesek, he­gesztők, lakatosok, festők- mázolók, s mindenki, aki szí­vesen megfogja az ásót. A Mecseki Kulturpark vezető­sége minden munkához biz­tosít anyagot, téglát, vasat, követ, festéket, csupán a szakismeretre, a tenni aka­rásra lenne szükség. A Me­cseki Kultúrpark várja tehát a jelentkezőket. A társadal­mi munkaakciót most a ta­vasszal indítják, s a jelent­kezők számától függően sza­badidőben, szombaton és va­sárnap végzik. Ülésezik a Duna Bizottság A Boly! Állami Gazdaság bárt baromtinemcsftó flzeménrh ez ívben 11 millió tojás a termelése. Tízmillió tojást keltetnek, 7 millió Csirkére számitznak. A bmomfinen- tizein legnagyobb külföld vásárlója Jugoszlávia cs Cscüszlov ákia. Képül tön: a bari tizem mobáesi telepének egyik tojóhoz;' lét Ható, f '• Erő János íelvewlo A dunai országokat képvi­selő Duna Bizottság március 16—27. között Budapesten I tartja évi rendes ülésszakát. | A tanácskozást kedden dél- j előtt dr. Kurt Enderl, oszt- i rák nagykövet, a bizottság I soros elnöke nyitotta meg i a nemzetközi szervezet Ben- I ezur utcai székházában. Az ülésszakon hét dunai állam — Ausztria. Csehszlo­vákia. Magyarország, Jugosz­lávia, Románia, Bulgária és a Szovjetunió — nagyköve­teinek vezetésével küldöttség vesz részt. Hazánkat Szipka József nagykövet képviseli a Duna Bizottságban. Ezenkí­vül részt vesznek a tanács­kozáson az NSZK szakértői: N. S. Desplcht igazgató, az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága közlekedési főosz­tályának vezetője, valamint a Nemzetközi Távközlési Egyesület, a Meteorológiai ' Világszervezet es a dunai fo- i lyamigazgatósugok képvise­lői.

Next

/
Thumbnails
Contents