Dunántúli Napló, 1971. március (28. évfolyam, 51-75. szám)
1971-03-16 / 63. szám
mi. március 16. DUNÁNTÚLI NAPLÓ Acélt terem a kukoricaföld Kép 1951-ből. Előtérben: épül az első kémény HUSZONEGY ÉVE született meg a határozat: egy új kohászati kombinátot kell létesíteni. A tervek készítésével a GIPROMEZ és a GIPRCKOKSZ szovjet tervezőintézeteket bízták meg. Az új mű telepítésének helyét az akkor még lakatlan területen, a Duna partján fekvő Dunapentele nevű kis falu mellett jelölték ki. Ez azt jelentette, hogy nemcsak J kohászati kombinátot, hanem új várost is kellett tervezni — és építeni. A Dunai Vasmű távlati fejlesztési osztályának vezetőjével, Réti Vilmossal próbáltuk a mű múltját, jelenét és jövőjét idézni. — Az ország minden vidékéről jöttek ide az emberek. Borsodtól Zaláig. Ma talán úgy neveznék, hogy amolyan „hurrá-munka” volt. Lelkesedtünk, s tudtuk miért. A sárdagasztást már 1951-ben, az első üzem — az öntöde .és a gépgyár — megindulásakor feledni kezdtük. S bár a teljes felépítés még ma sem fejeződött be, a hőskorszak már messze van ... Tizenháromezer ember mutatja fel naponta belépőjét a kapuknál, s Dunaújvárosból kapja az ország az acéltermelés egyharmadát: évi egymillió tonnát... A vasérc a Szovjetunióból', Krivoj-Rogból érkezik. Kétezer kilométeres víziút után naponta háromezer tonnányit fogad a kikötő. A távolság egy kicsit messzinek tűnik, azonban hasonló helyzetű kohászati kombinát rengeteg van már a világon. Japán például nyolcezer kilométerről kapja a nyersanyagot. s majdnem hasonló helyzetben van Hollandia cs Olaszország is ... S Japán acéltermelése az évi 67 millió tonnával a harmadik helyen áll a világon, az USA és a Szovjetunió mögött. A kokszgyártáshoz szükséges szén — évi 1,2 millió tonna — hetven százalékát a mecseki szénmedence adja. a többit a Szovjetunióból. Lengyelországból és Csehszlovákiából importálják. Az elektromos energia nyolcv,an százalékát a kombinát saját erőműve termeli, a többit az országos hálózatról kapják. Évente négyszáz- ezer MW-óra energiára van szüksége a vállalatnak, s ehhez jön még a víz. A két szivattyútelep naponta százhúszezer tonna vizet emel ki a Dunából. Ez a mennyiség Pécs város összes — ipari- és ivóvíz-fogyasztásának kétszerese. A méretek . . .? A kombinát nagyságára jellemző, hogy alapterülete iiOO hektár, .50 kilométeres közúti, valamint 1.05 kilométeres vasúti hálózata van. Telefonközpontja nagyobb, mint a városé... A két hétszáz köbméteres nagyolvasztóból évente 750 ezer tonna nyersvasat csapolnak, míg a négy Siemens—Martin-kemence egymillió tonna nyersacélt ad. Hat és fél milliárd forint termelési értékével a mű, a nemzeti jövedelem 3— 3.5 százalékát adja. Az állóeszköz-értékük közel tízmii- liárd forint. A termelés 30 százaléka exportra megy — Ázsia, Afrika és Európa országaiba —, s az elmúlt esztendőben 20 millió dollárt, 6.5 millió rubelt hozott. A távlati tervekről^ Réti Vilmos a következőké* mondotta : — A vállalat célja: növelni a hengerlési kapacitást. Sok új termelő berendezés létesítése szerepel a programban. így a folyamatos acélöntőmű. - a második hi- deghéngermű, az elektroliti- kus ónozósor, a horganyzó üzem és egy új csőgyár, továbbá a jelenlegi hengermű rekonstrukciója és a már meglévő vasszerkezeti üzem bővítése. Ha minden megvalósul, akkor újabb kétmilliárd forinttal emelkedik a termelési érték. A VAROS MA csaknem ötvenezer ember otthona. Hogy szép-e? A vendég joga, hogy eldöntse. De mindezt másként látja az, aid a hőskor sárdagasztó gumicsizmájában és vattakabátjában megjárta ezeket az utcákat. Sokan emlékeznek még az első késdobálóra, a zsúfolt barakkszáilókra, a pálinkásüvegekre ... Közel tizenötezer építőmunkás dolgozott itt az állványokon és kubik- gödrökben. Pen tele. A név régi. A mai Ifjúság szigetére a tizedik században görög apácákat hoztak. A monostor védőszentje a görögkeleti egyház katona-szentje, Pantaleon volt. Időszámításunk előtti évszázadokban kelták lak Iák a város területét. A leletek arra mutatnak, hogy ismerték a vaskohászatot... A véletlenek furcsa játéka ez. Ebből az időből származik az a 330 ezüst tetradrachmából álló kincslelet is. melyet a vasmű kohókapujának közelében találtak. Később rómaiak települtek meg e termékeny vidéken. Az Öreghegyen az építkezések során tárták fel az Intercisa Castrum maradványait, amely Aquincumitól 46 mérföldnyi- re hirdette a nagy római birodalom határát. Pentelétől délre, a mai vasbetongyár helvén számos Árpád-kori sírt találtak és feltárták Cse- ténv falu templomát. - amelyet 1242-ben a tatárok pusztítottak el a faluval együtt. Ügy, hogy többé soha sem épült fel... A KOMBINÁT ÉPÍTÉSÉT két szakaszban tervezték. A rossz gazdaságpolitikai időszak. amely 1953-tól 1957-ig tartott, azonban némi megtorpanást eredményezett. Öt- venhét után — a második nekirugaszkodás időszakában — épült fel a második kokszolóblokk, 1960-ban a meleghengermű, majd öt évvel később átadták az új hideg- hengerművet is. A vasmű termékeit nehéz lenne felsorolni, csupán néhányat ízelítőnek. Kohókoksz, valamint nyersvas és nyersacél. Aztán melegen és hidegen hengerelt lemezek, nyitott és zárt profilacélok, vasszerkezetek. csövek, lemezradiátorok, ónozott finomlemezek ... A vállalat dolgozóinak 81 százaléka munkás, s májdnem 10 százaléka műszaki. Kevés a segédmunkás, mivel az anyag- mozgatás gépesített. Hogy bejárjuk a vasművet, taxit fogadtunk. Megálltunk az Erzsébet előtt — daru, amelyik az Erzsébet- híd építésénél segédkezett—, s a hideghengermű új gépsorának szerelését is megnéztük. Itt készül — és az új gépsoron is készül majd — a Barátság 2. kőolajvezeték hegesztett spirálcsöve. Több munkást megkérdeztem, hogy miként került ide, s hogy szeret-e itt lenni. A fiatalok majdnem mind dunaújvárosi születésűek. Szeretik a vasművet. Az „öregek” a világ minden pénzéért sem hagynák el. Fiatalságuk egy-egv téglája, lapát földje van itt egymásra rakva ... A hős szovjet pilóta. Me- reszjev volt talán a kombinát első illusztris vendége. Sok államfő megfordult már itt. Az Iráni sah. Georghiu- Dej, Tito. A világ első űrhajósa ... Malinovszkij marsall ajándéka, egy lánctalpas önhordó rakéta makettje a múzeumban van. Poór I Bertalan tiszteletbeli brigád- I tag volt... A vasmű és a város szorosan összetartozik. Egyidősek. , Egyik sem születhetett volna ] meg a másik nélkül. S. hogy . : milyen fiatal a pentelei ! ; fennsík a második újjászüle- I téstől, azt mi sem bizonyít- j J ja jobban, mint az, hogy a ! város lakóinak átlagéletkora t harminc esztendő. Természe-': I tes az is, hogy sok az egy- í forma ház, típusépület, hisz j I a húsz év alatt parancsoló igény volt a sok lakás ... ! I Dunaújváros azonban még- i ! sem vált a mértanilag elren- ! i dezett „skatulyák” városává. J I A régi barakkokkal pedig j maga a természet végzett, j 1 1964 tavaszán a várostól j délre egy kilométer hosszú- I ságban megcsúszott a lössz- I fal, több százezer köbméter j földet zúdítva a városépítés | első ideiglenes településére, : a fabódékra — a Radarra. Lezárva ezzel a pentelei j fennsík hőskorát. Kozma Ferenc Létrejött az üzlet: a golgotái barakklakásokat az Ércbánya Vállalattól megvásárolta a Baranya megyei Mezőgazdasági' Vállalat. Már megkezdték a munkaiatokat, a hajdani lakásokat átalakítják. hogy az új lakók, a százezernyi pulyka mielőbb beköltözhessen. A Mezőgazdasági Vállalat boldogasszonyfai telepe veszi át az angliai Mathews cégtől érkező, néhány napos pulykabébiket, amelyek később nagyszülő párok lesznek. Utódaik, a szülőpárok, évente pedig átlagosan százezer darab pulyka kerül majd a golgotái továbbtenyésztő telepre. Végtermék a harmadik generáció. Az Angliából érkező hat-hétezer nagyszülő unokáinak a száma eléri a két. két és fél milliót. A golgotái telep azonban még a teljes kapacitása esetén is mindösz- sze egymillió darab végter: méket. azaz hibrid pulykát | produkál majd. A többihez, | így a szülőpár tartásához is, | társvállalatokat keresnek. El- í sősorban az alföldi termel ö- . szövetkezetek érdeklődnek, s I Győrből ' jött már rendelés. ; A Mezőgazdasági Vállalat J szakemberei egyébként- díj- i mentesen megtanítják a gaz- ! dóságok pulykatenyésztőit a | helyes technológiai előírások- i ra, rendszeres tanácsadást | tartanak. I Az utóbbi időben a pulyka- j kivitel állandóan növekszik, j a külföldi rendeléseknek nem í tud mindig eleget tenni a j vállalat. Kilónként hatvan I dollár-centért veszik át, évente négy-ötmillió dollárt keresünk jelenleg a pqlykáq, de kereshetnénk többet is. Csak éppen még mindig kevés a pulykatelepek kapacitása. s á golgotái tenyészet sem tudja majd kielégíteni a rohamosan növekvő igényeket. SEGÉDMUNKÁSOK í. — Józsi, hozd fel a deszkát! — Arra gondoltam, hogy ... — Te csak hozd a deszkát! Itt engem fizetnek azért, hogy gondolkodjak... A párbeszéd egy építkezésen hangzott el, a szereplőket nem nehéz felismerni: a deszkacipelésre utasítást adó a kőműves, s a fejét társadalmi munkában használó társa nyilván a segédmunkás. Van valami igazság ebben a kedélyes-nyersen megfogalmazott véleményben. A segédmunkást izomerejéért fizetik. Cipel, rakodik, hoz-visz, tulajdonképpen egy egyszerű gépet helyettesít. Gondolataival maga gazdálkodik, erre nem tartanak igényt a munkáltatók. Pontosan olyan fontosak mint a szakmunkások. Nélkülük áll a munka, vagy szakmunkások végzik az ő feladatukat, — ami egyáltalán nem olcsó mulatság, és szakmunkásokból sincs éppen „túltermelés”... A hirdetések ezernyi munkaalkalmat kínálnak, segédmunkásra mindig, mindenütt és mindenkor szükség van, — fizetésük lassan felfelé megy. a kínálatkereslet törvényei alapján. Kevés a segédmunkás. A faluról jött áramlás, amely a folyamatos utánpótlást biztosította. a termelőszövetkezetek megerősödésével, a melléküzemágak elszaporodásával, — megállt. A mező- gazdasági nagyüzemek szakmákat „termeltek”, s a szakma-szerzés lehetősége éppen azt a réteget csábította ahonnan az utánpótlást várja az ipar. A segédmunkások túlnyomó többsége nem végezte el az általános iskolát. 2. Van alja munka, és van elegáns munka. A segédmunkások körében eszerint alakultak ki a kasztok. Egy raktári segédmunkás majd fél órán keresztül bizonygatta, hogy őt egy napon se lehet említeni az építőiparban dolgozókkal. „annak ellenére, hogy nekem is „sm” van a személyi igazolványomban. Mert ugye a raktárban pontosan tudni kell mi hol van, meg egyébként is tiszta munka, de maltert hordani azt bárki tud ...” A kasztokat komolyan veszik. Az anyagmozgatással foglalkozó segédmunkás egy kicsit lenézi az udvarost, a rakodó a kőműves mellett dolgozó munkást, az pedig többre tartja magát az útépítésen dolgozó segédmunkásoknál. Egyébként ezt tartják a munkák aljának, az útépítéshez elég nehéz használható embereket fogni. Segédmunkát általában az vállal, aki megfelelő iskolai végzettség hiányában nem tanulhat szakmát, — vagy családi okok, — az általános, iskola elvégzése után rögtön szükség van a keresőre — késztetik arra, hogy semmilyen kvalitást nem igénylő munkahelyen dolgozzon. Ez a második rétegeződés, — az esetek többségében a kényszerű okokból munkát vállalók előbb-utóbb szakmunkások lesznek... Van egy harmadik réteg is: a „nehezek”, akik igen komoly fizikai munkát végeznek, — de egy átlag segédmunkás fizetésének háromszorosát is megkeresik. Külön kaszt, a lehető legheterogénebb összetételű. Míg például az építőiparban ritka a nyolc általánost végzett segédmunkás. a „nehezek” között szép számmal találni érettségizettet, diplomást is ... A segédmunkás kifejezés „hímnemben” ismeretes. Erőt igénylő, kifejezetten fizikai munkáról lévén szó, ez érthető is, — de ha mégis akad női munkaalkalofn. a vállalatok külön kiemelik: „női segédmunkásokat 'keresünk”. ment. Ebből gyakran konfliktus is fakad. Ä fiatal, frissen végzett szakmunkás; — szakmája válogatja —, de nem nagyon tud 1600—1700 forintnál többet keresni az első időben. Ilyenkor könnyen oda vágják: „mi értelme volt szakmát tanulni, ha a kézén? alatt dolgozó segédmunkás, a beosztottam többet keres?” Panaszkodnak a vállalatvezetőnek, panaszkodnak a KISZ- nek, és ha, nem sikerül zöldágra vergődni, veszik a kalapjukat. Bármennyire is igaznak tűnik az érvelés, mégis egy kicsit torz: a kvalifikáltabb munkát végző fiatal szakmunkás csak nagyon rövid ideig, — olykor két- három hónapig — keres kevesebbet, később pedig bére igen jelentősen meghaladja a segédmunkásét. A segédmunkásé viszont marad, -r'.jMefc ve jóval lassabban emelkedik. Márpedig a segédmunkát, is meg kell fizetni, — s ahogy csökken a kínálat egyre jobban meg kell fizetni... Ez a dolog anyagi része. Ami az erkölcsi megbecsülést illeti már korántsem ilyen egyértelmű. Az igazgatóval csevegve feketéző segédmunkás csak a vicclapokban létezik. A sörért szaladó, minden további nélkül letegezett segédmunkás már inkább közelít a valósághoz ... 4. 3. A vasmű mai lálképe Jó pénzért mindent meg lehet csinálni, — tartja az újkeletű közmondás, de vajon „jó-e” az a pénz amiért a segédmunkások dolgoznak? A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat segédmunkásai, — ők foglalkoztatják talán a legtöbb szakképzetlen munkaerőt, jelenleg is hatszáznál több segédmunkásuk van — az elmúlt esztendőben átlag 18 ezer 700 forintot kerestek. Pontosabban szólva ennyi volt az átlag- fizetésük. az építőiparban jer lentékeny kiegészítések és pótlékok nélkül. így is 1600 forint körüli az az összeg amit havonta megkerestek, a „sallangokkal". — durván számolva — kétezer fölé is Alacsony képzettségük. — hem ritka az egy-két osztályt végzett segédmunkás — egyre inkább gondot okoz. A gépesítés, a munkafolyamatok korszerűsödése fokozatosan többet., nagyobb műveltségi szintet követel. Ugyanez a folyamat viszont lassan, — nagyon lassan — de kiszorítja majd őket a munkahelyekről. Az anyagmozgatás gépesítése, ésszerűbb munkaszervezés sok segédmunkaerőt szabadít fel. Tanulni kellene, elvégezni az általános iskola hiányzó osztályait, hogy lehetőségük legyen a szakma elsajátítására. Különösen a fiataloknak fontos ez, hiszen a változás elsősorban őket érinti majd. Tanulni kellene, mert szakmunkásokból is kevés van. — de ki (lz a vállalat- vezető. aki repesve várja a tanulásra jelentkező segédmunkást? Szíve szerint senki sem. hiszen ha a segédmunkás szakmát tanul, lámpással kell keresni helyette valakit, aki elvégzi majd a segédmunkát. — éppen a kereslet túlsúlya miatt. Mégis, örömmel kell fogadni a tanulni vágyókat. A munkakövetelmények nőnek, a segédmunka fogalma is tartalmi változáson megy át. Képzett. — például az anyag- mozgató gépek kezelésére is alkalmazható. — emberekre lesz szükség. I), Kónya József / Barakklakásokkóí pulykaszállás