Dunántúli Napló, 1971. március (28. évfolyam, 51-75. szám)
1971-03-14 / 62. szám
mt. márefos 14 DUNÁNTÚLI NAPLÓ 5 A szocialista kultúra szolgálatában A PÉCSI NEMZETI SZÍNHÁZ JUBILEUMÁRA JUBILEUMI díszbemutatóra készül a fennállásának 75. évfordulóját ünneplő Pécsi Nemzeti Színház. Néhány ■op múlva kerül színre Illyés Gyula éj. a pécsi színház számára írott drámája. Az eredeti magyar bemutató méltó a szép jubileumhoz; a mai magyar irodalom egyik legnagyobb élő alakjának neve és műve megtiszteltetés, értékmérő fémjelzés bármelyik színháznak. Emellett nem is csupán véletlen, az ünnepnek szóló egyszeri kapcsolódásról van szó: Illyés Gyula már az előző évadban is Pécsnek adta új drámáját, a Tisztákat A jubileum összekapcsolása Illyés Gyula művének eredeti bemutatójával a széles körű és sokrétű feladatok teljesítésére hivatott és alkalmas, több 'tagozatú pécsi színház legnemesebb és legértékesebb törekvését hangsúlyozza: felelősségét és alkotó közreműködését a moi magyar dráma ügyéért. A háromnegyed százados mai pécsi színház ünnepe emlékezés a pécsi színjátszás századokra visszanyúló múltjára és múltszázadi hőskorára is. Hiszen a pécsi színjátszás több évszázados története magában foglalja a Nemzeti Színház megteremtéséért folytatott küzdelmet. A nemzeti színház programja a múlt században mást jelentett, mint ma. Az 1840-es évektől — ahonnan az első kőszínhqz megalapításával az állandó pécsi színjátszást számítjuk — egészen a század végéig a színház legnemesebb törekvése az idegen hatásokkal szemben a magyar nyelvű és nemzeti szellemű színjátszás megteremtése és erősítése volt. 130 esztendővel ezelőtt Vörösmarty így fogalmazta meg a színház feladatát: „Nemzeti színház eredeti dráma nélkül alig képzelhető. Eredeti dráma nélkül a színház félig bitorolja, vagy legalább előlegezi a nemzeti nevet; test, mely idegen lélektől mozgattatik, álarc, mely megett valódi képet hiába keresünk... Az eredeti dráma a nemzeti színház lelke. A nemzeti színház értéke együtt jár az eredeti dráma értékével; ennek emelkedése s virágzása, emelkedése s virágzása a nemzeti színháznak is: egyik a másikat feltételezi.” A NEMZETI színház múltszázadi értelme a felszabadulás óta módosult, gazdagodott és új feladatokkal bővült. A nemzeti színház ma szocialista színház. A magyar dráma ügyének szolgálata nem idegen hatások ellenében, nem minden mással szemben jelent érvényes feladatot, hanem beleépül egy szélesebb, internacionalista szellemű programba. A mai színház játékrendje az egész világ haladó drámai hagyomány-kincsét magába öleli, s elsőrendű feladata a szocialista drámairodalom új értékeinek felkutatása és bemutatása. A mai magyar dráma ezen a programon belül s nem ennek ellenében jelent ma is aktuális feladatot A pécsi színház az államosítás éta egyre céltudatosabban, egyre gondosabban és egyre magasabb színvonalon szolgálja a szocialista színházkultúra ügyét. Az 1949 óta eltelt 21 évad mintegy 350 bemutatója a klasszikus hagyományok közül ma már világosan kirajzol egy értékes vonulatot: Shakespeare a legtöbbet bemutatott klasszikus, mellette Shaw és Brecht a „házi szerzői” bázis. Értékes vonulatot alkot a bemutatott szovjet klasz- szikusok sora: a máig emlékezetes, nagy sikerű 1951-es Jegor Bulicsovtól, a Revizoron, Ványa bácsin, más Csehov műveken keresztül a nemrégi új szovjet sikerekig, Rozov: Érettségi ta- lálkozó-jáig szép számmal sorolhatnánk a címeket Külön érdeme a színháznak az országosan is kiemelkedő számú eredeti bemutató. Az államosítás óta 24 külföldi dráma első magyarországi premierjén tapsolhatott a közönség, s ezek nagyobb része az elmúlt évtizedre esik. Az idei jubileumi évad pedig különösen bővelkedett hazai bemutatókban; a Szentivánéjí álom kivételével az összes többi prózai művet elsőként láthatta a pécsi közönség. A 47 új magyar prózai mű bemutatása azt igazolja, hogy a tágas műsorpolitikai koncepción belül a magyar dráma iránt sem csökkent a felelősség az utóbbi két évtizedben. Igaz, ebből a csaknem félszáz bemutatóból húszon alul van a prózai ősbemutatók száma, ez sem marad el azonban az országos vidéki átlagtól A pécsi színház az államosítás óta összehasonlíthatatlanul kedvezőbb feltételek között dolgozhat, mint korábban bármikor. Színvonalát, eredményeit sem lehet összemérni a régivel. Az eredeti magyar dráma ügyében azonban alig kevesbedtek a gondok. A dráma a mai magyar irodalomban sem a legerősebb, s nem is o legbővebben termő műfaj. Voltok időszakok, amikor az eredeti bemutatók országosan elapadtak vagy csak igen szerény arányban és színvonalon szerepeltek a műsorrendben. A vidéki színházak lehetőségei ezekben a periódusokban még szőkébbre korlátozódtak. A pécsi színház újabb történetében is fájdalmas hiányok jelzik az elapadást. Még az elmúlt évtizedben is többnyire meg kellett elégedni évadonként egyetlen — s nem is mindig megfelelő színvonalú - eredeti magyar bemutatóval. ORSZÁGOS összehasonlítás alapján a szerényebb periódusokat sem kell szégyellni, elhallgatni. Éppen az ötvenes években igen jó kapcsolatot építhetett ki a színház a helyi irodalommal. Őrsi Ferenc néhány évig házi szerzőnek számított s három művét is bemutatták, Gosztonyi János négy művel szerepelt, de láthattuk Lip- penszky István—Futaky Majna, valamint Thiery Árpád egy-egy művét is, s emellett műfordítóként vagy színpadra átdolgozó íróként Csorba Győző és Pákolitz István is kapcsolatban állt a színházzal. Nem csupán a színházon múlt, hogy az utóbbi évtizedben a „szőkébb haza" irodalmi termése ólig kapott helyet a nagyszínházban. A megújuló kapcsolat biztató jele azonban, hogy néhány év óta a kamaraszínházban — néhány más vidéki város modern és néha modernkedő stúdió-kísérletei helyett — az országos szintű pécsi irodalom művészi előadása került a középpontba. A Nagyszínház pedig — az országos élénküléssel párhuzamosan — a legjobb élő drámaírók bemutatásával és új írók „nevelésével" bizonyítja növekvő felelősségérzetét a mai magyar dráma ügyéért. Illyés Gyula két művének bemutatása és Cseres Tibor megnyerése a műfajnak — meggyőző bizonyíték és minőségben is jelentős hozzájárulás az országos értékekhez. Az eredeti magyar bemutatók számának és színvonalának növekedése a színház közvetlen érdeme. Nem a darab-kínálat fokozódása hozta létre, hanem a színház felelősségének és dramaturgiai munkájának megerősödése, valamint az egész együttes alapos művészi és technikai felkészültsége, az előadások lelkiismeretes előkészítése és magas átlagszínvonala — amelyek együttesen bizalmat és megbecsülést ébresztenek a legigényesebb írókban is A GAZDAG múlt, az értékes hagyományok és a pécsi színház napjainkra kiküzdött tekintélyes helye a magyar kultúrában a közönségben is tiszteletet és elismerést kelt, s még fokozottabb felelősséget ró az együttesre. A jubileumot köszöntve bizalommal remélhetjük, hogy a közönség megtartja a színházat becsülésében és szeretetében, a színház pedig a jövőben is mindent megtesz azért, hogy méltó maradjon múltjához, kiharcolt érdemeihez, s tovább gazdagítsa o szocialista szinházkultúrát. Szederkényi Ervin A jelölőgyűlésekről AZ ÚJ választójogi törvény hasznosítva az eddigi, különösen az 1967. évi választások tapasztalatait, továbbfejlesztette a tanácstagok és az országgyűlési képviselők jelölésének rendszerét. Korábban a jelölőgyűlések által ajánlott személyek közül a Hazafias Népfront helyi, illetőleg területi szervei állíthattak jelölteket és terjesztették nyilvántartásbavétel végett az általuk állított képviselőjelölteket az Országos Választási Elnökséghez, a tanácstagjelölteket pedig az illetékes tanácstagi választókerületi bizottsághoz. Mivel több jelölt esetén a szavazásnál a sorrendnek fontos szerepe volt — a változtatás nélkül leadott szavazólap az első jelöltre adott szavazatnak számított — a Hazafias Népfront helyi, illetőleg területi bizottsága döntött o jelöltek sorrendjéről is. Az új szabályok értelmében a jelölés jogát a választók gyűlései gyakorolják, amelyek most hétfőn kezdődnek és a hónap végéig tartanak. Egy választókerületben egy vagy több személy jelölhető. E gyűléseket a választási elnökségek és az országgyűlési választókerületi bizottságok közreműködésével természetesen továbbra is a Hazafias Népfront helyi bizottságai szervezik a lakóterületeken, az üzemekben, vállalatoknál, termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban, hivatalokban és intézményekben, valamint a fegyveres erőknél, a fegyveres testületeknél és a rendészeti szerveknél. A jelölőgyűléseken a jelöltekre a Hazafias Népfront szervei, a társadalmi szervezetek, az üzem, a termelőszövetkezet vagy más szerv dolgozóinak közössége, illetőleg tagsága, továbbá bármelyik választópolgár tehetnek javaslatot. A jelölőgyűlésen részt vevő- választók több jelölt indulását is támogathatják. A helyi tanács tagjának jelölése céljából választókerületenként egy jelölőgyűlést kell tartani. Tanácstagjelöltek azok lesznek, akik a jelölőgyűlésen megjelent választók egyharmadának szavazatát megkapják. Országgyűlési képviselő jelölése céljából választókerületenként egy vagy több jelölőgyűlést kell tartani. Képviselőjelöltek azok lesznek, akik a jelölőgyűlésen, vagy a jelölőgyűléseken megjelent választók legalább egyharmadának szavazatát megkapják. Az új jelölési rend kialakítása során vitát váltott ki az a kérdés, hogy a választók többségének meg kell-e jelennie a jelölésnél. Volt olyan néBálint András, e heti riportalanyunk, két éve került el,Pécsről, „az ország egyik legjobb színházába", a Madáchba. Előtte négy éven ót játszott Pécsett Még régebben - lassan egy emberöltővel ezelőtt — pedig három éven át élt itt. De erre már nemigen emlékszik. Élete legelső három éve volt az. Mostanában pedig gyakran a hétvégeket tölti a Mecsek aljában — ha a Pécsi Balett éppen otthon van. Uhrik Dórához, a feleségéhez utazik ilyenkor. Pécsett volt jobb, vagy most Pesten? — tenném fel neki a kérdést, ha nem tudnám, hogy egy ilyen kérdésre nem lehet válaszolni. — Változó dolog színésznek lenni ... Ha négyévi pécsi munkámra gondolok, menthetetlenül az jut először az eszembe, hogy ott szinte csupa hős-szerepet játszottam. Ricardo Fontanát a Helytartóban, VI. Henriket a. Rózsák háborújában. S egyetlen karakterszerepet csak: a Nasz- reddin Hodzsában, a gyermekszin- házban ... Az volt az első lépés, úgy látszik. Fölvehetett az ember egy piros parókát, testileg is, lelkileg is. Aztán, mióta itt vagyok, csupa karakterszerepet játszom. Az élet igazságosan próbálja helyezgetni az embert ... Nem mondom, egy-egy hőst is szívesen eljátszanék most már. De nem panoszkodhatoni, kezdetben A nagy Szimatban s Wilder Hosszú ka zet, amely a demokratizmus kiterjesztése címén a többség jelenlétét kívánta meg. Ez az elképzelés azonban a jelölés rendeltetését és lebonyolíthatóságát tekintve irreális követelmény. A jelölés ugyanis nem akkor demokratikus, ha a jelöltet a választók többsége támogatja, hanem akkor, ha a kisebb közösségnek is lehetősége van önálló jelölt indítására. Ha már a jelölésnél többséget követelnénk, akkor tulajdonképpen a választás megismétlésére kerülne sor. Először a jelölési eljárás keretében nyílt szavazással, másodszor választás címén titkos szavazással folyna le a választás. Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy mindenki számára lehetővé kell tenni a jelölőgyűléseken való részvételt, a választókerület min- den érdekelt polgárának tudomására kell hozni a jelölőgyűlések helyét és idejét, sőt arra kell törekedni, hogy azokon a választópolgárok minél nagyobb számban jelenjenek meg. Választási munkánk fontos követelményeként kell tekintenünk pártunknak azt a választási törvény által is garantált álláspontját, hogy minden olyan esetben biztosítani kell két vagy több jelölt indulását, amikor erre tényleges társadalmi igény mutatkozik, E politikai követelmény érvényesítése ugyanis a népképviseiet erősítését szolgálja, vagyis azt, hogy a választók többségének bizalmát élvező, legalkalmasabb személyek vegyenek részt a népképviseleti szervek munkájában. A KÉT VAGY TÖBB JELÖLT indulását azonban nem abszolutizálhatjuk. Ha az állampolgárok a jelölések során megegyeznek a legmegfelelőbb személy jelölésében, tényleges társadalmi igény hiányában, formális eljárás lenne több jelölt indulását szorgalmazni. Jelölési rendszerünk továbbfejlesztése természetesen nem teszi feleslegessé a jelölések politikai, társadalmi előkészítését. Választási gyakorlatunkban eddig is jól bevált az a módszer, hogy' a Hazafias Népfront szervei más társadalmi szervezetek és szervek bevonásával a választások előtt értékelték az addigi képviselők, tanácstagok tevékenységét és kikérték a választópolgárok véleményét a számításba vehető személyekre. Hasonló módszerre továbbra is szükség van. Bár a törvény erről nem rendelkezik, önként adódik a népfront-szerveknek az a feladata is, hogy előre megrácsonyi ebédjében volt egy-egy szerep, azután A bolond lány vizsgálóbírója, majd Agatha Christie Eszményi gyilkos című darabjában a rendőrőrmester, aki verseket ir!... És közben tévé, rádió, szinkron, film. Főleg film. A Szerelmesiilm után Kovács András most bemutatott Stafétája. Azután a Sárika, drágám, amelynek nagyrészét éppen Pécsett forgatták. S két önálló esi. Előbb a Tékozló fiú, aztán a Magyarország messzire van. Az utóbbival most is állandóan járja az országot. Arat sikert, ellenérzést, vitát, mindent. Különös, másfajta, talán nélkülözhetetlen kapcsolat a közönséggel. Az emberekkel.- Azok a szerepek, ott, Pécsett valami jóleső önbizalmat adtak nekem. A színészé, ugye, csapatmunka, S ha a csapat bízik benne, jobban játszik ettől a bizalomtól. Én sok bizalmat kaptam Pécsett. És ez nem olyasmi volt, ami süketté teszi az embert a kritikára, ami melegágya lehet a nagyképűségnek. Nem, ez olyan volt, ami alapot adott, amire lehetett építeni. Jó társaság volt együtt. Sokszor visszagondolok, mi is a különbség .. . Kisebb volt a város, kisebb a társaság, sokat voltunk együtt. Ez a színház, a színész szem- pontjából hasznos dolog. Hiszen nemcsak délelőtt a próbán érik egy előadás, formálódik egy szerep. Fia határozzák: a képviselői választókerületben hol és hány jelölőgyűlést kívánnak összehívni. Meg kell határozni e jelölések sorrendjét is és a későbbi jelölőgyűlések résztvevőit tájékoztatni kell arról, hogy az előző gyűléseken kinek az ajánlata alapján, melyik jelölt hány szavazatot kapott. A jelölőgyűlések jogkörének bővítése nem változtatja meg a jelölési és választási eljárás népfront-jellegét. A jelölőgyűlés csak olyan jelöltet állíthat, aki magáénak vallja a Hazafias Népfront választási programját. Legszélesebb politikai tömegmozgalmunk, a Hazafias Népfront helyi, területi és országos szerveire, valamint a népfront-szervek által létrehozott választási szervekre rendkívül fontos politikai szervező és lebonyolító feladatok hárulnak. Elég, ha a választási szervek sokrétű feladatai közül arra gondolunk, hogy a jelölőgyűlések által állított tanácstagjelöltek elfogadásáról és nyilvántartásba vételéről a helyi (községi, városi, fővárosi kerületi) választási elnökségek döntenek, a képviselőjelöltek elfogadásának és nyilvántartásba vételének joga pedig az Országos Választási Elnökséget illeti meg. A jelölőgyűlések tényleges jelöltállítási jogosultságát tanúsítja ugyanakkor az a körülmény, hogy az említett választási szervek a jelöltek elfogadását csak a törvényben előírt feltételek hiányában, vagyis csak arra hivatkozással utasíthatják vissza, hogy a jelölési eljárás nem felelt meg a törvényben előírt követelményeknek, illetőleg, hogy a jelölt nem rendelkezik választási jogosultsággal. A JELOLÓGYÜLÉSEK a választási eljárás nagyon fontos indító eseményei. A-legalkalmasabb jelöltek kiválasztásában felelősségteljes feladatok hárulnak a politikai szervekre és a választópolgárokra egyaránt. A jelölőgyűlések kiemelkedő fórumai annak az egész népünkre kiterjedő politikai eszmecserének, amelynek keretében értékeljük választókerületünk, községünk, városunk és az ország elért eredményeit és megvalósítandó feladatait. Ezért összpontosítsuk erőfeszítéseinket a népképviseleti szervek létrehozásának most következő szakaszában a jelölőgyűlések sikerére. Dr. Adóm Antal nem napi huszonnégy órán át. és hogy hogyan telik, milyen közegben az a huszonnégy óra... És őszinték voltunk, segítettük, támogattuk, kritizáltuk egymást. Igen, ez az, ami hiányzik. Pesten minden szétszór- tabb, sietősebb. Az időt nem lehet többé visszaforgatni. „Változó dolog színésznek lenni". Változó, igen. De a változás meglehetősen egyoldalú. — Mi voltunk az első évfolyam a főiskolán, amelynek nem volt kötelező vidéken kezdeni. Mégis majdnem mindenki vidékre szerződött. Engem egy év Után hívtak a Nemzetibe, de nem jöttem. Négy évet töltöttem Pécsett és otthon éreztem magam. A szerepek is, a kollégák is, a város is . .. H. E. Pécsi színész voltam BÁLINT ANDRÁS
