Dunántúli Napló, 1971. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-13 / 37. szám

1971. február 13. DUNÁNTÚLI NAPLÓ Ülést tartott a Pécs városi Tanács Végrehajtó Bizottsága Visszaesés a felnőttoktatásban — Az igyekvő, törekvő hall­gatók időhiánnyal küzdenek, sokan nélkülözik az üzemek, vállalatok megértő támogatá­sát — A hallgatók jelentős ré­sze nem veszi komolyan a tanulást úgy gondolják, hogy a dolgozók iskolájában köny- nyű bizonyítványt szerezni, s elsősorban a bizonyítvány­szerzést tartják elsőrendű célnak. Azért is e két problémát emeltük ki, mert a végrehaj­tó bizottság tagjai s a meg­hívottak erről mondtak véle­ményt, érintve a többi nega­tív jelenséget is. Nem kisebb gondról van szó, mint arról, hogy hazánk­ban a 16 éven felüli lakosság közül kb. 1,2 millió fő nem végezte el az általános iskola 3. osztályát. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a dolgozók általános iskolai és levelező tagozatain évről évre keve­sebben tanulnak, mint ameny- nyien az általános iskola be­fejezése nélkül lépik át a tanköteles kort. így „újrater­melődik” a felnőttoktatásra szorulók száma. Államunk jelentősen segíti a felnőttoktatást. Pécsett ki­épített hálózat nyújt segítsé­get az általános- és közép­iskolát végzőknek. Az általá­nos iskolát végző felnőttek a Jókai utcai iskolában szerez­nek ismereteket. Kihelyezett tagozat működik Pécsújhe- gyen a szénbánya vállalat szervezésében, az ércbánya vállalat vizsgára előkészítő tanfolyamokkal nyújt segítsé­get. Mindezek ellenére évről évre csökkenő létszámot rög­zít a statisztika. A példa ked­véért idézzük (bár viszonyí­tási alapnak nem igen tekint­hetjük), míg 1963—64-i tan­évben 1084, addig 1970—71-es tanévben csak 338 a beirat­kozottak száma. A középiskolai felnőttokta­tásban, gimnáziumokban, technikumokban, esti és le­velező tagozaton évek óta azonos létszámú hallgató sze­rez ismereteket. Ebben az iskolai évben 3641 főt, hét évvel ezelőtt 3643 tanulót tartottak nyilván. Mint a bevezetőben emlí­tettük a vállalatok, üzemek nem mutatnak megértő tá­mogatást, néhány kivételtől elteltintve. Erről beszélt dr. Szotáczky Mihály is. Mint Hét vége áz élelmiszerpiacon Több sertéshús — 40 féle felvágott Cjdonság: baranyai burka — A MÉK-nél olcsóbb a tojás Az elmúlt héten megma­radt egy vagon friss marha­hús, ami alátámasztja azt a tényt, hogy Baranyában min­denekelőtt sertéshús iránt van kereslet. Az év hatodik hetére biztosított 770 mázsás sertéshúskeret nem bizonyult soknak, szombaton az utolsó dekát is eladták a boltok­ban. Ezen a héten némileg javul a húsellátás: az el­múlt hetinél 30 mázsával több sertéshús kerül az üz­letekbe. Marhahúsból 670 mázsát, ugyanannyit kapnak a boltok, mint az elmúlt hé­ten. Javítja a helyzetet, hogy mind a sertéshús, mind a marhahús friss, fagyasztott húst az év hetedik hetében sem hoztak forgalomba. Szép töltelékáru-választé­kot kínált a héten a Bara­nya—Tolna megyei Húsipari Vállalat. A „keretes” húsból 285 mázsa töltelékárut készí­tettek, 40 féle változatban. Kereten kívül nagymennyisé­gű hurkát, kenőmájast, máj­pástétomot, rakottmájat, disz­nósajtot készítettek. E héten újdonsággal jelentkezett a húsipar, a baranyai ízlésnek megfelelő, dúsabb fűszerezé- sű véreshurkát gyártottak, amely a hét végére minden boltba eljut. A Húsipari Vál­lalat nemcsak a kezdeménye­zésért dicsérhető, hanem azért is, hogy a hurka mi­nőségének javításával egy- időben nem emelték az árát, ez változatlan maradt. Az elmúlt hetihez képest tíz mázsával több, összesen 180 mázsa vágott baromfi kerül az üzletekbe. A ba­romfi nagyobb hányada mély- hűtve, 59 mázsa frissen vá- gottan jut el a fogyasztók­hoz. Teljes a baromfiválasz­ték. Van pulyka, egészben és darabolva, beles és belezett hízott liba, sőt csemegének számító gyöngytyúk is. A baromfiipar felezett csirkét, csirkecombot, csirkemelleit és aprólékot is szállított. Tojásból 150 ezer darab ke­rül a hét végéig az élelmi­szer üzletekbe. Ára: az I. osztályú friss tojás 1.50, a II. osztályú 1.30. A MÉK olcsób­ban, „pesti áron” kínálja a tojást, nem úgy, mint az élel­miszerboltok: az I. osztályú, friss tojást a zöldségüzletek­ben 1.40-ért, a piacokon. 1,20- ért árusítja. A Mirelité áruk kínálata: szilvásgombóc, máj, lecsó, rántott szelet, vagdalthús, zöldbab, zöldborsó, tök, kar­fiol, finomfőzelék, spenót, szilva és üvegmeggy, vala­mint elvétve csöveskukorica. A MÉK-nél tovább javult a felhozatal: parajból az el­múlt heti mennyiségnek 150 százalékát, összesen 5 má­zsát biztosítanak. A múlt­heti 3 mázsa szőlővel szem­ben most 10 mázsa kerül a boltokba. Minden zöldség­féléből és gyümölcsből kielé­gítő az ellátás, kivéve a ka­ralábét, amely országos hi­ánycikké vált és a körtét, mert kimerült a MÉK be­szerzési forrása. A MÉK e heti új cikke a jancsi- hagyma, amely csomónként 1.40 forintért kerül forga­lomba. Burgonyából 140 má­zsát, fejeskáposztából 50—60 mázsát, kelkáposztából 20 q-t, vöröshagymából 30 q-t, petrezselyemgyökérből 25 má­zsát, céklából 20 mázsát, vö­röskáposztából 10 mázsát, pirosparadicsomból 5 mázsát, almából 80—100 mázsát szál­lítanak a zöldség-gyümölcs boltokba. mondotta forintban kifejez­hető eredményt várnak a tanulótól a gazdasági veze­tők. Figyelmen kívül hagy­ják, hogy az ismeretek átté­telesen is gyümölcsözhetnek, mind a tanuló, mind az üzem számára. Antal Gyula, az MSZMP Pécs városi Bizottság osztály- vezetője — többi .között — az üzemi konzultációs körök bővítésére, szélesítésére hívta fel a figyelmet. Dr. Kolta Ferenc, a műve­lődéspolitikai álfandó bizott­ság elnöke a felnőttoktatás helyzetének javítására és ar­ra, hogy a hallgatók vegyék komolyan a tanulást, java­solta emeljék a bizonyítvány rangját, súlyát, tegyék érde­kelté a hallgatókat a tanul­mányaik befejezésében. Követendő módszer beve­zetését javasolta dr. Kisvári András. A munkaadó szem­szögéből nézve indítványozta, hogy a vállalat és intézmény kössön szerződést a felnőtt tanulóval. És ezt a megálla­podást mindkét oldalról tart­sák be. Így csökkenthető az évközi „lemorzsolódás”. Az elnöklő Papp Imre vb- elnökhelyettes egyetértve a határozati javaslattal, ki­emelte: minden módon támo­gatni kell a dolgozók önálló gimnáziumának létrehozását, külön vezetéssel és önálló nevelőtestülettel. Ennek meg­van az anyagi és személyi feltétele. Lényeges a felnőtt- oktatásban résztvevő nevelők továbbképzése is, valamint az állami és társadalmi szer­vek közötti szorosabb kapcso­lat kiépítése, beleértve az üzemeket, a vállalatokat is, hogy a felnőttoktatás terén előrelépés történjék. Megnyílt a nie»vei mezőgazdasági könyvhónap Növényvédelmi ankét és kiállítás a Technika (lázában A mezőgazdasági könyv­hónap megyei megnyitója és j egyik legrangosabb esemé­nye zajlott le pénteken dél- j előtt Pécsett, a Technika I Háza földszinti nagytermé- i ben. Ez az esemény az im- I már hagyományos pécsi nö- j vényvédelmi napok, melyet a rendező szervek növény­védőszer bemutatóval kap­Tv-tilmet lóidat nak Pogányban Pogány nemzetiségi falu, viszonylag jó tsz-e van. A maga különös jegyeivel izgal­mas dokumentumfilm-téma... Révész László rendezőt, a Baranyában tartózkodó tizen- négytagú forgatócsoport ve­zetőjét, Nádor-beli főhadi­szállásukon sikerült telefonon elérni. — Most azért jöttünk, hogy filmet készítsünk a pogányi tsz zárszámadó közgyűléséről. Ez a részlet beleilleszkedik abba a filmsorozatba, amit a faluról nyár óta folyama­tosan készítünk. Hatodszor vagyunk itt és év végére szeretnénk elkészíteni azt a három-négyrészes televíziós filmsorozatot, amelyben en­nek a baranyai falunak a fejlődését akarjuk megra­gadni A stáb ma, szombaton visz- szautazik Budapestre. Május végén, június elején talál­kozhatunk velük ismét, ami­kor elkészítik Pogányban a kiegészítő filmfelvételeket. H. M. csoltak egybe, nagyszámú érdeklődőt vonzott a megye mezőgazdasági üzemeiből. Ünnepi megnyitójában Ha­jas Ferenc, a Megyei Párt- bizottság gazdaságpolitikai osztályának munkatársa rá­mutatott, hogy a növényvé­delmi tanácskozás szervesen illeszkedik a mezőgazdasági könyVhónap rendezvényei­nek soraiba, hisz a szakmai műveltség olyan tartalék, amelynek hasznosítására a mezőgazdasági nagyüzem, ezen belül is a vegyszeres növényvédelem tág teret biz­tosít. A növényvédelmi ankét keretében elsőként Baracs József, a Megyei Tanács me­zőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője tájékoz­tatta az egybegyűlt szakem­bereket a vegyszeres növény- védelem helyzetéről és fel­adatairól Baranyában. A vé­dekezés hatékonyságáról szólva érdekes összefüggésre világított rá, 1962 és 1967 között évi 30 millióról, évi 50,5 millió forintra nőtt a növényvédelem költsége, s a ráfordítás 20 millió emelke­dése mellett a megmentett érték azonos szinten maradt, alig haladta meg az évi 190 millió forintot. A döntő vál­tozást az 1968-as év hozta, amikor az erős mérgek hasz­nálatát szakképzettséghez kötötte a törvény. 1970-ben már az 53 millió forintos védekezési költség 520 mil­liós értéket mentett meg, vagyis a 6—7 százalékos ha­tékonyság 9,7 százalékra ug­rott fel. Míg a rendelet meg­jelenésekor csak egy nö­vényvédelmi szakmérnök, 12 szaktechnikus és 129 szak­munkás működött a megye tsz-eiben, addig a gyorsított Cementálják a petőci szállítóaknát Harc a viszel éjjel-nappal A bödönben hárman ál­lunk. A hordó nagyságú al­kotmány egy szál kötélen ereszkedik lefele, a közel ezer méteres mélység felett. Mozdulni sem merek. Szo- molányi Gyula, a Mecseki Ércbányászati Vállalat mű­szaki osztályának vezetője és Fazekas Ferenc, a petőci szállító akna cementálási munkáinak irányítója ügyet sem vet a bizonytalannak tűnő utazásra. Az akna fa­lát figyelik. A lámpa fény­kévéje csillogva törik meg a lecsurgó vízfolyáson. Messze lent fényeket látok. Onnan jön az aknában ezerszeres visszhangot ébresztő fúrógép dübörgése. Néhány pillana­tig abbahagyják a fúrást, a visszhang azonban továbbél az aknában. Csövek, vastar­tók, kábelek és vezető lécek között rohan felfele. Amikor az elmúlt év no­vemberében megkezdődött a cementáló berendezések épí­!\ent gondoskodott gyerekeiről Egyévi börtönre ítélték Zárszámadás Kétújfalun Zársaámadási közgyűlést tartott tegnap délelőtt a két- újfalui Vörös Csillag Terme­lőszövetkezet. Az elmúlt esz­tendő értékelésén részt vett Rameisl Ferencné, a megyei párt-vb tagja, az SZMT tit­kára is. A közgyűlésen Czinke Já­nos. a termelőszövetkezel el­nöke ismertette az 1970-es gazdasági év eredményeit. Ifjúság elleni bűntett vádjával került a Pécsi Járásbíróság elé Szabó Liászlóné 22 éves, Pécs, Brassó utca 2. szám alatti lakos, valamint élettársa. A fiatalasz- szony 1968-ban lépett életközös­ségre H. Sándorral és együtt gondoskodtak Szabónc ötéves kisfiáról, valamint az együttélé­sük alatt született gyerekről. A tanúk elmondása szerint al­bérleti szobájuk ragadt a piszok­tól, az anya nem fütött, hóna­pokig nem főzött a kicsiknek. Az éhező gyerekeket a szom­szédok sajnálták meg és amikor csak tehették, megetették, meg­mosdatták őket. A lelketlen anya gyakran egész nap távol volt, s ezalatt a gyerekek éhesen sír­tak a bezárt lakásban. Egy ar- ka lom mai anyját és nevelőapját keresve, egy italbolt asztalára borulva aludt el az ötéves Laci, akit idegenek vittek haza. A szomszédok ellátták, lefektették, mert a szülők csak éjjel kerül­tek elő az italozásból. A na­gyobbik fiú meg tetvesedet!, s miután az anyja nem tette rend­be, a szomszédok nyirták meg. A leromlott állapotban lévő csecsemő gyakran került kór­házba. Legutóbb hiába értesítet­ték Szabónét, hogy a nyolchó­napos Sándor gyógyult, elvihe­ti, az anya nem ment érte. A kicsit állami gondozásba vették. Mivel a Tanács és a rendőrség többszöri figyelmeztetése ellené­re Szabó Laci széllemi, testi és erkölcsi fejlődése veszélyeztetve volt, a nagyobbik fiú is állami gondozásba került. 1970. szep­temberében R. Sándoréknak is­mét gyermekük született, róla azonban már a születéskor le­mondott az apa és az anya. A bíróság bűnösnek mondotta ki Szabó Lászlónct és élettársát ifjúság elleni bűntettben, ezért az anyát egy évi, R. Sándort j pedig három hónapi szabadság­vesztésre ítélte. Figyelemmel ar­ra, hogy R. Sándor a fizetését hazaadta és próbált enyhíteni a gyerekek helyzetén, büntetésé­nek végrehajtását három évi próbaidőre felfüggesztették. tése, az első szerelvényt, egy tízkilós csigát a vezetőlécen felkúszva szerelte fel az egyik munkás. Ezzel a csigá­val emelték helyére a több mázsa súlyú, négyszáz milli­méteres idomvasakat, koron­gokat, s minden mást, amely az 1146 méteres petőci szál­lító akna 200. és 600. métere között a cementáláshoz szük­séges. Ezen a szakaszon órán­ként ötvenezer liter víz tör az aknába. Veszélyezteti a berendezéseket, a bánya leg­mélyebb pontján levő 46 fo­kos melegben olyan klímát teremthet, melyben már nem lehet dolgozni. Ezért vált szükségessé a cementálás. A Harkovi össz- szövetségi Aknamélyítő Ku­tató Intézet irányításával, az ércbányászok saját erőkkel próbálják a víz útját állni. Egy aktivizátor, a különösen nagy szilárdságú cementet vízzel keverve cementtejet készít. A hatalmas fordulat- számú masina még a ce- mentszemcséket is apróbbra őrli — elképzelhető milyen finom zagy kerül végül is a fúrólyukakon keresztül a kő­zet repedéseibe. Gumiruhás bányászok dol­goznak a mélység fölött füg­gő munkapadon. Zajok. A fúrógép ilyen közelben re­pülőmotorra emlékeztető hangot ad, melybe néha be- lesikolt a nagynyomású szi­vattyú szirénázó hangja. Egy nagykalapáccsal csövet ver­nek a fúrólyukba. Fentről víz hullik. Az akna falán folyik, a fúrólyukból ömlik a víz. A gumi ruhás emberek gémberedett, kiázott. kezü­ket többször megmelegítik a lefolyó vízbén. Meleg. Fel­jebb egy hőmérő függ. Ami­kor nulla fok körül van, fű­teni kell az aknában a le­húzó levegőt, különben jég­darabok esnének, s az akna fala is egybefüggő jégpán­céllá válna. Az emberek. Béres György brigádvezető itt dolgozott az akna mélyítésekor is. Egy­folytában öt esztendőt. Jól , emlékezik erre a szakaszra — itt kapták a percenkénti háromezer literes vízbetörést. Amikor az akna elkészült, gondolni sem mert arra, hogy „fürdik” még itt. Had­nagy József 46 éves — ebből 14-et az ércbányában dolgo­zott. Az ő brigádja érte el egyszer a Ill-as üzemben a 241,5 méteres vágathajtási rekordot. — Eljöttem egy kissé ki­kapcsolódni — mondja. Az­tán nekifeszül a fúrógépnek. Kilencszáznál is több lyukat fúrt már. A lyukakon két­száz tonna cement nyomult a repedésekbe. A munkapa­dot közben hatvanöt alka­lommal kellett lesüllyeszteni, illetve felemelni. A fúrólyukba egy perforált csövet kalapálnak. Végére vastagfalú tömlőt szerelnek. Harminc atmoszféra nyo- j mással nyomatják a cement­tejet a kőzet repedéseibe. Az eredmény? Idő kérdése. Szo- molányi Gyula szerint feb­ruár végéig lehet csak a mostani módon cementá\ni — ezután megkezdődik a szállítókasok beszerelése. A víz nagyobb részét addigra valószínűleg sikerül kiszorí­tani az aknából. A többit pedig más módszerekkel, majd később. A gumiruhás emberek a kiszakadt tömlőt szerelik. Ha rosszul erősítik fel és levág a csővégről, a harminc at- moszférás nyomós lekorbá­csolja őket a mélységbe. De jól szerelik fel! Ä gumiru­hában sután lehet csak mo­zogni. A zajok a gyomorban rázkódnak. Percenként ötezer köbméter levegő száguld el mellettünk, akár a szélvihar. Itt nincs ünnep, nincs vasár­nap. — Pénz az van — mondja Halász József segédvájár, de a munka sem akármilyen. Nem ám! Harc a víz el­len, mely a legvékonyabb hajszálrepedésen előbújva támad, ott is, ahol az ember hite szerint már egyszer le­győzte. Lombosi Jenő képzés folytán jelenleg már 36 szakmérnök, 584 techni­kus éo 492 szakmunkás végzi feladatát a fent jelzett nagy­fokú hatékonysággal. A ne­gyedik ötéves terv végére várhatóan évi 85 millió Ft-ot fordítanak védekezésre a szövetkezetek s ez a körül­mény továbbra is napiren­den tartja a szakképzés fo­kozását. Ezt a megállapítást húzta alá Kádár Aurélnak, a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Növényvédel­mi Főosztálya munkatársá­nak nagy érdeklődést kivál­tó előadása az új gyomirtó­szerekről és szerkombinát ciókról, és azok használatá­ról. Kádár Aurél, a gyom- irtószerek egyik legnagyobb hazai ismerője, számos buk­tatóra hívta fel a figyelmet, és adott nem egy hasznos, gyakorlati tanácsot a részt­vevőknek. A régebbi’ típusú növényvédő gépeknél ki­hangsúlyozta a használat előtti próbapados bemérést, és azt javasolta, hogy e gé­pek szórófejeit cseréljék ki a kereskedelemben már kap­ható modern szórófejekre. Az őszi gabonák eléggé rit­kán keltek, ezért vegyszeres gyomirtásukra nagyobb szükség lesz a , tavasszal. Részletesen beszélt a napra­forgó, és az ez évben első. ízben engedélyezett cukor­répa vegyszeres gyomirtásá­ról, az új szerekről és ezek használatáról. Végül a tanácskozás egyik fontos tájékoztató előadását hallgatták meg a résztvevők, dr. Konkoly István, az AG- ROTRÖSZT vezérigazgató­helyettese, az 1971. évi nö­vényvédőszer ellátásról adott részletes tájékoztatást, mely­nek ismertetésére holnapi számunkban visszatérünk. — Rné — Politikai dal­es kóriismíi-pályázat A KISZ Központi Bizott­sága és a Művelődésügyi Mi­nisztérium a KISZ VIII. kongresszusa alkalmából az ifjúsági dalkultúra gazdagí­tása céljából közös éneklésre alkalmas politikai dalokra és ifjúsági együtteseknek szóló kórusművekre pályázatot hir­det. Pályázni lehet új, egy- szólamú — kíséretes vagy kíséret nélküli — dalokkal, több szólamú, a capella és bármilyen hangszer vagy ze­nekari kíséretes kórusmű­vekkel. A pályázaton részt vevő legjobb művet, a zenét és a szöveget együtt 15 000, 10 000 és 8000 forintos első, máso­dik és harmadik díjjal ju­talmazzák. Ezenkívül a zsűri további különdíjak adomá­nyozására tehet javaslatot. A jeligés pályaművek be­küldési határideje 1971. ápri­lis 15. Cím: Művelődésügyi Minisztérium zene- és tánc- művészeti főosztálya, Buda­pest, V., Szalay utca 10—14. Kiiáveseiíei, KŐMŰVES SEGÉDMUNKÁSOKAT, KUBIKOSOKAT keresünk BUDAPESTI ÁLLANDÓ MUNKÁRA. Jelentkezés: az ÁPRILIS 4. KTSZ Munkaügyi osztályán. Budapest VIII., Auróra u. 23. sz. alatt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents