Dunántúli Napló, 1971. február (28. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-13 / 37. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Ara:80fmér Dunántúlt napló XXVIII. évfolyam, 37. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1971. február 13., szombat Beszéljünk róla Az üzemekben, vállalatoknál egyre gyakoribb téma a nyereség, a nyereségelosztás, s egyáltalán nincs igazuk azoknak, akik azt szeretnék, ha kevesebb szó esne erről a dologról az emberek között A nyereség összege mögött nem egyes emberek, s nem is szűk csoportok munkája áll: miért lenne hát „bizalmas ügy”, a beavatottak ügye az elosztás? Hogy mennyi a nyereség, s azon belül a felosztható nyereség összege — ez az alapkérdés, természetesen, de az se mellékes, hogy kinek mennyi jut ebből az összegből. A nyereségrészesedés nem fizetéskiegészítés, nem „szociális segély”; az év végi nyereség a többlet-munka, a többletáldozat, vagy ha úgy tetszik: a többlet-szív, a lelkesedés jutalma. S ha ez így van, akkor az egyenlősdd épp oly káros gyakorlat, mint amilyen egyes csoportok, rétegek nyereségből való kisemmi- zése lenne. Mindenki számol, s mindenki vár. A kategória-rendszer a múlté, arra számítani azonban, hogy most teljesen problémamentes lesz az elosztás — naivság. Kezdjük a tegfontosabbaL Azzal nem lett több a felosztható pénz, hogy eltöröltük a kategória- rendszert, tehát az összegek automatikus „megugrására” számítani — biztos csalódás. A kategória-rendszer bukásának okait annak idején széleskörben elemezték. A két legfontosabb megállapítás: az emberek úgy érezték, őket kategorizálták, közöttük tettek „minőségi”, pontosabban rang-, érték-, illetve fontosságbeli különbséget, s ez ellen fellázadt minden porcikájuk. S a másik: nem ismerték a valós helyzetet, nem tudták, mennyit kap a művezető, az üzemvezető, az igazgató, s éppen ezért tulajdonképpen nagyon is természetes volt a rémhírek, a csillagos eget ostromló számok elterjedése. Az igazgató tízszer annyit kapott, mint én. A főmérnök egyből vett fgy autót. A főkönyvelő bankszámlát nyitott... A hangulat megromlott, feszültségek keletkeztek, sőt nem egy helyen villámlások is... A kategória-rendszer feladása tehát bölcs és előrelátó dolog volt. De hát az új rendszer kizárja-e a régi hibák megismétlődésének lehetőségeit? — Egyáltalán. Mert nézzük csak. Annál a vállalatnál, ahol a kiosztásra kerülő összegeket bizalmas, sőt szigorúan bizalmas adatként kezelik — hát nem a nyugtalanság, a feszültségek alapjait teremtik újjá? Ahol csak azért kap valaki sokkal többet, mert vezető beosztású — nem a vezetők és beosztottak viszonyát rontják? És ahol érdemtelenül lehet szép pénzhez jutni, nem azokat csapják-e be. alázzák-e meg, akik egész évben tudásuk, szorgalmuk, erejük legjavát adták? Az évvégi nyereség elosztásának rendjét az illetékes kormányszervek szabályoztak, még hozzá úgy, hogy a legilletékesebbeknek, az érintett dolgozóknak és vezetőknek adtak módot a részletek kimunkálására. A nyereségelosztás törvénykönyve — a kollektív szerződés. Nagyon kézenfekvő tehát, hogy ezekben — kis túlzással azt mondhatnám: robbanásveszélyes —, hetekben, elő beli venni e szerződéseket. Elő kell venni, s meg kell mutatni, hozzáférhetővé kell tenni mindenki számara, aki kíváncsi rá, aki tudni akarja: hogy történik a tizenharmadik havi borítékok összegeinek kiszámítása. Az embereknek joguk van tudni, hogy értékelik őket — arról nem is beszélve, hogy ezt tudniuk is kell: milyen szempontok alapján. Az öncélú differenciálás sok kárt okozhat, mint ahogy kárt okoz az a bátortalanság is, mely megakadályozza, hogy különbséget tegyenek teljesítmény és teljesítmény, illetve érték és érték között. Az emberek szeretik a pénzt; mindenki sok pézt akar, de ennek ellenére sem jogos azt állítani, hogy a differenciálás megmagyarázhatatlan, elfogadhatatlan dolog. Az emberek túlnyomó többsége képes reálisan értékelni helyzetét, képességeit és teljesítményét — ez a realitás-érzék azonban egyenes arányban van a vezetés realitás- érzékével, pontosabban: igazság-érzetével. Ha valaki azt látja: munkatársa csak azért kap többet, mert jobban ért a főnökök nyelvén — nem várhatjuk tőle, hogy saját tevékenységét Illetően elfogulatlan legyen. Mennyi lesz a pénz? Ügy tűnik, valamivel kevesebb, mint tavaly, a szóródás, természetesen, nagy. Az érvényben lévő nyereségelosztási rendszer alapja a bér. Hogy igazságos lesz-e az elosztás, tehát nagyrészt azon múlik: igazságosak-e a bérek? A tizenharmadik havi boríték vastagságát azonban még jó- néhány tényező befolyásolja. Itt van például az úgynevezett többletrészesedés. Ezt azok kapják, akik — .például törzsgárda-tagságukkal — különleges helyet vívtak ki maguknak vállalaton belül. Van tehát lehetőség arra, hogy a — mindenekelőtt —, napi produktumokat dotáló alapbér mellett mást is figyelembe vegyenek az illetékesek. Bérarányos részesedés, kiegészítő részesedés — s nyereségprémium. Ez az új kategória idén vált általánosan ismertté, s — ha igaz —, idén fejtette ki először kedvező hatását. A nyereségprémiumot év közben lehet és kell kifizetni. Célja a kiváló teljesítmények jutalmazása, azaz: a jobb, illetve a további jó munkára való serkentés. Nyereségprémiumot nemcsak a vezetők, illetve alkalmazottak, de fizikai munkások is kaphatnak, s ott — sőt csakis ott éltek jól az új nyereségelosztási rendszer adta lehetőségekkel —, ahol kaptak is. Ugyanez vonatkozik az úgynevezett nyereségjujalomra, melyet szintén számos helyen rendszeresítettek a kollektív szerződésekben. Előre kitűzött feladatok pontos, kiváló minőségű megvalósításáért, illetve a nyereségnövekedésére kiemelkedően kedvező hatást gyakorló folyamatos tevékenységért tehát már évközben is jelentős összegeket lehet kapni. Éppen ezért nem lenne helyes a nyereség nágyságát kizárólagosan a közeljövőben kiosztásra kerülő összegekkel mérni. Várjuk és számoljuk a pénzt. A nyereség kifizetése azonban nem egyszerű gazdasági ügylet: ezzel politizálni lehet, új erőt lehet adni, jobb munkára lehet serkenteni. Aki sokat kap, azért dolgozik majd jobban, aki keveset, reméljük, azért, hogy jövőre neki is több legyen. De mindehhez az kell, hogy a számításokba ne csússzon hiba, hogy mindenkinek annyi jusson, ameny- nyit érdemel. Nem kényes téma ez —■ ellenkezőleg —, tehát igenis: használjunk ki minden alkalmat, s beszéljünk róla. Békés Sándor Elítéljük a Laosz elleni agressziót Nyilatkozat A Magyar Népköztársaság kormányának tájékoztatási hivatalát felhatalmazták az alábbiak közlésére: A Magyar Népköztársaság népe és kormánya felháborodással értesült az Egyesült Államok és dél-vietnami csatlósa által a Laoszi Királyság területe ellen elkövetett agresszióról. A magyar nép határozottan elítéli az Egyesült Államok kormánya és a dél-vietnami reakciós erők újabb agresz- szióját. Az Egyesült Államok imperialista körei leplezetlen cinizmussal egymás elleni harcra akarják kényszeríteni az indokínai népeket, s ezzel a háború kiszélesítését és elmélyítését készítik elő. Az Egyesült Államok kormánya sorozatosan megszegi az indokínai probléma békés rendezését szolgáló 1954. és 1962. évi genfi egyezményeket, megsérti az ENSZ alapokmányát és az ENSZ jubileumi közgyűlésén „a nemzetközi biztonság megszilárdításáról” hozott határozatot. Az Egyesült Államok újabb ; agresszív cselekedete tovább i fokozza a nemzetközi feszültséget. A várható súlyos kö- ! vclkezményekért az Egyesült ! Államok kormányának min- I den felelősséget viselnie kell. Az indokínai népek igaz i ügyét a haladás minden híve, valamennyi békeszerető erő a vUágon — köztük hazánk, a Magyar Népköztársaság népe is — következetesen támogatja. Követeljük, hogy az Egyesült Államok kormánya haladéktalanul vessen véget a Laoszi Királyság, s a többi indokínai nép elleni agresz- sziós cselekedeteinek, hagyjon fel a térség országai szu- verénitásának durva megsértésével, hogy a hazájuk önállóságáért, függetlenségéért hősi harcot folytató indokínai népek önrendelkezése megvalósulhasson. A tartalomból: 4 határosatok szellemében (3. old.) Szajk csendje (3. old.) Városszépítés a lakossás segítségével (3. old.) Visszaesés a felnőttoktatásban (5. old.) llarc a vízzel éjjel-nappal (5. old.) Hét vége az élelmiszerpiacon (S. old.) ügyeskedők (6. old.) Hárfák, cigányok, angyalok (6. old.) A fürészcsapnok ez év régén már Szemel ..... mm —— !■■■"/ a feldolgozó üzeni épül Hosszúhetényben A Mecseki Szénbányák hosszúhetényi fatelepének átvétele sokat jelent A Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság hozzákezdhet egy nagy munkához, amelyet röviden így lehet összefoglalni: több elavult kisüzem felszámolásával és egy új építésével megreformálható a fafeldolgozás. Mind minőségi, mind munkavédelmi és egészségügyi szempontból. szagokból jövő gépek beszerzése sem könnyű. A kombinát teljes létszáma 150 fő lesz — a szanált fatelepek dolgozói jutnak itt munkához. A gazdaság külön autóbuszával hordja és viszi majd őkét Hosszúheténybe. Dr. Goór József, a Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság igazgató-helyettese a következőkben foglalta ösz- sze az új létesítmény életre- hívásánák lényegét: Előkészületek a Béke-világtanács budapesti közgyűlésére Kibővített elnökségi ülés az Országos Béketanácsnál A közelmúltban kezdődött meg az építkezés. S, hogy miért éppen Hosszúhetény- ben? Mert az ottani fatelep kitűnő környezeti adottságai mellett iparvágánnyal is rendelkezik. így a beruházás során többmillió forintot lehet megtakarítani. A kombinát több lépcsőben készül. Az első feladat a fűrészcsarnok felállítása, amely hozzávetőlegesen 5—6 millió forintba kerül majd. Az idei esztendő végére már helyén kell a csarnoknak lenni, mivel a kárászi és a vitézpusztai telepek felszámolásával kezdődik a program, s a telepek dolgozóit el kell helyezni valahova. A második lépcsőben épül majd egy gőzölő és szárító — Célunk az, hogy inkább az úgynevezett késztermékeket állítsuk elő a félkésztermékekkel szemben. Mit gyártunk? Bútorléceket, parkettát, parketta-frízt, fűrészárut, paletta-elemeket — többek között. Megrendelőink a belföldi vállalatokon kívül az NSZK-ban, Belgiumban, Svédországban, Olaszországban és Görögországban vannak. Tizenhatezer köbméter fát munkálunk meg évente, ebből háromezer megy exportra. Az új üzem belépésével előreláthatólag 60 millió forintos termelési értéket állítunk eló — a jelenlegi 40 millióval szemben. K, F. A Béke-vilagtanács Budapestre összehívott, májusban esedékes közgyűlésének előkészítéséről és a magyar békemozgalom — eseményekben, eredményekben gazdag 1970-es munkáján alapuló — idei sokrétű tervéről tanácskoztak az Országos Béketanács kibővített elnökségi ülésén — pénteken a Hazafias Népfront Belgrád rakparti székházában. Boldizsár Iván, az OBT alelnöke vezette a tanácskozást, amelyen részt vett és felszólalt Katona István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB osztályvezetője is. A BVT-közgyűlés előkészületeiről Sebestyén Nándorné, az Országos Beketanács titkára számolt be. Elmondta, hogy a nemzetközi eseményre május 13. és 16. között kerül sor. A nemzetközi békemozgalom vezetőinek állás- foglalása szerint azért választották a közgyűlés színhelyéül Budapestet, mert a magyar főváros a kontinens biztonsági rendszerének előkészítésében rendkívül fontos tényező. Munkaértekezlet jellegű lesz a közgyűlés, tanácskozásait különféle — egy-egy témát gondozó — bizottságokban folytatja. A most formálódó program szerint szakmai találkozókra is sor ke- rüL üzemrész a fűrészcsarnok mellé. E két épületszárny tervei már előre is sokat mondanak: a legkorszerűbb . gépeknek adnak majd otthont. S mivel a Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság termékeinek nagyrészét exportálja, a növekvő export minőségi igényeinek is meg kell hogy feleljenek. Az utolsó egység a manipulációs ház. Ez szintén a második építési ütemben készül el. Célja, hogy a közvetlen fakitermelő helyeken — az erdőkben — ne kelljen a fát rövid rönkökbe vágni. Elég csak dönteni és legallyazní. 10—15 méteres hosszban fogják beszállítani, s itt a központban döntik majd el, hogy melyik fából mi készül majd — melyiket milyen hosszúra vágják. A fafeldolgozó üzem teljes költsége előreláthatólag tízmillió forint. Mivel a második ütem építésének megkezdése még nincs meghatározva — előreláthatólag 1972- ben kezdik — a kombinát egészének üzemelési időpontja js egyelőre csak terv: 1973 vagy 1974. év vége. Sok függ a pénztől és a kivitelezői kapacitástól is — * tőkés ott Ifjúsági társasházakat építenek Gőrcsönyben. A helyi termelőszövetkezet kezdeményezésére kétszintes lakóépületeket építenek a művelődési ház szomszédságában, a két darab egyemeletes házban nyolc fiatal család jut otthonhoz. A tervek szerint nyár végére készülnek el a lakások. Szokoíai telik
