Dunántúli Napló, 1971. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-11 / 35. szám

1971. február 11. DUNANTÜL1 NAPLÓ 3 (folytatás az 1. oldalról) adatai is vannak, amelyek­kel jogszabály vagy a felet­tes végrehajtó bizottságok ruházzák fel azokat. Éppen ezért a tanácsnak, mint elsősorban a helyi ér­dekek képviselőjének, nem lesz joga a végrehajtó bi­zottságot utasítani, határoza­tait megsemmisíteni vagy megváltoztatni olyan ügyek­ben, amelyeket jogszabály utal annak önálló hatásköré­be, vagy amelyeket a felet­tes végrehajtó bizottság, ille­tőleg a Minisztertanács ren­delkezése alapján intéz. A törvényjavaslat meg­szünteti a képviseleti-testü­leti és az igazgatási tevé­kenység merev elválasztását. A végrehajtó bizottságok szervezetét, alá- és föléren­deltségüket, valamint a szak- igazgatási szervek hatáskö­rét úgy szabályozza a tör­vényjavaslat, hogy optimális feltételeket biztosít az állam- igazgatási tevékenység szín­vonalas ellátásához. Járási tanácsi hivatalok A miniszter ezután azt fejtegette, hogy a tanácsi igazgatási szervek rendszeré­ben újszerű megoldást ala­kít ki a törvénytervezet a járási tanácsi hivatalok lét­rehozásával. Emlékeztetett arra, hogy az új választójogi törvény értelmében a járá­sokban a jövőben nem vá­lasztanak tanácsi képviseleti testületeket. — A hármas fokozatú ta­nácsi szervezetet (megye — járás — község) azért is egy­szerűsítettük — folytatta —, hogy a helyi tanácsok önál­lóságát, képviseleti testüle- teik szerepét növeljük, a kor­szerű helyi igazgatási köve­telmények megvalósulását segítsük elő. A járási tanácsi hivatalok, mint a megyei végrehajtó bizottságok önál­ló igazgatási szervei —, s ezt külön is hangsúlyozni kívá­nom — fontos szerepet töl­tenek be ebben a folyamat­ban. Segíteniök kell a köz­ségi tanácsok és szerveik ön­álló tevékenységének kibon­takozását, az államigazgatá­si munka színvonalának eme­lését és az ehhez szükséges feltételek megteremtését. Jó működésükkel fontos lánc­szemet jelentenek a megyei és a községi tanácsok között. Ha a jövőben a járások­ban nem is működik majd választott tanácstestület, a hivatalok testületi és társa­dalmi ellenőrzésére szükség lesz. Ezt a megyei tanácsok, a bizottságok, valamint a já­rási társadalmi szervek vég­zik. A járási tanácsi hivata­lokról elmondottak értelem­szerűen vonatkoznak a me­gyei városok kerületi hiva­talaira. A tanácsi bizottságok és a tanácstagok szerepének nö­velése szintén fontos rendel­kezése a törvényjavaslatnak, mert ezzel is erősíti tanács- rendszerünk demokratikus vonásait. A bizottságok szer­vezetében. feladatkörében és működésében a7- eddigiekhez képest több változás lesz. így tagjai lehetnek nem ta­nácstagok is. További válto­zás. hogy véleményező, ja­vaslattevő és ellenőrző sze­repük mellett feladatukká válik többek között a tanács működési területén mind az ágazaton belüli, mind pedig a több ágazat közötti tevé­kenység összehangolása. A tanácsok működési te­rületein más állami és gaz­dasági szervek is dolgoznak. A törvényjavaslat rendezi a tanácsi és nem tanácsi szer­vek együttműködésének elvi kérdéseit. Olyan előírásokat tartalmaz, amelyek biztosít­ják. hogy az együttműködés valóban hatékony legyen. Természetesen kölcsönös együttműködésről van szó. A törvényjavaslat előírja, hogy a tanácsok is kötelesek tá­jékoztatást adni a nem ta- , nácsi szerveknek mindazon j célkitűzésekről, amelyek azok j tevékenységét, vagy dolgozó- I ik érdekeit érintik. A bíró- ! sággal. ügyészséggel, rendőr- j »éggel való megfelelő kap- ' Új törvény a tanácsokról • csolatok elősegítik, hogy a ! tanácsok eleget tehessenek a J törvény által reájuk ruhá- | zott feladataiknak a jogsza- ! bályok végrehajtásában, a szocialista törvényesség, a társadalmi tulajdon védel- | mében és erősítésében, az ; állampolgári jogok és köte­lezettségek érvényesítésében, a honvédelmi feladatok el­látásában. A központi irányítás formái A tanácsok központi irá- ! nyífásának új szabályozósáról I szólva az igazságügyminisz­ter kiemelte: a törvényjavas­lat ezt a feladatot úgy kí- i vánja megoldani, hogy-a köz- j ponti irányítás hatékonyabbá váljék. Ennek formái és módszerei a következők: j Az országgyűlés irá- '• nyitó szerepe úgy érvé­nyesül elsősorban, hogy tör­vényekben határozza meg a tanácsok fő feladatait, ala­kítja ki szervezeti és műkö­dési kereteiket, továbbá biz­tosítja számukra a szükséges anyagi eszközöket és forrá­sokat. Emellett a törvények végrehajtásának ellenőrzése I útján — ideértve az Elnöki I Tanács és a kormány beszá­moltatását is — őrködik a I tanácsokra vonatkozó jogsza- j bályok jó végrehajtásán. O Az Elnöki Tanácsnak a “ * tanácsok működése fe- j lett alkotmányos felügyeleti jogköre lesz. Az Elnöki Ta- i nács feladata a tanácsok ön- I kormányzati jogainak védel- | me, törvényben biztosított jo- i gaik tényleges érvényesülése j feletti őrködés. O Kiemelkedő jelentőségű rendelkezés a törvény- javaslatban annak kimondá­sa, hogy a jövőben nemcsak a végrehajtó bizottságok, ha­nem az egész tanácsszervezet a kormány irányítása és tör­vényességi felügyelete alá ke­rül. E jogkörök ellátásához megfelelő eszközöket is biz­tosít a törvény. így a kor­mány: A tanácsok tevékenysége, működése tekintétében álta­lános elvi irányítást gyako­rol, figyelemmel kíséri, elem­zi és ellenőrzi munkájukat. Ezen túlmenően megsemmi­sítheti a megyei tanácsok — mint testületek — jogszabály­ba ütköző vagy a társadalom érdekeit sértő rendelkezéseit. Ez működésük törvényességé- I nek fontos biztosítéka. I A központi irányítás haté­konyságát szolgálja az is, hogy a Minisztertanács dönt a miniszter és a megyei ta­nács, illetőleg a végrehajtó bizottság között keletkezett vitában. A Minisztertanács a tör- ; vény által ráruházott feladat- [ körét a Tanácsi Hivatal köz- i reműködésével látja el. A törvényjavaslat szabá- ; lyozza a miniszterek és a ta- ! nácsok kapcsolatát. A taná- i esi szakigazgatási szerv köz­ponti-ágazati irányítását a miniszter nem közvetlenül, hanem a megyei végrehajtó bizottság útján látja el. Ez a gyakorlatban már néhány éve így történik. A tanácsok hatáskörének növelése a demokratizmus szélesítése, az önállóság nem fogható fel, mint mindentől és mindenkitől való függet- I lenség. A központi vezetést ! és a helyi önállóságot csakis | egymástól elválaszthatatlan ; egységben szabad értelmezni j és gyakorolni — úgy, hogy j az egyik segítse a másik he- , lyes érvényesülését, társadal- i munkban ennek minden fel- j tétele adott. Rajtunk múlik, hogy e feltételekkel az egész társadalom érdekében maxi­málisan éljünk. Á választások napján lép életbe A törvényjavaslat — elfo­gadása esetén a soronkövet- kező általános választások napján lép hatályba. . — Lesznek olyan rendel- j kezések, amelyek a törvény erejénél fogva rögtön meg­valósulnak. Számos rendel­kezés azonban csak fokoza- i tosan valósítható meg. Ilye­nek pl. az államigazgatás egységesebbé tételének fel­adatai, a hatósági jogkörök további decentralizálása a helyi tanácsokhoz, vagy a megnövelt tanácsi önállóság mind nagyobb érvényesülése stb. Világos, hogy a lakáskér- dést, a közművesítést, a mű­velődésügyi, egészségügyi és más feladatokat nem lehet egy csapásra minden igényt kielégítően megoldani. Ugyan­akkor nem szabad mindent csak felülről vagy a távoli jövőtől várni, mert az éssze­rű helyi megoldások keresése és megtalálása, a jó kezde­ményezések felkarolása és összefogott erővel való meg­oldása a tanácsoknak és a lakosságnak egyaránt közös érdeke. A tanácstörvény megalko­tására előterjesztett javaslat részben érinti alkotmányunk egyes rendelkezéseit. A vá­lasztójogi törvény módosítá­sakor követett eljáráshoz ha­sonlóan az alkotmány átfogó módosításának közeli idő­pontjára tekintettel a kor­mány azt javasolja, hogy elő­zetes alkotmánymódosító tör­vényjavaslat előterjesztésétől az országgyűlés tekintsen el. A benyújtott törvényjavaslat 75. paragrafus (2) bekezdésé­ben foglalt eljárási mód ál­lamjogi szempontból alkot­mányos és törvényes. Mindazokból, amivel a tör­vényjavaslatot indokoljuk kö­vetkezik az is, hogy ha az országgyűlés a javaslatot leg­alább kétharmados szótöbb- | séggel törvényerőre emeli, í azzal lényegében módosítja ! az alkotmány megfelelő ren- i delkezéseit is. A kormány megbízásából azzal a meggyőződéssel ter­jesztem elő a tanácsokra vo- ] natkozó törvényjavaslatot, hogy az abban foglaltak elfo­gadása jól szolgálja társadal­mi céljaink elérését és időt- állóan szabályozza államunk fontos szektorának jövőbeni működését. A törvény jó esz­köze lesz jövőnk még sike­resebb építésének és jól se­gíti elő azoknak a feladatok­nak megoldását, amelyeket az MSZMP X. kongresszusá­nak határozatai állítottak mindannyiunk elé. Kérem a tisztelt országgyű­lést, hogy az előterjesztett j törvényjavaslatot vitassa j meg. fogadja el és iktassa az i ország törvényei közé. A vitában felszólalt dr. \ Gunda György, a jogi, igaz- ! gatási és igazságügyi bízott- ! ság elnöke, a törvényjavaslat j előadója, dr. Trautmann Re- ; zsö nyugdíjas miniszter, j Tóth Szilvessterné, Csongrád megyei képviselő, a Zákány­szék! községi Tanács vb- elnöke, Bencsik István, a Hazafias Népfront főtitkára. Fehér Lajos, az MSZMP PB tagja, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Varga Gábor- né borsodi, Goriancz Ignác szolnoki, dr. Bodogán János veszprémi és dr. Mátay Pál Fejér megyei képviselő. Az országgyűlés a törvényjavaslatot elfogadta A vitát Kállai Gyula zár- j ta le, s megadta a szót dr. | Korom Mihály igazságügy- } miniszternek, aki válaszolt az elhangzott felszólalások­ra. Bevezetőben megállapítot­ta, hogy a beterjesztett tör- I vény javaslat szövegéhez a képviselők módosító indít­ványt nem terjesztettek elő. Mint mondta, ebben minden bizonnyal közrejátszott az, hogy a törvénytervezet elő­készítése során a jogszabály összeállítói mintegy ezer ja­vaslattal, észrevétellel ér­demben foglalkoztak. A mi­niszter nyugtázta, hogy a parlamenti vita résztvevői egyetértettek a törvényjavas­lattal. egyöntetűen kiemelték nagy jelentőségét, időszerűsé­gét, alkotó jellegét, s azt, hogy a törvényjavaslat szoros összhangban van legfonto- ; sabb társadalmi céljainkkal. Az új tanácstörvényhez kapcsolódóan a kormány fel­adata lesz, — mondotta az I igazságügyminiszter, — hogy | mielőbb kidolgozza és kiad- j ja a végrehajtásra vonatkozó I rendelkezéseket. Ez a közel­jövőben megtörténik, hogy még a választások előtt jól megismerhessék az érintet­tek. Dr. Korom Mihály az I országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának jelentésében foglalt módosító indítványokkal egyetértett és kérte, hogy e javasolt mó­dosításokkal emelje az or­szággyűlés törvényerőre a be­terjesztett törvényjavaslatot. Ezután határozathozatal következett. Az országgyűlés előbb a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság módo­sító javaslatait, majd a ta­nácsokról szóló törvényjavas­latot általánosságban és — a megszavazott módosítások­kal — részleteiben is elfo­gadta. Az ülésszak ezzel befejezte munkáját. Az 1967- 71. évi ciklus utolsó ülésszaka Az elnöklő Kállai Gyula emelkedett szólásra: Országgyűlésünk és taná­csaink megbízatása ez év március 19-én lejár. A hátra­lévő rövid idő miatt ebben a ciklusban több ülésszakot nem tervezünk. Legfelsőbb államhatalmi testületünk, az államhatalom helyi szervei, s az országgyű­lési képviselők, a tanácsok tagjai megfeleltek annak a megtisztelő bizalomnak, amellyel népünk négy évvel ezelőtt, a választásokon ki­tüntette őket: teljesítették az 1967. évi választási program­ban kitűzött feladataikat. Az országgyűlés által alkotott törvények meghatározó befo­lyást gyakoroltak szocialista fejlődésünkre, dolgozó né­pünk életére. Eredményeink egyik fontos forrása volt, hogy szocialista államunk három legfelsőbb szerve, az Elnöki Tanács, a kormány és az országgyűlés ebben a ciklusban is harmo­nikus, jó viszonyban dolgo­zott együtt. Munkánkban nagy segítséget jelentett, hogy a sajtó, a rádió, a televízió üléstermünket valóban nyílt politikai fórummá tette s így tevékenységünket az ország egész lakossága figyelemmel kísérhette és ellenőrizte. Eredményeinket csak úgy érhettük el, hogy képviselő- társaim egész tevékenységét áthatotta a választópolgárok­tól kapott megtisztelő biza­lom s az ebből eredő nagy­fokú társadalmi felelősség tu­data. Munkájukban tükröző­dött népünk összeforrottsága és erősödő nemzeti egysége. Ez nemcsak abban nyilvánult meg, hogy ebben az üléste­remben társadalmunk min­den osztályának és rétegének képviselői jelen vannak, ha­nem elsősorban abban, hogy ez a testület teljes egyönte­tűséggel dolgozott nagy, kö­zös, nemzeti célunkért: a szo­cialista Magyarország mielőb­bi teljes felépítéséért! — Országgyűlésünk tevé­kenységével teljes összhang­ban végezte munkáját a csak­nem 85 000 tanácstag s velük együtt a lakosok százezrei. Tisztelt Országgyűlés! Ked­ves Képviselőtársaim í Négy esztendő alatt meg­tett útunk eredményeit fel­mérve, a pártunk X. kong­resszusán kitűzött új és még nagyobb feladatok elé tekint­ve, bizalommal nézünk a jö­vőbe. Most, amikor napiren­dünkkel végeztünk, engedjék meg, hogy a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa és kormánya, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa, az országgyűlés tisztségviselői és a magam nevében is köszö­netét mondjak tisztelt képviT selőtársaimnak, valamint a tanácsok tagjainak odaadó, lelkiismeretes munkájukért, amelyet megbízatásuk egész idején népünk javára, szocia­lista fejlődésünk, a béke és a haladás szolgálatában vé­geztek. A Magyar Népköz- társaság országgyűlésé 1967— 1971. évi ciklusának utolsó ülésszakát ezennel berekesz­teni. Magyar—csehszlovák mezőgazdasági és élelmiszeripari együttműködés A magyar—csehszlovák me­zőgazdasági és élelmiszeripa­ri együttműködési munkabi­zottság befejezte tárgyalásait. A jegyzőkönyvet szerdán a margitszigeti nagyszállóban írta alá dr. Gergely István mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterhelyettes és dr. Tibor Dogdanovszki, a szlovák mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettese. Az együttműködés során je­lentős az agárdi Agrokomp- lex és a csehszlovák Zlate Klasy mezőgazdasági üzemek közötti termelési kooperáció. Ez lehetővé teszi a Magyar- országon kifejlesztett korsze­rű sertéstenyésztő telepek kö­zös építését és közös anya­gokból nagy sorozatú előállí­tását. 1971-ben a kölcsönös szállítások értéke meghalad­ja a százmillió forintot, és az öt évre előirányzott koope­ráció értéke megközelíti az egymilliárd forintot — Pécsbánya és Pécsújhcgy lakott területeit is bekap­csolják a szemétszállítási há­lózatba — döntöttek a Pécsi város! Tanács építési és köz­lekedési osztályán. Amint a Köztisztasági Vállalatnál el­mondották, az intézkedés elő­reláthatólag május elején lép életbe. A harmadik holdutazás Kedden este kilenc napos távoliét után sikeresen lan­dolt az Apollo 14. a Csendes­óceánon, három utasával, akik mintegy 45 kilónyi talajmin­tát hoztak magukkal a Hold­ról. Az eddigi küldetések során ennek az űrhajónak az utasai töltötték a leg­hosszabb időt a Hold felszí­nén, s ennek során ők tet­ték a leghosszabb sétát is, mind az idő, mind pedig a távolság tekintetében. Az Apollo 14. két utasa a korábbi elődeikhez — az Apollo 11. és 12. űrhajósai­hoz képest — tagoltabb, ke­vésbé sík terepen ereszked­tek le, a Hold Fra Mauro középkori szerzetesről elne­vezett térségében. Ezen a te- j rületen régi felszíni képződ- [ mények találhatók, amelyek életkora 4—5 milliárd évre becsülhető; a korábbi min­ták mintegy 1.3, illetőleg 3 milliárd éves múltra tekinte­nek vissza — anyaguk ek­kor szilárdult meg a Hold felszínén. Ugyanakkor a Fra Mauro térségében viszonylag fiata­labb, a Hold belsejéből ki- türemkedett anyag is talál­ható. így tehát a területről származó anyagminták min- I dériképpen érdekes, gazdag | információval szolgálhatnak A tervezett célkitűzés azon­ban nem valósulhatott meg maradéktalanul. A második holdséta alkalmával az űr­hajósoknak vissza kellett for­dulni a Cone kráter peremé­nek elérése előtt. Útjuk me­redek lejtőn vezetett felfelé, egyre több és nagyobb szik­lával borított térségen, s így mind nehezebbé vált a hala­dás, a most először alkal­mazott kétkerekű holdriksát vontató űrhajósok számára. Mindezek ellenére a harma­dik holdutazás eredményesen fejeződött be. Erről az útról hoztak elő­ször nagyobb — mintegy futball-labda nagyságú — kőzetmintát az űrhajósok. Ennek a holdkompra való szállítását a kétkerekű riksa telte lehetővé. Az ezzel szer­zett tapasztalatok alapján készítik el azt a holdjármű­vet, amelyet feltehetően már az Apollo 15, amely a leg­jobb esetben az idén július­ban indul — magával visz a Holdra. Ezt már nem az űr­hajósok vontatják, hanem motorjai segítségével önálló­an közlekedik, sőt. még az űrhajósokat is szállíthatja. Az Apollo 14. kísérlet új vonása volt az is, hogy a holdfelszínen elhelyeztek olyan berendezéseket — úgynevezett geofonokat —, amelyek a kéregben terjedő hanghullámok érzékelésére szolgálnak. Az ilyen beren­dezések megszokottak a földi ásványi nyersanyagok kuta­tásában, s mintegy 450—500 méteres felszín alatti mély­ségig szolgálnak felvilágosí­tással a talaj szerkezetéről. A geofonok hitelesítésére az űrhajósok 21 töltetet rob­bantottak a Holdon való tar­tózkodásuk során. Az igazi munka ezekkel azonban csak most kezdődik: egy hátraha­gyott gránátvető lő majd ki — földi parancsra — négy nagyobb erejű rakétatöltetet, különféle távolságokra. Az ezek nyomán a talajban ter­jedő hanghullámok szolgál­nak majd felvilágosítással a mélyebben fekvő rétegek szerkezetéről. E kísérletek jelentősége ab­ban rejlik, hogy segítségük­kel válasz nyerhető arra a kérdésre hogy az említett 400—500 méteres felszín alat­ti mélységben, az adott tér­ségben található-e például i víz, vagy jég. Ennek ige® nagy jelentősége lehet a to­vábbi expedíciók vízzel és oxigénnel történő ellátása s méginkább a Holdra telepí­tendő tudományos bázisol ilyenirányú szükséglétéinél! kielégítése szempontjából. A vízből elektromos energif felhasználásával nyerheti oxigén ugyanis biztosíthatja e bázisok személyzeténél oxigénnel történő ellátását sőt, a vízből nyert hidrogér és oxigén rakéták üzem­anyagaként is felhasználható A küldetés a kisebb zök­kenők ellenére — például í viharos időjárás miatti ké­sés a startban, a dokkolási nehézség, s a második sétE során jelentkezett váratlar probléma, az űrhajósok fára­dása, és pulzusuk 60-ról 128- ra történő felemelkedése f séta során — eredményesnél mondható. Az igazi eredmények; í mérések és a hozott mintái beható elemzése nyomár várható esetleges újdonságot természetesen még váratna! magukra, hiszen e munkál hosszabb vizsgálatokat igé­nyelnek. Az sem lebecsülen­dő eredménye a küldetésnek hogy a siker következménye­ként sor kerül az Apollo- program folytatására. Sinka József !

Next

/
Thumbnails
Contents