Dunántúli Napló, 1971. február (28. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-11 / 35. szám
1971. február 11. DUNANTÜL1 NAPLÓ 3 (folytatás az 1. oldalról) adatai is vannak, amelyekkel jogszabály vagy a felettes végrehajtó bizottságok ruházzák fel azokat. Éppen ezért a tanácsnak, mint elsősorban a helyi érdekek képviselőjének, nem lesz joga a végrehajtó bizottságot utasítani, határozatait megsemmisíteni vagy megváltoztatni olyan ügyekben, amelyeket jogszabály utal annak önálló hatáskörébe, vagy amelyeket a felettes végrehajtó bizottság, illetőleg a Minisztertanács rendelkezése alapján intéz. A törvényjavaslat megszünteti a képviseleti-testületi és az igazgatási tevékenység merev elválasztását. A végrehajtó bizottságok szervezetét, alá- és fölérendeltségüket, valamint a szak- igazgatási szervek hatáskörét úgy szabályozza a törvényjavaslat, hogy optimális feltételeket biztosít az állam- igazgatási tevékenység színvonalas ellátásához. Járási tanácsi hivatalok A miniszter ezután azt fejtegette, hogy a tanácsi igazgatási szervek rendszerében újszerű megoldást alakít ki a törvénytervezet a járási tanácsi hivatalok létrehozásával. Emlékeztetett arra, hogy az új választójogi törvény értelmében a járásokban a jövőben nem választanak tanácsi képviseleti testületeket. — A hármas fokozatú tanácsi szervezetet (megye — járás — község) azért is egyszerűsítettük — folytatta —, hogy a helyi tanácsok önállóságát, képviseleti testüle- teik szerepét növeljük, a korszerű helyi igazgatási követelmények megvalósulását segítsük elő. A járási tanácsi hivatalok, mint a megyei végrehajtó bizottságok önálló igazgatási szervei —, s ezt külön is hangsúlyozni kívánom — fontos szerepet töltenek be ebben a folyamatban. Segíteniök kell a községi tanácsok és szerveik önálló tevékenységének kibontakozását, az államigazgatási munka színvonalának emelését és az ehhez szükséges feltételek megteremtését. Jó működésükkel fontos láncszemet jelentenek a megyei és a községi tanácsok között. Ha a jövőben a járásokban nem is működik majd választott tanácstestület, a hivatalok testületi és társadalmi ellenőrzésére szükség lesz. Ezt a megyei tanácsok, a bizottságok, valamint a járási társadalmi szervek végzik. A járási tanácsi hivatalokról elmondottak értelemszerűen vonatkoznak a megyei városok kerületi hivatalaira. A tanácsi bizottságok és a tanácstagok szerepének növelése szintén fontos rendelkezése a törvényjavaslatnak, mert ezzel is erősíti tanács- rendszerünk demokratikus vonásait. A bizottságok szervezetében. feladatkörében és működésében a7- eddigiekhez képest több változás lesz. így tagjai lehetnek nem tanácstagok is. További változás. hogy véleményező, javaslattevő és ellenőrző szerepük mellett feladatukká válik többek között a tanács működési területén mind az ágazaton belüli, mind pedig a több ágazat közötti tevékenység összehangolása. A tanácsok működési területein más állami és gazdasági szervek is dolgoznak. A törvényjavaslat rendezi a tanácsi és nem tanácsi szervek együttműködésének elvi kérdéseit. Olyan előírásokat tartalmaz, amelyek biztosítják. hogy az együttműködés valóban hatékony legyen. Természetesen kölcsönös együttműködésről van szó. A törvényjavaslat előírja, hogy a tanácsok is kötelesek tájékoztatást adni a nem ta- , nácsi szerveknek mindazon j célkitűzésekről, amelyek azok j tevékenységét, vagy dolgozó- I ik érdekeit érintik. A bíró- ! sággal. ügyészséggel, rendőr- j »éggel való megfelelő kap- ' Új törvény a tanácsokról • csolatok elősegítik, hogy a ! tanácsok eleget tehessenek a J törvény által reájuk ruhá- | zott feladataiknak a jogsza- ! bályok végrehajtásában, a szocialista törvényesség, a társadalmi tulajdon védel- | mében és erősítésében, az ; állampolgári jogok és kötelezettségek érvényesítésében, a honvédelmi feladatok ellátásában. A központi irányítás formái A tanácsok központi irá- ! nyífásának új szabályozósáról I szólva az igazságügyminiszter kiemelte: a törvényjavaslat ezt a feladatot úgy kí- i vánja megoldani, hogy-a köz- j ponti irányítás hatékonyabbá váljék. Ennek formái és módszerei a következők: j Az országgyűlés irá- '• nyitó szerepe úgy érvényesül elsősorban, hogy törvényekben határozza meg a tanácsok fő feladatait, alakítja ki szervezeti és működési kereteiket, továbbá biztosítja számukra a szükséges anyagi eszközöket és forrásokat. Emellett a törvények végrehajtásának ellenőrzése I útján — ideértve az Elnöki I Tanács és a kormány beszámoltatását is — őrködik a I tanácsokra vonatkozó jogsza- j bályok jó végrehajtásán. O Az Elnöki Tanácsnak a “ * tanácsok működése fe- j lett alkotmányos felügyeleti jogköre lesz. Az Elnöki Ta- i nács feladata a tanácsok ön- I kormányzati jogainak védel- | me, törvényben biztosított jo- i gaik tényleges érvényesülése j feletti őrködés. O Kiemelkedő jelentőségű rendelkezés a törvény- javaslatban annak kimondása, hogy a jövőben nemcsak a végrehajtó bizottságok, hanem az egész tanácsszervezet a kormány irányítása és törvényességi felügyelete alá kerül. E jogkörök ellátásához megfelelő eszközöket is biztosít a törvény. így a kormány: A tanácsok tevékenysége, működése tekintétében általános elvi irányítást gyakorol, figyelemmel kíséri, elemzi és ellenőrzi munkájukat. Ezen túlmenően megsemmisítheti a megyei tanácsok — mint testületek — jogszabályba ütköző vagy a társadalom érdekeit sértő rendelkezéseit. Ez működésük törvényességé- I nek fontos biztosítéka. I A központi irányítás hatékonyságát szolgálja az is, hogy a Minisztertanács dönt a miniszter és a megyei tanács, illetőleg a végrehajtó bizottság között keletkezett vitában. A Minisztertanács a tör- ; vény által ráruházott feladat- [ körét a Tanácsi Hivatal köz- i reműködésével látja el. A törvényjavaslat szabá- ; lyozza a miniszterek és a ta- ! nácsok kapcsolatát. A taná- i esi szakigazgatási szerv központi-ágazati irányítását a miniszter nem közvetlenül, hanem a megyei végrehajtó bizottság útján látja el. Ez a gyakorlatban már néhány éve így történik. A tanácsok hatáskörének növelése a demokratizmus szélesítése, az önállóság nem fogható fel, mint mindentől és mindenkitől való függet- I lenség. A központi vezetést ! és a helyi önállóságot csakis | egymástól elválaszthatatlan ; egységben szabad értelmezni j és gyakorolni — úgy, hogy j az egyik segítse a másik he- , lyes érvényesülését, társadal- i munkban ennek minden fel- j tétele adott. Rajtunk múlik, hogy e feltételekkel az egész társadalom érdekében maximálisan éljünk. Á választások napján lép életbe A törvényjavaslat — elfogadása esetén a soronkövet- kező általános választások napján lép hatályba. . — Lesznek olyan rendel- j kezések, amelyek a törvény erejénél fogva rögtön megvalósulnak. Számos rendelkezés azonban csak fokoza- i tosan valósítható meg. Ilyenek pl. az államigazgatás egységesebbé tételének feladatai, a hatósági jogkörök további decentralizálása a helyi tanácsokhoz, vagy a megnövelt tanácsi önállóság mind nagyobb érvényesülése stb. Világos, hogy a lakáskér- dést, a közművesítést, a művelődésügyi, egészségügyi és más feladatokat nem lehet egy csapásra minden igényt kielégítően megoldani. Ugyanakkor nem szabad mindent csak felülről vagy a távoli jövőtől várni, mert az ésszerű helyi megoldások keresése és megtalálása, a jó kezdeményezések felkarolása és összefogott erővel való megoldása a tanácsoknak és a lakosságnak egyaránt közös érdeke. A tanácstörvény megalkotására előterjesztett javaslat részben érinti alkotmányunk egyes rendelkezéseit. A választójogi törvény módosításakor követett eljáráshoz hasonlóan az alkotmány átfogó módosításának közeli időpontjára tekintettel a kormány azt javasolja, hogy előzetes alkotmánymódosító törvényjavaslat előterjesztésétől az országgyűlés tekintsen el. A benyújtott törvényjavaslat 75. paragrafus (2) bekezdésében foglalt eljárási mód államjogi szempontból alkotmányos és törvényes. Mindazokból, amivel a törvényjavaslatot indokoljuk következik az is, hogy ha az országgyűlés a javaslatot legalább kétharmados szótöbb- | séggel törvényerőre emeli, í azzal lényegében módosítja ! az alkotmány megfelelő ren- i delkezéseit is. A kormány megbízásából azzal a meggyőződéssel terjesztem elő a tanácsokra vo- ] natkozó törvényjavaslatot, hogy az abban foglaltak elfogadása jól szolgálja társadalmi céljaink elérését és időt- állóan szabályozza államunk fontos szektorának jövőbeni működését. A törvény jó eszköze lesz jövőnk még sikeresebb építésének és jól segíti elő azoknak a feladatoknak megoldását, amelyeket az MSZMP X. kongresszusának határozatai állítottak mindannyiunk elé. Kérem a tisztelt országgyűlést, hogy az előterjesztett j törvényjavaslatot vitassa j meg. fogadja el és iktassa az i ország törvényei közé. A vitában felszólalt dr. \ Gunda György, a jogi, igaz- ! gatási és igazságügyi bízott- ! ság elnöke, a törvényjavaslat j előadója, dr. Trautmann Re- ; zsö nyugdíjas miniszter, j Tóth Szilvessterné, Csongrád megyei képviselő, a Zákányszék! községi Tanács vb- elnöke, Bencsik István, a Hazafias Népfront főtitkára. Fehér Lajos, az MSZMP PB tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Varga Gábor- né borsodi, Goriancz Ignác szolnoki, dr. Bodogán János veszprémi és dr. Mátay Pál Fejér megyei képviselő. Az országgyűlés a törvényjavaslatot elfogadta A vitát Kállai Gyula zár- j ta le, s megadta a szót dr. | Korom Mihály igazságügy- } miniszternek, aki válaszolt az elhangzott felszólalásokra. Bevezetőben megállapította, hogy a beterjesztett tör- I vény javaslat szövegéhez a képviselők módosító indítványt nem terjesztettek elő. Mint mondta, ebben minden bizonnyal közrejátszott az, hogy a törvénytervezet előkészítése során a jogszabály összeállítói mintegy ezer javaslattal, észrevétellel érdemben foglalkoztak. A miniszter nyugtázta, hogy a parlamenti vita résztvevői egyetértettek a törvényjavaslattal. egyöntetűen kiemelték nagy jelentőségét, időszerűségét, alkotó jellegét, s azt, hogy a törvényjavaslat szoros összhangban van legfonto- ; sabb társadalmi céljainkkal. Az új tanácstörvényhez kapcsolódóan a kormány feladata lesz, — mondotta az I igazságügyminiszter, — hogy | mielőbb kidolgozza és kiad- j ja a végrehajtásra vonatkozó I rendelkezéseket. Ez a közeljövőben megtörténik, hogy még a választások előtt jól megismerhessék az érintettek. Dr. Korom Mihály az I országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának jelentésében foglalt módosító indítványokkal egyetértett és kérte, hogy e javasolt módosításokkal emelje az országgyűlés törvényerőre a beterjesztett törvényjavaslatot. Ezután határozathozatal következett. Az országgyűlés előbb a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság módosító javaslatait, majd a tanácsokról szóló törvényjavaslatot általánosságban és — a megszavazott módosításokkal — részleteiben is elfogadta. Az ülésszak ezzel befejezte munkáját. Az 1967- 71. évi ciklus utolsó ülésszaka Az elnöklő Kállai Gyula emelkedett szólásra: Országgyűlésünk és tanácsaink megbízatása ez év március 19-én lejár. A hátralévő rövid idő miatt ebben a ciklusban több ülésszakot nem tervezünk. Legfelsőbb államhatalmi testületünk, az államhatalom helyi szervei, s az országgyűlési képviselők, a tanácsok tagjai megfeleltek annak a megtisztelő bizalomnak, amellyel népünk négy évvel ezelőtt, a választásokon kitüntette őket: teljesítették az 1967. évi választási programban kitűzött feladataikat. Az országgyűlés által alkotott törvények meghatározó befolyást gyakoroltak szocialista fejlődésünkre, dolgozó népünk életére. Eredményeink egyik fontos forrása volt, hogy szocialista államunk három legfelsőbb szerve, az Elnöki Tanács, a kormány és az országgyűlés ebben a ciklusban is harmonikus, jó viszonyban dolgozott együtt. Munkánkban nagy segítséget jelentett, hogy a sajtó, a rádió, a televízió üléstermünket valóban nyílt politikai fórummá tette s így tevékenységünket az ország egész lakossága figyelemmel kísérhette és ellenőrizte. Eredményeinket csak úgy érhettük el, hogy képviselő- társaim egész tevékenységét áthatotta a választópolgároktól kapott megtisztelő bizalom s az ebből eredő nagyfokú társadalmi felelősség tudata. Munkájukban tükröződött népünk összeforrottsága és erősödő nemzeti egysége. Ez nemcsak abban nyilvánult meg, hogy ebben az ülésteremben társadalmunk minden osztályának és rétegének képviselői jelen vannak, hanem elsősorban abban, hogy ez a testület teljes egyöntetűséggel dolgozott nagy, közös, nemzeti célunkért: a szocialista Magyarország mielőbbi teljes felépítéséért! — Országgyűlésünk tevékenységével teljes összhangban végezte munkáját a csaknem 85 000 tanácstag s velük együtt a lakosok százezrei. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim í Négy esztendő alatt megtett útunk eredményeit felmérve, a pártunk X. kongresszusán kitűzött új és még nagyobb feladatok elé tekintve, bizalommal nézünk a jövőbe. Most, amikor napirendünkkel végeztünk, engedjék meg, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa és kormánya, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, az országgyűlés tisztségviselői és a magam nevében is köszönetét mondjak tisztelt képviT selőtársaimnak, valamint a tanácsok tagjainak odaadó, lelkiismeretes munkájukért, amelyet megbízatásuk egész idején népünk javára, szocialista fejlődésünk, a béke és a haladás szolgálatában végeztek. A Magyar Népköz- társaság országgyűlésé 1967— 1971. évi ciklusának utolsó ülésszakát ezennel berekeszteni. Magyar—csehszlovák mezőgazdasági és élelmiszeripari együttműködés A magyar—csehszlovák mezőgazdasági és élelmiszeripari együttműködési munkabizottság befejezte tárgyalásait. A jegyzőkönyvet szerdán a margitszigeti nagyszállóban írta alá dr. Gergely István mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterhelyettes és dr. Tibor Dogdanovszki, a szlovák mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettese. Az együttműködés során jelentős az agárdi Agrokomp- lex és a csehszlovák Zlate Klasy mezőgazdasági üzemek közötti termelési kooperáció. Ez lehetővé teszi a Magyar- országon kifejlesztett korszerű sertéstenyésztő telepek közös építését és közös anyagokból nagy sorozatú előállítását. 1971-ben a kölcsönös szállítások értéke meghaladja a százmillió forintot, és az öt évre előirányzott kooperáció értéke megközelíti az egymilliárd forintot — Pécsbánya és Pécsújhcgy lakott területeit is bekapcsolják a szemétszállítási hálózatba — döntöttek a Pécsi város! Tanács építési és közlekedési osztályán. Amint a Köztisztasági Vállalatnál elmondották, az intézkedés előreláthatólag május elején lép életbe. A harmadik holdutazás Kedden este kilenc napos távoliét után sikeresen landolt az Apollo 14. a Csendesóceánon, három utasával, akik mintegy 45 kilónyi talajmintát hoztak magukkal a Holdról. Az eddigi küldetések során ennek az űrhajónak az utasai töltötték a leghosszabb időt a Hold felszínén, s ennek során ők tették a leghosszabb sétát is, mind az idő, mind pedig a távolság tekintetében. Az Apollo 14. két utasa a korábbi elődeikhez — az Apollo 11. és 12. űrhajósaihoz képest — tagoltabb, kevésbé sík terepen ereszkedtek le, a Hold Fra Mauro középkori szerzetesről elnevezett térségében. Ezen a te- j rületen régi felszíni képződ- [ mények találhatók, amelyek életkora 4—5 milliárd évre becsülhető; a korábbi minták mintegy 1.3, illetőleg 3 milliárd éves múltra tekintenek vissza — anyaguk ekkor szilárdult meg a Hold felszínén. Ugyanakkor a Fra Mauro térségében viszonylag fiatalabb, a Hold belsejéből ki- türemkedett anyag is található. így tehát a területről származó anyagminták min- I dériképpen érdekes, gazdag | információval szolgálhatnak A tervezett célkitűzés azonban nem valósulhatott meg maradéktalanul. A második holdséta alkalmával az űrhajósoknak vissza kellett fordulni a Cone kráter peremének elérése előtt. Útjuk meredek lejtőn vezetett felfelé, egyre több és nagyobb sziklával borított térségen, s így mind nehezebbé vált a haladás, a most először alkalmazott kétkerekű holdriksát vontató űrhajósok számára. Mindezek ellenére a harmadik holdutazás eredményesen fejeződött be. Erről az útról hoztak először nagyobb — mintegy futball-labda nagyságú — kőzetmintát az űrhajósok. Ennek a holdkompra való szállítását a kétkerekű riksa telte lehetővé. Az ezzel szerzett tapasztalatok alapján készítik el azt a holdjárművet, amelyet feltehetően már az Apollo 15, amely a legjobb esetben az idén júliusban indul — magával visz a Holdra. Ezt már nem az űrhajósok vontatják, hanem motorjai segítségével önállóan közlekedik, sőt. még az űrhajósokat is szállíthatja. Az Apollo 14. kísérlet új vonása volt az is, hogy a holdfelszínen elhelyeztek olyan berendezéseket — úgynevezett geofonokat —, amelyek a kéregben terjedő hanghullámok érzékelésére szolgálnak. Az ilyen berendezések megszokottak a földi ásványi nyersanyagok kutatásában, s mintegy 450—500 méteres felszín alatti mélységig szolgálnak felvilágosítással a talaj szerkezetéről. A geofonok hitelesítésére az űrhajósok 21 töltetet robbantottak a Holdon való tartózkodásuk során. Az igazi munka ezekkel azonban csak most kezdődik: egy hátrahagyott gránátvető lő majd ki — földi parancsra — négy nagyobb erejű rakétatöltetet, különféle távolságokra. Az ezek nyomán a talajban terjedő hanghullámok szolgálnak majd felvilágosítással a mélyebben fekvő rétegek szerkezetéről. E kísérletek jelentősége abban rejlik, hogy segítségükkel válasz nyerhető arra a kérdésre hogy az említett 400—500 méteres felszín alatti mélységben, az adott térségben található-e például i víz, vagy jég. Ennek ige® nagy jelentősége lehet a további expedíciók vízzel és oxigénnel történő ellátása s méginkább a Holdra telepítendő tudományos bázisol ilyenirányú szükséglétéinél! kielégítése szempontjából. A vízből elektromos energif felhasználásával nyerheti oxigén ugyanis biztosíthatja e bázisok személyzeténél oxigénnel történő ellátását sőt, a vízből nyert hidrogér és oxigén rakéták üzemanyagaként is felhasználható A küldetés a kisebb zökkenők ellenére — például í viharos időjárás miatti késés a startban, a dokkolási nehézség, s a második sétE során jelentkezett váratlar probléma, az űrhajósok fáradása, és pulzusuk 60-ról 128- ra történő felemelkedése f séta során — eredményesnél mondható. Az igazi eredmények; í mérések és a hozott mintái beható elemzése nyomár várható esetleges újdonságot természetesen még váratna! magukra, hiszen e munkál hosszabb vizsgálatokat igényelnek. Az sem lebecsülendő eredménye a küldetésnek hogy a siker következményeként sor kerül az Apollo- program folytatására. Sinka József !
