Dunántúli Napló, 1971. február (28. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-02 / 27. szám
6 DUNÁN TOLI NAPLÓ 1971. február 2. Homo ludens Miért játszunk olyan sokat?—Mi a játék szerepe az ember életében? Szóval játszunk. Játszunk a tv-fejtörőknél, meg a bűnügyi filmeknél, amikor a nyomozó helyébe képzelve magunkat próbáljuk megfejteni a „ki a tettes?" szokásos rejtélyét. Játszik az ultizó, sakkozó és labdarúgó, sőt egy kicsit még a művész és tudós is játszik, amikor magáról megfeledkezve alkot. Játszik a szerelmes ember és szerelmes galamb, játszik, aki fúr- farag, bélyeget gyűjt, vagy valamilyen más hobby megszállottja. Még egy' új városképben, a házak váltakozó alakjában. magasságban és elrendezésében is meg lehet figyelmi a formák játékát. Rengeteget játszunk, nem véletlenül mondotta Huizinga holland filozófus, hogy mi homo ludens, tehát játékos emberek vagyunk. Erről a témáról „értekeztünk” dr. Grastyán Endrével, a Pécsi Orvostudományi Egyetem Élettani Intézetének docensével. Bár dr. Grastyán fiziológiai kutatásokkal foglalkozik. szerencsénkre, kevésbé szabadidejében sokat olvasott és töprengett a játék szerepéről — játékból. Az ő gondolatait fejtjük ki alábbi cikkünkben. A szabadság és a játék A játék az szabadság-funkció — mondotta Schiller. Játék csak ott lehet, ahol a szabadság meghatározott funkciója biztosítva van. E mélyértelmű filozófiai gondolat akkor válik érthetőbbé, ha például a játszadozó vadállatokra gondolunk. Mikor játszanak? Leginkább zsenge, illetve kölyök koruk- 1 bsM. SÍ* miért játszadozhatnak? Mert nincs gondjuk a táplálék megszerzésére, éle- ‘ tűk megvédésére. Eteti és megvédi őket az anyjuk. Ha felcseperednek, tehát magukról kell gondoskodniok. minden megváltozik, bár még azután is játszanak időnként. Csak másképp. A gyermek is csak azért játszhat önfeledten, mert semmi gondja sincs a tanuláson kívül. A felnőtt is csak akkor játszhat, ha arra ideje és kedve van. Nem véletlen például, hogy a tudósok és művészek zöme évszázadokon át nemesi származású volt, mert azoknak nem voltak létgondjaik és nem szívta ki erejüket a mindennapos robot. Az is érthető, hogy az olyan szellemes kártyajáték, mint a bridzs, valaha szinte kizárólagosan az arisztokraták játéka volt. A francia szalonok mélyén lebzselő semmittevők nyugodtan szórakozhattak, de az a munkás, aki napi tizenkét órán át robotolt, vagy az a paraszt. aki napkeltétől napnyugtáig a mezőn hajladozott, aligha érzett este kedvet a játékhoz. A parasztok csak vasárnaponként, vagy a hosz- szú téli estéken szórakozhattak. s ennek emlékét őrzik a különböző játékos népszokások. Miért gyötrelmes az unalom? Az emberiség egyik leg- gyilkosabb ellensége az unalom — mondták már többen is. Ha valakit nagyon meg akartak büntetni, akkor arra kényszerítették, hogy unatkozzék. Ilyen „unatkoztató” eszköz volt például a régi börtönökből ismert sötétzárka is. A pszichológusok megfigyelték. hogy az elítéltek valósággal rettegnek a sötétzárkától. A sötétzárka egyenlő a csaknem teljes információ szegénységgel, s hogy ez milyen nagy megterhelést jelent az ember számára, azt már több esetben bebizonyí- toták. Köztük egy kanadai pszichológus csoport is, amely önként vállalkozó egyetemistákkal végzett kísérletet a II. világháború idején. A kísérleti alanyokat egy olyan — egyébként világos — helyiségbe vezették, ahol csak finom, halk zúgás volt hallható, más semmi. Muffot tettek a kezükre, áttetsző tejüvegből készült szemüveg került a szemük elé. Az áttetsző tejüvegen át jól érzékelhették a fényt, de a tárgyak körvonalait már nem. Még a legedzettebb idegzetű hallgatók sem bírták egy napnál tovább, pedig borsos árat fizettek a kísérletben történő részvételért. A legtöbb egyetemista alvással töltötte az első órákat, utána magára maradt a gondolataival. Amint a kísérlet után elmondották, egyre zavartab- bak lettek a gondolataik. Szorongás fogta el őket. hallu- cinációs képzeteik támadtak. Bizarr és rémes eseményeket éltek át, s nem tudták megállapítani, hogy csak képzelődnek. Az elmebetegség tünetei jelentek meg a teljesen épelméjű, makkegészséges fiataloknál, s ha nem engedik ki őket a kísérleti kamrából, elmebeteggé is válnak. A kísérlet, azt bizonyítja, hogy az emberi agy egy "bizonyos mennyiségű értelmes információ nélkül nem tudja fenntartani normális működését. A kísérlet alapján aligha szükséges részletezni, milyen létfontosságú szerepet tölt be az ember életében az unaloműző játék. A szabályok meg a játék A játék alapvető törvénye a szabály. Szabály például, hogy a huszár csak L-alak- ban léphet a sakktáblán, szabály, hogy a labdarúgó nem érintheti kézzel a labdát. Szabály a költő számára a versláb, általában minden művésznél a forma. Szabály a tudós számára a kutatási módszer, a tudományos eredmények közlési formája. Minden játékban a valóság bizonyos elemei jelennek meg. amelyek a szabályok keretén belül jutnak kifejezésre. Aki nem tartja be a szabályokat, avval nem lehet játszani. Egy filozófus szellemes megállapítása szerint előbb meg lehet bocsátani egy hamiskártyásnak, mint annak, aki felrúgja a szabályokat. Az előbb azt mondottuk, hogy bizonyos értelemben még a tudós és művész is játszik alkotás közben. Hogyan fér össze ez a teória a munkáról alkotott felfogásunkkal? A munka céltudatos emberi tevékenység — szoktuk mondani. Hol itt a játék? Mielőtt válaszolnánk a kérdésre, beszéljünk a játék ! egyik alapvető vonásáról! Ez a vonás: az újszerűség. A j sakkjáték például csak azért i maradhatott népszerű, mert a sakktábla 64 kockája és 32 figurája kimeríthetetlenül sok ! variációs lehetőséget kínál. S vajon csak a játékban van I újszerűség? Az alkotó mun- j kában nincs? Nemcsak a j művész meg tudós munkájá- I ban, egy esztergályoséban is, I ha újít, egy asztaloséban is, j ha valami új bútort állít elő. Amint látjuk, a munkában | is „bentfoglaltatik” a játék, 1 mindaddig, amíg nem válik I mechanikussá, amíg sok ben- I ne az újszerűség. Mindenki | persze nem végezhet alkotó munkát, még a legfejlettebb I társadalmi viszonyok között sem tudjuk kiküszöbölni bizonyos munkák mechanikus jellegét. Hasonlítsuk össze például a kapáló asszony munkáját egy olyan szakemberével, aki egy erőmű központi vezérlötermében ül, s csak az a dolga, hogy a műszereket figyelje, s időnként megnyomjon egy gombot. Kétség sem férhet ahhoz, hogy az utóbbi személy sokkal kedvezőbb, emberibb munkakörülmények között dolgozik, s mégis, még a műszerek figyelése, ellenőrzése is mechanikus. Ha mindenütt gépek dolgoznak helyettünk, még akkor is ellenőrizni kell a gépek működését, következésképp bizonyos mechanikus jelleg elkerülhetetlenül megmarad egy seregnyi munkakörnél. Mégsincs pesszimizmusra okunk, hiszen a jövőben, az automatizálással párhuzamosan 6, sőt napi 4 órára csökken a munkaidő. Evvel egy- időben persze jelentkezik egy újabb gond is: mivel töltsük el a felszabaduló időt? Bonyolultabb játékok Ha több lesz a szabad idő, több lesz az olyan ember, aki verset ír, fest, passzióból kutat stb. Nem igaz tehát az a következtetés, hogy a „gépkorszak” megöli a művészeteket. A művészetek igazi felvirágzása csak ezután kezdődik! Több lesz a könyvolvasó, barkácsoló, kiránduló, utazó és világjáró ember is, mint amennyi ma él közöttünk., S több, bonyolultabb játékot ismernek majd az emberek, mint ma ismerünk. Hogy egy példával éljünk: aki kanasztázni tud, annak már egy kicsit unalmas játék a romi, s aki bridzzsel. az már ritkán kanasztázik. Ez a tendencia a jövőben is folytatódik, tömeges méreteket ölt. Magyar László Nagyértékü gyűjteménnyel gazdagodik a pécsi Janus Pannonius Múzeum, tulajdonába kerülnek a híres Zsolnay család védett kerámiái. A Baranya megyei Tanács megállapodott a gjráralapító unokájával. Matya- sovszky-Zsolnay Margittal, hogy az általa őrzött mintegy hatvan, többnyire egyedi darabból. álló muzeális értékű gyűjte- mén37ét a múzeumnak adja el. A kerámiák, a festmények és a Zsolnay Vilmos édesapja által sa- játkezűleg készített bútorokból a Janus Pannonius Múzeum Zsolnay Vilmos- emlékszobát rendez majd be. Gyermekrontás Nyolc és fél évi börtönre ítélték Megdöbbentő bűncselekményt tárgyalt a Pécsi Járásbíróság. A vádlott 35 éves pécsi lakos 12 éves kislányán követett el nemi erőszakot. Az eset alkalmával az anya éppen kórházban volt. Az ittasan hazatérő férfi álmából riasztotta fel a gyereket. Apróbb csínytevései miatt a kislány sok verést kapott, s félve, hogy apja ismét beváltja fenyegetését, nem mert ellenkezni, de jajgatása a szomszédokhoz is áthallatszott. Az elvetemült férfi a későbbiekben sem változtatott magatartásán. A bűncselekményre akkor derült fény, amikor a gyerek — menekülni akarván hazulról — állami gondozásba vételét kérte a hatóságoktól. Az apa azzal védekezett a tárgyaláson, hogy felesége hosszú i évek óta betegeskedett, ugyanakkor rossz szemmel nézte, ha férje idegen nőkkel teremtett kapcsolatot. Elmondása szerint, nem tud uralkodni magán, ha szeszt fogyasztott, így süly- lyedt odáig, hogy saját lányát tette tönkre. A bíróság bűnösnek mondotta ki a nevelése alatt álló személy sérelmére folytatólagosan elkövetett erőszakos nemi közösülésben és 8 év hathónapi szabadságvesztésre ítélte. A színház húzóereje Bérlők, tizen négyezren — Négy tanteremmel és egy pedagógus lakással bővül a kémesi általános iskola. Az új létesítmény kijelölése és helyszíni bejárása az elmúlt héten megtörtént. A hatalmas harmadik: a közönség, a színházban igazán hatalmas Az élő művészetek harmadik sarkkövének — az alkotó és a mű után — a színházban van a legnagyobb hatása. Hatalmassága mellett viszont nehéz szemmel kísérni, ezerfejű cézár. Néha mégis figyelmet kíván, s ennek egyik mennyiségileg mindenképpen pontos módszere a bérlők vizsgálata. Hogyan alakult a bérlők száma a Pécsi Nemzeti Színházban, s mit mond ez a szám? Induljunk ki ebből: 14 ezer Ennyi bérlő van. Ebből hatezer a gyermekszínházba váltott bérletet, nyolcezer pedig felnőtt vagy középiskolás bérlő. Bizonyos megoszlások e szempontból persze érdektelenek, a helyhez kötött, vegyes szelvény avagy esti bérletek aránya csak a rendszeres látogatók időbeosztásáról beszél. Ennél többet, a színház vonzóerejét tanúsítja viszont, hogy 350 falusi ember biztosított magának állandó helyet, vagyis vasárnap délutánonként felül a buszra, vonatra, a saját kocsiba és bekanyarodik Pécsre — a színház kedvéért. De maradjunk a 14 ezernél, mert ez a magas szám a megbízhatóságot jelenti a színház számára. Ha bizonyos arányban nem is jönnek el a bérlők — hiszen a mindennapi élet annyi mindent produkálhat — mégiscsak tömeg ez a 14 ezer néző, amire gazdaságilag számítani lehet. Igaz, különösebben nem növekedett az elmúlt években, de belső változást mutat: például .a szelvénybérletet. Egyre többen vannak az egyéni bérTóth Gyula bádogos és M 1 vízvezetékszerelő” — Weöres Sándor Az éjszaka csodái című versének ez a sora alighanem túlélte már ! a néhai pécsi vízvezetéksze- ! relő csatornáit, csapjait. Nem j minden mesterembernek ada- j tik meg a halhatatlanság, \ Tóth Gyula jó helyen lak- I hatott, a költő gyakran járt | arrafelé. A cégtáblák és feliratok, magánközlemények és plakátok egy idő óta előttem is mágikus jelentőséggel bírnak. Újdonsült pécsi koromban a Jókai téren, már esti fé- j nyék között fedeztem fel ezt J a táblát: „Zajonc Pál óriás”. Az üzlet elég kicsi volt ahhoz, hogy akár egy kisebb fajta góliát is beférjen, de én valami szellemóriásra gondoltam. Reggelre aztán az „i” betű elolvadt, felszívódott. Mentségemre legyen mondva, hogy este „óriási” pincepörkölt és flaskapárbajról jöttem visszafelé a győztes öntudatával. Később rájöttem. hogy mégis vannak óriások ebben a városban. Az erőmű magasfeszültségű távvezetékeinek lábán olvastam ugyanis; rt NE NÉZD SOKAIQ, AZ IDŐ PÉNZ! (( „Vigyázat! Nagyfeszültség. Érintése életveszélyes!” Hát kérem, aki olyan magas, hogy harminc méter magasságban érintgeti a villanydrótot, az már valami. Csakhogy akkor valahova magasabbra kellett volna elhelyezni a táblát, hogy jobban szembetűnjék neki. Mert nekünk, mélynövésű halandóknak nem éri meg olyan magasra felmászni egy kis áramütésért. Akkor inkább konnektorba dugom az ujjamat. Igaz, hogy ez csak kétszázhúsz, de legalább nem esem olyan magasról... Mert mindig megnyilatkozik valamilyen rejtett lényeg még a legegyszerűbb feliratban is. Egy póznára rajz- szöggel kitűzve olvastam: „Bicikli háromkerekű gyereknek eladó”. Ekkor döbbentem rá, hogy a biológia forradalmának időszakát éljük, s illene többet olvasnom 1 ebből a tárgykörből. Olvasnom? Kikísérleteznem. Mert ugyébár. ha valaki elad egy ilyen biciklit, annak már van háromkerekű gyereke. S miért csak neki sikerülhet i ilyesmi? Ne is haragudjanak, hogy nem árulom el, hol volt kitűzve ez a cédula, mert még próbálkozom, s akkor lecsapok a biciklire. Ugyanezen a póznán egy „kétszemélyes fürdőkádat” is kínáltak. Bevallom őszintén, nem érdeklődtem utána, mert nem volt világos, hogy nem j adnak-e vele egy fürdőkádtársbérlőt is. Egyébként szeretném felhívni az illetékesek figyelmét, hogy a Rákóczi út egy bizonyos házába feltehetően gyanús alakok járnak. Én erre a tények alapos elemzése után jöttem rá. Ugyanis ezen a házon kint van, hogy „Esküvői ruhák”. Közvetlenül mellette meg az, hogy „Tolna-Baranya megyei MÉH átvevőhelye”. Szóval, én azt hiszem ide csak házasságszédelgők járnak. Akik annyit használták az esküvői ruhájukat, hogy rögtön I le is adják a MÉH-nek, Tol- j na-Baranya . .. hm, én még j az Interpoinak sem átallnék szólni, mert ugyebár a me- i gyehatáron is átnyúlhatnak I a kapcsolatok. Az épülő posta kerítésén rengeteg plakát van: „A ne- retvai csata”, ez áll rajtuk. Okos ötletnek tartom a Hirdetőtől ezt a megoldást. Ugyanis pillanatnyilag frontállapotok uralkodnak a deszkapalánkon túl. Másrészt, jön j egy külföldi, meglátja, hogy itt folyik a neretvai csata, esze ágába sem jut, hogy felvételeket készítsen egy olyan fontos épületről, mint a posta. Csak egy dolog motoszkál a fejemben: a neretvai csata győzelemmel ért véget, de vajon ezt az építkezést győzzük-e? Persze, aki kedvet kapna a város számos pontján föllelhető feliratok „elemzéséhez”,. melegen ajánlanék egy kis tanácsot, amely a Rét utca egyik házán áll. A bölcs gyerek egy kis ördögöt rajzolt az erkélyre, alája pedig ezt: „Ne nézd sokáig, az idő j pénz!” Marafkó László lök, akik csak 15 százalék kedvezményt kapnak. Ezek maguk jönnek be. nem szervezi őket munkahelyükön senki. Ennek okát kutatva — mégha dicséretesen növekedett is a színház úgynevezett közvetett, vagyis utcai propagandája — mégiscsak a műsorterv vonzóerejére keli gyanakodni, aztán a korábbi évad, vagy évadok előadásainak sikerére, s ez feltétlenül örvendetes. Nagyon hasznos feladatot látnak el persze továbbra is az üzemi munkahelyi közönségszervezők. Ők az eleven figyelmeztetők, a színházat szerető, ám kényelmes, feledékeny emberek helyett gondolkodók. Thália hűséges külső munkatársai. Decemberben ismét komoly jutalmat kaptak közülük azok, akik a legtöbb nézőt, s egyben a kultúrpolitikailag Illyés darabválasztássai hozták be, így Mezőfi János a MÉVi , Dobszai Gyula az 500-as .tanulóintézet, Steinhoffer Károly ugyancsak a MÉV, Gi- mes Lajos az orvosegyetem, Bachler Józsefné a porcelángyár, Puber György a 400 ágyas klinikai tömb és Gyön- gyössy János, a kereskedelmi tanulóiskola szervezője. Kár, hogy a közel 200 közönség- szervezőből csák mintegy 50 tart rendszeres kapcsolatot a színházzal, a többi csak esetenként mozog. Ugyanakkor sok nézőt hoz a „Telt ház akció”, amit elsősorban az Állami Biztosító úgynevezett munkahelyi CSÉB bizottságai szerveznek, s azt jelenti, hogy egy-egy előadásra megveszik az egész színházat. Ezt a módszert az idén kezdték, s már eddig több telt házat eredményezett. A legfontosabb azonban a „közönséghúzó” feladat. Ennek vidéken először az országban a pécsi gyermekszínház volt az alapja, s a lehető legjobb alapja. Hat éve kezdte működését s négyezerről egyenes vonalban hatezerre futott fel a bérlőinek a száma. Megfigyelték: aki általános iskolás korában bérlő volt, az általában középiskolában, sőt, azután is az lesz. A „közönség húzás” tehát világos. Sőt. meghódította a gyermekszínház a falut is, sok helyről rendszeresen járnak be. A szervezésben, a falusi gyerekek színházi kultúrához való szoktatásában a királyegyházi. palotabozsoki, szentlőrinci, bólyi, magyarmecskei, szentlászlói általános iskola jár elől, de a Nemzeti Színház dél-dunántúli hatósugarát igazolja például, hogy Dombóváron 254 kisgyerek váltott bérletet, avagy Nagy- mányok községben 40. Vagyis: az ezerfejű cézárt, ha nehéz is véleményében befolyásolni, azért be kell csalni a színházba. A Pécsi Nemzeti Színház szervezési osztálya, aztán a CSÉB intézmények, a munkahelyi közönségszervezők munkája ezt igazolja. Reméljük, a bérletek egyre növekvő számával. löldcssy Dénes I
