Dunántúli Napló, 1971. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-07 / 32. szám

1971. február 7.

DUNÁNTÚLI NAPLÓ

3

A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság 1970. évi fejlődéséről

(Folytatás az 1. oldalról)

lay ban 50,1 százalékkal) emelkedett. 1970-ben a kedvezőtlen időjárás, valamint a bel- és árvíz okozta károk miatt a termelés mintegy 5 százalékkal elmaradt az előző év kiemelkedően magas színvonalától, főleg az árvíz által sújtott területeken csökkent jelentősen a termelés, aminek következtében az e területeken működő mező- gazdasági üzemek nagymértékű kárt szenvedtek: emiatt az előző évhez képest számos gazdaságban stagnált, illetve csökkent a személyes jövedelem is.

A kedvezőtlen természeti tényezők elsősorban a növénytermelést sújtották. Ennek az ágazatnak a termelése összességében mintegy 12 —15 százalékkal kisebb volt. mint 1969-ben. Az állattenyésztésen belül a szarvasmarha-állomány csökkenése 1970-ben mérséklődött, a sertésállomány pedig az év folyamán jelentősen nőtt. Az állattenyésztés termelésének értéke az előzetes számítások szerint kb. 7 százalékkal meghaladta az 1969. évit. A mezőgazdasági termelés egészének csökkenése mellett a termelés szerkezete az igényeknek megfelelően változott.

A fontosabb növények közül az 1970. évi búza- és rozstermés mintegy háromnegyede volt az előző évi rekordtermésnek. A megtermelt 2,9 millió tonna kenyér- gabona így is elegendő a belföldi szükségletek kielégítésére. A cukorrépatermelés a kenyérgabonánál nagyobb mértékben (kb. 34 százalékkal) maradt el az egy évvel korábbi mennyiségtől. A zöldség- és burgonyatermelés 5 —10 százalékkal, a bor- és gyümölcstermelés 20 százalékkal kevesebb volt az 1969. évinél.

A növénytermelés csökkenése a lakosság ellátásában nem okozott fennakadást. Az alacsonyabb terméseredmények elsősorban az export árualapot csökkentették.

A takarmánynövények közül kukoricából — az előzetes adatok szerint — kb. 4 millió tonna termett, 700 000 tonnával kevesebb, mint 1969- ben, a szálastakarmányok közül a lucerna és vöröshe- re-termés kedvező volt.

A traktorállomány az év közepén kb. 69 000 darab volt. A hektáronkénti műtrágyafelhasználás (szántó-, kert-, szőlő- és gyümölcsös területre számítva) az 1969. évi 125 kg-ról 146 kg-ra emelkedett.

Az állattenyésztés fejlődése 1970. második felében élénkült. A belföldi húsellátás szempontjából különösen fontos sertésállomány az év második felében meghaladta az eddigi legnagyobb év végi állományt: 1970. december 31-én 7,3 millió darab sertés volt az országban, 1,6 millió darabbal több, mint egy évvel korábban.

A szarvasmarha-állomány évek óla tartó csökkenése 1970 második felében mérséklődött: a december 31-i állomány 1911 000 db volt, valamivel kevesebb, mint 1969. december 31-én.

A vágósertés-értékesítés az év második felében megélénkült, ennek folytán 1970-ben lényegében ugyanannyi volt. mint egy évvel korábban. A vágómarha-értékesítés az év utolsó hónapjaiban elérte a múlt évi szintet, az év egészében azonban 7 százalékkal elmaradt attól. A baromfi-értékesítés és -export egyaránt mintegy 30—30 százalékkal. a tojásértékesítés több mint 40 százalékkal nőtt.

összességében a mezőgazdasági üzemek 1970-ben az előző évinél valamivel kevesebb árut adtak el a szocialista iparnak és kereskedelemnek, ami elsősorban a növényi termékek értékesítésének csökkenéséből adódott, a vágóállatok és állati termékek értékesítése meghaladta az 1969. évit.

Az élelmiszeripar termelése 1970-ben 3 százalékkal

haladta meg az előző évi szintet. Az állati termékeket feldolgozó iparágak erőteljesebb fejlődése mellett a növényi termékeket feldolgozó ágazatok termelése mérsékeltebben emelkedett, vagy némileg csökkent.

Szállítás — hírközlés

1970-ben a közlekedési vállalatok 281 millió tonna árut szállítottak, 6 százalékkal többet, mint 1969-ben. A szállítási távolság növekedése következtében az árutonna km-teljesítmény 9 százalékkal nőtt.

1970-ben a közlekedési vállalatoknak a hosszantartó tél, majd az árvíz (a védekezés, azután a helyreállítás) külön nehézséget okozott. A szállítási igényeket a munkaszervezés javításával, a járműállomány korszerűsítésével, a népgazdasági erőforrások koncentrálásával a kritikus időben is jórészt kielégítették. Az őszi csúcs- forgalmat mérsékelte, hogy a növénytermelés 1970-ben nem érte el az 1969. évi szintet.

A vasúti közlekedésben folytatódott a vontatás korszerűsítése. A villamosított vonalak hossza 159 kilométerrel nőtt. 1970-ben a villamos és Diesel vontatás együttes aránya 66 százalék volt. A járműállomány korszerűsítésére a vasút 24 villany-, 36 Diesel-mozdonyt és 3 motorvonatot szerzett be. A vasúti teherkocsi beszerzés 2300 darab volt 1970- ben, több az 1969. évinél, de kevesebb, mint amennyi a kiselejtezett kocsik pótlásához szükséges.

A tehergépkocsi-közlekedés szállítási teljesítményei 1970-ben is gyorsabban nőttek, mint a vasúté.

Az ország személygépkocsi állománya 1970-ben 23 százalékkal emelkedett, s az év végén 236 000 darabot tett ki.

Külkereskedelem — idegenforgalom

1970-ben a külkereskedelmi forgalom élénk volt. Volumenét tekintve a szocialista országokkal, százalékosan a nem szocialista országokkal nőtt nagyobb mértékben a forgalom. Az év folyamán a szocialista országokkal az összes forgalom kétharmad részét bonyolítottuk le.

1970-ben a kivitel értéke 11 százalékkal nagyobb volt, mint 1969-ben. A magas világpiaci árak hatására számottevően fokozódott egyes kohászati termékek exportja. Jelentősen nőtt az alkatrész-kivitel is, nagyrészt a járműprogrammal összefüggő kooperáció keretében. A gép-export 14 százalékkal emelkedett egy év alatt. A korábbi évekhez képest változást jelentett, hogy a nem szocialista országokba több, mint másfélszeresére növeltük a gépkivitelt, bár az exportált gépeknek így is elég kis részét (10 százalékát) értékesítettük ezekben az országokban. Az élelmiszertermékek exportja 1970-ben is tovább nőtt, amit jelentős részben az 1969. évi kedvező növénytermelési eredmények tettek lehetővé. Az 1970. évi vágóállat-kivitel mennyiségben nem érte el a tavalyi szintet, de a magasabb árak folytán a devizabevétel meghaladta az 1969. évit.

Az összes behozatal 1970- ; ben nagy mértékben, 30 százalékkal emelkedett. A termeléshez szükséges anyagok és gépek importja, valamint a lakosság ellátásához szükséges élelmiszerek és fo- ! gyasztási cikkek behozatala : egyaránt jelentősen emelkedett.

A viszonylag nagy élelmiszerimport növekedés (30 százalék) az 1969. évi alacsony állatállomány, ill. a hústermelés csökkenése miatt vált szükségessé. Az állattenyésztés fejlesztése jelentős fehérjetakarmány importot is szükségessé tett. Legnagyobb mértékben a fogyasztási iparcikkek behozatala emelkedett.

1970-ben a behozatal növekedése is és volumene is nagyobb volt, mint a kivitelé, a külkereskedelmi forgalom egyenlege passzívummal zárult.

1970-ben 6 320 000 esetben utaztak külföldiek Magyar- országra, ebből 3 600 000 esetben magyarországi tartózkodás céljából. A látogatók nagyobb része, kb. 90 százaléka a szomszédos szocialista országokból, elsősorban Csehszlovákiából és Jugoszláviából érkezett. A Bulgáriából, Lengyelországból és NDK- ból érkezők száma is meghaladta a 300—300 ezret. A tőkés országok közül legtöbb látogató Ausztriából és az NSZK-ból érkezett. Az Európán kívüli országokból 120 ezren látogatták meg hazánkat, elsősorban az USA-ból és Kanadából.

A magyar állampolgárok 1970-ben egymillió esetben utaztak külföldre, zömében a szomszédos országokba.

I lakosság

anyagi életkörülményei

A harmadik ötéves terv időszakában, különösen 1968 —1969-ben a keresők száma viszonylag gyorsan emelkedett és 1970. év elejére hazánkban magas foglalkoztatottsági szint alakult ki. 1970. folyamán a létszámnövekedés üteme az előző éveknél mérsékeltebb volt. Az egész népgazdaságban a keresők száma nem egészen 1 százalékkal emelkedett, ami a munkások és alkalmazottak számának kb. 2 százalékos növekedéséből és a mező- gazdasági keresők számának kismértékű csökkenéséből adódott.

A munkás-alkalmazotti népesség körében 1970-ben a korábbi éveknél nagyobb mértékben emelkedett a rendszeres havi keresetek összege.

A bér-, a létszám- és a társadalmi juttatások növekedését együttesen tükröző reáljövedelem emelkedése a munkás-alkalmazotti népességnél az elmúlt évben kb.

6—7 százalékot tett ki.

Jelentős mértékben emelkedett a parasztság reáljövedelme is. Nőtt a termelőszövetkezetektől származó bevételek összege. Ebben szerepet játszott az. hogy az 1969. évi kiemelkedő termés egy részét a mezőgazdasági nagyüzemek 1970-ben értékesítették, így különösen az év első felében jelentős mértékben növelték a munkadíj- kifizetéseket. Az 1970. évi gyengébb terméseredményekkel összefüggésben az év második felében a tsz munkadijak kifizetési üteme jelentősen mérséklődött. A tsz munkadíjak növekedésében szerepe volt annak is, hogy a termelőszövetkezetek a rossz termés miatt kieső mezőgazdasági árbevételt kiegészítő tevékenységük fokozásával részben ellensúlyozták. Ugyancsak emelkedett a háztáji termelésből származó jövedelem, amely a parasztság mezőgazdasági eredetű jövedelmének több mint 40 százalékát adja. A háztáji gazdaságok termelésében ugyanis döntő súlya van a sertés- és baromfi - tenyésztésnek, amely az év folyamán jelentősen emelkedett, ugyanakkor a növénytermelés általános csökkenése a háztáji gazdaságokat kisebb mértékben érintette, mivel a növénytermelés aránya itt kisebb, mint a mezőgazdaság egészében. A háztáji gazdaságok termelése az előzetes számítások szerint nagyjából megközelítette az előző évi szintet. Ugyanakkor a felvásárlási áremelések miatt növekedett az árbevétel. Jelentősen nőttek a parasztság társadalombiztosításból eredő bevételei is. A paraszti népesség egy főre jutó reáljövedelme az előzetes számítások szerint 1970-ben mintegy 7—8 százalékkal emelkedett.

A lakosság ellátása 1970- ben javult, a legtöbb vonatkozásban megfelelt az igényeknek és biztosította a fogyasztás növekedését, egyes cikkekből azonban időnként

és helyenként továbbra is hiány volt.

Az egy lakosra jutó fogyasztás 1970-ben országos átlagban 19 000 forintot tett ki, összehasonlítható árakon számolva mintegy 6 százalékkal többet az előző évinél. Ezen belül kb. 2500 forintot képviseltek az ingyenes társadalmi juttatások (egészségügyi, oktatási és kul- ] turális szolgáltatások, gyógyszertérítés, üzemi étkezési hozzájárulás stb.)

Az összes fogyasztáson

belül az élelmiszerek fogyasztása az átlagosnál mérsékeltebben, de így is elég jelentősen, 3—4 százalékkal emelkedett.

A ruházati fogyasztás,

amely az előző években is

meglehetősen gyorsan nőtt. 1970-ben kb. 7 százalékkal emelkedett Az előző évinél valamivel nagyobb volt egyes olcsóbb ruházati termékek kínálata is.

Néhány tartós fogyasztási cikk kiskereskedelmi eladása 1970-ben

Háztartási hűtőszekrény

Motorkerékpár

Személygépkocsi

Rádió, zeneszekrény

Televízió

Magnetofon

Valamelyest javult a szolgáltatásod színvonala is, bár az igények és a rendelkezésre álló kapacitás között ezen a téren változatlanul feszültség van. Elsősorban ebből adódott hogy a lakosság által igénybevett szolgáltatások 1970-ben is kisebb mértékben emelkedtek, mint az áruvásárlások.

1970-ben — előzetes adatok szerint — megközelítően 80 000 lakás épült, lényegesen több, mint az előző évben.

A fogyasztói árak 1970-ben országosan, az év egészét tekintve, kb. 1,2 százalékkal emelkedtek. Az élelmiszerek és élvezeti cikkek közül az állandóan, egész évben vásárolt termékek árszínvonala lényegében nem változott, az idénycikkek ára az év első felében — az 1969-es jó zöldség-gyümölcstermés következtében — alacsonyabb, az év második felében pedig a folyó évi gyengébb terméseredmények folytán magasabb volt az előző év megfelélő időszakánál. Bár az összes élelmiszerek ára éves átlagban nem egészen 1 százalékkal haladta meg az 1969-es szintet. júliusban, augusztusban, amikor a zöldség-gyümölcs áremelkedés nagyon erőteljes volt, a munkások, az alkalmazottak és a nyugdíjasok élelmiszer árindexe 4—5 százalékkal felülmúlta az előző évit.

Az előző két évihez hasonlóan 1970-ben is a ruházati cikkek árszínvonala emelkedett a legnagyobb mértékben: kb. 2.5 százalékkal, ami egyes cikkek ennél sokkal nagyobb áremelkedéséből, más termékek változatlan, esetenként alacsonyabb árából adódott. Az egyéb iparcikkek és a szolgáltatások átlagos árszínvonala 1,5—2 százalékkal haladta meg az 1969 évit, míg a fűtésre, világításra fordított kiadások árszintje egy-két százalékkal csökkent.

A lakosság vásárlásainak növekedése mellett nőtt a lakosság el nem költött pénze is. A takarékbetétállomány összege 1970. év végén 42,1 milliárd forint volt, az év folyamán 7 milliárd forinttal gyarapodott.

1970. végén a nyugdíjasok és járadékosok száma 1453 000 volt, az év folyamán kifizetett nyugdíj ösz- szege kb. 13 milliárd forintot tett ki. Az egy főre jutó átlagos sajátjogú havi nyugdíjösszeg 1024 forintra emelkedett.

1000 db

1969 százalékában

227

119

87

✓

142

37

184

640

138

233

108

79

270

sok

megvalósítási üteme

azonban a tervezettnél las- j súbb volt, néhány 1970-re \ tervezett üzembehelyezés a következő években valósul ! meg. A befejezetlen beruhá- j zások állománya 1970-ben tovább nőtt, és december végén kb. 68—70 milliárd fo- ! rintot tett ki. j

1970-ben emelkedett a me- zőgazdasági beruházásokra j és a lakásépítkezésekre for- j dított összegek aránya. A lakásépítkezések növekedésében szerepe volt annak is, 1 hogy 1970 folyamán a budapesti 3. számú házgyár meg- ' kezdte a termelést. Az ál- \ lami kivitelezésben készült lakások kb. 40 százaléka házgyári lakás volt.

1970-ben kb. 77 milliárd forint értékű beruházást helyeztek üzembe.

Többek között befejeződött a Borsodi Vegyikombinátban a PVC-üzem beruházásainak második üteme, amely évi 31 500 tonna PVC termelését teszi lehetővé, továbbá a Dunai Kőolajipari Vállalat kőolaj-extraháló és kenőolajhidrogénező üzemének építése. A Tiszai Vegyikombinát új polimer üzeme évi 24 000 tonna polietilén granulátum termelését biztosítja.

Ugyancsak elkészült a Magyar Viscosagyár polimerizáló részlege. Az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár Budapesten új szerszám üzemi, székesfehérvári telepén új járműgyártó csarnokkal bővült. Az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Gyár egri üzemében 7,3 millió darab tranzisztor-gyártó kapacitás épült ki. Üzem behelyezték Vácott a Dunai Cement- és Mészművek 4. sz. kemencéjét, amely évi 300 000 tonna cement előállítását teszi lehetővé. A Győri Pamutszövő és Műbőrgyárban új műbőrgyártó csarnok létesült. Jelentősen bővült a Kner Nyomda doboz- és nyomtatványgyártó kapacitása is.

Az év folyamán a mező- gazdaság és az élelmiszer- ipar is új létesítményekkel gyarapodott: Szegeden nagy kapacitású tejüzem, Kecskeméten bortároló, Szekszárdon sertéshizlalda épült. Jelentősen bővült az ország gyümölcstároló kapacitása is.

Népesség, népmozgaiom, egészségügyi és kulturálisellátás

Beruházás

1970-ben — előzetes számítások szerint — a szocialista szektor beruházásainak ősz- szege kb. 87 milliárd forint volt, összehasonlítható árakon 14—15 százalékkal nagyobb az 1969. évinél.

A tervezettnél is nagyobb fejlődés lényegében a vállalati és szövetkezeti pénzforrások gyors bővüléséből adódott. Ennek tudható be, hogy a vállalati beruházások 1970- ben 28 százalékkal meghaladták az előző évi szintet és i 'erdősen, mintegy 20 százalékkal nőtt a szövetkezetek fejlesztési tevékenysége is. Egyes nagyberuházáAz ország népessége 1970. év végén 10 347 000 fő volt, 32 000 fővel több, mint egy évvel korábban.

1970-ben 152 000 gyermek

született, ezer lakosra számítva 14,7. A születési arány magasabb volt, mint 1961— 1967. években, de kismértékben alatta maradt az előző két évinek. A művi vetélések száma, amely 1969-ig állandóan emelkedett — feltehetően a korszerű születésszabályozási módszerek elterjedése következtében — 7 százalékkal kisebb volt, mint ! az előző évben.

1970-ben 120 000 ember

halt meg, az 1000 lakosra jutó halálesetek száma 11,6 volt. A viszonylag magas és

növekvő halálozási arány aszal függ össze, hogy a népesség egyre nagyobb része tartozik az idősebb korcsoportokba. Az év folyamán is emelkedett a rosszindulatú daganatokban meghaltak száma, és a tél végi influenza- járvány következtében többen haltak meg, mint egy évvel korábban. Az 1969. évihez képest 17 százalékkal nőtt a közúti baleset folytán meghaltak száma.

A születési arány mérséklődése és a halálozási arány emelkedése együttesen azt eredményezte, hogy 1970-ben az 1000 lakosra jutó természetes szaporodás (a születések és a halálozások külön- bözete) 3,1 ezrelék volt, alacsonyabb az előző évinél.

1970-ben 96 500 házasságot kötöttek. 1 százalékkal többet, mint 1969-ben. A válások száma (23 000) 5 százalékkal emelkedett.

Az orvosok számának növekedése az év, folyamán folytatódott. 1970 végén 23 500 orvos volt az országban,

10 000 lakosra számítva 23. Emelkedett a körzeti orvosok száma is.

A kórházi ágyak száma 1970-ben ezerrel emelkedett, és az év végén 84 500-at tett ki. 10 000 lakosra 82 kórházi ágy jutott.

A megelőző intézkedések hatására évről évre csökkent az új tbc-s megbetegedések száma. 1970-ben számuk alig tízezret tett ki. Gyakorlatilag megszűnt a diftéria és a járványos gyermekbénulás előfordulása, a Védőoltások hatására jelentősen csökkent a hastífusz, a szamárköhögés és a tetanusz-niegbetegedé- sek száma is.

Az 1970,'71-es oktatási évben kb. 1 800 000-en vesznek részt az általános, a szakmunkásképző. a középiskolai és a felsőfokú oktatásban. Az oktatásban résztvevők száma az előző tanévihez képest 52 000 fővel csökkent. A mérséklődés azért következett be, mert az előző évinél kisebb az általános iskolás korú gyermekek szá- K ma. A középiskolákban és ‘ felsőfokú tanintézetekben többen tanulnak, mint az 1969,'70-es tanévben.

1970/71. tanévben a szakmunkástanulók száma 223 000 volt, ugyanannyi, mint az előző tanévben. A leánytanulók aránya sem változott az előző évihez képest, a szakmunkástanulók közül minden negyedik leány. 1970-ben 66 000 fiatal tett szakmunkásvizsgát; 5 százalékkal több, mint 1969-ben. Különösen a vasipari és az építőipari szakmákban vizsgázónak száma emelkedett.

1970-ben a nappali, esti és levelező tagozatokon 66 000- en fejezték be középiskolai tanulmányaikat, 7000-rel kevesebben, mint egy évvel korábban. A gimnáziumokban 4000-rel, a technikumokban 3000-rel csökkent az érettségizők száma, a szakközépiskolákban ugyanannyian érettségiztek, mint 1969-ben. Az elmúlt évben kb. 18 200-an szereztek felsőfokú oklevelet, 400 fővel többen, mint az előző évben. Az egyetemek esti és levelező tagozatain végzettek száma csökkent.

1970.71 -ben az általános iskolák felső tagozatán a tanulók 90 százaléka, a gimnáziumokban 97 százaléka részesül gyakorlati képzésben. A középfokú oktatáson belül a szakközépiskolába járók arányának növelése elősegíti a korszerűen képzett gyakorlati szakemberek számának emelését.

A színház- és mozilátogatások száma az előző évihez képest lényegében nem változott, az év folyamán színházi előadásokra 5 600 000, mozielőadásokra 80 millió mozijegyet adtak el. A televízió-előfizetők száma 1970. december 31-én 1 770 000

volt, 173 000-rel több, mint egy évvel azelőtt. A műsoridő heti 4 órával emelkedett és kísérleti jelleggel megkezdődött a színes adás.

Budapest, 1971. február 6.

KÖZPONTI

STATISZTIKAI HÍV ATAL