Dunántúli Napló, 1971. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-02 / 27. szám

IMI. február 2. DUNANTÜLI NAPLÓ 3 A kommunisták felelősségével Első az országban I Párttaggyűlés Királyegyházán A Királyegyházi Községi Tanács legnagyobb szobáját fűtötték be ezen a ködös, nyirkos, január végi napon, de bizony még így is eléggé szűkös a hely a há­rom faluból, Sumonyból, Gyöngyfáról és Királyegy­házáról érkezőknek. A negyvenegy párttagból harminchétén jöttek el az összevont taggyűlésre, amelynek témája a közelgő zárszámadás és a vezető­ségválasztás. Családias hangulat A kályhában barátságosan pattog a tűz, a millió és a hangulat is családias. Bizo­nyára a helyszűke is teszi, tény, hogy ha az első sor­ban ülő Magyaros Mária. — a tsz egyik legfiatalabb párt­tagja — kinyújtaná a kezét, könnyen elérhetné vele a pirossal fedett elnöki asztalt, ahol Löcher György, párttit­kár és Végh Tibor, tsz-elnök ülnek egymás mellett. A beszélgetés teljesen ol­dott, inkább baráti. Ez a nyugodt légkör, ezek az in­dulatoktól mentes, higgadt hangok mintegy jelzik, hogy itt ma olyasmiről esik szó, amiben a párttagok egyet­értenek. Végh Tibor, a tsz elnöke tájékoztatójában arról érte­sítette a párttagságot, hogy elkészült a zárszámadási mérleg. Itt Királyegyházán erről elsőként mindig a kommu­nistákat informálják. A sor­rend ez: először a tsz párt- szervezetének csúcsvezetősé­ge szerez róla tudomást, majd a tsz vezetősége és az­tán a párttagság, majd vé­gül a közgyűlés. Ez a fórum itt afféle kis-zárszámadás. Számbaveszik a múlt évi gazdálkodást, véleményt mondanak a tsz vezetőség tavalyi, meg az elmúlt négy évi munkájáról, amelynek tagjai maguk is tsz-tagok s 90 százalékban fizikai dolgo­zók, traktoristák, a kőműves brigád tagjai, szerelők, állat- gondozók. A kommunisták az elnök mondókájához nem sokat fűznek, hiszen már évközben, de főleg, ahogy az év vége közeledett, látni lehetett, hogy a körülményekhez ké­pest jó lesz az eredmény. A nyolcvan százalékot évköz­ben pontosan kifizették. A tagságot most legjobban az érdekli, hogy megkapja-e a 20 százalékos kiegészítő ré­szesedést. Nos, ez is eldőlt, megkapják, sőt 10 százalék nyereségrészesedéssel meg is toldja a szövetkezet. Rendjén mennek a dolgok Az egyik idősebb párttag szólásra jelentkezik. Nem lett volna helyesebb ezt a pénzt letartalékolni? Az el­nök várta ezt a kérdést, ilyen körben ez az aggodalom jo­gos. A helyzet az, hogy 30 százalék nyereséget is fizet­hettek volna, de félmilliót letartalékoltak még a tavalyi tartalékukhoz is alig nyúltak hozzá, így most a biztonsági alapjukon több, mint másfél millió forint van. A 10 szá­zalék nyereség jogos, hisz a tsz még nagyon messze van a legjobbaktól, a 22 ezer fo­rintos átlagjövedelmű „na­gyoktól”. Itt az egy tagra eső jövedelmet a négy év alatt évi 9 ezer forintról kellett feltornászni, s még mindig csak a középmezőnyig zár­kóztak fel. A tagság jól dol­gozott. ezért állnak ma ilyen jól a nehéz, 1970-es év után. Az álattenyésztés jól jövedel­mezett, és a segédüzem is, az építőbrigád behozta pluszban azt a pénzkiesést, amit az időjárás elvitt a növényter­mesztésből A tsz alapító tagja a MECSEKTEJ társu­lásnak, első év, hogy ez is komolyabb nyereséggel zárt, onnan is kapnak pénzt. Egyszóval a dolgok jól ala­kultak, ..nem futottak el” a beruházásokkal sem, csak amennyi anyagi erejükből tellett, kiemelt tsz révén föld­jeik vízrendezése folyamat­ban van, ezt 100 százalékban az állam vállalja magára. Fejlesztési alapjukat inkább gépberuházásokra fordítják. Már most januárban megvet­tek egy sor erő- és munka­gépet, elköltötték az e célra félretett pénz 40 százalékát. Az ősszel befejezték az őszi mélyszántást, betakarították a kukoricát, vetéseik jók. el­ső év, hogy átlag 3 mázsa műtrágyát tudtak földjeikre szórni. Meg van tehát ala­pozva az 1971-es év, — nem úgy, mint tavaly, amikor na­gyon elcsúsztak az őszi mun­kákkal. Közös uevezőn A párttagságnak nincs el­lenvetése, úgy érzik, és ki is mondják, hogy a gazdasági dolgokat jól elrendezte a ve­zetőség. Ami meg a válasz­tást illeti — mert azt egybe­kötik a zárszámadással — erről sem sokat beszélnek. Az egyik párttag szót kér és azt mondja, véleménye sze­rint nem kell változtatni ezen a vezetőségen, így együtt jól csinálták ezt a négy évet, a külközségek is csatlakoztak ehhez, személy szerint sincs kifogásuk senki ellen. A sumonyiak értékelik leginkább a mostani vezető­ség működése alatt bekövet­kezett változásokat. A kis sumonyi tsz-t fojtogatta a víz, osztani nem igen tud­tak, az egy tagra eső jövede­lem egyesüléskor 7 500 forint volt, most meg a duplája. Beszédes szám ez. meg az is. hogy az akkori 12 millióról négy év alatt 28 millió fo­rintra emelkedett a tsz tisz­ta vagyona, adósságuk pedig semmi, s a hitel terhük is minimális. Gyöngyfán sem volt sokkal rózsásabb 1967- ben a helyzet, zúgtak is a királyegyháziak, hogy kikkel kell összeházasodniok. Ma már hírből sincsenek ilyen viták, időközben a sumonyi határt —, mert ott kezdték, ahol a legnagyobb volt a baj — vízmentesítették, s a su­monyi búza meg kukorica- termés elérte a királyegyhá­zait Tudják azt a párttagok, hogy ehhez a fejlődéshez lel­kes és egynyelven beszélő vezetőség kellett. S ez a ve­zetőség minden nagyobb döntés előtt kikérte a kom­munisták véleményét, sosem döntött a kollektíva nélkül. Egyetlen javaslat hangzott el, bővítsék ki két fővel a ve­zetőséget, három falura ke­vés a 13 ember, tizenöt kö­zött mégis jobban megoszlik a gond. ök javasolták azt is, hogy a nőbizottság elnöke kerüljön be a vezetőségbe, hogy ki lesz, arról majd a tagok döntenek a közgyűlé­sen. l’evékeny eszmecsere volt Túl csendes és békés volt ez a taggyűlés ahhoz, hogy látványos riport kerekedhes­sék belőle. Nem csaptak ösz- sze nagy indulatok, nem vol­tak izgalmas véleménykü­lönbségek. Az ember mégsem érzi hiányát a bátor szóki­mondásnak, meg lehet azt érezni, ha a közömbösség, vagy a dac fékezi a nyelve­ket. vagy pedig ha az igaz egyetértés teszi szűkszavúvá a kommunisták egymás kö­zötti eszmecseréjét. Király- egyházán kimondták a szót, de az a szó egyezett, s ez megnyugtató a tsz jövőjére nézve. — Rné — Szakosztályt alakítanak a női autósok Nem új dolog: a nők egé­szen másképp vezetnek gép­kocsit, mint a férfiak, alka­tukból adódóan is mások a problémáik, másképpen rea­gálnak egy-egy adott hely­zetben . .. Egyes rosszmájú férfi gépkocsivezetők szerint ezt az utakon is észre lehet venni, — de nem ez a lé­nyeg. A Magyar Autóklub pécsi szervezetének női autó­vezetői elhatározták, hogy függetlenítik magukat a fér­fiaktól, — külön női szak­osztályt alakítanak az Autó­klub keretén belül. Az alakuló ülést, — amely­re minden gépkocsizást ked­velő hölgyvezetőt — vidék­ről is szívesen várnak — feb­ruár 19-én, Zsuzsanna nap­ján (!) délután öt órakor tartják az Autókulb pécsi szervezetének Citrom utcai helyiségében. Ha sikerre tud­ják vinni elhatározásukat, a pécsi lesz az első vidéki női szakosztály. Nyomtatványhiáuy miatt Lassan halad Pécsett a lakásfelmérés Lakbérközlés április 30-íjí — Legutóbb is kél hétig , álltunk a felméréssel és csak most folytathatjuk, mert csü­törtökön sikerült végre újabb ötezer darab nyomtatványt j szerezni — tájékoztatott dr. , Palotás Géza, a Pécsi Ingat­lankezelő Vállalat igazgatási osztályának vezetője, amikor a lakásfelmérések jelenlegi helyzetéről érdeklődtünk. Az új lakbérek megállapí­tásához alapadatokat nyújtó felmérés november közepén indult meg Pécsett és az ak­kori ütemezés szerint január végéig a 19 ezer lakás mint­egy 60 százalékával végezni kellett volna. A január 25-i adatok szerint a házkezel 6- ségek megbízottai 8671 bérle­ményt kerestek fel. A lema­radás oka: kezdettől fogva nem volt kielégítő a nyom­tatványellátás. A felméréshez szükséges sokszorosított íve­ket Budapestről kapják, t az utánpótlás a jelek sze­rint nem éppen zökkenő- mentes. — A nyomtatványhiány vi­szont bizonyára nem befolyá­solja a lakásfelmérések be­fejezési határidejét. — Valóban nem. Március 81-ig be kell fejeznünk ezt a munkát és ehhez továbbra is számítunk a lakosság messzemenő támogatására. — Mi a további menet­rend? — Április 30-ig folyamato­san meg kell áll lapítani és a lakossággal is közölni kell az új lakbéreket, mert a május és a június hónapban az esetleges reklamációkat is el kell intézni. A lakbérközlés­sel együtt kapja meg a la­kosság azokat a nyomtatvá­nyokat is, amelyeken a mun­káltatótól kérni kell a lak­bérhozzájárulást. Ehhez is központi nyomtatványellátás lesz; reméljük, a mostaninál kevesebb problémával. — A lakbérek megállapí­tása megkezdődött-e már? — Ezt csalt az új jogsza­bályok megjelenése után kezdhetjük meg. A számítá­sok alapja az a szabályren­delet lesz, amit a Városi Ta­nács vb alkot majd a lakbér- övezetekről. Ezt is meg kell várnunk. — Az eddigi felmérések gazdagítoiták-e a PIK-et a la­kásokkal kapcsolatban újabb tapasztalatokkal, ismeretek­kel? — Csupán a mellékhelyisé­gek méreteivel. A jelenlegi lakbérekhez ugyanis csalt a lakóhelyiségek alapterületé­nek ismeretére volt szükség. — Hallottunk olyan, a fel­mérés során kapott tájékoz­tatásról, hogy a bérlő által végzett lakáskorszerűsítést, például saját költségen vásá­rolt gázkonvektor, vagy olqj- kályha értékét-le lehet lakni. Így van ez? — Félreértésről van szó ..Lelakásról” ugyanis szó sincs. Viszont a bérlő a Bi­zományi Áruház útján fel­ajánlhatja megvételre a fűtő- készüléket és akkor mi az érvényben lévő szabályok szerint megvásároljuk. — Az egyéb, meg nem vá­sárolható korszerűsítések, pl. gázfűtés bevezetése hogyan érvényesül az új lakbérben? — A gázfűtés a komfor­tosság egyik tényezője, au ilyen lakás a legmagasabb lakbérkategóriába esik. ked­vezményre azonban nincs lehetőség. — Eszerint a korszerűsítés hátrányt jeleni? — Amennyiben hátrányos a bérlőnek, hogy nem kell szenet hordania ... Tény, hogy ezen sok vita volt, de végülis ilyen értelmű döntés született. H.I. Levél a szerkesztőséghez Segítséget kérünk S omogy és Vasas község egyesítése akkoriban nagy port vert fel. A megegezés, mint már ilyenkor szokás, mégis csak létrejött. Később megszüntették az önálló tanácsot és a községet Pécshez csatolták. Bár akkor még kevesen ismerték fel, ezzel olyan előnyökhöz jutott a község, mint az autóbusz közlekedés, módot nyújtott a tsz-ek összevoná­sára is. Mire fordítják a község fejlesztési adót Ennek ellenére még ma is sok vitára ad okot a község­fejlesztés címén fizetett adó. Ugyanis sokan úgy gondol­ják, hogy ezt nem Vasason használják fel. Egy-két ada­tot felsorolnák ennek tisztá­zására. 1945-től 1967-ig Va­sas I. kerület fejlesztésére 7 335 000 forint, Vasas II. ke­rületben 14 600 000 forint ke­rült felhasználásra. Az utolsó három év alatt 9 200 000 fo­rintot kaptunk, többet mint Vasas I-re fordított összeg 22 év alatt. Mindkét kerület­ben 1970-ig 31 135 000 forint jutott a fejlesztésre. Néhány létesítmény nem szerepel a közölt adatokban, például Va­sas II. kerületben az ABC áruház, 2,5 millió forint. A községfejlesztés címén befi­zetett adó Vasason kb. 200 000 forint évente, 25 év alatt ez 5 millió forint. A Pécsi Porcelángyár kerámia műhelyében a Győri Vendég­látó Vállalat megrendelésére egy pince-borozó és étterem számára készítenek különböző pirogránit használati és dísz­tárgyakat. A mintegy 250 ezer forint értékű figurákat, asztali és fali gyertyatartókat, vázákat, hűtömozsarakat, süteményes­tálakat és hamutartókat, valamint az étterem teraszára készülő 25 kerámia asztalt és 100 ülőkét március vegére szállítják le a megrendelőnek. A képen: majdan az éttermet díszítő hatalmas kakason és a harcos figurán dolgozik Fürtös György cs Deák József Foto: Erb János Persze, a vár06 gyorsütemű fejlődésétől azért jócskán el­maradtunk, ezért nagyobb fi­gyelmet érdemelne a község. Az utolsó évben megépített Budai várni autóbusz állomás legalább olyan vihart kavart, mint az egyesítések. Az I. kerületben lezajló viharos ta­nácsülések nem tudták meg­akadályozni a megépítését. Hasznosságáról ma sem va­gyunk meggyőződve, elfogad­ható magyarázatot még senki 6em adott előnyéről. De ha már megvan, nem értjük, miért nem lehet a csatlako­zást jobban megszervezni, az átszállásnál az utasoknak miért kell össze-vissza fut­kosniuk, közben hol dühö­sebb, hol óvatosabb szitkokat szórnak a pályaudvar létre­hozóira. Azóta sem láttuk őket Egy másik problémánk ugyancsak a közlekedés pro­filjába tartozik. A vasasa be­kötőút az 1920-as években épült. A régi forgalmi igé­nyek alapján valamivel ké­sőbb építettek mellé gyalog­járót terméskőből, ami jelen­leg olyan göröngyös, hogy azon járni balesetveszélyes. Egyszóval mindenki kikerüli. A bekötőút forgalma nagy, csak a buszok áthaladását fi­gyelembe véve 7 percenként, ha a személy- és teherforgal­mat is számítjuk, 4 percen­ként halad át egy jármű az útvonalon. A gyalogjáró hasz­nálhatatlansága miatt a la­kosság az úttest közepén köz­lekedik. A hegyeltről lefolyó víz hordaléka megtölti az út melletti árkokat, így a sár az úttestre folyik, mossa az út­padkát és az utat is. A se­besen közlekedő járművek lefröcskölik a járókelőket, ezek az udvarokban keresnek menedéket. Két autóbusz alig fér el az úttesten. Az árok tisztántartása a meglévő kö­rülmények között minimális követelmény. Ebben az ügy­ben eljártam a KPM Közúti Igazgatóságánál. 1968-tól le­velezésben vagyok a KPM Közúti Főosztályával. Két al­kalommal személyesen is jártam ott. Utolsó levelemre azt a választ kaptam, hogy utasították a KPM pécsi igaz­gatóságát az árok tisztítására, a határidőt 1970. november 30-ában szabták meg. Ami igaz, az igaz, felvonultak és kb. 100—150 méteres szakaszt ki is tisztítottak, azóta sem láttuk őket. Vasas Pécs peremkerülete, szerintem fejlesztésére érde­mes volna nagyobb lehetősé­get biztosítani. Sok családi ház épült önerőből, épülne több is, ha kulturális viszo­nyait kissé jobban segítenék. (Korszerű világítás, gyalog­járó, törpe vízmű stb.) A bel­városba nem költözhet min­denki. A város szívó hatását a keleti rész, Vasas felé is kellene irányítani, a kormány helyes politikája szerint a városból kiszoruló gazdasági létesítményeket szívesen fo­gadnánk. Viszonyaink válto­zása sokban segítené a bá­nyaüzemek köré telepíteni az ott dolgozókat. Enyhítene a létszámhelyzeten. Egy szimpatikus terv Állandó Bizottságunk na­gyobb önállósága érdekében is szeretnénk szót emelni az említett példák alapján. Na­gyon sok olyan probléma van a 6200 fős település lakóinál, ami sürgős elintézést sürget. S van is egy szimpatikus tervünk, amely lakosságunk állandó beszédtémája. és hosszú idő óta az érdeklődés középpontjában áll. A Me­cseki Szénbányák megrende­lése révén mélyítettek egy fúrást, ami szénkutatás célját szolgálta. Munka közben ha- rántoltak egy vízadó réteget, amiből jelentős vízmennyiség tört fel. Elzárása előtt kb. 600 liter/perc hozamú, für­désre alkalmas melegvíz volt. A lakosság és a fiataljaink lelkes támogatását élvezné, ha megvalósíthatnánk egy strandfürdőt. A lakosság tár­sadalmi munkája alapján, az üzemek, a tanács, a tsz ösz- szefogása révén megvalósít­hatónak látjuk. Egynéhány helyen eljártunk e cél érde­kében és kedvező fogadtatás­ra találtunk. Szeretnénk se­gítséget kérni a vasasi prob­lémák támogatására. Keresztúri György tanácstag. Épületasztalos, nyílászáró szerkezetek, belső berendezések készítését és burkoló munkákat rövid határidővel, bármilyen mennyiségben vállalunk. SELLYE ÉS VIDÉKE ÉPÍTŐ KTSZ. AGROKÉMIA SZÖVETKEZET SELLYE, MALOM UTCA 1. SZÁM bérmunkát vállal ME 250—01 TÍPUSÉ UNIVERZÁLIS MARÓGÉPRE. Nagysorozatú bérmunkát előnyben részesítünk. Telefon: Sellye 85. Ügyintéző: Tóth.

Next

/
Thumbnails
Contents