Dunántúli Napló, 1971. február (28. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-27 / 49. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Ara: M fillér Dunántúlt napló XXVIII. évfolyam, 49. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1911. február 27., szombat A nyelvtudásról Egy meg egy az egy ... Ezt a képletet, sajnos, mi találtuk fel és mi tettük ismertté a külföldi országokban. Elindult a magyar igazgató, üzletszerző, hogy informálódjon, piacot találjon, valami igazán modernet vásároljon, de miután a magyaron kívül egy kukkot sem tudott" más nyelven, vitt magával egy tolmácsot is. A meghívás egy főre szólt ugyan, de hát mit lehetett tenni, ha az egyik kiküldött — a jól ismert vicc szavaival élve. —, csak ,Jrt”, a másik meg csak „olvasott”.., Sok kellemetlenség, s még több félreértés, elhibázott döntés származott már abból, hogy külföldet járó szakembereink egy jelentős része nem bír idegen nyelveket. Különösen a fiatal műszakiak között kevés az idegen nyelveket jól beszélők száma, pedig éppen ez a műszaki réteg igényli intenzíven a külföld megismerésének lehetőségét. Az MTESZ az elmúlt esztendőben kétezer mérnököt, technikust keresett meg kérdőíveivel. Az alapkérdés: milyen nyelvet beszél ön, illetve milyen továbbtanulási lehetőségeket igényel? — többszáz megkérdezettet teljesen hidegen hagyott: még csak nem is válaszoltak. De a beérkezett ivekben sem volt sok öröm: a kétezer műszakiból csak 216 tud valamilyen nyelvet. A magyarázat? Az iskolák még mindig gyatra alapot adnak, sőt nemegyszer ahelyett, hogy megszerettetnék az idegen nyelvet, elriasztják tőle a tanulót A legutóbbi években rendszeresített nyelvszakos általános és középiskolai osztályok talán majd változtatnak ezen, de az egyetemekre még mindig a tehetetlenség jellemző. Az elmélyült nyelv- tanulásra, illetve tanításra már nem jut idő. Sokáig állóvíz volt az. idegen nyelvek tanításának és tanulásának területe, ma már nem az, a mozgás azonban mindmáig aggasztóan lassú. Tanfolyamok már vannak, ösztönzők azonban szinte sehol. Nyelvtanfolyamot szervez a TIT, a szakszervezet, sőt helyenként a KISZ is, de hogy ki mennyit profitál e tanfolyamokból, azt már jobb nem firtatni. Félbeszakadt tanfolyamok, pár emberre zsugorodó turnusok — ez a pillanatnyi helyzet jellemzője. s még valami: nagy-nagy elnézés. A kapuk egyre szélesebbre nyílnak, vár bennünket a nagyvilág. A kitekintés már régóta nemcsak lehetőség, de alapvető érdekünk is. Nemzeti jövedelmünk nagyobbik hányada a külkereskedelem csatornáin folyik be; termékeink zömében külföldi alapanyagok vannak. Az export nem elegáns mellékes, hanem egész életünket determináló tényező, éppen ezért mindennél fontosabb, hogy — a szó legszorosabb értelmében — szót értsünk külföldi partnereinkkel., Szigorú követelmények, tanfolyamok, s megfelelő ösztönzők — erre van most szükség. Ha valaki ért az esztergagéphez, azt megfizetjük. Ha valaki ért az információk rendszerezéséhez — kiemelten fizetjük, de annak, aki idegen nyelveket beszél, s felbecsülhetetlen értékű információkat hoz, vagy hozhatna, legjobb esetben is csak egy-két száz forint pluszt juttatunk. Takarékoskodunk. Pedig nyilvánvaló, hogy nem az okos és művelt emberek méltó megfizetése az igazán drága dolog... Békés Sándor Közlemény a Kormány és a SZOT vezetőinek tanácskozásáról Az ösztönzés jobban kapcsolódjék az elvégzett munkához Emelni kell az elmaradott kategóriák fizetését A szakszervezetek sürgetik az indokolatlan áremelések elleni fellépést A hazafias erők győzelmei Dél-Laoszban Tizenötezer saigoni katona harapófogóban A kormány és a SZOT vezetői február 26-án, pénteken tartott ülésükön megállapították, hogy az év első két hónapjában tovább erősödtek azok a kedvező folyamatok, amelyek már a múlt évben is megmutatkoztak. A népgazdaságban erősödött a tervszerűség, javult az áruk minősége, nőtt az export és a munka termelékenysége is kedvezőbben alakult, mint az elmúlt években. Az 1970-es gazdasági eredmények azt' mutatják, hogy a1 dolgozók, a munkásemberek odaadóbb, 1 jobb munkával igyekeztek pótolni az árvíz okozta károkat, növelni a nemzeti jövedelmet Ebben a munkában különösen jó példát mutattak a szocialista brigádok. A tárgyalások során a szakszervezetek képviselői szóvá tették, hogy — bár 1970-ben az előző évekhez viszonyítva volt némi javulás — a vállalatoknál mégsem alakult kielégítően a szociális és kulturális intézmények fejlesztése. Ennek fő okát abban látják, hogy az üzemek vezetői még mindig nem fordítanak elég gondot a munkakörülmények, a szociális és a kulturális viszonyok javítására. A kormány vezetői az észrevételekkel egyetértettek, és a szakszervezetekkel közösen keresik a célravezető megoldásokat A IV. ötéves tervvel öesz- hangbán a SZOT vezetői ismertették elképzeléseiket, javaslataikat az 1971-es évben végrehajtandó életszínvonal-emelést célzó Intézkedésekről. A cél az, hogy az egy főre eső reálbér 2,5— 3, az egy főre jutó reáljövedelem 5—5,5 százalékkal növekedjék. Alapvető feladatnak tartják, hogy az ipari munkások bére a tervezettnek megfelelően alakuljon. Ezen belül különös gondot kell fordítani arra, hogy az ösztönzés az eddiginél jobban kapcsolódjék az elvégzett munkához, a több és jobb munkát végző dolgozók jövedelme az átlagnál jobban növekedjék. A kormány vezetői e törekvésekkel egyetértettek. A kormány és a SZOT képviselői megegyeztek abban, hogy az 1970. évi gazdasági eredmények teljes ismeretében emelni kell néhány, az utóbbi években az átlagtól elmaradt kategóriában dolgozó réteg fizetését. A megbeszélésen az a vélemény alakult ki, hogy a legsürgősebb, lehetőleg még ez évben végrehajtandó, intézkedés az alsó- és középfokú iskolában tanító pedagógusok, egyes orvosegészségügyi területen dolgozók, gyógyszerészek fizetésének emelése. A szakszervezeti mozgalom . vezetői kifejezték azt a meggyőződésüket, hogy az életszínvonal további emelésével kapcsolatos elképzeléseket akkor lehet megvalósítani, ha a fogyasztói árak is a tervezettnek megfelelően alakulnak. A tapasztalatok azt igazolják, hogy a fogyasztói árak alakulása nem mindig és nem mindenben történik a célkitűzéseknek megfelelően. A szakszervezetek már nem egyszer kifejtetté' véleményüket és most újra hangsúlyozzák, hogy nem vitatják az árak változtatásának szükségességét. Egyetértenek azzal a gyakorlattal is, hogy a kormány által elhatározott és engedélyezett árváltoztatások esetén vagy más árak csökkentek, vagy a jövedelmek növekedtek. Az ilyen közgazdaságilag indokolt árintézkedésekkel, amelyek általában nem csökkentették a dolgozók életszínvonalát,' és a termelés egészségesebb szerkezetének kialakítása, a termelés és fogyasztás jobb •összhangjának biztosítása érdekében váltak szükségessé, a szakszervezetek előzetes megvitatása után egyetértettek. Más a helyzet egyes iparágak és üzemek által elhatározott, szabad áras kategóriába tartozó áruk árainak — az esetek egy részében indokatlan -- változtatásánál. Az ilyefi áremeléseknek általában nincs ellentétele es ezért növelik a dolgozók megélhetési költségeit. Ilyen áremelkedések voltak az elmúlt időszakban is lábbeliknél, egyes textilipari és más könnyűipari termékeknél. A szakszervezeteknek az a véleményük, hogy a kormány és szervei határozottan lépjenek fel, hogy az utóbbi időben elharapózott ilyen jellegű áremelkedéseket megakadályozzák. A vásárló, a fogyasztó megérti, ha jobb minőségű, szebb kivitelű cikkeket kap, annak magasabb az ára. Nem érti meg azonban, hogy ugyanannak a cikknek változatlan minőségben miért emelkedik az ára. A szakszervezetek és a dolgozók is jól tudják, hogy az árak alakulását nagyon sok közgazdasági tényező befolyásolja. Azt is tudják azonban, hogy a szocialista viszonyok között a fogyasztó* ár az életszínvonal alakulásának egyik döntő eleme. Ennélfogva az értékarányos árak kialakítását — amire törekszünk — csak hosszabb távon, a mindenkori politikai és kereseti viszonyok figyelembevételével lehet és szabad eszközölni. A szakszervezetek«a kormánynak megfontolásra ajánlják, hogy a jövőben másként minősüljön azon vállalati körben felhasználható nyereség, ahol a jobb és hatékonyabb munkával értek el nagyobb eredményt és másként, ahol indokolatlan áremelkedéssel. Ahol nyilvánvaló, hogy üzérkedő, spekulációs jelleggel történt áremelés, az illetékes állami szervek bátrabban éljenek a gazdasági bírság eszközével. A kormány vezetői szóvá tették," hogy a gazdaságosabb, a hatékonyabb termelést komoly mértékben gátolja a dolgozók gyakori munkahely- j változtatása. A kormánynak j nem áll szándékában a Mun- I ka Törvénykönyve előírásai- < nak megváltoztatását java- j solni, mert véleménye sae- ; tint a régi adminisztratív j kötöttségek visszaállítása j csak átmeneti eredményeket ; hozna, egészében pedig el- » lentétes lenne a demokratiz- : mus szélesítésére, a dolgozók ; növekvő öntudatára épülő 1 politikánkkal. Az új ötéves tervvel őssz- j hangban és a párt X. kong- j resszusának szellemében a kormány tett egy sor intézkedést, amelyeknek összhatásukban e téren is eredménnyel kell jámiok. A kormány képviselői kérték a szakszervezeteket, hogy ezeknek az intézkedéseknek a célját sokrétűen magyarázzák meg a dolgozóknak, es aj maguk sajátos eszközeivel is segítsék megszüntetni a nemkívánatos jelenségeket A szakszervezetek az észrevétellel egyetértettek és mint ahogy eddig, a jövőben is vállalják az ez(Fólytatút a 2. oldalon) Saigoni katonai körökben is beismerték, hogy a Dél- Laoszban harcoló dél-vietnami ejtőernyősök feladták a 31-es magaslatot. E körök tájékoztatásából kitűnik, hogy a laoszi hazafias erők teljesen felmorzsolták a 450 fős saigoni ejtőernyős zászlóaljat, a magaslat védelmét ellátó alakulatot, mégpedig annak ellenére, hogy támogatására az amerikai légierő 75 vadászbombázóját vezényelték ki, amelyek huszonegy órán keresztül bombázták a hazafias erők támadó alakulatait. Egy AP-tudósító úgy értesült, hogy a 31-es magaslaton berendezett támaszpontot a hazafias erők végül is kézitusában foglalták el. Déd-Laoszban összesen mintegy tizenötezer saigoni katona szigetel ődött el a külvilágtól. Helyzetükön nem segít az sem, hogy rendelkezésükre áll az amerikai légierő biztosította utánpótlás. A terepet nem ismerik, támaszpontjaiktól messze vannak, s mint utóbbi kiderült, a laoszi invázió első néhány napjának gyors előrehaladása csupán csalétek volt. A francia hírügynökség hanoi tudósítója tájékozott körökben úgy értesült, hogy a Dél-Laosz- ban tartózkodó saigoni intervenciós alakulatok már meg is kezdték visszavonulásukat. Khe Sanh-ban mindenesetre „újabb intézkedésig” beszüntették az újságírók részére szervezett laoszi helikopteres „kirándulásokat”. A laoszi népi felszabadító hadsereg főparancsnokságának kiegészítő közleménye szerint B—52-es amerikai repülőgépek február 13—15-én több szőnyegbombázást hajtottak végre Sam Thong és Long Cheng térségében, valamint Xieng Khouang tartomány déli területei ellen. A nehézbombázók vadászbombázók kíséretében Thaiföld területéről szálltak fel. Hanoiban pénteken hoztak nyilvánosságra azt a nyilatkozatot, amelyet a Laoszi Hazafias Front központi bizottsága adott ki Nixon amerikai elnök legutóbbi sajtó- értekezletével kapcsolatban. E nyilatkozat erélyesen elítéli az indokínai háború újabb eszkalálásának igazolására tett kísérletet. A laoszi nép és fegyveres erői — mutat rá a nyilatkozat — eltökélték, hogy méltó választ adnak az agresszoroknak és döntő csapást mérnek rájuk. Nixon fenyegetései és újabb katonai kalandjai sem gyengíthetik meg a laoszi, a vietnami és a khmer nép harcát — hangsúlyozza a nyilatkozat, amely követeli a laoszi hadműveletek beszüntetését, az Indokínában állomásozó amerikai csapatok kivonását Mint. a barcsi híd Elkészüllek e tanulmánytervek 1973: Drávaszabolcs is átkelőhely Hírt adtunk már róla, hogy kormányközi megállapodás született a drávaszabolcsi híd újraépítésére, ezt követően megalakult a vegyesbizottság, a KPM Közúti Főigazgatóságának és a jugoszláviai közúti szervek képviselőinek részvételével. A bizottságban közreműködő szakemberek kidolgozták a híd félti jdonsággal lep! meg fogyasztóit a Pécsi Dohánygyár. „Duna” névvel űj dupla-filteres cigaretta gyártását tervezi. Ehhez az NSZK-bői vásároltak gépet. Az automatával dupla filtert helyeznek a hüvely végére. Ez — Irimi Sándor igazgató tájékoztatója szerint — a dohányosok fokozott egészségvédelmét szolgálja. Dupla-filteres cigaretta készítésével hazánkban csak Pécsett kísérleteznek. Az egyelőre „Duna” fantázianevet viselő cigarettát a Budapesti Nemzetközi Vásáros hozzák forgalomba. építési munkálatainak részleteit. A mi feladatunk a híd alépítményének tervezése és megépítése, mig a jugoszlá- voké a íelszerkézet tervezése illetve beépítése. Magyar- országot a kivitelezési költségek egyharmada terheli, a kétharmadot Jugoszlávia vállalta magára. Legfrissebb értesüléseink szerint a tervezés — az UVATERV kapta a megbízatást — jó ütemben halad, a rajzasztalokon már elkészültek a tanulmánytervek és e napokban hozzáfogtak a kivitelezési tervek megalkotásához is. A tájékoztatás alapján az új híd hasonló lesz a barcsihoz és építését előreláthatóan 1972 nyarán kezdik meg. A forgalomnak 1973 végére adják át. A háború során felrobbantott híd vasúti és közúti volt. Az új csak közúti lesz, ám létesítésénél számításba veszik a várható nagy forgalmat. A magyar szakaszon a csatlakozó út korszerűsítésére rövidesen sor kerül. Ennek tervein is dolgoznak már. A Pécs és Harkány közötti út meghosszabbításában lévő — jelenleg elhanyagolt — nyolc kilométeres útszakaszt korszerűsítik, Harkány belterületén csatornázással együtt és kiefnelt útszegélyek között építik meg. Harkány és az épülő híd' közötti szakasz pedig néhol új nyomvonalon halad majd. Udvar és Barcs közötti viszonylag hosszú távon ez lesz az egyetlen híd, amelynek különösen Harkány közelsége ad nagy jelentőségei.
