Dunántúli Napló, 1971. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-04 / 29. szám

< 1971. február i. DUNÄNTÜLI NAPLÓ Milliós perek a bíróság előtt Tíz olyan per szerepel a Pécsi Megyei Bíróságnál és a járás- bíróságon jelenleg, amelyekben a felperesek több százezer, sőt millió forint értékben indítottak keresetet. Legtöbbjük a jcnező- gazdasággal függ össze. Erről beszélgettünk dr. Tomszer Fe­renccel, a Megyéi Bíróság elnök- helyettesével és dr. Pakucs Je­nővel, a Megyei Bíróság tanács­vezető bírójával. — Tíz jelentős per — így talán soknak tűnik — mond­ja Tomszer elvtárs. — A tsz- ek, állami gazdaságok százá­val kötik a különböző szer­ződéseket, s ha ezt a több száz szerződést veszem ala­pul, a tíz Per nem sok. Még­is érdemes róluk beszélni egyrészt, mert egy-egy per esetében több százezer forint­ról van szó, másrészt a le­szűrhető tanulságok újabb peres eljárásokat előzhetnek meg. — A gazdálkodó szerveze­tek tevékenységét nagymér­tékben befolyásolja az anya­gi érdekeltség. Általában mi­lyen szerződéseket kötnek a tsz-ek és a gazdálkodó egy­ségek? Dr. Tomszer Ferenc: — Legáltalánosabb: a tsz- ek megrendelnek bizonyos anyagokat a termelésük foly­tatására, mint például mű­trágyát, gépeket. Később az­tán a gazdaságukban időköz­ben esetleg bekövetkező kü­lönböző okok miatt a meg­rendelt árukat nem tudják kifizetni. Ezek az úgyneve­zett behajtási perek. — Kérem, szíveskedjenek illusztrálni ezt a most folyó peres eljárások egyikével. Dr. Pakucs Jenő: — A drávaszabolcsi tsz­szel szemben 350 ezer, a ko- vácshidaival 500 ezer forint követelést érvényesített a B. m. Mezőgazdasági Ellátó Vál­lalat. A Megyei Bíróság nem­csak a felperes által igényelt összeg megfizetésére kötelez­te az alpereseket, hanem je­lentős összegű kamatot és il­letékét is fizetniük kellett. Dr. Tomszer Ferenc: — A másik típusba tartoz­nak az úgynevezett kooperá­ciós perek. Ebben a vonat­kozásban figyelmet érdemel a vasasi Jószerencsét Tsz és a Volán 12-es Vállalat által kötött szerződés. A közös vál­lalkozás szerint a tsz terüle­tén lévő homokbánya ho­mokjának kitermelésére a Volán Vállalkozott. A szerző­dés szerint minden munkát a Volán végez el, értékesíti a kibányászott homokot és a tsz-nek havi 45 ezer forin­tot fizet. Igenám, de a ho­mok — mint kiderült — nem adja azt a minőséget, amit az építőipar igényel. Így a 10 évre kötött szerződéstől a Volán szabadulni szeretne. A tsz viszont ragaszkodik a szerződéshez és követeli a havi 45 ezer forintot. Most a bíróság előtt vitatkoznak, hogy a szerződést fel lehet-e bontani. Felbontás esetén a tsz-nek van-e igénye kárté­rítésre? Dr. Pakucs Jenő: A mezőgazdasági termék­értékesítési szerződésekre vo­natkozó rendelkezések meg­határozzák, hogy kik köthet­nek egymással ilyen szerző­dést, s csak a saját maga ál­tal termelt terméknek jövő­beni leszállítására köthető ilyen szerződés. Például: a Szegedi Rostkikészítő Válla­lat, hogy a saját termelő­üzemeinek termelését bizto­sítsa, a tsz-ekkel szerződést kötött kender termelésére. Ehhez a vetőmagot a válla­lat biztosítja. A tsz-ek elő­nyösnek látják a termelést. A vállalat azonban az előírt minőségű vetőmagot nem biztosította, a tsz pedig az agrotechnikai feltételek be­tartása mellett sem képes a terméseredményt hozni. A megtermelt termék nem meg­felelő minőségű. Ezek a pe­rek a vállalat részéről szer­ződésben biztosított mennyi­ség leszállítására és a vető­mag árának behajtására, a tsz-ek részéről pedig az el­maradt haszon megtérítésére indulnak. Eldöntendő, hogy a vetőmag megfelelő volt-e a tsz az' agrotechnikai elő­írásokat betartotta-e vagy sem, mert ettől függ ugyan­is egyik, vagv másik peres fél jogszerű, illetve jogsze­rűtlen igénye. Dr. Tomszer Ferenc: — Baranyában több per indult a Szegedi Rostkikészí­tő Vállalat ellen, valameny- nyien egymillió Ft körüli ösz- szegben kártérítés iránt pe­relték a vállalatot. A rostki­készítő olasz, illetve jugosz­láv cégtől szerezte be a ken­dervetőmagot és bocsátotta a tsz-ek rendelkezésére. A. du- naszekcsői tsz-nél például a kenderkóró a kikelést köve­tően már 5—6 hét múlva ki­virágzóit, szokatlanul korán indult meg a magképződés és a szokásosnál jóval kisebb szárat képzett. Kisebb ter­mést hozott, az 1969. évi 46 mázsás holdankénti átlag he­lyett csak 21 mázsát. Ez is egymillió forintos per. Ha­sonló okok miatt pereli az egyházasharaszti Jóbarát Tsz is. A Szegedi Rostkikészítő Vállalat védekezése folytán a külföldi cégeket szavatos- ként perbe hívta és így ezek­ben a perekben — valószí­nűleg — külföldi cégek is szerepelni fognak. Dr. Pakucs Jenő: — Tsz tsz ellen: a pellér- di tsz indított pert a kozár- mislenyi Damjanich Tsz el­len 665 ezer forint kártérítés iránt. A pellérdi Üj Barázda Tsz ugyanis tenyész-szülőpá- rokat bocsátott a Damjanich Tsz rendelkezésére azzal a kikötéssel, hogy a megtermelt tojásokat a pellérdi tsz-nek adja el. A Damjanich Tsz ezt nem teljesítette és ezért a pellérdi tsz ebből eredő kárát megtéríteni tartozik. — Milyen tanulságokat szűrhetünk le ezekből a pe­rekből? Dr. Tomszer Ferenc: — A tsz-ek az utóbbi évek­ben jelentősen megerősödtek, nőtt a terméseredményük, szervezettebbé váltak, erősö­dött a vezetésük. A beszél­getésünk során szóba hozott esetek azonban azt bizonyít­ják, hogy kötnek még jelen­tős szerződéseket, amelyek teljesítésének nincs meg a reális lehetősége. Van, ami­kor anyagi erejüket becsülik túl, vagy amikor a teljesítés­hez nem biztosítják a tárgyi és a személyi feltételeket. A véméndi tsz például ötmillió tojásra kötött termékértéke­sítési szerződést a Kaposvári Húskombináttal, de nem vol­tak meg a lehetőségei ennek a nagy mennyiségű termék­nek az előállítására. Így mindössze kb. 3 és fél millió tojást termelt, azonban eb­ből is csak egymilliót szállí­tott le szerződő partnerének, két és fél milliót szabadpia­con vagy egyéb úton értéke­sített. Más példáink viszont arra utalnak, hogy eseten­ként a szövetkezetekkel kap­csolatba lépő vállalatok nem voltak elég gondosak. — Végezetül ismételten utalok arra. hogy a felsorolt néhány eset a mezőgazdasági termeléssel összefüggő, a sok­ezer jól teljesített szerződé­sekhez viszonyítva csak egy kis rész, mégis alkalmas ar­ra, hogy ráirányítsa a figyel­met a mezőgazdasági szerző­dések gondosan, megfontol­tan történő kötésének, a szerződések teljesítésében pe­dig a felek teljes együttmű­ködésének a szükségességé­re. A bírói ítélet a szerződés- szegőt anyagi hátránnyal sújthatja ugyan, de a kiesett terményt nem pótolhatja. Garay Ferenc Harmincmilliárd forintot költünk a negyedik ötéves terv időszakában a vasút fej­lesztésére —, jelentette be dr. Mészáros Károly közlekedés- és postaügyi miniszterhelyet­tes, a MÁV vezérigazgatója, a MÁV igazgatóságok veze­tőinek szerdán Szombathe­lyen megtartott tanácskozá­sán. Az elektronika küszö­bén álló. automatizálódó, mű­szakilag erőteljesen fejlődő vasút 151 000 munkásának teljesen megváltozik a tevé­kenysége. A IV. ötéves terv végére 90—95 százalékban Diesel- és villamos vonta­tással bonyolítják le a for­galmat. A nagyobb csomó­pontokon Diesel vontatási telepekké alakítják át a fű­tőházakat. Nagyszabású re­konstrukció van folyamatban a vasúti járműjavító ipar­ban is. A törzshálózat legnagyobb részén és a mellékvonalak j | égj hányadán korszerű biz- • tosító berendezéseket szerel- ! nek fel. A mellékvonalakon új motorvonatok indításával javítják a személyszállítást. ' Építőipari konzultáció Gazdálkodási előirányzatok 1971-re, feladatok a IV. öt­éves tervre, az új kollektív szerződések felvetette prob­lémák tárgyalása — ezek voltak napirendi pontjai an­nak a konzultációnak, me­lyet a Baranya megyei Ál­lami Építőipari Vállalatnál tartott az Építésügyi és Vá­rosfejlesztési Minisztérium négy megye — Baranya, Tol­na, Somogy és Zala — va­lamint az ÉPTEK és a Pécsi Tervező Vállalat részvételé­vel. A délelőtt tíz órakor kez­dődő konzultáció első napi­rendi pontjának vitája ve­tette fel a legtöbb problé­mát. Főleg, a gazdasági sza­bályozók várható hatása, a munkaerő és a szállítás, a bérszínvonal alakulása és a technikai fejlesztés lehetősé­gei, s mindennek a kapaci­tásnövelésre irányuló hatása váltott ki élénk vitát. A másik két napirendi pont részletes megbeszélésére dél­után került sor. Tizenhétezer dolgozó képviseletében Tanácskoznak a KPVDSZ küldöttközgyűlésén Ma — csütörtökön — dél­előtt fél 9 órakor Pécsett a Pannónia szálló nagytermé­ben összeül a KPVDSZ kü1 döttgyűlése, megvitatja az elmúlt négy év munkáját és megjelöli a feladatokat. A kétszázhúsz küldött már előre megkapta a KPVDSZ ; megyei bizottságának írásos I jelentését. A beszámoló rész- ! letesen tájékoztatja a küldöt­teket a szakmához tartozó ágazatok fejlődéséről, rögzíti a III. ötéves tervben meg­valósított programot. Megállapította, hogy a szo­cialista brigádmozgalomban versenyző munkacsapatok száma: 469. a nők számará­nya magasabb mint a férfia­ké, 3500, az 5013-ból. Olyan boltokban, üzletekben, ahol nincs meg a feltétele a bri­gádszervezésnek, ott a „Ki­váló bolt” cím elnyerését tűzték célul Eredményes a tanulók közötti verseny *s. A szakma utánpótlás váloga­tottja több országos verse­nyen előkelő helyezést ért el, ami a szakmunkásképzés, az' oktatás magas színvonalát igazolja. A fogyasztói érdekvédelem­mel foglalkozva a beszámoló leszögezi: „A szakma jóhír­neve, a becsülettel dolgozó nagy többség védelmében rendet kell teremteni, mert csak így lehet elejét venni a kereskedelmi dolgozókat ele­ve elmarasztaló előítéletek­nek, a méltánytalan általá­nosításnak.” A mai fórum kedvező alkalom arra. hogy küldöttek fellépjenek a súly- csonkítók. az árdrágítók, a rossz számolók, s azok _-llen, akik becsapják a vásárlókat. Vitára ad lehetőséget a be­számoló egyik statisztikai ki­mutatása. mely az átlagkere­setek megoszlását tartalmaz­za. A KPVDSZ érdekvédelmi feladatkörében félévenként méri a dolgozók személyi jö­vedelmének alakulását. A plénum elé terjesztett tábla-: zatból kiderül, hogy a nők keresete nem azonos,- elma­rad a férfiakétól. A 900 fo­rintig (alsó határ) • keresők között 67 a férfiak száma, a nőké 474. Az átlagkeresetek növekedésével változik a kép. Az 1601 forinttól az 1900 forintig terjedő kereseti ha­tárok között a férfiak szá­ma: 539, a nőké pedig 1660. Kilencven férfi keresete meg­haladja az 5000 forintot, ezt az összeget már csupán 5 nő éri el. A példák arra mutat­nak, hogy a KPVDSZ terü­letén a nők érdekvédelmé­vel, bérezésével többet kell foglalkozni és a nők vezető tisztségbe állítása, számará­nyuk növelése a közeljövő feladata. A napokban költöznek A boldogság neve: A/5 Új élet tizennyolc év után Több ezren „hajtottak Még a nyáron, a Szigeti út környékének egyik épülő házában beszélgettem a fes­tővel. — Tudja mi a hobbym, — kérdezte, — ahogy dolgozom, berendezem a lakásokat. Már vagy százat is berendeztem, a konyhától a fürdőszobáig. Elképzelem, hogy milyen szí­nűre festeném a falakat, ho­vá kerülne a szekrény meg a rekamié, sokszor még azt is. hogy a nagy virágállvány melyik sarokban kapna helyet. Van egy tervem is, az ablak köré szerelhető virágállvány­ról, valamikor majd olyant szeretnék... A száz lakást is „beren­dező” festő az építőipari vál­lalat dolgozója, albérletben lakik. A suszternek nincs cipője, a szabónak ruhája ... * A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat az elmúlt esztendőben 1274 lakást adott át Pécsett a Városi Tanács­nak, — 90-nel többet a ter­vezettnél. Mondani sem kell, mennyire jól jött még ez, a lakásra váró ezrek sze­mében oly jelentéktelennek tűnő plusz is. A többlet nemcsak a vá­rosnak volt „ajándék”, ter­mészetesen azok is részesül­tek belőle, akiknek elsőfokon köszönhető a 90 terven fe­lüli lakás: az Építőipari Vál­lalat dolgozói: „Ellenérték­ként” a Pécs városi Tanács­tól megkapták 45 lakás első bérlő kijelölési jogát, ami kevésbé hivatalos nyelven annyit jelent, hogy 45 vál­lalati dolgozó lakásproblémá­ját tudják megoldani. Nem volt könnyű válasz­tani, jogos igények messze megelőzik a lehetőségeket. Társadalmi bizottságot hoz­tak létre, a vállalat vezetői, szakszervezet, a párt és a KISZ képviselőiből, s ők együtt döntöttek arról, — mérlegelve a szociális körül­ményeket, a vállalatnál el­töltött időt, a pályázó mun­káját, és még egy sor más körülményt —, hogy kik köl­tözhetnek a most elkészült A/5 jelű épületbe, az urán­városba, szemben a tejüzem­mel. * Tákos János 1948 óta dol­gozik az építőiparban. A napokban kapta kézhez a pa­pírt: az A/5-ben egy két szobás szövetkezeti lakás tu­lajdonosa. — Éppen 18 éve várunk rá, — mondja Tákos János. Az anyósékkal laktunk együtt, egyetlen szobánk volt. egy összkomfortosnak éppen nem nevezhető lakás ban. — Család? — Egy gyerek. 17 éves, harmadikos gimnazista. Ezek után igencsak nagy naívság lenne megkérdezni tőle, örül-e a 18 éve várt saját otthonnak? — Kicsit fura most új életet kezdeni, ennyi idős korban. Mert egy új lakás, új élet. Anyagilag is. Még be sem költöztünk, már 43 ezer forinttal lettem köny- nyebb. Ott hova vettünk vol­na bútort? — Mondjam a szebbiket? Akkor úgy fogalmazok, hogy az én lakásom, ahol eddig éltem, a Málomi úton, ko­rábban a mélyépítők irodája volt, abból alakították át, már ahogy lehetett. Ha az igazságra kíváncsi, azt mon­dom barakk, ha az épület származására, akkor azt, hogy istálló. — Mióta élt ott? 1964 januárjától. Két gye­rekkel, egyik ötödikes, a má­sik hatodikos. Négyen, a némi jóindulattal szoba- konyhásnak mondható la­kásban. Persze közös fürdő­szobával, mint a honvédség­nél. Télen rendszerint szét­fagyott a vízvezeték, olyan­kor a fürdőkádban kellett tartalékolni az ivóvizet. — Mondjam még? — Köszönöm. Több ezer építőmunkás „hajtott egy évig” 45 család „újkori honfoglalásáért”. — Mindenki egy kicsit a saját­jáért is ... (d. konya) Nyolc méteres betonfal védi a begytől Pécs legdrágább utcája A szakemberek szerint rossz helyre került annak­idején a Mecsek oldalán kanyargó Péter utca. Egyik oldalon csúszásve­szélyes lejtő, a másik ré­szén pedig omlásveszélyes meredek rész határolja az amúgyis szűk. — helyen­ként csak 2,5 méter szé­les — utcát. A környék beépült, szép házak, vil­lák, többszintes épületek szegélyezik az utat. Le­bontásuk szóba se kerül­het. így egyetlen megol­dás maradt: korszerűsí­teni, biztonságossá tenni a mintegy fél kilométer­nyi hosszú útszakaszt. A költséges munkát a közelmúltban kezdte meg a Baranya megyei Magas- és Mélyépítő Vállalat. Költséges ez a beruházás, 10 millió forintba kerül. Igv, ha majd elkészül, a Péter utca lesz városunk legdrágább utcája. A köz­lekedésre alkalmas terü­let a járdával együtt 6 méter lesz, s az utat 8, illetve 4 méter magas be­tonfalak védik a hegytől. A zsaluzás most folyik, s szinte percenként érkez­nek a cementtel, termés­kővel, folyami kaviccsal megrakott teherautók. A munkálatokhoz ugyanis csak cementből 30 vagon- nyira van szükség. Az utca szélesítésével, a tám­falak építésével egyidejű­leg a Péter utoa közmű­vesítésére, csapadék- és szennyvíz elvezető csator­na. gázvezeték és külön­böző kábelek lefektetésére is sor kerül. A munka- és egészségvéde­lem szintén jelentős helyet kap mind az írásos, mind a. sz6> beli előterjesztésben. Nem­csak a régi, elavult boltok­ban, üzletekben. intézmé­nyekben rosszak a munkakö­rülmények, sok hiba van az újonnan épült boltoknál is. Nincs fűtés, rossz a szellőzés, vagy nem működik á lift. Évek óta megoldatlan gond a kiszereletlen áruk magas súlyhatára. Számos olyan árucikk van, ami 50—100 ki­lós göngyölegben érkezik az üzletekbe. A raktárból a pulthoz a nőknek kell cipel­niük. Segíteni csak kisgépek, targoncák beszerzésével le­het. Természetesen a beszámoló foglalkozik a kollektív szer­ződések megkötésével, majd folyamatos ellenőrzésével, a balesetelhárítással, egészség- védelemmel és a dolgozók műveltségi és kulturális szín­vonalának fejlődésével. A mai küldöttértekezletre készített határozati javaslat körvonalazza a IV. ötéves tervben megvalósításra váró feladatokat is. iÜltii A halaimat - vdolgoznak a Péter utcában A vasúi az elektronika küszöbén

Next

/
Thumbnails
Contents