Dunántúli Napló, 1971. február (28. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-24 / 46. szám
6 DUNANTÜLI NAPLÓ 1971. február 24. K 0ZBAZDAS16I Mikroökonómia A gazdasági hatékonyság helyzete Baranya megye iparában Aki figyelemmel kísérte a X. pártkongresszus beszámolóit és vitáját, tapasztalhatta, hogy milyen gyakran esett szó a gazdasági hatékonyság kérdéséről. De napjainkban, a közgazdasági szakirodalomban is, sokat olvashatunk erről a problémáról, amelynek időszerűségét bizonyítja, hogy a gazdasági szakemberek évente ismétlődő vitafóruma — az idén Egerben sorrakerülő — Közgazdász Vándorgyűlés is ezt választotta témájának. Tévedés volna, ha ezek után azt gondolnánk, hogy valamilyen „divatos” eszme- áramlat elterjedésének vagyunk a tanúi. A probléma nagyon is reális dolog, amely közvetlen összefüggésben van gazdasági fejlődésünk jelenlegi intenzív szakaszával, amely elképzelhetetlen hatékonyság nélkül. A hatékonyság tartalma általában ismert fogalom: az elért gazdasági eredmény és az erre történt ráfordítások összevetésének hányadosa. A gazdasági elemzésben eddig használt hatékonysági mutatók azonban többségükben az egyes erőforrások igény- bevételéhez viszonyították az elért eredményt. Ilyenek például a munka termelékenységét jellemző mutatók (1 főre, 1 órára jutó termelés), az eszközarányos nyereség, a bérarányos nyereség alakulását jellemző indexek stb. Ezeknek a mutatóknak az a fogyatékosságuk, hogy csupán a hatékonyság egy-egy oldalát képesek jellemezni, de nem mutatják a társadalmi munka valamennyi fajtájának együttes hatékonyságát. Ezen a problémán kíván segíteni a Gazdaságkutató Intézet által kimunkált és több oldalról is gondosan megvizsgált ú. n. komplex hatékonysági mutató, amely az elért összes jövedelmet a lekötött eszközök és a felhasznált élőmunka mérlegelt ösz- szegéhez viszonyítja. A mutató képlete: Komplex hatékonyság tiszta .jövedelem eszközérték S %-a + bérköltség 25u, a-a Ez a mutató tulajdonképpen azt jelzi, hogyan vj- szonylik valamelyik gazdálkodó egység (vagy ágazat) ténylegesen realizált tisztajövedelme az általa igénybevett alapvető forrásoktól elvárt minimális hozadékhoz. Ahol a mutató 1-nél nagyobb, ott az erőforrások tényleges hozadéka nagyobb a minimumnál, ahol í-nél kisebb, ott ezt nem éri el. Ebből adódóan minél hatékonyabb a vizsgált ágazat, vagy vállalat, annál magasabb a mutató értéke. (Szükséges azonban megjegyezni, hogy a belföldi árarányok áz értéktől való eltérésük esetén befolyásolják a mutató realitását.) Az utóbbi időben több kísérlet történt arra nézve, hogy az előbbiekben ismertetett komplex mutató segítségével egyes ágazatok vagy gyártmányok hatékonyságát felmérjék. Az eddigiekben főként népgazdasági szinten alkalmazott elemzések után, első ízben területi vonatkozású — méghozzá Baranya megye gazdaságát érintő — hatékonysági vizsgálat is ké- j szült. A tanulmányt a Gazdaság- I kutató Intézet irányításával ] a KSH megyei Igazgatósága állította össze, amelynek keretében az egyes ágazatok (ipar, mezőgazdaság stb.) hatékonysági színvonalának helyzetét az 1968—69-es éveket figyelembe véve megyei szinten elemzi és hasonlítja össze. A tanulmány elkészítésének egyik célja az volt. hogy ráirányítsa a figyelmet erre a fontos kérdésre és elsősorban azok a társadalmi, állami testületek kapjanak átfogó tájékoztatást a gazdasági hatékonyság megyei helyzetéről, ameljrek irányító funkcióik révén megfelelő befolyást tudnak gyakorolni a gazdálkodó szervekre. Ismeretes, hogy mind gyakrabban adódnak olyan esetek, amikor véleményt kell formálni egyes gazdasági ágazatokról, egységekről, állást kell foglalni ezek j fejlesztési, kérdéseiben, érté- | kelni kell a vállalati tévé- | kenységet és azok hatékonyságát. Ehhez a tevékenységhez a tanulmány elemzései, megállapításai, amelyek számos új ' jelenségre hívják fel a fi- j gyeimet, sok segítséget adnak. Ami a lényeget — a gaz- J Aasági hatékonyságot — ille- ' ti, korábbi ismereteinkkel szemben kellemetlen tényként kell tudomásul venni, hogy a megye iparának komplex hatékonysági mutatója az alábbi adatok szerint rosszabb az országosnál: Tisztajövedelem az eszközlekötési és bér járulékokhoz mérten: Az iparban Baranya E. országosan megyében 1968 1969 1,70 1,72 0.87 1,01 Az okokat vizsgálva első helyen a megye egyoldalú iparszerkezetét kell megemlíteni. Közismert, hogy megyénk ipari karakterét a bányászat — elsősorban a szénbányászat — határozza meg. A létszámarányokat figyelembe véve, a szénbányászat súlya országosan 6 százalékot, Baranya megyében 37 százalékot tesz ki. Ezzel szemben azok az iparágak, amelyek korszerűségük folytán magas hatékonyságúak, mint például a gépipar, műszeripar, vegyipar stb. megyénk ipari struktúráján belül elenyésző hányadot képviselnek. Mindemellett például a Mecseki Szénbányák gazdasági hatékonysága a szakmán belül országosan a legmagasabb. Hasonlóan jobb a helyzet az átlagosnál a villamosenergia ipar, fűrész és lemezipar, valamint a tartósítóipar megyénkben működő üzemeiben. Félrevezetnénk azonban a közvéleményt, ha csak a szerkezeti megoszlásban keresnénk a problémákat. Ismeretes az is, hogy az elemzés időszakát képező években — 1988—1969-ben — rendkívül kedvezőtlenül — az országos átlag alatt — alakult a megye ipari üzemeiben .a munka termelékenysége. Ennek körülményeiről akkoriban a Dunántúli Napló áltál kezdeményezett sajtóvitában is bőven esett szó. Nyilvánvaló, hogy az élőpiunka nem kielégítő hatékonysága a munkaintenzitás és munkamorál ismert fogyatékosságai is negatív módon befolyásolták a vállalatok eredményeit. Hasonló problémákat okozott az is, hogy a műszaki | fejlesztés üteme és színvo- I nala elmaradt a követeimé- j nyéktől. Üzemeinkben még j sok az elavult, korszerűtlen termelőberendezés. Mi sem ! bizonyítja ezt jobban, mint ! az eszközállomány elhaszná- ! lódásának mutatója, amely , a 61 százalékos országos i aránnyal szemben megyénk ipari vállalatainál 1969-ben 69 százalékos volt. De a meglévő kapacitás kihasználásával sem lehetünk mindig megelégedve. Még többhe- lyütt előfordul, hogy egy- műszakban üzemelnek gépek, berendezések, amelyek ugyancsak rontják a hatékonyságot. A szóban lévő elemzés felszínre hozta a veszteséges vállalatok problémáit is — köztük azokat, amelyeknél az állami dotációk, szubvenciók a veszteséget elfedik, továbbá az olyan ellentmondásokat, hogy átmenetileg előfordulhatott a korábbinál kevesebb termelés mellett is változatlan vagy éppen magasabb nyereség. A problémák egyike-má- sika azonban nem közelíthető meg csupán egyetlen — a komplex hatékonyság mutatójával. Ugyanis a felmérésnek voltak olyan következtetései is, amelyek első hallásra szinte elfogadhatatlannak tűnnek, például a jobban gépesített — koncentrált üzemeink közül néhánynak a hatékonysága a számítások szerint alacsonyabb, mint az ugyanilyen szakmában tevékenykedő, többnyire kézimunkára alapozott, gyengén gépesített kisipari szövetkezeteké, helyiipari vállalatoké. Nyilvánvaló, hogy itt további részletes elemzésre, különböző más számításokkal való megközelítésre van szükség. Azonban a jobban gépesített üzemek alacsonyabb hatékonysága mögött is a már említett problémák: a termelőberendezések nem kielégítő kihasználása, a termelékenység stagnálása stb. húzódnak meg. Másfelől ez a körülmény bizonyítéka annak, .hogy a műszaki fejlesztés, gépesítés ma még viszonylag „drága”, az élőmunka pedig viszonylag „olcsó”. Ezt látszik igazolni az a sokat bírált, helytelen vállalati gyakorlat is, mely a termelés növelésének eszközei között nem a gépesítést, a technikai haladást teszi az első helyre, hanem a munka-, erő számszerű növelését. Az elemzés ^adatainak felsorolása, a tények megállaMechanizmus a gyárkapun belül Interjú dr. Varga Sándorral, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanárával pitása önmagában nem elegendő. Szükséges, hogy a további részletesebb vizsgálatok kezdeményezése mellett a megye politikai, állami vezetése a gazdaságfejlesztési tevékenység keretében olyan feladatokat tűzzön ki, amelyek a megoldás irányába hatnak. A Megyei Pártbizottság mellett működő Gazdaságpolitikai Bizottság ezt az igényt figyelembe véve tárgyalta meg a közelmúltban a felmérésről készült tanulmányt, javasolva néhány olyan intézkedést. amelyek elősegíthetik a hatékonyság javulását. Ilyen intézkedések közé sorolhatjuk például: — az iparszerkezefi arányok megváltoztatását, a kor- | szerű, dinamikusan fejlő- | dő ágazatok előtérbe he- { lyezését, — a gazdaságos, versenyképes, exportra is alkalmas cikkek termelésének bő- ! vítéset, — a beruházások eldöntésé- j nél a gazdaságosság és hatékonyság alapján való j sorrend kialakítását, — a mezőgazdaság területén a koncentrált, szakosított termelés előtérbe helyezését, — a vezetés színvonalának növelését, a tervező munka javítását, — a vállalati tartalékok feltárását, a belső mechanizmus tökéletesítését (üzemszervezés, technológia javítása) stb. Az előzőekben felsoroltak többségükben helyet kaptak a Magyei Pártbizottság által már megtárgyalt és elfogadott IV. ötéves terv megyei fejlesztési koncepcióiban. Mások viszont, mint például a jelenleginél hatékonyabb iparszerkezet kialakítása hosszabb időszakot igénylő feladat. A konkrét intézkedések mellett azonban szükséges az is, hogy gondolkodásmódunkban, szemléletünkben a hatékonyság kérdése megfelelő helyet kapjon. Dr. Nagy József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára Mi történt a világgazdaságbon? Európai mentőakció a Ralis Royce-ért Az utóbbi hónapban Európában, de az óceánon túl is kétségtelenül a Rolls Royee- ügy kavart fel legnagyobb port. Mint ismeretes, február 4-én fizetésképtelenné vált a brit ipar büszkesége, a világ egyik legpatinasabb autó- és repülögépmotorgyára, amely luxusgépkocsijaival tette híressé a nevét. A fizetésképtelenség fő oka, hogy a cég alábecsülte az amerikai Lockheed vállalat megrendelésére készített repülőgéphajtómű kutatási és fejlesztési költségeit. A költségek ugrásszerű emelkedése már a múlt év őszén azt eredményezte, hogy a vállalat. 48 millió fontos veszteséget szenvedett. Az ügy legújabb fejleménye: európai mentőakció indul a Rolls Royce megmentéséért. legalább is ezt rebesgetik. Mialatt Daniel Haughton. az amerikai Lockheed repülőgépgyár elnöke .Londonban tárgyal a Rolls Royce vezetőivel, különböző találgatások láttak napvilágot a válságba jutott angol cég és a válság által leginkább érintett amerikai repülőgép- gyár jövőjéről. Az AP hír- ügynökség brüsszeli jelentése jól tájékozott körökre hivatkozva azt állítja, hogy az Európai Közös Piac európai mentőakció tervével foglalkozik a Rolls Royce-szal kapcsolatban, mert á brit ipar büszkeségének összeomlása nagyon érzékenyen érintené az európai repülőgépgyártó ipart. Hírek szerint olyan elképzelés vetődött fel. hogy a Rolls Royce részvényeit nyugat-európai vállalatok veszik meg. Amerikában a Wall Street Journal egyik cikke alapján olyan hírek terjedtek el. hogy a Federal Reserve Board garanciát fog vállalni a Lockheed által felvett államkölcsönökre. Az amerikai központi bankrendszernek erre lehetőséget ad a törvény, amely megengedi katonai megrendelésekkel megbízott cégek támogatását. A lap értesülését azonban cáfolta az amerikai hadügyminisztérium, s azt állította, hogy jelenleg nem foglalkoznak komolyan a garancia megadásával. Az óraszerkezetet 1968. január elsején húzták fel. Azóta három év telt el és úgy tűnik, figyelmünk középpontjában még mindig az új gazdasági mechanizmus nagy kérdései állnak. Kevesebbet beszélünk arról, hogy mi van a gyárkapukon belül? Megtörtént-e az óraigazítás? Korszerűsödött-e a vállalati belső mechanizmus? Hogy közelebb lépjünk a témához, itt van például a vállalati belső .. mechanizmus egyik eleme: az irányítási lánc. Azt tükrözi, hogy a vezérigazgató és a munkás között hány irányítási szint, hány közbenső vezető helyezkedik ,el. Közgazdászok legfrissebb vizsgálódásainak eredménye: egyes vállalatoknál az irányítási lánc hosz- szabb az optimálisnál, különösen áll ez a kis és közepes nagyságú vállalatokra. Van egy 780 fős vállalatunk, amelynél hosszabb az irányítási lánc, mint egy másik 23 ezer munkást foglalkoztató vállalatnál. Nem érthető, miért alkalmaz azonos hosszúságú irányítási láncot egy 9700 és egy 330 fős vállalat. Az is meglepő, hogy a leghosszabb irányítási láncot egy 3000 fős vállalatnál találták... Teljesen világos: a népgazdaság tartalékainak nagyobb része ma már a vállalatokon belül található. Feltárásuk és mozgósításuk csak úgy érhető el, ha fejlesztik a belső irányítási-gazdálkodási folyamatok tartalmát, módszereit, erősítik ezek technikai bázisát, . színvonalas s-zervezéssel alapozzák meg a vállalatok működését. Ezekről a kérdésekről beszélgettünk dr. Varga Sándorral, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanárával. — Mi tette szükségessé a j vállalatok belső irányítási rendszerének átfogó korszerűsítését? — Három évvel ezelőtt népg'azdaságunkban alapvető változások következtek be a központi irányítás és a vállalatok kapcsolatában. A vállalat belső irányítás: viszonyait, módszereit összhangba kell hozni az új feltételekkel és követelményekkel. A belső irányítási rendszer fejlesztését az utóbbi időben felhalmozódó tudományos és tech- I nikai eredmények is egyre inkább szükségessé teszik. Az elektronikus számítógépek növekvő szerepe, a matema- 1 tikai módszerek vállalati al- j kalmazásának fejlődése, a kibernetika és más új tudományágak megjelenése a belső mechanizmus fejlesztéséhez sok lehetőséget nyújtanak. — Van-e séma? — Nincs a belső mechanizmusnak olyan modellje, amely minden vállalatnál optimális eredményre vezetne. A célszerű belső irányítási rendszert az adott vállalat sajátosságainak figyelembe vételével lehet csak kialakítani. Melyek ezek a sajátosságok? A Vállalat nagysága, termelési szerkezete, tehát hogy vertikális, horizontális vagy vegyes szerkezetű. a piaccal való kapcsolat és egy sor más tényező. Ezért egyébként a vállalati belső mechanizmus korszerűsítését alapvetően a vállalat belső ügyének tekintjük. ami azt jelenti, hogy a vállalat vezetése dönt a belső mechani-.mnis korszerűsítésének kérdéseiben és a vállalatot terheli a felelősség is ezért az ügyért. — A belső mechanizmus korszerűsítésével k^ocso’atban milyen fontosabb feladatokat kell megoldani? — Véleményem szerint ft súlyponti feladatok a következők: At kell rendezni a vállalaton belül a döntési hatásköröket. Jelenleg sok vállalatnál indokolatlan centralizáció érvényesül. A hatáskörök túlzottan nagy részét gyakorolják vállalati szinten és korlátozott a gyáregységek, üzemek hatásköre. Nincs szükség például arra, hogy egy erős vidéki gyáregység bérelszámolóját, vagy adminisztrátorát a budapesti központban vegyék fel. A decentralizáció természetesen nem öncél. A hatásköröket úgy kell átrendezni, hogy olyan helyen legyenek, ahol gyakorlásuk legjobban ' elősegíti a gazdasági és politikai feladataink megoldását. A belső irányítási rendszerben központi szerepet játszanak a termelésterületi és a funkcionális vezetők. Munkájuk színvonala. az alkalmazott munkamódszerek igen lényeges hatást gyakorolnak a belső irányítási rendszer és az egész vállalat működésére. E téren egyik lényeges célkitűzés a túlzottan operatív munkastílus háttérbe szorítása, a koncepciós gazdasági vezetői módszer kifejlesztése. A belső irányítási rendszer alapvető funkciója az irányító döntések hozása, vállalati tervezés. Ennek is korszerűsödnie kell, hiszen az új ötéves vállalati tervek megalapozottsága jelentős mértékben ettől függ. — Interjúnk bevezetéseként érintettük a vállalati mechanizmus lényeges elemét, a belső irányítási láncot. Hogyan állunk ezzel? — Jelenleg a vállalatok egy részénél a szükségesnél hosszabb az irányítási lánc, • ami mind gazdasági, mind az üzemi demokrácia érvényesülése szempontjából hátrányos. Az irányítási lánc csökkentésére különösen sok a lehetőség a kis- és közép- vállalatoknál. A kis és közepes vállalatoknál elképzelhető megoldás az üzemi irányítási szint kikapcsolása az irányítási láncból. Az üzemi szint nélküli irányítási struktúra alkalmazása egyébként az utóbbi időben előtérbe került a szovjet iparvállalatoknál. Az üzemi szintet, mint irányítási lépcsőt megszüntetik, a műhelyek közvetlenül a vállalatvezetés irányítása alá kerülnek. E megoldás alkalmazását az 500 főnél kevesebbet foglalkoztató vállalatoknál általában kötelezőnek tekintik és ajánlják 1000 fő fölötti vállalatoknál is. — A gjárkapun belüli mechanizmus korszerűsítéséhez miijen segítséget lehetne nyújtani? — Kívánatos lenne módszertani ajánlásokat, típusváltozatokat kibocsátani a vállalatok számára. Ezeket a vállalatok saját feltételeikre szabva konkretizálhatnák, módosíthatnák. Sajnos, a vállalatok segítésének ez az útja, módja népgazdaságunkban kialakulatlan. Kevés ilyen módszertani anyag, jut el a vállalatokhoz. Célszerű lenne, ha az ágazati minisztériumok szervezési intézeteik számára meebizásokát adnának. Hasznos lehelne a vállalatok számára a rendszeres tapasztalaté?' -e is á vállalati belső me"’ aoizznus korszer JA,éve! '•?. -cs"»latban. A jelenleginél több fórumot kellene oiztosítani ahhoz, hogy a vállalatok megismerjék egymás jó megoldásait ezen a területen. A tapasztalatcserét bizonyára jól szolgálhatja a Dunántúli Napló most induló sorozata is — mondotta dr. Varga Sándor. Miklósvári Zoltán,
