Dunántúli Napló, 1971. február (28. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-24 / 46. szám
t911. február Z4. DUNANTÜLI NAPLÓ A Műszaki szakemberek a Pécsi Akadémiai Bizottságban Interjú dr. Czeglédi Bélával A Pécsi Akadémiai Bizottság létrehozásának egyik legfontosabb indoka az volt, hogy a területen egymástól elszigetelten — s gyakran a termelőüzemeknél — dolgozó tudományos kutatók munkáját koordinálja, s így lehetővé váljék egy-egy konkrét helyi tudományos probléma közös megoldása is. Ez talán leginkább éppen a műszaki tudományokban tevékenykedőkre áll, s ezért beszélgettünk ezekről a kérdésekről dr. Czeglédi Bélával, a műszaki tudományok kandidátusával, a PAB intéző bizottsága titkárságának azzal a tagjával, aki a műszáki, kémiai és földtudományok szakbizottságát patronálja. — Az Akadémiai Bizottság tevékenységét a szakbizottságokon keresztül fejti ki — l mondotta dr. Czeglédi Béla j — az intéző bizottság, illető- j leg a mi szerepünk inkább I arra szorítkozik, hogy a szükséges mértékben tudjunk a szakbizottságok tevékenységéről, s a koordinálás felmerülő feladatait ellássuk. A tudomány művelésének szempontjából a legfontosabb szerepet, magátólértetődően, maguk a tagok játsszák, így a megalakuláskor (márciusban lesz egy éve ennek) arra ügyeltünk, hogy a szakbizottság összetételének megfelelően mindhárom tudományág helyes arányban képviseltesse magát. Ma 19 tagja van a műszaki, kémiai és földtudományok szakbizottságának. Szerepelnek a tagok között a tudományos minősítéssel rendelkezők és azok a szakemberek. akik bár ilyennel nem rendelkeznek, de kulcs- fontosságú vezetőhelyeket töltenek be a műszaki életben. Hogyan dolgozik a szakbizottság? — A szakbizottság munka- bizottságokat alakított ki, ezek foglalkoznak aztán a szűkebb tudományos területek művelésével. Tizenkét munkabizottság dolgozik, s az ő területeik felsorolása egyben képet ad a legfontosabb kutatási feladatokról is. A bányamű vei és-bányabi^ton - ság munkabizottsága a bányászat területén adódó gépesítési, automatizálási feladatokkal, a bányaegészségvédelmi pedig a balesetelhárítással, a porártalmak megszüntetésével stb. foglalkozik — többek között ez a munkabizottság sem dolgozhat elszigetelten, tevékenységét szorosan összekapcsolja a biológiai szakbizottság hasonló problematikájú csoportjával. Harmadik munka- bizottságunk a bányageofizikai — a három így együtt Pécs két nagy ipari bázisának, a két bányavállalatnak csaknem teljes spektrumát átfogja. Egy oktatási és továbbképzési bizottságot is létrehoztunk, ez részben a főiskolák és egyetemek tudó- j mányos képzési, továbbképzési kérdéseivel, részben azzal a kérdéssel foglalkozik, hogyan készíti fel a középiskola az érintett tárgyakból a diákokat. A radioaktív és ritka elemek kémiája, technológiája egy következő, igen • fontos munkabizottság téma- j köre; az analitikai kémiai az j összes pécsi és megyei laboratóriumok ilyen szakembe- i reinek tevékenységét fogja i össze; a klinikai kémia mun- I kabizottsága a klinikákon j dolgozó kémikusokat tömő- j ríti; a szerves kémia műve- ! lői külön munkabizottságban tevékenykednek; az illetékes j szakemberek egy munkabi- j zottság keretében foglalkoz- nak Pécs regionális vízellá- j tásának problémájával: van 1 egy gazdasági és. természeti [ földrajzi munkabizottság; egy j kőolajbányászati, amely a i zalai olaj mezők műszaki és j kémiai problémáival foglal- , kozik, lévén egész Dél-dunán- i túl a PAB hatókörében, végül pedig az utolsó bizottság a szilárd hasznosítható ásványi anyagok kutatását végzi. A felsorolt tudományos területeken dolgozókat milyen százalékban tudja bevonni munkájába a szakbizottság? — Egy-egy munkabizottságnak 10—12 állandó tagja van, de egy konkrét téma, egy nagyobb probléma megvitatására 20—30 olyan szakember is összegyűlik, akik érdekeltek a kérdésben. Mint említettem, a tulajdonképpeni munka egyre inkább a munkabizottságokban folyik, a szakbizottság csak negyedévenként ül össze, hisz nem szabad elfelejteni, hogy a konkrét tartalmi munka a cél, nem pedig az adminisztráció. Arról csak épp említést teszek, hogy a Pécsi Akadémiai Bizottság tagjai önkéntesen, társadalmi munkában, fizetség nélkül végzik , munkájukat, beleértve valamennyi tisztségviselőt. A munka tehát a munkabizottságok vitáira, kerekasztal konferenciáira, szimpozion- jaira épül, egy-egy munka- értekezleten kijelölik a szó- banforgó, aktuális és megoldandó feladat legcélszerűbb megvalósítását, a munka elvégzésének menetét, a célhoz vezető út irányát. A munka- bizottságok nagyrésze már elkészítette munkatervét, amelynek alapján a tudományos feladatokat megoldani szándékozik. Esetenként leteszik az asztalra az eredményeket, ilyenkor más területek szakembereit, hazai és külföldi tudósokat is meghívnak. Mit tekintenek a legfontosabb távlati feladatuknak? — Megszervezni a tudományos tájékoztatás korszerű rendszerét. Ez ügyben legsürgősebb tennivalónk, hogy a legszükségesebb szakirodai- ; mat biztosíthassuk a PAB egyelőre befejezetlen székházában. Később a tudományos dokumentációs rendszerbe kell bekapcsolódnunk. Másodszor: jelentős szerepet vállalni a tudományos képzésben, mert egyelőre csak 100-nál több minősített tudományos kutató dolgozik a területen, de az igények állandóan fokozódnak. Vannak még fehér foltok is. s nekünk figyelemmel kell kísérnünk a szakemberek feilődését, részt kell vennünk kiválasztásuk- j ban, s tudományos pályájuk j Szerelik ó Poilaek Mihály Mms-«>Uí Főiskola 4 korszerű villamos géptermét. Foto: Erb János alakulásában konkrétan is j segíthetünk azáltal, hogy vi- j tafórumot biztosítunk számukra. A kérdés fontossága j egyértelmű és vitathatatlan, i hiszen szűklátókörű az a vállalat, amely műszaki fej- ' lesztésben csak beruházást és gyártmányfejlesztést lát, a kutatás ma már nélkülözhetetlenül beletartozik ebbe a körbe, ami azt is jelenti, hogy a vállalatok, üzemek számára is elkerülhetetlen az alap- ' kutatások folytatása. „ F Hosszú A MŰVELŐDÉS HATÓSUGARÁBAN. A vendégasztalon nyolc-tíz album. „Hidas élete képekben”; a németség életmódja, szokásai; betelepülésük története; a székelység élete, szokásvilága. Helyi gyűjtések és egyetemi, főiskolai szakdolgozatok. Egy külön kötetben: a község legfontosabb történeti adatai 1562-től. A honismereti kör eddigi ötéves munkájának eredményei. Vezetőjük Major Mátyás, a Bartók Béla Művelődési Ház igazgatója. Érzem, szeme és kezei simogatásá- ban —- ahogy végigpergeti az albumokat —, benne a munka, az eredmények öröme. A község közel háromezer lakosának 15 százaléka németajkú. A többi meghonosodott bukovinai székely. Valamikor elképzelni se lehetett, ma — a természetes közösség jeleként — az emberek rendszeres, állandó látó- i gatók a művelődési otthon- ' ban. Függetlenül attól, ki- | nek milyen csengésű ' a neve... A foto-, sakk-, model- i lező és honismereti szakkö- j rök, valamint az irodalmi színpad tagjai; a klubok és a heti táncos rendezvények törzstagsága mellett a könyvtár, az alkalmi műsorok Iá- , togatóit is figyelembe véve, j summa-summárum 300—400- , an tartoznak közvetlenül az intézmény hatósugarába. Tehát a fiatalkorú és felnőtt j lakosság mintegy 15—20 szá- ; zaléka. Arányuk magasabb : az átlagosnál. Magyarázza ezt az itteni életforma is, amely más, mint a mezőgazdasági településeken. (Hidason a lakosság elenyésző ré- I sze dolgozik a tsz-ben. Nagyobb részük bányász vagy * háromműszakos ipari dolgozó helyben, illetve Bonyhá- don.) HAGYOMÁNYOK ÉS SAJÁTOSSÁGOK. önmagában j az iparosodó, „urbanizálódó” életforma még nem feltétele a mélyreható és széleskörű i közművelődésnek. Mi a tit— I ka és mik az eszközei ennek ; Hidason? — Kellemes és meleg he- f lyen mindig találjanak az emberek itt valakit. És per- j sze valamit, amiért érdé- I mes eljönni. Éz a legfonto- sabb a tárgyi feltételeken kívül — mondja több évtize- j des tapasztalatait summázva j az igazgató. A „valaki” rendszerint 5. Vagy egy tiszteletdíjas akti- ! va, illetve a könyvtáros, a klubvezető a saját helyen. De vonzó maga az ismeret- terjesztő program is. A népművelő itt nemcsak eléje . MÉV ÉRCDÚSÍTÓ ÜZEM FELVESZ gépkezelőket, segédmunka sokat, villanyszerelőket, lakatosokat, portásokat. Juttatások a kollektiv szerződésben előírtak szerint. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés: ÉRCDÚSÍTÓ ÜZEM, Kő vágos/ollós, Munkaügyi Csoport. Főiskolások vitafóruma Szigetváron A Szigetvári városi Tanács ! művelődési csoportján szombat délelőtt a gyakorlatot i végző tanárképző főiskolások a művelődési csoport dől- j gozói és az általános iskola j igazgatósága érdekes vitát , bonyolítottak le. Hergenróder j Józsefné, iskolai előadó és • Harmati József igazgató ősz- i szefoglalták azokat a problé- | mákat, amelyek jellemzők a j főiskolások iskolai gyakorla- tára. — Érdekes javaslatok I hangzottak el, segítségükkel 1 a következő évben zökkenő- j mentessé lehet tenni a . tanárképző főiskolások iskolai gyakorlatait. Kassai bemutató tilsO Többek között pécsi művész alkotása nyomán szüle- ] tett az elmúlt szombaton egy színházi bemutató Kassán. A | My Fair Lady-t adták elő abban az épületben, amelynek helyén több mint másfél évszázaddal ezelőtt > a budapesti Magyar Nemzeti Színház művészeit nevelték. A mostani színház 1899-ben épült, a nagyhírű réginek a lebontása után. annak a helyén. Korábban ott játszott ' például Latabár Endre tár- ; sulata is. Most pécsi művész, : Tóth Sándor, a balettegyüttes 1 igazgatója írta a My Fair Lady balettszámainak ko- i reográfiáját, s tanította be egy hónapon at a szlovák balettegyüttest. — A bemutatón már nem vehettem részt, várt a munka idehaza Pécsett — mondta. — Ott éltem egy hónapig, s ez azért volt érdekes, mert a pécsihez hasonló, éppen ilyen tagozatokkal rendelkező szlovák színház van a régi kassai épületben. Ami lényeges eltérés: rendszeresen meghívnak oda egy-egy előadásra külföldi művészeket. A színháznak erre is épül a terve, s állami költségvetésükben erre külön megfelelő összeg áll rendelkezésükre. Amikor ott voltam, többek között az Aida téli esték Hidason egyetlen előadására két énekest hoztak a New York-í Metropolitan Operából. Balettegyüttesüket egyébként a két éve odakerült pozsonyi Halász házaspár újjá akarja ment az emberek igényeinek; maga is ébres^tgette azokat. Mégpedig megkeresve, kitapintva a különböző összetételű lakosság érzelmeire ható helyi sajátosságokat. Mert egy falu múltja, hely- történeti emlékei, a néprajzi szokások, a hagyományok mindenkit érdekelnek. így formálódott ki évek során a helytörténeti ismeretterjesztés hagyománya, a székelység népdalainak ápolása; meg a Bartók-kultusz évfordulós ünnepsége is. És egy új hagyomány is; a jelené, azaz inkább a jövőé. A szocialista családi ünnepségek társadalmi szertartásainak terjedő szokása között például az arany- és ezüstlakodalmak ünnepe. Évente visz- szatérő esemény ez a faluban. A legutóbbi nemrégen zajlott le, emlékezetes sikerrel. Volt itt ünnepi köszöntő és menyasszony tánc; jelmezes népszokás meg „schrammli- musák”, éjszakába nyúló vigalommal. A gond Is gyakori vendég. A népművelő öröme az, ha munkája termőre fordul. De vajon mik a gondjai? — Egyfelől anyagiak... Amíg működött a hidasi bánya, az évi 20 000 Ft anyagi támogatáson kívül a fűtést, takarítást, világítást is tőlük kaptuk. Ma is jó a kapcsolatunk az üzemekkel. Sokat segítenek de az anyagiakat — a 30 000 forint állami támogatás kivételével — vagyis évi 126 000 forintot magunknak kell kigazdálkodnunk. Azután: jelentős tömegek itt sem, vagy csak ritkán áldozzák fel az otthonülés kényelmét. (A legtöbb családnál van tévé.) Jó részükben azonban már sikerült fölkelteni az érdeklődést, a kimozdulás a társas összejövetel igényét. És van még egy gondunk. Mintegy 200 felnőtt tagja van a különböző szektáknak. A „legszigorúbbak” a biblián kívül nem hallgatnak... De ami biztató: a gyerekeiket itt látom a táncesteken és gyakran af klubban is ... ELŐÍTÉLETEK „HAGYOMÁNYAI” NÉLKÜL, öreg este lett. A gépkocsi fénycsóvái jellegzetes, jobbára ódon falusi házakat simítanak végig a főutcán. A műúton túl szép művelődési ház [ magasodik. A bányatelepi j „nagy kultúr”. Mozi 5500 kő- i tetes, szabadpolcos klub- , könyvtár; derűs, messze vi- ; iágoló neonfények. Benn éppen véget ér a délutáni kölcsönzés. Kellemes, szép környezetben, könyvek, folyóiratok között; kényei- mes, modem . fotelokban olvasóasztalok mellett nyolctíz fiatal marad itt. Köznapokon négyszer este 7-től 10- ig. Dr. Berlák Józsefné klubvezető felöl ti a köpenyét, s ezzel átveszi „birodalmát”. Ma kötetlen szórakozás a program. — Napközis nevelő vagyok — mondja a klubvezető — és hosszabb ideje már a VII —VIII. osztályban kezdjük előkészíteni a klubközösségben való részvételüket. Ügy érzem, ez bevált. A fiatalok jói érzik magukat és a fegyelemre sincs panasz. Sem itt, sem a táncos rendezvényeken. Pedig jó 15 éve még — „ki a legény'-alapon, ősi „hagyományként” — mulatság nem esett szurkálás nél- | kül... Az asztaloknál beszélgető, társas játékozó csoportok. A lemezjátszót egy villogó szemű cigányfiú bömbölteti. Olykor megsiklik, belerecseg a tű, ahogy ráhelyezi a lemezre. Madarász Katalin és Kovács Apollónia untig hallott számai. Egyik a másik után, fél órája egy végiében. Láthatóan élvezi őket, olykor elmosolyodik, nekikönyököl a készüléknek. Azután visszaül a többiekhez. szervezni. Halászék a klasz- szikus balett mesterei. De figyelemreméltó tervvel jött haza Tóth Sándor Kassáról : — Az ottani vendégszereplési rendszer adta az ötletet, hogy rendezzünk közös előadást. pécsiek és kassaiak. Meg is állapodtunk abban, hogy áprilisban, vagy amikor ráérünk, átmegyünk és három részből álló előadást mutatunk be közösen: Mi, pécsiek többek között a Francia szvitet és a Slamm- slamm bluest táncoljuk, valamint külön a Mit takar a kalapod című balettet. A csehszlovák televízió egyébként balettfilmsorozatot vásárolt, s ezt most kezdi vetíteni. Első filmként Tóth Sándor koreográfiáját a Me- serevüt mutatják be Volt egyszer egy király címmel, másodiknak pedig a Don Juan balettfilmet, ahol « címszerepet ő táncolja. F. D. Pécsi szerző könyvei Aknai Tamásnak, a Janus Pannonius Múzeum művészettörténészének Rippl-Ró- nai Józsefről készült kismonográfiája várhatóan az első negyedévben a könyvesboltok kirakatába kerül. A Corvina ezzel egyidőben egy másik megbízást is adott a szerzőnek: a magyar származású Schöffer Miklós egyik művének lefordítását. Schöffer Miklós Párizsban tagja az alkalmazott építészeti és látásművészeti kutatócsoportnak, s a tér- és fénydinamizmus elméletével foglalkozik. 1968-ban a Velencei Bisemmit nem olvasnak és Wallinger Endre ennálé nagydíját nyerte el. Min dolgozik? Simő ti Min dolgozhat egy festő? Természetesen fest. Hogy mit fest arról Simon Béla többnyire — $ ezúttal is — így beszél: — Rengeteg tervein van, az lenne a jó, ha mindet meg tudnám festeni. Most mindenesetre egy sorozaton dolgozom. Mégpedig? — A „Peónia-sorozat” képeit egészítem ki. Meglévő vázlataimat teszem át olajba, és végeredményben ösz- szesen tíz képet szeretnék elkészíteni a növényi világról, annak átlényegítétt „leikéről”. Tudjuk, hogy Simon Béla kedves témái közé tartoznak a dús virágok, a növényzettel sűrűn benőtt, élettől duzzadó tájak. De miről van szó közelebbről a sorozatban? — .Vök, a műteraaemhaa egy hatalmas, vöröslevelű begónia. Arról készült vázlataimat kezdtem megfesteni. Lenyűgöző virág. Sajnos, az már elszáradt, az eredeti „modell”, de van otthon és van az iskolában is .. . Egyszóval a begónia az első, a második a mákos. A régi mákoskertes képeim újabb változatai lesznek ezek. Végül a harmadik virág, amit feldolgozok, a pipacs. Mi fűzi egybe ezeket a képeket? — A színek és fonnák viszonyát sűrítem képekké. A „Gyönyörűséges virág” című képem, (egyike a sorozat elkészült darabjainak). olyan szintézise a mákoskertjeimnek. mintha egy kalotaszegi gazdag népi motívumot látnának .. . Egyáltalán: régi tervemhez jutok közelebb ezzel a sorozattal, azt remélem. Éltem románok, délszlávok és magyarok között, szín- és formaviláguk, népművészetük elraktározódott bennem, s már eddig is. önkéntelenül is, „kijöttek” belőlem festés közben. Most nemcsak ezt szeretném érzékeltetni a virág-képeken, hanem ezeknek a különféle táj- s ember-környezetből megmaradt képi emlékeknek valamilyen harmonikus szintézisét is adni ... A peóniák talán a dunántúli tájat idézik leginkább. a mákosok szentmártöni délszláv emlékeket, a Gyönyörűséges virág például románt, és így tovább. Más képek, kiállítások? — Közben dolgozom még az ősszel elkezdett képeken is, például a Szársomlyó egyik részét, az úgynevezett Grdögszántást kezdtem festeni. ez még nincs kész. Néhány gondolatot rajzban is megvalósítok. Kiállítás? Pesten lesz kiállításom, de hogy mikor, azt még nem tudom. Lehet, hogy jövőre. (h. e.) „államközi” balettműsor
