Dunántúli Napló, 1971. február (28. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-20 / 43. szám
DUN An TC LI NAPLÓ FILM Egy nap a suliban Észre kell vennem: a kamera néha botladozva kutatja a diákélet ezernyi titkát a Széchenyi Gimnázium öreg falai között. Egyszer kapkodva ugrál az arcokon, máskor megreked az épület néhány semmitmondó részletén. i . Más képek azonban erősebben vésődtek emlékezetembe. Pécs reggeli hangulata. melyet talán az iskolába siető diáksereg teremt. Az óraközi szünet ezernyi emléket ébresztő képsorai: rohanás. lökdösés, még egy utolsó kísérlet a meg nem tanult anyag megismerésére. S a lányok; a pletykázó, csivitelő, nevetgélő, szépítkező diáklányok titkon ellesett portréi. Kitűnő ellenpont az iskola kapu felett látható évszám — 1757... — és a műhelyekben esztergályozó, hegesztő diákok. Legjobban mégis a Kossuth Lajos utca déli kavalkádja tetszett — a táskájukat lóbáló miniszoknyás lányok, nagyhajú és talán kissé nagyképű fiúk lendületes áradása — kitűnő életkép a filmben. Akár az utolsó jelenet, a hazafele ráérősen ballagó szerelmes diákok. A suta búcsú, és az elsiető kamasz fiú sokszor megrajzolt, de mégis mindig kedves jelenete. Mindössze ennyi a film — vetítési ideje 20 perc — mégis érdemes beszélni róla, hiszen egy alig több mint 17 éves diák, a Széchenyi Gimnázium tanulója készítette. If j. Háda Sándor egysze- mélyben vállalta a forgatókönyvíró, a rendező és operatőr szerepét. Nem vallott jaat, szégyent egyikben sem — az 6 " iskola diákjai —. régiek és a . jövendőbeliek — bizonyára Örömmel nézték a filmet. L. J. Mennyit ér az ingatlan? Közel 200 kisajátítási per „Egyeztetni a közérdeket a magánérdekkel' Pécsett ma már úgyszób ván csak szanálások árán tudunk építkezni, új városrészeket kialakítani. A IV. ötéves tervben állami és magánerőből 6600 lakást építünk, de ennek megvalósításához nem kevesebb mint 1300 .lakást kell lebontani. A lebontásra váró házakat, illetve az új lakások felépítésére kijelölt területet a tanács kisajátítja. — A Pécsi Járásbíróság előtt pillanatnyilag közel 200 kisajátítási per szerepel — mondja dr. Csarsch Péter, a Pécsi Járásbíróság elnökhelyettese. — Ezek döntő többsége pécsi, de számos érkezik a járás más területéről is, például Pécsváradról. A kisajátításokat rendszerint a Pécs-Baranyai Beruházási Vállalat végzi. Miután különböző tervek,. meghatár rozzák, hogy a város melyik területén épülnek majd az új lakóházak, a személyi tulajdonban ott lévő ingatlanokat — ház, telek — az állam a tulajdonostól kisajátítja. Szakértők alapos munkával megbecsülik az ingatlan értékét és ennek alapján bizonyos összeget felajánlanak a ház, a telek tulajdonosának. A szanálásra kijelölt területeken általában régi, nem | egyszer omladozó állapotban lévő há2ak állnak. A tapasztalat azt bizonyít- ! ja, néhány ház, vagy telek- tulajdonos elérkezettnek lát- i ja az időt, hogy „megkérje az árát” házáért, telkéért. A kisajátítási eljárások során j a „perre menés” gyakori. A [ tulajdonos nem elégszik meg i a felajánlott összeggel, annál többet akar „ ... ingatlanun- | kát kisajátították, azonban a j megállapított értéket nem fo- , gadjuk el és különbözet címén, még igényt tartunk ...” — kezdődnek a bírósághoz érkező beadványok. — Rendelet határozza meg azt, hogy a kisajátítási eljárás során mennyit fizethet az állam — folytatja az elnökhelyettes. — Lényeges, hogy bel- vagy külterületről van-e szó, milyen a köz- művesítettség foka és így tovább. Ezek a perek is a legkörültekintőbb munkát követelik a bíróságtól, amely igyekszik megkeresni azt a pontot, illetve árat, amely mind a kisajátítónak, mind a kisajátításra váró ház vagy terület tulajdonosának megfelel. Ezt a „pontot” meg is találjuk. „Ha az államnak szüksége van rá. fizesse meg” — mondják a tulajdonosok a „jó bolt” reményében. Az állam meg is fizeti. Egy biztos: általában nem járnak rosszul a kisajátítást „szenvedők”. — Az ;,eladó” nemegyszer igyekszik a lehető legjobban „felsrófolni” az árat — mondja a bíró. — Van per, ahol vitatja a külterület, belterület kérdését, másutt feldicséri a közművesítettség fokát. Néha viszont a kisajátító szerv is szűkkezűnek mutatkozik. A ,.közművesítettség”-gel sokan növelni kívánják az ingatlan értékét. Nem egy kisajátításra váró ingatlan fekszik olyan területen, ahol állami pénzből végezték el a közművesítést, vizet vezettek be, csatornahálózatot építettek. A háztulajdonosok ehhez egy fillérrel sem járultak hozzá. Most, hogy kisajátításra kerül az ingatlan, — „közművesített területen fekszik, ezért a felajánlott összegen felül még 60 ezer forintot kérek...” — hangzik az egyik beadvány. A kérésnak néha hamis hangja van. Az állam egyszer már megfizette a víz, • a csatornahálózat építésének költségét, most mégegyszer fizesse ki? — Az ilyen kérések nem megalapozottak — mondja dr. Csarsch. — Hasznos, ha a felperesek tudják: a 13/ 1970. számú PHIM rendelet kimondja: „...a közművesítés fokát a telek értékelése során csak akkor lehet figyelembe venni, ha a közművet a tulajdonos létesítette, vagy létesítésének költségéhez hozzájárult, illetőleg ha a közmű a tulajdonos tulajdonjogának megszerzésekor már megvolt...” Drágák Pécsett a telkek. A rendelet négyszögölenként 600 forintban „maximálja” a magas fokú közmű vési tett- séggel ellátott terület értékét. A tulajdonosok legtöbbje ezt az összeget, vagy ehhez közelállót szeretne kapni. Kétségtelen viszont, hogy akitől csak beltelket sajátítanak ki, az a ma túlhajtott, mondhatni csillagászati árat nem kaphatja meg. — Az egyéni és a közérdek legteljesebb egyeztetése érdekében a bíróság két-háMcq kérdeztük Kit hívjunk, ha elromlik a lift? Sokat panaszkodtak az új- mecsekaljai lakók: ha szombaton, vagy vasár- és ünnepnap elromlik a lift, kénytelenek sokszor a nehéz piaci kosarakkal, kisgyerekekkel a karjukon gyalog felmászni a tizedik emeletre. Ha meghibásodott a- felvonó, nem lehetett szerelőt hívni, mert szombat-vasárnap nem volt ügyeletes liftszerelő. Hogy ezen az áldatlan állapoton változtassanak, a Pécsi Ingatlankezelő Vállalat januárban létrehozta a lift— ügyeletet. Eddig is volt a vállalatnál készenléti szolgálat, de csak a megsüllyedt, megroggyant épületekhez mentek ki — veszély esetén. Az utóbbi két esztendőben a felvonók megszaporodtak, ezért az ügyeleti szolgálatot kibővítették erre a területre is. Tehát: ha valahol — nemcsak Újmecsekalján — elromlik a felvonó, szombat reggeltől vasárnap este 10 óráig — természetesen hétköznapokon is — az 51—23- as telefonszámon lehet bejelenteni, s a szerelő máris indul. rom szakértőt is meghallgat egy-egy peres ügy kapcsán és így alakítja ki határozatát — mondja az elnökhelyettes. — A peres felek általában elfogadják a szakértők véleményét. Az elmúlt évben csak a Pécs-Baranyai Beruházási Vállalat közel 36 millió forintot fizetett kisajátításért. Az összegen felül — ha kéri — az állam természetesen új, korszerű lakást is ad a kisajátított lakások tulajdonosainak, ennek fejében a vételár 40 százalékát vonja le. Csak egy kis számítás és kétségtelenné válhat, hogy nálunk ma reális a kártalanítás. Senki sem vitatja: a felperesek jogosan veszik fel a bíróság által meghatározott összeget, amelynek mértékét két körülmény szabja meg: a jogos közérdek és a jogos egyéni érdek. A feladat: a két érdek harmóniájának létrehozásában áll. Nem mindig könnyű! G. F. Márványba karcolt szerelem Valamikor dívott a fá-' bavésés. Derék lányok és fiúi# közölték így a hasonló céllal arraj árokkal, hogy ők igencsak szeretik egymást. Lehet, hogy a szerelem nem sínylette meg az ilyen kirándulást, — a fa mindenesetre igen. Most más a divat. A természet helyett presz- szóba járnak, , és vésnek fába, karcolnak márványba, írnak üvegre. — sőt vannak, akik ottjártukat és szerelmük emlékét valamilyen tárggyal szeretnék megörökíteni: kárpitból kihúzott szöggel, fotelből vágott bőrdarabbal, az intarziás bútor egy- egy díszítő elemével... Nekik szól a villányi* Oportó étterem üzletvezetőjének ötletességét dicsérő tábla. Nem ártana másutt is elhelyezni, — vagy inkább megszívlelni... Komolytalan rovat Ha visszaemlékszem fiatal koromra, már akkor is kocsmába és főleg kávéházba járó nemzet voltunk. • Ez utóbbiból akkor több volt, mint most. Mit lehetett egy kávéházban csinálni? Ülni, olvasni, kávézni és esetleg inni is, de főleg beszélgetni, Pécs tele volt hangulatos helyekkel. — Korzó kávéház, Royal kávéház. több kedves, hangulatos borozó. Aztán volt . imitt-amott egy-egy zenés hely. — Itt zenélnek! — mondtuk áhítattal és be-belestünk a függönyön es láttuk, hogy Savanyú Zsiga et tomp. re- zegtette a húrokat. Azóta ez az, idillikus állapot tökéletesen elfajzott. Ennek két ■válfaja van. Az elsőnél a Savanyú, Orsós, Kalá- nyos slb. mérhetetlenül megszaporodott népzenész család tagjai minden talpalatnyi helyet elfoglalnak és akár Űíeiie, ellen nines emússűq tetszik, akár nem, zenélnek. „Ez Van, ezt kell szeretni.” A másik fajta a gombafejnek gyülekezete, ahol a hangerőt kell megfizetni. Tehát ihatsz délutáni teát, reggeli szilvapálinkát, vagy ne adj isten gint, mindegyikbe belehullik a falról leomló vakolat, amit az elektronikus szerkentyű hangereje sodor le. De azért már akad biztató jel is. Nemrég egy ismerősöm egyik este Pesten elvitt a Rondella borozóba. Valahol a Petőfi—Váci utca környékén van, csuda célirányos kis hely. Körlépcső, ravasz világítás, hébérben hozzák a bort, igazi össznépi hangulat. Na már most ennek a helyiségnek a közepén ott terpeszkedett a Savanyú Zsigá- ék ötödik generációja, káprázatos piros nadrágban és kék mentében. Mintha e „Csárdáskirálynő” kellős közepébe kerültünk volna. Ehhez hasonlított a hangerő is. Azonkívül a gyönyörű zegzugos helyiség közepén egy hosszú asztal mellett egy szekérderékra való részeg ordibált. Az ismerősöm teljesen lehervadt. — Hát ide csaltál be? — kérdeztem. Ö meg mérgelődött, amíg elő nem került a főnöknő. — Asszonyom! Mire jó ez maguknak? — Hogy az isten... a .főnökséget, az tette ezeket ide a bevétel miatt. Gyorsan elkértük a panaszkönyvet ét beírjunk. Életem egyetlen érvényes pa- naszkönyv-beírása volt, ed- ! dig mindössze egyszer írtam j be, de azt is visszavontam, \ úgysincs semmi haszna, gondoltam mindig. A legmeglepőbb, hogy 2— 3 hét múlva a nagyfőnökségtől levelet kaptam, ez pedig a következőképpen szólt: „Panaszára értesítjük, hogy a Rondella borozóban a zenét | megszüntettük. Gazdasági okokból vezettük be, de nem vált be. Reméljük, hogy in- \ lézkedésünket ezzel elinté- \ zettnek vette. Elvtársi üdvözlettel:” Ez a második biztató jel. Az első sem régen történi, amikor betiltották a vonaton, meg az autóbuszon a zsebrádiók harsogását. Ha még az utcán is megtiltanák, még ÁRKI FÓRUMA Kik jogosultak tanácsi bérlakásra? \ 1971. rcbruár20. A lakásra jogosultak körét az új lakásügyi rendele lek a korábbitól eltérő módon határozzák meg. A rendelkezések számolnak a társadalom dinamikus fejlődésével, az emberi igények nagymértékű változásaival. Az új rendelkezések szerint tanácsi bérlakásra jogosultak lehetnek egyrészt azok, akik még NEM RENDELKEZNEK LAKÁSSAL, másrészt azok, akiknek ugyan VAN LAKÁSUK, de ez a tényleges körülményektől. szükséglettől eltér. A rendelet szerint tanácsi bérlakásra az a személy jogosult, akinek NINCS LAKÁSA, ideértve azt is, aki másnak a lakásában CSALÁDTAGKÉNT, vagy a bérlővel kötött megállapodás alapján lakik. Ugyancsak jogosult tanácsi bérlakásra az a személy is, akinek van UGYAN lakása. DE AZ aj meghaladja lakásigényét; b) nem éri el a lakásigényét; c) az életkörülményeinek jelentős megváltozása következtében részére már nem felel meg (például áthelyezés folytán új munkahelyéhez közelebb fekvő lakást kér); d) műszaki vagy egészség- ügyi szempontból, vagy a komfortfokozata szempontjából számára nem megfelelő. Tanácsi bérlakás kiutalására CSAK AZ JOGOSULT, aki a jövedelmi, a vagyoni és a szociális helyezete folytán más lakásellátási formában nem tudja a lakásigényét kielégíteni. Ez alól kivételt képez az a személy, akinek a meglévő lakása meghaladja lakásigényét. Tehát kisébb lakást kér azért, hogy a meglévő nagyobbat az arra igényjogosultnak tudják majd kiutalni. A tanácsi bérlakással rendelkező személy csak akkor lesz jogosult másik tanácsi bérlakásra, ha a korábbi tanácsi bérlakását a lakásügyi hatóság rendelkezésére bocsátja. Aki tanácsi bérlakásának lakásbérleti jogviszonyáról pénzbeni térítés ellenében lemondott, ugyanabban a helységben a lemondástól számított ÖT ÉVEN belül újabb tanácsi bérlakás kiutalására j nem jogosult. Azok körét, akik a jövedelmi, a vagyoni és a szociális helyzetük folytán tanácsi bérlakásra jogosultak, a helyi viszonyok figyelembevételével a tanács állapítja meg. Külön szabályozza az 1/1971 (II. 8.) ÉVM. sz. rendelet a bérlővel együtt lakó személyek körét. E szerint együttlakó személyek: szebb lenne. Addig is azonban, amig ez a kávéházi, cukrászdái hangzavar normális mederbe kerül, volna egy építő javaslatom. Mi azért eszünk zenés ebédet, zenés vacsorát, iszunk zenés kávét, mert anyagilag így kifizetendő. A kecske is jól lakik, a Savanyú Zsigáék is jól járnak, csak a vendég nem. Csináljanak olyan vendéglőket, olyan kávéházakat, ahol nincs zene, ezt hirdessék az újságokban pl. így: „Megnyílt a Zengőalji kávéház, 10% felár, mert nincs zene!”. Ebből a 10°/o-ból adjanak ötöt a Savanyú Zsigá- éknak, ötöt a vendéglátó iparnak, majd meglátják, hogy ez a bolt is menni fog. Ebben a kávéhzban csodálatos dolgokat lehetne csinálni, beszélgetni, újságot olvasni és legfőképpen zajtalan békességben üldögélni. Tessék elhinni, zajos világunkban már a csendet is megfizetné a magyar Szőllősy Kálmán a) a közeli hozzátartozók és a hozzátartozók, továbbá b) a bérlővel kötött megállapodás alapján a lakásban lakó személyek. A bérlő KÖZELI hozzátartozójának számít: az egyeneságbeli rokona, az örökbefogadott, a mostoha-, a nevelt gyermeke, az örökbefogadó, a mostoha-, a nevelőszülője, a testvére, végül az élettársa. A bérlő HOZZÁTARTOZÓJA: az egyeneságbeli rokonának a házastársa, a házastársának egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvérének házastársa. A bérlővel kötött megállapodás alapján a lakásban lakó személy: az eltartó, az albérlő, a családtagnak nem minősülő szívességi lakáshasználó, a háztartási alkalmazott. Nem lehet egészségügyi szempontból megfelelő a lakás, ha az egészségügyi hatóság megállapítása szerint a) egészségre ártalmas (vizes. gombás, nyirkos stb.) vagy b) a bérlő, illetőleg a vele együttlakó személy egészségi állapota miatt másik lakás kiutalása indokolt. (Például a tartósan beteg elkülönítése érdekében nagyobb szobaszámú lakás, vagy felvonóval nem rendelkező házban lévő emeleti lakás helyett földszinti lakás.) A lakásigény mérfék* A korábbi szabályozástól eltérően határozzák meg a rendelkezések a lakásigény mértékét is. Most már nem fix mértékben, hanem tói—ig formában. A lakásügyi hatóságok az életbelépő rendelkezések alapján olyan szobaszámú tanácsi bérlakást utalhatnak ki, amely a lakásigény mértékét nem haladja meg. Az együttlakó személyek számától függően a lakásigény mértéke a következő: KÉT személyig: egy- két lakószoba, HÁROM személy esetén; másfél- két és fél lakószoba, NÉGY személy esetén: kettő- három lakószoba, ÖT személy esetén: kötés fél- három- és fél lakószoba. HAT személy esetén: három- négy lakószoba. HÉT személy esetén: három- és fél-, négy- és fél lakószoba, NYOLC személy esetén: négy- öt lakószoba. A lakásigény mértékének megállapítása nem függhet mindig csak a személyek számától, mert más körülmények is sok esetben közrehatnak, ezért az egyéb szempontokat is figyelembe kell venni. A rendelkezések szerint a lakásigény mértékének megállapítása — alkalmazása — során a lakásügyi hatóság figyelembe veszi, hogy a) az együttlakó személyek egészségi állapotára, munkakörére, vagy tevékenységére tekintettel, továbbá b) az együttlakó különböző nemű és korú személyek elkülönítésére, illetőleg c) a muzeális értékű, védett magángyűjtemény elhelyezése érdekében indokolt-e KÜLÖNSZOBA biztosítása. Az egészségügyi állapotra vonatkozó körülményeket szükség esetén győgyrendelő- intézet, vagy körzeti orvos által kiállított igazolással lehet igazolni. Ugyancsak igazolni kell a többi körülményt is (munKakör stb.).
