Dunántúli Napló, 1971. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-03 / 28. szám

6

DUNANTÜLI NAPLÖ

1971. február 3,

OZfiMMSÍÜI

Túlórák nélkül

Bélafi László bányamérnök javaslatai a bányászati munkarend korszerűsítésére

Kielégíthetők-e a szánigények túlórák nélkül? Egy pécsi bányamérnök, közgazdasági mérnök több éves elemző vizsgálatai alapján azt állítja: igen. Szerinte még úgy is kielégíthetők az igények. hogy emellett a bányászoknak több egyéni szabadnap jut. Mi szükséges ehhez? Beruházások? Nem. Szervezési intézkedések. Egészen pontosan: a legalkalmasabb munkarendek megválasztása. Bélafi László, a Mecseki Ércbányászati Vállalat szervező-mérnöke által javasolt munkarend. amelyet nyújtott ciklusú munkarendnek nevez, a széntermelés gazdaságosságának ugrásszerű javulását ígéri. Mindezt, közgazdasági és szervezési oldalról. számos szakmai publikációban bizonyította. Javaslatait most a Bányászat, az Ipargazdaság című folyóiratokban és a Pécsi Műszaki Szemlében megjelent tanulmányok alapján ismertetjük.

Munkarendjének lényege: A naptári időalap jobb kihasználása. Hogyan ? A négy • munkacsoportos munkarend j bevezetésével. Ez a fejlett i munkarend létszámtöbbletet j is igényel, de lényeges ka- j pacitásbővítést eredményez, j Bélafi László tanulmányai- | ban leszögezi: a heti terme- I lő szakok számának korlá- j tozott, de az üzemórák szá- ; mának lényeges növelésére.

■ ezáltal az állóeszközök, termelőberendezések extenzív kihasználásának fokozására, az alapvető keresztmetszetek lényeges bővítésére — a négy-munkacsoportos munkarendek alkalmasak. Az általa szerkesztett — és itt bemutatott — munkarendváltozat lehetővé teszi, hogy a ..munkarend szerinti időalap" jobban megközelítse a naptári időalapot: s ezzel tulajdonképpen beruházási költségráfordítások nélkül termelési kapacitás-bővítést, j továbbá a termelési volumen' növekedése folytán jelentős önköltségcsökkenést eredményez.

A négv-munkacsoportos nyújtott ciklusú munkarendeknél a napi három termelő szak — munkahelyen- kéht változatlan szakonkénti létszámmal történő — telepítése négy egyenlő létszámú munkacsoport képzésével oldható meg. A változatlan szakonkénti telepítés miatt szükséges produktív létszám biztosításához tehát a maglévő létszámot egyharmadá- val növelni kell, amennyiben változatlan számú munkahelyet kívánnak telepíteni. A szerző azonban hangsúlyozza, hogy ez a létszám- növelés nem jelent műszak- ráfordítás-növekedést. vagy a fejtési teljesítmény csökkenését és szakmánybérezés esetén a munkahelyi önköltség bérhányada is változatlan marad, sőt. a koncentráció hatásaként feltétlen jelentkező termelékenységemelkedés következtében csökkennie kell.

Lássuk a táblázatot. íme, a Bélafi László által elképzelt négy-munkacsoportos (5-j-2) típusú nyújtott ciklusú munkarend:

, 6. hét rege

SaBat

H

K

5e

Cs

p

Sí

V

H

K

Sí

Cs

P

Sí

V

H

K

Sí

Cs

P

Sí

V

H i X ---1---------<—

S

í I P

5/

V

1

A

A

A

A

A

B

B

B

B

B

c

C

C

c

c

0

0

0

D

O

D

\0

\

D I C

L

t

C

D

0

D

D

D

•

A

A

A

A

A

B

8

B

B

B

c

C

C

B

c

c\.

B

m

B

B

c

C

C

£

c

0

0

0

O

D

A

A

A

A

A

B

A

A

I

I

A I D

A

•

\ Szabad: l

________

D

£

C

L

8

A

0

A

D

c

c

B

B

A

D

A

D

c

c

B

B

A

A

B

C

D

c

B

»

Lj

o

A

8

C

U

A táblázatból kiolvasható: öt délelőttös, öt délutános és öt éjszakás műszak követi egymást, minden öt teljesített műszak után 2—2 szabadnappal. A műszakváltás rendje 21 naponként ismétlődik, úgy, hogy minden 21. nap — mindig vasárnapra eső üzemszüneti nap — után a munkacsoportok felcserélését kell végrehajtani. Ez azt jelenti, hogy a 22. napon — mindig hétfő — az

I. szakban, tehát a délelőttös műszakban az „A” munkacsoport helyett a „D”, a

II. szakban a „C” helyett a „B”, a III. szakban pedig a „B” helyett az „A” csoport kezd.

A munkarend időmérlege így fest: A ciklusismétlődés ideje: 21 nap, illetve 12 hét. 12x7=84 naponként 26 szabadnap. Az év minden vasárnapján 2—2 munkacsoportnak. minden harmadik vasárnapon pedig mind a 4 munkacsoportnak szabadnapja van. A 12 hetes teljes cikluson belül 8 egymásután következő héten a kettős szabadnap egyike vasárnapra esik. A nagyobb karbantartási és javítási munkák elvégzésére a 21 napos részciklusok első két hetében hetenként 1—1. harmadik hetében pedig folyamatosan 3 telepítetlen szak áll rendelkezésre.

A táblázatból következően: Az évi összes termelő szakok száma 987! Az évi összes éjszakai termelő szak 332. Az évi egyéni szabadnapok száma 113! Ebből vasárnap 35 nap. Az évi egyéni éjszakai műszakszám 83. Amint látható, a négy-munkacsoportos munkarend — összehasonlítva a jelenlegi munkarendekkel — jelentősen megnöveli az évi összes termelő szakok számát, ugyanakkor a bányászok egyéni szabadnapjainak a száma is lényegesen növekszik.

Milyen pozitív és negatív hatásokkal kell számolni a nyújtott ciklusú munkarend bevezetésénél ? A következőkben — mélyreható elem- lés és a teljességre való törekvés igénye nélkül — röviden erről lesz szó. Bélafi László tanulmánya szerint a széntermelés gazdaságosságára gyakorolt hatások a következők: Jelentős mérték - , ben növelhető a „munkarend szerinti időalap”, s ezzel az üzem kapacitása. A négy-munkacsoportos nyújtott ciklusú munkarend bevezetése nagyfokú üzemi, munkahelyi koncentrációt jelent, s mint ilyen, nemcsak termelési-volumen növekedést, de termelékenységemelkedést is. Az így elérhető üzemi koncentráció nem igényel újabb holtmunkaráfordítást — beruházást — és a biztosítható munkahelyi kapcitás-bővítést nem korlátozza az alapvető kereszt- metszet (akna, lejtakna, sikló, ereszke), miután ennek kapacitása is arányosan bővül a naptári időalap jobb kihasználása által. A tömeg- termelő, kompex-gépesített munkahelyeken javul a nagy értékű termelőberendezések extenzív — és intenzív kihasználása, nő a fejtési sebesség, csökken a fajlagos anyagfelhasználás.

A megfelelően irányított munkahelyi koncentráció — változatlan termelési volu- j men kevesebb számú fejtés- , bői, illetve azonos számú munkahelyről nagyobb ter- 1 melés — következtében lé- I nyegesen csökken a nyitva- I j tartott fajlagos vágathossz, I ! az elővájás sebessége is nö- j vekszik, csökken a fajlagos j szénelővájási költség. Az ismertetett munkarend legjelentősebb gazdasági előnye, I hogy még változatlan terme- : léssel számolva is, jelentős önköltségcsökkenést eredményez, a kapacitásbővítéshez szükséges ráfordítás nem jelenti a viszonylag állandó jellegű költségek lényeges növekedését. És még egy hatás: a széntermelés tervezésénél nagyobb variációs lehetőség nyílik a minőségi szempontok figyelembe vé- 1 telére.

A Bélafi László által javasolt munkarend a szociális I előnyök széles skáláját biz- ! tosítja, jelentősen javul a |

bányászok munka- és élet- körülménye. Először is: csökken az egy naptári hétre eső egyéni munkaórák száma, rövidül a munkahét hossza és lényegesen növekszik az évi szabadnapok száma. Az évi egyéni szabadnapok száma 113! Az igaz. hogy nem mind az 52 vasárnap szabad, hanem csak 35, de a többlet kárpótolja ezt az „elveszett” 17 vasárnapot. Nagy előny: az egyéni szabadidő növekedés nem szétforgácsolt formában, hanem kettős, vagy hármas szabadnap formájában valósul meg. Mindez nagymértékben javítja a vidéki dolgozók hazautazási, a helybeli dolgozók hosszabb túrázási, természetjárási lehetőségeit. Növekszik a pihenésre, művelődésre és szórakozásra fordítható idő, javulnak a különféle egészségügyi károsodások regenerálódási lehetőségei. Lényegesen csökken az egyénileg teljesítendő éjszakai műszakok száma. Csökken a munkábajárásra

— különösen nagy távolságból — fordítandó fajlagos utazási és „meddő” idő.

Kedvezőtlen hatásként értékelhető azonban az, hogy e munkarend alkalmazása megbontja a dolgozók egyéni életének eddigi megszokott ritmusát, és az évi vasárnapok, közös családi programok bizonyos hányadának feláldozását kívánja meg. Számolni kell továbbá átlagbércsökkenéssel. illetve a bérjellegű juttatásait csökkenésével. Csökken az átlagbér a jelenlegivel azonos teljesítmény esetén a havonként egyénileg teljesítendő műszakszám csökkenésének arányában. Ezt a kereset- csökkenést azonban a teljesítmények várható emelkedése rövid időn belül megszünteti, végsősoron azonban az irányműszakbérek korrekciójával lehet ellensúlyozni. Csökkenti az átlagbért továbbá a különféle pótlékok elmaradása, illetve csökkenése is. Ezen juttatásak elmaradása vagy csökkenése azonban a vállalatnál vagy az üzemnél mint közvetlen megtakarítás jelentkezik, így ezeket a pénzeszközöket más csatornákon — például a hatékony anyagi ösztönzésen keresztül — vissza lehet juttatni a dolgozóknak — anyagmegtakarítás, műszakmegtakarítás ösztönzésére. Végeredményben a nyújtott ciklusú munkarend átlagbércsökkentő hatásai teljes mértékben kiküszöbölhetők.

U ázlatosan ismertettük a ' Bélafi László által bányászati alkalmazásra kidolgozott, több termelő szakot biztosító munkarendet. Távol áll tőlünk és szándékunk ellenére volna, ha mindezt a szénbányászatban jelenleg alkalmazott munkarendek kritikájának vélnék olvasóink. Már csak azért sem lehet az, mert Bélafi László nyújtott ciklusú munkarendje nemcsak a szénbányászatban, de más iparágakban is adaptálható. írásunkat vitaindítónak szántuk. Szeretnénk, ha a Közgazdasági élet e témával foglalkozó olvasói megírnák véleményüket.

Csukott pénztárcájú vevők

Lassult a pénzforgalom Lj lehetőségek bankgarancia, információk a partner helyzetéről

Nehezen nyúlnak pénztárcájukba a vállalatok. Ha az áru megérkezett, a szerződéses határidőkig ki kell egyenlíteni a számlát. Most az a helyzet: sok megrendelő húz- za-halasztja a fizetést. A szállítók idegesek, hiszen ha nem kapják meg pénzüket, ők sem tudnak fizetni saját szállítóiknak, de legtöbbször i várakozó álláspontra helyez- : kednek. A bank összevont I szemöldökkel figyeli a fejleményeket, és igyekszik — nem adminisztratív, hanem ; korszerű banki eszközökkel ! — befolyásolni a vállalatok 1 magatartását.

Ügyeskedők

Miklósvári Zoltán

— Páncélkötények exportra. A bolyi fogyasztási szövetkezet a bátaszéki fémipari szövetkezettél közösen gyártja a henteseket védő kötényeket. Bolyban jelenleg 45 háziasszonyt foglalkoztatnak bedolgozóként, s havonta száz csontvédő kötény készül szovjet megrendelésre.

í Nagy a szabadság. Ez he- lyes. A reform bevezetése óta j a pénzforgalom rendjében alapvető változások - történtek: a vállalatok szabadon ; rendelkeznek a bankszámlá- j jukon lévő összegekkel. A j Magyar Nemzeti Bank nem emeli le automatikusan a megrendelő számlájáról a szállító követelését, csak ha erre rendelkezést kap a számlatulajdonostól. A sza- ! badság azonban nem jelent- j hét szabadosságot. Rendkí- I vül visszataszító és az üzleti életben erkölcstelen az a mód, ahogy ezt a szabadságot i egyik szövetkezetünk értelmezte, és a maga javára kihasználta. Egész évben egy fillér hitelt sem vett fel, tehát megtakarította a kamatokat. aközben azonban húz- ta-halasztotta a fizetést szállítóinak. illetve a szállítók

türelmetlenségének sorrendjében fizetett.

Szélsőséges a fenti eset, de tény: tovább lassult a pénzforgalom. Korábban 10 —12 nap alatt lebonyolódott a fizetés, 1968-ban már 12— 18, 1969-ben 15—20 napos

! volt az átlagos futamidő. A helyzet tovább romlott. 1969- ben a vállalatok 65 száza- | léka 11—20 nap között kiI egyenlítette tartozását, tavaly már csak 59 százaléka. 1969- ben a vállalatok 6 százaléka ! a 21. és 30. nap között fize- 1 tett, 1970-ben a 6 százalék

I 11 százalékra emelkedett. Szó I sincs arról, hogy népgazda- j sági szinten tragédia lenne, sőt, Baranyában jobb a helyzet, mint országosan. De a tendencia rossz. Nagyon rossz lenne, ha a mostani

állapotok konzerválódnának. Kinek jó a zavaros helyzet? Ha egy szállító késedelmesen kapja meg a pénzét, mindez tovább gyűrűzik, kénytelen pénzügyi nehézségeit más ügyfeleire hárítani. A termelés szférájában történt mozgásoknak a lehető leggyorsabban kell tükröződniük a pénzvilágban. A késedelmek a pénzügyi tisztánlátást zavarják.

A megrendelő vállalatok egy része pénzügyi nehézségek miatt nem fizet kellő

Élménybeszámoló a svéd marketing- szemináriumról

Az SGF, a Svéd Importőrök Szövetsége még a múlt év novemberében egyhetes marketing-szemináriumot rendezett. A szemináriumra a Magyar Kereskedelmi Kamara képviseletében 14 tagú, külkereskedőkből álló csoport utazott Svédországba. Köztük Rekettye Gábor, a Pécsi Kesztyűgyár értékesítési osztályvezetője. Tapasztalatairól most a Fiatal Közgazdák Klubjában számol be. Az előadásra a Technika Háza Széchenyi-klubjában február 4-én, csütörtökön du. 5 órai kezdettel kerül sor.

Június 10—12.:

Az idén június 10—12-én Egerben rendezik meg a közgazdász vándorgyűlést. Ez lesz a tizedik, az esemény tehát jubileumnak számít. Az utóbbi években a vándorgyűlések a gazdaságirányítási reformmal foglalkoztak. Ezúttal a IV. ötéves tervhez kapcsolódó témát választanak, mégpedig a legfontosabb célkitűzést: a gazdasági hatékonyságot. A vándorgyűlésnek azt a gondolatot kell kifejeznie, hogy a gazdasági növekedés extenzív szakaszáról az intenzív szakaszra való áttérés folyamatában vagyunk — szögezik le a rendezők —, ezért jellegében is színesnek. sok gondolatot felvetőnek kell lennie.

A központi előadás megtartására való felkérés még nem történt meg. A vándor- gyűlés lebonyolítását négy szekcióban tervezik. A szekciók témái: 1. A gazdasági hatékonyság makroökonómiai kérdései; 2. Gazdasági hatékonyság az iparban és az építőiparban; 3. Gazdasági hatékonyság az élelmiszer- gazdaságban; 4. Gazdasági hatékonyság a „harmadik” szektorban. (Ipari szolgáltatások, belkereskedelem, szállítás, iskoláztatás, egészség- ügyi ellátás, lakásgazdálkodás, tanácsi gazdálkodás stb.) Az egyes szekciókban több előadás hangzik el, az előadásokat vita követi. Az egri körülmények ismeretében azzal számolnak, hogy a központi előadás színhelyén, a színházban 600 főt helyeznek el. A részvétellel kapcsolatos tudnivalókról a Magyar Köz- gazdasági Társaság Baranya megyei csoportja időben értesíti tagjait

időben. Egyes nagykereskedelmi vállalatoknál sorban- állnak követeléseikkel a partnerek, de ismert a mezőgazdaságban támadt feszült pénzügyi helyzet is. A gaz- i daságokban, a termelési cik- j lus elhúzódása és a gyengébb j termés következtében, nem folytak be időben a betervezett pénzösszegek. De nem is a fizetőképességgel van baj, hanem a fizetőkészséggel. A megrendelők többsége hanyagságból, nemtörődömségből nem fizet kellő időben a szállítónak. Sokszor egészen kis összegekre kel! hetekig várni. Ráadásul türel- mességükkel maguk a szállítók bátorítják a partnert, hogy késve fizessenek. Itt az erőviszonyok hatnak: a kis vállalatok nem merik sürgetni a pénzüket a nagyoknál, mert félnek, hogy a „zaklatás” következményeként kiesnek a megrendelő „kegyeiből”. Vagyis nem kockáztatják üzleti kapcsolataikat. Inkább rövidlejáratú hitelt vesznek fel a banktól. Ez azonban nem megy a végtelenségig, a múlté: ha esik az eső, süt a nap, a bank hitelt ad. A bank nem állhat a pénzforgalom szükségtelen lelassulásával járó törekvések szolgálatában.

A Magyar Nemzeti Bank nem szorongatja már a szállítót. hogy követeléseit gyorsan érvényesítse. A felek saját érdekeik szerint járhatnak el. Felvetődik a kérdés: a korábbi helyzettel ellentétben most a szállítók a vevők kiszolgáltatottjai és teljesen kiszolgáltatottak? Nem. A vállalatoknak tisztában kell lenniük, hogy számos lehetőség kínálkozik — még mire perre kerülne a sor —. hogy a tartozás megfizetését sürgessék és pénzüket megkapják. Most csak a legújabb lehetőségekről.

A jó üzleti hírnév

Az első nagyon ajánlatos lépés, hogy a szállítók a szerződéskötés előtt győződjenek meg a rendelő partnerek pénzügyi helyzetéről, s csak olyan vállalatoktól fogadjanak el megrendelést, amelyek a szállított termékeket ki is tudják fizetni. Meggyőződhetnek erről? Igen. Üjabban erre is van lehetőség. A bank, ha megkeresik,' bizalmas információkat ad a kérdéses vállalat pénzügyi helyzetéről, anélkül persze, hogy rontaná a cég hitelét. Puhatolózni, van-e pénze a partnernek, jó fizető-e — a múltban általános szokás volt.. Ennyi, tegyük hozzá, természetes fokú, bizalmatlanságra ma is szükség van a gazdasági életben.

Egy másik lehetőség: a bank-garancia. A Magyar Nemzeti Bank a hazai gyakorlatban az idén vezette be ezt a módszert, amely eddig is megszokott volt a nemzetközi fizetéseknél. Amennyiben a szállító úgy szerződik, a megrendelőnek kérnie kell a Magyar Nemzeti Bankot, hogy vállaljon érte garanciát. Ebben az esetben — a kikötéseknek megfelelően — a bank fizet az adós helyett. Adott esetben, ha a kikötés olyan, az is lehetséges, hogy a bank külön jelzés nélkül automatikusan kifizeti a szállítónak járó összeget. És még egy intézkedés a gyorsabb pénzforgásra. A bank tovább drágította a pénzt. Január elsejétől 15 százalék a késedelmi kamat.

A jó üzleti hírnév fogalmába a fizetőképesség és a jó fizetőkészség is beletartozik. Ha a megrendelők erről elfeledkeznek, a szállítók ne üljenek ölbe tett kézzel. Juttassák kifejezésre megingott bizalmukat. Éljenek a lehetőségekkel, hiszen ez saját érdekük.

Közgazdász-vándorgyűlés