Dunántúli Napló, 1971. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-18 / 41. szám

1971. február 18. DUNANTÜL! NAPLÓ JEGYZET A gyalogosok védelmében Már régen szóvá akar­tam tenni, hogy sokan összetévesztik a járdákat a közutakkal és jármű­vekkel közlekednek olyan helyeken, amelyek kizáró­lag gyalogosok részére vannak fenntartva. Nem azokról az apró gyere­kekről akarok beszélni, akik kis biciklijeikkel ke­rekeznek a járdákon, őket nem is lenne szabad le- engedni saját biztonságuk érdekében az úttestre. Csakhogy ezen felbuzdul­va nagyobb — tizenéves — gyerekek is vidáman bicikliznek a járdákon és ez a példa sajnos felnőtt követőkre is talál. Elisme­rem, hogy pl. Üjmecsek- alja belső útjai csábítólag hatnak a kerékpárosokra, akik bizonyára így akar­ják lerövidíteni útjukat, ha „hivatalból” bicikliz­nek, a passzióból kereke­ző fiatalok pedig nyilván úgy vélekednek, hogy ha a kicsiknek szabad, ne­kik miért nem? ... Min­denesetre módját kellene ejteni, hogy ezeket a gya­logosokat veszélyeztető bi­ciklistákat kitiltsák a jár­dákról. Az líjmecsekaljai ren­delőintézet megnyitása óta a nap minden szakában szemtanúi lehetünk an­nak, hogy a városból vagy vidékről érkező mentőau- , tök felhajtanak a járdá- ; ra és úgy állnak a főbe- i járat elé. Szerencse, hogy j eddig nem történt még baleset. Vagy ha történ­ne, vegyük úgy, hogy az illetőnek csodálatos máz­lija volt, hiszen mentő­autó gázolta el, méghoz­zá éppen a rendelőintézet előtt? Mindenképpen könnyelműség . ez, még akkor is, ha a végteiensé- J gig óvatos a gépkocsive­zető. Gyaúítom azonban, miért van erre szükség. Hiába van ugyanis a ren­delőintézet hátsó traktu­sán hatalmas kapu és az udvaron hely a parkolás­ra is, a mentőautó nem állhat az épülethez. De ha állhatna is, hordágy- gyal nem vihetnék be a beteget. Hiszen nincs olyan hátsó bejárat, ame­lyen át hordággyal közle­kedni lehetne. Ez mintha kimaradt volna a terve­zésnél, s ezért kénytele­nek a mentőautók — a gyalogosok testi épségét i veszélyeztetve — a jár­dán közlekedni. De ami végül is szóra j bírt ez ügyben, az a leg­utóbbi két napon tapasz- ' talt eset volt. Mindkét reggel azonos időpontban indult el egy-egy teher­autó a Hajnóczy utca 19. számú ház elöl, s mind­kettő a kerülőt „megspó­rolva” a gyalogjárdán ka­nyarogva robogott ki a Körösi Csorna Sándor ut­cára. Ezen az úton ilyen időtájt sok kisgyerek is közlekedik, ki óvodába, ki iskolába. Ök talán nem figyelmesek annyira, mint a felnőttek és talán nem is gondolnak arra, hogy a biztonságos járdán várat­lanul autóval találhatják szemközt magukat. S ha megtörténik a baj? Ugyan volna-e paragrafus, amely­nek alapján felmentést lehetne adni a járdán gá­zoló sofőrnek? Vajon a néhány másodperces ke­rülő megéri-e, hogy egye­sek embertársaik testi ép­ségét veszélyeztessék. E legfrissebb élménye­im hatása alatt az ilyen könnyelműségre hajlamos gépkocsivezetők lelkiismc- retéhez szólok. De azért nem árt. ha tesznek vala­mit ,a közlekedésrendésze­ti szervek is a hasonló esetek megelőzéséért. HARSIAI ISTVÁN A budapesti nyugdíjas­penzió, — pillanatnyilag egyetlen az országban — sok érdeklődőt vonzott Baranyá­ból is. A szociálpolitikai kér­désekkel foglalkozó szakem­berek részletesen tájékozód­tak a helyszínen, s egyön­tetű tetszést aratott ez a gon­dozási forma. A tetszésen felül új ötle­teket is szült: a ..mintada­rab” láttán a pécsi szakem­berek már azon törték a fe­jüket, hogyan lehet tovább fejleszteni ezt a módszert úgy, hogy több szolgáltatást, állandó orvosi felügyeletet biztosíthassanak az öregek­nek, akik otthonául szolgál­na a penzió, ötletben egyéb­ként sem volt hiány: amikor lapunkban részletesen bemu- j tattuk a budapesti nyugdí- j jas-penziót, sok idős pécsi j ember személyesen is felke- ! resett bennünket, hogy egy- i egy újabb adalékkal elfogad­hatónak látszó ajánlattal se­gítsen előbbre vinni az ügyet. Többen kopogtattak hasonló szándékkal a Pécsi városi Tanács egészségügyi osztá­lyának szociálpolitikai cso­portjánál is. Hangot adtunk az emberek véleményének, beszámoltunk arról is, hogy számottevő azoknak az idős pécsieknek a száma, akik házukat, ingatlanukat aján­lanák fel az államnak a pen­zióbeli lakásért, ellátásért, a gondtalan, nyugodt öreg­ségért. A téma tehát nem új. Any- nyira nem, hogy a Pécsi vá­rosi Tanács egészségügyi osztálya, már 1969-ben ké­szített egy írásos előterjesz­tést a végrehajtó bizottság­nak a szociális otthoni elhe­lyezésről, illetve a penzió­szerű ellátás pécsi lehetősé­geiről és feltételeiről. Ebben már szerepelnek a Budapes­ten szerzett tapasztalatok, és azok továbbfejlesztésével, egy Pécsett építendő, 100 személy ellátására alkalmas penzió vázlatos tervé, működésének 'feltétélei is. És még valami: említés egy korábban tör­tént tájékozódó megbeszélés­ről, amelyen legjelentősebb pécsi nagyüzemek vezetői úgy nyilatkoztak, hogy nem zárkóznak el ilyen jellegű intézmény építésének anyagi támogatásától sem... Sürgető tények Köztudott: zsúfoltak a pé­csi szociális otthonok, — a városban tízezer lakosra még 30 szociális otthoni hely sem jut — és még így. a férőhe­lyek maximális kihasználá­sával sem tudják kielégíteni a jelentkező igényeket. A tel­jesen jogos, ám teljesíthetet­Nyugdíj aspenzió Szeretni nem elég.. Elvben jobb is, mint a budapesti Választ várnak az öregek len kérések száma már jóval meghaladja a kétszázat. De nemcsak ezért sürget az idő. Az átlagos emberi életkor növekedése mellett nagyszerűen kimutatható az is, hogy mind magasabb ösz- szegű nyugdíjat érnek el az emberek, egyre több lesz te­hát azoknak az idős dolgo­zóknak a száma, akik nem szorulnak teljes egészében az államra, nyugdíjukból meg tudják teremteni nyugodt öregségüket. Magyarán szól­va: lakással. házzal vagy más ingatlannal hozzá tud­nak járulni a penzió-építés költségeihez, — ha átvitt ér­telemben is. hiszen lakásért lakást adnak — és az ott nyújtott szolgáltatásokat, gondoskodást, ellátást meg tudják fizetni. Nekik a pen­zió az ideális gondozási for­ma, és a nagy lakások ki­sebbre cserélésére készteti őket az új lakbértörvény is. Bizonytalan tervek Mi a helyzet most? A té­mával többször is foglalkoz­tunk. érveket soroltunk, le­hetőségek után kutattunk, bizonyító példát idéztünk a megoldás mikéntjére. Né­hány hónap elteltével az eredményről tájékozódtunk, pontosabban szólva arról, sikerült-e kimozdítani a holt­pontról ezt — az előterjesz­tés tanúsága szerint — 1969 óta vajúdó ügyet. Dr. Kovács Antalné, a Pé­csi városi Tanács egészség- ügyi osztálya szociálpolitikai csoportjának vezetője: „Az előterjesztés sorsáról sem tu­dunk semmit. Azóta, tudo­másom szerint, nem történt intézkedés a nyugdíjas-pen­zió ügyében. Pedig menne- a dolog, nagyon nagy szükség lenne rá, csak határozott ál-“ lásfoglalásra, döntésre lenne szükség, mert anélkül nem tudunk mit kezdeni...” Papp Imre, a Pécsi városi Tanács vb-elnökhelyettese: „Elképzeléseink, terveink vannak. Ügy szeretnénk meg­oldani, hogy egy többszintes házban egy vagy két emele­tet rendeznénk be az öre­geknek, — lehetőleg olyan helyen, ahol a szükséges szolgáltatásokat is biztosítani tudnánk. Első időben csak kísérletképpen működne, hogy tisztában legyünk azzal, milyen igények vannak. — Tudomásunk szerint, idei kezdéssel egy 240 laká­sos garzonház épül Pécsett. Nem lehetne abban kialakít tani a nyugdíjasok penzió­ját? — De igen. mi is ezzel a gondolattal foglalkozunk. Nem az egész ház lenne az övék, de egy-két szinten ott talán meg lehetne valósí­tani. — Az új rendelkezések le­hetővé teszik, hogy a nagy- vállalatok legálisan is anyagi segítséget nyújtsanak, első­sorban saját nyugdíjas dolgo­zóik problémáinak megoldá­sára. Tárgyaltak már erről a vállalati vezetőkkel? — A nyugdíjasok penziója ügyében még nem. A válaszokból ítélve, nem jutottunk előre, sok a bi­zonytalan, feltételes mód, nem számolhatunk be konk­rét tervekről, határozott el­képzelésekről. Azt viszont már tudjuk, hogy a főváros­ban a meglévő nyugdíjas­penzió mintájára több ilyen jelleggel működő házat is építenek: a IV. ötéves terv­ben megközelítőleg ezer nyugdíjas lakást. Pécs egyelőre csendben van. Nehéz megérteni, mi­ért. A nyugdíjas-penzió épí­tése nem ró erejét meghala­dó terheket a tanácsra. — a lakásalapból épül, viszont cserében ugyanannyi, általá­ban nagyobb méretű lakást kap a tanács. — és a nagy- vállalatok között is lehetne mecénást találni. D. Kónya József Pályaválasztás — de hogyan? Modern technika* kulturált munkahelyek Mintegy száz főnyi peda­gógus és mezőgazdasági szak­ember részvételével pálya- választási ankétot tartottak az újpetrei tsz-ben. Bum Jó­zsef, elnök tájékoztató elő­adása és a vita is arról szólt, mit kell és lehet tenni annak érdekében, hogy az általános iskolát végzett falusi gyere­kek az „életbe” induláskor szűkebb pátriájukban talál­ják meg boldogulásukat. Az előadó a mezőgazdasági' pályaválasztási tanácsadás fonákjait beszélve, diaképek­kel illusztrálta, hogy skandi­náviai tanulmányútja során „jött rá” arra a hibára, hogy nálunk hosszú időn át a szarvasmarhákat akarták az ormótlan, rosszul méretezett vasbeton vályúhoz idomítani, ahelyett, hogy a technológiát igazították volna az állathoz. Egyetlen falusi fiatalnak sem lehet kedvet csinálni azzal, hogy a mezőgazdaság nehéz fizikai munkáját vagy ép­penséggel a trágyahordást prezentáljuk számukra jövő­ként. Nem a pályaválasztó fiatalt kell tehát mostoha körülményekhez igazítani, hanem a munkakörülménye­ket kell olyan mértékben korszerűsíteni, hogy vonzóak legyenek ezek a munkakö­rök! A hajnali és esti lekötött­ség, a szabadszombat hiánya, a sportolási, tv-nézési lehe­tőség elmaradása egyben a [ barátok elmaradását is je- ! lenti, a kirekesztődést a falu I társadalmából. Semmi cso­Pécsett először Munkások szövetkezete A minap Pécsett elsőként bányászokból és ipari mun­kásokból' álló szövetkezeti csoport kezdte meg működé­sét. A komlói után a megyében másodikként megalakult pécsújhegyi munkásszövetke­zet nem önállóan, hanem a pécsi fogyasztási szövetkezet kebelén belül működik, helyi szervezet, illetve csoportként. Az újhegyieket máris fontos érdekeltségi szálak fűzik a szövetkezethez. A legfonto­sabb közülük tíz épülő új „szuperett”, amit még a ta­vasz folyamán megnyitnak. | A több mint másfél milliós i beruházáshoz egyébként a | Pécs városi Tanács 500 ezer forinttal járult hozzá. Ebben i a kis ABC-nek is nevezhető üzletben, az újhegyiek kíván­ságára .mezőgazdasági eszkö­zökét, szerszámokat, növény­védő szereket, takarmány­tápot, különböző használati cikkeket és természetesen élelmiszert fognak árusítani. A háztáji gazdaságok és a termelés fejlesztésére is nagy gondot fordít a szövetkezet. Sok nyiíltenyésztőnek bizto­sítja a takarmánytápot, a kiskert tulajdonosoknak pe­dig a felvásárlást. A munkásszövetkezeti cso­port alakuló gyűlésén meg­választották az öttagú intéző- bizottságot, amelynek elnöke Eckeníels Jánosné lett, akit 1967-ben — a széleskörű és eredményes társadalmi tévé- [ kenységéért — Pécs város díszpolgárává választották. Busójárás Mohácson Két külföldi és kilenc hazai táncegyüttes Felvonulások és karneváli bemutatók Gazdag programot ígér a hétvége Mohácson. Szomba­ton délután 4 órai kezdettel emlékünnepség keretében avatják fel Kecskés Lajos szobrászművész alkotását, Schneider Lajos dombormű­vét a mohácsi Gólya utcai iskola falán. Másnap, vasár­nap délelőtt háromnegyed li­kőr a Kossuth filmszínház­ban folytatódik az emlék­ünnepség. Mohácsi népdal­csokor címmel Schneider La­jos gyűjtéséből összeállított népzenei műsort mutatnak be a Röpülj páva versenyen, megismert baranyai népdal­énekesek és a budapesti Egyetemi folklor-zenekar, Várnai Ferenc szerkesztésé­ben. A műsor zenei vezetője Baross Gábor, műsorvezetője Luk in László ismert zene­esztéta. A hagyományos mohácsi busójárás egésznapos prog­ramját vasárnap; február 21- én délelőtt háromnegyed 10- kor, a Széchenyi téren térze­ne nyíl ;a meg. A pécsi Gyár- vá'z ;i Általános l-’" ’n Út­törő Fúvós-/“, S.'i.-il Rajnai Henrik, a mohácsi munkásőr zenekart Dunai Nándor ve­zényli. Ezt követően a fő­utcán színes, táncos, zenés felvonulással szórakoztatják a busójárás vendégeit a tán­cosok. Résztvevői: a bulgá­riai Jambol város 16 tagú álarcos együttese; Jugoszlá­viából a duboseviceai Fol- klórna Grupa „Mladi Sokci” együttes, továbbá az átal délszláv táncegyüttes; a bolyi népitánccsoport; a dunaszek- csői ÁFÉSZ népitánccsoport, a felsőszentmártoni és a szebényi népiegyüttes; a ká- tol.vi délszláv táncegyüttes, a mecseknádasdi német tánc­csoport, a mohácsi nemzeti­ségi táncegyüttes valamint a Pécsi Tanárképző Főiskola nemzetiségi táncegyüttese. A program 13 órakor tér­zenével folytatódik a Széche­nyi téren. Majd a résztvevő táncegyüttesek, művészeti csoportok tartanak bemuta­tót 14 órakor, a Bartók Béla Művelődési Központban. Dél­után fél 3-tól. a mohácsi ál­talános iskolások karneváfe Faltisz Róbert, a MOKÉP dekorációs részlegének vezetője az ünnepi alkalomra rendezi a Mecsek Turist kirakatát. csoportjainak felvonulását és busójátékait rendezik meg ugyancsak a Széchenyi téren. Ezalatt már gyülekeznek a busók a Kóló téren, hogy részt vegyenek a délután 3 órakor kezdődő busók far­sangján. A busócsoportok va­lamint sokac lakodalmasok és néptánc-együttesek a Sza­badság utcán, a Széchenyi téren és több főútvonalon vo­nulnak végig tréfás, mulato­zó játékokat, szokásokat be­mutatva. A busók farsangja sötéte­dés után tűzijátékkal ér vé­get, majd este 8 órakor busó- ballal fejeződik be a nap programja. dálkoznivaló nincs azon. hogy fiataljaink ettől a perspektí­vától idegenkedtek. Szó volt a pályaválasztási tanácsadás módszereinek to­vábbfejlesztéséről is. A ko­rábbi évek gyakorlata, hogy az iskblásck nagy csoport­jait terelték a hagyományos építésű (és tisztaságú) ser­tés- és szarvasmarha-kará­mok köré, no meg a kuko­ricakapálás. csőtörés nehez munkafolyamataiba 1 való „kényszerbevetésük” egyene­sen oda vezetett, hogy a gyerekek — más pályát vá­lasztottak Ezek a felismerések kész­tették az újpetrei tsz vezető­ségét is arra. hogy megkezd­je az iparszerű állattenyész­tő telepek, a korszerű műhe­lyek. a pasztellszínű csem- pézett tejházak, az üzemi konyhák és büfé stb. meg­építését. a legkorszerűbb fel­szerelések és technológiák alapján. A két éve folyó program részben idén. rész­ben jövőre fejeződik be. A közeljövő képe vázlato- , san a következő.: fehér épü­lettömbök belső fénycsővilá­gítással, klímaberendezések­kel, az épületek között par­kok, betonút, és jártja, hideg­melegvizes öltözők, mosdók, fehér- és világosszínű mun­karuha, elegáns vezetőfülkéd gépek, korszerű esztergák, szerszámok, üzemi étkezde, nyolcórás folyamatos munka­nap, fizetett szabadság, üdül­tetés. A kapát száműzi a vegyipar, a zsákolást a vil­lamosberendezések, a trágya- hordó talicskát a gambnyo- másos trágyakivonó, a telep csatornázása Kukoricatörés­hez sem kell már ember, egy kombájnos naponta 8 holdat morzsol le a szárról, amit a billenő-platós IFA szállít a tárolófelvonóhoz, hogy on­nan az automata, az állatok, élé adagolja, A mezőgazdasági pálya--, * rangjáról is'sok szó esett ankéton. Ugyancsak sokak tudatában él még az évtized­del előbbi kép a tszcs-ról, a közösbe adott szekerek, a* faluvégi roskatag „irodahá­zak” formájában, az „élmé­nyekkel”, amelyeket ■ a ku- koricatörős kirándulásokon szereztek. Csakhogy nagyot változott azóta a kép. Né­hány éven belül — mire a most beiskolázott fiatalok el­végzik a szakmunkás, vagy technikusképző iskolát—ug­rásszerűen megnő az előbb vázolt termelőszövetkezeti munkahelyek száma és ve­lük e munka rangja is. Biz­tató jelei láthatók ennek már ma is egyre több tsz- ben. A kedvező körülmények vonzó hatását bizonyítja, hogy Üjpetrén a legutóbbi tagfelvételkor a 28 új belé­pő átlagos életkora 24 év volt. Érdekes az is, hogy az elutasítottak közé kerültek olyan fiatalok, akik gyenge általános iskolai bizonyít­vánnyal jelentkeztek. Hama­rosan lejár tehát az a; szó­lásmondás. miszerint- „Ha nem tanulsz, mégy a tsz-be”! Erre is fel kell hívni a fiata­lok figyelmét. Az üzemlátogatás után á pedagógusok egyike" javasól- ta, hogy a fiataloknak sze­leikkel együtt a 1 korszerű telepek bemutatásával adja- " nak tanácsot pályaválasztá­suk dolgában. Hiszen sok fiatal — állatszéhető; erdőt- mezőt kedvelő — szívesén' maradna falun, ha biztosí­tanák számára a megfelelő körülményeket. Kettőn áll a vásár, de elsősorban mégis a mezőgazdasági üzemeknek kell a feltételeket, a környe­zetet olyanná alakítaniol?,, amelyek vonzást gyakorol­nak a fiatalokra. A korszerű technikához kevesebb, de jól képzett em­ber szükséges. Kiképzésük, kedvező munkafeltételeik ki­alakításának költsége az' egyik legfontosabb és leg­hasznosabb beruházás. Ehmann Béla

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents