Dunántúli Napló, 1971. február (28. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-17 / 40. szám
6 DUNÄNTCLI NAPLÓ 1971. február T7. Ki az illeték es ? Mostanában sokat olvashatunk 1 város tisztaságáról, a levegő szennyeződéséről, de kérdem, mit tegyen az a háztulajdonos, akinek házát ablakon felül lefröcskölik az autók, autóbuszok? Ha naponta tízszer letörli, le- söpri a járdát, mindig csak az az eredmény, mert az úttesttel senki nem törődik. Tele van gödrökkel, abban áll a hóié, a házakból kifolyó szennyvíz és az arra járó első jármű szétfröcsöli a házakra, járókelőkre. Az illetékesek megnézhetnék az Ady Endre utca azon szakaszát, mely az Ágoston tér és a Orsolya utca között fekszik. Ügy hiszem, felesleges volna bármit is beszélni a tisztaságról, ha megtűrik, hogy a város ilyen forgalmas helyén, ilyen állapotok legyenek, Úgy tudom, az Ady Endre utca legmélyebb helyén rácsos levezetőcsatorna volt a Márton utcára, de megszüntették. Most itt tócsatengerek ékesítik a várost. Ezen a részen lakók nagy köszönettel vennék, ha az illetékesek megoldanák a víz lefolyását. Schank László ny. ig. tanító. PauaHzaiuk süket fülekre találtak... Több mint egy éve javítják Kertvárosban a Móra Ferenc utcát. Az eredmény azonban siralmas. Mi, akik emeletes házakban lakunk, naponta legalább két-három alkalommal kénytelenek vagyunk „átrepülni” a sártengert. A mélysége kb. 40—70 centiméter között váltakozik, bár nem mértük centivel. Panaszaink, kéréseink eddig süket fülekre találtak. Tekintettel, hogy sok az iskoláskorú gyermek és dolgozó szülő, kérjük az illetékeseket, találjanak módot arra, hogy ha csak egy igen kicsi helyen is, de valahogy tiszta lábbal jussunk át az utca túlsó oldalára. Móra Ferenc utca lakói. A SZERKESZTOSEG Köszönet egy laeácslageak... örömtől csillogó gyermek- szemek szegeződtek szomba- j ton a pécsszabolcs-bányate- i lepi általános iskolában Gráf Konrádné kerületi tanácstagra. Ez több okból is indokolt volt: egyrészt azért, mert az I cigányosztály farsangi teadélutánja volt, másrészt pedig azért, mert a hat hatalmas tálcát megtöltő finom piskótát, zserbót és egyéb süteményt Rózsa (azaz Gráfné) saját maga sütötte a gyermekeknek. A poharakban gőzölgő finom tea is az ő tűzhelyén készült. A Sólyom Sándorné tanítónő által betanított ügyes kis műsorban az összesen négy megjelent cigányszülőn kívül valamennyien elgyönyörködtünk, s elgondolkodtunk, hogy bizony a kis apróságok közül sokan akkor ettek először ilyen finom falatokat. A teadélután nagyon jól sikerült, a hangulatos zenét az úttörők szolgáltatták. S mi, most, utólag hálás köszönetünket fejezzük ki Rózsának, a tanácstagnak. Mi tudjuk, hogy őt nemcsak a tanácstagi fogadóórákon, hanem a lakásán is sűrűn felkeresik. Kedvesen, figyelmesen meghallgat mindenkit, s ha tud, segít. Így volt ez a Borbála utca, Margit utca rendezésével kapcsolatban, de a cigánygyermekek segélyezési akciójának keresztülvitelében is. Sok délelóttje ment rá arra, hogy megvásárolta és kiosztotta a se- | gélyösszegekből vásárolt 1 gyermekholmikat. S ha ez j nem volt elég, gyűjtött is : hozzá. E munkákban sokszor még férje is segítséget nyújtott. A ; közéleti tevékenység családi j jellemző Gráféknál. Sok em- i bér lehet hálás mindkettő- j j üknek. Rózsa mint kerületi tanácstag és mint az oktatási i és népművelési állandó bl- ! zottság tagja, a gyakorlati ! életben mutatott példát, mi- t lyennek kell lenni egy igazi j tanácstagnak. Istvánder József igazgató U/IaIA !Á/}lÁÚ k'imuar. / ü/ íz i ió i> Az íittörőoliinpia jegyében A KISZ szigetvár’ Városi Bizottsága és az MHSZ járási- városi vezetősége között elkészült az 1971-es évre az együttműködési terv. Az együttműködés célja, hogy az ifjúságot hazafias. honvédelmi nevelésben részesítse. Az úttörő korosztályt a szakkörök további eredményes működtetésével, versenyek szervezésével segítjük. A versenyeket a jubileumi évforduló és az Ü ttörő Olimpia keretében rendezzük meg. A KISZ korosztályú fiatalok részére megszervezzük az összetett honvédelmi versenyt és a Honvédelmi Kupa lóversenyt Együttműködünk az Ifjúgárda képzésében és foglalkoztatásában, valamint a sorköteles fiatalok katonai szolgálatra történő előkészítésében. Tiszai András „Mosolycsekk” helyett „Felvilágosítás MA VA FT-stílusban...” Ez év február 4-én 6 óra 20 perckor Szajkról Pécsre akartam utazni egy társammal, de amikor felléptem a busz lépcsőjére, a kalauz közölte, hogy nem visz el — várjunk a következőre. Hiába mutattam a bérletemet, társam pedig a katonai idézését, a kalauz hajthatatlan maradt. Lelökött a lépcsőről és elindíttatta a csaknem üres buszt. Az autóbusz rendszámát felírva (CG 01-72) a mohácsi MA VAUT főnökségen panaszt emeltem, amelyre furcsa választ kaptam. Véleményük szerint helyesen járt el a kalauz — mondván, hogy Bolyban és a további megállóknál várakozó sok utas miatt nem engedélyezte a felszállást. E „felvilágosításnál” jelen volt, a szolgálatos gépkocsivezető is, aki gúnyos hangon „javasolta”, hogy a hátsó rendszámot is fel kellett volna jegyeznem, mert az első nem elégséges. Felháborítónak tartom ezt az eljárást, mert nem szórakozásból akartam Bolyon keresztül Pécsre utazni, és a bérletjegyet sem azért vettem, hogy „kegyelemből” utazhassam. E bosszantó esethez még annyit, hogy később, február 8-án délelőtt 9 órakor — ugyancsak Szajkón — minden utast felvettek, mert ezen a járaton ellenőr is volt. Kérdésem: E szerint csak akkor van jogunk a felszálláshoz, ha a kocsiban jelen van az ellenőr is?!... Papp József Versend. Ha panaszos levelek özöne | után egy olyan jut el az j emberhez, amelyben elisme- í rően szólnak a kereskedelem- ! ről. ezt nem lehet szó nél- I kül tudomásul venni. Már- ! csak azért sem, mert bár í kissé eltúlozva, egyéni sérel- j méből kiindulva bírálják az egyes eladókat, módszereiket 1 a vevők, az esetek többségé- i ben sajnos igazuk van. Épp ezért ritka az olyan levél, amit Ruskó László kórósi olvasónktól kaptunk. Ez áll a levélben: „A múlt év novemberében NDK gyártmányú lakószoba bútort vásároltam a Mecsek Áruházban. Szállítás közben kiderült, hogy hiányoznak a bútorhoz való kulcsok és egyéb tartozékok. Mivel a sarkon várt a tehertaxi, nem volt más választásom: hazaszállítottam a hiányos garnitúrát a raktárosnak azzal az ígéretével, hogy később megkapom a tartozékokat is. Decemberben levélben érdeklődtem. de ügyem reménytelennek látszott, mivel manapság még gyakran okoz csalódást vásárlóinak a kereskedelem. Most nem ez történt. Az áruház bútorosztályának vezetője és az asztalosműhely egyik dolgozója személyesen jöttek el lakásomra a hiányzó tartozékokkal és tökéletesen összeállították az egyébÜjra dagaszthatjuk a sarat Az Esze Tamás utca egy elég jelentős lakónegyedet köt össze j a városközponttal, ősszel, az út- | test leszakadása miatt, hetekig taposta a sarat a gyalogos. Télen térdig kellett hóban járni, mert a Barbakán környéke, a I járdák tisztántartására vonatko- | zó tanácsi rendelet úgy látszik J nem volt kötelező. Most meg- I indult az alsó várudvar helyre- állítása. Az anyagot szállító teherautók tengelyig sáros kerekei szilárd útburkolatot érve, vidá- I man szabadulnak meg agyagos terhűktől, s a sok gyalogos újra dagaszthat sarat. Dr. Sinkó Ottó tanácstag I ként is szakértelmet igénylő ..Sybili" lakószoba garnitúrát. | Kötelességükön túlmenően | mintegy négy órás munkával ! segítettek a bútor célszerű, j ízléses elrendezésében. Ruskó László leveléhez nem kellett volna kommen- ! tár. Annyit mégis megjegy- ! zünk: amit az ő ügyében tett j a Mecsek Áruház kollektí- i váj a, azon túl, hogy tisztességes munka volt, — kereskedelem! Harsányi Márta „Mozijegyet egyet vegyek?” A megjelent panasz alapján hosszabb időn át vizsgáltuk az azonos műsorokat együtt játszó filmszínházak előadáskezdéseivel, közben történő leállásával kapcsolatos problémákat. A két mozi kezdési ideje közötti időköz a legritkább esetben nyújtható fél óránál többre, mert a kezdő mozi korai előadása vagy a másodiknak játszó mozi késői, utolsó előadása nem felel meg a közönség szabadidejének. Együtt- játszás esetén sok ember percre kiszámított együttműködésére van szükség, hiszen a tekercseket a gépjárműnek húsz perc alatt kell a két mozi között váltania. Erre pedig oda 10, vissza 10 perc jut a Petőfi és Park mozi között. Közben az egyik utat a Rákóczi út forgalmában kell megtenni. Filmszakadás vagy bármilyen üzemi hiba az egyik mozinál, a gépjármű hibája vagy feltartóztatása késedelmes kezdést vagy üzem- közbeni leállást okoz. Az üzemvezetőkkel a hibaforrások csökkentésének módjait megbeszéltük és természetesen az üzemszervezés további pontosításával igyekezni fogunk, hogy panaszra ne legyen . ok. Rejtő János igazgató „Csendélet” A Napló január 27-i számában fénykép jelent meg, mely a tettyei színészház udvarának, kerítésének állappiát kifogásolja. Ezzel egyetértünk, de szeretnénk közölni az okokat, melyek ezt az állapotot eredményezik még ma is. Még múlt év augusztus 26-án Leveleink nyomában M ost, amikor az állam — nemzetgazdasági jelentőségének megfelelően — nagyvonalúan támogatja a háztáji szarvasmarha-tenyésztést, kicsinyességnek tűnik holmi szalma- és fűügyeken rágódni. Tényleg, kicsinyes részletkérdésekről lenne szó? Az az érzésem, hogy az a nagyvonalúság, amely lebecsüli ezeknek a részleteknek a jelentőségét, nagyon is félvállról kezeli a háztáji fellendítésének ügyét. Aggódó levélíróink: Panta Mihály, a borjádi tsz nyugdíjas tagja, nagybudmérdi olvasónk és az ugyancsak tsz- nyugdíjas Tóth Ráfael, basali olvasónk. Panaszukkal — meg- i győződésem — nincsenek egyedül. Az almolásra használatos szalmát a határban lévő kazlakból batyuval, tragaccsal, gyermekszánkóval kell a tagoknak — legyen az öreg, fiatal, beteg, rokkant, nyugdíjas — hazacipelniük, azért, bogy a háztáji állatok ne a csupasz betonon és téglán feküdjenek — írja Panta Mihály. — Mindez azért van, mert a tsz vezetősége nem képes arra, hogy tagjainak a szükséges szalmamennyiséget hazaszállítsa. Ugyanez a gond Basalon. Tóth Ráfael panaszolja: Ezelőtt három -évvel körülbelül hatvau kijáró fejőstehén volt a faluban, j „Kis dolgokkal kezdődnek a tettek../’ 1970-ben már csak húsz-húszon- I kettő, annak dacára, hogy az i állam sokat segít a szarvasmar- . ha-tenyésztés fellendítésén. — Tudnánk mi öregek is szarvas- j jószágot nevelni, de . .. Takar- j mányföldet adnak ... szalmát j nem, még a rogyott szalmát ! sem engedik megszárogatni és j felhasználni. Persze a kívülállók- i ról beszélek, de a kívülállók tartanak nagyobbrészt szarvas- j jószágot... Alom nélkül nem le- i hét jószágot tartani. Ez így igaz. Nem értem vi- j szont,: annyira szegények va- \ gyünk, hogy . . . vagy annyira j gazdagok . . .? Tény az, hogy j egyes helyeinken 1971-ben szál- j maínség van. Ha ez felettébb érthetetlen, a fűügy egyenesen j megmagyarázhatatlan. Arról van j szó, hogy legelőink nagyon-na- | gyón elhanyagoltak. A mostoha ; művelési ágról mindkét, egy- j mástól távol élő levélírónk mint * „fájó pont”-ról beszél. Sajnos, ' nemcsak a nagybudméri és a j basali legelőkről lehetne ilyen : bizonyítványt kiállítani: A nagybudmérdi levél: „Szá- lastakarmányfelékből, — az igaz, — kapunk rétet kaszálni, négy- í zetölenként 80 fillérért. Lucernát ; is vehetnek a tagok, ezért már , egy kissé borsosabb árat kell fizetni, ölenként 4 forintot. Az a fájó pontunk, hogy a tsz vezetősége a legelő karbanlartásá- val egyáltalán nem törődik. Köz- J ségünk legelőterülete 112 hold volt. A régi tsz vezetőség ennek ; a legjavát, 24—-25 holdat, fel- j szántatta. Persze a tagságot nem ! kérdezték meg, tetszik-e vagy sem? A megmaradt legelőt úgy kezelik, mint az afféle mostohagyereket szokás. A tagok a háztáji jószág után igen magas legeltetési díjat fizetnek. Az el- ! múlt évben is a két éven felüli | jószágokért 450, a növendékekért I 230, a sertésekért pedig darabon- | ként 50 forintot. Ügy gondolom, ' akkor sem lenne ráfizetése a tsz-nek, ha egy kis gondot for- | dítana a legelő feljavítására. A j beszedett bőséges fübér után el- i várjuk, hogy jobb legelőre járjanak ki jószágaink.” A basali levél ugyanezt fej- \ tegeti: „Fizetjük a fűbért... A ' legelőt felszántották, három évig ott állt műveletlen. Tavaly be- \ vetettek, jó kukorica termett j benne. De a másik, leiében, ami í megmaradt legelőnek, oda nem tudta a tehén az orrát letenni, mert tele volt és van tüskével. Amióta a tsz átvette a legelőt, se kút, se vödör, se rendes pásztor nincs. Mi gazdák fizetjük a pásztort, de nem parancsolhatunk neki, a tsz meg a tájára sem néz . . .” Panta Mihályéknál hasonló a helyzet: „Addig, amíg a tsz nem vette át a községtől, a legeltetési bizottságtól — rétjeink, legelőink sokkal ápoltabbak voltak, több goixlot fordítottak rá, mint most. Pedig nem kellett ennyi legeltetési dijat fizetni, jószágonként 120 forintot, és akkor sem volt ráfizetés. Persze akkor legalább kétszer annyi jószága volt egy-egy tagnak, mint jelenleg. Szeretnék még egy kérdésre választ kapui. Kik voltak azok az „újítók”, akik községeinkben eladták a pásztorházakat. Államunk nagy súlyt fektet az állattartásra. Kérdem én, melyik az a pásztorcsalád, amelyik eljönne községijükbe, amikor nincs lakás, mert eladták? Ki biztosít lakást a pásztornak? Visszatérve: községünknek any- nyi földterülete, legelője és rétUgrató kanyar 4* Pécsett, a Mecsek-kapu előtti tűkanyarban még évekkel ezelőtt, a kanyar felső részén, kitisztították a területet a fáktól és a szegély nélküli úttest mellett a puszta föld maradt. A Mecsekről lezúduló víz természetesen már rége» kimosta ezt a részt. Nem tudjuk, hogy a kanyar jobb belátása érdekében, vagy az út esetleges tervezett szélesítése miatt vágták-e ki a fákat, de mindenesetre nagy kár, hogy nem töltötték fel ezt a részt, nem építették ki. A kanyar ugyanis \ a felülről jövő járművek részére rejt magában baleseti veszélyt, mivel a belehajtó kocsik az éles útszegély miatt csak éles „ugrással” tudnak kijutni belőle, veszélyeztetve ezzel a szembejövő forgalmat. Az illetékesek válaszúinak I megrendeltük a Pécsi Építő- és I Tatarozó Vállalatnál az udvar tereprendezését, kerítés teljes felújítását. A kivitelező vállalat 1970. szeptember 8-án közölte velünk, hogy a munka elvégzését csak 1971 I—11. negyedévében é tudja vállalni. Ezt idén újra megrendeltük. Úgyszintén négy szeméttároló edény leszállítását is megrendeltük a Pécsi Köz- tisztasági Vállalatnál. Még a mai napig sem kaptunk egyetlen darabot sem. Anyagiak és a fentiek szerint hanyagság nem okozta a munkák ilyen elhúzódását. Reméljük, hogy a terület rendezése, kerítés pótlása rövid időn belül megtörténik. Ettől függetlenül a tisztaság megteremtésére megfelelő intézkedéseinket megtettük. Korocz Balázs, a Pécsi Nemzeti Színház gazdasági igazgatója , Szerkesztői üzenetek Ü. F. Sellye: Mint ipari tanuló harmadéves korában nem j kaphat családi pótlékot. I Nagyharsányi Beloiannisz utca | lakói: A televízió vételzavarát az utcában húzódó 22 KV-os nagy- feszültségű vezeték szigetelő, il- I letve kötéshibái okozzák. A za- j var megszüntetése érekében a Posta. Rádió és Televízióműszaki Igazgatóság Zavarvizsgáló üzeme felszólította a nagyharsányi áramszolgáltató kirendeltséget a zavar megszüntetésére. A Posta- törvény által megszabott határidő február 19-én jár le. „Sebészet 10, ll-es kórterem betegeinek” üzenjük, hogy a Pécsbányai Kórház a náluk veszélyes gázfűtésről áttért a koksztüzelésre és így újra melegek a kórtermek. je volt, amit átvett a szövetkezet a községtől, hogy annak fejében a pásztor-lakásokat tatarozhatta, karbantarthatta volna.” Baranyában a közös és a háztáji gazdaság kapcsolatát két szélsőség jellemzi. Egyes gazdaságok vajmi keveset törődnek a háztáji fellendítésével. Másutt, | ahol a közös és a háztáji gazdálkodás mintaszerű kapcsolatai alakultak ki, a szövetkezet vezetősége mindent megtesz, hogy biztosítsa a háztáji gazdálkodás feltételeit is. Beszerzi tagjainak j a tenyészállatot, a tápot, zöld- i futószalagszerűen biztosítja a ta- ; karmányt, elszállítja a tejet, beszámítja a háztájiban végzett munkát a közösbe és így to- ) vább. Rendben van, a közös i gazdaság, s az ilyen tsz vezető- I sége úgy gondolkodik: ami jó a háztájinak, jó a közösnek, ha jobban boldogul, gyarapodik J f'&y-cgv tsz gazda, az a szövetkezetnek is jó. Hiszen erre szövetkeztek. 1 Es akkor itt vannak ezek a { szalma- és füílgyek. Kis dolgok? Minden negyedik dollárunk a marhahúsból származik. Az export jelentős hányadát a háztáji I gazdák adják. A marha alá vi- I szont szalma kell, ami egyes i í helyeken nincs, és fű kell, nem j tövis, ami sajnos, egyelőre lege- I lóink jelentős részén terem. Va- j lahol ilyen kis dolgoknál kezdődnek a tettek. Miklós vári Zoltán * Jogi. tanácsadó H. I.-né gyermekgondozási segélyben részesül, munka- viszonya ez idő alatt megszűnt. Megbetegedett. Azt hallotta, hogy társadalombiztosítási szolgáltatásokra nem jogosult. Kérdése: Betegsége idején kaphat-e ingyeÄes orvosi ellátást? Az elmondottak alapján olvasónkat eltartott családtagnak kell tekinteni és mint ilyen, férje jogán az összes társadalom- biztosítási szolgáltatásokra jogosult. ami a családtagokat megilleti. A gyermekgondozási segély összegét nem lehet keresetnek, vagy jövedelemnek tekinteni, így nincs olyan kizáró rendelkezés, ami az ellátások igénybevételét akadályozná. Azt, hogy a gyermekgondozási segélyt nem kell figyelembe venni, az 5 1969. (I. 28.) Korm. sz. rendelet tartalmazza. Itt mindjárt a teljesség érdekében elmondjuk, hogy a gyermekgondozási segélyben részesülő egyedül álló anya és családtagja a betegségi biztosítás szolgáltatásaira ugyanazon feltételekkel és mértékben jogosult, miüt a munkaviszonyban álló dolgozó és annak családtagja. Tlyen esetben azonban táppénzre, valamint terhességi-gyermekágyi segélyre nem jogosult. Nagy Jánosné termelőszövetkezeti tag kérdezi, hogy gyermekgondozási segélyre jogosultsága szempontjából mit kell közös munkában eltöltött napnak tekinteni? A munkában ténylegesen eltöltött munkanapokon kívül gyermekgondozási segélyre való jogosultság szempontjából a közös munkában eltöltöttnek kell tekinteni azokat a napokat is, amelyeken a termelőszövetkezet nő tagja a) kártalanítási segélyben, kórházi ápolásban részesült, illetőleg betegségi segélyre jogosult volt, b) szülési szabadságon volt, c) a vezetőség hozzájárulásával munkaviszonyban állt, d) a közgyűlés hozzájárulásával közép-, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatának hallgatója volt. vagy egésznapos tanfolyamon (iskolán, edzőtáborban) vett részt, e) a termelőszövetkezet vezetősége által éngedélyezett tanulmányi vagy egyéb díjazott szabadságon volt, f) a tagsági viszony létesítése előtt családtagként a termelő- szövetkezet közös munkájában , részt vett, feltéve, hogy ezt az | időt a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóságának megyei I igazgatósága (SZTK) a 30/1.966. j (XII. 24.) Korm. sz. rendelet 27. j 5-a alapján nyugdíjévként elismerte, S) gyermekgondozási segélyben részesült. Ugyancsak munkanapként kell figyelembe venni a termelőszövetkezeti tagsági viszony létrejöttét megelőző munkaviszonyban valmint kisipari szövetkezeti tagsági viszonyban töltött munkanapokat is. A rendelkezések lehetőséget adnak arra is, hc%y meghatározott terület családi művelése esetjpn a műveléshez szükséges munkanapok arányos részét is figyelembe vegyék.
