Dunántúli Napló, 1971. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-16 / 39. szám

10*1 . február 16. DUNÁNTÚLI NAPLÓ $ ■ä A tanács elfogadta a fejlesztési tervet Négyszázöivennégy lakás épül Komlón Üzembe helyezték a lejipari Vállalat új csomagológépét Hást ad az egyetem... Mérnökök, technikusok — gondjaikról 1961-ben 284 fiatal műsza­ki dolgozott a Mecseki Álla­mi Erdőgazdaságnál, számuk 1970-re 249-re csökkent. Sok fiatal .technikus és mérnök hagyja ott az erdőgazdaságot a jobb munkakörülmények, a jobb kereseti lehetőség re­ményében. A mérnökök, tech­nikusok képzése az államnak nagyon sokba kerül, s ha a fiatal és az állam nem talál­ja meg a számítását, ez a pénz kidobott összegnek lát­szik. A feladatok, a munka pedig növekszik, a technika fejlődése egyre nagyobb szak­tudást igényel. Hogy a fiatal műszaki dol­gozók elmondhassák problé­máikat, eredményeiket, gond­jaikat és célkitűzéseiket, az Országos Erdészeti Egyesület Baranya megyei Csoportja tegnap délután baráti ta­nácskozást szervezett szá­mukra, melyen részt vett az erdőgazdaság vezetősége is. A nemrég végzett mérnö­kök elmondották, hogy nem mindig mérnöki munkakör­ben alkalmazzák őket, sok­szor olyan munkát végeznek, amit egy technikus is meg tud csinálni. Kérték, legyen a mérnöknek lehetősége ma­gasabban kvalifikált munkát végezni, szeretnék ezáltal megismerni a vállalat egész tevékenységét, szeretnék to­vább képezni magukat. A vállalat igényeit és a fiatal műszakiak kívánságait nehéz, de össze kell egyez­tetni. A kezdő embereken az erdőgazdaság anyagilag is, erkölcsileg is segítem igyek­szik, de a türelmi időt mind­két részről meg kell várni. A vállalat vezetősége meg­ismerve a fiatalok gondjait, megígérte, hogy segít azokon, s ennek első lépéseként fe­lül fogják vizsgálni a jól dolgozó fiatal technikusok fizetését. Ülést tartott tegnap Komló | város Tanácsa A testület i megtárgyalta és jóváhagyta az 1971. évi fejlesztési ter­vet, a IV. ötéves terv főbb koncepcióit, valamint a Vá­rosi Tanács 1971. évi költség- vetését. Komló életében a IV. öt­éves terv két kerek évfor­duló; a várossá nyilvánítás 20. és 25. jubileumai közötti időszakot öleli fel és olyan programot tartalmaz, amely a 30 000 lakosú település éle­tében jelentős fejlődést, vál­tozást eredményez, pótolja a i korábbi évek „adósságát”. Kiemelt feladat a lakásépí­tés. A legutóbbi népszám­lálási adatok szerint Baranya települései között Komló la­káshelyzete a legkedvezőtle­nebb. A megyei átlagban 100 lakásra jutó 350 fő helyett itt 377 személy jut. A tanácsi tervben 454 új otthon létesí­tése szerepel. Ezen felül 914 lakás kivitelezéséhez gondos­kodtak építési kapacitásról, — amelyek vállalati és OTP beruházásban, illetve ma­gánépítkezés keretében való­sulhatnak meg. Jogosan bírálták a város lakói Komló kulturális éle­tének viszonylagos elmara­dottságát. Ezért ebben az ötéves tervben különös gon­dot fordítanak a művelődési intézményhálózat fejlesztésé­re. A szilvási szakközépisko­lában 100 férőhellyel bővitik a kollégiumot. A tervidőszak közepén megkezdik a 12 tan­termes zeneiskola építését, amely a több ütemben ter­vezett kultúrközpont első egysége lesz. Következő prog­ram az Ifjúsági Ház. mely­hez hatmillió forinttal járul a KISZ Központi Bizottsága. Az ifjúsági házban mintegy 200 fő befogadására alkal­mas központi termet létesí­tenek, amely sportrendezvé­nyek céljaira is alkalmas. A IV. ötéves terv második fe­lében megkezdik a kultúr­otthon építését. Erre 15 mil­lió forint a költségvetési elő­irányzat. A kultúrotthonban szakköri helyiség, széles­vásznú filmszínház, százezer kötetes könyvtár és egy reprezentatív vendéglátó he­lyiség kap helyet. Fejlesztik a szolgáltatási és kereskedelmi hálózatot. Tervbe vették — a Kossuth Lajos utca jobb oldalának beépítésével a Béke Szálló és a Sport étterem közötti területen egy szolgáltatóház létesítését. Itt kapna helyet a Villamosipari és Gépjavító Ktsz, a GELKA szerviz és a Patyolat szalon. „Megindult" a Nem találtak pincét a Hegyalja utca beomlott úttest alatt Hetek óta folyik a kutató­munka Pécsett, a Hegyalja utca 110-es számú ház előtt, ahol január közepén besza­kadt az úttest. A hegyoldal szinte megindult, omlással fenyegetve a tíz méterrel mélyebben húzódó Bosnyák utca egyik lakóépületét. Az Aknamélyítő Vállalat dolgozói azonnal megkezdték a több négyzetméter nagysá­gú üreg feltárását, s az ott folyó munkálatokról lapunk is beszámolt. Azóta három méter mély kutatóárkot épí­tettek és több kutatófúrást végeztek. Keresték a pincét, amelynek — a kömyékbeli­Diákok népművelési gyakorlaton Tegnap délelőtt a Keszthe­lyi Agrártudományi Egyetem, a Pécsi Tanárképző Főiskola és a Pécsi Orvostudományi Egyetem hallgatói közül negyvenen indultak el önkén­tes népművelési gyakorlatra. Munkásságuk színhelye négy dél-dunántúli megye: Bara­nya, Tolna, Somogy és Zala egy-egy faluja, ahol tíz napot töltenek el. Baranyában 14- en kezdik meg gyakorlatukat ma. Feladatuk: ismerkedés és tapasztalatszerzés a szakterü­letükhöz kapcsolódó közmű­velődési munkával és a helyi KISZ-munkával. ek elmondása szerint — az útszél alatt kellene húzódnia. A vizsgálatok nem igazolták ezt. A völgy felőli oldalon laza töltésföldet, az úttest alatt pedig kőzetét, homokot és kaolint találtak. A töltés vastagsága meghaladja a ki­lenc métert és nagy meny- nyiségű nyüt vizet tartalmaz. A rendelkezésre álló adatok szerint, a környéken egykor kaolint bányásztak és való­színűnek látszik, hogy az. ak­kor keletkezett és feltöltött üregekre bukkantak. A szakértők egyébként nem vártak ilyen jelentős tömegű réteg- és talajvizet és az is furcsa, hogy a víz különböző mélységekben, te­hát nem rétegszerűen fordul elő. A földmintákat a Bara­nya megyei Tervező Vállalhat statikusai vizsgálják, s a ka­pott adatok birtokában a Pé­csi Tervező Vállalat mérnö­kei tervezik azt a tíz méter magas betonfalat, amely az omlás veszély es hegyoldalon épül. Az erős támfal meg­akadályozza a további csú­szást, védi az úttestet, vala­mint az alatta húzódó 300- as viz-ryomóvezetéket. IS api 1500 liter tej polipactiban Heinz Köhler, a Német De­mokratikus Köztársaságból érke­zett szerelő az elmúlt héten be­fejezte annak a polipack gépnek a szerelését, amelyet a B. m. Tejipari Vállalat, pécsi üzeme számára az NDK-ból vásárolt. A korszerű tejcsomagoló, amely óránként 1800 liter tejet tölt po­lietilén tasakokba, a bét végén próbaüzemeit. Hétfőn pedig meg­kezdte üzemszerű működését. Egyelőre naponta 1500 liter po- lipackos tejet szállítanak a pécsi üzletekbe, mindenekelőtt Pécs két ABC áruházába és a tejbol­tokba. A B. m. Tejipari Válla­lat polipackos teje minden bolt­ba eljut, ahova rendelnek be­lőle. A pécsi tejüzemnek nem ez az első igazán korszerű gépe. Nem­régiben ömlesztő sajtadagolót, majd vajadagolót helyeztek üzem­be. A tervek szerint ebben az évben még egy polipack gépet vásárolnak. A két gép, óránkénti együttes 8600 literes teljesítmé­nyével minden bizonnyal kiszo­rítja majd, most még rangos he­lyéről a palackozó gépet, hiszen az eddigi tapasztalatok szerint a korszerűbb csomagolás a vásár­lók körében igen népszerű. Ütjára indul a tasakostej, az NDK automatából Baj van a vetőmagvak minőségével Tanácskozás Pécsett a Technika Házában A megye vetőmagtermelő gazdaságainak vezetői talál­koztak hétfőn délelőtt Pécsett a Technika Házában az Ag­ráregyesület és a TIT Agrár- szakosztálya által rendezett ankéton az Országos Vető­magfelügyelőség vezetőivel. A vita kiindulópontja ezúttal a minőség volt. A jó vetőmag­termesztési adottságú me­gyénkben az előállított vető­mag mennyiségével ma már nincs probléma, hisz a terü­leti felfutás, mint arról Pusz­tai Ernőnek, az OVF pécsi kirendeltség vezetőjének tájé­koztatójából is értesülthet- tünk, Bari nyában jelentős. Tizenöt év alatt tízszeresére nőtt meg j szaporító terület. Az előál ított vetőmagvak minősége izonban már sok kíván nival it hagy maga után. Tavaly a kalászos terület 12 százalékát kellett kizárni a szaporítást 51 ilyen okok mi- i att. A m< gmaradt területen sem volt jó az eredmény, fémzárolás :or a vetőmag 67 százaléka Jizonyult csak al­kalmasnak Tehát visszaesé­séről besze Ihetünk, hisz míg 196! -ben a kiváló ve­tőmag aránya elérte me­gyei szil ten a 15 százalé­kot, 1971 -ben viszont csak 4,1 száz; ,lék lett a kiváló minőség, 21,6 százalék az első őszi ily, 38,1 a másod- osztály i s a vetőmag 10,5 százalék; t már csak külön engedéllyel lehetett forgal­mazni. TTj vezetőt neveztek ki. 1971. február elsejével, a Pécsi Közúti Igazgatóság élére. Az új igazgató Temesi Ferenc, az igazgatóság központi mű­szaki osztályának eddigi ve­zetője. * Tíz éve és néhány hónap­ja történt: az egyetem elvég­zése után első megbízatás­ként egy brigád vezetését bízták rá, az egykori, 3-as számú Pécsi Mélyépítő Vál­lalatnál. Az első munka: a Kokszműnél egy vasúti ki­térőt kellett beépíteni. A for­galom 60 perces szünetelte­tése alatt megoldották a fel­adatot. Elismerésként még egy brigádot kapott. Most pedig 445 dolgozó irányítása, és Baranya 1460 kilométeres úthálózatának ezernyi gond­ja szakadt a nyakába. Temesi Ferenc 1960-ban, a Budapesti Műszaki Egyete­men az út, vasút és alagút szakon fejezte be tanulmá­nyait. Ezt követően Pécsre került. Első munkahelyéről most is nagy elismeréssel beszél. Talán az akkori em­lékeiből táplálkozik az a fel­Akik a hírekben szerepelnek Temesi Ferenc ismerése, melyet új beosztá­sában is szeretne érvényre juttatni. A fiatalokat türel­mesen, ambíciójuk, munka­kedvük felélesztésével kell kezelni. Nem véletlenül ke­rültek szóba a fiatalok, ugyanis Temesi Ferenc kine­vezése nemcsak azért ritka, mert otthon lett „próféta”, hanem azért is, mert mind­össze 33 évesen került ebbe a felelős beosztásba. A feladatok óriásiak. A megye országútiam is hatal­mas mértékben emeLkedik a forgalom. Érdemes példaként megemlíteni a harkányi utat. A beremendi építkezéshez naponta 394 tehergépkocsi­járat közlekedik. Tovább kell erősíteni azt a szemléletet, mely az útfenntartásban el­sőrendűnek a megelőzést tartja, s nem az útjavítást. Pécs ebben úttörő szerepet vállalt — a hai'kányi út asz­faltszőnyeggel borítása, már ilyen elképzelések alapján történt. Az idén a mohácsi úton folytatják ezt. A felelősség. ' Egyenrangú partnernek kell lenni az út­építés-tervező és kivitelező vállalataival. Egyeztetni kell a közúton közlekedők érde­keit a népgazdaság anyagi lehetőségeivel. Egy illusztra­tív példa. Az 1971-es évben Baranya 47 millió forintot kap az úthálózat fenntartá­sára és új beruházásra. A szükséglet: 70 millió forint. Az autósokat azonban nem a Közúti Igazgatóság költ­ségvetése, hanem a kátyúk eltüntetése érdekli. Temesi Ferenc előnyös helyzetben van. Tiz év alatt volt tervező, műszaki ellen­őr, szakaszmérnök, a közpon­ti műszaki osztály vezetője — így jól ismeri az igazgató­ság valamennyi gondját-ba- ját. Ugyanakkor adódhatnak népszerűtlen feladatok is, melyeket egy idegen vezető könnyebben megoldana. Eze­két is vál alni kell a közös­ség érdele ben, hiszen a Pé­csi Közút Igazgatóság kol­lektíváján k jó munkája a baranyai utak valamennyi vándorána r elsőrendű érde­ke. Több lzázezren vagyunk. Lombosi Jenő A vitában felszólaló terme­lők a vetőmag viszonylag ala­csony termelői árát kifogá­solták. amelyben a vetőmag- szaporítasra fordított maga­sabb költségek nefn térülnek mindig meg. Kicsi a differen­cia a kommersz magvak és a vetőmag ára között. A minő­sítő szakemberek viszont a betakarítási módszereket ki­fogásolták, valamint azt, hogy az üzemek nem fordítanak kellő gondot, a vetőmag termesztés és főként a tisz­títás gépesítésére. Igaz, hogy a nagyteljesít­ményű, modern gépek drá­gák, ezért volna helyes, ha több üzem társulna beszerzé­sükre és közö6 használatukra, mint ahogy azt legutóbb a bicsérdi tsz-ben kezdemé­nyezték. Jó példaként a Boly! Állami Gazdaságot, és a bur­gonyaszaporító üzemek ered­ményeit hozták fel A mohácsi Űj Barázda Tsz- ben, ahol súlyt helyeznek erre — modern cseh bur­gonya iitletőgépek és bur­gonyakombájnok dolgoznak — holdanként 17 ezer fo­rint tiszta nyereséget értek cl, tavaly a burgonyából. A minőséghez kapcsolódott dr. Bartondejszki Andrásnak, az Országos Vetőmag Fel­ügyelőség helyettes vezetőjé­nek előadása, aki a nemzet­közi vetőmagszaporító szer­vezet az ISTA vezetőségi tag­jaként résztvett az Üj-Zélan- di vetőmagkongresszuson, s ezúton számolt be az ott szer­zett tapasztalatairól. A nagy tradíciókkal rendelkező ma­gyar vetőmagexport — bár például fajtaborsóból most is jelentős, hisz a hazai borsó­termés 22,5 százaléka megy évente exportra — éppen a vetőmag minőséggel kapcso­latos problémák miatt stag­nál. Az előadónak az a meg­állapítása viszont, hogy a magyar növényfajták ép­pen az egyöntetűségük vagy az egyszerre beérés — ami ma nyugaton a legfonto­sabb követelmény — hiá­nya miatt nem versenyké­pesek a külföldi fajtákkal, véleményük szerint nem a termelőknek, hanem a há­zai nemesítőknek szól. Üj-Zélandban például az „exportból visszamaradt” ve­tőmag belföldön eladhatatlan. Nálunk a termelők e tekin­tetben nem túlságosan válo­gathatnak, ez azonban egy­általán nem csökkenti a sza­porító gazdaságok szerepét és felelősségét a minőségi vető­mag ellátásban, mert ma még gyakran a jó fajták vetőmag­minősége is kifogásolható. A kereskedelem részéről a nagyobb érdekeltség megte­remtése. a termelők oldaláról pedig a jobb minőség eléré­sére való törekvés viheti előbbre az ügyet. Ez az üzem első számú érdeke is. hisz vagy önellátó a gazdaság, s akkor olyan magot vet el, amit maga termelt, vagy plé­dig maga is vevő, s nem mindegy milyen minőségű árut kap a pénzéért. nyugdíjas pedagógusok reszvetelévei Újszerű kezdeményezésről szá­molhatunk be olvasóinknak. Szi­getvár város Tanácsa vb. mű­velődési osztálya ankétot szervez ugyanis a nyugdíjas pedagógu­sok részvételével. Az egésznapos tanácskozás ma reggel kezdődik, s elsőnek Ti- nusz János tanácselnök ismerte­ti Szigetvár távlati fejlesztési ter­vét. Az idős pedagógusok ezutáit a művelődési osztály vezetőjé­nek, Bóra Ferencnek a kalauzo­lása mellett óralátogatásra men­nek két általános iskolába. Két kísérleti oktatási típust tanulmá­nyoznak, majd a város távlati fejlesztési tervéről, s az iskolák­ban tapasztaltakról elmondják a véleményüket. A mai ankét megtartására azért kerül sor, mert szorosabbá kí­vánják tenni a kapcsolatot áz intézmények és az igen sok gya­korlati tanáccsal segítő nyugdí­jasok között. Az idős pedagógu­sok értékes tapasztalatait a jö­vőben fokozottabban kívánják kiaknázni. Nemcsak én őrködöm... t»iim otthonát, családját védi az ÍPiiUí- tS HÁZTASTÁSi BIZTOSÍTÁS.,

Next

/
Thumbnails
Contents