Dunántúli Napló, 1971. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-16 / 39. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunán \ra: SO fittet napló XXVIII. évfolyam, 39. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1971. február 18.. kedd Izrael jelenlegi célja a Jarring-misszió megtorpedózása Napirenden Baranya kereskedelemfejlesztési terve Állami támogatással épül fel Pécs új áruháza Keserű Jánosné belkereskedelmi miniszterhelyettes látogatása Pécsett Néhány nappal ezelőtt ér­kezett meg a Belkereskedel­mi Minisztérium rangsorolá­sa a IV. ötéves terv idősza­kában Baranyába tervezett fontosabb kereskedelmi be­ruházásokról. A rangsorolás szerint a lakosság kereske­delmi ellátásának javítása szempontjából fontos, állami támogatásban részesíthető beruházásoknak nyilvánítot­ták a Pécsy belvárosába ter­vezett hatezer négyzetméter alapterületű, 67 milliós költ­séggel épülő áruházat, a bel­városba szánt kétezer négy­zetméter alapterületű, húsz­milliós ABC áruházat, vala­mint az ugyancsak húszmil­liós ráfordítást igénylő, 1960 négyzetméter alapterületű, nagy áteresztőképességű bel­városi önkiszolgáló éttermet. A három beruházásra szánt áll ami támogatás tervezett •mértéke 21,7 millió forint. A lakosság keresikedelmi ellátásának javítása szem­pontjából fontos, de állami támogatásban nem részesít­hető kereskedelmi létesítmé­nyek sorába utalták a Pécs­re tervezett lakberendezési áruházat, a „H”-terület le­endő áruházát, a Megyeri kertvárosban létesítendő ABC áruházat, a kertvárosi ABC áruházat, a Megyeri kertvá­rosban építendő éttermet, a harkányi és a szigetvári ét­termet. A felsorolt létesítmé­nyek 10 420 négyzetméter alapterület-bővülést jelente­nek, megvalósításukra 83,5 millió forintot irányoztak elő. Amit ezeknél a létesít­ményeknél kevésbé fontos­nak ítélt meg a minisztéri­um, az a Sallai utcába ter­vezett, együttesen négyezer négyzetméter alapterületű ruházati, plusz ABC áruház és a szigeti városrészben fel­építendő Otthon Áruház. Pécsett 24,5 ezer négyzet- méter alapterülettel növeked­ne a IV. ötéves terv idősza­kában a bolthálózat és 7,6 ezer négyzetméterrel bővíte­nék a vendéglátó hálózatot. A vidék bolthálózata ugyan­akkor 12,5 ezer négyzetmé­terrel, vendéglátó hálózata hatezer négyzetméterrel bő­vülne. Hétfőn Keserű Jánosné belkereskedelmi miniszterhe­lyettes személyesen kereste fel a Baranya megyei Tanács vb-vezetőit, hogy tanácskoz­zék az állami támogatásban részesíthető kereskedelmi be­ruházásokról, az állami tá­mogatás elveiről, módszerei­ről. Keserű Jánosnét Palkó Sándor fogadta. A megbeszé­lésen részt vett dr. Nagy Jó­zsef, a Megyei Pártbizottság titkára. Takács Gyula, a Me­gyei Tanács vb-elnökhelyet- tese, Papp Imre a Városi Ta­nács vb-elnökhelyettese, Ja- kabos Zoltánná és Herbst Fe­renc kereskedelmi osztályve­zetők. A hálózatfejlesztési elképzelésekről Jakabos Zol­tánná adott tájékoztatást. A megbeszélés egyik eredmé­nye, hogy a Sallai utcában létesítendő ruházati plusz ABC áruházat, valamint a szigeti városrészben felépí­tendő Otthon áruházat is a lakosság kereskedelmi ellá­tásának javítása szempontjá­ból fontos beruházások közé sorolták, azaz megnyerték a minisztériumot ezek erkölcsi támogatására. A másik ered­mény, hogy az ellátatlan te­rületek kereskedelmi hálóza­tának fejlesztésére a három nagyobb pécsi beruházáshoz juttatott támogatáson felül mintegy 3—5 millió forintot kap Baranya. A tegnapi pécsi megbeszé­léshez hasonlót tart a Belke­reskedelmi Minisztérium minden megyében. Amint a tárgyalások befejeződnek, pályázatokat ír ki a minisz­térium az állami támogatás­sal megvalósuló kereskedel­mi beruházásokra. A pályá­zat dönti el, hogy Pécsett a Centrum Áruházak, vagy a MESZÖV építi-e fel a belvá­ros új nagyáruházát. Az elő­rejelzések szerint ugyanis mindkét cég élni kíván a le­hetőséggel. Keserű Jánosné délután Siklósra látogatott, majd visszautazott Budapestre. Kairó: Az Egyesült Arab Köztár­saság beható tanulmányozás után végleges formába ön­tötte és rövidesen eljuttatja New Yorkba a Jarring ENSZ- megbízott legutóbbi emlék­iratára adandó válaszát. Az EAK pozitívan reagál Jar­ring javaslataira — írja a hétfői A1 Ahram —, s ilyen értelemben tájékoztatta a Szovjetunió, Franciaország és Anglia kairói nagyköveteit, illetve az Egyesült Államok érdekképviseletének vezető­jét. Az egyiptomi választ azon a megbeszélésen hagyták jó­vá, amelyet Szadat elnök tartott szombaton Mahmud Favzi miniszterelnökkel, s amelybe három miniszterel­nök-helyettes és az elnökségi 202 millió tégla ebben az évben Javul az építőanyag-ellátás Megkezdődik a bátaszéki téglagyár építése Próbaüzem 1973 őszén — Van elegendő cement — Kevés a parketta A komlói Zobák-akna ivóvíz-ellátására épül a Magvaregregy előtti völgyben egy új víztározó. A 12 ezer köbméter víz tarozására alkalmas medencét a völgy patakja táplálja. A víztisztítómű üzembehelyezésével átlagosan napi 800 köb­méter vizet biztosit Zobák részére a tározó és ezzel teher­mentesíti a komlói Vízműveket, ahonnan csak aszályos időben szorul ma id ivóvízre a bánya. A Hőszerelö Vállalat sajnos még mindig nem kezdte meg a tisztítómű szerelését, de remélhetőleg mielőbb megkezdik a munkát a barija jobb vízellátásának érdekében. i Téglaféleségenként is na­gyobb mennyiség várható, mint tavaly. A magasított téglából például 11 attSió, a lyukasztott kettős méretűből 12, kisméretű normáltéglából pedig 114 millió készül A B—30-as blokkból 65 milliót ad a vállalat. Néhány prob­léma viszont adódik. Mivel általában az építők a nyers­anyagot — a téglát — már kora tavasszal szeretnék meg­kapni, hogy hozzákezdhesse­nek a falazáshoz, általában az első negyedévben jelent­kezik az igény-dömping. Erre, mint jó gazdának, fel kell készülni. A vállalatnál nem sikerült. A nyerstéglakészlet —, mely tavalyról maradt — csak 18 millió darab tégla, a tervezett 26 millióval szem­ben. Ez a mennyiség nem elég. Főleg akkor, ha közel 10 milliós restanciát is fe­dezni kell ebből, még az első negyedévben. Érdemes megnézni azt is, hogy hogyan alakul a fen­tebb említett 202 millió tégla elosztása. A belkereskedelem 138 milliót kötött le. Negy­venkétmilliót a két megye — Baranya és Tolna — állami és tanácsi építőipari vállala­tai kapnak meg, s ebből ke­rül még Nyugat-Bácskának is. ahol nincs téglagyár. A többi egyéb megrendelőknek megy. így például az AGRO- KER közel 13 miliőt kap. Ügy néz ki, hogy a termelt meny- nyiség 60 százaléka a lakos­sági igények kielégítését hi­vatott, míg a többit állami szektorok kapják — ipar és mezőgazdaság. A vállalat fel­mérése szerint ez az arány jó, bár mindkét szektor igé­nye 20—25 százalékkal na­gyobb. Ezek szerint — bár több tégla készül mint ta­valy — idén is lesz hiány a piacon. Jó hír viszont a bátaszéki gyár építkezésének idei meg­kezdése, amely márciusban várható. A beruházás összege 350 millió forint. A próbaüze­met már 1973 őszén szeretnék megkezdeni, Ennyit a tégiáhel yzetr51. De mivel a lakosság építkezni ikaró rétegét leginkább fog­lalkoztató kérdés az építő- | anya^ellátas, néhány szó er- 1 ről is. S mivel a fentebb em­lített belkereskedelemnek irá­nyuló téglamennyiség — 138 millió — nemcsak Baranya és Tolna megyéé, hanem az ország többi területére is szál­lítanak belőle, érdemes a Pécs-Szekszárdi TÜZÉP-nél érdeklődni. A kérdés: mit kap ebből Baranya, valamint hogy áll az egyéb építőanyag tekintetében a forgalmazó? A TÜZÉP vezetősége éppen tegnap hagyta jóvá az idei terveket. Az adatok a két megyére vonatkoznak, de az arány hozzávetőlegesen 55:45 megyénk javára. Mindjárt el­sőnek a téglakérdés: idén 95 millió darabot forgalmaznak, ötmillióval többet mint ta­valy. Ez azonban még az igé­nyek alatt marad. Jó hír, hogy cementből nem lesz hiány. Az elmúlt évi 76 ezer tonnával szemben 110 ezer tonnát rögzítettek le a szer­ződésben. Mész és mészhid- rátból 27 ezer tonna, cserép­bői 10 millió darab várja a vevőket. Mindkét mennyiség 20 százalékkal több mint as elmúlt esztendőben. Hullám­palából a tavaly 750 ezer négyzetméter, normál-palából pedig 660 ezer négyzetméter — az elmúlt évi kétszerese — van raktáron. Kevesebb vi­szont az áthidalógerenda és a VB-gerenda. Az előbbiből 70 ezer folyóméter, az utób­biból pedig 240 ezer folyó­méter az értékesítésre kerülő mennyiség. Legnagyobb prob­léma a mozaiklapok körül van: a raktáron lévő 230 ezer négyzetméternél jóval na­gyobb az igény. Falburkoló csempe 160 ezer négyzetmé­ter van, míg a betongerenda pótlására fa gerendákat szál­lít az ÉRDÉRT, mintegy öt­ezer köbméterrel. Nem lesz elegendő parketta: a szükség­let ötödrészét ha ki tudják elégíteni. Ellenben a TÜZÉP dombóvári üzemében százezer négyzetméter hajópadlót ké­szítenek, hogy enyhítsék a fe­szültséget. A TÜZÉP-nel az idén 810 milliós forgalomra számíta­nak a tavalyi 725 millió fo­rintossal szemben. Biztató, hogy a különbözetit jórészt az építőanyag értékesítése adja. ügj'ek államminisztere is be­kapcsolódott. Az A1 Ahram New York-i jelentése szerint ENSZ dip­lomaták attól tartanak, hogy a Jarring javaslatokkal szem­ben kibontakozott izraeli kampány késleltetni fogja az ENSZ-megbízott közvetítő erőfeszítéseit. A diplomaták úgy vélik, hogy Izrael jelen­legi célja: a Jarring-misszió megtorpedózása. Izrael, mint ismeretes, azt állítja, hogy Jarring túllépte az ENSZ főtitkár által meg­határozott hatáskörét, amikor konkrét javaslatokat tett a Biztonsági Tanács határoza­tának végrehajtására, s csa­patvisszavonási ütemterv be­nyújtására szólította fel az arab területeket megszálló agresszort. U Thant és Sisco amerikai külügyi államtitkár védelmébe vette Jarring kez­deményezését, mondván, hogy az összhangban van a köz­vetítő missziójával. Bár a Tel Aviv-i kormány vasárnapi ülésén — az egyip­tomi válasz megismeréséig — várakozó álláspontra helyez­kedett, a nyugati hírügynök­ségek és az izraeli lapok egybehangzóan úgy értelme­zik a Minisztertanács dön­tését, hogy Izrael elutasítja Jarring javaslatait. Tito Kairóban Tito jugoszláv és Szadat egyiptomi elnök tegnap del-. előtt két és félórás eszme­cserét tartottak a Kubben- palotában. A megbeszélésen a két kormánydelegáció is részt vett. Az államfők áttekintettek általánosságban a nemzetközi helyzetet és különös figyel­met szenteltek a közel-keleti konfliktusnak. Szadat kifej­tette jugoszláv vendégeinek Egyiptom kezdeményezését, valamint Gunnar Jarring ENSZ-közvetítő javaslatait. A két elnök legközelebb pénteken este találkozik újra. Tito vasárnap érkezett egy­hetes látogatásra az EAK-ba, Ás ÉPGÉP pécsi gyárának exportterve Négyéves szerződés osztrák partnerral Autósztrádák építéséhez készítettek az elmúlt eszten­dőben cementsilókat az ÉP­GÉP Nagyberendezések Gyá­rában. Mind — a közel hu­szonötmillió forintos tétel — exportra ment az NDK-ba. Tulajdonképpen ez az 1970- es év a bizonyítás éve volt: azt kellett bizonyítani, hogy a pécsi vasszerkezeteket gyártó gyár termékei külföl­dön is megállják a helyüket, külföldön is keresettek. S bár előtte is folyt exporttermelés — azonban volumenében ke­vés. Két éve például a gyár nyolcvanmilliós termelési értékének 1,4 százaléka ment csak exportra. A cementsilók viszont sikerültek, s az 1,4 százalék 25,3-re nőtt. Az új esztendő a „nagyberendezé­sek” előnevet adta a pécsiek­nek, és e névhez híven a gyárban szeretnék a javítá­sokat a minimálisra szorí­tani, a fémszerkezetgyártást pedig növelni. Míg 1968-ban a bevétel 14.4 százaléka a ja­vításból eredt, addig az el­múlt esztendőben ez már 3,4 százalékra csökkent, Ext a ] programot segítené elő az el­múlt napokban kapott ex­portigény is. Az Építőgépgyártó Vállalat termékeit exportáló buda­pesti külkereskedelmi válla­lat képviselői megkeresték a gyár vezetőit és feltették a kérdést: vállalnának-e vas- szerkezetű oszlopok gyártá­sát? Évente mintegy 27 mil­lió forintos tételről volna szó — egy osztrák cég a megren­delő. Négy éven keresztül kérnék az oszlopokat, a szer­ződés, amelyet kötnének, négy évre szólna. Az aján­latról Futács Kálmán, a gyár igazgatója a következőkép­pen nyilatkozott: — Számunkra előnyös üz­letről van szó, feltétlenül vállaljuk az oszlopok gyár­tását. Megkaptuk az összes adatot a tételre vonatkozóan: az oszlop méreteit és az ár­ajánlatot. A gyártást a má­sodik félévben kezdjük el, és úgy tervezzük, hogy mind a pécsi telepen, mind a bar­csin gyártjuk. Azért is jól jött az ajánlat, mert a barcsi tele© második félévi kapaci­tását még nem sikerült ed­dig lekötni, s nem jó, egy ilyen kérdőjellel kezdeni az esztendőt. — Az oszlop főbb méretei igencsak a nagyberendezés névvel kapcsolódik: súlya tíz tonna, alapterülete kétszáz- szőr hetven centiméter. Több változata készülne 15 és 18 méter közötti hosszúságban. És még egy adat: a négy év alatt közel 200—240 oszlop készül itt az ÉPGÉP-nél. A tervek és a megrendelés mögött azonban van több olyan tényező, amelyet egy­általában nem szabad figyel­men kívül hagyni. Így pél­dául az oszlopok mindegyi­kének külön átadási határ­ideje van — a termelést nap­rakészen kell végezni. Ugyanis a terméket a meg­rendelő vasúton szállítja el majd, speciális vasúti iratte­rekkel. S ha egy trailer be­áll, azt nyomban rakódni kell. A másik feltétel pedig az a hallatlan precizitás, a mérethűség, amely kissé szo­katlan az ilyen robosztus ter- mákfttoéi., Egy már biztos: több tégla készül az idén, mint bármely évben eddig. A Baranya-Tolna megyei Téglaipari Vállalat a tavalyi 183 millióval szemben idén 202 millió darab téglát gyárt. A növekedés 10,4 Százalékos. Ezen belül az üreges tégla arányának emelését is kitűzték. Az elmúlt esztendei 60 millió helyett az idén 83 millió üreges tégla hagyja el a vállalat telephelyeit. Főleg két gyár „állt rá” ez utóbbi fajta készítésére: az új mohácsi«és a görcsönyi.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents