Dunántúli Napló, 1971. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-14 / 11. szám

6 DUNÁNTÚLI NAPLŐ 1971. január 14 345 csésze fekete jut mindenkire Mindennapi italunk a kávéi Rohanó életünk minden­napi forgatagában száz és százezrek keresik felfrissü­lésüket egy-egy finom feke­tekávéban. Ritka az a ház­tartás. ahol ne találkoznánk kávéfőzővel, vendégjárás so­rán pedig elkerülhetetlenül dicsérnünk kell a kedves vendéglátó háziasszony sa­ját főzésű kávéját. De vajon, amíg kavargat- juk a gőzölgő feketekávét, gondolunk-e arra, hogy mi­lyen hosszú utat tett meg. amíg eljutott hozzánk? Hol van az őshazája? Valamint arra, hogy nálunk széleskö­rű elterjedtsége ellenére is luxuscikknek számít, addig egyes országokban az élet- színvonal fontos meghatáro­zója. A kávé őshazája Kelet- Afrika, a mai Etiópia terü­lete. A kávé arab neve Kahvé. Ez a név az abe- színiai Kahva város n evé­vel függ össze. A Káhvé szóból alakulC ki az ólász és francia café, az angol coffee, a német Kaffee és a magyar kávé szó. Kahve Háné A kávéházak ősei Isztam­bulban jelenték meg, a ne­vük törőkül „Kahve Háné” volt. Ebből a szóból alakult ki a német Kaffeehaus, az angol coffehouse és a XVIII. századi magyar • kavésház, utóbbi kávéház szó. Igen sok török kávéház volt 1541 %s 1686 között a budai Vízivárosban, amely­nek török neve „Szu Háné” volt. A magyar „kávésház” szót az 1730-as években Zá- goni Mikes Kelemen, Rá­kóczi Ferenc fejedelem ud­vari fóapródja használta elő­ször „Törökországi levelek” c. írásában. A XVI. századi pest-budai török kávéházak korábbiak. mint Velence, London, Párizs és Bécs ká- veházai. ’ 1645-ben nyílt meg az első nyilvános kávéház Velencében, 1650-ben az ang­liai Oxfordban, 1659-ben Marseille-ben, 1670-ben Pá­rizsban és később 1683-ban, a törökök visszaverése után Bécsben. A kávéház és a ká­véházak alapozták meg a mai modem értelemben vett vendéglátóipar kifejlődését Szellem itala Kezdetben magas ára miatt a kávé csak a gazdag emberek itala és gyógyszere volt. Ma már a széles nép­tömegek egyik legnépsze­rűbb frissítő, üdítő itala az egész világon. Népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint a sokféle elnevezés, amelyet az elmúlt évszáza­dok során kapott. „Fekete abrak”, „Fekete leves”, „For­ró és lázitó ital”, „Ördögök itala”, „Bölcsek teje”, „Szel­lem itala”, „Szellem bora”, „Értelmesség itala” stb. A kávé eredeti állapotá­ban vadon növő cserje, de modern termesztése már ül­tetvényes gazdálkodás kere­teiben folyik. Vad formájá­ban számos fajtája ismere­tes, de a nagy kávétermelő ültetvényes gazdaságok, csak a magas terméshozamú és koffein tartalmú változatokat termesztik. Ezek közül a legelőkelőbb helyet foglal el az arab kávé, utána a libériái kávé követ­kezik, végül a sort a robusta kávé zárja. Az említett faj­ták közötti különbség kof- feintartalomban, termeszté­si eljárásokban, valamint egyes betegségekkel szembe­ni fogékonyságban rejlik. A kávécserjének piros, a cseresznyéhez hasonló gyü­mölcse van, s a benne ’elhe­lyezkedő kemény—mag,- - a nyersen, vagy pörkölt for­mában nálunk is forgalma­zott kávé. Ebből főzzük nap mint nap kedvelt italunkat, a kávét. A kávé doppingoló hatása koffein tartalmával függ össze, amely a központi idegrendszerre fejti ki élén­kítő hatását. A kávéfogyasz­tás népszerűsége a dohány­zás népszerűségével vetek­szik, de korántsem olyan ká­ros az egészségünkre. Élettani hatása Egy dkg pörkölt kávéból készített kávé italban vala­mivel több mint 0,1 g kof­feint fogyaszthatunk. Ezért már egy csésze kávéital kof­feintartalma is izgathatja agykérgünkéi.. Ennek követ­keztében javul megfigyelő ítéletalkotó és eszmetársító képességünk. Megszűnik fá­radtságérzetünk és álmossá­gunk. A kávé ennek az élén­kítő hatásának köszönheti népszerűségét. Egy csésze kávé tartalma 15 perc alatt szívódik fel és 5—6 órán keresztül számol­hatunk előnyös hatásával. Nagy szellemi éberséget igénylő foglalkozásúak, ha­szonnal fogyaszthatnak, na­ponta egy-két csésze kávét. Jó hatását a fizikailag fá­radtak, valamint az esti szó­rakozásra indulók is kihasz­nálják. Ha mértéktelenül fogyasztjuk, akkor károsan hat szervezetünkre. A több kávéfogyasztástól a szellemi képesség nem javul. Sok kávétól izgatottá, ingerlé­kennyé, étvágytalanná és álmatlanná válik az ember. Túlzott fogyasztása olyan idegállapothoz vezet, mint az a morfinistára, vagy az al­koholistára jellemző. Szívbántalmakban szenve­dőknek sem veszélytelen a túlzott kávéfogyasztás. Termelés és export Kávétanács szabályozza, hogy egyes országok hány száza­lékkal részesedhetnek a kávé világpiaci forgalmában. Nálunk a kávé fontos él­vezeti cikk. Az egy főre jutó kávéfogyasztásunk rohamo­san emelkedett. Ezt a követ­kező számadatokkal szeret­ném érzékeltetni. 1938-ban a kávébehozatalunk 2 ezer ton­na, ez a szám 1948-ra 458 tonnára csökkent. 1960-ban közel 3 és fél ezer tonna ká­vét hoztunk be. 1970-re 20.7 tonna, a kávéimportunk. Ez a mennyiség 20 milliárd 700 millió grammnak felel meg, s ebből a mennyiségből évente hazánk minden la­kosa 345 kávét fogyaszthat­na. Kávéimportunk 90 szá­zalékát Brazíliából fedezzük, a fennmaradó 10 százalékot Kubából és Kolumbiából hozzuk be. Dr. Góbi János­■ Szatyor Győző Dunaszekcső, Várhegy­Termesztésére legmegfele­lőbbek az évi 13—15 C° kö­zéphőmérsékletű, 1000—3000 j mm csapadékű területek. A kávé világtermesztesé- I nek földrajzi megoszlása a j történelmi idők folyamán megváltozott. Korábban a j kávé zöme az afrikai álla- | mokból került ki, míg jelen- leg a legfontosabb kávéter- i mélő területek a ny-indiai szigetvilágon és D-Ameriká- ban vannak. Jelenleg a világ ossz. kávétermelése 3 millió 132 ezer tonna. Ebből a mennyiségből 522 milliárd j kávét lehet főzni, ha a ma­gyar kereskedelmi szabvány­nak megfelelő kávét számí­tunk egy’ duplához. Ebből a kávéfnen nyiségből földünk összes lakossága — az egy napos csecsemőket is bele­értve, évente 153 kávét ihatna. Ezen hatalmas mennyiségű kávénak jelentős része, pon­tosabban 45 százaléka, föl­dünk legjelentősebb kávéter­melő országából, Brazíliából kerül ki. Brazíliát Kolumbia és az Elefántcsontpart kö­veti. A kávé nyers és pörkölt állapotban kerül a kereske­delmi forgalomba. Világpiaci árának alakulását a legna­gyobb kávétőzsdék állandó­an jegyzik és figyelik. A leg­jelentősebb kávétözsdék San­tos, New York, Le Havre, London, Rotterdam és Amszterdam. A kávé világpiaci ára az utóbbi 10 évben csökken. A New York-i tőzsdén a bra­zil kávé kilogrammonkénti ára tíz év alatt 1,11 dollár­ról, 0,31 dollárra csökkent. Az 1962. szeptemberében lét­rejött nemzetközi kávé­egyezmény célja az, hogy a világpiaci árak csökkenését megakadályozza, amit első­sorban a termelés korláto­zása révén kívánt megvaló­sítani. Ezt nagyon nehéz, elérni, mivel a termelés 1/3 részét kis parcellákon végzik. Ugyancsak a Nemzetközi Az ősmagyar főpap: a tarkán A honfoglalás előtti ma­gyarok vallásos hiedelmeiről közvetlen forrás egy sem maradt ránk. Ezért nehéz volna őseink pogány vallá­sára vonatkozólag közvetlen forrásból táplálkozni, ha Bí­borban született Konstanti- nosz császár nem gazdagítot­ta volna őstörténelmünket „De administrando imperio” című munkájának a magya­rok harmadik méltóságára, a kárkhán-ra vonatkozó adatá­val. Ezt írja: „Van még két más fejedelmük is: a güiasz (gyula) és a kárkhán, akik bírói tisztet viselnek.” „Tudnivaló, hogy a güiasz és a kárkhán nem tulajdon­nevek, hanem méltóságok.” „Tudnivaló, hogy Bulcsú kárkhán tkárkhász),; a kár­khán pedig méltóság, vala­mint a güiasz is, amely na­gyobb a kárkhánnál.” . Magyarország gyümölcstermő tájai A IV. ötéves terv folyamán az. előirányzatok szerint a lakosság évi gyürnölcsfogyasz'ása az 1970. évi fejenkénti 73,6 kg-ról 1975-ig 90 kg-ra ' emelkedik, ami 22 szá­zalékos növekedést jelent. A fo­gyasztás ilyen mértékű emelke­dése megköveteli, a gyümölcster­melés fokozását. A vi egy üzemi gyümölcsterme­léssel kapcsolatos tenni va’ókat rendelet. írja elő. ez kijelöli a hason'o természeti adó ts gokkal rendelkező, vidékeken a gyü­mölcstermelő tájakat és a tele­píthető gyümölcsfajtákat. A .ren­delet hatásköre az árutermelő — a 3000 négyzetméternél nagyobb aia»v ••••••! i ü — gyümölcsösökre terjed let. A kialakított termőtá­jakon a u k '~o gyümölcsne­mek telepíthetők: ßszak-Dnn Onúl: alma, körte, cseresznye, meggy, szilva, kajszi, őszibarack, i *vndtila. dió, gesz­tenye TV’ urra itúl: ahne, körte, birs. o-"T?sM.ve. szilva, ősziba­rack. o > • .■«■ észténye. Dél-Dii á • ‘ül: alma. körte, birs. cseresznye, meggy, szilva, kajszi, őszibarack, mandula, dió és gesztenye. fÄMRtÄÄl Mais 1 . xwe .L íéMiá Duna—Tisza köze: alma. körte, cseresznye, meggy, szilva, kajszi és őszibarack. Tiszántúl: alma, körte, birs, cseresznye, meggy, szilva és kaj­szi. Nyírség: alma, körte, cseresz­nye, meggy, szilva, kajszi, őszi­barack és dió. Felvidék: alma. körte. birs. cseresznye, meggy, szilva, kajszi, őszibarack mandula, dió é; gesz­tenye. Megjegyezzük, hogy az ere­deti görög szövegben a kár­khán és a kárkhász név fel­váltva fordul elő. Mi a kár­khán nevet tartjuk helyes­nek, a kárkhász-1 másolói té­vedésnek véljük. Vélemé­nyünk szerint Konstantinosz kárkhánja megfelel a török és a mongol népek tárkhán tisztségének, A nagy császár magyarokhoz küldött követei minden bizonnyal rosszul je­gyezték le ezt a számukra idegen hangzású nevet, s így Jett a tárkhán-bői kárkhán. Hogy a tárkhán a helyes, igazolják az alábbiak: 1. A kárkhán alak kizáró­lag csak Konstantinosznál fordul elő, egyéb helyütt tárkhánt, a mongoloknál dár- khánt találunk. 2. A kárkhán (karchasz) szónak emléke sem nyelvünk­ben, sem személy- vagy hely­neveinkben nem maradt fenn. Ezzel szemben a Tár­kony személynév az Anjou­kor óta előfordul népünknél, helynévként pedig találko­zunk vele Komárom, Tolna, Heves, Borsod, Zemplén és Bihar- megyében. 3. Mivel a magyarok ezídő- ben kazár uralom alatt él­tek, és mivel a keleti forrá­sok -szerint a tárkhán (— al- király) méltóság megvolt a kazároknál is, e méltóságne­vet tőlük vettük át. 4. De megvolt e méltóság­név a dunai bolgároknál, a kirgizeknél, az ujguroknál, kalmüköknél, jakutoknál. a perzsáknál és más török, mongol népnél is. Szükség- szerű a feltételezése őseink­nél is. A tárkhán méltóságnév a történeti forrásokban csak a VII. század óta jelentkezik. Ebben az időben a türk bi­rodalomban az apa tarqan és a boila baga tarqan a főve­zérek. A gyula méltóságnév mel­lett tárkan szavunk egyike a legrégibbeknek. Kétségtelenül mongol eredetű: a mongol darfchán-ból a tárkhant könnyű levezetni. A kovács neve törökül: temurdzsi. Dzsingisz Kán előbbi neve ig Temudzsin volt. Lehetsé­ges, hogy Árpád első fiának, Tarkácsnak nevében a ma­gyar tárkán, ennek unokája, Termácsi nevében pedig a török kovács, temurdzsi rej tőzhet. Ebben az időben az Árpád-kori személyneveink között még gyakran jelenik meg a magyar név mellett az értelmileg ugyanazt ki­fejező török név is. Majdnem mindegyik mon­gol törzs epikus költészetében ott szerepel a dárkhán — hős, vitéz jelentésben. E név a tö­rök népeknél rangjelzést, a mongoloknál a dárkhán a kovácsmester, az égi Kovács neve. Németh' Gyula — kínai forrást idézve — azt írja: ,Jíyoma- van a- tárkhán alki-. rálvi címnek talán már a hunoknál is.”’ Valószínűsíthető, hogy az ötödik magyar törzs, a tarján neve is a tárkhán-bői szár­mazik. _ ...... Felmerül a kérdés, a tár­khán méltóság milyen jelle­gű tisztséget jelenthetett őseinknél. A császári író sze­rint a „kárkhán” bírói jelle­gű tisztség, miként a gyula. A magán tulajdon jog kiala­kulása előtt, az ősközösségi rendszerben, amidón még nem volt szükség gyulákra, a tárkánok lehettek a nemzet­ségek összefogói, akik mint az élet minden megnyilvánu­lásában részt vevő papok, va­lóban ’ ítélethozó bírák voltak az egyes nemzetségek közötti sérelmek megbosszulása vagy kiengesztelése ügyében. Ké­sőbb, a törzsek élére válasz­tott „.vgzérek. . (gyulák) „feltű­nésével, a tárkánok hatalmi köre szűkebbre szorul. Bírói tisztségük az istenítéletek és az engesztelési díjak megíté­lése (compositio) kivételével megszűnt, illetőleg átszállóit a törzsi és a bírói hatalmat gyakorló gyulákra. A még csak nemzetségi leg szervezett társadalmi . közösségekben azonban még igen nagy fel­adat várt a tárkánokra. A kovácsságnak, a harcoló né­pek legfontosabb mesterségé­nek űzéséri kívül az akkori kor gyógyító emberei is a tárkánok voltak. A VII—IX. században a fegyverkovács mestersége a bűbájos, varázs­ló foglalkozással párosult. A nomád társadalomban a ko­vács tekintélye nemcsak azért bírt jelentőséggel, mert a nép animisztikus világának a va­rázslásban kifejezésre jutó hatalom képviselőjeként je­lentkezik, hanem azért Is, mert politikai és társadalmi téren jelentős befolyásra tett szert. A mongol nép hagyo­mánya szerint maga Dzsin­gisz kán is kovácsmester volt. A jakutoknál és burjátoknál örökletes volt ez a mesterség. A kovács volt a primitív né­pek előtt a legbölcsebb ta- 1 nacsadó, akinek megbecsülése főleg varázslókészségén nyu­godott. Potanin szerint a mongol hagyományban a sámánok őse a tárkhán nevet viselte. Transbajkáliában tarchanbő (=kováessámán) ennek a neve. A Kalevala mitikus ko­vácsa, Ilmarinen, tűzzel és vassal hozta létre a jólétet jelentő csodamalmot, aSzam- pót. Az arab írók szerint a magyarok tűzimádók voltak. Ha a mai magyar néphitet tanulmányozzuk, feltűnő, hogy milyen sok népi hiedelmünk tulajdonít varázserőt a -vas­nak, a tűznek, a kovácsmfes- terségnek. A göcseiek- sokáig a tüzet teljes személyiséggel bíró külön lénynek fogták fel, A votjákok szerint a vor- ■ sud - (a - tűzhely, parazsa) a szerencse megtartója. Vaszil- jev feltevése szerint a votjá- kok vor sutija eredetileg azo­nos volt a nemzetség -ősany­jával. Hogy a tűznek a családi őshöz is köze volt, az-abból is kiderül, hogy az Alföldpn sokhelyütt még ma is illet­lenség a szomszédba tüzért menni. Régebben az alföldi pásztorok, amikor az egyik legelőről a másikra költöz­tek, a régi szállás tüzét ma­gukkal vitték az új szállásra. Mindezek megerősítik ; az arab íróknak ősvallasunkra vonatkozó feltevését. 1 Nyil­vánvaló, hogy a tűzimádat- nak központi személye, pap­ja eleinknél is a tárkán volt, mint ahogy a? volt minde­nütt a velünk rokon népek­nél is A későbbi fejlődés 'során» a tárkánok voltak a tanácsadók és a gyógyítók a különböző lelki és testi betegségek or­voslásában. Később azonban a tárkánok a gyulákkal együtt lassan kikezdik a fe­jedelem korábbi egységes-ha­talmát. A vagyoni helyzetből kialakuló tényleges politikái ’ súlyuknak megfelelően egy­szer a gyulák, majd a tárká­nok egyike-másika .ragadja magához a fejedelmi méltó­ságot. Konstantinosz, á kivá}ó történetíró-császár szerint. az Árpád-nemből származóknak még a nevét sem tudták Bi­záncban, Bulcsú és Kál tár- kán nevét viszont annál: job­ban ismerték. A honfoglalás utáni idők­ben a tárkán méltóságnév kezd eltűnni. A követi meg­bízásokkal Bizáncba küldött tárkánok áttérnek a keresz­tény hitre, hogy a patrikioszí méltóság megszerzésével ré­gi hatalmukat ideig-óráig fenntarthassák. Befolyásuk azonban mindikább csökken, majd kiszorul. Ma már csak a hely- és családnevek em­lékeztetnek őseink egykori főpapi méltóságára, a Kons- tantinosz által számunkra megőrzött tárkánokra. Dr. Tóth István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents