Dunántúli Napló, 1971. január (28. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-14 / 11. szám
WH. Január 14. DUNÁNTÚLI NAPLÓ A pártel!enőrzés jelentősége lokozódott Nemcsak jog — kötelesség is A X. kongresszus határozata kimondja: „Erőteljesen javítani kell a termelés pártellenőrzését mind az iparban, mind pedig a mezőgazdaságban, Az új gazdaságirányítási rendszerben • a pártellenőrzés jelentősége nem csökkent, hanem fokozódott” Ez a világos és egyértelmű állásfoglalás megszüntet minden korábbi bizonytalanságot. Ebből ugyanis kiderül: a termelés pártellenőrzése a pártszervezetnek nemcsak joga, hanem kötelessége. S hogy miért fontos ez, azt is megtalálhatjuk a határozat egy mondatában: „A hatékonyabb pártellenörzés segítse a rnegnövekedett vállalati önállóság olyan érvényesülését. amely egyaránt megfelel az ország és a vállalati dolgozók érdékeinek.” •Az érdekek összhangja „Fordítsuk” csak le ezt a mondatot a gyakorlat nyelvére! Valamennyien tudjuk, hogy az ország meg a vállalatok alapvető érdekei azonosak. Azt is tudjuk, hogy a Részérdekek időnként ellentétesek is lehetnek. Az egész országnak erdeke például a szarvasmarhatenyésztés fejlesztése. ám — mint tudjuk —, akadtak olyan tsz-ek, amelyek felszámol ták a szarvasmarha állomanyukat. Hasonló példákat idézhetnénk az iparból is, azt például, hogy még a hazai gyártmányú autóbuszokhoz sem lehet elég alkatrészt kapni, vagy azt, hogy vannak olyan időszakok, amikor meg vizcsaptömítő gyűrűt, illetve vízcsap szereléshez szükséges k óeot sem lehet kapni a vasboltban. Sok ilyen „semmiség” hiányzik még. ami rengeteg bosszúságot okoz. A/, ilyen példák azt bizonyítják, hogy vannak olyan ipari és mezőgazdasági üzemek, amelyek úgy vélik, hogy egy adott termék gyártása, előállítása nem kifizetődő és minden további nélkül egy másik termék gyártására térnek át, nem törődve avval, hogy a fogyasztói igény mást követel. Jogos a kérdés: más megoldás nincs? Ismét a gyakorlat bizonyította, hogy van. A tsz-ek túlnyomó többsége például nem rendezett be melléküzemet a tehénistállókban. hanem jelezte a felettes hatóságoknak, a kormánynak, hogy a szarvasmarhatenyésztési kedv fokozásához új anyagi ösztönzőkre van szükség. Mint tudjuk, a kormány jogosnak tartotta a kérést, meghirdetett egy új programot, melynek keretében új szarvasmarhaistálíók sokasága épült a megyeben — tetemes állami támogatással. Kétségtelen: a nagy állami támogatás jelentős anyagi ösztönző volt! Nyilván, a minisztériumok, a tárcák egyik legfontosabb kötelessége, hogy állandóan figyelemmel kísérjék a termelés menetét, s ha azt tapasztalják, hogy valamely termék gyártásához új anyagi ösztönzőkre van szükség, akkor ezeket az ösztönzőket bevezessék. S mit kérhetünk cserébe a „másik” oldalról, tehát az üzem „oldaláról”? Egy kis bizalmai Annak a feltételezéséi hogy „fent” meghallgatják a kívánságukat, s — amint a lehetőségek megengedik — azonnal orvosolják a jogos panaszokat A termel es pártellenőrzésénél kezdtük, s a bizalom témájához jutottunk el. Többen fel tehetnék a kérdést: ugyan mi köze ennek a termelés pártellenőrzéséhez? A válasz: a probléma sűrűjénél tartunk. Ha .ugyanis ellentmondás keletkezik á népgazdasági meg a csoportérdek között, kiktől várhatjuk el elsősorban, hogy helyesen, tehát a népgazdasági és csoportérdekeket egyeztetve oldják fel ezeket az ellentmondásokat? Nyilván a kommunistáktól, akiktől joggal kívánja meg az ország, hogy lássanak, tovább az üzem kerítésénél, a tsz határánál. S ahhoz, hogy a pártszervezetek ezt megtehessék, tudniok kell, hogy mi történik az üzemekben, milyen intézkedésekre készül a gazdasági vezető. Mindez magában foglalja azt is, hogy a párt- szervezet véleményt formál a tervezett intézkedésekről, határozott álláspontja van róla, amelyet közöl, megvitat a gazdasági vezetővel, s — ha szükséges — meggyőzi őt arról, hogy a népgazdasági és csoportérdekeket egyeztetve célszerű feloldani a kérdéses ellentmondásokat. Hogy mi legyen a megoldás, azt persze mindig a konkrét helyzet dönti el. A pártszervezeteknek, pártvezetöségeknek egyébként „nemcsak” akkor kell véleményt nyilvánítaniok, ha vélt,, vagy valós ellentmondások lépnek fel a népgazdasági és csoportérdekek között. hanem a termelés minden lényeges mozzanatában. Ilyen „mozzanatok” nap mint nap akadnak. A Pannónia Sörgyár például — a növekvő sörtermelés mellett — hamarosan rátér a Pepsi- Cola gyártására, s 20 millió palack Pepsi-Colát akar előállítani ebben az évben. Ugyanez a gyár január elsejétől önálló, ami á többi között avval jár, hogy új osztályokat, csoportokat kell szervezni a meglévők mellé, s az új osztályok, csoportok élére persze vezetőket is kell kinevezni. Aligha szorul bizonyításra: hogy ezek valóban nagy események egy gyár életében, hiszen — ami a Pepsi-Cola jártásét illeti —, annak igen komoly beruházás, létszám stb. vonzata van, az új részleg működése az egész gyár kollektívájára kihat. Hason lóképpen kihat az is, hogy kik lesznek az új osztály- és csoportvezetők. Több mint tíz évvel ezelőtt mondották ki azt az elvet hazánkban, hogy párttisztség kivételével minden fupkciót betol thet pártonkívüli is, A különböző pécsi üzemekben dolgozó partonkivüli osztály- vezetők sokasága bizonyítja, hogy ezt az elvet szó szerint veszik és be is tartják. Magátol értetődik, e fontos elv érvényesítése nem járhat együtt avval, hogy a párt- szervezet, pártvezetőség lemondhat arról a jogáról, sőt kötelességerői, hogy véleményt nyilvánítson, amikor új vezetőket neveznek ki, hiszen csak olyan emberek kerülhetnek irányító posztokra, akik megfelelnek a vezetőkkel szemben támasztott hármas követelménynek. A véleménynyilvánítás persze nagy hozzáértést és felelősségerzetet kíván • a pártvezetösegektöl. Hogyha Pannónia Sörgyár példáját idézzük: köztudott, hogy a gyár igazgatója két évtizedes gazdaságvezetői tapasztalattal rendelkezik, s tagja a Pécsi Városi Pártbizottságnak is. A gyár párttitkára egy esztergályos. Az egész gyári pártszervezet befolyása, tekintélye erősödött azáltal, hogy a legutóbbi párt- vezetőség-választás során egy fizikai munkás került a pártszervezet élére, ugyanakkor Bak József párttitkártól azt kívánja az élet, hogy bővítse közgazdasági, vezetési ismereteit — amihez egyébként már hozzá is kezdett. A tömegek támogatása A termelés pártellenőrzé- senek dialektikájához tartozik az a sarkalatos elv, hogy miközben a pártszervezet, pártvezetőség véleményt nyilvánít, indítványoz és javasol, nem veszi és nem is veheti ki az irányítást az egyszemélyi felelős vezető kezéből. Hogy üdítőitalt gyártanak-e a Pannónia Sörgyárban, arról dr. Rugási Endre igazgató dönt, s övé a döntés felelőssege is. De — ezt vallja dr. Rugási Endre is —, egy igazgató döntése is megalapozottabb, ha kollektív viták, megbeszélések előzik meg azt, ha a pártvezetőség, szakszervezeti bizottság egyetértésével mondják ki az igent, hiszen a gazdasági vezetés így maga mögött tudja a kommunisták, a szervezett munkások támogatását. Minden gazdasági vezető tisztában van avval: nélkülözhetetlen ez a támogatás. Nemhogy új üzemeket nem lehet felállítani, még a meglévő üzemekben sem lehet termelni — ha ez hiányzik. Magyar László Egri Gyula látogatása a Tanárképző Főiskolán 1 Egri Gyula, az MSZMP j Baranya megyei Bizottságának első titkára tegnap — j Ambrus Jenőnek, a Pécs vá- | rosi Pártbizottság első titká- j rának és Szentistványi Gyu- í lánénak. a Városi Pártbizott- i ság titkárának társaságában I — a Pécsi Tanárképző Főiskolára látogatott. I Megyénk első titkára talál- ! kozott a felsőoktatási intéz- I meny párt- és állami vezetőivé!. majd konzultációs kér- '■ désekre válaszolva — a főiskola vezetőinek. ! an.szék vezető tanárainak, a tanári kar tagjainak és az intézmény KIS/.-sz.ervezete képviselőinek — a X. kongress7.us határozataiból adódó feladatok-' S ról mondott tájékoztatót Lakberendezési mintaterem les* a Mecsek Vrudáz IV. emeletén A BÁRÁNYAKER Vállalat megvásárolta az Irányi Dániel téri TÜZEP telepet. Ebből a vásárból nagy előnyei származnak a pécsieknek. A volt tüzelőanyagtelep helyére költöztetik ugyanis a Kossuth Lajos utca 9-ben lévő udvarból a nehézvasárukat, s ezzel felszabadítják a terepet a Bizományi Áruház pécsi zálogfiókja szamára. Az Irányi Dániel téri telep tőszomszédságában más is történik 1971-ben: szaküzlet nyílik a felszabadulás óta más célokra használt volt Balcsik-féle bolt helyén. A szaküzletben épületgépészeti árukat, gáz-, víz-, gőz-szerelési cikkeket, csöveket, kazánokat, kádakat. Hivatali folyosók Aktára várva „Úgyis kirúgnak...*' — A portás is tudni fogja Vicclapok örök témája az ügyefogyott, esetlen emberke — az ügyfél, aki pecsétre éhes papírjait szorongatva bolyong a HIVATAL útvesztőiben. Sz.ázadszor is jót nevetünk az ósdi viccen, s közben eszünkbe sem jut, hogy magunkat nevetjük ki: mindannyian ügyfelek vagyunk ... Szálegyenes tartású öregasszony várakozik a PIK barátságtalan folyosóján, a főmérnök ajtaja előtt. Bentről beszélgetés szűrődik ki, to- porgunk. — Milyen ügyben? — Beázott a plafon . . — Gyorsan végez? — Ajaj — legyint az öregasszony — két perc alatt kirúgnak ... Nem rúgták ki. A szkeptikus megjegyzés mégis elgondolkoztató, mert az asszony nyilván korábbi — talán má sutt szerzett — élményei alapján számított ilyen fogadtatásra. Bencze József, a PIK igazgatója azt mondja: „bejött hozzám egy idős házaspár, hogy segítsek megoldani a problémájukat. Komolyan mondom, erőszakkal kellett leültetnem őket, olyan zavartak, félszegek voltak. Amikor a hosszú, beszélgetés után elbúcsúztunk, az asz- szony sírvafakadt a meghatottságtól ...” Vajon, ha természetes lenne a hivatalokban az udvarias hang, az emberség, ugyanígy reagált volna ez az idős asszony az emberi közeledésre? Tudom, idegesek vagyunk — az asztal innenső és túlsó oldalán is, jogosan vagy vélt igazunk tudatában —, de ez még nem jelentheti azt, hogy az ügyfél kiszolgáltatottja a hivatalnak, az a bizonyos szükséges rossz, akivel kell foglalkozni. Ez persze fordítva is áll, csakhogy, míg tízhúsz ügyfél közül akad egy- egy izgága, értetlen, erőszakos ember — addig egy kóros magatartásformát felvett hivatalnok, emberek százait sértheti meg munkája során... A hivatal munkájáról a folyosókon, váróhelyiségekben is véleményt alkotnak, s mivel mélyebb ismeretekre nincs lehetőségük, hát abból hogy intéződik ügyük, hogyan beszélnek, mennyire előzékenyek a hivatalnokok. És — emberekről lévén szó — azt hiszem ez a folyosói kritika sem lényegtelen. A tanácsoknál, különböző intézményeknél járva nap mint nap találkozom bolygó emberekkel. Messziről és egészen biztosan felismerhetők: félszegen jönnek mennek, nézegetik a szobaszá mókát és fogalmuk nincs arról, hogy elintézendő ügyükkel hova, kihez forduljanak. A portások —, ahol van — elmorogják ugyan a szobaszámot, de arra már ritkán vesznek fáradságot — vagy nem is tudják —, hogy személy szerint kit keressenek fel ügyes-bajos dolgaikkal. Ilyenkor aztán megkezdődik a kálváriajárás: a folyosón megkérdezett hivatalnok azt hiszi, hogy... — és szeren esés esetben második próbálkozásra elirányítják arra a helyre, ahova eredetileg mennie kellett volna ... Talán a tanácsoknál a legnagyobb az „átmenő forgalom”, sokan még akkor is a tanácshoz mennek információért, ha ügyük elintézése nem oda tartozik. A pécsi II. kerületi Tanács igazgatási osztályvezetőjét keresem, a legtöbb ügyfelük nekik van, az ügyfélfogadás rendjéről, módszereiről, a bánásmódról szeretnék vele beszélgetni. — Elnézést, behívattam az egyik munkatársamat, két ügyfél már vár, csak később tudok tárgyalni kétszázas a vérnyomásom — mondja, és sietve visszavonul a szobájába. Az órámra nézek: nyolc múlott tíz perccel. „Csendes” hétköznap délelőtt ... Dr. Molnár István, a II. kerületi Tanács vb-titkára: — Valóban, változtatni kell a jelenlegi módszeren, jobban tájékoztatni az embereket, Ügy tervezzük, hogy hetenként három alkalommal egész nap tartunk félfogadást, minden osztály és csoport együttesen. A három napból egyik a szombat, régen kérik már az emberek, hogy szabad szombatjukon tudják elintézni a hivatalos ügyeket, így kényelmesebb. A másik három napon fel tudjuk dolgozni az anyagot, végezni a szokásos munkát — akkor viszont, majdnem a szó szoros értelmében, zárt ajtók mögött dolgoznánk. — A hivatalnokoknak az embereknek is egy sereg felesleges munkát jelent a szükséges nyomtatványok kitöltésével kapcsolatos információk megszerzése. Nem lehetne ezt egyszerűsíteni? —• Lehet. Minden osztály elkészítette a legfontosabb ügyekről a sémákat, részletesen felsorolják milyen beadványhoz milyen igazolás, aláírás, okmánybélyeg, javaslat kell. Az elképzelések szerint ezeket a legfontosabb tudnivalókat tartalmazó íveket nagy példányszámban sokszorosítanánk, és az ügyfél, akj csak előzetes érdeklődésre jött, a portán megkaphatja, elviheti, áttanulmányozhatja. A nyomtatványokat is megkapja a portásriIX ANTE SZERELŐIPARI VALL. BEREMEND munkahelyre axomnsl FELVESZ v illanyszerei őket, segédmunkásokat. Jelentkezés: BEREMEND, CEMENTM# VÍV KIRENDELTSÉG. Isipp Lajos vesetéatetetóné! tlllanyszereléipari V. t. as. Szerelőipari Üsem, Bp. VTL, Síp n, 23« szám, VássséaáL tói, nem kell sort várnia, feleslegesen időt töltenie. És azzal , is segítünk, hogy a tanácson nyolcig van porta, így aki csak munkaidő után ér rá, az is megkaphatja a szükséges információkat... Forradalmi változás? Nem, csupán egy jó ötlet, s ha pontosan kidolgozták, mindhárom kerületi tanácsnál bevezetik. Hasonló módszerekkel szívesen találkoznánk, más, r nagy ügyfélforgalmú intézményeknél is. Az emberséget sajnos nem lehet „a portára leadni.. D. Kónya József j stb. hoz.hak forgalomba. A i bolt az év első felében meg- I nyílik. | Régi gond, hogy a vállalat I boltjai sűrűn lakott terülele- I ken, főként a belvárosban j vannak, s nincs raktárhát- : terük. E gond enyhítésére j most megvásárolták a Me- | cseki Ércbánya Vállalattól a I kővágószőlősi Platon lévő I felvonulási épületeket, s így | háromezer négyzetméternyi | raktárterülethez jutottak. A platói új raktárakkal a vállalat minden raktározási gondja megoldódott. Ami a hálózatfejlesztést ilJ leli, ezenkívül sok egyéb is történik 1971-ben a BARA- NYAKER-nél. A Szabadság út és a Rákóczi út sarkán lévő háztartási boltot a BUDALAKK-kal karöltve nívós mintabolttá alakítják. A Mecsek Aruház felső szintjét jelenleg bútorraktár foglalja el. Kiderült, hogy a negyedik emelet ilyen célra nem alkalmas, ezért gondoskodni kellett bútorraktár építéséről. A raktár az End rész György utca és a Faludi Ferenc utca sarkán épül fel Elfoglalása után a Mecsek Áruház jelenlegi bútorraktár- szintjén esztétikus lakberendezési mintatermet alakítanak ki. s itt ismét bevezetik a díjtalan tanácsadást. Komlón — a Tanács és a Tolna megyei Építőipari Vállalat Ígérete szerint, idén felépül a lakberendezési bolt. A 600 négyzetméter alapterületű üzletet a jelenlegi üzletsor felett alakítják ki. Harkányban, a helybeli la kosság és a turisták jobb ellátása érdekében 200 négyzetméter alapterületű iparcikk-bolt épül a fürdőigazgatóság melletti területen, a leendő orvoslakások földszintjén. Birkózás a"feladatokkal Évről évre nagyobb és nagyobb feladatokkal kell megbirkózniuk a közlekedési tárca vállalatainak. A meglehetősen szűk szállítási kapacitás legteljesebb kihasználása nagymértékben függ a fuvarozók: egymás érdekeit szem előtt tartó, összehangolt munkájától. A jobb együttműködés előmozdítására a kormány tavaly számos intézkedést hozott, így például a vasúti kocsiforduló, a be- és kirakások meggyorsítására jelentősen felemelték a kocsiálláspénzeket. Arra kértük Magyar Zoltánt, a Megyei Szállítási Bizottság titkárát, vonja meg az elmúlt év mérlegét. — A tavalyi esztendőben a nem kielégítő mértékű előszállítás a csúcsforgalmi időszak terhelését esetenként elviselhetetlenül megnövelte, és lemaradást okozott úgy a vasúti, mint a közúti szállítási igények kielégítésében. Májustól a szállítási kapacitás jelentős részét a Tisza- menti árvíz kötötte le. ezt követően a helyreállítási munkák biztosítása jelentett számottevő többletfeladatokat a közúti vállalatoknak és a vasutaknak egyaránt. A közlekedési vállalatoknak azt követően sem sikerült teljes egészében megbirkózniuk a szállítási feladatokkal, hogy a Gazdasági Bizottság határozatot hozott a vasúti teherkocsi-forduló meggyorsítására és Intézkedés történt a közületi tehergépkocsik bevonására. A szombat, vasárnapi fuvarozási műszakok szervezése is csak enyhített, de nem oldotta meg a nehézségeket. — Az elmúlt évben nehezítette a helyzetet, hogy a tervezettnél lényegesen nagyobb árumennyiség várt elszállításra és az év első negyedévében az előszállítás nem volt kielégítő. Az 1971. évi szállítási feladatok lényegesen meghaladják az 1970. évit, ugyanakkor a tehergépkocsipark fejlesztése kisebb mértékű, mint az igények növekedése. Ebben a helyzetben az egyedüli megoldás az, ha a fuvaroztatók a nem romlandó, főleg ömlesztett anyagokat, amelyek felhasználására, illetve beépítésére csak a második negyedévben kerül sor, már az. első negyedévben elszállíttatják — mondotta Magyar Zoltán, Nemzetközi gasztronómiai hetek a Nádorban Osztriga krémleves, jávor- szarvas-filé, Szoljanka, Sas- lik, Kulebkája, Csorba-csirke, juhtúrós galuska, ököruszály t leves, banánpudding, capri krémleves, banán-serleg... Ezek a nem mindennapos ételek még a város legrangosabb éttermében, a Nádorban is ritkán kerülnek a vendégek elé. A január 22 tői február 36-ig tartó gasztronómiai hetek lesz az az alkalom, amikor ezeket és rajtuk kívül még sok más finomságot megkóstolhatják az érdeklődők. Az idei gasztronómiai heteket Lahti, Lvov, Eszék, Dijon és Párma étkezési szokásainak megfelelően rendezik, A nemzeti konyhák, népi motívumok bemutatásával —- ebben neves mesterszakácsok vesznek részt — egy kicsit a városok közötti jó kapcsolatok elmélyítésére törekszenek a Nádor dolgozói. A gasztronómiai hetek január 22-én svéd vacsoraesttel kezdődnek. Január 25— 28-ig a finn, február T. és 5. között az orosz, február 8-tó! 12-ig a délszláv, február 15-től 19-ig a francia, és a hetek befejezéseképpen február 22 —26. között az olasz konyha különlegességeit főzik: Szabó Dezső konyhafőnök, Som István, Lukács István és Novák Ferenc mesterszakácsok.
