Dunántúli Napló, 1971. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-13 / 10. szám

DUNÁNTÚLI NAPLÖ 1971. január 13. A SZERKESZTOSEG lA/VilsilÁÚuiß tllffilk / i i/i> t vVj \AJJ \J i Csak az „imádságé tartja Iskolai ellenőrzőtüzet, tányér ellenében... Kérjük a lakosság segítségét Több gépkocsivezető nevében kérem a varos lakóit, hogy ne dobálják ki a pécsi szűk utcák közepére a havat, mert a gépkocsik nem tudnak közlekedni. Ügy kell kiásni a kocsikat az István, Szőlő, Ilona és még sok kis utcában. Ezeknek az utcáknak a rend­be ntartását a Köztisztasági Vállalat nem tudja ellátni, ezért a lakosság, segítségét kérjük. H. Kiss János gépkocsivezető „Szeressétek gyermekeinket...“ Pécstől mintegy 40 kilométerre, a Zselicség erdők övezte domb­jai között, a volt Majláth gróf kastélyában él kétszáz állami gondozott gyermek. Igen sokan e gyermekek közül nem ismerik az ,, édesanyái”, az édesapát, vagy a „szülők” felejtették el őket. A szülök igen, de nem a társadalmunk, a Szocialista tár­sadalom. A Pécsi Kesztyűgyár szocialista brigádjai már több év óta patronálják az otthon gyer­mekeit. A karácsonyi ünnepek előtt a Kesztyűgyár dolgozói szinte egy­másnak adták a kilincset Bakó- cán. Hoztak és vittek. Hozták a szeretetet, a gyermekekkel való törődés örömét és sok-sok aján­dékot a nagy fenyőfa alá. Igen sok gyermeket pedig a saját ott­honukba vittek, megadva ezzel a gyerekeknek azt a lehetőséget és örömet, hogy megismerjék egy normál család életét is. A. pécsi Idegklinikán immár több mint két éve — mindkét lábára megbénulva — fekszik egyik növendéke Gyuradinovícs Jóska, a „Minőséggel a békéért” többszörös szocialista brigád kü­lön patronáltja. Az ágya melletti szekrénykén ott csillog a kis fenyőfa, alatta a patronálók ajándékával A bakócai nevelőotthon gyer­mekei, dolgozói és az egész tárt sadalom nevében megköszönön a pécsi, siklósi és dombóvári kesztyűgyár vezetőinek, dolgo­zóinak a törődésüket, a gyer­mekek iránti szeretetüket. Kívá­nunk az új évhez erőt, egész­séget és sok munkasikért. Kérjük, hogy a jövőben se feledjék el Szabó Lőrinc mély mondanivalóid sorait: „Tél, tavasz, nyár, ősz, folyók, ligetek Szeressétek gyermekeinket”. Kovács Tibor a Bakócai Nevelőotthon igazgatója Városunk szépséghibája Sok mindenért szeretem Pécset. Romantikus, szűk utcáiért, a gyönyörű kilátásért, amit a Ma- gaslati út nyújt a kirándulók­nak, de talán még a külvárosi kiskocsmáiért is, köztük a Zöld­fa, Tettye utcai vendéglőkért, melyek szórakozást biztosítanak a betérő vendégeknek. Kevésbé szeretem viszont az említett környék esti hangulatát, m'ilyet, enyhén szólva is boron- góssá, néha félelmetessé tesznek a kivilágítallan utcák, vagy csak az itt-ott pislogó közvilágítási lámpák. Sajnos, ez már nem a | jó hangulatot, a romantikát szol- i gátja, hanem ellenkezőleg: kiáb­rándítja a turistát, de a pécsi j kirándulókat is, akik pedig sze- j retnek, vagy legalábbis szeretné­nek dicsekedni városunk esti I szépségeivel is* Rácz Jenő f | Pécs, Vak Bottyán u, 35/a. i Senki földje. „Eltűnt“ a buszvárónk Harminc munkatársam ne­vében kérek segítséget, amennyiben ez lehetséges. Mi Pellérd községből járunk az Ércbánya Vállalathoz dol­gozni három és négy mű­szakban. A pellérdi elágazó­nál, ahol már két esetben is volt váróhelyiség, az útcsiná- lás miatt mind a kétszer el­vitték. Azt .nem tudjuk, hogy ki és hova, de vissza nem hozták. A helye ki van hagy­va, a látási viszonyokat nem zavarná, és nekünk, akiknek nagy szükségünk lenne rá, nem tudjuk ilyen zord idő­ben használni, pedig naponta nyolc kilométert kell kerék­pározni vagy tolni északi széllel szemben. Amire oda­érünk, mindenkiről folyik a víz és mire az autóbusz meg­érkezik, annyira átfázunk, hogy alig' tudunk felszállni. Nem „a munkahelyünkön ka­punk betegséget, hanem eb­ben a lehetetlen utazásban. Miért nincs erre buszjárat? Miért nem állítják fel a vá­róhelyiséget? Nátrán István Pellérd Jókai u. 15. „Ha nem csordul, cseppen Gy árvároson a Puskin tér 8. számú ház előtt van egy köz- , kút amely a Vízművek mostoha gyereke. Gyakran elromlik és ilyenkor rengeteg telefonálás, utána járás után kiküldenek rendszerint valakit, de pár nap múlva ugyanolyan, mint volt. Jelenleg is baj van vele. Nem engedi vissza a vizet, benne ma­rad a csőben, s mióta hideg van, állandóan befagy. órákig kínlódnak az emberek, amíg íel- melegítik a csövet és megindul a víz. Egy óra múlva kezdődik minden elölről. Az akna Is tele van. bugyog belőle a víz. Sürgős segítséget kérünk az illetékesektől* Páifi Sándor A Kodály utca és az Attila utca között van pár lépcső­sor és járdasor, amely a ha­vazások beköszönte után úgy néz ki, mintha senki földje lenne. Ezt a részt senki nem takarítja és azok erősen bal­esetveszélyesek. Az itt lakók nagy része a Mecseki Szén­bányáknál dolgozik és a tár­sasgépkocsikhoz kora reggel ezeken a csúszós lépcsőkön kénytelenek közlekedni. Kérjük az illetékeseket, hogy sürgősen intézkedjenek — ha a PIK-hez tartozik, akkor a házfelügyelők, ha pedig közterület, akkor a Köztisztasági Vállalat, de va­laki mindenképpen tartsa balesetmentes állapotban ezeket a lépcsőket és utakat, mielőtt komoly baj lenne. O. F. A kislányom olyan „mágneses” gyerek. Nem rossz, csak vonzza a bajt Mindig történik vele va­lami. Most legutóbb az iskolai napköziben ebédelés közben el­törött a tányérja. A gyerekek elmondták a tanító bácsinak, hogyan történt, hogy a repedt tányér szétesett. A tanító bácsi mondta: „holnapra hozol egy tányért”. Másnap nem vitte el, mert elfelejtette megmondani. Ekkor a tanító bácsi beírta az ellen­őrzőbe. amit otthon megmutatott és adtunk neki egy tányért. Reggel elvitte, délután vissza- i hozta azzal, a tanító bácsi nem I fogadta el és azt mondta, hogy ilyent ott már kiselejteznek, sárga. Jobban, megnéztem. Sima, mély fehér tányér, ciráda nélkül. Biz­tos ez volt a baj. Ilyen viszont csak készletben van, hát nem adtam. Másnap vitt 20 forintot. Kicsit büszkén vitte, mert úgy érézte. hogy ezzel végre kis lelke megszabadul a szorongástól. Nem. Visszaadták a húszast az­zal, hogy nem pénz, hanem tá­nyér kell. És elkérték az ellen­őrzőt azzal, hogy addig nincs bizonyítvány, amíg nincs tányér. És jött az első tanítási nap. A tányérra már senki sem emlé­kezett. — hihetnénk. De mégis. A tanító néni, az osztályfőnök. Nagy izgalommal vártam a gyereket. Mikor megjött kérdem: mennyi? Pont négy. Nem tudom megmutatni, mert az ellenőrzőt nem adták oda, csak megmutat­ták — mondta. Nem szóltam semmit, öltöztem, bementem az iskolába. Az igazgatóhelyettes és három tanárnő még bent volt az iskolában. Kíváncsi a termé­szetem, azért kérdeztem: sok tányér törik? Igen, különösen a mosogatásnál. Olyan sok, hogy a gondnokság nem győzi pénz­zel — De ez fogyóeszköz. — mondom. Igen, nagyon fogyóesz­köz. Az igazgatóhelyettes meg­ígérte, hogy majd utánanéz, más­nap jelentkezzék nála a gyerek. A bizonyítványban a pedagógu­sok, a nevelők, sőt a gyerek féléves munkájának eredménye van. Tehát n§m csupán egy el­lenőrző. Higgyék el, a fogyó­eszköz-elszámolás rendjén köny- nyebb segíteni, mint a gyereknek megmagyarázni, hogy csak téve­dés volt. Ehhez kérem a peda­gógusok segítségét, és még ké- i rek valamit; ilyen semmi körül- I mények között ne fordulhasson elő a „Bánki Donát”-ban. Buzády György Siklóson a Széchenyi utcában „áll" ez a romos épület. Azon­kívül. hogy rontja az utca képét, balesetveszélyt is rejt magaban. Nem ártana lebontatni, mielőtt még valamelyik jiírókelőre rázuhanna a fal. Olvasóink hozzászólnak „Hektárbau számol az ország“ Egyik régebbi számunkban a fenti címmel megjelent közlemény nem mindenki számára elég közérthető. Ho­lott ez az új területszámítási mértékrendszer nemcsak a termelőszövetkezeti tagokat, de nagyon sok • különböző más pályán dolgozó kisem­bert is érdekel, hiszen egyre több dolgozónak van, vagy lesz üdülőtelke. A közle­ményt ezért szeretném né­hány számadattal kiegészí­teni. Meg kell említenem, hogy a napi gyakorlatban a tize­des pont után legfeljebb még három számmal szor- zunk, vagy osztunk, de ezzel „Már télüuk az estéktől...64 Több mint 7 éve lakom itt a Levendula utca 21-ben. Állandó panaszunk volt, hogy nincs köz­világítás. A legkisebb szél is azonnali áramszünetet okozott az utcai lámpáknál. Az ősszel fel­újításba kezdett az Áramszolgál­tató Vállalat. Hónapokig nem volt napközben áram, mivel ál­landóan dolgoztak, sok oszlopot kicseréltek, új vezetékeket feszi tettek ki. Sajnos! Bár ne tették volna! Ugyanis, korábban csak az utcán hiányzott a világítás, de a lakásokban volt áram. Most viszont időnként se itt, se ott. Szilveszterkor éjjel kialudtak a házakban a lámpák és a 23 utca közül a felében. Január elsején kijöttek, vezetékszakadást álla­pítottak meg és megjavították. Délután két órakor ismét nem volt áram. Délután 4-kor újra megcsinálták, alig húsz perc múlva minden áramszolgáltatás és közvilágítás megszűnt. Máso- dikán délután ismét elvégezték a javítást, 3-án éjjel újra csak nem volt áram. Most már félünk j az estétől, mert nem tudjuk, i hogy mely pillanatban kell gyér- j tyát gyújtani. Nem tudjuk meg- ! érteni, mi kovácsteleniek, hogy j mi lehet a baj. Egv vállalat száz- I ezreket költ felújításra és a i helyzetünk most sokkal rosszabb, | mint volt. Reméljük, hogy a DE- 1 | DASZ talál majd módot arra, ! hogy végre nálunk is rendet te- j remtsen. Herendi Jenő 1 Szerkesztői üzenetek M. J. Pécs: A tsz-ben el­töltött ideje nem vehető fi­gyelembe, mert az iparból megy nyugdíjba. Sz. M. Mohács: A fogság­ban eltöltött évei csak ak­kor vehetők figyelembe nyugdíjazásánál, ha fogságba esése előtt legalább 6 hó­napig munkaviszonyban állt. L. László, Mohács: Csak akkor kaphatna passzív jo­gon táppénzt, ha a szerző­dése lejárta után három na­pon belül betegedett volna meg. K. Tamás, Pécs: Takarék- betétkönyvben gyűjtse kis­lánya jövendő lakásának az árát és ha majd szükség lesz a lakásra, forduljon a kerü­leti tanácshoz. a tényleges értéktől való el­térések csak századrésznyiek. A hektár eredetileg a gö­rög terület-mérték egysége. 1 hektár egyenlő (=) 10 000 négyzetméterrel és 1 hektár egyenlő 2781 négyszögöllel. Minthogy pedig 1 kát. hold egyenlő 1600 négyszögöllei és 1 kát. hold egyenlő 5755 négyzetméterrel, így egy hektárban 1,737 kát. hold van, mert 10 300:5755=1,737- tel vagy 2781:1600=1,737. A hektár osztóegysége az „ár”. 1 hektárban 100 ár van, 1 ár tehát=100 négyzetméter. Átszámítás négyszögölről négyzetméterre. Ennél, az öl mennyiséget megszorozzuk 3,597-tel vagy elosztjuk 0,278- cal, mert 1 négyszögöl=3,597 négyzetméterrel, l négyzet- méter pedig = 0.278 négy­szögöllel. Átszámítás négyzetméterről négyszögölre. Itt fordítva!' a négyzetméter mennyiséget szorozzuk a 0,278-cal, vagy elosztjuk a 3,597-tel. És így tovább. Takáts I. Fonyód Raktári munkakör betöltésére, ANYAG ISMERETTEL RENDELKEZŐ TEREI DOLGOZÓT FELVESZÜNK Fizetés m<*gegyezés szerint Jelentkezni lehet 26. sz. Állami Építőipari Vállalat Beremend új nementmú építkezés II „Ez az év is jól kezdődött... Akik még nem felejtették el a bérletváltás kellemetlenségeit „Majd egy héten át hiábavaló volt minden kísérletem, hogy rövid úton hozzájussak a havi buszbérletemhez, pedig bejártam érte az AKÖV valamennyi pécsi jegyirodáját. Hogy példát is említsek, Üjmecsekalján nap-mínt nap, hosszú sorok toporogtak, íagyoskodtak óraszám az iroda előtt, de a 48-as téri és a Citrom utcai jegypénztárak környékén is hasonló volt a helyzet. Azt meg­értem, hogy időközönként szükségszerűen sor kerül a fényképes igazolványok felújítására, cseréjére, de miért kellett ezt éppen a bérletváltás napjaira időzíteniük „ = .*» Röviden ennyit Gyimesi Ferenc panaszából, melynek nyomán mi is körülnéztünk az AKÖV Citrom utcai jegyirodájában. Azaz túl­zás, hogy körülnéztünk, mert a nagy tumultusban, tülekedésben csak arra tellett, hogy a nagy hangzavarból néhány indulatos vitát megjegyezzünk. Ilyeneket: — Órákig várhat az ember, amíg végre az asztal elé jut, és akkor tessék: fordulhat vissza, mert apróban nem fogadják el a pénzét. Pedig ez is az állam pénze, kötelesek elfogadni! . . . — Tudja mit!? — Tegye csak el az apróját ulti pénznek, mert nem fogadom el! Egyébként is ilyen hangon csak a feleségével beszélhet, velem nem! — harsog­ta vissza egy női hang a pult mögül, amire többen az „Ulti pénzes” pártjára álltak. — Disznóság! ... — Abszur­dum! ... — Lelketlenség! — ki­áltotta közbe ki-ki a maga kri­tikai szókincse és vérmérséklete szerint* Ezek után engedékenyebbé, bizonytalanabbá vált a fentebb említett női hang, majd a pil­lanatnyi csendben jól hallatszott a „kapitulálás” tényét bizonyító aprópénz csörgése, és ezzel hely­re is állt a rend. De meddig? Csak röpke má­sodpercekre, amíg a soron kö­vetkező bérletes „provokatív” szándékkal ötszáz forintossal akart fizetni. — Mit gondol, mik vagyunk mi?! OTP, vagy Nemzeti Bank?! — apróbbat kérünk! .. . A választ és a pártfogók fan­táziadús reagálásait ezúttal mel­lőzzük, s csak annyit helyette, hogy nem csoda, ha újra fel­lángolt az „ádázkodás”. De mivel nincs olyan rossz, amiben ne lerne valami jó is, ennek egy élelmes kisfiú látta hasznát. Fürge gyík módjára kúszott, siklott át a hullámzó, heveskedő közönség lába, hónal­ja alatt és szapora mozdulatok­kal kapkodta fel, gyömöszölte zsebre a lepattogott kabátgom­bokat. Megítélésünk szerint bő­ven futja majd belőlük akár két válogatott gombfoci csapatra is... Kifelé jövet összetalálkoztunk egy karszalagos, aranyrozettás AKÖV forgalmistával, akitől vég­re „megnyugtató” választ kap­tunk a tumultus okairól. — Kérem — tárta szét a kezét — mi nyomatékosan felhívtuk a kedves utazóközönség figyelmét ; arra, hogy ne halassza az utolsó ! percekre a bérletváltást. Lám ez I lett belőle . .. Amikor e válaszára-megj egyez- 1 tűk, hogy ezek az „utolsó per­cek” már közel egy hete tarta­nak, s ennek ellenére sem gyé­rült a tumultus — értetlenül né- 1 zett ránk. i — Ha olvasták a Dunántúli i Naplót, akkor bizonyára azt is tudják, hogy a közönség érde- kében január 7-ig meghosszab- | bítottuk a jegyváltás idejét. Majd ' nézzenek körül azon a napon j is az irodáink környékén — i mondotta sokat sejtetően, majd katonás tisztelgéssel elköszönt. Hát körülnéztünk, és ha egy ! héttel később is, de többszáz i dühös „tanúval” bizonyíthatjuk, ; hogy az utolsó napon sem volt , vigasztalóbb a látvány. És mindez miért? Véleményünk I szerint azért* mert az egész városban csupán öt helyen biz­tosítottak jegyirodát a közön­ségnek. De meggyőződésünk, hogy ennek ellenére is sokat enyhített volna a helyzeten, ha az igazolványcserét — ami több munkát igényel az egyszerű jegy­kiadásnál — korábbi, vagy ké­sőbbi napokra időzítik az illeté­kesek. Apropó: időzítés? Ezek után Joggal megkérdezhetnék tőlünk is, hogy mi a csodát akarur k e javaslatunkkal, amikor a kö­zönség bizonyára rég kiheverte, s talán el is felejtette már az említett napok izgalmait, bosszú­ságait. Mentségünkre legyen hát az a közmondás, hogy — jobb későn, mint soha ... tv Gy. Gyűrűs galamb [ .♦ Jelentkezzék \ a gazda! Pár nappal ezelőtt a szom­szédunkban leszállt egy gyű­rűs galamb. Szomszédasszo­nyom hozzám bozta, mert nem szeretné, ha a macskája elkapná, fittyet hányva a lá~ r bán hordóit gyűrűre. Ezért én az istállóban egy nagy ,» nyúlketrecbe zárta és várom, f hogy a gazdája vigye el. A < gyűrű száma: 70 449 — 52. Ké- ) rém, hogy jelentkezzék a gazdája, mert rossz időben elengedni nem merjük. Gazsi Istvánné Drávapiski 30. Jogi tanácsadó Kiss J.-né pár nappal ez­előtt bevásárlás közben a síkos, havas járdán elesett és lábtörést szenvedett. Kér­dése: Miért nem szabályoz­zák, és kötelezik a háztulaj­donosokat a járdák tisztítá­sára, kérheti-e kárának meg­térítését? A járdák tisztántartásával kapcsolatban az általános rendelkezéseken túl Pécs vá­rosának több szabályrende­lete is tartalmaz előírásokat. Így a 2/1965. sz. tanácsren­delet a 4. §-ának (6) bekez­désében a következőket írja elő: „Ónos esőtől, jégtől, t>agy hótól síkossá vált gyalog­járót a SZÜKSÉGHEZ KÉ­PEST naponként TÖBB­SZÖR IS fel kell hinteni, reggel azonban 6.30 óráig feltétlenül sikosságmentes- sé kell tenni." A szabályrendelet a to­vábbiakban még a követke­zőket írja elő: Házfelügyelő alkalma­zása esetén a tisztántartási munka a házfelügyelő kö­telessége, aki ezen köteles­ségeinek megszegése vágy elmulasztása miatt felelős- ‘ ségre vonható. GONDOZATLAN gyalog­út tisztántartását, hó és jég eltakarítását, továbbá a síkos gyalogút felhinté­sét az illetékes kerületi ta­nács . vb építési- és közle­kedési csoportja az ingat­lantulajdonos költségére ^el­rendelheti. Abban az. eset­ben, ha az ingatlantulaj­donos egyszeri felszólítás után sem tesz eleget köte­lezettségének, a felmerülő költségeket az adóbehaj­tásra vonatkozó szabályok szerint kell ■ behajtani. Amint a fenti ismertetes- í bői kitűnik, a .járdák tisztán - ) tartását szabályozták, * és megvan a jogszabályi lehe­tősége annak is,..hogy á ta­nácsok a szabályrendelet elő­írásainak ténylegesen, .ér­vényt szerezzenek. Ügy gon­doljuk, hogy érdemesebb a járdát az előírások szerint Íetakarítani, mint esetleg-ké­sőbb a költségeket, vagy amint .jelen esetben is .tör- tént a baleseti sérült felme­rült költségeit megtéríteni. Olvasónk természetesen kérheti, kárának megfizetését az ingatlan tulajdonosától — használójától stb'. — aki azt az érvényes rendelkezések szerint köteles kifizetni. Ném fizetés esetén a járásbíróság útján kérheti kára. megtérí­tését. H. t. sorkatonai szolgalatra vonult be. Megjáró szabadsá­gát, de a korábban kapott jutalomszabadságát sem vette' igénybe. Kérdését kérhetl-e szabad­ságának pézben történő meg­váltását? Igen i A jelenleg érvényes munkaügyi rendelkezések le­hetőséget biztosítanak arra, hogy ki nem vett szabadsá­gát, valamint jutalom sza­badságát is pénzben kapja meg. Ezt a 6/1967, (X. 8 ) Mü. M. sz. rendelet a 16. § (1) bekezdésében írja elő. Ugyanakkor e rendelethely nem zárja ki azt, hogy a jutalomszabadságot ne lehes­sen pénzben megváltani. I Ezért lehetőség van arra is, I hogy a dolgozó jutalomsza- badságat is pénzben' kapja j meg. (2410/1970. Mü. M.— I SZOT határozat)

Next

/
Thumbnails
Contents