Dunántúli Napló, 1971. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-12 / 9. szám

1971. január 12. DUNANTÜLI NAPLÓ 3 Geológia és városépítés Miért vetették el a Makar-hegy beépítési tervét? Mélyebbre kell uézni a pincéknél . „Lángokban állt a tetőu Téli tüzek Százezrek válnak hamuvá — Amikor a kár felbecsülhetetlen Irtunk már Pécs levegő­jéről, felszínéről, a föld alatti pincevilágról, s ál­munkban sem gondoltunk arra, hogy a városépítés kapcsán valaha még a geo­lógiai viszonyokról is ír­nunk kell. Ezúttal „tor- lesztjük” az adósságunkat, hiszen kiderült például, hogy elvetették a Makár- hegy beépítési tervét. Bár ennek több oka volt, a legnyomósabb okot a geo­lógiai viszonyok szolgál­tatták. Milyen a föld Pécs alatt? Dr. Szederkényi Tibor, a Földtani Intézet Dél-dunán­túli Területi Szolgálatát ve­zeti Pécsett. Vagy három év­vel ezelőtt előadást tartott az MTESZ-ben az építészek­nek, s ez az . előadás sok vá­rosrendezőt elgondolkozta­tott. A geológus — miként most, az újságíró előtt is — három tényre hívta fel az építészek figyelmét Az egyik a törés­vonalak. Tíz ismert ún. geo­lógiai törésvonal húzódik a Meesek-oldal alatt, a föld mélyében, kelet-északkelet illetve nyugat-délnyugati irányban. Van erre néhány merőleges törésvonal is. E törésvonalak az alpi-kárpáti hegységképződések során jöt­tek létre, kapcsolatban áll­nak az Alpokkal, a Balkán félszigettel stb. Az ilyen tö­résvonalak mentén nagyobb a földrengések lehetősége, mint másutt A másik, amiről szólt, a változó kőzetviszonyok. Mi­vel Pécs alatt különböző szi­lárdságú kőzetek helyezked­nek el, s ezek meglehetősen tarka képet mutatnak, meg­történhet, hogy egy nagyobb épület egyik vége gránit a másik vége pedig viszont egy sokkal kevésbé szilárd kőzet fölé épül. Ha ezt nem vesszük figyelembe, könnyen megtörténhet, hogy az épület falai megrepedeznek. A harmadik, amiről a geo­lógus szólt, a gipszes agyag- ynarga. Különösen Pécs sző- Jővidékei alatt vannak olyan rétegek, amelyek ilyesmiből állnak, E kőzet már vízihez jutott a legtöbb helyen és kőkemény gipsszé alakult időközben, tehát a legcseké­lyebb aggodalomra sincs ok. De ahol nem jutott vízhez — és erre is akad példa —, ott bizony másfajta épületalapo­zásra van szükség, mert a megvizesedő gipsznek növek­szik a térforgata. Csak. távirati stílusban ad­tunk hírt arról, amiről dr. Szederkényi Tibor szólt A leírtak után felvetődik: most mit tegyünk? Intézzük el kézlegyintéssel a dolgot, vagy pedig féljünk egy föld­rengéstől? Egyik magatartás sem cél­ravezető. A lekicsinylő le­gyintés azért nem, mert a történelem menete azt bizo­nyítja, hogy az ilyesmire is oda kell figyelni. Igaz ugyan, hogy az emberiség évezrede­ken át nem sokat „konyí- tott” a geológiához, s szebb- nél-szebb épületeket emelt időközben, köztük az égnek törő, gótikus székesegyháza­kat. Az utólagos geológiai vizsgálatok azonban bebizo­nyították, hogy azok legtöbb­je szerencsés helyre épült. Vannak viszont városok, amelyek figyelmeztetnek. Az egyik például Velence, ame­lyet nem oda kellett volna építeni, ahol ma van, s ha már oda épült, más alapo­zással. Most már persze ne­héz segíteni, s néhány száz esztendő múlva aligha gyö­nyörködnek az emberek Itá­lia eme ékkövében, mert el­nyeli a tenger. Meggondoltan, okosan De minek is megyünk olyan messze, hiszen van hazai példa is! Közismert például, hogy néhány éve megcsúszott a Duna-parti lőszfal Dunaújvárosban. Csak azért nem lett ebből nagyobb baj, mert már akkor is tud­ták, hogy nem szabad a ma­gas lőszfalra házakat épite- ni, közvetlenül a folyó men­tén. A harmincas évek köze­pén süllyedni kezdett a deb­receni postatakarékpénztár épülete, mer, — mint kide­rült — tőzegréteg fölé épí­tették. Másfél évig tartott a süllyedés, azidőre ki kellett üríteni az épülétet Sok pél­dát felsorolhatnék még, ame­lyek azt bizonyítják: nem altos dolog az ilyesmin ne­vetni, meg mosolyogni. Ugyanakkor káros a „félsz” is, hiszen közismert, hogy hazánk a földrengésektől nyugodt övezetekhez tarto­zik. Magyarország nem Bal­. I kán, Japan. Törökország, 1 Irán, vagy éppen chilei part­vidék, ahol gyakoriak a pusz­tító földrengések. A nálunk jelentkező földlökések leg­többje enyhe szokott lenni és csekély kivételtől eltekintve nem okoznak nagyobb káro­kat. „Csupán” arról van szó, hogy résen kell lenni, s ha építkezünk, nem elég néhány méternyi talajmechanikai vizsgálatot végezni, figye­lembe kell enni a mélyebb rétegek geológiai viszonyait is. Miskolc és Eger példája nyomán Ezt tették egyébként a pé­csi építészek is, amikor el­vetették. a Makárhegy koráb­ban elkészített beépítési ter­vét. Természetesen, ez nem azt jelenti, hogy nem fogunk a Makárhegyen építkezni. A házak, magasságánál, elren­dezésénél azonban tekintettel lesznek a földtani viszonyok­ra is. Egerben, Miskolcon, a Ba­latoni-felvidéken és másutt egyébként már most is ala­pos geológiai felmérések elő­zik meg az építkezéseket, amelyek nem mondhatók ol­csóknak. Eger városa például tízmillió forintot fizet azokért az adatokért (s ha­sonlóan tesz Miskolc is), s mégis kiadják a pénzt, mert érzik, hogy csak így lehet biztonságosan várost építeni. Valószínű, Pécsett is ha­marosan megkezdődnek a vizsgálatok, amelyeknek dr. Szederkényi Tibor a napok­ban készítette el a tervét, s átadja a Városi Tanácsnak, illetve a Központi Földtani Hivatalnak. A Központi Föld­tani Hivatal IV. ötéves ter­vében egyébként már szere­pelnek is ezek a pécsi vizs­gálatok. Fúrásokat, műszaki­földtani vizsgálatokat vé­geznek majd a legexponái- tabbi helyeken, hogy minél alaposabb ismereteket szerez­zünk a föld mélyérőL Min­den jel arra mutat, hogy mi olcsóbban „megússzuk” majd a dolgot, mint az egriek, vagy miskolciak, mert — hála a bányászaid és egyéb kutatófúrásoknak —• azon vá­rosok közé tartozunk, ahol aránylag tájékozottak a geo­lógiai viszonyokról. Magyar László Tragikus tüzeset történt tavaly, december 3-án Mo­hácson. A lakóházban, — amely csaknem porig égett, — egy idős asszony tartózko­dott, aki valószínűleg gyer­tyával világított. A néni, fel­tehetően elaludt és a gyer­tyától meggyulladó asztalterí­tőről a ruházatra, majd a berendezésre is átterjedtek a lángok. Mire a járókelők észlelték a bajt, már nem lehetett segíteni. Az asszony a házzal együtt elégett. Évenként több emberéletet követel a vörös kakas, s száz­ezres nagyságrendű értékek válnak hamuvá. A Baranya megyei Tűzrendészet! Pa­rancsnokság adatai szerint, az elmúlt tíz esztendőben szinte minden napra esett egy tűz. Növekszik ez a szám, ha figyelembe vesszük, hogy a tüzek egy harmada csak utólag jut a hivatalos szer­vek tudomására és sok ese­tet eltitkolnak, nem jelente­nek. Különösen veszélyes a helyzet télen, amikor a ve­szélyforrások száma igen nagy. Az elmúlt év decem­bereben 28 tűzeset történt, s a keletkezési okok között a szénnel, fűrészporral és olaj­jal fűtött kályha, nyílt láng, sugárzó hő, építési hiba és elektromos rövidzárlat egy­aránt megtalálható. A sza­bályszegések mindennaposak. Különösen gyakoriak az úgynevezett födémtüzek, ami­kor a kéménybe épített ge­renda, vagy egyéb éghető anyag gyullad meg, s már re­cseg, ropog, lángokban áll a tető, amikor a házban lakók észlelik. Dunaszekcsőn, Mo­hácson, Sásdon és Dráva- sztárán éppen a közelmúltban történtek ilyen esetek. Súlyos veszteség a ház elpusztulása, az a kár meg szinte felbe­csülhetetlen, amit egy család hontalanná válása jelent. Me­gyénkben meglehetősen sok a szabálytalanul épített, vagy meghibásodott kéményű régi ház, ha probléma adódik, a tulajdonosok általában vét- lennek érzik magukat. Pedig a bajt meg lehet előzni. Sőt, Kosteletzky Sándornak, a Baranya megyei Tűzrendé­szet! Parancsnokság vezető­jének tájékoztatása szerint rendelet írja elő, hogy a ké­ményeket meg kell vizsgál­tatni, öt évenként pedig füst­nyomás próbát kell végeztet­ni. így kideríthetők a rejtett nibák. Legtöbb esetben a ká­rosultak szabályszegése miatt következnek be a műszaki hi­ba okozta tüzek. Aki elektro­mos berendezéseket, olajkály­hákat, gázpalackokat működ­tet, köteles saját érdekében, megfelelő, üzembiztos álla­potban tartani arakat. A szirénázó tűzoltóautót látva, meghökkennek, elgon­dolkodnak az emberek. Vajon minden rendben van-e ott­hon? Kikapcsoltuk-e a hősu­gárzót, nem került-e égő ci­garettacsikk a papírkosárba, nem gyulladt-e meg a kály­ha közelébe húzott gyermek- ágy? A kérdések állandó felte­vése sajnos nagyon is jogos és Időszerű. Az úgynevezett téli tüzek zömmel az idő­járással kapcsolatosak. A hi­deg miatt erősebben fűtünk, s a kályhából kipattanó szik­ra, a közelében száradó mo­sott, vagy átnedvesedett ruha, felügyelet nélkül hagyott hő­sugárzó állandó tűzveszélyt jelent. Tipikusan téli jelle­gűek a disznóperzseléssel és füstöléssel kapcsolatos tűz­esetek. A korai sötétedés miatt a szokottnál többet vi­lágítunk, s a szél, vagy hó okozta távvezeték szakadások miatti áramszünetek alkal­mával előkerülnek a gyer­tyák, petróleum- és vihar­lámpák. A tűzrendészet! szak­emberek tapasztalatai szerint már elszoktunk használatától, s a vigyázatlanságnak súlyos következményei lehetnek. — Megtörténik, hogy benzines szalmával, vagy más igen gyúlékony anyaggal próbál­ják kiolvasztani a befagyott vízcsapot és nemegyszer gépeket, kompresszorokat is felmelegítenek ilymódon. Szólni kell még a televízió tüzekről is, amelyek szárna hihetetlenül megszaporodott. A legáltalánosabb szabály: nem szabad felügyelet nélkül hagyni a működésben lévő készüléket. Akár felnőtt, akár gyermek van a televízió kö­zelében, ha zavart, füstöt stb. észlel, a készüléket azon­nal áramtalanítani kell. — Gyakran nem is a tűz, ha­nem a vízzel oltás, a képcső ezt követő felrobbanása okoz VI unkásőmek Károly as „öreg”, civilben azon­ban Zoltán a legidősebb. Fe­renc a Benjámin. Ő huszon­hét éves, Károly huszonki­lenc, Zoltán pedig harminc­hét Zoltán csupa higgadt­ság, csupa derű. Károly kissé mindig aggódó, gon­dokkal terhelt, Ferenc meg, mint aki az egész család helyett akar dolgozni: örö­kösen tettrekész. Zoltán és Károly Godisán él, Ferenc Mágocson. Mind­hárman munkásőrök, de kogy így történt, annak nincs köze a testvéri rábeszélés­nek, tanácsoknak. Károly öt évvel ezelőtt vette fel az cél kék egyenruhát, Zoltán és Ferenc tavaly — de egy­mástól teljesen függetlenül. — Az első foglalkozáson találkoztunk össze — mond­ják szinte egyszel-re, mintaho^y akkor is szinte egyszerre •kérdezték egymástól: anyá­nak mit mondtál? MUNKÁSÖRÖK Anya — Jánosdeák Béláné — könnyező szemmel ül a kályha mellett, s nézi három derék fiát. Elmondani lehe­tetlen, amit érez. A szeretet, a ragaszkodás, a büszkeség és a féltés olyan erővel tör rá ahányszor meglátja őket, ahányszor csak rájuk gondol, hogy az már szinte fáj. Nyolc gyereket szült. Egy meghalt pici korában, egyet elvitt a háború, egy pedig munka közben halt meg nem­rég. Öten maradtak hát, há­rom fiú és két lány, de egyik közülük is távol, túl az or­szághatáron, Csehszlovákiá­ban. Apjuk két éve halt meg. A fiúk azóta a mama minden percét vigyázzák: elég, há megmozdul a keze, a szeme — már ugranak. De lám, milyen furcsa az élet! A három fiú Mégis az anya az, aki igazán erős, aki mindenkit őriz, aki mindenkinek segít, aki min­denkinek erőt ad ... Az új ház szép szobájában ülünk. Jánosdeák néni a tűz monnolását hallgatja, s nem veszi le szemét fiairól. Most ismerkedik az egyenruhával, a szó ízével: munlcásőr... Sohasem politizált, ponto­sabban: sohasem engedte, hogy megváltoztassa életét, gondolkodását a politika. Ab­ból indult ki, ami minden­nek, élete egészének alapja: a kétkezi ember csak a két kezében bízhat. Férje ács volt, s a fiúk is iparosok let­tek. Zoltán vasas, Károly és Feri kőművesek. A családi értékrend legfőbb mércéje az első perctől a munka volt; szeretetet, megbecsülést csak az várhatott, aki nem félt a munkától. Béta, Zobák, kom­lói bányák... Mindhárman a legnehezebb helyéken kezd­ték, s mindhárman az ere­jükkel, szívósságukkal, becsü­letükkel érték el, hogy ma Komlón, s a sásdi járás köz­ségeinek zömében márka ez a név: Jánosdeák. Zoltán a godisai tsz-ben dolgozik. Károly az aknamé­lyítőknél, Ferenc pedig Má­gocson, a termelőszövetkezet építőbrigádjában. Mindhár­man párttagok. Ferenc a leg­fiatalabb, a szövetkezet tit­kára mégis azt mondja: sok ilyen párttag kellene ... Ha dolgozni kell dolgozik, ha ta­nulni tanul, ha meg arra van szükség, hogy véleményt mondjanak, akkor akár az atyaisten elé is odaáll... A néni arcán lecsordul egy könnycsepp: istenem, az 6 fiai... Mindenki szereli őket, mindenki jót mond felőlük. Keze Feri vállapjára téved, ujja elérzékenyülten játszik az anyaggal. Sok mindent szeretne mondani, ötvenhét évének ezernyi tanulságát — a szavak azonban, az átko­zott szavak ... Minden fiának háza van, jó keresete, Zoli­nak autója, Ferinek motorja; televízió, rádió van minden házban, s ami a legfontosabb: egyiküknek sincs mitől félnie. — A nyugalom, az a leg­szebb ebben a világban —■ mondja —, az, hogy nyugod­tan fekhet, s derűsen kelhet az ember... Háború, menekülés, úri kegyetlenkedések — de régen is volt! Mosolyogva ül a duruzsoló kályha mellett, nézi a fiait, s hallgatja milyen szépeket mondanak róluk a jelenlévők. A járási parancs­nok fegyelmezettségüket di­cséri, a járási párttitkár meg az erejüket, hitüket. Ká­roly kiváló munkásőr, Zoltán többszörös kitüntett dolgozó, Feri meg éppen most kapott oklevelet... Az álmokról beszélgetünk, a vágyakról- Mit kívánnának, ha három kívánságuk telje­sülne: Zoltán: Mamának hosszú életet, a fiamnak jó tanulást, magamnak meg jó barátokat. Károly: Anyunak egészséget, magamnak kor­szerű lakást, aztán meg hoz- zámvaló, jó feleséget... — A fivérek nevetnek ezen: Ká­roly mindenben kezdeménye­ző, bátor, csak éppen a nő­süléstől fél. No, de halljuk Ferencet! Anyának csoda- gyógyszert, hogy ne fájjon a szíve, magamnak autót, a családnak meg sok-sok uta­zást. élményt... Elkomorodnak az arcok. A mama szemei furcsa-melegen csillognak. Egymásba kul­csolt, agyondolgozott kezei meg mintha gyerekei álmait óvnák, szorítanák. Békés Sándor Az édesanya súlyos balesetet. Nem szabad házilag oltani, — s ha lehet­séges — a tűzoltók megér­kezéséig ki kell vinni a ké­szüléket a szabadba. Sorolhatnánk a veszély- helyzeteket, amelyek száma a technika fejlődésével roha­mosan emelkedik. Vigyáznunk kell, mert ezek a veszélyek az épületeket, az értékeinket fenyegetik. És a tűz nem le­becsülendő veszély. Wcsztl Márta Tavasszal felvonulnak az építők Új lakótelep Kertvárosban Négy- és tízemeletes lakóházak. Rövidesen ismét egy új városrész születésének lehe­tünk szemtanúi. Kertváros déli irányú folytatásaként — teljesen „szúz” területen — épül meg 4800 lakás. Ez egyébként a városrész létesí­tésének I. üteme, amelynek realizálása áthúzódik a IV. ötéves terv utáni évekre is. A Városi Tanács öt évre szó­ló igénye 4400 lakás, ebből 2317 kerül Kertvárosba. Ál­talában négy-, illetve tíz­emeletes épületeket tervez­tek az új lakótelepre. Zöme panelház lesz. Az első 500 lakást a már ismert típusok alapján építik meg, a többi­nek tervezése most folyik. A lakások úgynevezett ellátott­sága — tehát beépített szek­rény, gáztűzhely stb.... — nem csökken. A padlózatot)»- letve falfelület korszerűbb megoldásán is intet, dolgoz­nak a tervezők, természete­sen az ÉVM által meghatáro­zott hatósági árait szigorú figyelembevételével. Ami a városrendezési el­képzeléseket illeti: ellentét­ben a tagolt, kissé széthú­zott Űjmecsekaijával, a kert­városi lakótelep zártabb lesz, „belvárosi bb” képet mutat City-jellegét többek között adják majd. az összefüggő üz­letsorok fényes, kivilágított kirakatokkal. Elgondolásuk még az is, hogy a kereske­delmi központot, az üzletso­rok utcáját lezárják a jár­műforgalom elől. A nagy arányú építkezési természetesen megelőzi a fel­vonulás, amelynek költsége is néhány millió forintot igé­nyel. Várhatóan április körül kezdődnek meg a munkála­tok. Legelőször vizet és vil­lanyáramot visznek a hely­színre, továbbá megépítik az utakat. Ezt követi, illetve párhuzamosan történik a fel­vonulási létesítmények meg­építése. Több évi itt-tartóz- kodásra rendezkedik be az Állami Építőipari Vallalat Még az idén megkezdik a lakóházak alapozási munká­latait és folyamatosan a ma­gasépítést is. A Városi Ta­nács kérte a vállalatot, hogy 1972-ben már 430 lakást ad­janak át rendeltetésének. Az új lakótelepet a III. főépítés­vezetőség építi, a vállalatnak az a kollektívája, amelyik uránvárost, illetve a Szigeti úti lakótelepet létesítette. Az új város tervezése a Pécsi Tervező Vállalat nevéhez fűződik. Raktári munkakör betöltésére, ANYAG ISMERETTEL. RENDELKEZŐ FÉRFI DOLGOZÓT FELVESZÜNK Fizetés megegyezés szerint Jelentkezni lehet a 26. sz. Állami Építőipari Vállalat Beremend új cementmű építkezés

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents