Dunántúli Napló, 1971. január (28. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-10 / 8. szám
T1' *' ~ ^SjJSMiipgn KEREKASZTAL: Baranya és Pécs ötéves sportlejlesztési terveiről A Juventus túl nehéz ellenfél volt a Dó- **■ zsa számára. S bár az itthoni és torinói mérkőzésen Is, némi szerencsével másként alakulhatott volna az eredmény, az azonban kétségtelen: nem egy súlycsoportban voltunk. Mielőtt a kedves sportbarátok leiháborodva ledobnák az újságot, hadd mondjam még gyorsan el: a lehetőségekben, körülményekben, a pályán kívüli láthaíat- lán adottságokban vesztesek voltunk mielőtt Máthé egyet is a labdába rúghatott volna. A szerkesztőségben irigy csodílkozással olvastuk a Juventus fényképekkel illusztrált évkönyvét. A játékosok hétvégi közös pihenője vetekszik egy luxus szálló kényelmével. Az öltözők messze felülmúlják a Népstadion, hazai viszonylatban legnagyszerűbbnek mondott öltözőit. A legkorszerűbb műszerekkel felszerelt orvosi helyiségekhez hasonló nálunk csak a központi sportegészségügyi intézetben találhatók. És az orsz . sisan kiterjedt Juventus klubokban a fiatalok ezrei nevelődnek, dolgoznak, küzdenek ezért, hogy a nagy Juventushoz kerüljenek. Hosz- szú évekre előre gondosan elkészített te: vek alapján, semmit a véletlenre, és mindent az előrelátásra bízva működik az egyesület. Most elsőízben, az MSZMP Politikai Bizottsága határozatának megfelelőén, ötéves sportfejlesztési tervet dolgoztak ki. amely DUNÁNTÚLI NAPLÓ: Mit tartalmaz az ötéves sportfejlesztési terv, melyek azok a célok, amelyeket Baranya sportjának el kell érnie 19<5-re, s melyek azok a feladatok, amelyeket az említett célok érdekében végre kell hajtanunk? DR. CSERNUS KÁLMÁN: A tervezet Baranya gazdasági, társadalmi és demográfiai helyzetének figyelembevételével készült. Elöljáróban meg kell mondanom: Pécs és Baranya minőségi sportja jelen pillanatban is arányban áll a gazdaságpolitikai és kulturális fejlettségünkkel. (Ezzel nem értünk egyet: a bányák gazdasági körülményei sokkal nagyobb lehetőségeket sejtetnek, mint amit a sportegyesületek eredményei mutatnak. Talán szétforgácsolódnak az erők? A szerk. megjegyzése.) A tömegsport, a tömegbázis azonban messze elmarad a követelmények között. Elsősorban tehát ezen a területen kell előre lépnünk. A központi tervezet is az utánpótlás nevelését tűzi elsőrendű feladatául Pécs és Baranya- . sporttevékenységén éli. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a minőségi sport fejlesztését nem szorgalmazzuk. Ellenkezőleg. Az igazolt versenyzők számát 16,5, a minősített sportolók számát 15 százalékkal kívánjuk emelni. Az NB-s szakosztályok - számát figyelve országosan Bárányát 100 százalékosnak — ezt a szintet a tervidőszak végéig tartani kívánjuk. A célunk: ne kerüljenek újabb szakosztályok az NB II-be, hanem az NB IT-ből kerüljenek feljebb. Hangsúlyozni kívánom: ez sem, miként az ötéves fejlesztési terv többi része sem, dogma. Program: a jövőben az egyesületek egy közösen készített, koordinált terv tudatában tudjanak dolgozni. OROSZ orro: En a fejlesztési terv másik, politikailag nagyon fontos részét szeretném kiemelni. Máig sincs megnyugtatóan megoldva a tömegek sportolási lehetősége. Elsőrendűen fontos. hogy a lakosság testnevelési és sportigényét a mostaninál lényegesen magasabb szinten tudjuk megoldani. A társadalmi igény alapján az üzemek, a falu es az . iskolák sportját fejleszteni kell. Amikor a minőségi sport fejlesztéséről beszélünk, akkor is elsősorban az utánpótlás bázis alapjait teremtsük meg. A nevelésközpontúság legyen tetteink indítója —miként azt a program tartalmazza is. Nagyon . fontos feladat, hogy a tervben megjelölt célokat következetesen végrehajtsuk. Ez csak megfelelő szakemberek és vezetők irányításával lehetséges. Az 1971-es év. választás éve. Sikkor kerül sorra a sportvezetők újraválasztása. Nagyon fontos, hogy azok kerüljenek vezető beosztásba, akik rátermettségük, képzettségük alapján erre a legalkalmasabbak. És mégegy: az agi- tációs és propaganda munkánkat az elmondott feladatok megoldásának szolgálatába kell állítani. Az újságok, rádió és tv ne csak az eredményeket regisztrálja, hanem mozgósítson, agitáljon. lelkesítsen és neveljen is. RADNAI LÁSZLÓ: A tervezett program végrehajtásakor a testnevelési részt kell különösen hangsúlyozni. A tömegsportnak ma két alapvetően fontos hiányossága van. Kicsi a tömegek részvétele. A nők, munkások és sajnos mind gyakoribb, hogy a fiatalok is érdektelenek a sporttal szemben. A kényelem szeretete az elpu- hulás veszélyével fenyegeti a nagy tömegeket. A másik alapvető akadály: annak a kevésnek sem tudunk megfelelő lehetőséget biztosítani, akik szívesen sportolnának. Nincs elegendő létesítmény. Az egyesületek közül csak a Bányász és Ércbányász, és a PEAC tud lehetőséget biztosítani a tömegsport számára. A legfontosabb tennivaló: agitáció, a kampányszerűség megszüntetése, és társadalmi erők mozgósítása kispályák építésére. Ebben a KISZ úttörő feladatot vállal. Az elmúlt években több millió forint értékű pályát építettek. DUNÁNTÚLI NAPLÓ: A* egyesületek hogyan konkrét!- zálják a terveket, a Dézsa, a PVSK, az Ércbányász és a Komlói Bánvász milyen részfeladatot vállal a program végrehajtásában? MÁTRAI GÉZA: Húsz éve, hogy megalakult a Pé-! esi Dózsa. Közel negyedszázados működésünk alatt volt idő, amikor 19 szakosztályunk dolgozott. Időközben megcsappant a szakosztályok száma. Nem áll megfelelő anyagi bázis mögöttünk, ezért csökkentenünk kellett a szakosztályok számát. A labdarúgás mellett elsősorban profilunkkal összhangmegszünteti a sportban a kampányszerű munkát és a népgazdaság általános fejlődésének megfelelően tűzi feladatául a sport- mozgalom fejlesztéséi. (Az NDK-ban akkor kezdődött amikor még a legtöbb sportágban Magyarország volt a rangelső Európában. Most az NDK-sok írják az európai ranglistákat.) Az MTS Baranya megyei Tanácsa december közepén tárgyalta a megye ötéves sportfejlesztési tervét. Az új év kezdetén táplálhatunk-e olyan reményeket, hogy végül- is a Juventussal Baranya és Pécs sportja egy súfycsoportba juthasson? A kérdések nem így hangzottak, de lényegük ez volt azon a beszélgetésen, amelyet a Dunántúli Napló szerkesztőségében rendeztünk, s amelyen résztvett: dr. Csarnus Kálmán, az MTS megyei Tanácsának• elnöke, dr. Galabár Tibor. a Város: Tanács titkára. Örósz Ottó. d Megyei Pártbizottság munkatársa, Rndnai László, az MTS Pécs városi Tanácsának elnökhelyettese. dr. Mintái Tibor, a MÁV Pécsi Igazgatóságának képviselője, és a baranyai nagyegyesületek, a Dózsa, a Komló, az Ércbányász és a PVSK elnökei: Mátrai Géza, Vargha Ferenc, fíödö László s Kuti Tivadar A Dunántúli Navlót Hegyi István sportrovatvezetö és l.ombosi Jenő, lapunk munkatársai képviselték. mmmmm ban álló sportágakkal foglalkozunk. öttusa, cselgáncs, sportlövészet. Tavaszi nagyszerű szereplésükkel labdarúgóink kiharcolták a legjobb vidéki csapat címét. Ezt az őszi idényben nem sikerült megőrizni. Célkitűzésünk visszaszerezni a legjobb vidéki csapat rangját és később beékelődni a nagy fővárosi egyesületek közé. Cselgáncsban már NB I-ben is szerepeltünk. Szeretnénk ismét elérni a budapesti egyesületek színvonalát, öttusában versenyben akarunk lenni a magyar élvonallal, nemcsak az egyéniben, de a csapatban is. Sokat kell tennünk ennek érdekében, közismert, hogy a fővárosiak milyen előnyös helyzetben vannak a Vidékkel szemben. Sportlövészetben is fel szeretnénk zárkózni, nagyon hiányzik egy korszerű lőtér, a bel- ügy támogatásával és a helyi segítséggel igyekszünk jobb feltételeket biztosítani sportlövőinknek. Az atlétika sportágban olimpiai bronzérmes versenyzővel dicsekedhetünk. Lovász Lázár mellett szép számban nevelődik atlétikai szakosztályunkban az utánpótlás. VARGA FERENC: Az MTS megyei Tanácsa reálisan és helyesen állította ösz- sze a megye sportíejlesztési tervét. Meglévő szakosztályaink mellé 1972-ben szeretnénk megalakítani a súlyemelő szakosztályt. Elsősorban a labdarúgással es. az atlétikával foglalkozunk. Ebben a két sportágban maximális feltételeket biztosítunk sportolóinknak, hogy a válogatott szinten dolgozhassanak. Négyszáz fiatallal' működő sportiskolánkat fejlesz- szük, különösen a torna és az atlétika sportágak évfolyamait segítjük- Az egyesület szakmai munkájának összefogására, irányítására módszertani előadót kívánunk biztosítani, 1971-ben saját erőből kondicionálótermet építünk. Sporttervein- ket, célkitűzéseinket a jövőben is szorosan együttműködve a Pécsi Bányász sportkörrel határozzuk meg. BÖDÖ LÁSZLÓ, az Ércbányász SC elnöke: Kilenc működő szakosztályunk közül, hat szakosztállyal, a labdarúgással, kosárlabdával, asztalitenisszel, kézilabdával és úszással fokozott mértékben foglalkozunk. Kiemelt szakosztályunkként kezeljük őket, csak úgy mint a most megalakult legújabb szakosztályunkat, a kajakkenut. Az Ércbányász és a Dózsa úszószakosztályának összevonásával. a vidék egyik legerősebb szakosztálya jött létre. A 'szakosztály elérheti, vagy megközelítheti rövid idő alatt az országos színvonalat. Kitűnő szakemberekkel rendelkezünk. De még nincs megoldva az uszoda kérdés, amennyiben az Orvostudományi Egyetem fedett uszodája is a minőségi sport rendelkezésére állhat, előbbre léptünk ezen a téren. Ahhoz, hogy úszóink felzárkózhassanak a fővárosi egyesületekhez, legalább heti 24 óra edzés-időre lenne szükség, örvendetes, hogy az elmúlt években Budapestre került pécsi úszók közül hárman (Rozgonyi. Papp és Mayer) a jövőben ismét pécsi színekben kívánnak versenyezni. A korszerű, modern pécsi fedett uszoda felépítését öt évnél tovább nem lehet halogatni. A Karikás Frigyes utcai általános iskolában támogatjuk az 5x13 méteres tanmedence felépítését. Az asztalitenisz sportágban szeretnénk visszaszerezni a vidéki elsőbbséget és az NB I középmezőnyében biztosítani állandóan a csapat helyét. Kézilabda csapatunk az NB I B-be került, nem titkoljuk célkitűzésünket, minél előbb kiharcolni a legmagasabb osztályba, az NB I-be jutást. Labdarúgó csapatunkat az NB I B-be várjuk, véleményünk szerint ez a bajnoki osztály számunkra megfelelő. Kajakozóink, kenusaink most alapoznak a tornateremben. Februárban a mezei edzések következnek, ezt a szakosztályunkat a Nagy Lajos Gimnázium fiataljaira építjük, 1972-ben fedett tanmedencét építünk, ezt megelőzően, 1971-ben kondiciónáló-termet biztosítunk sportolóinknak, KUTI TIVADAR, a PVSK elnöke: Nagy terveink vannak. A magyar élsportnak kívánjuk biztosítani az utánpótlást Azon dolgozunk, hogy atlétika és ökölvívás sportágakban 1972-ben Münchenben már legyen olimpikonunk és 1976-ban Montrealban a két sportág mellett tornában is ott lehessen sportkörünk képviselője. Hagyományainknak megfelelően foglalkozunk a kosárlabdával. Férfi csapatunk mellett női csapatunk is az NB I- ben szerepel, a középmezőnyben megfelelő pozíció kiharcolását tűztük ki mind a két csapatunknak. Női tornában visszaesés van nálunk, a Tolnai nővérek már nem versenyeznek. Az új alapokra helyezett szakosztályunkkal és a sportiskola utánpótlás nevelésével reméljük, ebben a sportágban is hamarosan elfoglalhatjuk azt a helyet, melyet nem is olyan régen biztosan őriztek tornászaink. Horváth Leona, aki 19 évig dolgozott nálunk, megvált a szakosztálytól, Várkői Ferenc szakfelügyelő irányításával hat edző neveli a tornász-utánpótlást, örvendetes, hogy a már ebben az évben működött két főfoglalkozású edzőnk, az atlétika és ökölvívó sportágak mellett, 1971-ben a kosárlabdában és a tornában is főfoglalkozású edzők irányítják a munkát. Az atlétikai szakosztályunk 80 taggal rendelkezik, közülük 17 tagja a megyeválogatottnak, Honti Róbert pedig tagja az országos válogatottnak. A férfi szakosztály mellé megfelelő színvonalon álló női szakosztályt szeretnénk kialakítani, egyik legfiatalabb reménységünk, Ne- ducsin Mira, már az ejmúlt ten a kivitelező vállalat iga*-' gatója ígéretet tett: 1971 tavaszán megkezdődik az építkezés, előreláthatólag 1973- ra készen lesz. A pécsi sportcsarnok nem egy „sportszentély”, hanem egy munkacsarnok jellegű létesítmény kell, hogy legyen. Vagyis: nem csak akkor használjuk, amikor valami kiemelkedő sport- rendezvény kerül benne megrendezésre, hanem rendszeresen, jól kihasználva üzemeltetjük. A játéktere 50x30 méteres, 3 edzőterem, öltözők és fürdők teszik teljessé az épületet. DR. CSERNUS KÁLMÁN: Pécsett épül egy kollégium, amelyben 100 férőhelyet biztosítanak a tehetséges, Pécsett tanuló sportolók számára. Egy nagyméretű tornaterem és tanmedence nyújt ebben az épületben edzés lehetőséget. Az MTS és Bányász közös programja: a Buzási Imre út sarkán — Pécsújhegyen — egy munkacsarnok felépítése.' Komlón és Szigetváron tervezzük kisebb csarnokok építését, ezenkívül mintegy 80 millió forintot fordítunk a megye centrumközségeiben — Bóly, Sellye, Vajszló. Siklós, Pécs- várad, Sásd — a sportlétesítmények fejlesztésére. DR. MINTÁL TIBOR: A pécsi állomáson 1975-ben hatalmas átépítési munkák kezdődnek. Ennek során lebontásra kerül a PVSK sportcsarnoka. A szanálási törvény értelmében, mielőtt a bontáshoz kezdenek, rendelkezésre kell, hogy álljon az új, az eredetivel egyenértékű létesítmény. Természetesen, a PVSK sporttelep területén épülő csarnok minden bizonnyal a célnak sokkal jobban megfelelő lesz, mint a mostani. A MÁV mint beruházó, már foglalkozik a csarnok építésének előkészi- téséveL Ezenkívül: felépítjük az északi lelátót, újból gyep- tégláztatjuk a labdarúgópályát, eredményjelző táblát és sajtótomyot építünk. A két edzőpályát komolyabb mérkőzések rendezésére alkalmassá tesszük. Parkosítjuk a sporttelepet Nem sok, de a. PVSK saját erőből talán soha nem tudta volna ezt megoldani. (Sajnáljuk, hogy több gazdasági vezető és néhány sportegyesület vezetője nem tudott eleget tenni meghívásunknak, bizonyára másutt is találkozhatunk olyan segítséggel, mint amelyet a MÁV Pécsi Igazgatósága biztosít a PVSK-nak. A szerk. megjegyzése.) dunántúli napló : a m oldalas, ötéves sportfejlesztési tervben szereplő feladatokat és célokat nagy vonalakban meg ismertük- Melyek a megvalósulás legdöntőbb tényezöl? OROSZ OTTÖ, a Megyei Pártbizottság munkatársa: — Minden terv annyit ér, amennyit megvalósítunk belőle. Az MTS egyedül nem képes megvalósítani ezeket a szép terveket, elgondolásokat. Csak társadalmi összefogással léphetünk előre. A Politikai Bizottság határozatában megszabta a társszervek, a KISZ, a szakszervezet, az MHSZ feladatait. A társszerveknek többet kell vállalni a munkában. Az együttműködésnek megvannak a reális feltételei és alapjai. Az MTS megyei Tanácsa igen helyesen állapította meg a sportkörök feladatait. A meglevő erők fejlesztésével, összefogásával érhetünk el csak olyan eredményeket, melyek döntően előbbre viszik a testnevelés és sport helyzetét Baranyában. évben is bebizonyította képességeit tagja a müncheni olimpiára készülő magyar válogatott atlétakeretnek. Birkózásban 1972-ben az NB I- be jutást tűztük ki célul, ökölvívásban a legmagasabb osztályban szeretnénk maradni, és ehhez minden feltételt és lehetőséget biztosítunk ökölvívóinknak. Nagy gondot fordítunk a versenyzők egyéni képzésére, minél több olyan versenyzőt szeretnénk nevelni, akik az országos bajnokságon dobogóra esélyesek. Az utánpótlás biztosításáról sem feledkezünk meg, Patronáljuk a kertvárosi általános iskolát Pécsváradon, Szentlőrincen is szeretnénk meghonosítani az ökölvívást és a Pécsi Állami Gazdasághoz hasonlóan, ahol 22 fiatal ismerkedik az ökölvívással, szervezett foglalkozásokat kívánunk biztosítani azoknak, akik kedvei- ük és szeretik ezt a férfias sportágat. Az elkövetkezendő években egy új szakosztály, a súlyemelő szakosztály megalakítását tervezzük, jelenleg nincs megfelelő termünk, de minden remény megvan arra, hogy az új sportcsarnok felépítésével ez a gondunk is megoldódik. Szorosan együttműködve dolgozunk az utánpótlás-nevelése érdekében a sportiskolával. Pályáinkat, létesítményeinket biztosítjuk a sportiskola évfolyamainak. Igen sokat jelentett számunkra, hogy a MÁV átvette sport- létesítményeink fenntartásának, üzemeltetésének gondját. Háromszázezer forintot jelentett ez az elmúlt évben a minőségi sportnak. Nem feledkezünk meg a nagy hagyományokkal rendelkező labdarúgó szakosztályunkról Az NB II-be várjuk az együttest. DUNÁNTÚLI NAPLÓ: Létesft- ményhlány. Ha sportról esik szó, óhatatlanul megkezdődik a panaszáradat: nincs pálya, nincs terem, nincs uszoda. Az elkövetkező öt év alatt, melyek azok a sportlétesítmények, amelyek gazdagítják Baranyát, vannak-e tervek a meglevő létesítmények bővítésére, fejlesztésére? DR. GALABÁR TIBOR: Nagyon jó volt hallgatni, hogy Baranya és Pécs sport- fejlesztéséről eddig senki nem úgy beszélt: „...hogyha ez, meg ez, meg ez felépül, akkor ez lesz, az lesz, amaz lesz. A lehetőségek nem túl nagyok. A IV. ötéves tervben a város 50 millió forinttal rendelkezik, amelyet részben sportcélokra fordíthatunk. Hosszú viták előzték meg a döntést: mi legyen ? Sportcsarnok? Uszoda? Műjégpálya? Végüüs eldőlt — legszükségesebb a sportcsarnok. A tervek készele, a megyei pártértekezleJtlai sportműsor Kézilabda: A Dunántúli Naplő Kupa nyitó mérkőzései a PVSK csarnokban: Pécsi Bányász ifj.— Beremend, in. o. férfiak, 7.43, Széchenyi Gimnázium—Szentló- rlnd Technikum, középiskolás fiúk, 8.17. Vörös Meteor B.— Leöwey Gimnázium II. o. . nők, 8.49, PEAC—Pécsi Tanárképző II. o férfiak, 9.11, Vörös Meteor —Spartacus I. o. nők, 9.43, Komlói Bányász A.—Komlói Bányász B., I. o. férfiak 10.13. Pécsi Bányász A.—Pécsi Bányász B. L o. nők 40.37. Pécsi Bányász A — Pécsi Bányász B, I. o. férfiak- 11.39, Pécsi Bányász Ifi.— Pécsi Sportiskola, II o. nők; 12.11. Hird—István-aknai B,. III. o. fér- flak,12.33, Nagy Lajos Gimnázium —Pécsi Sportiskola B . középiskolás fiúk. "3.05, István-akna— Pécsi Bányász C.. H. o. férfiak, 13.37, PEAC—BTC n. o. nők, 14-90, Építőipari Technikum— I Bolyi Technikum középiskolás fiúk, 14.31, Pécsi Kesztyűgyár— Siklósi Kesztyűgyár, n. o. nők, 18.03, Szentlőrlnc—Siklósi Kesztyűgyár B, n. o. férfiak, 1S.2S, Tanárképző A—István- akna, I. o. nők, 15.37, Pécs) Ércbányász A.—Pécsi Ércbányász B„ T. o. férfiak, 16.39, Pécsi Porcelángyár—Tanárképző B„ 1. o. nők, 17.11 Pécsi Kesztyűgyár —Siklósi Kesztyűgyár. L o. férfiak. 17.43, Pécs* Kesztyűgyár- Siklósi Kesztyűgyár ifi., ni o. férfiak. 18.2S, Pécsi Kesztyűgyár B.—Vasas n. Bányász n. o, férfiak, 18.57, 506-os ITSK—Gépipari Technikum, középiskolás fiúk, 19.39, Pécsi Ércbányász ifj —Pécsi Sportiskola A., ITL o. férfiak. 20.01. Sí: Városi felnőtt, ifjúsági és serdülő óriás műleslkló bajnokság, iesiklópálya. ue# \ 1 ■