Dunántúli Napló, 1971. január (28. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-10 / 8. szám
4 DUNANTOLI NAPLÓ 1971. Január 10. Beremendi fények... <Ra tat mondom „Beredend fényei”, többre gondolok a BCM higanygőzös fény- füzérénél, a karcsú daruk megvilágított acéltesténél, az örökké mozgó és dübörgő teherautók jánosbogár szeménél .. • Magának a gyárnak léte világítja be évtizedekre előre, a község lakóinak sorsát. A gyár nemcsak cementet ad, hanem — ha közvetve is — anyagi és szellemi v felemelkedést hoz Beremend S500 lakójának.) Jó négy kilométer hosszú a Kossuth és Petőfi utca, a főútvonal, amely átszeli a túlságosan is elnyújtott Be- remendet. A községnek körülbelül egyharmadánál kialakult csomópontján van a Községi Tanács, az iskola, Művelődési Ház, orvosi rendelő, gyógyszertár, szövetkezeti vendéglő, valamivel messzebb a vegyesbolt. De a „peremen” élő lakók már gyalogolnak, ha komolyabb vásárlást kívánnak lebonyolítani, vagy ügyeiket intézni. Az utat átvágó vasútvonalon túl — éppen fejlesztési elgondolások alapján — sorvasztásra ítélték a lakóházakat. — Nem engedjük tovább nyújtózkodni a községet — mondja Vokó Ferenc tanácselnök —, amikor a BCM építése megkezdődött, fönt a hajdani ráctemető mentén megépült a panel-lakótelep. Ez, hogy úgy mondjam, „városközpont” lesz, itt kívánunk fejleszteni. Esztendőkkel ezelőtt 40— 50 lakásigénylőt tartottak nyilván, ma számuk százra emelkedett. Korábban kiadtak három-négy telket, manapság évente húsz-huszonöt család vág bele a költséges házépítésbe. És szinte kivétel nélkül fürdőszobás családi házakat húznak fel, bár az összkomfort vízigényes. A tanácselnök „városközpontja” emeletes házakból áll majd, és ide megint csak víz kell, és korszerűbb fűtési megoldás: a gyári panelházak mintájára ... — Miből? ....— Van nekünk százkét állami lakásunk ■<— mondja az elnök —, ebből kb. hetvenet eladunk. Ennek az árából fedezzük a közműhálózat költségeinek egy részét, a közművet pedig rákapcsoljuk a panel-lakótelep hálózatára. Erről már a BCM tervezése idején tárgyalgattunk. Volt nekünk két kutunk is, összesen 250 köbméter vízhozammal naponta, és most — megint csak a gyár szüleményeként — itt a harmadik kút s ezzel együtt 1500 köbméter vizünk lesz. A zt megelőzően, hogy a tanácselnökkel égjük este beszéltem, a termelőszövetkezet építésvezetőjével, Ulrich Józseffel találkoztam. Mondta, hogy az új lakótelep közelében az első társasházat megépítik ők a tagok részére. Három és félszobás, fürdőszobás lakásokról van szó. Rövidesen szerződést kötnek két — egyenként négy-négy lakásos — társasházra, ezek két és félszobásak lesznek. Az előbbi tulajdonosa: főállattenyésztő (kásádi parasztgyerek), gépkocsielőadó, téglagyári dolgozó, gépkocsivezető. A következő lákásokra kizárólag fizikai dolgozók fizetnek be. De már a jelentkezések alapján biztosra vehető, hogy 1972-ben még három-négy társasházat épít a termelőszövetkezet. — Mennyiben lesznek korszerűek ezek a lakások? — Az első épületet olajtüzelésű központi fűtésre terveztettük. A konyhákba pro- pán-butángázas tűzhelyet állítunk. Általában kis konyASZTALOS szakmunkásokat vesz fel a B. M. ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT Jelentkezés: a vállalat murrkaerő- gazdá’kodásán Pécs, Rákóczi út 56. sz. alatt hákat építünk, étkezőfülké- i vei. I A tendencia világos: a jövendő lakóknak szakítaniuk kell a hagyományokkal. Ne a konyhában éljék le életüket, hanem a tágas, világos, parkettás szobákban, ahol jut hely rádió és televíziós ké- i szüléknek és könyvesállvány- j nak is ... Nos, mindez szépen hang- | zik, de a megpatinásodott falusi életformától sokkal nehezebb elszakadni, mint azt képzelnénk. Érdekes módon ugyanazon problémák jelentkeztek itt is, mint a bányavidékek új lakótelepein annakidején: hol a sertésól? A baromfiudvar? — Beszoruljunk a négy fal közé? Levegőtlenül? A kérdés áttételes: udvar és állattartás nélkül elképzelni parasztot? Még ha té- esz-tag, akkor is? Már pedig a szövetkezet társasházai talán 100 négyszögölnyi területet ha kapnak. Ennek jó, ha fele marad egy tenyérnyi kis kertecskére. Sertésólakat építeni itt, — tilos. De a téesz vezetősége foglalkozik azzal a gondolattal, hogy a lakóteleptől meghatározott távolságra kis „mini-majorokat” létesítenek, háztáji állattartásra. Visszatérek a tanácselnökkel való beszélgetésre: — A gyár a régi cementüzem kőbányájára épült, vagyis óimét szállítják a dömperek a feldolgozásra szánt követ. A leánya néhány évtized alatt elfogy, de már most is ki kellett sajátítani bizonyos szőlőparcellákat. Érthető, hogy a tulajdonosokat kellemetlenül érintette. Nincs valami jó bor errefelé, de még is ragaszkodtak a szőlőhöz, amely hűs pincéivel inkább pihenésül, szóra- j kozásul szolgált. De hát mit | lehet tenni? Az igazság az, hogy a BCM többet hozott, illetve hoz, mint amit elvett. A községi tanácsnak van egy öt évre szóló terve Beremend jövőjére. Szerintük másfélezer lélekkel növekszik a létszám, hiszen számos — ma még távol élő — család költözik ide a gyár indulásakor. A téesz és az állami gazdaság gépesítési foka már olyan magas, hogy bizonyos munkaerő átáram- lásával számolni lehet. De a lakosság — és főleg az üzem munkásainak — gyárkapun kívüli sorsáról gondoskodnia kell minden ittlévő szervnek: tanácsnak, termelőszövetkezetnek, ÁFÉSZ-nek, állami gazdaságnak, BCM-nek. A tervek Is ezt célozzák. Meg kell majd építeni — a jelenleg elég silány — főútvonalat és a lakótelephez vezető utat, járdát szintén. A lakótelepen a tanács fenntartott vagy másfél holdnyi területet játszótérnek, parknak. A jelenlegi 29 férőhelyes, elavult bölcsőde mellé építeni kell egy újat, 40— 50 főre alkalmasat. Külön létrehoznak egy gyermekorvosi rendelőt. A gyári és a majd megépülő községi lakótelep mellé strandfürdőt, amelyet az itt lelhető — egyébként a harkányi vízhez hasonló összetételű — kénes vízzel táplálnak. Kétszázas gyermekszaporulattal számolva új 4 tantermes iskola szerepel a tervben. Aztán autóbusz-várótermek, vagy a napközi otthon bővítése, és az öregek ... — Szeretnénk egy öregek házát építeni nyugdíjasok részére, kényelmes, szép otthont. De hát ebben is összefogásra számítunk — mondja az elnök. Bíró János ÁFÉSZ-elnök 13 százalékos forgalmi fölfutásról beszél nekem és ez igazán nagy dolog, ha hasonlítom a BCM születése előtti 2—3 százalékhoz. — Van itt pénz, csak áru legyen. — Ezt tőletek várja éppen a lakosság — jegyzem meg. — Mi erre számítottunk is. Azért rendeztük a Művelődési Házban a karácsonyi játékvásárt, ami soha azelőtt J nem volt Beremenden. Kint j a gyárnál és a lakótelepen van boltunk, havi 300 ezer ' j forintos forgalommal. Saját vágásból fedezzük a töltelékellátást, húsellátást. Csak ! azért van itt más gond is. Ez pedig a szolgáltatás. Az újságban nyilatkozó szolgáltatóipari vezetőkre hivatkoznak: így, meg úgy bővítik a szolgáltatást. Hát jöjjenek ! Beremendre! Nemcsak méretes szabóságra fodrászatra gondolnak, hanem — ez a beremendi nők óhaja — kozmetikára! Ez volt egyedüli kívánsága annak a néhány lánynak is, akikkel a vendéglő presszó jában beszéltem. Lelkendez- j tek a szép ifjúsági klubért, i meg hogy az étteremben na- j ponta van már zene, és ! persze tánc is... De hát ha már annyira változik és szépül a világ Beremenden, akkor ők is szépülni akarnak. összenevettek, de komolyan gondolják. R. F. Magyar vígjátékok fesztiválja Miskolcon Miskolc városi tanácsa jóváhagyta az év művészeti programját. Eszerint a miskolci galériában és a miskolci képtárban összesen 19 képzőművészeti kiállítás nyílik. A galériában többek között Somogyi József Kossuth- díjas szobrászművész, az 1970-ben, a velencei bienná- lén kiállított anyagát mutatják be. A gazdag kiállítási programból kiemelkedik az idén hatodik alkalommal megrendezendő miskolci országos grafikai biennálé. Május 17—22. között kerül sor a 12. miskolci filmfesztiválra. A fesztiválok műsora új eseménnyel is bővül az idén. A Miskolci Nemzeti Színház kezdeményezésére fővárosi és vidéki színházak közreműködésével első alkalommal rendelik meg a magyar vígjátékok fesztiválját. Könöztetik a lakókat, lebontás elfitl a házalt Ez év közém'n kezdik a pécsi vasúti telül járó építését Pécs város növekvő forgalmának egyik gátja az évek óta sok problémát okozó Siklósi úti vasúti sorompó. Az 1966-os felmérés szerint az itt veszteglő járművek állásideje stb. hatmillió forint kárt okozott a népgazdaságnak egy év alatt. A régóta vajúdó kérdés a negyedik ötéves tervben megoldódik, korszerű felüljáró épül a kritikus helyen. A 373,52 méter hosszú, betonlábakon álló felüljárón, 15,5 méter szélességben, kétszer két nyomsávon közlekedhetnek majd a járművek. A személyforgalom lebonyolítása a csaknem két méter széles, egyoldalú gyalogjárón történik majd. A Disznónak halála... I Itt, hátul érkeznek meg a | pótkocsis teherautók, plató- ! jukon a visítozó, röfögő, bé- ! gető és nyihogó társasággal | — aztán udvariasan letessé- | kelik őket, be a korlátok I közé és a szűk „utca” végén tágas termek várják őket... í A hóban piros patakok j folynak — valahonnan, a szemközti épület felől. Egy fekete disznó mélabúsan bá- | múl arrafelé. ! Ott a vég. A sertésvágóban szorgalmas kezek dolgoznak. Ketten odafönn — egyikük kezeli az elektromos sokkolót, másikuk szúr... A vér elfolyik alul (odakinn piros patakként csordogál), a disznó körmei pedig már áznak a lobogó-forró vízben. Két méterrel odébb már hasítják, belezik, megfosztják körmétől, pörkölik, majd a kizsigerelt, felhasított állat a nyúzógép forgó hengerei közé kerül, s ott levetkőztetik... Tíz perc múlva már bélyegző van a csülkén. Nagyüzemi halál. Tavaly több mint kilencvenezer disznót, tizenhatezer marhát vágtak a Baranya megyéi Állatforgalmi és Húsipari Vállalat pécsi vágóhídján, a Siklósi úton. Két éve fúzionált a Húsipari és az Állatforgalmi Vállalat Azelőtt Tolna megye neve is szerepelt a „címben”, ma nem szerepel ugyan, de Tolna ellátása is a Siklósi útiak gondja. Ez pedig igen sok munkát jelent Az elmúlt évben akadozott a sertéshúsellátás. Az emberek morogtak, találgattak: mi lehet az oka? Nem gondolt senki a két év előtti száj- és körömfájásra, amelynek következményeként rengeteg malac elhullott, a koca- állomány minősége leromlott és a tenyésztési kedv körül is hibák voltak. Írországból, Dániából, Belgiumból importáltak a hiányok enyhítésére mintegy hatezer vagon hasított, sza- lonnás sertéshúst azonkívül rendezték a felvásárlási árat is. Az országba érkezett hatezer vagon húsból Baranyába kétszáznyolcvan jutott ötféle húsként, fele zsír- és szalonnaáruként került forgalomba. Raktári munkakör betöltésére, ANYAG ISMERETTEL RENDELKEZŐ FÉRFI DOLGOZÓT FELVESZÜNK Fizetés megegyezés szerint Jelentkezni lehet a 26. sz. Állami Építőipari Vállalat Beremend új cementmű építkezés Ma: a kocaállomány jobb a megyében, mint bármikor eddig, a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és újabban a háztájik nagy kedvvel szerződnek a sertés- tenyésztésre. Kifizetődő. Felvásárolni, levágni, feldolgozni — sok munkát jelent Tavaly 118 ezer darab sertés szérepelt a vállalat felvásárlási tervében — 126 ezer 700 darab érkezett. A tervezett kilencvenegyezer vágás kétezerrel több lett S mindennél jellemzőbb az a2 egy mondat, amit Szabó László igazgató mondott beszélgetésünkkor : — Többre is képesek vagyunk ... Száztizenhatezer darabot is vágtunk már egy évben. Tízmillió kilogramm sertéshús jutott el tavaly a megrendelőkhöz. Viccesen hangzik, de igaz: a magyarok nem szeretik a marhát... Nem kelendő a marhahús, nem is marad itthon, csak az eleje. A hátulja exportra indul: Francia- és Olaszországba. Persze, amelyik szarvas- marhát élve küldik a külföldi fogyasztóhoz, az magával viszi az elejét is... Tizenötezer szarvasmarha szakadt idegenbe Baranyából tavaly, s ezen kívül egymillió kiló marhahús. A vállalat a felvásárlások alkalmával több, mint 33 ezer darab szarvasmarhát szerzett be — a tervezett 25 ezer helyett ... Közülük tizenhat- ezren „lelték halálukat” a pécsi vágóhídon. És a készítmények. Hatvanöt féle húskészítmény szerepel a Baranya megyei Húsipari Vállalat „repertoárján”. Szalonna- és füstölt-, „vörös”- és kolbászáruk, különböző pástétomok hagyják el nap mint nap a vágóhidat A tavalyi terv? 368 vagon. Teljesítve: 371 vagon, összehasonlítás? Egy évben — az ünnepeket is beleszámítva — 365 nap van... Sokat dolgoznak a vágóhídon. Néhány saS annak Illusztrálására, hogy az új esztendőben milyen ellátásra számíthatunk: A tavalyi 126 ezer 7Ó0 darab sertés kis mennyiségnek tűnik az idei terv mellett: 160 ezer darabot vásárolnak fel az idén. Szigorú követelmény, hogy az ellátás folyamatos legyen — ennek minden feltétele adott Két megye lakosságát ellátni, s az éhhez szükséges nagyszerű teljesítményt nyújtani — szép dolog. Szeretném leírni, hogy az itt dolgozó kétszázötven ember korszerű körülmények között, magas szíitvonalú szociális ellátottság mellett dolgozik. De nagjr problémák vannak. Nemrég ment nyugdíjba egyik régi dolgozójuk, aki még emlékezett, hogy „piros cementtel” építették a vágóhíd épületeit... Két éve megvizsgálták a vágócsarnok, a feldolgozó épület állagát: bauxitcementtel készült, s ma már életveszélyes. Az Építéstudományi Intézet legutóbbi szakvéleményéből: „... szorgalmazni kell az üzem felújítási programjának mielőbbi megkezdését és 1972-ig történő befejezését...” A vágóhíd és a hűtő új épületeit feltétlenül meg kell építeni erre az időre. Akkorra üzemelni fognak a korszerű sertéstelepek is! 1970 második felében a hűtő építését már meg kellett volna kezdeni. Nem történt meg. Idén februárban leteszik az asztalra az új vágóhíd terveit ... Ennek építését ez évben kell kezdeni, mert — az építőipar közismert gyorsaságát figyelembe véve — különben nem készül el időre. A régi épületeket ugyanis csak két évig használhatják. Sokhelyütt adig férni a vaskos cölöpöktől, melyekkel aládúcolták a födémet... Kérdezte valaki, hogy tehet-e fél disznót kapni a vágóhídon, mint valamikor? Már nem. Négy éve szűnt meg ez az akció, évente mintegy ötezer sertést adtak el — saját, illetve tanácsi üzemi dolgozóknak... De nem is nagyon mutatkozik a szüksége. Már mutatkoznak á telítettség jelei: újévkor akadt a megyében, Pécsett is olyan üzlet, amely visszaküldte a sertéshúst, mert nem fogyott éL Az idén — s ez talán nem is puszta ígéret — megérjük, hogy bármely napon, bármilyen friss sertéshúst kaphat a vásárló a húsboltban, "nem lesz pénteki sorban állás, morgás: ehet mindenki amennyit akar. És jusson eszébe mindenkinek, hogy a fél kiló karaj vagy a csülök, sok, nehéz és mostoha körülmények között végzett munkát jelent a vágóhídon dolgozóknak. beruházás költségei meghaladják a 105 millió forintot, míg a szanálással kapcsolatos költségek 88 millió forintot tesznek ki. Az ösz- szességében csaknem 200 milliót igénylő munkálatok megkezdődtek. A lebontásra váró házakból folyamatosan költöztetik át a lakókat. Az érintett területeken lévő házak szanálása, bontása három ütemben történik. Elsőként a Batthyány úttól délre eső keleti oldal, a Rózsa Ferenc utca keleti oldala, valamint a Bolgár néphadsereg útja által határolt háromszög szabaddá tételére kerül sor. A tervek szerint ez év közepén már felvonulhatnak ide a kivitelezők, akik a helyszínen gyártják a hatalmas pilléreket. Ezzel egyidőben megkezdődik a terület közművesítése is. 1971 második felében végzik a Batthyány úttól a Rákóczi útig húzódó, 1972- ben pedig a Szalai András út kijelölt részeinek szanálását. A felüljárót valószínűleg 1973-ban adják át a forgalomnak. Igen ’nagy feladatot jelent a tanácsi szerveknek az építkezést megelőző tennivalók ellátása. Hetvenkilenc lakást szanálnak és olyan nagy vállalatok részbeni vagy telje« kiköltöztetését kell megoldani, mint a VOLÁN 12-ea Vállalata, a Pécsi Köztisztasági Vállalat, a Pécsi Víz- és Csatornaművek, a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat egyik telepe stb. Még nem döntötték el pontosan, hogy a lebontásra ítélt irodákból, üzemi épületekből hova költözködnek. Most folynak a tárgyalások az Illetékes vállalatok vezetői és a Beruházási Vállalat között az igényekről és lehe- tőségekrőL Kampfs Péter Névadási szokások Baján „Névadási szokások Baján” címmel tanulmány jelent meg a bajai Türr István Múzeum kiadásában. Elemzi az állami anyakönyvvezetés 1896-os, első teljes évének névadási szokásait, s tükrözi az eltelt 70 esztendő névdivat változásait A modern életkörülmények jórészt elsöpörték a. régi merev szokásokat, névadási indítékokat, s ezek helyébe újak léptek. Hetven év alatt a leggyakoribb férfi és női nevek hatvan, illetve 80 százaléka kicserélődött. A számos régi magyar keresztnévvel együtt feledésbe mentek azok a nevek is, amelyeket általában a nemzetiségi családok használtak, mint Boszilka, Danicza, Darinka, Nina, Rozina, Dusán, jóllehet a nemzetiségiek Baján is megtartották s gyakorolják ősi szokásaikat, anyanyelvűket Valamennyi közút járható Nehézségeket okozott a köd Szombaton reggelre az ország valamennyi közlekedési útvonala — fő- és mellékútvonala egyaránt — járhatóvá vált A KPM ügyeletének jelentése szerint országszerte 361 gépkocsi szórja az utakat sóval és 228 homokkal — együttvéve mintegy 9 és fél ezer kilométer hosszúságú útszakaszon teszik biztonságosabbá a közlekedést, amely az ország teljes közúti hálózatának hozzávetőlegesen 30 százalékát jelenti. Az alsóbbrendű útvonalakon azon dolgoznák, hogy teljes nyomtávon közlekedhessenek a járművek. Péntekről szombatra virradóra, illetve szombaton reggel elsősorban a köd okozott gondokat a közlekedésben. A sűrű köd miatt a helyi és távolsági vonatok egyaránt 20 —40 percet késtek, a nemzetközi expresszek pedig 1—3 órás késéssel érkeztek hazánkba. A MÁV AÜT járatain is 40—60 percet késtek a távolsági buszok, de a tég- nagyobb gondot a köd a Ferihegyi repülőtéreh okozta: már péntek este sem szállt fel a MALÉV frankfurti, illetve athén—kairól gépe. Szombaton reggel pedig nem Indulhatott el a moszlcvai, a müncheni, illetve a varsó—le- ningrádi járat MALÉV-gépe.
