Dunántúli Napló, 1971. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-10 / 8. szám

Ara; I forint Dunántúli napi 3LXVHI. évfolyam, 8. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapia Körséta téli építkezéseken a magyar - bolgár kulturális és tudományos együttműködési munkatervet Január 4. és 8. között Bu­dapesten megtárgyalták az 1971—72. évi magyar—bol­gár kormányközi kulturális és tudományos együttműkö­dési munkatervet. Az ok­mányt szombaton magyar részről dr. Polinszky Károly művelődésügyi miniszterhe­lyettes, bolgár részről pedig Joszif Toskov, a bolgár kül­földi baráti és kulturális kapcsolatok bizottságának el­nökhelyettese látta el kéz­jegyével. A munkaterv az együtt­működésnek már hagyomá­nyosan kialakult formái mellett előirányozza a kap­csolatok további elmélyíté­sét, hatékonyságának növe­lését, újabb, korszerűbb for­mák és módszerek alkalma­zását a tudomány, az okta­tás, a kultúra, a művészeti élet, továbbá a közművelő­dés területén egyaránt. Folytatják együttműködé­süket a magyar és a bolgár egyetemek, főiskolák — ezek köre újabbakkal is bővül —, továbbá a színházak, a mú- z 'rrtbk, a kiadók és a mű- \ szetí szövetségek is. A falakon belül jól halad a munka Elegendő lesz-e? — kér­deztük november végén, amikor körbejártunk ne­hány építkezést, azt vizsgál­va, sikerült-e az építőipar­nak megfelelően előkészül- nie a fagyos téli napokra. Az akkori nyilatkozatok de­rűlátóan ítélték meg a hely­zetet. Az év első munkanap­jain felkerestünk ismét több építkezést. Némelyiket csak méteres hóakadályokon ke­resztül lehetett megközelíte­ni — az épületek többségé ben azonban ha nincs is tró­pusi kánikula, de a csont­fagyasztó hideget sikerült a falakon kívül rekeszteni. Az újmecsekaljai 17 eme­letesben ötvenen dolgoznak. Ideiglenesen hőlégfúvókkal fűtik a két legfelső szintet, két hét múlva azonban már a radiátorokon keresztül áramlik a végleges, a táv­fűtés hője. Az épület ablaka­it beüvegezték, a 16. és 17. szinten most villany-, víz- és fűtésszerelők és más szak­iparosok serénykednek. Áp­rilisra teljesen készen átad­ják az épületet. A tv-toronynál Haris Vin­ce építésvezető szerint a 25 fős létszám nagyobb része könnyebb körülmények kö­zött dolgozik, mint bárki a többi építkezésen. Belső munkák folynak. A lépcső műkő burkolatát helyezik el, fent pedig a presszó perlit- betonozását végzik. Elkezdő­dött a csúszózsalu szétszere­lése, amelyet a földszinttől 10 méter magasságban kény­telenek végezni, mert a to­rony es adó közötti kábelve­zetők miatt nem tudják a földig leengedni. Megkezdő­dött az étterem alapozása & csatornázása is. Ha a Misina a legköny- nyebb, a másik torony, a petőci akna méltán nyerte el a „legnehezebb” munka­hely jelzőt. Több, mint fél- százgn „szenvednek” az ak­na külső és belső szerelési munkáin, a fürdőépületen és öltözőn. Ugyancsak nehéz körülmé­nyek között dolgozik az a 15 építő, aki az orvostudomá­nyi egyetem kollégiumában a konyhafödém zsaluzását ké­szíti. Könnyebb a helyzete az egyetem központi épületé­ben dolgozó IpO építőnek. Az utolsó, szakipari munkákkal most teszik az „i’-re a pon­tot. Az építők mtmkásszállóján is melegben dolgozhat a 20 munkás. A műkövezéssel most nagyon gyorsan halad­nak. Jó az anyagellátás — bőven van szállítóeszköz. Az ÉM szálló megfejelése a ne­gyedik emelettel kitűnően si­került. Magyar—sziriai vegyesbizottsági tárgyalások A Külkereskedelmi Minisz­teri umbá Damaszkuszból 5 ombaton érkezett jelentés beszámol arról, hogy befe­jeződtek a magyar—szírial vegyesbizottsági tárgyalások. A magyar delegáció a két ország közötti gazdasági kap­csolatok továbbfejlesztése ér­dekében megbeszéléseket fulytatott a gazdasági, a kiü­li .eskedelmi, az iparügyi és az. olaj ügyi miniszterrel, va lamint a Földművelésügyi Mi­nisztérium államtitkárával: A vegyesbizottsági tárgyalá­sokkal egyidőben piackutató delegáció tartózkodik Szíriá­ban. A Külkereskedelmi és Belkereskedelmi Minisztéri­um ban, valamint a szíriai cikkek importjában érdekelt vállalatok képviselőiből álló delegáció eredményes tárgya­lásokat folytat a Szíriából származó importcikkek vá­lasztékának szélesítéséről. Rögzítették a élelmiszerárakat Lengyelországban Az új távbeszélőközpont építésén hatalmas a verseny- futás az idővel. Február ele­jén megérkeznek a svéd sze­relők, addigra teljesen ké­szen át kell adni a 1II. szin­ten a műszertermeket. A 40 itt dolgozó építő sokat fa- gyoskodott, amíg sikerült a Rákóczi út alatt átbújni a távfűtő vezetékkel. Most már gyorsan halad a munka, ja­nuár végére az egész épület­ben elkészül a végleges fű­tés. Ezután már folyamato­san történik a belső válasz­tófalak építése, vakolása, fes­tése, mázolása. A munkate­rületet folyamatosan bizto­sítják majd a telefonközpont szerelőinek. Az Állami Építőipari Vál­lalat csak azokat a dolgozó­kat küldte fagy szabadságra, akik maguk kérték. A Taná­csi Magas- és Mélyépítőnél — a szigetvári építésvezető­ségnél — rosszabb a hely­zet. Igaz a jövő héten már a dolgozók 80 százaléka munkába áll, de ha a hő­mérő higanyszála mínusz 5 fok alá kerül, ismét le kell tenni a kőműveskanalat. Csak az Oroszlán Szálló ki­mondottan téliesített munka­hely. Így kénytelenek szur­kolni az enyhébb napokért Ha sikerül, a jövő héten megkezdődik a 103 lakásos Radovan téri lakótelep épü­leteinek, valamint a sport- i csarnok öltözőjének és für- dőjéhek alapozása. L. J. Az építőipar idei feladatai: 81 nagyberuházás, 71 ezer lakás Az idén a házgyárak ter­melésének növelésével el kell érni, hogy az összes új laká­soknak csaknem a fele, a szocialista építési szektor ki­vitelezésében pedig a laká­sok 70—75 százaléka korsze­rű módszerrel épüljön. Esze­rint panelekből kell felépíte­ni az idei új otthonoknak 30, blokkos módszerrel 14, és öntött építési technológiával a lakások három százalékát. | Beremenden a cementcsomagoló épületén a hideg idő elle­nére a 31-es AÉV ismét elkezdte a csúszást. Az épület négy cementtároló silójánál az elmúlt évben kettőnél érték el a 32 méteres szintet, a második kettőnél csak mintegy 15 mé­terig jutottak. A hét végén ismét elindult a zsaluzat, s ha csak ilyen hideg lesz, tíz nap alatt itt is elérik a 32 méteres szintet. Beidek felvétele r Uj kedvezmény háztáji állattartóknak A saját nevelésű üszőre is megjár a 8 ezer forint A községi tanácson kelt bejelenteni — A pénzt az Állattenyésztés Felügyelőség fizeti A kisüzemi állattartók — s tegyük hozzá, mindenek­előtt a vérbeli kistenyésztők, akik nem úgy veszik, hanem saját maguk nevelik jószá­gaikat — régi sérelmét or­vosolja a Pénzügyminiszté­rium és a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 43/1970. számú közös rende­leté. A Magyar Közlöny múlt év december 13-i számában megjelent rendelet olymódon igyekszik támogatni a ház­táji, kisegítő, és egyéni gazdaságok szarvasmarha-te­nyésztését, hogy a korábban csak az Állatforgalmi és Hús­ipari Vállalattól vásárolt — és tenyésztésbe fogott — üszőkre érvényes 8 ezer fo­rintos vásárlási állami ked­vezményt kiterjeszti a saját nevelésű és tenyésztésbe vont üszőkre is. Mivel a rendelet végrehaj­tási utasítása csak a közel­jövőben fog megjelenni, a kérdésben illetékes szervnél, az Állattenyésztési Felügye­lőség pécsi központjában ér­deklődtünk, mi most a teen­dőjük azoknak a kistenyész- tőknek, akikre az új rende­let vonatkozik. Válaszában Hideg Gyula, a Felügyelőség helyettes vezetője a követke­zőkre hívta fel a figyelmet: — A rendeletet a kiste­nyésztők még nem ismerik, legtöbbjük ezúton szerez ró­la első ízben tudomást. Nyil­ván, a nyolcezer forint ked­vezmény minden gazdának jól jön, hogy hozzájussanak, a következőt kell tenniök. Az ; a kistenyésztő, aki elhatároz- ‘ te, hogy saját nevelésű üsző­A lengyel minisztertanács rendeletet adott ki a kiske­reskedelmi élelmiszerárak rögzítéséről. A LEMP PB ha­tározatának megfelelően a minisztertanács megtiltotta, hogy az élelmiszerárakat 1971 —72-ben emeljék. Egyidejű­leg kötelezte a belkereskedel­mi, valamint élelmiszeripari és begyűjtési minisztert, hogy a jövőben az eddiginél na­gyobb mennyiségben szállít­sanak olcsóbb élelmiszercik­keket a piacra. A tojás, tej, hal, halkészít­mények, zöldség, gyümölcs, lekvár, burgonya és gomba idényárai változatlanul ér- Yányben rr»aradnaV. ö& lerö­vidítik a magasabb idény­árak érvényességi idejét. A lekvár- és dzsem-árat, amit decemberben felemeltek, — most csökkentik. Az egyes ipari reszortmi­nisztereket kötelezték, hogy a termelés jelentősebb növelése és az önköltségcsökkentés ese­tén mérsékeljék a fogyasztá­si iparcikkek árát. Szigorúan eljárnak minden olyan válla­lat ellen, amely az olcsó és a lakosság által keresett cikke­ket kivonja a forgalomból. Az árrögzítési rendelet kö­vetkezetes végrehajtását az állami ellenőrzési bizottság köteles ellenőrizni. Az idei népgazdasági terv a múlt évinél 6,5 százalékkal több beruházást irányoz elő, amelynek fele építési feladat. Az építőipari ágazat fejlődé­sét 7—8 százalékban határoz­ták meg — ez a fejlesztési ütem tehát lehetővé teszi, hogy valamelyest meggyor­suljon a beruházások kivi­telezése. Az építési kapacitást azonban — a tervezett kor­látozó intézkedések ellenére is — meghaladják még a beruházási igények, összessé­gében tehát még az idén sem lehet az építési piac egyen­súlyával számolni. Egyes te­rületeken azonban már sor kerülhet a helyi igények fo­kozottabb kielégítésére, a lo­kális egyensúly megteremté­sére. Az idén az építők összesen 81 egyedi nagyberuházás megvalósításán dolgoznak. Ebből hétnek a munkálatait az idén kezdik meg, s külö­nösen nagy feladatot jelent, hogy összesen 34 nagyberu­házást kell befejezni. Többek között át kell adni és üzem­be helyezni Leninvárosban a Tiszai Vegyikombinát poli­etilén gyárát, Kazincbarcikán a Borsodi Vegyikombinát PVC II. beruházását, Száz­halombattán a Dunai Kő­olajipari Vállalat első építési ütemének létesítményeit, a székesfehérvári szélesszalag- hengerművet és a debreceni házépítő kombinátot. Az idén kezdődő egyedi nagyberuhá­zások Borsod, Szabolcs, Győr —Sopron és Tolna megyé­ben, valamint Budapesten adnak újabb nagy feladatot az építőknek. Az átlagost meghaladó fej­lődési ütemet kell elérni eb­ben az évben a mezőgazda- sági és a lakásépítésnél. Or­szágosan mintegy 71 000 la­kás átadását irányozta elő a terv. Az ÉVM-vállalatoknak 35 500 lakást kell felépíteniük, két-háromezerrel többet, mint tavaly. A tanácsi vál­lalatok lakásépítési program­ja 10—12 százalékkal emel­kedett, de ugyanakkor sok munkát ad a lakóházak fenn­tartása, karbantartása is. Az építőipari szövetkezetek a ko­rábbi visszaesés, majd a múlt évi mérsékelt előreha­ladás után, ebben az évben jelentősen növelik a lakás­építési programjukat. A tér/ azzal számol, hogy mintegy nyolcezer lakást adnak át az építőipari szövetkezetek, 1500- zal többet, mint tavaly. jét visszatartja tenyésztésre, az ezt a szándékát, amikor az üsző héthónapos vemhes, jelentse be az illetékes köz­ségi tanácsnál. A községi ta­nácsok minden hó végén je­lentik a felügyelőségünknek az érdekeltek névsorát. Ek­kor a mi emberünk kimegy, megköti a gazdával a tartási szerződést, a gazda ebben vállaljál, hogy legalább négy évig nem adja el a jószágot. Itt szeretném megjegyezni, hogy egy gazda egyszerre több üszőre is igénybe vehe­ti a 8 ezer forintos kedvez­ményt. A szerződés megkö­tése után, a felügyelőség postai utalványon kiküldi a 8 ezer forintot a gazda ci- mére. Szeretném felhívni még a gazdák figyelmét, hogy a bejelentéssel ne kés­lekedjenek, mert az üsző le- ellése után már késő, tehén­re ugyanis nem jár ez a pénz. Ennyi tehát az, amit az új rendeletről a gazdáknak ok­vetlenül tudni kell. A ked­vezmény, amit az állam nyújt, nem kicsi. Szakembe­rek kiszámították, hogy — havi »50 forintos tartási költséget alapul véve — egy üsző felnevelése 2 éves ko­ráig — vagyis a 7 hónapos vemhességig — átlag 13 000 forintjába kerül a gazdának, ebből a költségből az állam 8000 forintot megtérít, így a kistenyésztőnek 5—6 ezer fo­rintért — ez ma egy hízott sertés ára — van egy tehene, a szabadpiacon ennek há­romszorosát is elkérik egy jó tehénért. Emellett változatlanul ér­vényben marad a 8 ezer fo­rintos kedvezmény az Állat­forgalmi Vállalattól vásárolt üszők után is. Mindkét eset ben fennáll az a szabály hogy amennyiben a gazda 4 éven belül értékesíti, tehát eladja az állatot, úgy a ked vezmény időarányos részét vissza kell fizetnie. Nem vo­natkozik ez természetesen a beteg, vagy az elhullott ál latra. Megjár a 8 ezer forin kedvezmény az esetben is ha a gazdák törzskönyvezeti üszőt vásárolnak, erre a ko­rábbiakban kevésbé volt le hetőségük. Most azonban termelőszövetkezetek na gyobb mennyiségű törzs könyvezett, jó származási üszőt tudnak az Allatte nyésztési Felügyelőségen ke resztül a háztáji és egyén gazdaságok részére értékesí leni. Igaz, ez valamivel — átlag 3 ezer forinttal — drá gább a „kommers”-állatnál de nyilván nagyobb terme lésre is képes. Az Allatte nyésztési Felügyelőség 100< darab törzskönyvezett, a' Állatforgalmi Vállalat pedi? 1500 darab nem törzskönyve zett üszőt tud ez évben ki helyezni. Ha erre igénybe veszik a gazdák a kedve: ményt, akkor ez csak Ban nyában 22 millió forint: tesz ki egy évben, tehát a: állam igen sokat áldoz háztáji szarvasmarha-tan segítésére. Most már az ál lattartókon a sor, hogy élj nek is ezzel a segítséggel. i Aláírták

Next

/
Thumbnails
Contents