Dunántúli Napló, 1971. január (28. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-09 / 7. szám
1971. január 9. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 3 Kényelmetlen lakások Ésszerűtlen térkihasználás — tokozzák az ellenőrzést Újfajta yizsgamódszerek az egyetemeken Eredményesen vizsgáznak hazánk 87 felsőoktatási intézményében a nappali, az esti és a levelező tagozatos hallgatók — tájékoztatták az P4TI munkatársat. December második fele óta több mint 53 ezer nappali tagozatos, 9 ezer esti és 16 ezernél is több levelező hallgató ad számot fel- készültségéről, s a vizsgaszezon általában január utolsó napjaiban, illetve február elején országszerte végetér. Az első gyorsmérleg szerint a hallgatók többsége általában jó! felkészülten jelentkezik vizsgára, s ez — a szakemberek véleménye szerint — nem kis részben az új vizsgaszabályzatnak köszönhető. Számos egyetemen, illetve karon alaposabb, változatosabb és sokrétűbb vizsgáztatási módszerekkel kísérleteznek, amelyek mindinkább kizárják az esetlegességet, a véletlen-elemeket a számonkérésből, és mind a hallgatóknak, mind pedig a szaktanároknak megnyugtatóbb módon nyújtanak képet a tudás színvonaláról. A Budapesti Műszaki Egyetemen együttvéve több mint 11 ezer mérnökjelölt — köztük 7 és félezer nappali tagozatos — vizsgázik január 30-ig. Több tan- széken eredményesen kísérleteznek a teszt-jellegű vizsgáztatással, de számos szakon Összefüggő írásbeli tételeket is kapnak a hallgatók. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen minden hallgató írásbelizik: ösz- szefüggő kérdésre válaszolnak az azonos tárgyból azonos napon számotadó közgazdászjelöltek. Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem több mint 6 és félezer hallgatója február 10-ig kollokválhat, szigorlatozhat. A vizsgaidőszak itt is egységes — tehát nem ta gozódik külön rendes, illetve utóvizsga-időszakra — így az idejükkel jó! gazdálkodó bölcsészeknek, jogászjelölteknek és TTK-hallgatóknak, ha január 30-ig befejezik a számadásukat, snarad idejük pihenésre is még az új félév megkezdése előtt. A jogászjelöltek vizsgarendjében beszámolók is szerepelnek — azokból a tantárgyakból, amelyekből nem ír elő kollokviumot vagy szigorlatot a tanterv<, A beszámolókat nem értékelik érdemjegyekkel — csupán „megfelelt” vagy „nem felelt meg” minősítéssel. Ebben a félévben egyebek közt eredményes kísérletet folytattak teszt-jellegű feladatlapokkal a honvédelmi ismeretek vizsgáim A nappali tagozatos, végzős jogászjelöltek — több mint százan — megkezdték államvizsgájukat, amelyeket február 15-ig be is fejeznek. Március elején avatják az új jogász- doktorokat, akik még a tavasz folyamán munkába állnak; lényegesen több álláshely várja éket, mint amennyien végeznek. Sajnos, a ma épülő családi házak többsége nem felel meg a céljának. Drága és nem elég kényelmes — ebben lehetne összefoglalni az i építészek véleményét. Ezt az álláspontot fejtették ki a Pécsi városi Tanács I építész szakemberei azon az ! ankéton is, amelyet a közel- 1 múltban rendeztek meg a magántervezők számára. A tanács szakemberei jobb családi házakat kértek a magántervezőktől. Se nem kicsi, se nem nagy Az építészek szeretik ösz- szehasonlítani a légköbmétert, meg a lakóterületet. Elrettentő, példaként emlegetik, hogy a családi házak 400 —500 légköbméterében mindössze 50—60 négyzetméternyi hasznos lakóterület van elhelyezve. Egy laikusnak persze keveset mondanak az ilyen számok, de még az is gyanút fog, amikor meghallja, hogy mi van az Uránvárosban. Ötvenhárom négyzet méternyi lakótért helyeznek el 163 légköbméterben! Igaz ugyan, hogy más iegy bérház, s megint más egy családi ház, de olyan szembeszököek az aránytalanságok, hogy már ebből is kiviláglik: a családi házakban ésszerűtlenül és pazarlóan építkeznek. A nagyipari módszerekkel épített lakásokra a kicsiny előszoba, konyha és fürdőszoba a jellemző. Egészen más a helyzet a családi házaknál. Ott közepes méretű konyhát es előszobát találunk. Nagyobbak annal, mint amennyit a konyhaüzem, vagy az előszoba funkciója megkívánna. De ahhoz már nem elég terjedelmesek, hogy halinak lehessen használni az előszobát, s ebédlőnek, illetve nappali lakóhelyiségnek a konyhát. A lehető legcélszerűtlenebbü) méretesük őket. Ugyanezt kell mondanunk a szobákról is. A legtöbb családi ház két azonos méretű szobát foglal magában. Akármelyik szobát is veszA PÉCSI CIPŐIPARI SZÖVETKEZET m M w* / «I /I • far »na to not as far ft munkaerőket alkalmaz, azonnali belépéssel, JÓ KERESETI LEHETŐSÉG! Szociális Juttatások kollektív szerződés szerint Jelentkezés; MADÁCH IMRE U. 1«, PÉCS, szűk, kicsiny arra, hogy az egész család kényelmesen összegyűljön benne, márpedig egy családnak ilyen igénye is van, az étkezések, te- referék, vagy éppen vendég- fogadások alkalmával. Evvel egyidőben igény az is, hogy a családtagok időnként félrevonulhassanak, pihenés, rádiózás, olvasás céljából. Ehhez a megmaradó 1 szoba nem elegendő. Erre a célra több, kisebb alapterületű szobára lenne szükség, ilyen pedig a családi házakban nincs. Beidegzett szokások A gazdaságtalan és ésszerűtlen építésmód legkirívóbb példája talán a szuterén, mely a legtöbb családi házban megtalálható. Az alagsori helyiség belmagassága 2.4 méter szokott lenni, tehát ahhoz kevés, hogy lakószobákat lehessen kialakítani benne. Az építészek szerint ugyanis legalább 2,65 méteres belmagasságra van szükség. A családi házak szuterénje tehát csak szükséglakásnak jó. Mosókonyhának, szersza- moskamrának, limlomtárolónak viszont túlságosan nagy az alagsori helyiség. Kicsiny lakás, nagy szuterén — sehogy sem jó ez. Beidegzett formákról, szokásokról van szó, és sajnos — amint a Városi Tanács szakemberei megállapították — a magántervezők többsége egyszerűen fejet hajt a régi szokások előtt, ahelyett, hogy az építőknek megmagyarázná: mi a célszerű, mi a jó. A családi házak belső tér- kialakítása a legtöbb esetben nem, vagy csak részben alkalmazkodik a család létszámához, a családtagok foglalkozásához, pedig ezek elsőrendű szempontok. A családtagok csak akkor érezhetik magukat igazán otthon az otthonukban, ha ezt figyelembe veszik. A legtöbb családi ház még beépített előszoba-, illetve konyhabútor nélkül épül, holott az ipar már szériában gyártja e bútorokat, s ha az építőnek ma még nincs is ilyen bútorra igénye, néhány év múlva lesz. Ez már most is megfigyelhető sok olyan családnál, aki régebben épített. E családok azonban bajban vannak, mert a jelenlegi konyhák, előszobák térelrendezése a legtöbb esetben nem teszi lehetővé a beépített bútor beszerelését. Ehhez a legtöbb esetben bontásra és bővítésre van szükség — és ezt is teszik. Bontani, bővíteni fognak a I ma épülő családi házakban I is, hiszen az emberek igé- i nyei nőnek, ízlésük fejlődik. A kérdés így hangzik: okos dolog-e avval a gondolattal I építkezni, hogy a tulajdonos néhány év múlva majd bont ; és bővít? Nem kellene neki szólni ? 'szigorúbb mércével Félreértés ne essék: senki sem kíván a családi házak építőire olyan megoldásokat ráerőszakolni, amelyeket azok nem tartanak megfelelőnek. Egyelőre azonban aligha fenyeget ilyen veszély, ma még a másik szélsőség jellemző: a magántervezők zöme — tisztelet a kivételeknek! — lemond arról, hogy ráébressze az építtetőket arra, mit kíván meg a jól felfogott érdekük. A Városi Tanácson félreérthetetlenül leszögezték, hogy a jövőben szigorúbb mércével fogják elbírálni a benyújtott terveket, s azt a magántervezőt, aki következetesen rossz terveket nyújt be, kizárják a tervezésre jogosultak köréből. Szükséges a szigorúbb mérce, de — mint minden esetben — most is a lelkiismeretre apellálunk először. A magántervezők lelkiismeretére. Arra, hogy megértik, miről van sző, s jobb házakat terveznek, mint napjainkban. Magyar László szerint a magyar ipari kiállítást Eszéken, a V ukováf utcai munkásotthon nagytermében és a szabadtereit rendezik május 3 és U-e között. A fedett terület 60Ó, a szabadtér 1060 négyzetméter. A jugoszlávok a Magyar Hettel a piackutató tevékenységet állítják előtérbe. Természetesen alkalmat kerítenek a széleskörű ka|K csolatf el vételre: meghívjak Eszékre Jugoszlávia sok-sok kereskedelmi cégét. Ahogyan eredetileg terveztük, a Magyar Hét nemcsak az ipari termékek seregszemléje lesz. bepillantást engedünk Pécs- Baranya életébe. Kulturális, sport- és egyéb programokra gondolunk. Pécs és Baranya művészeti együttesei — jellegüknek megfelelően — felléphetnek majd az Eszéki Horvát Népszínházban, az ottani gyermekszínházban.' a filmszínházban és természetesen sportolóink szereplésére is sor kerülhet. Divatbemutatókat rendezünk. Szó van arról is, hogy Eszék a pécsi és baranyai konyha- művészek rendelkezésére bocsátja egyik osztályon felüli éttermét és természetesen a muzsika is magyar lenne. Bár a kulturális programot is a vásáriroda koordinálja, a kapcsolatot maguknak az érdekelteknek kell majd felvenniük, s tisztázni a szej replés részleteit, időpontját. — Milyen az érdeklődés a baranyai vállalatok körében? j — A felhívást már koráb1 ban közel 140 magyar cégnek küldtük el. Az első jelentkezések befutottak. Január 11-re 1 vívtuk össze a határmenti árucserében érdekelt külkereskedelmi vállalatokat. a KONSUMEX-et és a HUNGAROCOOP-ot. valamint a Magyar Kereskedelmi Kamara, a Magyar Szállítmányozási Társaság és k vám- és pénzügyőrség képviselőit. Ezúttal tisztázzuk a szállítással, a vámmal és a deviza elszámolással kapcsolatos kérdéseket. Január 18-án a helyszíni szemlére, Eszékre utazunk és tisztázzuk a részvétel anyagi oldalát. A tapasztalatokról és a Magyar Héttel kapcsolatos tudnivalókról január 22-én tájékoztatjuk a magyar vállalatokat. (MZ) Cj műsor a Bábszínházba*,! Padányi—Kós: Játék-maci kirándul és Gai-ay—Ambrus: A három kismalac c. meséit mutatja be a Bóbita Bábszínház (Déryné u. 18.) január 10-én, de. 10 órakor. Jegyek a helyszínen. (x) A magyar—jugoszláv határmenti árucsere rövid múltjának jelentős állomása volt a tavalyi II. Pécsi Ipari Vásár. Emlékezetes: Dél-Du- nántiü e jelentős seregszemléjére több mint 30 jugoszláv cég hozta el termékeit. Több- százezer dollár értékben jöttek létre üzletkötéseit. A vásár ennél sokkal többet jelentett: új kapcsolatok teremtődtek, az eddigi kapcsolatok elmélyültek. Egy hónappal ezelőtt kerekasztal-be- szélgetést rendeztünk magyar—jugoszláv határmenti üzletekről. Annak idején Molnár György, a Pécsi Ipari Vásár igazgatója jelezte: a tavalyi jugoszláv részvétel viszonzásaként az idén ta- ! vasszal Eszéken Magyar He- ; tét rendeznek. A magyar | ipari termékek bein u tatójának résztvevői: a pécsi és baranyai vállalatok és a pé- j esi vásárokon szereplő buda- I pesti és más, vidéki cégek. í Hol tartanak az előkészüle- j tek? Molnár György vásárigazgató tájékoztat. — A Magyar Hetet a ha- | tármenti tügyletek keretében az eszéki Közgazdasági Inté- ! zet, az Ekonomski Institut j szervezi. Képviselőik már jártak Pécsett és körvonalazták a Magyar Héttel kapcsolatos elképzeléseiket. Ezek »« » Ötezer személygépkocsi érkezik Lenqyelorszávbói 1969-ig 29 ezer lengyel gyátmányú gépjármű közlekedik Magyarországon, számuk tavaly 45 ezerre emelkedett, és ebben" az évben további mintegy 10 ezer kocsi érkezik. 5 ezer személy- gépkocsi vásárlására és csaknem 7 millió rubel értékű pótalkatrész beszerzésére pénteken írt ala szerződést Tóth László, a MOGÜRT Külkereskedelmi Vállalat vezérigazgatója, és Janusz Dziewietkl, a Pol-Mot exportigazgatója. A MOGÜRT, az Autóker és a Merkur vállalatok megbízásából mintegy 14 millió rubel értékben kötötte meg ezt az importszerződést A megállapodások értelmében a MOGÜRT ebben az évben négyezer Polski Fiat személygépkocsit ad át a Merkúrnak. Ez a típus hazánkban népszerűvé vált máris csaknem tízezer Polski Fiat közlekedik a magyar országutakon. A szerződés aláírói elmondották, ' hogy a most megrendelt járműveken kívül a MOGÜRT ez évi szállításra már korábban lekötött több ezer lengyel gyártmányú. úgynevezett haszon- gépjannúvet, nagyrészt az áruszállításban jól bevált Nysa és Zuk típust. Tárgyalnak a Lengyelországban jó! ismert magyar autóbuszok és különleges tehergépkocsik exportjának további növeléséről is. A magyar—lengyel árucse- reforgalomban leggyorsabban a járműipari termékek export ja-import.ja növekszik. A gépjárművek, illetve alkatrészek cseréje 1908-hoz képest megkétszereződött. A MOGÜRT és a Pol-Mot forgalma ezévben több mint 40 millió rubel lesz. XT an már egy éve, hogy * találkoztunk. Ritkán jár Pécsre, ilyenkor azonban mindig felkeres. Beülünk a kávéházba. Egy cigaretta el- szívásnyi idő alatt elmondtam az utóbbi hónapok eseményeit, aztán megkérdeztem: — És te hogy vagy? A felszabadulást követő években egy Intézményéi dolgoztunk Budapesten, két évig együtt laktunk albérletben. Szabad Időnkben társadalmi kulturmunkások voltunk, ó a vállalat színjátszó csoportját rendezte. Most egy pesti könyvkiadó propagandistája, szervezője. Néha a tv-ben is látom, könyveket ismertet. Kevergetjük feketénket. Nyílik a kávéház ajtaja odapillantunk. Csinos nő lép be, elriszál az asztalunk mellett, j Amerre megy, fejünket for- j dítjuk ... Amikor ismét ősz- j szeakad a pillantásunk, eine- | vetjük magunkat. — Hiába, csak nem váltó- , zunk — mondja és hozzá- ! kezd pipája tömködáséhez. — j Azt kérdezted, hogy vagyok? : — folytatja. — Élek a pesti j aszfalton. Nyakkendős foglal- i kozásom van Emlékszel. ! amikor a főbérlőnktól kér- j tünk két oyakkendőt, mert I és te hogy vagy7 a a színházba mentünk? Vagy fél óráig kötöttük, hogy szép, háromszögletű legyen a csomója. Most a srácomat tanítom erre. Nagy lakli, magasabb mint én. Nem vették fel a jogra. Elment autószerelőnek. A_zt mondta: fater, ez az igazi szakma. Valamelyik nap dühösen jött haza: „Azt mondta a főnököm: fiam, ha még egyszer ilyen munkát végzel, akkora pofont adok, hogy átalszod a telet”. Méltatlankodott, így nevelik ; a szerelőinasokat. Mondtam i neki, hogy én viszont örü i lök, hogy „már” nevelik. ! Tanuljanak meg rendesen dolgozni. Füstöt pöffent az asztal fölé. — Mit mondjak? Szenzációt nem tudóké Hacsak azt nem, hogy összeült a családi tanács és elhatároztuk: gyűjtünk autóra. A gyerek kardoskodott legjobban mellette: majd ő bütyköli, vezeti, félreteszi a borravalóit is, beszáll a vételárba. Hát nem bánom, két-három év úgyis beletel- lik, míg megvehetjülc Azt mondta a srác: nyáron lehet, hogy kihelyezik a siófoki szervizbe. .„Annyi autós ürge jön akkor gyors munkát kérni, hogy csak győzzük. Fizetnek amennyit kérünk, pláne maszekolásnál ... Ezt is hozzáteszem a kocsi árához”. Van benne valami igazság. Jó, legyen. Legalább megoldódik a srác nyári „üdülése is”. Apropó: üdülés. Már négy éve nem voltam külföldön, — most kifogtam egy olcsó zakopánei utat Három hete, hogy megjöttem. Gondolkodtam, hogy elmenjek-e? Nem lopom a pénzt. De most már örülök, hogy voltam. Ittuk a vodkát —. én is hozzájárultam az Iskolaépítési akcióhoz. Nem érted, látom. Ott ugyanis az a helyzet, hogy vasárnap felárral adják az italt. A „felár” iskolaépítési ! akció javára szolgál. Ezért ! mondom, hogy a vasárnapi vodkafogyasztásoknál néhány téglát én is hozzátettem valamelyik épülő iskolához, j Hadd tanuljanak a gyerekek, j Ahogy én elnéztem, sok is- : kólájuk lesz. Mert a lengye- 1 lek is „rakják a téglát”. Konyakot rendel. „Hadd, majd én fizetem — mon- j dóm — elvégre te vagy a I vendég”. Nem bánom, 31 forintot kapok napidíjként. Ezt nem emelik fel? Látod, ezért járok én ritkán vidékre. Kész ráfizetés. Na, de nem ez a legfőbb baj. Már negyven éves elmúltam és még mindig nincs Önálló lakásom. Társbérletben lakunk. Arról most egyelőre nem is álmodok, hogy tanácsi lakást kaphassak. A társbérlőm vidékre megy, technikus, kitelepítik Pestről az üzemét. Talán meg tudjuk szerezni a2 ő lakásrészüket is. így sem lesz nagyobb a lakásunk mint két szoba összkomfort. — Mondd: Pécsett is ilyen lakáshiány van. Igen? Pedig már alig ismerek a városra, úgy épül. A kávézó már zsúfolásig megtelt — Drágul az élet barátom. Vagy az igényeink nőnek? A fillérnek már nincs is becsülete, csak a forintnak. A pénzre mindenkinek szüksége van, de talán a legjobban a régi nyugdíjasoknak — folytatja. — Ott van például az apám. Már hetven éves elmúlt, 35 évi szolgálat után alig kap kilenc9 száz forint körül. Az özvegyi nyugdijakból pedig ho gyan lehet megélni, nem tudom. Azt hiszem, hogy ezt a dolgot még nem tettük a helyére. Vannak kispénzű emberek. A másik oldala pedig: mennyi van a takarékban? Több mint negyven milliárd? Akad pénze a népnek. Eszembe jut Móricz Zsigmondnak a Hét krajcár című elbeszélése... De ha már könyvnél tartok: viszik, vásárolják. Nem mindegyiket, de általában a könyvnek nagy a keletje. Hej, ha ezt néhány, immár klasz- szikus írónk megérhette volna! A mellettünk lévő asztalhoz fiatalok telepednek. Za- jonganak, és kötetlenül, nem éppen kávéházba illő szabad- szájúsággal mesélik élményeiket a Lányokról. — Hallod? Hát... ez van. Az én fiam is. Hazajön, elmondja hol volt, njit csinált, na meg a csajokkal így, meg úgy ... Már megszoktam ezeket a kifejezéseket tőle. Hanem a múltkor megüti a fülemet, amikor hallom, azt mondja: fater, este elmegyek az Erzsivel a sötétbe. A sötét, ha nem tudnád mozit jelent. De nem is erre lettem figyelmes, hanem, hogy Erzsit mondott. Kérdem tőle: eddig csajok voltak, most Erzsi lett? „Igen, ez Erzsi, a többi csaj...” — válaszolta, aztán elviháncolt. Na, mondom a feleségemnek, úgylátszik elérkezik az idő, amikor a fiam életében Is változnak a szavak... De Igyunk egyet, lassan későre jár, holnap pedig munkám van, propagálom a kiadványainkat. Ajánlok egy könyvet neked, a címe: A II. Világháború képekben. Ez így nem mond sokat, a képeket nem lehet elmesélni, azokat látni kell. Nagyon érdekesek. Igaz, elég borsos az ára, de megért. Van benne egy kép: az egyik koncentrációs tábort mutatja, — SS tiszteknél találták a felvételt — amint mezítelen nőket hajtanak egy árok felé... A kép aláírása mindössze ennyi: Kiszolgáltatva. Megdöbbentő. Még nekünk is, akik végigéltük a poklot... — Na, de elkalandoztam a témától, mert azt kérdezted, hogy vagyok. Hát hogy is? Garay Ferenc Készülődés az eszéki magyar hétre Má/us 3 — 11. ipari kiállítás az eszéki munkásotthonban — hu turalis program és magyar konyha