Dunántúli Napló, 1971. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-09 / 7. szám

1971. január 9. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 3 Kényelmetlen lakások Ésszerűtlen térkihasználás — tokozzák az ellenőrzést Újfajta yizsgamódszerek az egyetemeken Eredményesen vizsgáznak ha­zánk 87 felsőoktatási intézményé­ben a nappali, az esti és a leve­lező tagozatos hallgatók — tájé­koztatták az P4TI munkatársat. December második fele óta több mint 53 ezer nappali tagozatos, 9 ezer esti és 16 ezernél is több levelező hallgató ad számot fel- készültségéről, s a vizsgaszezon általában január utolsó napjai­ban, illetve február elején or­szágszerte végetér. Az első gyorsmérleg szerint a hallgatók többsége általában jó! felkészülten jelentkezik vizsgá­ra, s ez — a szakemberek vé­leménye szerint — nem kis rész­ben az új vizsgaszabályzatnak köszönhető. Számos egyetemen, illetve karon alaposabb, válto­zatosabb és sokrétűbb vizsgázta­tási módszerekkel kísérleteznek, amelyek mindinkább kizárják az esetlegességet, a véletlen-eleme­ket a számonkérésből, és mind a hallgatóknak, mind pedig a szaktanároknak megnyugtatóbb módon nyújtanak képet a tu­dás színvonaláról. A Budapesti Műszaki Egyete­men együttvéve több mint 11 ezer mérnökjelölt — köztük 7 és félezer nappali tagozatos — vizsgázik január 30-ig. Több tan- széken eredményesen kísérletez­nek a teszt-jellegű vizsgáztatás­sal, de számos szakon Összefüggő írásbeli tételeket is kapnak a hallgatók. A Marx Károly Köz­gazdaságtudományi Egyetemen minden hallgató írásbelizik: ösz- szefüggő kérdésre válaszolnak az azonos tárgyból azonos napon számotadó közgazdászjelöltek. Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem több mint 6 és félezer hallgató­ja február 10-ig kollokválhat, szigorlatozhat. A vizsgaidőszak itt is egységes — tehát nem ta gozódik külön rendes, illetve utóvizsga-időszakra — így az idejükkel jó! gazdálkodó bölcsé­szeknek, jogászjelölteknek és TTK-hallgatóknak, ha január 30-ig befejezik a számadásukat, snarad idejük pihenésre is még az új félév megkezdése előtt. A jogászjelöltek vizsgarendjé­ben beszámolók is szerepelnek — azokból a tantárgyakból, ame­lyekből nem ír elő kollokviu­mot vagy szigorlatot a tanterv<, A beszámolókat nem értékelik érdemjegyekkel — csupán „meg­felelt” vagy „nem felelt meg” minősítéssel. Ebben a félévben egyebek közt eredményes kísér­letet folytattak teszt-jellegű fel­adatlapokkal a honvédelmi is­meretek vizsgáim A nappali ta­gozatos, végzős jogászjelöltek — több mint százan — megkezdték államvizsgájukat, amelyeket feb­ruár 15-ig be is fejeznek. Már­cius elején avatják az új jogász- doktorokat, akik még a tavasz folyamán munkába állnak; lé­nyegesen több álláshely várja éket, mint amennyien végeznek. Sajnos, a ma épülő családi házak többsége nem felel meg a céljának. Drága és nem elég kényelmes — eb­ben lehetne összefoglalni az i építészek véleményét. Ezt az álláspontot fejtet­ték ki a Pécsi városi Tanács I építész szakemberei azon az ! ankéton is, amelyet a közel- 1 múltban rendeztek meg a magántervezők számára. A tanács szakemberei jobb csa­ládi házakat kértek a ma­gántervezőktől. Se nem kicsi, se nem nagy Az építészek szeretik ösz- szehasonlítani a légköbmé­tert, meg a lakóterületet. El­rettentő, példaként emlege­tik, hogy a családi házak 400 —500 légköbméterében mind­össze 50—60 négyzetméter­nyi hasznos lakóterület van elhelyezve. Egy laikusnak persze keveset mondanak az ilyen számok, de még az is gyanút fog, amikor meghall­ja, hogy mi van az Uránvá­rosban. Ötvenhárom négyzet méternyi lakótért helyeznek el 163 légköbméterben! Igaz ugyan, hogy más iegy bérház, s megint más egy családi ház, de olyan szembeszököek az aránytalanságok, hogy már ebből is kiviláglik: a családi házakban ésszerűtle­nül és pazarlóan építkeznek. A nagyipari módszerekkel épített lakásokra a kicsiny előszoba, konyha és fürdő­szoba a jellemző. Egészen más a helyzet a családi há­zaknál. Ott közepes méretű konyhát es előszobát talá­lunk. Nagyobbak annal, mint amennyit a konyha­üzem, vagy az előszoba funk­ciója megkívánna. De ahhoz már nem elég terjedelmesek, hogy halinak lehessen hasz­nálni az előszobát, s ebédlő­nek, illetve nappali lakóhe­lyiségnek a konyhát. A le­hető legcélszerűtlenebbü) méretesük őket. Ugyanezt kell mondanunk a szobákról is. A legtöbb családi ház két azonos mé­retű szobát foglal magában. Akármelyik szobát is vesz­A PÉCSI CIPŐIPARI SZÖVETKEZET m M w* / «I /I • far »na to not as far ft munkaerőket alkalmaz, azonnali belépéssel, JÓ KERESETI LEHETŐSÉG! Szociális Juttatások kollektív szerződés szerint Jelentkezés; MADÁCH IMRE U. 1«, PÉCS, szűk, kicsiny arra, hogy az egész család kényelmesen összegyűljön benne, márpe­dig egy családnak ilyen igé­nye is van, az étkezések, te- referék, vagy éppen vendég- fogadások alkalmával. Ev­vel egyidőben igény az is, hogy a családtagok időnként félrevonulhassanak, pihenés, rádiózás, olvasás céljából. Ehhez a megmaradó 1 szoba nem elegendő. Erre a célra több, kisebb alapterületű szobára lenne szükség, ilyen pedig a családi házakban nincs. Beidegzett szokások A gazdaságtalan és éssze­rűtlen építésmód legkirívóbb példája talán a szuterén, mely a legtöbb családi ház­ban megtalálható. Az alag­sori helyiség belmagassága 2.4 méter szokott lenni, te­hát ahhoz kevés, hogy lakó­szobákat lehessen kialakíta­ni benne. Az építészek sze­rint ugyanis legalább 2,65 méteres belmagasságra van szükség. A családi házak szuterénje tehát csak szükséglakásnak jó. Mosókonyhának, szersza- moskamrának, limlomtáro­lónak viszont túlságosan nagy az alagsori helyiség. Kicsiny lakás, nagy szuterén — sehogy sem jó ez. Beidegzett formákról, szo­kásokról van szó, és sajnos — amint a Városi Tanács szakemberei megállapították — a magántervezők többsé­ge egyszerűen fejet hajt a régi szokások előtt, ahelyett, hogy az építőknek megma­gyarázná: mi a célszerű, mi a jó. A családi házak belső tér- kialakítása a legtöbb esetben nem, vagy csak részben al­kalmazkodik a család létszá­mához, a családtagok fog­lalkozásához, pedig ezek el­sőrendű szempontok. A csa­ládtagok csak akkor érezhe­tik magukat igazán otthon az otthonukban, ha ezt fi­gyelembe veszik. A legtöbb családi ház még beépített előszoba-, illetve konyhabú­tor nélkül épül, holott az ipar már szériában gyártja e bútorokat, s ha az építő­nek ma még nincs is ilyen bútorra igénye, néhány év múlva lesz. Ez már most is megfigyelhető sok olyan csa­ládnál, aki régebben épített. E családok azonban bajban vannak, mert a jelenlegi konyhák, előszobák térelren­dezése a legtöbb esetben nem teszi lehetővé a beépí­tett bútor beszerelését. Eh­hez a legtöbb esetben bon­tásra és bővítésre van szük­ség — és ezt is teszik. Bontani, bővíteni fognak a I ma épülő családi házakban I is, hiszen az emberek igé- i nyei nőnek, ízlésük fejlődik. A kérdés így hangzik: okos dolog-e avval a gondolattal I építkezni, hogy a tulajdonos néhány év múlva majd bont ; és bővít? Nem kellene neki szólni ? 'szigorúbb mércével Félreértés ne essék: senki sem kíván a családi házak építőire olyan megoldásokat ráerőszakolni, amelyeket azok nem tartanak megfelelőnek. Egyelőre azonban aligha fe­nyeget ilyen veszély, ma még a másik szélsőség jel­lemző: a magántervezők zö­me — tisztelet a kivételek­nek! — lemond arról, hogy ráébressze az építtetőket ar­ra, mit kíván meg a jól fel­fogott érdekük. A Városi Tanácson félre­érthetetlenül leszögezték, hogy a jövőben szigorúbb mércével fogják elbírálni a benyújtott terveket, s azt a magántervezőt, aki követke­zetesen rossz terveket nyújt be, kizárják a tervezésre jo­gosultak köréből. Szükséges a szigorúbb mérce, de — mint minden esetben — most is a lelkiis­meretre apellálunk először. A magántervezők lelkiisme­retére. Arra, hogy megértik, miről van sző, s jobb háza­kat terveznek, mint nap­jainkban. Magyar László szerint a magyar ipari ki­állítást Eszéken, a V ukováf utcai munkásotthon nagy­termében és a szabadtereit rendezik május 3 és U-e között. A fedett terület 60Ó, a szabadtér 1060 négyzetmé­ter. A jugoszlávok a Ma­gyar Hettel a piackutató te­vékenységet állítják előtér­be. Természetesen alkalmat kerítenek a széleskörű ka|K csolatf el vételre: meghívjak Eszékre Jugoszlávia sok-sok kereskedelmi cégét. Ahogyan eredetileg terveztük, a Ma­gyar Hét nemcsak az ipari termékek seregszemléje lesz. bepillantást engedünk Pécs- Baranya életébe. Kulturális, sport- és egyéb programok­ra gondolunk. Pécs és Ba­ranya művészeti együttesei — jellegüknek megfelelően — felléphetnek majd az Eszéki Horvát Népszínház­ban, az ottani gyermekszín­házban.' a filmszínházban és természetesen sportolóink szereplésére is sor kerülhet. Divatbemutatókat rendezünk. Szó van arról is, hogy Eszék a pécsi és baranyai konyha- művészek rendelkezésére bo­csátja egyik osztályon felüli éttermét és természetesen a muzsika is magyar lenne. Bár a kulturális programot is a vásáriroda koordinálja, a kapcsolatot maguknak az érdekelteknek kell majd fel­venniük, s tisztázni a sze­j replés részleteit, időpontját. — Milyen az érdeklődés a baranyai vállalatok körében? j — A felhívást már koráb­1 ban közel 140 magyar cég­nek küldtük el. Az első je­lentkezések befutottak. Janu­ár 11-re 1 vívtuk össze a ha­tármenti árucserében érde­kelt külkereskedelmi válla­latokat. a KONSUMEX-et és a HUNGAROCOOP-ot. vala­mint a Magyar Kereskedel­mi Kamara, a Magyar Szál­lítmányozási Társaság és k vám- és pénzügyőrség kép­viselőit. Ezúttal tisztázzuk a szállítással, a vámmal és a deviza elszámolással kap­csolatos kérdéseket. Január 18-án a helyszíni szemlére, Eszékre utazunk és tisztáz­zuk a részvétel anyagi ol­dalát. A tapasztalatokról és a Magyar Héttel kapcsolatos tudnivalókról január 22-én tájékoztatjuk a magyar vál­lalatokat. (MZ) Cj műsor a Bábszínházba*,! Padányi—Kós: Játék-maci kirán­dul és Gai-ay—Ambrus: A há­rom kismalac c. meséit mutatja be a Bóbita Bábszínház (Déryné u. 18.) január 10-én, de. 10 óra­kor. Jegyek a helyszínen. (x) A magyar—jugoszláv ha­tármenti árucsere rövid múltjának jelentős állomása volt a tavalyi II. Pécsi Ipari Vásár. Emlékezetes: Dél-Du- nántiü e jelentős seregszem­léjére több mint 30 jugoszláv cég hozta el termékeit. Több- százezer dollár értékben jöt­tek létre üzletkötéseit. A vá­sár ennél sokkal többet je­lentett: új kapcsolatok terem­tődtek, az eddigi kapcsola­tok elmélyültek. Egy hónap­pal ezelőtt kerekasztal-be- szélgetést rendeztünk ma­gyar—jugoszláv határmenti üzletekről. Annak idején Molnár György, a Pécsi Ipa­ri Vásár igazgatója jelezte: a tavalyi jugoszláv részvétel viszonzásaként az idén ta- ! vasszal Eszéken Magyar He- ; tét rendeznek. A magyar | ipari termékek bein u tatójá­nak résztvevői: a pécsi és baranyai vállalatok és a pé- j esi vásárokon szereplő buda- I pesti és más, vidéki cégek. í Hol tartanak az előkészüle- j tek? Molnár György vásár­igazgató tájékoztat. — A Magyar Hetet a ha- | tármenti tügyletek keretében az eszéki Közgazdasági Inté- ! zet, az Ekonomski Institut j szervezi. Képviselőik már jártak Pécsett és körvonalaz­ták a Magyar Héttel kap­csolatos elképzeléseiket. Ezek »« » Ötezer személygépkocsi érkezik Lenqyelorszávbói 1969-ig 29 ezer lengyel gyátmányú gépjármű közle­kedik Magyarországon, szá­muk tavaly 45 ezerre emel­kedett, és ebben" az évben további mintegy 10 ezer ko­csi érkezik. 5 ezer személy- gépkocsi vásárlására és csak­nem 7 millió rubel értékű pótalkatrész beszerzésére pénteken írt ala szerződést Tóth László, a MOGÜRT Külkereskedelmi Vállalat ve­zérigazgatója, és Janusz Dziewietkl, a Pol-Mot ex­portigazgatója. A MOGÜRT, az Autóker és a Merkur vál­lalatok megbízásából mint­egy 14 millió rubel értékben kötötte meg ezt az import­szerződést A megállapodá­sok értelmében a MOGÜRT ebben az évben négyezer Polski Fiat személygépkocsit ad át a Merkúrnak. Ez a tí­pus hazánkban népszerűvé vált máris csaknem tízezer Polski Fiat közlekedik a ma­gyar országutakon. A szerződés aláírói el­mondották, ' hogy a most megrendelt járműveken kí­vül a MOGÜRT ez évi szál­lításra már korábban lekö­tött több ezer lengyel gyárt­mányú. úgynevezett haszon- gépjannúvet, nagyrészt az áruszállításban jól bevált Nysa és Zuk típust. Tárgyal­nak a Lengyelországban jó! ismert magyar autóbuszok és különleges tehergépkocsik exportjának további növelé­séről is. A magyar—lengyel árucse- reforgalomban leggyorsab­ban a járműipari termékek export ja-import.ja növek­szik. A gépjárművek, illetve alkatrészek cseréje 1908-hoz képest megkétszereződött. A MOGÜRT és a Pol-Mot for­galma ezévben több mint 40 millió rubel lesz. XT an már egy éve, hogy * találkoztunk. Ritkán jár Pécsre, ilyenkor azonban mindig felkeres. Beülünk a kávéházba. Egy cigaretta el- szívásnyi idő alatt elmond­tam az utóbbi hónapok ese­ményeit, aztán megkérdez­tem: — És te hogy vagy? A felszabadulást követő években egy Intézményéi dolgoztunk Budapesten, két évig együtt laktunk albérlet­ben. Szabad Időnkben társa­dalmi kulturmunkások vol­tunk, ó a vállalat színjátszó csoportját rendezte. Most egy pesti könyvkiadó propa­gandistája, szervezője. Néha a tv-ben is látom, könyve­ket ismertet. Kevergetjük feketénket. Nyílik a kávéház ajtaja oda­pillantunk. Csinos nő lép be, elriszál az asztalunk mellett, j Amerre megy, fejünket for- j dítjuk ... Amikor ismét ősz- j szeakad a pillantásunk, eine- | vetjük magunkat. — Hiába, csak nem váltó- , zunk — mondja és hozzá- ! kezd pipája tömködáséhez. — j Azt kérdezted, hogy vagyok? : — folytatja. — Élek a pesti j aszfalton. Nyakkendős foglal- i kozásom van Emlékszel. ! amikor a főbérlőnktól kér- j tünk két oyakkendőt, mert I és te hogy vagy7 a a színházba mentünk? Vagy fél óráig kötöttük, hogy szép, háromszögletű legyen a cso­mója. Most a srácomat taní­tom erre. Nagy lakli, maga­sabb mint én. Nem vették fel a jogra. Elment autósze­relőnek. A_zt mondta: fater, ez az igazi szakma. Valame­lyik nap dühösen jött haza: „Azt mondta a főnököm: fiam, ha még egyszer ilyen munkát végzel, akkora pofont adok, hogy átalszod a telet”. Méltatlankodott, így nevelik ; a szerelőinasokat. Mondtam i neki, hogy én viszont örü i lök, hogy „már” nevelik. ! Tanuljanak meg rendesen dolgozni. Füstöt pöffent az asztal fölé. — Mit mondjak? Szenzáci­ót nem tudóké Hacsak azt nem, hogy összeült a családi tanács és elhatároztuk: gyűj­tünk autóra. A gyerek kar­doskodott legjobban mellette: majd ő bütyköli, vezeti, félre­teszi a borravalóit is, beszáll a vételárba. Hát nem bánom, két-három év úgyis beletel- lik, míg megvehetjülc Azt mondta a srác: nyáron lehet, hogy kihelyezik a siófoki szer­vizbe. .„Annyi autós ürge jön akkor gyors munkát kérni, hogy csak győzzük. Fizetnek amennyit kérünk, pláne ma­szekolásnál ... Ezt is hozzá­teszem a kocsi árához”. Van benne valami igazság. Jó, legyen. Legalább megoldódik a srác nyári „üdülése is”. Apropó: üdülés. Már négy éve nem voltam külföldön, — most kifogtam egy olcsó zakopánei utat Három hete, hogy megjöttem. Gondolkod­tam, hogy elmenjek-e? Nem lopom a pénzt. De most már örülök, hogy voltam. Ittuk a vodkát —. én is hozzájárul­tam az Iskolaépítési akció­hoz. Nem érted, látom. Ott ugyanis az a helyzet, hogy vasárnap felárral adják az italt. A „felár” iskolaépítési ! akció javára szolgál. Ezért ! mondom, hogy a vasárnapi vodkafogyasztásoknál néhány téglát én is hozzátettem va­lamelyik épülő iskolához, j Hadd tanuljanak a gyerekek, j Ahogy én elnéztem, sok is- : kólájuk lesz. Mert a lengye- 1 lek is „rakják a téglát”. Konyakot rendel. „Hadd, majd én fizetem — mon- j dóm — elvégre te vagy a I vendég”. Nem bánom, 31 forintot kapok napidíjként. Ezt nem emelik fel? Látod, ezért járok én ritkán vidék­re. Kész ráfizetés. Na, de nem ez a legfőbb baj. Már negyven éves elmúltam és még mindig nincs Önálló la­kásom. Társbérletben lakunk. Arról most egyelőre nem is álmodok, hogy tanácsi lakást kaphassak. A társbérlőm vi­dékre megy, technikus, kite­lepítik Pestről az üzemét. Ta­lán meg tudjuk szerezni a2 ő lakásrészüket is. így sem lesz nagyobb a lakásunk mint két szoba összkomfort. — Mondd: Pécsett is ilyen la­káshiány van. Igen? Pedig már alig ismerek a városra, úgy épül. A kávézó már zsúfolásig megtelt — Drágul az élet barátom. Vagy az igényeink nőnek? A fillérnek már nincs is be­csülete, csak a forintnak. A pénzre mindenkinek szük­sége van, de talán a leg­jobban a régi nyugdíjasok­nak — folytatja. — Ott van például az apám. Már het­ven éves elmúlt, 35 évi szol­gálat után alig kap kilenc­9 száz forint körül. Az özve­gyi nyugdijakból pedig ho gyan lehet megélni, nem tu­dom. Azt hiszem, hogy ezt a dolgot még nem tettük a helyére. Vannak kispénzű emberek. A másik oldala pe­dig: mennyi van a takarék­ban? Több mint negyven milliárd? Akad pénze a nép­nek. Eszembe jut Móricz Zsigmondnak a Hét krajcár című elbeszélése... De ha már könyvnél tartok: viszik, vásárolják. Nem mindegyi­ket, de általában a könyv­nek nagy a keletje. Hej, ha ezt néhány, immár klasz- szikus írónk megérhette vol­na! A mellettünk lévő asztal­hoz fiatalok telepednek. Za- jonganak, és kötetlenül, nem éppen kávéházba illő szabad- szájúsággal mesélik élményei­ket a Lányokról. — Hallod? Hát... ez van. Az én fiam is. Hazajön, el­mondja hol volt, njit csinált, na meg a csajokkal így, meg úgy ... Már megszoktam eze­ket a kifejezéseket tőle. Ha­nem a múltkor megüti a fü­lemet, amikor hallom, azt mondja: fater, este elmegyek az Erzsivel a sötétbe. A sö­tét, ha nem tudnád mozit jelent. De nem is erre let­tem figyelmes, hanem, hogy Erzsit mondott. Kérdem tő­le: eddig csajok voltak, most Erzsi lett? „Igen, ez Erzsi, a többi csaj...” — válaszol­ta, aztán elviháncolt. Na, mondom a feleségemnek, úgylátszik elérkezik az idő, amikor a fiam életében Is változnak a szavak... De Igyunk egyet, lassan későre jár, holnap pedig munkám van, propagálom a kiadvá­nyainkat. Ajánlok egy köny­vet neked, a címe: A II. Vi­lágháború képekben. Ez így nem mond sokat, a képeket nem lehet elmesélni, azokat látni kell. Nagyon érdeke­sek. Igaz, elég borsos az ára, de megért. Van benne egy kép: az egyik koncentrációs tábort mutatja, — SS tisz­teknél találták a felvételt — amint mezítelen nőket hajta­nak egy árok felé... A kép aláírása mindössze ennyi: Kiszolgáltatva. Megdöbbentő. Még nekünk is, akik végig­éltük a poklot... — Na, de elkalandoztam a témától, mert azt kérdez­ted, hogy vagyok. Hát hogy is? Garay Ferenc Készülődés az eszéki magyar hétre Má/us 3 — 11. ipari kiállítás az eszéki munkásotthonban — hu turalis program és magyar konyha

Next

/
Thumbnails
Contents