Dunántúli Napló, 1971. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-07 / 5. szám

f. 1971. január 7. DUNANTÜL1 NAPLÓ Szilárd árak — dráguló élet A kormány rendkívüli de­rűlátó nyilatkozatot adott ki: a fogyasztói árszínvonal nö­vekedése 1970-ben — a ter­vezettel egyezően — körül­belül 1,5 százalék. * Imrei Lajos bányász. Fél év híján 20 évet dolgozott a föld alatt. Négy éve megrok­kant, azóta utolsó évi fizeté­sének átlagát kapja. Fizetése azóta nem emelkedett. ■— Mi a véleménye az árak alakulásáról ? — Véleményem szerint az árak emelkednek, a fizetések stagnálnak. Azelőtt, öt éve, elég volt 2000 forint a ház­tartásra, most ugyanazon a színvonalon 3000 kell. A ru­házkodás drága, az áruk ál­landóan emelkedik, a minő­ség ugyanakkor romlik. Egy példával élj^k. Tömegcikkről van szó. Kisebbik lányomnak vettem egy pár csizmát. Két hét leforgása alatt megtört, kirepedt. A kereskedelem ki­cserélte, de ugyanabból a fajtából, ami az előző minő­ség volt Ezzel két hét múlva ugyanígy jártam. Rossz mi­nőségért kérik a pénzt. Indo­kolatlannak tartom azt is, ha valamit tetszetősebben becsomagolnak, drágább lesz, tulajdonképpen a csomagoló­anyagot kell megfizetni. So­kat beszélünk a burkolt ár­emelésekről, de vezető szer­veink nem tudnak ellene tenni, hogy ne következzék be. Kirschner Árpád bányász. Már 15 éve. Jelenleg is a föld alatt dolgozik. A legjob­ban kereső brigád tagja. — Lépést tartanak-e a bé­rek az árak emelkedésével? — Szerintem nem. Vannak olyan cikkek, amelyeknek az ára jobban növekszik, mint ahogyan azt fizetésem követ­ni tudná. Nagyon szeretem a húst, a bányásznak kell a ka­lória, mákostésztával nem mehetek le a föld alá. A na­pi étkezés sokba kerüL Ha tartani akarom a teljesítmé­nyemet, sokat kell költenem étkezésre. Az öt-hatezer fo­rintos keresetemből erre megy 3—4 ezer forint De akkor még ruházkodni is kelL Az öltönyök ára fel­ment Az ünneplő öltözéké. Veres Katalin tisztviselőnő. — Nem mondhatom, hogy felmentek volna az árak. De minőségromlás számos cikk­nél előfordul. A töltelékáru­ban kevesebb a színhús, több a szalonna, a parizerből né­ha csöpög a víz, eladnak vele egy csomó vizet. Olcsóbbak lettek a női nylon fehérne­műk, s ami eddig sohasem volt most extra méretek is kaphatók. Feltört a magyar fehérnemű ipar, divatban lassan megközelíti az olaszt, tartósságban pedig már veri is. Jó, hogy az idén leszállí­tották a Tomi mosószerek árát A hazai mosószerek ki­válóak, most már a külföldi­nek kell reklámot csinálni. Volt már az idén kedvezmé­nyes borvásár, baromfivásár. Terjedjen el ez a jó szokás. A télikabátok ára, úgy ve­szem észre, felment Az em­ber 5—6 évenként vesz téli­kabátot, és akkor vágja mell­be, mennyire felment az áruk. Nagyon szépek a cipők, de hovatovább a szép cipők 350 —400 forintba kerülnek. Míg tavaly a legszebb csizmák 650-ért jöttek ki és el vol­tunk ámulva tőlük, addig az tőén már 950 forintba kerül a legszebb csizma. Ez nagyon sok. * íme, három vélemény az árakról. Mármost milyen a kép, rossz, vagy legalábbis AUTÓSZERELŐ! és TME SEGÉDMUNKÁST FELVESZÜNK Vállalat Pécs, Doktor Sándor u. 14. nem rossz? A kormány sze­rint a fogyasztói árszínvonal növekedése 1,5 százalék. Ezt a minimális áremelkedést bő­ségesen fedezi a nominál­bérek és a nomináljövedel- mek átlagos emelkedése. A lakosság pénzbevételei 1970- ben — a tervezettet megha­ladó mértékben — mintegy 10 százalékkal növekedtek. A munkások és alkalmazottak reálbére 3—3,5 százalékkal haladja meg az 1969. évi szin­tet. A lakosság egy főre jutó reáljövedelme a tervezett 4,5 —5,5 százaléknál gyorsabban, körülbelül 6—6,5 százalékkal emelkedik. Nos, hogyan le­het az, hogy a. megkérdezet­tek általában csak panasz­kodnak? Ügy, hogy az árvál­tozásokat minden réteg, de még rétegen belül is az egyé­nek másképp érzékelik. Mi­előtt tovább folytatnánk kör­interjúnkat, felhívjuk néhány dologra a figyelmet. A fogyasztói árindex a leg­vitatottabb statisztikai mu­tatószám. Nem azért, mert hogy az árindexek kevésbé pontosak, mint egy sor más statisztikai mutatószám, vagy éppenséggel ezért, mért az árindexeket mindenütt ten­denciózus módon állapítanák meg. A sajátos megítélésnek két forrása van. Az egyik az, hogy az árak emelkedése két­ségtelenül hátrányos a fo­gyasztók számára és ezt a negatív hatást — mint álta­lában minden ilyent — a la­kosság szubjektive inkább érzékeli,, inkább kifejezésre juttatja, mint a pozitív hatá­sokat, amelyeket természetes­nek tartanak, gyorsan meg­szoknak és hamar elfelejte­nek. A másik forrás az, hogy a fogyasztók általában a ki­adások emelkedése alapján alakítanak véleményt az árak változásáról, holott a két do­log nem azonosítható. Amel­lett, hogy állandóan növek­szik a fogyasztás, a lakosság zöme az azonos szükségletek kielégítésére ma már általá­ban értékesebb cikkeket vá­sárol, mint öt vagy tíz év­vel ezelőtt Csökkenő súllyal szerepel az olcsó burgonya, a liszt, viszont növekvő súly- lyal a hús, a gyümölcs és a csokoládé fogyasztás. A jobb táplálkozás, a korszerűbb öl­tözködés, vagy az újonan je­lentkező tévé-előfizetés két­ségtelenül drágítja az életet, mégsem jelent áremelkedést A tapasztalat szerint pedig a lakosság jelentős része mind­azt, ami az életet drágítja, hajlamos az árak emelkedé­sével azonosítani. Ugyanezt az érzést erősíti számos más körülmény, például az igé­nyek növekedése és így to­vább. * Nos, a fogyasztói árak vál ­tozásával foglalkozó statiszti­kai publikációk ezt mindig szükségesnek tartják előre bocsátani. Majd leszögezik: az árstatisztika nem mondhat mást, mint azt, hogy ugyanaz a termék egyik évben a má­sikhoz képest többe vagy ke­vesebbe kerül. Ez pedig más, mint a fentébb elmondottak. És most folytassuk interjún­kat. Bedd Paine dr-t, a Né­pi Ellenőrzési Bizottság elnö­két úgyis mint háziasszonyt, s mint közéleti embert kér­deztük. — Ügy gondolom, az árak a tervezett ütemben és csak mérsékelten nőttek. Egyes iparcikkeknél árcsökkenést tapasztaltam, más lapra tar­tozik a minőség. Az idén cse­réltem hűtőszekrényt Az el­sőt évekkel ezelőtt vettem, 5200-ért vagy 5400-ért. Két­száz literesre cseréltem ki, és ezért is 5400-at fizettem. Mondom, a minőség már más lapra tartozik. A hűtőszek­rényt vissza kellett vitetnem, az ajtó deformálódott, nem zár rendesen. A ruházati cik­keknél folytatódott az ár­emelkedés, volt, ami csak új név alatt jelent meg és máris felment az ára. A lábbelik ára növekedett, a minőség romlott. Valamikor 120-ért vettem cipőt, most 280-ért veszek, de beázik. Hiánycikk van jócskán, aztán ha meg­jelenik, már kétszeres az ára. Vágj': a zöldségesboltokban nincs kitéve, hogy az Illető áru hányád osztályú. Egyszer szép, máskor pocsék árut ka­pok — ugyanazért a pénzért. — Tapasztalt-e a NEB az idén Baranyában kirívó ese­tet, amikor valamelyik válla­lat indokolatlanul felhajtotta az árakat? — Nem, pedig ezt is figyel­tük. A helyzet azonban to- ; vábbra is az, hogy az ipar ' nem nagyon igyekszik a költ- 1 séghányadok csökkentésére A vállalatok többségében még úgy gondolkodnak: a nagyobb költségeket majd megfizeti az árban a fogyasztó. Bruck Józsefné, az SZMT közgazdasági munkabizottsá­gának politikai munkatársa: ; — Az idén nagyon sokai foglalkoztunk az árakkal, s j lehetőségeinkhez mérten min­den esetben felléptünk a | nemkívánatos áremelések el- i len. Ossz egészében az árak ! alakulása megfelel a várako- | zásnak, a tendencia mérsé- ; kelten emelkedő. Mindez, sze- ' rénytelenség nélkül mondha- | tóm, az érdekvédelmi szervek j nagyon sok munkájával I együtt valósult meg. Amikor például problémák voltak a gyümölcs- és a zöldségárak­kal, összehívtuk a terjesz­tőket, megvitatni a teendő­ket, s hogy mi várható 1971- re. Sajnos, fogy a zöldségte­rület, nem kifizetődő a ter­mesztés, romlott az érdekelt­ség. Nem biztattak jóval. Po­zitív jelenségként értékelhet­jük: az idén a termelői árak emelkedésével nem járt együtt a fogyasztói árak emel­kedése, a kereskedelem nem emelte az árat Ha a terme­lői árak tovább növekednek — érdekes módon az ipar mindig másra hivatkozik, hogy nőtt a nyersanyagár stb. — kérdés. 1971-ben a ke­reskedelem képes lesz-e ezt ellensúlyozni, vagyis tartani az eddigi árakat. Ezúton is szeretném felhívni a termelő vállalatok szakszervezeti szer­veit, vezetőit, a kollektívákat, tegyenek meg mindent, hogy a fogyasztási cikkek termelői ára ne emelkedjék. Végezetül nyilatkozzék az áralakulásról a legilletéke­sebb. Laky András, a Köz­ponti Statisztikai Hivatal me­gyei igazgatósága vezetője: — Mi a piaci árak, az idényáras cikkek áralakulá­sát kísérjük figyelemmel, ha­vonta készítünk értékelést. Az idényáras cikkek árszín­vonala — elsősorban az al­ma olcsósága következtében — 1970 elején alacsony volt, 100 százalék alatt maradt. A késői kitavaszodás miatt azon­ban májustól megugrottak az árak. Meg kell jegyeznünk, a vásárlókban különböző kép alakul ki az árváltozás mér­tékéről, attól függően, hogy milyen cikket vásárolnak gyakrabban, vagy éppen mi­lyen cikket vásároltak a kö­zelmúltban. Gyakori jelen­ség, hogy egy-egy cikk drá­gulásának mértékét az egész árszínvonal emelkedésével azonosítják. Például a sza­badpiaci árak mondjuk 10 százalékos emelkedését sokan j majdnem ilyen mértékű ár­emelkedésként, azaz ekkora életszínvonal-csökkenésként könyvelik el, jóllehet, az idénycikkekre fordított ki­adások a munkás és alkalma­zottak jövedelmének alig egytizedét kötik le és ezért mondjuk 10 százalékos ár­emelkedés a fogyasztói ár­színvonal egészét mindössze néhány tized százalékkal emeli. Most is ez a helyzet Különben az idényáras cik­kek árai nagy hullámzást mutatnak. A zöldségárakban viszont évek óta lassú fel­kúszás tapasztalható. — Mint már félévkor je­lentettük, a ruházati cikkek árszínvonala 2 százalékkal haladta meg a tavalyit, ak­kor azt is jeleztük, az orszá­gos közlések alapján további növekedéssel kell számolni. Az egyéb iparcikkeknél is tapasztalható árszínvonal emelkedés. Ezek ugyan nem a legfrissebb adatok, Bara­nya második félévi árstatisz­tikáját még csak ezután küld­jük fel Pestre. # összességében azonban ked­vező a kép: a fogyasztói árak szilárdak, s ha ezt tartani tudjuk, nem lesz panasz az életszínvonalra. Miklósvár! Soltán Ma indul az 1500 adagos konyha a Tanárképző Főiskolán Nincs az a háziasszony; aki ne irigyelné a Tanárképző Főiskola új konyhájának raktárában tárolt árut: kö­rülbelül 120 000 forint érté­kű élelem, zöldáru várja, hogy asztalra kerüljön. Mint­egy 10 napra előre gondos­kodott az étterem vezetője és a dolgozók, hogy az étterem­ben kosztoló 900 hallgató és 250—300 tanár és dolgozó minden nap jóízű ebédet kapjon. Ma reggel két és fel éves szünet és átmeneti állapot után ismét friss, meleg ételt szolgáltat az átalakított kony­ha. A konyha és éttérén korszerűsítése összesen ötmil­lió forintba került. A hallga­tói étterem önkiszolgáló rendszerű, s mintegy 240"' személyes, a dolgozók és ta­nárok étkezdéje fslszolgálós lesz. Az 1500 adagos konyha biztosítani tudja, hogy a gyakorló iskolába is innen szállítsák az ételt. Nők a volán mellett — A nőket el kéne tiltani a kormánytól! Oda kérem lélekjelenlétre van szükség. És hol van ez nekik? Fel­futnak a fára, kiverik a kor­látokat és passz! — Három évet kihagytam a gyerekek miatt, ezért nincs meg a húsz esztendőm. De nem bánom. 1930-ben kap­tam jogosítványt. Amikor az iskolába kerültem, nagyon furcsán fogadtak. Egy nő, gépkocsit vezetni? Aztán egy darabig segédvezető voltam, de amikor a nádasdi hegyen felmentem egy télen a jég­tükrös úton, azt mondta a főpilótám: „Na, Magdi, hol­naptól már egyedül is me­het.” — Emlékszem, amikor a 6-os utat építették, s egy régi Opelből átalakított kocsin szállítottam a robbanóanya­got. Vigyázni kellett Egyszer úgy bemelegedett a motor, hogy a gőztől alig láttam. De a dinamit kellett. Rükverc- ben mentem fel a dombon. A másik fordulóban meg ebé­det vittem, ugyanazon a ko­csin. Fekete zászlóval. A töb­biek messze megkerültek, pedig csak babgulyás volt a dobozokban. — Most egy Barkassal já­rok. Hogy adtam-e nevet ne­ki? Nem, én csak a gyere- ( keimet becézem. — Nehéz pillanat? — Igen, volt. A múlt évben a Sió csárda közelében megcsú­szott a kocsim. Pedig nem mentem gyorsan. Ügy tán­colt, mint egy kislány. Nem tehettem mást, levittem az oldalba. A szembejövő for­galom miatt... Közben már többször azt hittem, hogy a meredeken megelőzte a kocsi hátulja az elejét! Igen ... megállapították, hogy nem én voltam a hibás. Persze nagy tömeg vett körül, és kérdez­gették, hogy ki vitte le ilyen ügyesen? Mert pár héttel az­előtt egy teherautó ment itt ripítyára. Amikor mondtam, hogy én, mintha csalódtak volna — Még öt évem van a nyugdíjig. Szeretném már ki­tölteni itt a nyeregben. Kertváros felé menet be­szélgettem a 1007-es számú Barkas vezetőnőjével, Olteán Pálnéval. A szembejövő jár­művek némelyikéből dudával köszöntötték, integettek ne­ki. Ismerik sokan. A Belke­reskedelmi Szállítási Vállalat pécsi kirendeltségén jól érzi magát. Ahogy elmondta, nincs annál jobb, ha nap­közben az ember „leszakad” a főnökeitől. A maga ura lesz. Aztán meg sokat járt vidékre is, bejárta a Dunán­túlt, átment az Alföldre is. Pár éve csak a városban „csavarog”. Egyik bolttól a másikig. — Az autóstopposokat több- ftyire felveszem. Útközben el­beszélgetünk, s így nem csak a tájakat ismerem meg. ha­nem az embereket is. Remé­lem jövőre megint vidékre mehetek. Mert az az igazi Nehezen számoltuk össze, hogy hány kilométer van mögötte. A kétszázötvenezres emblémát megkapta Az új Barkasban is van kilencven­ezer. A régieket meg, lei szá­molja? Egy párszor már kör­bejárhatta volna a Földet. A kormánykitüntetes vá­ratlanul érte Prohászka La- josnét. Akkor csak úgy el­gondolkozott: hát a vállalat vezetősége tud róla, figyeli munkáját? — Igen, Magdii jól isme­rem. Előttem kapta a jogo­sítványt Égy évvel. Aztán meg együtt jártunk ki a 6-osra. Az első kocsija egy három és féltonnás Csepel volt. A rendszámát még nem felej­tette el: VN 7 61. Három számjegyű. — Az első naptól kezdve itt vagyok a 12-es AKÖV-nél Most a tehertaxis brigádban. No, én nem kiskocsival já­rok! Egy két és féltonnás GAZ-on. Büszkén mondja. Ugyanis van egy rendelet, ami szerint' a nők csak egytonnásnál ki­sebb kocsit vezethetnek. Neki külön engedélye van a mi­nisztériumból. Rajta kívül nem tud, hogy más nőnek is lenne ilyen. — Én mindenfélét szállítok és mindenfelé. Ahogy az ügyfelek megrendelik. Múlt­kor egy lovat vittem. De ahogyan megérezte a huszon­öt kilométeres tempót., le akart szállni. Többször meg­álltam. kértem az embereket hogy segítsék már a ló há- tulsó fertályát vissranvomni Attól féltem, kiül a kocsi­ból. — A férjemmel egy bri­gádban vagyok. Minden' reg­gel, ha csúszósak az utak. egymást figyelmeztetjük: vi­gyázz, mert baj lehet. Eddig szerencsém volt. Megkaptam a balesetmentes vezetésért járó jelvényt. __ Ó.. igen, van olyan! A mikor kiérkezem a meg­rendelőhöz, csak rámnéz: „Jesszusom, egy nőre bízzam a stafirungot!” Körülbelül ez van a tekintetében. Aztán legközelebb, csak engem hív. Mindig fenn vagyok a pla­tón, a rakodásnál is. Ha én egyszer megpakolom árukkal, maga el sem hinné, hogy az mind az én kocsimról jött le... A kollégák szeretik, de ez­zel nehéz mindent elmonda­ni. A pihenőben kávét főz és közben vidámságot teremt maga körül. A brigádvezető tréfásan mondta: t — Jó egy asszony a ház körűi' Egyszer télen valaki azt kérte, hogy szenet kéne fel­vinni Gyükésre. Ott laknak, s lám elfogyott a tüzelő Fáznak a gyerekek is. Senk' sem vállalta, az út olvan je­ges volt. Várjon tavaszig... Prohászkáne rögtön a nyei- regbe ugrott. — Nem a pénzért tettem:, hanem emberségből. Kozma F'erewe I l»> » r • « a e iaofaraw e elites* Várható időjárás csütörtök es­tig í jobbára borult, párás idd* Főként nyugaton időnként fel­szakadozó felhőzet. Már csak szórványosan előforduló kisebb havazás, mérsékelt észak nyugati, északi, majd északkeletire for­duló szél. Az esti óráktól több- felé ködképződés. Várható leg­alacsonyabb éjszakai hőmérsék­leti mínusz 9—mínusz 14, legma­gasabb nappali hőmérséklet: a délkeleti országrészben mínusz 3—mínusz 8, északnyugaton mí­nusz 2—mínusz 7 fok között.

Next

/
Thumbnails
Contents