Dunántúli Napló, 1971. január (28. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-06 / 4. szám
DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1971. január «. Szovjet tiltakozán Moszkva: A Szovjetunió washingtoni nagykövetsége kormánya megbízáséból nyilatkozatban tiltakozott az Egyesült Államok külügyminisztériumánál amiatt, hogy az amerikai cionista szei’vezetek folytatják az ellenséges hadjáratot az Egyesült Államokban működő szovjet intézmények ellen. A nyilatkozat szerint a cionista szélsőséges elemek nemcsak odáig merészkednék, hogy megzavarják az Egyesült Államok területén lévő szovjet intézmények normális tevékenységét, hanem á szovjet diplomatákat és más szovjet állampolgárokat nyíltan a fizikai leszámolással íenyegetik Az amerikai hatóságok többrendbeli arra vonatkozó ígéretük ellenére, hogy megfelelő intézkedéseket tesznek, lényegében továbbra is közömbösen szemlélik ezeket a bűnös akciókat. A szovjet kormány hangsúlyozza, miután az amerikai fél nem teszi meg a szüksé- , ges intézkedéseket, hogy biz- ! tosítsa a normális feltételeket az Egyesült Államokban lévő szovjet intézmények és odaérkező szovjet kollektívák tevékenységéhez, nem számíthat arra, hogy hasonló feltételeket biztosítsanak a Szovjetunióban is az ameri kai intézmények számára. A nyilatkozat az események ilyen alakulása miatt teljességében az Egyesült Államok kormányára hárítja a felelősségei Nixon nem érzi magát csalódottnak Az amerikai elnök ^ nyilatkozata Nixon letagadja saját hidegháborús hangját ROGERS IT TKANTNAL: Rogers amerikai külügyminiszter, ír. arab—izraeli közel-keleti 'tárgyalások nyitányaként, felkereste a hivatalában U Thant, ENSíÉ-főtitkárl és eszmecserét folytatott vele. Kénünkön: (bajról jobbra) Joseph Sisco külügyminiszter-helyettes. Rogers" külügyminiszter, U Thant EXSZ-fötiiknr, és Charles W. Tost, az Egyesült Államok ENS7.-deftegátusa 1 Chile elismerte a Kínai ^iéfíiíöztársaságnt A chilei kormány és a Kí- ■ai Népköztársaság kormá- ya kedden jelentette, hogy két ország diplomáciai kap- solatot létesít. „A chilei kor- irány elismeri a Kínai Nép- öztársaság kormányát, mint Sana egyedüli törvényes kor- nányát” — hangzik a közös közlemény, amelyet az Üj <.ina hírügynökség közölt. Clodomire Almeyda Medi- m chilei külügyminiszter dél- itan megtartott sajtókonfe- cnciún hivatalosan megerő- íi tette a Kínai Népköztársa- it’.g elismerésének reggel kö- ijlt hírét. Chile az első dél-amerikai >rszág, amely elismerte a né- » Kínát. Ami Tajvant illeti, hile ugyanazt a formulát otle magáévá, mint Kanada: udomásul veszi Pekingnek t?t az. álláspontját, hogy Taj- ■an Kína elidegeníthetetlen •észe. ♦ V LONDON: Mahmud Riad egyiptomi külügyminiszter kedden a franciaországi repülőtéri sztrájk, Illetve a londoni repülőtéri köd okozta kétnapos késéssel, vonattal Londonba érkezett. Megérkezésekor kijelentette, hogy az Egyesült Arab Köztársaság mindent megtesz azért, hogy a közel-keleti kérdésben békés rendezés szülessen, s minden rendelkezésre élló eszközzel támogatni »fogja Gunbar Jarring ENSZ-közve- títő erőfeszítéseit. 4 OS.LÖ: Három évi eszmé- fítJ.enséj? utált egy 50 éves oor- ég ember, aki annak idején 'zuhant egy Varietéról, magá- oz tért, ismét észife és járni inul. 4 TEHERÁN: Za.jedi iráni ü i ügy mi niszter h áromnapos riogatásra kedden Belgrádba tázott. 4 MOSZKVA: Moszkvában vájus 20-a és június --a között erű! sor a „Minden oroszok átriárkájáitak” megválasztására. l választásra azért kerül sor, ^ert \ickszej pátriárka a múlt v tavaszán 93 éves korában előnyt. ♦ CHARLOTTE AMALIE: telvin Evans, a Virginiai- zigetek első választott kor- lányzója hétfőn letette a hi- a tali esküt. A színesbőrv -vos egyben az első néger ormány zó ja a Dániától 1917- en megvásárolt amerikai irtokban lévő szigetcsoportok. 4 BELGRAD: Két 4-ea és 5-ös rősségű földlökés rázta meg varnap este és hétfőn reggel a íináci&i Drnis körzetét. Az első Hintések szerint a földrengés :ak kisebb anyagi károkát oko- itt. Pontos adatok még nincse- :k. mivel az erős havazások írom napja gyakorlatilag el- igták Drtiist a külvilágtól. 4 WASHINGTON: Nixon f nők néhány munkatársa ígéretében a kaliforniai San lemente-be utazott, ahol el- *$zíiik az „Üzenet az Egye- Vt Államok helyzetéről” né- . ismert elnöki üzenetet. State of the Union Message.) 4 NEW YORK: A New York-i MCA. rádióállomás ügyeletes erkésztőjét hétfőn ádás közben lhívta egy asszony, és közölte, )gy éppen most követ e] ön- in osságot* halálos adag altatót itt be. A szerkesztő — szakájára nézve pszichológus — a U’Ams: övegek és hírek beolva- yát elhalasztva 90 percen ke- s/tül beszélgetett az asszonyai, amíg a rendőrség nyomá- akadt a telefonálónak, és sets égéi'* sietett. A nyomozás eerlefe^ősen izgalmas volt, mert asíiony nem volt hajlandó elnevezni magái, viszont a te- fonbef zeige tést bekeverték az Iáéba, s igy 150 ember adott ing után felvilágosítást az ön- ilkosjelölt kilétéről. Ismét megkezdődtek a Jarring vezette közel-keleti tárgyalások Gunnar Jarringnak, az ÉNSZ-főtitkár közel-keleti különmegbízottjának Irányításával kedden New Yorkban újból megkezdődtek a közvetett béketárgyalások a Közel-Keletén egymással szembenálló felek között. Ismeretes, hogy a tárgyalások | szeptemberben szakadtak meg Izrael hibájából. | Jarring elsőként Joseph Te- I koah izraeli ENSZ-fődelegá- j tussal folytatott félórás meg- ' beszélgetést az ENSZ New | York-i székházának 38. eme- ! létén lévő irodáiéban. Bár a most következő tfieg- ; beszélés-sorozat „első fordulóján” előreláthatólag csak- j nem kizárólag ügyrendi kér* | désekkei foglalkoznak, egy ENSZ-szóvivő szerint Jarring úgy értékeli ezeket az eszmecseréket mint a béketárgyalások újrafelvételét. Az első találkozó után az izraeli ENSZ-küldött nem volt hajlandó egyértelmű Választ adni arra a kérdésre, hogy szerinte ez a találkozó a béketárgyalások hivatalos felújítását jelentette-e. Ugyancsak kedden este kerül sor az első megbeszélésre Gunnar Jarring és az egyiptomi ENSZ-küldött, Mohamed El-Zajjat között. U-Thánt ENSZ-fŐtitkár a tárgyalások felújításával szinte egyidöbeft a Biztonsági Tanács elé terjesztette Jarring összefoglaló jelentését közel-keleti küldetésének eddigi eredményeiről. A 16 oldalas, több függelékkel elátott okmány — nyugati értékelések szerint is — azt bizonyltja, hogy Valamennyi érdekelt ország szilárdan ragaszkodik korábbi álláspontjához. Nixon elnök hétfőn este, magyar idő szerint kedden hajnalban a Fehér Házban fogadta a három nagy or- ; szagos tv-hálózat, valamint | az úgynevezett köznevelési j televízió egy-egy vezető ' munkatársát. A Fehér Ház i kezdeményezésére megrende- I zett és élő adásban közvetített égi*órás beszélgetés keretében az újságírók bel- és j külpolitikai kérdéseket tettek fel Nixonnak négy éves el- ' nöki mandátuma második I félidejének megkezdése al- I kalmábóL ; Belpolitikai problémákról J szólva az elnök elsősorban I a gazdasági helyzettel fog- | lalkozött. Elismerte, hogy az í inflációt nem sikerült oly j mértékben megfékezni, fhint i azt korábban remélte, de | eredményként könyvelte el, I hogy lelassult az infláció fe>- ■ kozódésának üteme. Optlntis- | tá hangon nyilatkozott a i munkanélküliség esökkenté- ! sének kilátásairól. Kijelen- ! tette ugyan, hogy a munkanélküliek jelenleg 4 millió 69Ö ezres száma „túlságosan magas”, hangoztatta azonban, hogy olyan költségvetést és expanzív gazdasági programot terjeszt a kongresszus elé, amelyek monetáris eszközökkel fogják biztosítani a „teljes foglalkoztatottságot” 1972 végére. Aa elnök ári. ériá a „teljes foglalkoztatottságon”, ami az amerikai közgazdászok zsargonja szerint akkor következik be, amikor a munkanélküliség aránya 4 százalék körül mozog, vagyis a munkanélküliek száma nem több 3—3 és fél milliónál. Elnöki mandátuma első félidejét értékelve az elnök kijelentette: nem érzi csalódottnak magát az elért eredményeket illetően, s mint mondotta, „nagy reményeket táplálok a következő két évre vonatkozóan”. Nixon azt állította, hogy kormányzata külpolitikai téren, s ezen belül is elsősorban a vietnami háborút illetően érte el á legnagyobb eredményeket. Kijelentette, hogy tla vietnamizaías sikeresen halad”, ennek eredményeként jelentős mértékben csökkentek áz amerikai em- berveszteségék. Arra a kérdésre, hogy legutóbbi megnyilatkozásai a VDR bombázásának felújítását készítik-e élő. Nixon kijelentette: „Nem kívánom felújítani Észak -Vi etnatn bombázásét, nem óhajtunk stratégiai, Vagy akárcsak katonai Célpontokat bombázni Eszak-Vietnambän, haósak nem látjuk veszélyeztetve a Dél-Vietnamban lévő amerikai erők biztonságát”. Ugyancsak az amerikai intervenciós csapatok „biztonságára” hivatkozva hangoztatta, hogy az USA „kénytelen” folytatni a kémrepüléseket a VDK fölött. Ezzel összefüggésben ismét a VDK bombázásának 1968. novemberében történt beszüntetésével kapcsolatos állítólagos hallgatólagos megállapodásokra hivatkozott, s fenyegetően hozzáfűzte, hogy amennyiben a másik fél nwn ismeri el a „hallgatólagos megállapodás” létezését, az USA a maga részéről „semmiféle megkötöttséget sem fog érezni”. A közel-keleti kérdéssé! összefüggésben ai újságírók felvetették, miért nem vállal az USA Szerződéses elkötelezettséget Izrael „hiegvédel- mezésére”, hiszen gyakorlatilag amúgyis mélyen el Van kötelezve Izrael mellett. Nixon kifejtette, hogy „nincs szükség” formális amerikai- izraeli szövetségi szerződésre, mivel minden érdekelt pontosan tudja, milyen támogatást nyújt az USA Izraelnek. Az elnök hangoztatta, hogy’ esz a támogatás „á közel-keleti erőegyensúly fenntartása érdekében” a* jövőben is folytatódni fog. Hangsúlyozta a négy nagyhatalom felelősségét, és reményét fejezte ki, hogy a négy nagyhatalom „csendes diplomáciai” útján egyetértésre jut majd a közel-keleti fegyverkezési vef* seny megállítására és a létrehozandó afab—izraeli rendezés garantálására. A beszélgetés során emlékeztették Nixont arra, hogy annak idején Kína, tnajd később Kuba „elvesztésével” vádolta az éppen hatalmon lévő demokrata párti kormányzatot és feltették a kérdést, mi a véleménye Chile „elvesztéséről” ami az ő kormányzása idején következett be. • Nixón kijeién tette, hogy „Ami Chilében történit, az nem kedvünkre való, de tartózkodtunk a beavatkozástól, mert intervenciónk óriási visszahatást váltott volna ki világszerte”. Egy Kubával kapcsolatos kérdésre válaszolva Nixon kijelentette, hogy’ az ő értelmezése szerint az USA és a Szovjetunió közötti hallgatólagos megállapodások megsértését jelentené, ha a Szovjetunió nukleáris tengeralattjáró támaszpontot létesítene Kubában, hozzáfűzte: „Nem hiszem, hogy a Szovjetunió válságot óhajtana előidézni a Karib-tenger térségében” „Mindazonáltal — folytatta — kapcsolataink pozitív oldala, hogy áz elmúlt két évben tárgyaltunk egymással : például a stratégiai fegyver- | korlátozásról és a megbeszé- 1 léseket márciusban folyta t- ! juk Helsinkiben, Bízom ben- j ne. hogy előbö-utóbb megegyezés lesz. mivel lényegbe- J vágó nézetkülönbségek Vafi- ; nak közöttünk például azt illetően, hogy mi tekintendő j stratégiai fegyverzetnek. De i mi készek vagyunk egy részleges megegyezésre, amelyről a megbeszélések következő , menetében Helsinkiben tár- j gyűlni óhajtunk a szovjet : képviselőkkel. „A Szovjetuniónak és az I USA-nak közös érdeke — mondotta, — a reánk nehezedő fegyverkezési ' terhek eszkalációjának megfékezése. I A Szovjetuniónak és az ÜSÁ- t nak ugyancsak közös, min* ! dent felülmúlóan fontos éri- deke, hogy elkerülje a nuk- ! léáris versenyfutást. atftl j nukleáris pusztításhoz vezet- I hét. Ami a Kökéi-Keletét illeti, tény, hogy álláspontunk nagyon távol van egy- ! mástól, de tárgyalunk. Beír- : lift ügyében szintén messze : vagyünk egymástól, de erről ! is tárgyalunk” — hangoztatta j az amerikai elnök. A témát lezárva Nixón tagadta, hogy’ hidegháborús j hangot ütött Volna meg beszédeiben. „Mindkét fél ha- I tároaótt, de nem a szenvedd- I lyek felszítására irányuló | hangnemben” politizál — J mondotta. ! Ezzel kapcsolatban még- I kérdezték az elnököt, nem látja-e elérkezettnek az időt i a legmagasah szintű személyes diplomáciára, esetleg ! szovjet—amerikai csúcstalálkozóra. Nixöft kijelentette, | hogy ilyen csúcstalálkozó csak akkor lenne célszerű, j ha a két ország között kü* ; lönböző kérdésekben folyó párbeszéd bizonyos szak aszá- 1 ben valamely megállapodás i véglegesítése szem untjából | ez hasznosnak ígérkezne, j .Amennyiben nincs komoly | előrehaladásra remény, együk félnek sem áll érdekében It ’ csúcstalálkozó, amely ilyen I körülmények között csupán hamis illúziókat keltene-’ — mondotta Nixon. | A BELGRAD: A bélgrádi i katonai bíróság befejezte Hans Peter Rullmanh-nak, a Spiegel című nyugatnémet hetilap belgrádi tudósítójának és két jugoszláv állampolgár társának kémkedési bűnperét. A szeptember bégén kezdődött perben szerdán hirdetnek ítéletet. Rult- mannt a múlt év márciusában tartóztatták le. Voniiégli a „Vén Württembergiliez“ A CIA Dél-Afrikában A Vén W'ürttembergihcz címzett kisvendéglő. Kitűnő konyha, szolid árak. Rendszerint szerény külsejű banktisztviselők és városházi alkalmazottak költik itt el ebédjüket. Ám a tulajdonosnak, egy szálfaegyenes, poroszos tartású németnek, időnként tiszteletre méltó vendégel is akadnak, akiket személyesen kalauzol a korcsma különszobájába. Gyakori 'vendég itt az Egyesült Államok johannesburgi katonai attaséja, Herman Horton és kollégája, Peter Hooper a tengerészet! hivatalból. Ha valaki keresné az urakat, csak á hátsó ajtón léphet be hozzájuk — kellő körültekintés és óvatosság mellett. A két diplomata tevékenysége ugyanis rém merül ki csupán a hivatalos tevékenységben. Herman Horton, a Pentagon elhárító csoportjának eg'kori vezetője, ma a Dél- Afrikai Köztársaság európai származású lakosaiból toboroz- ügynököket a CIA-ba. Kapcsolatokat tárt a «seftrkeingesekkel ”, a Bruder- bond tagjaival, valamint az uralkodó nemzeti párt vezó- tőségének héjáival. Börtönön keresztül folyik a pénz a Tran.swaa.Ier, a Vaderland szerkesztőségébe. Nos, Horton úrnak van elég teendője! Peter Hooper, aki folyékonyan beszél németül, azokkal a hitleristákkal, háborús bűnösökkel foglalkozik, akik annakidején Dél-Afrikába menekültek. Számuk itt több ezerre tehető. A Peroonality című dél-afrikai folyóirat szerint több náci bujkál itt, mint akár Argentínában. Hooper eljár a hitleristák gyűléseire, kapcsolatot tart a neonáci nemzeti-demokrata párttal, rajta keresztül kapja a pénzeket a fő náci sgerv, az Afrika Spiegel. HoOpert égy alkalommal Hermann Absnak. a nyugatnémet csúcs bankárnak is bemutatták. Az amerikai katonai attasé gyakori vendég a VerHas könyvesboltban, amely a szélsőjobboldali elemek afféle találkahelye, a legvadabb náci és fajgyűlölő propaganda-irodalom terjesztője. Horton és Hooper közvetlen főnöké Ch. Wheeler és W. 1L Witt, a pretoriai amerikai nagykövetség két tanácsadója. ők persze nem járnak a Vén WUrttembérgihéz, csak a fényes éttermekét látogatják, általában magasabb körökben forognak és a nagy politikával foglalkoznak. A CIA föfeladata a dél- afrikai Imperialista pozictók szilárdítása, mégpedig annak a helyi sajátosságnak amesz- szemenő figyelembe vételével, hogy a fajüldözők pánikszerűen félnek minden haladó megmozdulástól, amire nyomban rásütik a „kommunista” bélyeget Wheeler egy : alkalommal, felsőbb otasítás- I rá, összeállította a dél-afrikai fehér- és szinesbőrú haladó személyek jegyzékét és át- i adta azt egy, a CIA által ellenőrzött amerikai folyóiratnak. A folyóirat „Kommunisták Űél-Afrikában” hangzatos cim alatt és természetesen megfelelő kommentárral leközölte a névsort. A pretoriai titkos rendőrségnek ezután nem volt más dolga, mint szépen őszszefogdosnl és rács mögé dugni az érintetteket. 1968 októberében Wheeler tanácsára a dél-afrikai katonai felderítést és a titkos rendőrséget állambiztonsági hivatal néven egyesítették és Van den Berg tábornok, Forster elnök biztonsági te- ! nácsadója alá helyezték. A ■ hivatal igen széleskörű kül- i földi kémhálózattal rendelke- ! zik. Az állambiztonsági hi- I vatal kedvenc szokása, hogy | beépül az afrikai netnzetl- I felszabadító mozgalom külön- | böző részlegeibe. A dél-afrikai és rhodésiai I fehér tömböt a CIA, leg- ! alább is a külföldi sajtó sze- ! rint, úgy értékeli, mint a j »Nyugat bástyáját Afrikában”, Ezzel magyarázható, hogy a CIA mindenáron ei- ! lenőrizni akarja a nemzeti- I felszabadító mozgalmat a ! »tömb” északi határán, Ango- 1 Iában és Mozambique-baa ázzál, bogy- a portugál uralom megszűnése esetén észa- | ki imperialista-barát redd- ! szerekkel fedezze á fajgyú- I lölő Delet. Tanzániai lap jelentés szerint a CIA „Rnodésia Barátainak Társaságán” keresztül pénzeli Rhodéslát. A pénzből I a Smith-rezsim fegyvereket vásárol és fizeti azokat a nyugati instruktorokat, akik az egyik katonaiskolában különleges rhodcsiai alakulatokat képeznek ki. Adatok vannak árról, hogy a CIA mögött egy szupertitkos terrorista szervezel áll, amelynek központja Pretó- riában van. Malgas köztársaság sajtója szerint ez a szervezet a kontinens különböző országaiban a haladó érzelmű afrikai személyiségeket tartja szemmel. Számos ügynöke működik Angolában. Mozambicjue-bau, Rhodesiában. Botsa wan-ban. Swazi- földön és más afrikai országokban. Az ügynökök semleges országok útleveleivel, „újságírókként”, „tudósokként", sőt „politikái menekültekként” tevékenykednék. A brit titkosszolgálat emberei azzal magyarázzák az amerikai kémszólgálál aktivizálódását Dél-AfHkábaű, hogy Washington mindeddig nem tudott a maga számára megbízható katonai és politikai bázist teremteni egyetlen fejlődő és független afrikai államban sem. Washington tehát óban reakciós rendszerekre teszi most á lapot, mint a Dél-Afrikai Köztársaság.
