Dunántúli Napló, 1971. január (28. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-31 / 26. szám
8 DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1971. január 31. Szlovákia új közigazgatási beosztása A Cseh és a Srlováx Szonahste Köztársaság határa----Kérőiét és autonom varos natara Csehszlovákiában az egész ország gazdasági és társadalmi erőinek észszerűbb, hatékonyabb felhasználása a föderációs alkotmánytörvény módosítását a Szlovák Szocialista Köztársaságban pedig új közigazgatási rendszer kialakítását tette szükségessé. Az alkotmánytörvény módosítása lehetőséget ad, hogy a legfontosabb gazdasági ágazatokat és a népgazdaság tervezését a központi szervek hatáskörébe utalják át, a helyi feladatokat pedig a központi minisztérium mellett működő bizottságok látják el. A 49 009 km2 területű és 4,4 millió lakosú Szlovákiában a gazdasági és politikai konszolidációt lassította a túlzott közigazgatási decentralizálás: a kormánynak 1969 óta 37 járási nemzeti bizottságot — tanácsot — kellett közvetlenül irányítania, és a párt vezető szerepe sem érvényesült megfelelően a járási szinten. Mindezeket kiküszöböli és az átfogóbb gazdasági tervezést biztosítja az 1971. január 1én életbe lépett törvény, amely visz- szaállítja Szlovákia korábbi közigazgatási beosztását. Ennek megfelelően a Szlovák Szocialista Köztársaság ismét három kerületre és Pozsony (Bratislava) önálló közigazgatású városra ] tagozódik. Jelenleg a Csehszlovák Szocialista Köztársaság területén tíz kerület és öt önálló közigazgatású város van. Az elmúlt három év folyamán négy város kapott önálló közigazgatási jogot: 1968-ban Pozsony (Bratislava) - Szlovákia fővárosa -, és 1969-ben a cseh földön három város: Brno, Ostrava, \ Plzen. Egy-egy kerületi nemzeti bizottság i 90 tagú - a járások népességük ará- j nyában nyernek mandátumot - és j fő feladatuk a területi gazdasági tervezés és irányítás. Az újonnan létrehozott kerületi bizottságok 270 tagjó- i bál 30 képviseli a magyar nemzetiséget. Történelmi találkozás a Marica fölött A bulgáriai Marica folyó völgye tele van történelmi emlékekkel és a mai fejlődés csaknem megszámlálhatatlan c'tárgyi bizonyítékával: hatalmas1 üzemek, gyárak, hirtelen nőtt ipartelepek, új városok sorakoznak a festői tájon. Itt halad át a bulgáriai vasúti fővonal, hogy találkozzék az Isztambul-London nemzetközi fővonallal. A RABOK A vasútvonalnak mindenhol fontos ,,objektuma" a híd. Régi és új hidak ívelik ma át a Móricát. A régiek közül a leghíresebb a Szvilengrádnál lévő Musztafa pasa hídja. 1529-ben építtette a pasa az akkori Oszmán Birodalom legnevesebb építészével, a görög származású Szinannal. Majdnem 300 méter hosszú, nagy kőtömbökből állították össze, építésén sok ezer rab dolgozott és egy esztendőn belül már készen állt a híd. Dicsérő szavakkal emlékezik meg róla a (hírneves török utazó, a Magyarországon is járt Evlia Cselebi. MOHÁCS UTÁN A híres híd környékéhez sorsdöntő történelmi esemény fűződik. Itt zajlott le 1371-ben a maricai csata, amely utat nyitott a győztes törököknek a Balkán félsziget belseje felé. Alig több mint másfél évtized múlva lezajlott a rigómezei ütközet is, hogy azután a XVI. században bekövetkezzék Magyarországon a mohácsi tragédia, amely után három évvel már állt a maricai Musztafa pasa hídja. A történelmi események összefüggő láncolata fellelhető az itteni helységnevekben, a hegyek nevében, kis folyók, partszakaszok, átkelők, gázlók elnevezéseiben. A MAI TECHNIKA DIADALA Itt, Szvilengrádnál - eredeti nevén a „Selyem városa” — most új híd épült a történelmi emlékekkel megtűz- ! delt vidéken, a Musztafa pasa hídja közelében. A bolgár-török határon, a Marica folyó fölött új vasúti hidat építettek. Ez a híd már a mai technika diadala: az első hegesztett acélhíd a Marica fölött és egyben Bulgária második legnagyobb hídja. Acélszerkezete 400 méter hosszú és 800 tonna súlyú; 10 betonpillér tartja. A szerelést új módszerrel hajtották végre: előre lefektetett síneken mintegy 50 méternyire megközelítették az acélszerkezet-blokkokkal a híd kezdőpontját. Itt következett az úgynevezett blokkszerelés és ezután görgős csapágyrendszerrel 10 tonnás emelő segítségével helyezték el a kész hídrészeket az alapokra, majd, a munka utolsó mozzanataként, elhelyezték a sínpárokat. Ezt a szerelési módszert először alkalmazták Bulgáriában. Az izraeli autósok sabbatkor (szombat) kerülik Jeruzsálem Mea Searim városnegyedének szűk, zegzugos utcáit, ahol csak hivő ortodox zsidók élnek. Mert sabbatkor autót vezetni az ortodoxok szemében szentségtörés és Mea Searimben kővel dobálják meg a vétkezőket. Akik sabbatkor Mea Searimben sétálnak, jobban teszik, ha nem gyújtanak cigarettára: a fekete kaftánokba burkolt, szakállas és tincses férfiak ezért is megbüntetnék őket. Mert a jámbor zsidónak a szent szombaton nem szabad tüzet gyújtania. A földi lét minden dolgára vonatkozó 248 parancsot és 365 tilalmat, a zsidók által tórának nevezett Mózes öt könyve tartalmazza. Mea Searim lakói mint minden ortodox zsidó, követelik, hogy az évezredes bibliai törvények szabják meg az életet a XX. század zsidó államában is. Amikor a német Trepel és Diemer novemberben első ízben akart Izraelben autóversenyt rendezni, a buzgó vallásosok tiltakoztak a sabbat nyugalmának e háboritása ellen. A versenyt ugyanis egy szombati napon akarták tartani. Noha Izrael kormánya engedélyezte a versenyt és a legfelső bíróság visszautasította a vallásosok betiltási kérelmét, az ortodoxok a versenypályán rendezendő ülősztrájkkal fenyegetőztek. Szabadgondolkodók ellentüntetéseket jelentettek be. A vallási háború az autópályán elkerülhetetlennek tűnt. A németek erre jobbnak látták vasárnapra halasztani rendezvényüket. A jövedelemkiesésért — vasárnap Izraelben dolgoznak — az izraeli „Nemzeti Vallási Párt” 230 000 márka kárpótlást fizetett a rendezőknek. Az izraeli világiak és klerikálisok nézeteltéréseit már évtizedekkel az államalapítás előtt megjósolta Theodor Terzl, a zsidó állam szellemi atyja. „Végül tehát teokráciánk lesz?” tette fel a kérdést és azt felelte: „Nem!" „A papok teokrata rohamait”, vélekedett Herzl akkor, bent tartjuk a templomokban." Herzl túl optimista volt. Egy évvel Izrael állam alapítása utón, Jichak Herzog izraeli főrabbi kihirdette: „Az ortodox zsidóság célja olyan alkotmány megteremtése, amely kötelezővé nyilvánítja a tóra jogát”. Európa egyetlen kalapmúzeuma A morvaországi Novy Jicin-i kastélyban van egy intézmény, amely páratlan a maga nemében Európában: kalapmúzeum. Gyűjteményében nemcsak a világ mindenféle kalapja, a történelmi korok divatjának megfelelő „fejfedője" található meg, hanem a kalapgyártás történetének dokumentumai, valamint az iparágban használt, legváltozatosabb eszközök is. Vitrinben őrzik a híres kalapos céh érdekes alapítólevelét, valamint Kolowrat gróf rendeletét, amely megparancsolta, hogy a kalapgyártás j céljára gyűjteni kell a hulladékbőrö- I két. És a vallásosok a következő években ' valóban számos követelésüket érvényesítették. Oly nagy sikerrel jártak, hogy Izrael ma, Friedmann francia szociológus szerint „sok tekintetben azzá a teokrata állammá lett, melyet Herzl eleve visszautasított". Ma ugyanis a Jeruzsálemben székelő izraeli Főrabbinátus - a vallásra használatos „dat” héber szó miatt Izraelben tréfásan Datikánnak nevezik — szabályozza az élet szinte valamennyi megnyilvánulását a Szentföldön. Évezredes vallási törvényekhez híven keresztülvitték a jámborok, hogy sabbatkor Tel Avivban vagy Jeruzsálemben egyetlen autóbusz sem közlekedik és nem kézbesítenek táviratokat; éveken át akadályozták a televízió bevezetését. . Az ortodoxok makacsul harcoltak a holttestek boncolása ellen a kórházakban és az egyetemi klinikákon. Tavaly vallási fanatikusok elpáholták a jeruzsálemi Saarej-Cedek kórház főorvosát, mert állítólag boncolt. Novemberben a Datikán kényszerítette Izrael postaigazgatóságát egy új bélyeg zúzdába küldésére. Indokolás: a bélyeg a tuniszi zsinagógát ábrázolta, melynek ablakán isten teljes neve szerepel. „Szentséggyalázás lenne", háborgott a parlamentben Porysh rabbi, „ha ezeket a bélyegeket meg- köpdösnék, széttépnék, megcsonkítanák, vagy akárcsak lepecsételnék". A Főrabbinátus elfenőiei még afölött is őrködnek, hogyan főznek az izraeli éttermekben és szállodákban. Csak aki betartja a Kasrut régi zsidó étkezési előírásait, szögezheti ajtajára a rabbinátus Kasrut-bizonyítványát és számíthat hivő ortodox vendégekre. Elsőosztályú szállodák, mint a jeruzsálemi „King David” is, csak rituálisan vágott állatok húsát veszik, vagy csak „tiszta" állatok húsából készült ételeket tartanak étlapjaikon; a sertés, a ló vagy nyúl „tisztátalan". Tejes- és húsételek készítésére szigorúan más-más főzőedényt használnak. Mert a tej- és hústermékeknek nem szabad egymást érinteniük és nem fogyaszthatok egy menüben — a tóra előírásainak megfelelően: „Ne főzd meg a gidát az ő anyjának tejében". Az izraeli hadsereg valamennyi konyhája e porlepte Kasrut-szabályok szerint készíti az ételeket. Még az El- Al légitársaság is garantáltan csak kóser menüt szolgál föl utasainak. „Izrael — gúnyolódnak ezért liberális izraeliek - olyan kódex fűzőjében áll, amely a világ leghaladóbbjai közé tartozott - 2000 évvel ezelőtt." Különösen kényelmetlen ez a fűző anya- könyvjogi kérdésekben. Miképpen ugyanis a bibliai Izraelben, az újkori zsidó'államban is csupán a rabbi előtt kötött házasság érvényes. Következésképpen: vegyes há-' zasságok, például zsidók és keresztények között, Izraelben nem köthetők. S éppen úgy, mint 2000 évvel ezelőtt, Izraelben ma is csupán a férj kitaszító levele emeli jogerőre a válást. Az olyan asszony, akit férje ilyen kitaszító levél nélkül hagyott el, nem mehet újra férjhez. Máig is érvényes szabály: a gyermektelen özvegy addig nem köthet újabb házasságot, amíg sógora le nem mond a vele kötendő frigy igényéről. És „kohanita" a bibliai főpapi nemzetség leszármazottja, a mai napig sem vehet feleségül elvált asszonyt. Még Cohen izraeli főbírónak is külföl- döh, New Yorkban kellett ezért 1966- ban megesküdnie. Ezek a rendszabályok egy ma többségében vallási szempontból közömbös vagy nem hivő népet sújtanak. Egy közvéleménykutatás szerint az izraelieknek már csupán egyharmada vallásos az ortodox zsidóság értelmében. S hogy a többség visszautasítja az ortodoxok államhatalmi igényét, bizonyítják az izraeli parlamenti választások: a vallásos pártok átalában a szavazatoknak mindössze 16 százalékát kapják. Lendületet adott az ortodoxoknak az 1967 júniusi villámháború: még az ortodoxia jónéhány kritikusa is „Isten ujját” vélte látni a bibliai területek visszahóditásában. Annak, hogy Izrael „szocialista" irányítású kormánya eddig nem tudta magát elhatározni az állam és zsinagóga különválasztására, elsősorban politikai okai vannak: a szocialista Rakéta az egyenlítő felett Kerala állam India déli részén von. Ebben az államban éppúgy folyik az élet évszázadok óta, mint a köztársaság bármely más részében. Az idilli csendet azonban hirtelen robbanás hangja vágja ketté. Időben és térben szinte anakronisztikusnak tűnik, de így igaz: a pálmafák zöld sátorerdeje felett egyszer csak megjelenik egy ezüstszínű rakéta. Az egzotikum zavartalanságába beleszólt Thumba, az egyenlítői rakétakilövő telep, ahonnan a köztársaság egyelőre métj gyermekcipőben tipegő kozmikus tudománya veszi a rajtot. A telep igazgatója, a különböző nemzetközi és hazai tudományos kitüntetésekkel szépen dekorált Murti úr, szívélyesen fogadott és igen közlékenynek bizonyult. Nyomban elmagyarázta, hogy Thumba csupán egy része annak a kísérleti tudományos komplexumnak, amely az atmoszféra felső rétegeit ostromolja. — Az első indítóberendezések betonlapjait még 1963-ban rakták le. Azóta felépült a szilárd üzemanyaggyár, több szerelőhangár. Elkészült az ellenőrző központ, ahol a tudományos és a technológiai kísérletek eredményeit elemezzük ki elektronikus számítógépekkel. Mellesleg, szovjet Minszk típusú komputerekkel dolgozunk. Egy-egy rakéta kilövése mindig nagy esemény a támaszponton. Még azok is lélegzetvisszafojtva lesik, hallgatják a jól ismert „visszaszámlálást", akiknek egyébként szakmailag semmi közük az indításhoz. „Három . . . kettő .. . egy ..." — számláljuk a másodperceket, és én arra gondolok, hogy az évek is így rohannak el, addig az időpontig, amikor India a komolyabb kísérletek mezejére léphet. . . . Madrasztól néhány km-re északra már dolgoznak egy új űrrepülőtér tervein, körvonalain, ahonnan 1975- ben bocsátják fel az első indiai — négyfokozatos — szilárdüzemanyag- meghajtású rakétát. A rakéta harminc kilogrammos szputnyikot visz majd fel köralakú föld körüli pályára. Az igazgató ablakából távcsövön figyeljük, amint leválik és a tengerbe zuhan az első fokozat, A thumbai telep a Szovjetunióval kötött megállapodás értelmében két évig szovjet meteorológiai rakétákkal kutatja az atmoszféra felső rétegeit. A rakéták 100 km magasságig mennek és 45 percen át tanulmányozzák a környezetet, gyűjtik az adatokat. A Mapai, Izrael legnagyobb pártja, tdbb ízben alakított koalíciós kormányokat a vallásos pártokkal és jelenleg is a vallásosokkal együtt kormányoz. Az olyan Mapai-politikusok, mint Ben Gurion és Eshkol, attól félnek, hogy támadásukkal az ortodoxia bástyái ellen, vallási harcot váltanak ki és a fiatal, kívülről fenyegetett állam széthullását idézhetik elő. Közel 2000 éven át a zsidó vallás volt a kapocs, amely összetartotta a diaszpórában élő zsidóságot és megakadályozta az asszimilációt. „E nemzet csak a tórának hála vált nemzetté”, mondotta már a X. században Saadia Gaon zsidó filozófus. Most, amikor a zsidóknak végre ismét saját államuk van, amikor sikerült a hazatérés Palesztinába, mind a szocialisták, mind a világiak mellőzték a radikális szakítást a vallásos hagyománnyal. Bíztak benne, hogy tárgyilagos technikai-gazdasági kényszerűség szorítja majd fokozatosan háttérbe Izrael jóléti társadalmában at elavult bibliai törvényeket. A vallásos buzgólkodóknak valóban gyakran kell megalkudniuk. A Biblia például tiltja a hajvágást és borotválkozást. Üjabb interpelláció szerint azonban a villanyborotvával való borotválkozás megengedhető. Izrael élelmiszeripara ötletgazdagon játssza ki a szigorú étkezési szabályokat: kóser cola-italokat és növényi tejet gyárt, melyet a hivő zsidó, ellentétben a tehéntejjel, húsételhez is fogyaszthat. — S bár a zsidóknak szigorúan tilos a sertéshizlalás, a rabbik kivívták sertésbőr cipők viselésének engedélyezését az izraeliek részére. Még a sabbat nyugalmának megzavarását is el kellett tűrnie a Főrabbi- nátusnak. Néhány üzem például, melyekben műszaki nehézségeket okoz a termelés szüneteltetése - szombaton is dolgozhat. És Izrael labdarúgóinak is megengedik a főrabbik, hogy szombaton játsszanak. Természetesen csak izraeli csapatok egymás elleni játéka engedélyezett. Nemzetközi mérkőzéseket hétköznapokon kell rendezni - hogy miért, azt egy világi izraeli így magyarázza: „Ne higgye a világ, hogy Izrael megtagadja • istenhivő hagyományait". (Frankfurter Rundschau) A hírnév sugarat Katie Boyle, az angol televízió színésznője gyakran utazik repülőgépen. Manapság sok repülőtéren ellenőrzi az utasokat olyan készülék, amely figyelmeztető jelzéseket ad, ha valamelyik utasnál bomba, revolver, gránát, vagy más fegyver van. Katie-nél a készülék mindig működésbe lépett, a színésznőt feltartóztatták és megmotozták, de nem találtak nála semmit. Egyszer Svájcban annyira fel volt háborodva, hogy megkérte, engedjék meg, hogy ruha nélkül lépjen a készülék elé. A készülék ekkor is figyelmeztető jelzéseket adott, és a svájci biztonsági szolgálat zavarban lévő tisztviselői kijelentették: a színésznőből megmagyarázhatatlan mágneses sugarak indulnak ki, s ezek hatnak a készülékre. Igazoló írást adtak a színésznőnek arról, hogy a többi utasra nézve veszélytelen. trópusi körülmények között végzett kísérleteknél szovjet szakemberek is közreműködnek. Minden szovjet szakember mellett ott dolgozik már indiai kollégája, aki a későbbiekben önállóan folytatja tovább ezt az érdekes munkát. Az indiai szakmunkások, szerelők vezetője elmondta, hogy a szovjet meteorológiai rakéták kitűnően bírják az indiai klímát, kezelésük és szerelésük egyszerű és biztonságos. A hangárokban szépen állványokra fektetve sorakoznak a rakéták. Megakad a szemem két kisebb, orsóformájú szivaron.- Hát ezek mik? - kérdem.- Ezek a mi rakétáink. Az indiai Rohini és Menaka — válaszol az egyik telepvezető. — Rakétaformát öltött istenek - teszik hozzá nevetve. V. Szimonov Kóser cola
