Dunántúli Napló, 1971. január (28. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-30 / 25. szám
1971. január 30. DUNANTÜL! NAPlO 1 Korunk és a számítógépek Számítástechnikai módszerek a népgazdaságban A ÍV. ötéves tervtörvény előírja, hogy a gépipar területén erőteljesen fejleszteni kell mindazoknak a termékeknek az előállítását, amelyek az egész népgazdaság műszaki színvonalának korszerűsítésében nagy jelentőségűek. Ezek között említi a törvény az elektronikus számítógépeket. A számítógépek alkalmazásának jelentőségéről beszélgettünk dr. Náray Zsolttal, a Számítás- technikai Koordinációs Intézet igazgatójával. Közismert, hogy korunkat a számítógépek korszakának is szokták nevezni, mi teszi indokolttá ezt a megjelölést? — Az elmúlt évtizedben tapasztalható igen gyorsirányú tudományos-műszaki fejlődés egyik legjellemzőbb vonása a számítástechnikai módszerek mind szélesebb körű elterjedése. A számítástechnika szinte minden újonnan elért tudományos eredményben alapvető szerepet játszott. Így például az asztronautika közismert eredményei, amelyek alig néhány éve még elképzelhetetlennek látszottak, csak a számológépeknek az űrhajók tervezésében, valamint az űrutazások irányításában való fel- használása révén valósulhattak meg. Ugyancsak döntő szerepet játszottak a számítógépek a kémia, magfizika és biológia újabb eredményeinek elérésében is. A tervtörvény elsősorban a számítógépek népgazdasági jelentőségét említi. Melyek azok az alkalmazási területek, amelyeken a számítógépek felhasználása a népgazdaság egészének a műszaki színvonalára kisugárzó hatása várható? — A számítástechnikai módszerek alkalmazására elsősorban a műszaki és gazdasági erőforrásaink hatékonyabb kihasználása miatt van szükség. E területek az első pillanatban kevésbé látványosak — ugyanakkor népgazdasági jelentőségük ezinte felbecsülhetetlen. Első helyen talán a gazdasági alkalmazásokat kell megemlíteni, A számítógépek és a korszerű szervezési rány ítási módszerek együttes alkalmazásával ugyanis el lehetett érni, hogy a vezetés jóval hatékonyabban végezze munkáját, illetve döntéseit a napi helyzetet és esetleg a várható eseményeket figyelem- bevéve részletes elemzésére alapozottan hozza meg. A népgazdasági tervezés szintjén hogyan alkalmazhatók a számítógépek? A IV. ötéves tervtörvény kidolgozásához például hasz- náltak-e már számítógépeket? — A szocialista gazdaságban a számítógépek alkalmazása rendkívül fontos. A magas szintű tervezésben, magának a tervnek, illetve a tervvariációknak az elkészítésében a számítástechnikai módszerek az elmúlt években hazánkban is egyre nagyobb szerepet kaptak. Nem kisebb jelentőségű azonban e módszerek alkalmazása vállalati szinten. A vállalatok szintjén hazánkban már jelenleg is megvan a számítástechnikai módszerek alkalmazásának létjogosultsága? — Nemcsak létjogosultságuk van meg — hanem bizonyos feltételek megvalósítása esetén — máris elkerülhetetlenné vált a számítógépek használata. Nem lehet azonban számítástechnikai módszereket alkalmazni ott, ahol az adatszolgáltatás nem pontos, nem naprakész. Azokon a területeken kedvező elsősorban a korszerű számítógépek bevezetése és alkalmazása, ahol a számítás- technikai módszerek iránt fogékony, ugyanakkor a tervezett alkalmazási területen korszerű szervezési, vezetési módszerek bevezetésére alkalmas kollektíva áll rendelkezésre. — Számítógépes termelés- irányítással el lehet érni, hogy egy ipari üzem gyártási folyamata optimálisan legyen lebonyolítva anélkül, hogy egyrészt anyag — vagy félkész gyártmányok hiánya folytán állásidők lépjenek fel, másrészt nem kívánatos nagy készletek halmozódjanak fel. Mód van a kereskedelmi hálózat áruellátásának gépi úton való irányítására is, figyelembevéve a mindenkori raktárkészletet, illetve a kereslet alakulását is. — A számítógép az egyes gyártási folyamatok közvetlen vezérlésében is hasznos segítőtársává válik az embernek, amennyiben átveszi pl. egy összetett technológiai folyamat irányítását és „gondoskodik” arról, hogy — szinte emberi beavatkozás nélkül — biztonságosan és optimálisan folyjon le. Az egyik legtöbbet ígérő terület a vegyi kombinátok, illetve a gépsorok optimális vezérlése. A gyártási folyamatok számítógépes vezérlése egyébként a legnehezebb, legtöbb munkát igénylő feladat, mert előbb meg kell alkotni a folyamat matematikai modelljét. A gazdasági életen kívül hol fognak még a jövőben várhatóan nagyobb mértékben elterjedni a számítógépek? — A távolabbi lehetőségeket tekintve várható, hogy a számítógép bevonul az oktatásba és az egészségügy területére is. Oktat, majd kikérdezi a tanulót. A számológép segít az orvosnak a betegség gyorsabb és pontosabb megállapításában és javaslatot tehet a gyógyítás lehetséges módozataira is, de természetesen nem helyettesítheti az orvos tevékenységét — Várható ezenkívül, hogy a következő évtizedben a számítástechnika mindennapi életünk részévé válik, és a számítástechnikai módszerek alkalmazása a társadalomban egyre szélesebb körű és általánosabb lesz. Hogyan kell felkészülnünk a számítógépek nagyobb elterjedésére? Milyen változásokkal fog ez járni? Nem okoznak-e a számító- gépek egyes adminisztrar tív munkakörökben munkaerőfelesleget, illetve a másik oldalról: van-e, illetve lesz-e elegendő szakemberünk a gépek kiszolgálására? — A számítástechnika hatékony alkalmazása és elterjedése nem elsősorban eszközök kérdése, hiszen a legjobb berendezések sem segítenek megfelelő szakemberbázis és oktatás nélkül. Véleményem szerint ez a társadalom egészének a nagy mértékű felkészülését igényli. Hamarosan eljön az idő, amikor a középiskolákban a tanulóknak el kell sajátítaniuk a számítástechnikai módszerek elemeit. Az egyetemeken egyre inkább a számítógépes módszerek lehetőségeinek a figyelembevételével célszerű a tananyagot oktatni. — A számítógépek elterjedése a világon sehol sem — tulajdonképpen még kapitalista körülmények között sem — vezetett munkanélküliséghez. A hagyományos adminisztrációs munkakörükből a számítógépek használata révén felszabaduló munkaerő ugyanis általában szükséges kellő kiképzés után a gépek programozásához. — A számítástechnikai módszerek fejlődésének távlatait jól alátámasztják azok a külföldön elterjedt prognózisok, melyek szerint a számítástechnikai berendezéseket előállító ipar — fontosságát és a termelt volument tekintve — a közeljövőben az autó- és az olajipar után a harmadik helyre zárkózik fel — fejezte be a beszámolóját dr. Náray Zsolt Á Luna—16 földi irányítása Több mint két hónapja annak, hogy a Holdon működni kezdett az első kozmikus geológus — a Luna—16 szovjet automata-állomás. Azután újabb esemény történt — az automata holdkőzetet hozott a Földre. Most mint tudjuk, a világ első holdkocsija közlekedik a bolygón, a napokban pedig — a jelentések szerint — újabb amerikai expedíció indul testvér- bolygónkra. A holdkocsit földi irányítóközpontból vezérlik. Ez a feladat nem könnyű, hiszen a holdkocsi nem autópályán, de még csak nem is földúton, hanem teljesen ismeretlen és járatlan terepen közlekedik. Következésképpen az irányító-rendszernek rendkívül pontosnak és rugalmasnak kell lennie. Figyelnie kell a terepet, idejében kell manőverezni, meg kell kerülni az útközben felbukkanó akadályokat — a hatalmas krátereket, repedéseket, kőgátakat és sziklákat. A földön mozgó terepjáró vezetője nemcsak a terepet látja jól, hanem azt is érzi egész idő alatt, hogy a gép hogyan küzdi le az akadályokat, pillanatokon belül reagálni tud a gép „viselkedésének” bármilyen változására. Hogyan történik mindez akkor, ha a jármű a vezetőtől 380 ezer kilométerre van? Okoz-e ez változást? Igen, méghozzá lényegeset. „Késnek" a parancsok A fő nehézség az időkülönbségben van: a gép mozgási adatai, a Hold terepiének sajátosságai, a Földről érkező parancsok „késéssel” jönnek a rendeltetési helyre. Ezt a rádióhullámok késlekedése okozza, ami 380 ezer kilométeres távolságon körülbelül, 1,3 másod pierces különbséget tesz ki. A terep képe tehát 1,3 má- sod pierces késéssel érkezik a vezetőhöz, a holdkocsi mozgását irányító parancs szintén 1,3 másodperccel később érkezik meg rendeltetési helyére, mint ahogy azt a vezető megadta. Az irányítási ciklusban ezek a késések további idő- veszteséggel összegeződnek: idő kell a terep tanulmányozására, a vezető reagálására. A holdkocsi földi irányítóközpontjának egy részlete Az Elektronikus Mérőkészülékek Gyárában sorozatban gyártják az EMG—830 típusú, közepes teljesítményű, a második generációs családba tartozó számítógépeket. Egy- egy számítógép értéke 7—20 millió forint között mozog a kiépítés jellegétől függően. A sorozatban idáig 11 berendezés készült, többek között a Meteorológiai Intézet, a Gagarin Hőerőmű és a Déldunántúli Áramszolgáltató Vállalat részére. A képen: Tompos Gabriella műszerész az egyik készülő EMG—830-as számítógép raoduleleménck statikus bemérésén dolgozik. Adat érkezik piéldául a Földre arról, hogy a holdkocsi éppen egy kőakadályon mászik át, s ez akkor történik, sünikor a kőakadály már mögötte van. Bonyolítja a holdkocsi irányítását az is, hogy a terepadatok a televíziós ábrázolás síkjában érkeznek a vezetőhöz. Ennek az ábrázolásnak az alapján elemzi a vezető a terepet, amelyen a holdkocsi halad, állapítja meg az akadályok méreteit és a távolságot, választja ki a mozgás biztonságos irányát. A Hold felületét a Nap rendkívül erősen világítja meg. A sugarakat ugyanis nem nyeli el az atmoszféra, mint a Föld esetében, ugyanis a Holdnak nincs atmoszférája. Ez szintén ahhoz vezet, hogy a felület megvilágítása nem fény és árnyék képben jelenik meg, ami szintén bonyolítja a helyzetet Mindez megköveteli a vezetőtől, hogy jól értsen a holdkocsi vezetéséhez. A Földön haladó terepjáró vezetéséhez egy ember is elegendő, de a holdkocsit egész személyzet irányítja. Ez a személyzet a holdkocsi mozgását irányító vezetőből, az alkatrészek működését figyelő fedélzeti mérnökből, a navigációs kérdéseket megoldó navigátorból és rádiókból áll. A személyzet minden tagja felelős a maga munkarészlegéért és csakis a Holdról érkező adatok elemzése után dönthet. A tevékenység koordinálása és a legfontosabb döntések meghozatala a parancsnok feladata. Milyen eszközökkel rendelkezik ez a személyzet az előtte álló bonyolult feladatok megoldásához? Modern tudományos eszközök A szovjet tudósok és mérnökök a legmodernebb tudományos és műszaki berendezést bocsátották rendelkezésükre. Az irányító központ a legmodernebb berendezésekkel van ellátva. Vannak itt korszerű hírközlőberendezések, berendezések a televíziós és telemetrikus adatok vételére, különleges számítógépek, kényelmes munkahelyek a személyzet és hatalmas képiernyő a nézők számára. Az irányító személyzet bonyolult helyzetben arra támaszkodhat, hogy a döntést ott helyben a holdkocsi makettjén és a holdterepen elemezheti, vagy dolgozhatja ki. A még részletesebb terepelemzéshez a holdkocsi tv- rendszere segítségével rendelkezésükre áll a holdfelület panorámája. Az irányító személyzet alaposan megismerte a rábízott műszereket és azok működését, a megfelelő képzés és edzés során megszerezték a szükséges tapasztalatokat. ÚJ ELJÁRÁS: Galvanizáll* műanyagok A műanyagoknak a fémekhez viszonyított alacsony faj súlya konstrukciós szempontból csábító lehetőségeket kínál; különösen ha azt is figyelembe vesszük, hogy az utóbbi években már szilárdsági jellemzőivel is megközelíti a fémeket. De további előnye a gyors és viszonylag egyszerű eszközökkel való sima felületű formálhatósá- ga is, akár a fröccsöntés, akár a vákuumformázás módszereivel készül a munkadarab. A konstrukciós lehetőségek kihasználásának az utóbbi időkig az volt az egyik gátja, hogy a műanyagokat nem tudták megfelelő galvanizált bevonattal ellátni. Erre — a fémektől eltérően — nem korrózióvédelmi szempontból van szükség, hanem azért, mivel a háztartási eszközök, burkolatok, gépjárműkarosszériák stb. tetszetős és hagyományos külsejéhez hozzátartoznak a gazdagon krómozott, vagy nikkelezett díszítőelemek. A műanyagból készült tárgyak fémmel való bevonására van ugyan egy régebbi eljárás, a vákuumgőzölés, de az így felvitt fémbevonat nem tartós, elég könnyen le- dörzsölődik. A galvanikus bevonatkészítés első kísérleteinél a felületet először mechanikai úton felérdesítették, hogy a fémrétegnek megfelelő tapadási felületet biztosítanak. De a tapadás még így sem volt kielégítő, nem is beszélve a kapott felület egyenetlenségeiről. Tudvalevő ugyanis, hogy a galvanizált fémréteg felületi minősége mindig az alap simaságától függ. Az Egyesült Államok kutatóinak sikerült megtalálniuk a megfelelő eljárást a mechanikai felérdesítés elkerülésére, s ennek alapján a műanyag galvanizálásának alkalmas technológiáját is kidolgozhatták. Lényege az, hogy a műanyag tárgyat először meleg oxidációs páccal kezelik, majd klorid oldatba mártják. Egy újabb ezüst- nitrátos fürdő után a tárgy már a redukáló rézfürdőbe kerül, ahol a nikkelezés és krómozás alapját képező rézbevonat rakodik a felületére. A tervezők kezébe tehát új lehetőséget adott a fejlődő technológia; már csak rajtuk múlik, hogy a konstrukciók könnyebbek és olcsóbbak, de mindamellett tetszetősék legyenek. Parancsra dolgozik a világ első kozmikus geológusa
