Dunántúli Napló, 1971. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-30 / 25. szám

1971. január 30. DUNANTÜLI NAPLÓ A termelő és fogyasztó érdekében Korszerűsítjük a MÉK tevékenységét Közismert az a gyors fej­lődés, amely az utóbbi évek­ben a magyar mezőgazdasá­got jellemézte. Ennek elle­néré, még korántsem tekint­hetjük teljesnek — sem mennyiségében, sem szerke­zetileg — a városi lakosság élelmiszer-ellátását. Alap: a termelés Baranya megyében —, de országosan is — jelentős gon­dot okoz a zöldség-gyümölcs ellátás. Megyénkben még fo­kozza ezt az a tény, • hogy forgalomba hozott zöldségfé­leségeknek mintegy 40 szá­zalékát külmegyéből „impor­táljuk”. Ehhez hozzátehetjük még: bár az összes kalória­fogyasztás 1 főre jutó meny- nyiségét illetően világszínvo­nalon mozgunk, ugyanakkor ez szerkezetében nem tekint­hető korszerűnek, egészséges­nek. Az elért fejlődés mellett alacsony a tej- és tejtermé­kek, a tojás, zöldség- és gyü­mölcsfogyasztás részaránya. A fogyasztás alapja a terme­lés; forgalomba hozni és vé­gül elfogyasztani csak azt le­het és csak annyit, amennyit megtermelnek. Ebből kiin­dulva született meg az a ha­tározat, amely a problémák megoldásának érdekében a zöldség- és gyümölcs-forgal­mazás zömét végző MÉK Vállalat korszerűsítését tűzte ki célul. Mi a tervezett változás lé­nyege? A változás egyik célja, hogy a forgalmazás érdekét — mint különérdeket — meg­szüntesse és a termelés tá- gabb értelmezése alapján biztosítsa a termelés és for­galom egységét. Biztosítsa, hogy a forgalom pozitívan hasson a termelésre és az itt keletkező nyereség jelentős része is a termelés fejlődé­sét szolgálja, s ennek alapján a jelentkező szükségletek jobb kielégítését segítse elő. A korszerűbb szervezetnek tehát a termelői és fogyasz­tói érdekek egyeztetését és magasabb szintű realizálását kell szolgálnia. A tulajdonosok jogai Mi a kitűzött cél elérésé­nek a biztosítéka? | nológiával kapcsolatot szak- tanácsadást, fólia vásárláshoz kamatmentes kölcsönt, (1968- ban 1,3 millió forintot). Ez évben a Phylaxia bizományo­saként biztosítja a megye termelőszövetkezeteinek tá­pokkal való ellátását. A másik biztosíték, hogy e közös vállalat üzletpolitiká­ját, egész tevékenységét a ta­gok, a tulajdonosok határoz­zák meg. Sokoldalú, és igen sok ér­dekeltet megmozgató vita után született meg az ..Ala­pító okirat tervezet”, amely a korszerű MÉK tevékeny­ségi körére, tagsági viszonyá­ra, szerveire, a vagyon és jö­vedelem felhasználására stb. tesz javaslatot. Egy ilyen rö­vid cikkben nincs lehetőség a tervezetnek — akárcsak vázlatos ismertetésére sem. A „biztosíték” szempontjá­ból azonban két dolgot szük­séges kiemelni: „A vállalat feladata, hogy elősegítse tagjainak alaptevé­kenységét, elsősorban a bur­gonya. zöldség- és gyümölcs- félék, valamint más szabad­forgalmú élelmiszer-gazdasá­gi termény és termék érté­kesítésével, beszerzésével, és feldolgozásával a termelés­hez, tároláshoz, feldolgozás­hoz és értékesítéshez szüksé­ges gépek, anyagok beszerzé­sével, továbbá szolgáltatá­sokkal.” Az idézet is bizonyítja, hogy a korszerűsített válla­latnak egyik fő feladata — ami egyaránt szolgálja a ter­melők és fogyasztók érdekeit — a termelésre való pozitív hatás, a termelés gyorsabb ütemű növekedésének előse­gítése. Sok tényezőt lehetne vá­laszként felsorakoztatni — azonban csupán két alapvető momentumot emelünk ki: Az egyik biztosíték annak a vál­lalatnak az eddigi tevékeny­sége, amelynek korszerűsí­téséről szó van. Sokszor hangzott el kevésbé dicsérő jelző is a MÉK tevékenysé­géről — a termelők és fo­gyasztók részéről egyaránt. Véleményünk szerint — a le­hetőségekhez képest — lé­nyegében eredményesen ol­dotta meg nem könnyű fel­adatát. E megállapítás bizo­nyítására említhetjük meg a bolthálózat gyors és magas színvonalú fejlesztését, a kis­kereskedelmi forgalom növe­kedését. 1966-ban Pécsen 34 boltban mintegy 35 millió Ft-os, 1969-ben pedig 45 üz­letben 57 millió forint érté­kű forgalmat bonyolítottak le. Több mint 7 millió forin­tot fordítottak a hűtőház épí­tésére, amely érdeke volt a termelőknek és természete­sen a fogyasztóknak is, hi­szen jobb lett az áru minő­sége. A vállalat helyes üzlet- politikáját bizonyítja, hogy tevékenységét kiszélesítette a nem zöldség-gyümölcs jelle­gű mezőgazdasági cikkek bel­földi és kishatármenti for­galmazásával. Ez nem csupán az áruválaszték bővítését eredményezte, hanem azt is, hogy ennek jövedelmezőbb volta lehetővé tette az alap- tevékenység — zöldség és gyümölcs forgalmazás — te­rén a termelői fogyasztói ér­dekek mp^asabb szintű össze­hangolását. A MÉK jelentős szolgálta­tásokat. információt nyújtott és nyújt ma is a termelők­nek. így pl. kertészeti tech­( A fogyasztó érdekében A másik idézet a jövede­lem felhasználásával kapcso­latos: „A részesedési- alap ta­gok részére történő felosztá­sa a következők szerint tör­ténik : A felosztható összeg legalább 30 százaléka a va­gyoni betét szerint kerül ki­fizetésre, biztosítva a vagyo­ni betét 8 százalékos jöve­delmezőségét. A többi a for­galomban való részvétel alap­ján — az igazgatótanács ál­tal külön preferálva egyes, évenként külön megállapított cikkek termelését, — kerül kifizetésre. A fentiekkel bizonyítható, hogy a korszerűsített válla­lat a hiánycikkek megszünte­tése érdekében, azok fokozott termelését a képzett nyere­ségből külön is támogatni kívánja. Talán felesleges is leírni, hogy ez szintén ér­deke a termelőnek és a fo­gyasztónak. A termelőknek, mert elősegíti a gazdaságo­sabb termelést, a fogyasztó pedig várhatóan több, jobb minőségű és olcsóbb áruhoz juthat. Közismert, hogy a népgaz­daság sok millió és milliárd forintot fordított a korszerű mezőgazdasági termelés anya­gi, technikai alapjainak meg­teremtésére. Joggal támaszt tehát követelményeket a me­zőgazdasággal. az ott dolgo­zókkal szemben. Jogos tár­sadalmi igény, hogy gyorsab­ban haladjunk előre — á szükségletek jobb kielégítése érdekében — a zöldség- és gyümölcs termelés terén. Lé­nyegében ezt a célt szolgálja a MÉK korszerűsítése is. A mezőgazdasági termelő és az általános fogyasztási és érté­kesítő szövetkezetek feladata, hogy rész-jegyeikkel, termelő tevékenységükkel és okos üz­letpolitikájukkal biztosítsák a kitűzött cél elérését. Kertész István Élénkség a sörpiacon Ez a furcsa, de minden­képpen kedves és enyhe idő­járás ugrásszerűen megnö­velte a sörfogyasztást A hosszú évek gyakorlatában megszokott kereslet januári napokon átlagosan száz hek­tó palackozott és 150—200 hektoliter hordós sör szokott lenni. Ezekben a napokban 300 hektoliternyi palackozott és mintegy 500 hektoliternyi hordós sört fogyasztanak a baranyai szomjazok. Az ügy külön érdekessége, hogy a Pannónia Sörgyárban akadozik a sör palackozása. Kevés az üveg. Rendszerint vissza szokták vinni a ki­ürült palackokat, ha máskor nem, de a hó végén, fizetés előtt igen. Most nem teszik, s emiatt plakátokon fogják felhívni a fogyasztók, az üvegtulajdonosok figyelmét, ha késve is, de tegyék meg. Öt hét Svájcban Magyar hetek La Tour de lréme-ben öt hétig dolgozott Svájc­ban, a Fribourg kantonban lévő La Tour de Tréme-ben, a La Tourhoz címzett Hotel Restaurantban dr. Bolgár András, a Nádor Szálló igaz­gatója és Szabó Dezső, a Ná­dor konyhafőnöke. A svájci szálloda tulajdo­nosa két éve rendezett elő­ször magyaros vacsorahete­ket a Hungar-Hotels szak­embereinek közreműködésé­vel. Idén úgy döntött, hogy ismét magyar szakembere­ket hív meg, de nem két, hanem öt hétre. A választás dr. Bolgár Andrásra, Szabó Dezsőre, valamint Albert Gusztáv cigányzenekarára és két hostessre esett. Amíg Először is: ine^ kell nyernünk a fogyasztót. r A Mecsek Áruház A Mecsek Áruház az ország negyedik legna­gyobb kereskedelmi Kom­binátja a budapesti Cor­vin, illetve a Divatcsar­nok és a miskolci áruház után. 1969 áprilisában nyílt meg, abban az esz­tendőben 90 milliót for­galmaztak. tavaly 155 mil­liót, az idén — várhatóan — jó húsz millióval töb­bet. Az árukészlet értéke általában 20—25 millió fo­rint között mozog. Az \ áruház dolgozóinak lét­száma: 230 fő, ebbői száz­ötvenen foglalkoznak a közvetlen eladással. A 20 éven aluliak száma meg- J haladja a százat. A dol­gozók átlagkora: 24 esz­tendő! A Mecsek Aruház a Ba­ranya Kereskedelmi Vál­lalaté. í“ Űjmecsekalja központjá­ban megépült szép, impozáns három emeletes áruház és a környezetében lévő üzletek egy mini-üzletnegyedre em­lékeztet — Igaz-e, hogy a helyi la­kók a városba, a belvárosiak meg ide az áruházba járnak vásárolni? — Erre nem mernék meg­esküdni. Lehet ugyan, hogy a nyitás utáni kezdeti idő­szakban az uríyivárosiak még ragaszkodtak a belvá­rosi boltokhoz. A „Mecsek” egy teljesen új létesítmény, múltja nem volt, tehát a fo­gyasztónak meg kellett szok­nia. Ennek persze feltétele az, hogy fokozzuk az áruvá­lasztékot — mondja Nagy László, az áruház vezetője. — Nem jelent-e konkurren- ciát a Centrum? — Konkurrenciát nem. Hi­szen mindkét intézmény ál­lami. Viszont erős verseny^ társ, az biztos. Nekünk is meg kellett hódítanunk a tömeget, hogy ez mennyiben sikerült, azt forgalmunk je­lentős növekedése is bizo­nyítja. A múlt évi százötven­öt milliót nem az uránváro­siak vásárlóerejének köszön­hetjük csak, hiszen ahhoz ki­csi ez a városrész. Pécs kü­lönböző kerületeiből is fel­keresik áruházunkat, a me­gyéről nem is beszélve. Ezt a tapasztalatot pontos té­nyekkel alátámaszthatom, hi­szen például a vásárolt bú­torok szállítási útvonala be­hálózza a várost és a me­gyét. — Mi a véleményük általá­ban a vásárlókról? — Gondolja, hogy monda­nék rosszát? Először is: meg kell nyernünk a fogyasztót. ,Ha ’most- mondanék ".néhány elrettentő- példát, idé be. nem tenné a lábát a vásárló. Kü­lönben is szakszervezeti ülés elé való áz ilyen téma. De ha már itt tartunk, azt hi­szem hogy némely vásárlót éppen az újság, a tévé, vagy a kábarészínpad „ront” el. Legutóbb például láttam egy karikatúrát, „Hogyan lehet bútorhoz jutni” címmel. A vásárló egy százast dugott az eladó zsebébe... De rendben van, ez humor, ami mindig, túloz és általánosít. Viszont ezer. és ezer levél jelenik meg a lapokban, amelyben a kereskedelmi eladót osto­rozzák. Olyan levelet meg soha sem olvastam, amely­ben az eladó panaszkodna a vásárlóra. Pedig megtehet­né... — A fogyasztónak is van­nak tapasztalatai. Szólás­mondás : „X. Y. ugyan el­adó, de nem kereskedó ...” — Nem tagadom, van ilyen is. De azt is tudomásul kell venni, hogy arra a ke­reskedői szellemre, amely a múlt rendszerben volt. abban a bizonyos maszek-világban, ma nincs szükség. Mi azt mondjuk, az eladó legyen ki­szolgálója a vendégnek, de nem „szolgája”. A túlzott, szirupos előzékenységnek nincs helye. Mert ez a ma­gatartás mindig az eladásra szánt bóvlit takarta. Ma a kereskedelem az önkiszolgá­lási rendszer felé halad. De a vevőt nem lehet soha sem magára hagyni, kell hogy az eladóval kapcsolatba lépjen, különben a töménytelen áru- mennyiség között nem ké­pes kiigazodni. A vevő az udvariasságot és a gyors ki­szolgálást igényli. Igaza van, erre neveljük mi is az áru­háznak mintegy 60 tanulóját. — A Mecsek Aruhár — két­ségtelen — komoly vonzó­erőt gyakorol az emberekre. Ml az oka ennek?- — Mért á vevőt,. lélegzet-' vételhéz hagyja jutni. Ez különben .. minden modern áruházban így van. Az el­adótér tágas, „szellős”, nem zsúfolt. A vásárlónak van lehetősége arra, hogy alapo­san szemügyre vegyen min­den, anélkül, hogy az eladó­pulthoz szorítsák. Nap mint nap tapasztaljuk, hogy aki egyszer, pusztán kíváncsi­ságból, vagy mert éppen van ráérő ideje, bejön, végigjárja az emeleket és elmegy. De legközelebb mint vásárló tér vissza. Mondhatok erre egy kiemelkedő példát is. A bel­kereskedelmi miniszter meg­látogatta az áruházat és fel­fedezett olyan pohárkészletet, amire éppen szüksége volt. Megvásárolta. Legutóbb a török parlamenti küldöttség tagjai vásároltak. — Milyen szolgáltatást nyújt áz áruház? — Először is a szokásosat: szemfelszedés, ruhaigazítás és a tartós fogyasztási cik­kek díjtalan házhoz szállí­tása, vagy a tv-készülék be­állítása, szintén ellenszolgál­tatás nélkül. Hasonlóképpen vízpróbát végzünk a mosó­gépeknél, tekintettel arra, hogy néha előfordult bizo­nyos meghibásodás, amelyet a vevő csak otthon, haszná­lat közben vett észre. Mind­ezeken kívül lakberendezési tanácsadást is folytatunk. A bútorosztály két helyettes vezetője rendelkezik lakbe­rendezési képesítéssel. A ta­nácsadás azon túl, hogy in­gyenes, még kötelezettség­mentes is: vagyis a fogyasz­tó, kívánságára a helyszínen kap tanácsot arra, hogy kü­lönböző méretű lakását mi­lyen bútorral, hogyan ren­dezze be, hogy az otthonos és célszerű legyen, anélkül, hogy köteles lenne nálunk megvásárolni a berendezést. R. F. Szabó Dezső volt a Hotel Restaurant La Tour konyha­főnöke, a harmincezer lako­sú svájci kisváros valóságos zarándokhellyé változott. Az egész svájci francia nyelv- területről érkeztek vendégek, hogy megkóstolják főztjét és elismeréssel adózzanak a magyar konyhaművészeinek. — Genfi, fribourgi, lausan- nei vendégeink voltak ... Sokan száz kilométert utaz­tak egyetlen magyaros var., i csóréért... — Milyen ételekkel váltot­tak ki legnagyobb sikert? Dr. Bolgár András gondol­kodás nélkül válaszol: — A Nádor-palacsintával, a bográcsgulyással, a töltött­káposztával, a budapesti bél­színszeletekkel. — Receptet kértek? — Igen. El kellett monda­nunk, hogy a Nádor.-pala- csinta mazsolás baracklek­várral töltve, barackpálinká­val flambírozva, puncsmár-, tással leöntve készül, hogy a budapesti bélszínszeletek „lelke” a libamájas, gombás barnamártás... — Ez elismerés. — Mi is úgy gondoljuk, utólag talán túlzásnak hat, de csak elismerő véleménye­ket hallottunk. Igaz, kicsit alkalmazkodtunk a franciás szájízhez, például sok étel­hez használtunk francia kö­rítést. Ami a tapasztalatokat il­leti: — A svájci út rendkívül érdekes és hasznos volt. Svájc a vendéglátás klasszi­kus hazája. Itt dolgozni, iga­zán hozzáértő emberek kö­zött, nagyszerű dolog. Min­ket az a szerencse ért, hogy tanúi lehettünk, hogyan kép­zik a lausannei vendéglátó főiskolán a hallgatókat. Fél év elmélet, fél év gyakorlat váltják három éven keresz­tül egymást. A negyedik esz­tendő a vezetőképző kur.“ zus ... Megfigyeltük, hogy -, az éttermekben,t szállodák­ban minden tanulóval külön foglalkoznak, egyenként bí­rálják el munkájukat. Véle­ményem szerint erre idehaza is több időt és energiát kel­lene fordítani. — Javaslata ? — Erre még nem volt időm. De remélem, hogy az elkövetkezendő hónapokban alkalmazni tudunk majd né­hány jó tapasztalatot. Dehát szervezési dolgokról lévén szó, ez üzleti titok. H. M. Téli munka öregeknek Vcsszőseprű és botszőnyeg az erdőkből Több ezren élnek Bara­nyában erdőkben, csak föld- úttal ellátott kis települése­ken. Mivel többségük idős korú, gondot okoz, hogy tél­időben, rossz utakon eljárja­nak munkába. Számukra je­lentős, hogy az Erdei Ter­mék Vállalat pécsi kirendelt­sége minden télen kereseti lehetőséget nyújt számukra. Magyarlukafa, Somogyhár- ságy, Pécsvárad, Mekényes és Mohács környékén gyűj­tik a vörösgyűrűs som- és> fagyai vesszőt, amelyből de-’ cembertől februárig seprűt kötnek. Ebben a hónapban ötezer erős vesszőseprű ké­szült, amelyet ipari üzemek, így a Gázmű és a Pécsi Por­celángyár vásárol. Gazdasági udvarok, istállók tisztántar­tásához a termelőszövetkeze­tek is egyre többet vásárol­nak. Ugyancsak a már említeti területeken készítik azokat a másfélszer két méteres bot­szőnyegeket, amelyeket a Mecseki Szénbányákban használnak. A tölgy, bükk, juhar és hárs ritkításakor nyert botokból álló szőnyeg­gel a vágatokat bélélik a bányákban.

Next

/
Thumbnails
Contents