Dunántúli Napló, 1971. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-30 / 25. szám

Ara: 80 fillér Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXVIII. évfolyam, 25. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1971. január 30.. szombat A benyújtott lakásigényeket meg kell újítani Rövidesen megjelennek az új lakásügyi jogszabályok Bondor Józsej miniszter sajtótájékoztatója (Munkatársunk telefon- jelentése) Bandar József építésügyi és városfejlesztési miniszter tegnap sajtótájékoztatót tar­tott a minisztérium épületé­ben. Bevezető mondataiban a párt és kormány lakáspo­litikai elveit ismertette. Első elv a lakásépítés gyorsítása. Mint mondotta, 619 ezer la­kást építettek az országban az elmúlt tíz évben és to­vábbi 400 ezer lakást építe­nek a IV. ötéves tervben, következésképp teljesítjük a 15 éves lakásépítési tervet. Össztársadalmi ügy Lakáspolitikánk másik alap­elve az, hogy a lakáskérdés megoldása össztársadalmi ügy. Indokolt, hogy minden dolgozni képes állampolgár — lakásigényének és anyagi teherbíróképessegének meg­felelően vállaljon részt a la­kásépítés, lakásfenntartás költségeiből. A harmadik leg­fontosabb alapelv az, hogy a lakáshelyzet javítását és az új lakásellátási rendszer be­vezetését a párt életszínvonal politikájával összhangban, vagyis az életszínvonal ál­landó emelése közepette vé­gezzük el. A miniszter elmondotta, hogy a jövő héten, valamint a közeljövőben új jogszabá­lyok jelennek meg a lakások elosztásáról és a lakásbérlet­ről, a lakbérekről, az albér­let és ágybérleti dijakról, a lakbérhozzájárulásról, a la­kásépítési hozzájárulásról, és a lakás használatbavételi dí­jakról, az állampolgárok tu­lajdonában álló lakó- és üdü­lőépületekkel kapcsolatos egyes kérdésekről, a lakás- szövetkezetekről szóló kor­mányrendelet módosításáról és kiegészítéséről, a lakás­építő szövetkezetekről és az egyes lakásépítési formák pénzügyi feltételeiről. Kétévenként uj elosztás A lakások elosztásáról és a lakásbérletről szóló jog­szabályról szólva elmondotta, hogy az eddig érvényes jog­szabály már 15 évvel ezelőtt készült, tehát elavult. A jog­szabály részletezésére egy sajtótájékoztató keretén be­lül persze nincs mód, ezért csupán néhány fontosabb elvről teszünk említést. A jogszabály előírja, hogy a ta­nács kétévenként lakásel­osztási és évenként konkrét kiutalási tervet köteles ké­szíteni és azt a lakosság szá­mára hozzáférhető helyen kifüggeszteni. A jövőben társbérletként már nem lehet lakást kiutalni, következés­képp megkezdődik a társbér­letek fokozatos felszámolása. Szűkítik a szolgálati lakások körét, ugyanakkor új lakás­kategóriát hoznak létre, a vállalati bérlakásokat. A korábban benyújtott la­kásigényeket meg kell újíta­ni. A miniszter elmondotta, hogy erre több okból szük­ség van, részben azért, mert egy csomó időközben már kielégített igény fekszik még bent a tanácsoknál és rész- fcflB aaért, mert rangsorolni kell hogy ki, milyen lakás- ] juttatásban részesülhet A tanácsok például az értéke­sítés céljára épülő szövetke­zeti lakásokhoz irányíthatják azokat az igénylőket, akik számára vagyoni, jövedelmi viszonyaik alapján tanácsi lakás juttatása nem indokolt. A jogszabály körülírja, hogy milyen karbantartási és javítási kötelezettség terheli a bérbeadót, illetve a bérlőt. Lehetőség nyílik arra, hogy a bérlő lemondjon a lakásá­nak bérleti jogáról az állam javára, a bérleti jog értéké­nek megtérítése ellenében. Igen érdekes része lesz a rendeletnek az, hogy korlá­tozásokat tartalmaz az al­bérlők és ágybérlők befoga­dásával kapcsolatban. Alap­elv, hogy minden személy részére legalább 6 négyzet- méter lakószoba területnek kell jutnia. Ugyancsak új vonása a rendeletnek, hogy szigorúbban ítéli meg a rosszhiszemű, jogcím nélküli lakáshasználatot. Az, aki rosszhiszemű, jogcím nélküli lakáshasználónak minősül, bírságot köteles fizetni. S ha a bíróság vagy tanács által meghatározott határ­időn túl is ott marad, szük­séglakásba költöztetik. As új tarifák A lakbérekről, az albérlet- és ágybérleti díjakról szólva a miniszter ismertette az új lakbér tarifákat. Az össz­komfortos lakás lakbére a lakás alapterületén négyzet- méterenként 6 forint, a kom­fortos lakásoké 5,40, a fél- komfortos lakásoké 3,60 fo­rint. A komfort nélküli la­kásokra nem terjed ki a lakbérrendezés. A településen belüli fek­véstől, továbbá a lakások műszaki állapotában meglé­vő eltérésekből eredő kü­lönbségek kiegyenlítésére a lakbér 10 százalékkal növel­hető, illetve csökkenthető. A bérbeadók 1971. május 31-ig kötelesek közölni a bérlők­kel, hogy mennyi lesz az új lakbér. Ha a bérlők a közlés­sel nem értenek egyet, kér­hetik annak felülvizsgálását. Bondor József elmondotta, kik jogosultak a lakbérhoz­zájárulásra. Lakbérhozzájá­rulásra jogosultak a bérből, fizetésből élő keresők, nyug­díjas, a csökkent munkaké­pességű és a keresőképtelen bérlők, ha a lakbérük emel­kedett. Nem kapnak lakbér hozzájárulást a szabadfoglal­kozásúak, az önálló és a ma­gán munkáltatóknál foglal­koztatott bérlők. A lakbér- emelés összegét megosztják a házastársak között. Ha nincs házastárs, vagy a házastárs nem kereső, de a családban második kereső van, akkor azok között osztják meg az összeget. A kereső bérlő ré­szére megállapított lakbér hozzájárulás összege ezen év január 1-töl kezdve a havi átlagos keresetnövekedés 25 százalékával csökken. A hoz­zájárulás folyósítása megszű­nik, ha annak személyre szó­lóan megállapított összege a fokozatos csökkentés követ­keztében havi 20 forintnál kisebb összegre csökken. A bérlő természetesen a lakbérhozzájárulás összegé­vel kapcsolatosan észrevételt tehet, ha az ellen valamilyen törvényes kifogása ven. A kifizetett lakbérhozzájárulást az állami költségvetés meg­téríti a folyósító szerv szá­mára. A lakásépítési hozzájáru­lásról, lakás használatbavé­teli díjról szólva a miniszter a többi között elmondotta, hogy aki lemond a lakás bérleti jogáról, igényt tart­hat az érték megtérítésére. A lakás használatbavételi díj mértéke a lakás nagysá­gától, komfortosságától és területi fekvésétől függően mintegy 40 ezer forintig ter­jedhet. Magától értetődik, hogy a gyermekek és eltar­tott személyek után kedvez­mény jár, melynek felső ha­tára elérheti a 80 százalé­kot. Amint már korábban is szó volt róla, a fiatal háza­soknál két gyermek erejéig megelőlegezik a kedvez- vényt. Fiatalnak azt a házas­párt tekintik, ahol a házas­társak egyike sem idősebb 35 évesnél. (Folytatás az S. oldalon) | Regje Imi ügyek, a Polgári Törvénykönyv módosítása, | új lakásbérleti rendelkezések } Oz Elnöki Tanács | ülése A Népköztársaság Elnöki j Tanácsa pénteken ülést tar- { tott. Az Elnöki Tanács megvi­tatta és jóvahagyólag tudo- i másul vette a belügyminisz- I térnék az állampolgársági ügyek múlt évi intézéséről szóló beszámoló jelentését. Az igazságügyminiszter je­lentést terjesztett elő az 1971. évi kegyelmi ügyek intézésé­nek tapasztalatairól. A jelen­tés tartalmazza a közkegye­lem végrehajtásának értéke­lését, valamint az egyéni ke- gyelmezés során végzett munkát. Az Elnöki Tanács módosí­totta a Polgári Törvénykönyv egyes rendelkezéseit. A lakásépítés fejlesztésé­nek, a lakáselosztás és a lak­bérek új rendszerének sza­bályozásához szükségessé vált a lakásbérletre vonatkozó néhány új rendelkezés meg­alkotása. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete ennek megfelelően módosította a Polgári Törvénykönyv lakás­bérlettel kapcsolatos rendel­kezéseit. i Az Elnöki Tanács végül I egyéb időszerű kérdéseket I tárgyalt. Nagyobb gondot a gépi beruházásokra A mohácsi isz-szövetség küldöttértekezlete Pénteken délelőtt Mohá­cson, a Városi Tanács nagy­termében tartotta meg az évi első küldöttgyűlését a Duna- és Karasica-menti Tsz Szövetség, amelyen a küldötteken kívül első ízben a tagszövetkezetek nőbizott­ságai is képviseltettek magu­kat. Részt vett és felszólalt a küldöttgyűlésen Czégény József, a Megyei Pártbizott­ság osztályvezetője, ár. Föld­vári János, a Megyei Tanács elnökhelyettese. A küldöttek megállapítot­ták, hogy a mostoha időjárás és egyéb, a gazdálkodást súlytó tényezők — gép- és alkatrészhiány — ellenére a tagszövetkezetek termelési értéke alig marad el a köz­tudottan kiemelkedő 1969-es év szintje mögött. A szövet­séghez tartozó közös gazda­ságok időben felismerték azokat a lehetőségeket, ame­lyek ellensúlyozták a nő- j vénytermesztés hozamkiesé- ! seit. Növelték az állatte- j nyésztés termelését és áru- I értékesítését, bővítették a segédüzemi tevékenységet, növelték — a közösön ke­resztül történő — háztáji Hely xei jelen lés a liajTa Tóti liyak hői Százharminchat vagon primőr Már szedik a salátát Mozsgón — „Paprikaniilliomosok,,‘ vagyunk szövetkezetben első ízben termesztenek harminc fólia­sátorban negyvenezer fej sa­látát, harmincnégyezer cso­mag retket, majd paradicso­mot, paprikát. A MÉK-től kapott tájékoz­tatás szerint idén primőrből nem lesz hiány. A fóliás ker­tészetekből közel nyolcvan vagon hajtatott áru érkezik, ezen kívül május elejére vár­ják az adventi kelkáposztát, melyből huszonhat vagonra számítanak. A siklósiakkal a napokban szerződnek a zöld­borsó szállítására, az évek gyakorlata szerint mintegy harminc vagon borsó fogy el majd a piacokon. Bizonyíté­kul álljon itt egyetlen szám­adat: 'a szerződések szerint az idén egymillió-nyolcszák- hetvenötezer darab primőr paprikát kapnak. áruértékesítést. Ennek ered­ményeként a szövetség terü­letén a háztáji sertésértéke­sítés két és félszeresére emelkedett, s megállt, illet­ve mérséklődött a szarvas­marha-létszám korábban ta­pasztalható csökkenése. A termelés szintentartása azonban nagyobb költsége­ket igényelt s ez csökken­tette a szövetkezeti bruttó jövedelmet. A jövedelemki­esés 88 milliót tett ki. 12 százalékos volt. A személyes jövedelem összege a tagszö­vetkezeteknél az elmúlt évi szinten maradt, az egység­nyi időre jutó részesedés azonban szövetségi átlagban mintegy 2—3 százalékkal ke­vesebb lesz, mint tavaly volt. Az elért jövedelem szintentartása olyan követ­kezményekkel járt, hogy több tagszövetkezet a biz­tonsági alapját merítette ki e célra. Az elmúlt nehéz év ta­nulságainak levonása képez­te a küldöttgyűlésen kiala­kult vita legfőbb tárgyát. A hozzászólók megállapították, hogy tovább folytatódott a tsz-ek differenciálódása. A megdrágult beruházások nagy tehertételt jelentettek az építtető tsz-eknek, 1971-ben a mohácsi szövetség terüle­tén sem indul új építési be­ruházás. Annál nagyobb mu­lasztást kell bepótolni a gé­pesítés terén. A tagszövetke- ! zetek 1970-ben erőgépeiknek csak 13 százalékát, arató- és cséplőgépeiknek mindössze 8 százalékát cserélték le. holott reálisan ennek dupláját kel­lett volna selejtezniük. Egy­behangzó volt a vélemény, hogy ez évben a legnagyobb hangsúlyt a gépi beruházó-' sokra kell fordítani. A problémákat a mezőgaz­dasági termékértékesítési gondok is súlyosbították, a vállalatok monopol helyzete tovább erősödött. Gyakran késleltették a késztermékek átvételét, késedelmesen fi­zették ki az áru ellenértékét. A küldöttgyűlés megvitat­ta a továbbiakban a negye­dik ötéves terv fejlesztési le­hetőségeit és az ezzel kap­csolatos feladatokat, s az újonnan életbelépett állami szabályzók termelésre gyako­rolt hatását, keresve azokat a lehetőségeket, amelyek a tagszövetkezetek gazdálkodá­sát az elkövetkező években hatékonyabbá tehetik. Szedik a salátát a mozsgói Zrínyi Termelőszövetkezetben. Horváth Erzsébet és Gazdag Ida a csertői hajtatóházban szedi és csomagolja a primőrárut. A termelőszövetkezet kertészetéből február közepén indul az első komoly szállít­mány a piacokra A kertészetekben minde­nütt emelkednek az alumí­niumvázak, s fátyolként bo­rul rájuk a műanyagfólia. Az emberek már várják a ku­riózumot: a primőrárut. Mohácson jól felkészültek a fóliás kertészetben. Már a jövő hónapban, februárban szállítják a primőr salátát — kétszázezer fej érkezik a MÉK-hez. A szerződés sze­rint a piacokra kerül 30 ezer darab korai karalábé, ötszáz mázsa paradicsom, 150 ezer darab töltenivaló, és 100 ezer darab hegyes paprika — ösz- szesen nyolc és fél vagon pri­mőr zöldáru. A Siklósi Magyar—Bolgár Testvériség Termelőszövetke­zetben a fóliás kertészet az idén nagyon keveset hoz ná­luk, területük kisajátításra került. Slágercikkük viszont, a zöldborsó kilencven holdon várja • szüretelőket. Optimá­lis esetben május közepén már szállítják. Egy része a MÉK-hez. a fennmaradó mennyiség pedig a budapesti piacra kerül. Primőr zöldség tekintetében — ha kevés is, idekívánkozik: közel négy vagon zöldárut — retket, sa­látát, paradicsomot és papri­kát — szállítanak. Tizenkétezer négyzetméter­nél valamivel nagyobb terü­leten kertészkednek Mozs­gón. Egymillió forint értékű primőrre szerződtek — s ele­get is tesznek szerződésük­nek. Mozsgóról kétszázezer fej saláta, harmincezer darab karalábé, százötven mázsa paradicsom, száztízezer da­rab töltenivaló, huszonkét- ezer darab hegyes paprika, valamint tizennyolc mázsa karfiol kerül a pécsi piacok­ra. A mozsgóiakat követve az idea a nagypeterdí teroaek»­Magyar—szovjet idegenforgalmi együttműködési egyezmény A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió között ide­genforgalmi együttműködési megállapodás jött létre. Az egyezményt Szurdi István belkereskedelmi miniszter, az Országos Idegenforgalmi Ta­nács elnöke és S. S. Nikitin, a Szovjetunió Minisztertaná­csa mellett működő Idegen- forgalmi Főigazgatóság veze­tője pénteken ünnepélyesen írta alá a Belkereskedelmi Minisztériumban. Az aláírás­nál jelen volt F. J. Tyitov, a Szovjetunió dudapesti nagykövete. Az aláírás után S. S. Ni­kitin sajtótájékoztatón beszélt az egyezmény jelentőségéről. Elmondotta egyebek között, hogy elsősorban a két ország idegenforgalmi szerveinek fo­kozottabb propaganda mun­kája szükséges, hogy népeink kölcsönösen megismerhessék a másik ország idegenforgal­mi lehetőségeit. Ezek közé tartozik, hogy tervezik az ifjú­sági és a munkás turizmus, valamint az egyéni szervezett utazások bővítését. A szovjet idegenforgalmi szervek fejlesztik vendéglátó- hálózatukat. A tavaly zárult ötéves tervben 35 városban 50 ezer férőhellyel bővítették a szállodahálózatot, most újabb szállodák, mptelek, kempingek építését tervezik, különös figyelmet fordítanak az idegenforgalmi szakembe­rek képzésére, a külföldi tu­risták fogadásáról, ellátásá­ról. programjáról gondosko­dó szervek munkájának ja­vítására.

Next

/
Thumbnails
Contents