Dunántúli Napló, 1971. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-29 / 24. szám

1271. január 29. DUN ANTÜLI NAPLÓ 5 yVilágjelenség okát kutatjuk!“ A nyugatnémet televízió Baranyában Hárommillió-nyolcszázhatvaneser tonna feketeszén 1971-ben A mecseki szénmedence jövője biztosított Meglepetés a bogádi utcán tegnap reggel: a pécsi buszt megelőzi egy Wien jelzésű Opel-Karaván, aztán másik hosszú, lapos bécsi rendszá­mú „autó-hajó” úszik a falu­beli buszmegállóhoz és nem­sokára Joachim Richter, az egyik legismertebb német operatőr veszi célba a beér­kező buszt. A Pécsről na­ponta kijáró tanárok, tanító- nénik előtt kinyílik a busz­ajtó, kilépnek belőle a bo­gádi utcára és ezzel a közép­európai nyilvánosság elé. A Német Szövetségi Köztársa­ság televíziójának második programja, a Zweites Deut­sches Fernsehen márciusban már sugározza ezeket a lé­péseket, színesben. Hosszú előkészítés után, a Magyar Televízió gondos munkája s a két ország tv-szervezeté- nek együttműködése révén született meg ez a felvétel. Utána a bogádi iskolában koccintunk néhányat. A ta­nári kar tantermi civil öltö­zékben, a televíziósok gumi­csizmában, praktikus köny- nyű szőrmékben. Őszülő ma­gas úr a vezetőjük: Hans Albert, az említett televízió kelet-európai szerkesztője. — A mi szerkesztőségünk Bécsben van — mondja. — Beosztásom következtében természetesen bejártam a Szovjetuniót és valamennyi kelet-európai országot. Most egy világjelenség kelet-euró­pai okait kutatjuk: azt, hogy az értelmiség miért húzódozik a vidéki élettől, hogyan, mi­lyen módszerekkel igyekez­nek ezt ellensúlyozni? A ma kezdődő felvételeket a bo­gádi és olaszi pedagógusok, valamint a nagykozári és a királyegyházi községi orvos életéről, munkájáról készít­jük, de felkeressük a Pécsi Orvostudományi Egyetemen dr. Tényi Jenőt, az egész­ségügyi szervezés professzo­rát, valamint hat hallgatót. — Más országban eddig mit tapasztalt a fiatal értel­miség és a falu viszonyá­ról? — A legtöbb kelet-európai államban a diploma után kötelező általában három évig falun működni. Ma­gyarországon, bár viszonylag igen nagy telítettséget látok a városokban, ennél sokkal önállóbb a választás. Mégis, mióta utoljára önöknél jár­tam, amint-látom már azóta is javult a helyzet. Egyéb­ként az NSZK-ban is nagy­jából ilyen méretűek ezek a gondok. Átmegyünk Nagykozárra és mire dr. Brenner Antal kör­Felvétel előtt megbeszélést tart a nyugatnémet televizló-stáb. (Balról jobbra: Joachim Richter operatőr, Egon PaschUe hang­mérnök és Hans Albert szerkesztő) Az elmúlt esztendő ered­ményeit — a X. pártkong­resszus tiszteletére indított munkaversenyt értékelő — valamint a jövő feladatait összefogó termelési tanács­kozást tartottak tegnap dél­után a Mecseki Szénbányák meszesi központjában. Si- monfi Dezső, a vállalat igaz­gatóságának SZB-titkára megnyitója után Bachmann Mátyás, a vállalat gazdasági igazgatóhelyettese vázolta az 1970-es esztendő eredményeit. Rámutatott arra. hogy a második és harmadik negyed­év visszaesését az év utolsó három hónapjában kellett pótolni. Ehhez nagy erőfe­szítésekre volt szükség, s csak így sikerülhetett a 4 millió 150 ezer tonna szén kitermelése. Az idei esztendő tervéről elmondotta, hogy 3 millió 860 ezer tonna szenet ad a Me­cseki Szénbányák az ország­nak. Ehhez a mennyiséghez mint pluszvállalást, 60 ezer tonna többletet terveznek. Ebből 15 ezer tonnát már az első negyedévben szeretné­nek realizálni. Hozzátette, hogy az energiaprogramon belül a kokszolható szén ha­zai bázisa, a mecseki szén­medence jövője biztosított. Nem lesz egyetlen gramm szén sem, melyet ne lehetne értékesíteni. A tanácskozás második fe­lében Kékes Ferenc, a vál­lalat igazgatósága szakszer­vezeti bizottságának bér- és termelési felelőse ismertette a központ munkaverseny- eredményeit Az első helyen a tervezési osztály kollektí­vája végzett, megelőzve a szénértékesítési, valamint a beruházási csoportot. A mun­kaverseny bronz fokozatát a központ 99 dolgozója kapta zeti orvos megjelenik a Pé­csi utca 17. számú házban, betegét már szórt, erős fény­nyel világítják meg. Az ágy­ban Hochstretz néni fekszik az asztmájával. Ági, a négy­éves unoka, a nagykozári harmadik generáció képvise­letében frissen fésült szőke copffal várja a felvételt, mi meg közben a szakmáról be­szélgetünk. Azt mondja Spann Gábor, a Magyar Te­levízió gyártásvezetője, aki gondosan szervezte ezt az utat és kíséri a vendégeket: — Nézd meg ezt a kame­rát, filmmel majd húsz kiló, Joachim Richter naponta átlagosan 2—3 órát cipeli, közben a felvételre összpon­tosítja figyelmét, ö az az operatőr, aki búvárfelszere­léssel készít vízalatti felvé­teleket, s egyszer rohanó autó alvázára köttette ma­gát, tíz centire az úttestől, a jó felvételért. —t Mégsem ez volt a leg­nehezebb — mondja Joachim Richter —, hanem a cseh­szlovákiai események ügyé­ben rendezett nevezetes po­zsonyi sajtókonferencia, ahol annyi újságíró, meg operatőr volt, hogy négy és fél órán át szorosan egy helyen áll­va dolgoztam. Közben a mun­katársam a fejem felett cse­rélte a filmeket, mert ha el­mozdulok, azonnal elfoglal­ják a helyemet. Megjön az orvos és beszól valaki a betegnek, amint ép­pen Brenner doktor a hátát hallgatja: — Aztán úgy vegye ám a luftot, Hochstretz néni. hogy azt Darmstadtban is látják a rokonok! Ha látják! Tanu!ményutak Hitká» fordul elő, hogy Budapesten működd szervek vidéken tartanak tájékozta­tót, csütörtökön mégis ez történt Pécsett. Az AGRO- INFORM-IBUSZ Mezőgazda- sági Utazási Iroda megbe­szélésre hívta össze az álla­mi gazdaságok és a tsz-szö­vetségek képviselőit, hogy megtárgyalják a mezőgazda- sági szakemberek utaztatásá­val, külföldi tapasztalatcse­réinek szervezésével és kül­földről |rkező mezőgazdászok fogadásával, programjaik összeállításával kapcsolatos feladatokat. Az AGROINFORM-IBUSZ szakmai utazásokat szervez az idei jelentősebb külföldi nemzetközi kiállításokra és vásárokra. Milánóba a Nem­zetközi Csomagolástechnikai, Belső Szállítási és Élelmi­szeripari Gép Kiállításra, a hollandiai Utrechtbe a Nem­zetközi Takarmányfeldolgozá- si Szakvásárra, Brüsszelbe a Nemzetközi Csomagolási Ki­állításra. Noviszádra a Tava­szi Mezőgazdasági Vásár- és Gépkiállításra, Erfurtba, a Nemzetközi Kertészeti Kiállí­tásra, Klagenfurtba az Oszt­rák Faipari Vásárba, s ezen­kívül még egy sor nevezetes vásárba és kiállításra invi­tálják a baranyai mezőgaz- dasági szakembereket. 197Ö-ben mintegy másfél­ezer szakembeit küldött kül­földre az AGROINFORM- IBUSZ közbenjárásával a megyében működő két tsz- szövetség. A külföldön járt baranyai szakemberek száma körülbelül 15 százalékát teszi ki annak a létszámnak, ame­lyet az elmúlt évben a Me­zőgazdasági Utazási Iroda utaztatott. Ez a magas rész­arány a titka annak, hogy a budapesti iroda „helyben” ajánlotta a tsz-szövetségek- nek és az állami gazdaságok­nak új programjait. A munkafeltételek további javítását sürgette a bőrgyári párt-vb Szenzációkat nem ígér a Pécsi Bőrgyár IV. ötéves ter­ve, a gadálkodás grafikonja azonban változatlanul felfe­lé ívelő lesz. A gyár párt­végrehajtóbizottsága, mely a gazdasági munkabizottság előterjesztésében tegnap a IV. ötéves terv célkitűzései­ről, előirányzatairól tárgyalt, egyöntetűen helyesnek ítélte meg a műszaki-gazdasági vezetés elképzeléseit. Egyet­len területen kért csak ki­egészítést, s ez a munkafel­tételek, a munkásvédelem te­rülete. A Pécsi Bőrgyár, mely ja­nuár 1-től önálló vállalatként dolgozik, az elmúlt években jelentős műszaki fejlesztést realizált — központi segít­séggel. Ennek megfelelően az elkövetkezendő öt évben már nem kerülhet sor hasonló mé­retű fejlesztésre: most más gyárak következnek. A pé­csiek öt év alatt mintegy 60 millió forintot fizetnek visz- sza a bőriparnak. Ezzel pár­huzamosan azonban tovább folyik a termelékenység fo­kozását célzó műszaki fej­lesztés — a célkitűzés ugyanis minimálisan évi 3 százalékos termelékenységnövelés, öt év átlagában a béreket 15 szá­zalékkal kívánják emelni, de — természetesen — a nyere­ségnövekedés tervezettnél nagyobb üteme ezt a számot felfelé kerekítheti. Jelenleg 2224 fő a gyár létszáma. A IV. ötéves terv időszakában évente 40—50 fős csökkenéssel számolnak — a természetes lemorzsoló­dás függvényében. A termé­kek közül a talpbőr „néz” a legígéretesebb jövő elé: a piackutatók ugyanis az igé­nyek erőteljes felfutását jó­solják. Tisztségviselő választás a B. m. Autó- és Motorjavító Ktsz-ben öt év eredményeit, hiá­nyosságait összegezték tegnap a Baranya megyei Autó- és Motorjavító Szövetkezetben Vendégünk volt: HACSEK ÉS SAJÓ Születtek Pesten, három és fél évtizeddel ezelőtt, az egyik legpestibb ember: Vadnai László fejében, aki a Hitler felé kacsintgató kor­mány szelleme elől Ameri­kába menekült, világhírt szerzett, az egyik legtermé­kenyebb hollywoodi filmíró lett, és jó másfél évtized múlva hazajött Pestre meg­halni. De Hacsek és Sajó él, még mindig él, vagy inkább mindig feltámad, ezerszer újraírják, a pesti ember — az egész ország! — Hacsek es Sajó sztorikat talált ki és terjesztett, közben miniszter- elnökök változtak, a két fi­gura örök maradt. Most Fe­hér István, a Vidám Szín­pad nemrég nyugdíjba ment igazgató-humoristája írja a mai Hacsek és Sajót. A fe­ledhetetlen Hercaeg Jenő és Komlós Vilmos után, ugyan­olyan ízzel, ugyanolyan sa­játos emberséggel, hősiesen és ijedten, nagyképűen és tájékozottal! s ugyanolyan sikerrel, de mégis sajátosan élnek tovább Hlatky László és Kibédy Ervin művészeté­ben. Tegnap este tőlük nevetett a Liszt-ÉteremI — Pedig sok pécsi hem is tudja már, hogy én itt is voltam színházigazgató — kacsint rám Hlatky László —. De a komikum volt a vi­lágom, még Békeffy társu­latánál játszottam, Vadnai pesti idején. Aztán a humor- talan korszak következett, a Néphadsereg Színházában játszottunk komoly szerepe­ket Kibédy Ervinnel együtt. A Vidám Színpadhoz másfél évtizede mentem és amikor Hunyadi János: A tanító nadrágja című jelenetéhez, amelyben egy hosszú tanító­nak mindig rövidebbre vág­ják a nadrágját, kellett egy ilyen hosszú pali — mutat Kibédy Ervinre — altkor én szóltam, hogy ott a haverom a Néphadsereg Színházánál, hívják át. Így lett ő is ko­mikus. — Vadnaival találkoztak. mikor hazajött Pestre? — Hogyne! — felel Kibédy Ervin. — Eljött a Vidám Színpadhoz, megnézte a po­litikai kabaréműsorunkat. Kérdeztük: „Milyen?” Azt mondja: „Nagyon jó, de mi­nek?” Vagyis miért kell any- nyira hangoztatni, hogy mi­lyen bátrak vagyunk. Na, szóval négy évvel ezelőtt Horváth Tivadar rendezett egy vidám műsort., és szólt nekünk: „Csináljátok meg a Hacseket!” Nagy siker volt, de sok mindent mondtak rá, kispolgári, meg ilyeneket, a közönség meg csak végigne­vette, végigtapsolla a mű­sort. Aztán egy vendéglőben csináltuk, megnézett bennün­ket Sarlós elvtárs, az akit őri tanácselnök, dőlt a nevetés­től, odajött gratulálni, szóval oldódott a jég. — Tehát Hacsek újra tel­jes joggal él? — Nem mondhatnánk. Hi­szen a könnyű műfajba min­denki beletörli a cipőjét. És mi a könnyű műfajnak is a túlsó peremén vagyunk. A sajtó? Rosszat ír vagy sem­mit. fis ha nem ír, az is vélemény, rossz vélemény. Pedig még a Szovjetunióban is hosszú cirillbetűs méltató kritikát írtak rólunk, de négy év óta a Hacsekről és Sajó­ról egyetlen képet nem kö­zölt a magyar sajtó. — Mi közlünk! — Akkor köszönjük és majd február 15-én jövünk egy Hacsek-műsorral Pécsre. Egyébként a legújabb műso­runk a televízióban lesz, feb­ruár elején, címe: Lehet egy kilóval több? Na Hacsek jöj­jön és ne hülyéskedjen itt tovább, mert kiküldetem! Földessy Dénes tartott tisztségviselő válasz­táson. A vezetőség beszámo­lója summázva: az elmúlt esztendőkben teljesítették a népgazdaság mechanizmusá­ban reájuk bízott feladato­kat. A szövetkezet dolgozói ér­deklődésének központjában most a IV. ötéves terv jár­műprogramja áll. Mint isme­retes. a következő öt évben körülbelül 200 ezer új sze­mélygépkocsi kerül forga­lomba. s ebből .következően lényegesen nőni fog a megye gépkocsiállománya is. Ez a tény nagy feladatokat ró a szövetkezetre. Céljuk, hogy termelésükben mind nagyobb részarányban szerepeljen a lakosság részére végzett te­vékenység. 1970-ben egyéb­ként 11 298 000 forint volt a szövetkezet teljes termelése, s ebből 6 millió forintot kép­viselt a lakossági munka. A lakosság részére végzett ja­vítások fokozására az új gaz­dasági szabályzók is ösztö­nöznek: 1971-től ugyanis az úgynevezett lakossági rész­arány után nem kell eszköz­lekötési járulékot fizetni. A javítások fokozásának ma még több akadálya van. Ezek közül a legsúlyosabb az al­katrészhiány, mely már évek óta kísérti a szövétkezetet. Gondot jelent a munkaerő­utánpótlás is. Bár évente mintegy húsz ipari tanulót szerződtet a szövetkezet, szakmunkásokban mégsem bővelkedni:. Törekvésük, hogy a szakmunkások számát nö­veljék, s legalább a délután nos műszak létszámát 10—12 fővel növeljék. A szövetkezet tagsága meg­választotta tisztségviselőit. A ktsz elnökéül ismét dr. Sváb- szky Antalt választották. meg. Ezután a tanácskozás megszavazta a kiváló dolgo­zó címre felterjesztetteket: a kitüntetésre 17 főt javasol­tak. — ki — TOM PECS SZÜLETTEK Illés Rita, Murcsik Andrea, Zseni Attila, Hild Gábor, Kévés Imre, Vörös Szilveszter, Tér István, Sánta Agnes, Kocsis Éva, Schiffler Szilvia, Schiffler Béla, Bocz Eszter, Lovász Béla, Nyi- rádi Anikó, Borbás Almos, Zse­beik István, Thurzó Balázs, Pif* kó Tamás, Török Gábor, Boros Gábor, Nagy Gábor, Bedő Zsolt, Obert Andrea, Bosnyák Agnes, Varga Etelka, Adorján Andrea, Csala Gábor, Till Attila, Erdei Jolán, Czakó Teréz, Herr Judit, Szentgyörgyvölgyi Emese, Erdész Szilvia, Horváth Izabella, Galla Zoltán, Lőry Zoltán, Körmendi Zoltán, Nagy Dóra, Hilgert Tün­de, Liebermann Csaba, Hoff­mann Sándor, Tefner László, Dér Klára, Hegedűs László, Kecskés Timea, Ivánkovics Már­ton, Varga Zsolt, Vonyó Gábor, Tóth János, Pintér Györgyike, Temesvári Mónika, Vogl Beáta, Bedő Károly, Orsós József, Ko­vács Ferenc, Gerencsér Tünde, Orovicza Andrea, Czimmermann Beáta, Györkő Szilvia, Kürti Gábor, Wilhelm Valéria, Kasza Aliz, Schmidt Károly, Hevesi Zoltán, Orsós Zoltán, Somlai Judit, Major Krisztina, Csobán Zsolt, Nagy Mónika, Bus Imre, Kovács Krisztina, Tóth Ilona, Horváth Tünde, Schneider Krisztina, Ti­hanyi Gabriella, Horváth Mag­dolna, Kőszegi Szilvia, Bará- novszky Ottó, Börcsok Tibor, Várnagy Zoltán, Ferencz Haj­nalka, Illés Gabriella, Kis-Bocz Dalma, Könyves László, Lükács Tibor, Tobak Ferenc, Pátacsi Zsolt, Kolb Renáta, Czink Gab­riella, Hegedűs Ibolya, Nagy Attila, Kovács Eszter, Podolák Andrea, Horváth Timea, Komá­romi Bolgárka, Kovács Andrea. Fonód Árpád. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Fürtös Endre és Varró Gab­riella, Mozsgai Zoltán és Torkos Ildikó, Trajcsik András és Niz- zolí Ildikó, Obert Nándor és Kiss Magdolna, Rébay Tamás Attila és Horváth Mária, Dé- kány Antal és Varga Júlia, 1VJ Nyers Imre és Púm Erika, Illés Ferenc és Kneif Zsuzsanná, dr. Szűcs György és Braun Erzsé­bet, Kajtár Péter és Izsák Pi­roska, Dolmány József és Jijng Éva, Tóth Lajos és Vermes Er­zsébet, Werkmann József és Tóth Aranka, Csontos Béla és Krupics Anna, Gijenes Hendrik Johnny és Boda Erzsébet Zen- gei László és Hajdú Éva, Fodor József és Bíró Margit, Vecsey Lajos és Csók Katalin, Sik László és Szigethy Klára, Gyu- lay Andor és Iványi Maliid, Su- vák Lajos és Märcz Mária, Sza- kály János és Horváth Edit, Szabó Lajos és Palotai Éva, Má- tis József és Czakó Terézia, Pá- velka Károly és Mihályi Kata­lin, Vass József és Bajsz Mária, C’hrapó László és Bogyó Mária, Farkas János és Kiss Zsuzsan­na, Radó László és Bán Judit, dr. Pesti János és Harcos Vero­nika, Berényi-Üveges István és Margittal Piroska, Kampis Pé­ter és Kovách Ildikó, Dorogi János és Fálfalvi Jolán, Fáber Zsigmond és Marti Mária, Ko­vács György és Lorencz Kata­lin, Kolep József és Storcz Er­zsébet, Kovács Jenő és Szarkali Karolin. MEGHALTAK Szalai István, Saághy Augusz­ta, Haász Henrikné sz. Schnei­der Erzsébet, Rosen acker Fe- rencné sz. Molnár Ilona, A vá­rosi Károly, Terleczky Lás/,Ióné sz. Osztovics Teréz, Bak Lajos- né sz. Forgács Ilona, Halas Andrásné sz. Licziusz Magdolna, Csányi András, Csonka György- né sz. Orsós Mária, Kovács Já- nosné sz. Laczkovlcs Júlianna, Szabó József, Molnár Lajosné sz. Tóth Mária, Rumbus György- né sz. Musza Teréz, Beilert Adám, Margit Jánosné sz. Fá­bián Júlianna, Bognár Pál, Weibl Béláné sz. Tavasz Júlia, Kálozdi Ernő, Koncz József, Honkó An« dorné s-z. Székely Adél, Bárány József né sz. Keresztes Mária, Szontag Katalin, Juhász Sándor- né sz. Piliszki-Pleskó Erzsé­bet, Zsirman József, Rack Já­nos, Tóth József, Nagy Jánosné sz. Kelemen Lídia, Marton Já­nos, Papp Ferencné sz. Szabó Júlianna, Szikra András, Szikra Andrásné sz. Bacaj Anna, Beck Antalné sz. Schweiczer Anna, Balog Sándorné sz. Bárdos Jú- líanna, Németh István, Cizek Antal, Farkas Mihály, Orsós Já­nos. Jung Nándorné sz. Krö­nung Gertrud, Horvátb Józsefné sz. Kovács Mária. SZIGETVAR SZÜLETTEK Lengyel Beáta, Preftiec István, Gyöngyösi Beáta. Gyócsi Mária, Tóth Sándor, Balogh László. Huszti Natália. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Kertész István és Berkecz Ilo­na, Pókos József és Bukovics Rózsa. MEGHALTAK Támáskovics Jánosné sz. Mo- nmger Júliánna, Frick József. Marki István. |

Next

/
Thumbnails
Contents