Dunántúli Napló, 1971. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-29 / 24. szám

T971, január 29. DUNANTOLI NAPLÓ m Építőiparunk új forradalma Létesítmények „pillanatok44 alatt N e szégyelljük bevallani: lemaradtunk. A szili­kátbázisú építőipari szem­lélet gyökerei mélyebbek (még most is), hogysem idejében felfigyelhettünk volna a világszerte évtize­dek óta egyre nagyobb te­ret követelő új építkezési irányzatra, ami a rohanó tempónak, a XX. század második felét jellemző rob­banásszerű fejlődés köve­telményeinek mindennél jobban megfelel. Arra az irányzatra, ami egyedül al­kalmas az általánosan je­lentkező építőipari kapaci­táshiány felszámolására az­által, hogy a hagyományos építőipari jelleg helyeit a szerelőipari jelleget teszi uralkodóvá. vezőkapacitásunkat lekötni arra, hogy mindent az elején kezdjen. Many üzemi módon Ez a könnyűszerkezetes építési mód. Emlékezzünk csak vissza az alig évtizednyi közelmúlt­ra. Lenyűgözve szemléltük az első panelépületek építését. Nem akartunk hinni a sze­münknek, ahogy minden ad­digi normának fittyet hány­va szinte napok alatt szerel­tek össze olyan lakóépülete­ket, amikhez korábban hó­napok kellettek. Előttünk zajlott le ez a nagy építő­ipari forradalom és előttünk született meg az ellentmon­dása is. Az, hogy a járulé­kos beruházások évekkel el­maradtak a lakásépítés mö­gött. Nem is csoda, hiszen iskoláknál, óvodáknál, üzlet­házaknál nem lehet olyan tipizálást, előregyártást al­kalmazni, mint a lakásépí­téseknél. Csak egy módon. A könnyűszerkezetes építés nyújtotta előnyök messzeme­nő felhasználásával. A lehetőségek adottak Lemaradásunk tehát nyil­vánvaló, behozni pedig csak úgy lehet, ahogy a kormány is hozzányúlt a kérdéshez. Az év végének egyik legfon­tosabb minisztertanácsi dön­tése volt az a határozat, ami központi fejlesztési program­má nyilvánította a komplex könnyűszerkezetes építési módot. A negyedik ötéves tervben meg kell teremteni ennek az alapjait és a terv­időszak végéig már 2 millió négyzetméter alapterületű ipari, mezőgazdasági és egyéb jellegű épületet kell építeni, a gyártás tervezésé­re, megszervezésére és az építkezésekre pedig 2.6 mil­liárd forint beruházási elő­irányzat áll rendelkezésre. E hatalmas programot sa­ját erőforrásainkra támasz­kodva beindítani és megva­lósítani lehetetlen volna. De értelme sem lenne. Felesle­gessé teszi ezt a nemzetközi együttműködés. Lehetőség van kész eljárások megvá­sárlására szocialista és tő­kés országokból, a gyártás­szakosításra, a közös gyár­tásra. Szükségtelen tehát ter­Amint szükségtelen az ..elölről kezdés” országos mé­retekben, ugyanúgy — vagy még hatványozottabban! — szükségtelen ezt helyileg tenni. Nemrégiben — még a kormányhatározat előtt — lapunkban js megjelent egy olyan közlés, ami szerint a Pécsi Tervező Vállalat és a Pécsi Fémipari Vállalat pró­bál kialakítani olyan köny- nyűszerkezeti elemeket, ame­lyeket járulékos létesítmé­nyek építésénél lehetne fel­használni. Ez bizonyára nem volt egyedi jelenség az or­szágban, mert felfigyelt rá az építésügyi kormányzat és idejekorán leállította a pró­bálkozásokat. Ezzel csak egyetérteni lehet, hiszen a könnyűszerkezetes építési mód előnye éppen a nagy­ipari méretű gyártásban rej­lik. Ez az építési mód ná­lunk ma még éppen a dolog „kísérleti” jellege miatt drá­gább a hagyományos építési módnál, bár a gyorsaságból adódó előnyök így is félre- érthetetlenek. Ha most nagy­szériák helyett mindenfelé terveznének és gyártanának néhány épületre való elemet — többre nem is nagyon futná a lehetőségekből —, a hallatlanul magas költségek miatt ez a „kisipari” mód­szer nálunk megölné a vi­lágszerte hódító építési irányzatot. Évtizedes lemara­dásunk mellett még ezt a fényűzést is nem engedhet­jük meg magunknak. Lemaradásunkat a csekély- számú példa is bizonyítja. Mezőgazdasági célú létesít­ményeken kívül — itt volt a legkönnyebb széleskörűen alkalmazni, hiszen számotte­vő hagyomány nélkül kellett a korszerű állattenyésztő te­lepeket létrehozni — csak elvétve akad könnyűszerke­zetes építmény. Ha pécsieket kérdeznénk, találkoztak-e már ilyennel, esetleg a Shell- szervízt tudnák „felsorolni”. Csakugyan, ennyi van. De mi lesz? épületek könnyűszerkezete­sekkel. Vannak már válla­latok az országban, amelyek foglalkoznak ilyen létesít­mények gyártásával, s ha ezek valamivel drágábbak is. nem mindegy a lakosság szempontjából, hogy öt—hat hónapon belül, vagy két— három éven belül kap óvo­dát. bölcsődét, üzletházat. Némileg megkésve új épí­tőipari forradalom van ki­alakulóban tehát nálunk is. Igazi jelentőségét akkor mérjük fel majd, amikor — a nagypaneles lakóházépítés­hez hasonlóan — szemünk láttára szerelik össze szinte pillanatok alatt az újtípusú épületeket. Hársfai István Zárszámadás Dunaszekesoti Újjá választottak a vezetőséget Tegnap délelőtt tartotta a dunaszekcsői 5300 holdas Du- nagyöngye Tsz a zárszámadó közgyűlését, amelyen részt- vett dr. Csendes Lajos, az MSZMP Baranya megyei Bi­zottságának a titkára is. A községi művelődési ház­ban megtartott zárszámadó közgyűlésen a tagság meg­választotta új vezetőségét. Elnök ismét Porkoláb József lett, az elnökhelyettes pedig Oláh Jeremiás. Az ellenőrző bizottság elnökéül Husti Ist­vánt választotta a tagság. A szövetkezethez tartozik Bár község is, a részközgyű­lésre itt a mai napon kerül sor. Rövidesen indul az első „próbavagon* lápexport Ausztriába és Svájcba — Dollár lesz a moslékból — mondja az igazgató. — Körülbelül így is meg lehet fogalmazni új programunkat. Ugyanis eddig nagymennyi­ségű híg moslékot adtunk el gazdaságoknak, magánosok­nak. Ebből a moslékból üle- pítéssel és szárítással állít­juk elő a kukorica-tápot. A táp iránti kereslet nem volt a legkedvezőbb ránk nézve. Tavaly 75 vagonnal értéke­sítettünk. Ezzel szemben az idei tervek között — a gyár első export programjaként — kukoricatápot szállítunk Ausztriába és Svájcba. A két partner eddig csak mintát kért a minőség miatt. A Bikái: Európa legnagyobb nyúltenyésztő farmja Dollári hozó „Fehér Gyöngy“ Komplett telepek exportálása Háztáji uyúlszaporítás ínyenceknek kitűnő cse­mege és orvosság a beteg gyomornak: ez a nyúlpecse- nye. Már az ókorban is te­nyésztették ezt a „félénk” jószágot, húsa akkor is meg­különböztetett falat volt. És, hogy ebben a nyúlban még ma is van sok fantázia, ar­ról leginkább a Bikali Álla­mi Gazdaság nyúlprogramja győzheti meg a kételkedő­ket. A nevelő, illetve hizlalóban a hathetes állatok fejlődését ellenőrzi dr. Farkas László állatorvos Mi is történt tulajdonkép­pen? Egy hirtelen ötlet, egy gyors elhatározás — és még- gyorsabb megvalósítás. Zám- bó István, a ga'zdaság igaz­gatója így foglalja össze az indulás pillanatait: — Két fajta — a Matthews nevű angol és a californiai apanyúl — keresztezéséből született meg Gödöllőn az úgynevezett Fehér Gyöngy. Kedvező tenyészértéke, ízle­tes húsa egycsapásra „meg­hódított” minket is. Elhatá­roztuk, hogy egy nyúlfarmot létesítünk. A telep épületeit és a technológiai részt meg­rendeltük. Menetközben azonban rájöttünk: a nyúllal nagyüzemi módon nemigen foglalkoztak eddig — s tar­tásmódszerük nem megoldott, összedugták fejüket a gazda­ság mérnökei, és megtervez­Majd Kertvárosban A legközelebbi jövőben még nem számíthatunk Pé­csett újabb könnyűszerkeze­tes épületek építésére, de a kertvárosi lakótelepen már minden bizonnyal megjelen­nek az első példányok. Meg­gondolandó azonban: nem kellene-e felülvizsgálni a Szigeti városrészben épülő járulékos beruházásokat olyan szempontból, hogy nem „helyettesíthetők-e” a hagyományodra tervezett tek egy teljese tenyésztele- pet — etetőkkel, ketrecekkel, légkondicionáló berendezé­sekkel együtt. A gyors kivi­telezés eredményeként az öt épület helyén van, s három már üzemel. Február elsején telepítjük a negyediket, 10- én pedig az ötödiket. Idén, év végére százezer Fehér Gyöngyöt értékesítünk. S mindez két év alatt való­sult meg. Valamit talán erről az „albínó” nyusziról is. Adott­ságai kitűnőek — 12 hetes (!) korban vágásérett, az ötödik hónapban pároztatni lehet a szülőket. A vágó-kor elérése­kor súlya három kilogramm alatt marad — 2,5—2,7-es az átlag. Mindannyiuk ex­portra megy: Franciaország­ba, Svájcba. Spanyolország­ba. Olaszországba —. hogy csak a nagyobb megrendelő­ket említsem. Vágottnyulért kilónként 87—94 dollár-cen­tet, az élőért 60-at fizetnek. Tehát jó áron lehet értéke­síteni őket. A gazdaságnak A mohácsi bútorgyár új gyártmánya az Apolló Tetszetős forma, korszerű konstrukció Új gyártmánnyal jelentke­zik az idén a Szék- és Kár­pitosipari Vállalat mohácsi gyára a bútorpiacon. Kétezer „Apolló” típusú garnitúra gyártására kerül sor a Szék- és Kárpitosipari Vállalat és a BÚTORÉRT választékbő­vítési együttműködése kere­tében. Az Apolló gyártmány csa­lád osztrák licenc alapján készül. A gyártmányra a tet­szetős forma és a korszerű konstrukció szerencsés össz­hangja a jellemző. Az első mintadaraboknak az Ipar- művészeti Vállalat Otthon ’71 kiállításán rendkívül nagy közönségsikere volt. Ez adta az ösztönzést az iparnak és a kereskedelem­nek, hogy már az idén ez a könnyen kezelhető, kényel­mes. modern és tartós gar­nitúra a boltokba kerüljön. Az Apolló garnitúra egy darab kétszemélyes heverő­bői és fotelből áll. A csu­kott állapotban kis helyet elfoglaló heverők, kinyitva 2 személy számára nagyméretű fekvőhelyet biztosít. A heve­rőben ágyneműtartó találha­tó. A garnitúrához tartozó fotelek gömbcsukló lábazata biztosítja a könnyű mozgat­hatóságot. A fotel súlya a hagyományos ülőbútorhoz képest aránytalanul köny- nyű. A közeljövőben kezdi meg a mohácsi gyár a garnitú­rák gyártását. Jelenleg a gyártás technológiai és szer­vezési előkészítését végzik a gyár szakemberei. A tervek szerint ez év első negyed­évének végére az Apolló gar­nitúra. — mely minden bi­zonnyal a kisméretű lakó­szobák kedvelt berendezése lesz — megjelenik a bútor­piacon. Mécs L. Az Apolló fotelja egyébként terve az anyanyúl szaporítás is. Évente 24 ezer­rel számolnak. S, hogy ez mit jelent, azt mi sem bizo­nyítja jobban, mint az, hogy egy anyáért tíz (!) dollárt fi­zet a megrendelő. A piac­igények ha lehet — még en­nél is jobban ösztönöznek. Nincs az a mennyiség, amit nem lehetne értékesíteni. — A ’jövő tervei érdeke­sek, összetettek — folytatta az igazgató. — Ha minden jól megy, 1972 végére száz- ötvenezer vágó-állattal szá­molunk. Ez persze csak a saját program, a nemerő- pusztai farm programja. Tel­jes telepek exportálását ter­vezzük, és licencünk alapján a megvásárló kénytelen a mi fajtánkat tenyészteni. Ehhez járul az állomány kétéven­kénti felfrissítése a bikali anyaállományból valamint a tápszerünk megvétele. Ezt a tápszert — melynek haté­konysága kiváló — a FI- LAXIA és a gödöllői part­nerünk velünk közösen kí­sérletezte ki. A telepek iránt nagy az érdeklődés mint nyugaton, mint keleten. Az eddigi megrendelőkön kívül nemrégiben egy görög cég jelentkezett — érdeklődnek Vietnamból. Libanonból is. A szocialista országok közül Szovjetunió. NDK. Jugoszlá­via és Bulgária ajánlatai fi­gyelemreméltóak. A telepe­ket mi készítjük és mi is ál­lítjuk össze. Tervezőnk — Kónya Sándor építészmér­nök, valamint Szalai Jenő és Zabó Árpád gépészmér­nök — felkészültek szinte mindennemű igényre. De nemcsak a külföldiek­kel állnak szóba, tervezik az úgynevezett háztáji, szerző­déses tenyésztés felfuttatását is. Egyre több a jelentkező — tsz-ek, csoporttársulások — hiszen a gazdaság két és négyévi nyúllal fizetés elle­nében ad ketreceket, anyá­kat és tápot. A befektetés pedig, rendkívül hamar meg­térül. — Eleinte voltak kudar­cok — mondotta végezetül Zámbó István — de a lel­kes kollektívánk megértette elképzeléseinket. Ennek kö­szönhető, hogy. az ország bá­zis szaporító gazdaságaként és Európa legnagyobb nvúl- tenyésztő farmjaként emle­getik Nemerőpusztát. (Kozma) tárgyalások értelmében, ha nem lesz kifogás, úgy 25 va­gon szárított tápért kapha­tunk dollárt. S ha az árvi­szonyokat figyeljük a táp mázsánkénti ára belföldön 190 forint, dollárban viszont hat és felet kapunk érte. Ezt nem hagyhatjuk figyelmen kívül. Az év eleji változások sze­le a Pécsi Keményítőgyárat is megérintette: A Szeszipari Országos Vállalaton belüli átszervezések miatt a pécsiek a január elsejétől megalakult Szabadegyházai Szeszipari Vállalat gyáregysége lettek. Az önállóság azonban meg­maradt. A gyár fő profilja, a ke­ményítőgyártás. A velejáró melléktermékek: a dextrin, a ragasztó alapanyag, a kukoricacsíra, a növényolaj alapanyaga, és a kukorica­lekvár. azaz a penicillin táp­talaj. Ha az elmúlt esztendő mérlegét megnézzük: Nyolc­száz vagon májusi morzsolt kukoricából készült 500 va­gon keményítő — a 430 va­gon tervvel szemben. Dext- rinből 61 vagon, csírából 36, szárított takarmányból pedig 75 vagon a tény. A tervszá­mok szinte minden áruféle­ségnél 10—15 vagonnal ki­sebbek voltak. — Termelési értékünk a tervezett 38 millió forint he­lyett 42 millió forint lett — tájékoztatott Kárpáti István, a gyár igazgatója. — A ki- lencvenmilliós nyereség a várt 150 százaléka. Az egy dolgozóra jutó termelési ér­ték 1970-ben 447 ezer forint volt. Ennek köszönhető, hogy hat százalékos bérfejlesztést hajtottunk végre. Piacproblé­mánk szerencsére nem volt. A gyárban az elmúlt héten indult meg a termelés, mi­után a szokásos évi gép­karbantartás befejeződött. A közelmúltban beállított'■<* új technológiai vonal és néhány új gép könnyíti a munkát. Az alapanyag beszerzés kö­rüli gondok is megszűntek. — A Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat megkerü­lésével, közvetlenül a mező- gazdasági üzemektől kapják a kukoricát. Céljuk, hogy fő­leg baranyai termelőszövetke­zetek és állami gazdaságok tárolási problémáin enyhítse­nek. Ugyanis nem kell a gyárnak szárított kukorica, így a kezelés e fázisát — a szárítást — megkerülhetik, s a fóliás tárolás is egysze­rűbb. Legfőbb szállítónk a Bogádmindszenti Á. G., a po- gányi, újpetrei. mágocsi és szalántai termelőszövetkeze­tek. Cserébe előnyösen jut­hatnak szárított takarmány­hoz — az egyik mellékter­mékhez. És ez a takarmányféleség az, melyből az első exportra menő „próbavagon” február elején útnak indul. S hogy az úgynevezett moslék egyet­len dekája se vesszen kár­ba. idén ebből a tápból száz vagonnal állítanak elő a gyárban. Persze a fő termék, a keményítő sem marad el. Hiszen fontos alapanyag: a papír és a textiliparon kí­vül felhasználja az édes­ipar is — étkezési szőlőcu­kor és különböző szörpök tekintetében — valamint a likőripar — az eredeti skót whiskvtő! a legfinomabb brandy-ig. Idén a tavalyi szinten maradva fél ezer va­gon a terv. S megkezdődtek a tárgyalások az új válla­lattal is: több úi gép — köz­tük egy szenarátor — vétele, és nem utolsósorban a ter­melékenység fokozása a cél. vir.r.ANvsZEr.KioirAKi vau..' B KREMEND mnnfeahcljre azonnal FELVESZ villanyszerelőket. segédmunkásokat Jelentkezés: BEREMKND. CEMKNTMt VÍV KIRENDKLTöÉG i n a p p Lajos, vezetos&erelónél. «illanjszerclóipari V. 2. g*. Szere­lőipari tj?ein. Bp. VI*., Síp a. 23. szám. VassnéoáL

Next

/
Thumbnails
Contents