Dunántúli Napló, 1971. január (28. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-28 / 23. szám
DUNÁNTOLI NAPLÓ 1971. január 28. Szokolai István Nagy harsány Versengő halászcsárdák „Nyolcvan kilométer/óra sebességgel száguldottunk a 6-os úton, korgó gyomorral, s találtunk egy becsalj csárdát. amely valóban becsalt bennünket. Gyomrunk a jó falatoktól immáron eltelve, isszuk a hegy levét felmagasztosult kedvvel." A baracsi halászcsárda vendégkönyvéből „halásztam ki” a fenti mondatokat. Egy Tuba Ágnes nevű „leányzó” volt a „szerzője”, s további három nevet láttam még a sorok alatt. Azt hiszem teljesen lényegtelen, hogy kicsoda Tuba Ágnes, hol és mivel foglalkozik (egyébként sem közölte), megelégedhetünk annyival is, hogy az ő — emelkedett hangulatban megfogalmazott — mondatai kitűnően jellemzik az autós utasok „filozófiáját” illetve azt, hogy mit várnak el egy halászcsárdától. A halászcsárdák vezetői persze ismerik ezt a „filozófiát”, s arra törekszenek, hogy elnyerjék az autósok „kegyeit”. Különösen a kömlődiek voltak frissek, akik még az 1950-es évek első felében, tehát a 6-os út megépítése korában rájöttek arra, hogy Komlód a Pécs— Budapest közötti távolság körülbelül felezőpontján fekszik, s ez a puszta tény is nagy lehetőségeket -rejt magában. Egyszer ugyanis ki kell szállni az autóból, hogy kinyújtóztassuk elgémberedett végtagjainkat. harapjunk és hörpintsünk valamit, ezenkívül ott vannak még a diszkrét „egyéb” ügyek is . .. A kömlődiek tehát sürgősen egy nagy halászcsárdát építettek a korábbi kicsiny, büdös kocsma helyén, ahová csak a fuvarosok tértek be egy nagyfröccs, vagy néhány korsp sör kedvéért. A kedvező földrajzi helyzet önmagában persze nem volt elegendő, szükség volt még egy emberre, aki képes arra, hogy a „gyomruknál fogva” fogja meg az autósokat. Ez az ember volt Baracskai Sándor, akit — bár paksi illetőségű volt — a kömlődiek magukhoz csalogattak. Baracskai Sándor három éve halt meg. Ma már valóságos legendák övezik a nevét. Amint a fia meséli, dunai halász meg hajós volt az apja, s az egész magyar Du- na-szakaszon végigkóstolgatta — a halászok főzte — halászlét. Mindenkitől ellesett egy jó fogást, így „alakult ki” a híres kömlődi halászlé. Gépkocsivezetőt FELVESZÜNK MKM' VÁLLALAT Pécs, Doktor S. u. 14. Ez persze még a „hőskorszakban”, tehát az ötvenes évek közepén volt. Később ugyanis két versenytársa támadt Kömlődnek: északról a baracsi csárda, délről pedig a paksi. Mi sem természetesebb, hogy ma már mipd a három halászcsárda a Baracskai-módra esküszik, s azt állítja, hogy náluk, és csakis náluk lehet igazi és jó halászlevet enni. Mind a három a vendégkönyvvel, az illusztris vendégek bejegyzéseivel próbálja bizonyítani az állításait, s az illusztris vendégek persze ékesszólóan zengik mindhárom halászlé dicséretét. Magától értetődik, hogy e vitába mi nem akarunk beleszólni, hiszen itt mindenki maga dönt — a saját ízlelő szerveivel. De azért felidézünk egy dicséretet, annak jellemzéséül, hogy milyen szuperlativuszokban beszélnek. Íme: „Én, alulírott, mint kitanult amatőr halászléfőző — aki Gemencen, Mohácson, Bédán, Baján és Érsekcsanádon tanultam ezt a mesterséget —, igaz lélekkel tanúsítom, hogy tökéletes dunai halászlét ettünk, amihez hasonló lehet a Duna mentén, de jobb nem. Tisztelet adassék ezért Bo- rovszki Ambrus „főkohásznak” (a Dunai Vasmű vezérigazgatója. A szerk.), aki ide hívott meg, továbbá a főzőmesternek, aki — asszony létére — férfi módra főzte meg ezt a szentséges ételt. Továbbá tisztelet a helynek, e csárdának, amit néhány éve láttam, s az idő nezn koptatott rajta semmit; éppolyan üde és patinás a légköre; olyan jó, hogy itt nagyon jól esett igaz emberekkel találkozni. 1970. január 13. Erdei Ferenc”. További aláírások: Mátyás László, egy olvashatatlan név, utána egy rövid megjegyzés következik: „Én „csak” asszony vagyok és a szöveg alapján: Bugár Jánosné”. Mint mondottuk, senkit j sem akarunk befolyásolni, j következésképp nem áruljuk | el, melyik vendégkönyvből másoltuk ki a fenti sorokat. Csupán arra utalunk, hogy bár Baracs és Paks ollóba akarta fogni Kömlődöt, egyelőre nem sikerült, mert Kömlőd 8 millió forint forgalommal zárta a múlt évet, Paks viszont „csak” 4 és félmillióval, Baracs pedig közel kétmillióval. Egyelőre Kömlőd a „császár”, ahol — nyáron — ezer lángos. ezer dupla, 700 adag halászlé. 80—90 rántott fiié fogy el naponta. Ezenkívül kitűnő ! töpörtyűs pogácsát és túrós I buktát szoktak még sütni, j Kömlőd azonban aligha érez- i heti magát páholyban, mert délen, azazhogy Pakson egy dinamikus személy vette át a halászcsárda vezetését, aki j néhány év alatt megkétszerezte a csárda forgalmát, akinek kitűnő érzéke van arra. hogy felhasználja széles körű pesti ismeretségeit, aki pécsi sört és Tettye-vizet árusít, a többi között, azért, hogy megnyerje magának a ! pécsiek „kegyét”. Végül a i paksiak üzletvezetője észre- ' vette, hogy a kömlődi bisztró nagyon kicsiny, csak tolong- va lehet benne reggelizni, ezért — ebben az évben — akar Pakson építeni. Hogy mit árusítanak majd ott, az maradjon üzleti titok — mondotta az újságírónak. Rendben van, legyen egyelőre üzleti titok, bár annyi idekívánkozik, hogy nagyon szükség volna már egy igazi reggelizőhelyre a három csárda egyikében. S ha már a bírálatoknál tartunk, megemlítjük, hogy azon a napon, amikor Kömlődön jártunk, vagy hatvan siklósi ember üldögélt a csárdában, két külön autóbusszal igyekeztek Pestre. Közöttük volt dr. Szabó József, a Siklósi Járási Pártbizottság első titkára, országgyűlési képviselő is. aki sajnálkozva jegyezte meg, hogy délelőtt fél tízkor már nem lehet lángwst kapni, s a bisztró higiéniája is jobb lehetne, mint amilyen. Talán mondanunk sem kellene: nemcsak dr. Szabó József vélekedett így. Északon, tehát Baracson Baracskai Sándor — tehát az egykori kömlődi halászlémester — felesége és fia főzi most a halászlét, s ez olyan konkurrenciát jelent, amit aligha lehet lebecsülni. Ezenkívül vannak még más kon- kurrensek is, például a tetszetős külsejű Sió-csárda Szekszárdnál, ahol szintén szép számmal megfordulnak pécsiek, bár korántsem any- pyian, mint az előbbi háromban. A mecseknádasdi csárdát nem is említjük, mert reggel hét óra után még zárva tartja az ajtóit, ami pedig a hirdi bisztrót illeti, olyan üres volt a pultja, mintha éjjel kifosztották volna a betörők. Visszatérve a három előbbi csárdára, tehát Baracsra, Kömlődre és Paksra, valószínű „időtlen-időkig” folyik majd köztük a vetélkedés. Tiszta szívből kívánjuk és akarjuk, hogy így legyen, mert ez nekünk utasoknak hasznos, s ha Pestre megyünk és halászlét akarunk enni, akkor nagyjából már érzékelni tudjuk, mi is az új mechanizmus... Bár csak mindenütt így érzékelhetnénk! Magyar László MEGKÉRDEZTÜK: Mi lesz a Radnics utcával? Lesznek-c tömbházak a Szabadság úton? A Mecsek nyugati részének szanálási, illetve fejlesztési tervét a Pécs városi Tanács Végrehajtó Bizottsága megtárgyalta és javaslatot tett: a tervet át kell dolgozni. Horváth Gyula, a tanács építési osztályának lakás- és kommunálisügyi előadója a következőképpen tájékoztatott a kérdéseket illetően: — A Radnics utca lakóinak megnyugtatására elmondhatom, hogy a közeljövőben nem kerül sor az utca szanálására. A Damjanich, Bartók Béla, Kodály Zoltán és a Xavér utca által bezárt terület beépítési javaslatának ál dolgozását a Pécsi Tervező Vállalat megkapta. A terv elkészülte az év végére várható. Így e területen lakók, ingatlantulajdonosok a legszükségesebb állagmegóvási munkákat nyugodtan elvégezhetik. Nagyobb átalakításokról, toldásokról azonban nem lehet szó. — A másik kérdés a Szabadság úttal foglalkozik. Az utca két oldalán a távlati tervek szerint soklakásos torony- és magasházak épülnek majd. A rendezési terv még nem készült el — s a szanálási munkálatokat sem kezdik el 1975 előtt. Egy azonban biztos: a Szabadság út és a József Attila utca kereszteződésénél — a betonházzal szemben — egy száznegyven lakásos, többszintes ház épül. ELTŰNT PÉCSI IRODALOM A magyar Livius 1622-ben Pázmány Peler Magyarország történetéről egy 900 lapnyi terjedelmű, nagyfontosságú történeti munkát jelentetett meg a kölni nyomdában: Nicolai Istvánfi Pannonii Historia- rum de rebus Ungarícis libri XXXIV. ab a. 1490 ad a. 1609. azaz A magyarság történetének 34 könyve 1490-től 1609igA latin nyelvű mű szerzője lstvánffy Miklós, akit mivel Liviushoz hasonlóan szerkesztette és írta meg művét, az utókor a magyar Livius névvel illette később. lstvánffy Miklós, a szép- história-író lstvánffy Pálnak fia, 1538. december 8-án született a Baranya megyei Kisasszonyfán. Gyermekkorát Szigetváron töltötte, s bolognai, paduai tanulmányai befejeztével visszatért Szigetvárra „vitézi oskolát” tanulni Zrínyi Miklós mellett. Rövidesen Oláh Miklós veszi pártfogásba, akinél annak 1563. január 14-én bekövetkezett i haláláig a titkári teendőket látta el. Később a királyi udvar szolgálatába lépett, mind magasabb tisztségekre emelkedett. 1582-ben a pozsonyi országgyűlés beleegyezett al- nádori kinevezésébe. Hosszú ideig lstvánffy Miklós az ország legtekintélyesebb és legbefolyásosabb egyéniségei közé tartozott. Politikai karrierjén csak akkor esett csorba, amikor Illésházy István perében ellene foglalt állást. Ennek következménye volt, hogy midőn a régóta üres nádori szék betöltésére került a sor, a rendek nem őt, hanem a protestáns Illés- házyt választották meg nádorrá. Ugyanezen a napon szélhűdés érte, jobb karja béna maradt. 1615. április 1-én halt meg a Varasd megyei Vinicán. Milyen ember volt lstvánffy I Miklós? Kolta Ferenc a szigetvári | múzeumban nemrég megta- 1 lálta Istvánffynak 1598. augusztus 10-én Gyulafehérvá- rott írt, eddig ismeretlen levelét. Ebből egy derűs, kedélyes i ember élcelődése tűnik elénk, aki meleg barátságban Gyerlyásodik a Balaton jege A napok óta tartó enyhe időjárás meglazította a Balaton jégpáncélját. A tó jégmezője a téli sportokra alkalmatlanná vált. Partra vontatták a jég vitorlásokat és nem látogatják a fakutyakölcsönzőket sem. A Balaton jégmezője még összefüggő, de a jég vékonyodása, úgynevezett gyertyásodása már megkezdődött. ■! van Mihály úrral, a szakács* ; csal, akinek azt üzeni, hogy I visz neki Erdélyből fiatal feleséget, „közben pusztítsa el 1 azt a vén banyát”. ' 34 köteles hatalmas történeti műve abban a korban : nagy teljesítménynek számított, különösen, ha hozzá vesszük', hogy még négy kö- ' tetet szándékozott hozzáírni, de ennek csak vázlata készült el. Mint történetírónak Mátyás erős, fegyelmezett 1 állama az eszményképe. Vé- j leménye szerint a nagy ural- I kodó halála óta minden „dis- ciplina és religio” megromlott a nemzetben, végveszélybe sodródott az ország. Ezért a régi dicsőség hősi példáit idézi, különösen az apró magyar várak török elleni hősi küzdelmeit ecseteli megrá- zóan Ö is azok közé tartozott, akik a szigeti hős 1566- os heroikus önfeláldozását eposzi méretűvé magasztosí- totta, s talán ez az oka, hogy művéből a költő Zrínyi Miklós is sokat merített. Évszámaiban nem mindig megbízható, földrajzi adatai azonban pontosak. A tulajdonneveket szereti latinos formába önteni. Pécsnek török uralom alá jutását 1543. július 20-ra tette. Másik érdekesség: szerinte a mohácsi csatában Lajos király nem a Csele-patakban, hanem a Ka- rasica iszapjában lelte halálát. Műve megírásához felhasználta Gonfini, Brodarics és Tinódi történeti írásait is. Pray György szerint Ist- vánffy történeti műve éles ítéletekkel van tele, amelyeket azonban mérsékel a szabadelvűség és a közügyek tárgyalásához való alkalmazás. Stílusa világos, ékes, nem mesterkélt, nem idegenszerű. Adatait sokszor mérlegeli, sőt oknyomoz is. Hazánk történetét attól a ponttól ismerteti, midőn a magasból vakon rohant a mélybe, ő mégsem esik kétségbe, bízik a haza jövő sorsának kedvező fordulatában. Művét később Kazy Ferenc, majd Cseri . Mihály folytatta. Kemény Zsigmond Zord idő című regényének is egyik forrásává vált. Dr. Tóth István Készül a harkányi gyógyszálló beruházási programja Dúl Dezső tervezőmérnök, az Általános Épülettervező Vállalat munkatársa nyerte el annakidején a harkányi gyógyszálló tervezésére kiírt pályázat I. díját A Belkereskedelmi Minisztérium, mint beruházó, az elmúlt napokban őt bízta meg a szálló beruházási programjának elkészítésével. Az ütemezés szerint ez év közepére kell elkészülnie a beruházási programnak. A program jóváhagyása után készülnek a műszaki tervek, ez azonban már hosszabb időszakot, csaknem egy teljes évet vesz igénybe. A Belkereskedelmi Minisztériumban úgy tervezik, hogy 1972 második felében kezdik meg Harkányban a 400 ágyas gyógyszálló építését. A körülbelül 250 milliós beruházás kivitelezésére a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat kap megbízást. egy nagy reggelizőhelyet A „daktari” vállhoz emeli a számszeríjat, rövid ideig céloz, aztán halk zizzenéssel elröppen a nyílvessző. Három perc múltán egy különlegesen szép dám bika megmerevedik és a sáros avarra dől. A sűrűből innen is, onnan is emberek gyűlnek köréje ... Mindez nem a népszerű tévéfilmsorozat egyik folytatásának jelenete, hartem a valóságban történt a Tolna megyei Gyulaj dámvadairól híres rezervátumában, ahol tegnap óta különleges vadászexpedíció végzi munkáját. Az elején említett daktari sem az újságíró fantáziájának szülötte: így nevezték el tréfásan az erdészét emberei dr. Fábián Gyula professzort, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem zoológiái tanszékvezetőjét. aki bénító injekciókkal vadászik. Ra.ita kívül dr. Patócs András állatorvos és Koltai András, a MÉM Kiállítási Irodájának munVADFOQÁS QYULAJON katársa tartozik az expedícióhoz. — Mi a céljuk ezzel a különleges vadászattal? — Az élővad befogás hazánkban eddig ismeretlen módszerével próbálkozunk — feleli Koltai András. — Tudott dolog, hogy a Vadászati Világkiállítást az idén Magyarország rendezi, ehhez kellenek az élő vadak. Ezt a sajátságos vadfogási módszert a számszeríjjal Fábián professzor találta ki. Fiatalabb éveiben ugyanis i.iászott s így most nem okozott neki gondot egy olyan speciális fegyver elkészítése, amellyel 50—60 méter távolságból bénító injekciót lehet röpíteni a kiszemelt vad combjába. (Eddig hazánkban úgy történt az élővad befogás, hogy az állatokat karámba csalták, és onnan választották ki a megfelelő példányokat. Ilyenkor azonban a nagy dulakodásban egy-két vad mindig elpusztul.) — A mostani módszer biztos és veszélytelen? — Sajnos, nem — válaszolja a professzor — ezért hoztunk magunkkal állatorvost. Noha a bénító injekció dózisát mindig a kiszemelt példány testsúlyához mérjük, előfordulhat, hogy egy legyengült szervezetű állat légzőizmait is megbénítja. Ilyenkor gyors közbeavatkozásra . van szükség. — Egyébként meggyőződésem, hogy ha sikerül tökéletesíteni ezt. az eljárást, akkor ez nágy segítséget jelent majd a vadgazdálkodásnak. Tenyésztésre különösen alkalmas példányokat, külföldre vagy más vidékre szálitandó állatokat lehet így kiválasztani. Közben a megbénított dám- bika gyönyörű íejdíszeit le- tűrészelik, hogy a szűkre- szabott ládába beférjen. A lapátért nem kár. hiszen őszre még szebbet növeszt majd. s mindez ráadásul az ő érdekében történik, mert így a bénultság elmúltával nem tud kárt ejteni magában. — Húsz perc múlva visszanyeri a mozgását, vigyázva szállítsák! — mondja a professzor a embereknek, akik a kocsira emelik a foglyulejtett dámbikát, A szerencsétlen állat megüvegesedett szemeivel most még nagyon búskomornak tűnik, de holnap már a tatai telepen lesz, ahol majd jól gondját viselik. Mire eljön az ősz. és jönnek a világkiállítás látogatói, talán még örülni is fog a népszerűségnek.
