Dunántúli Napló, 1971. január (28. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-28 / 23. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Ära 58 fillér Dunántúli napló XXVIII. évfolyam, 23. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1971. január 28., csütörtök Szovjet idegenforgalmi kormánydelegáció érkezett Baranyába A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió idegenforgalmi egyezményének megkötésére S. S. Nikiimnél, a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő idegenforgalmi főigazgatóság vezetőjével az élen hétfőn idegenforgalmi kormányküldöttség érkezett hazánkba. A szovjet kormánydelegáció magyarországi tartózkodása alatt több idegenforgalmi létesítményt tekint meg, így egyebek között ellátogattak Baranyába is. írtjukon dr. Tamás György, az Országos Idegenforgalmi Tanács titkárságának vezetője kíséri őket. A vendégek szerdán délután érkeztek Siklósra, az éjszakát a várban lévő szállóban töltötték. Ma megtekintik Harkányt, utána Pécsre utaznak, ahol Palkó Sándor, a Megyei Tanács vb- elnöke fogadást ad tiszteletükre, majd az Olimpia étteremben rendezendő ebéden vendégül látja őket. A Minisztertanács ülése Rövidesen kihirdetik a lakásépítésről, lakáselosztásról és a lakbérekről szóló jogszabályokat A Kormány Tájékoztatási Hivatal közli: a Minisztertanács szerdán ülést tartott. Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke beszámolt a Finnországban tett hivatalos látogatásáról. A magyar kormányfő és Péter János külügyminiszter a finn állami és gazdasági élet vezetőivel szívélyes, baráti légkörű megbeszéléseken eszmecserét folytattak a nemzetközi helyzetről, valamint a magyar— finn kapcsolatokról. A tárgyaló felek elégedetten állapították meg, hogy a két ország kapcsolatai minden területen jól fejlődnek. A nemzetközi élet értékeléséről folytatott tanácskozások homlokterében az európai biztonság kérdései álltak, különös tekintettel az európai biztonsági konferenciára. Mind a nemzetközi helyzet kérdéseiről, mind a két ország kapcsolatairól folytatott tárgyalások hasznosnak bizonyultak, hozzájárultak a további együttműködés elmélyítéséhez. A Minisztertanács a beszámolót tudomásul vette. Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese a magyar—vietnami gazdasági és A baranyai várak adtak otthont a téli traktorosképzőknek Az A idegenforgalmi uborkaszezonban sem maradnak kihasználatlanul Baranya várai, harmadik éve már, hogy minden télen a mező- gazdaság továbbképző központjaivá alakulnak át. A siklósi és a szigetvári vár a traktorosoknak, a pécsváradi pedig az állattenyésztő szakmunkásképző tanfolyamotok ad otthont. Ezeken kívül persze vannak úgynevezett házi tanfolyamok is, amelyeket a termelőszövetkezetek maguk szerveznek, ilyen traktorosképzö működik 25— 30 fős létszámmal a pécsváradi Dózsa és a bicsérdi Aranymező Tsz-ben, A termelőszövetkezetek traktoros utánpótlásának zömét azonban most is a siklósi és a szigetvári várban képezik ki. A két várban pillanatnyilag mintegy 100 leendő traktoros van elszállásolva, itt folyik az elméleti oktatás is. A gyakorlati foglalkozás természetesen nem, e célra a siklósi kurzus részére a helyi Magyar—Bolgár Testvériség Tsz bocsátotta rendelkezésre harkányi gépjavító üzemét A szigetvári traktorosok a szigetvári Zrínyi Tsz gépüzemében gyakorolnak, a traktorvezetéshez szükséges ismereteket a somogyapáti Aranykalász Tsz-töl kölcsön kapott traktorokon szerzik meg. A tanfolyamok tíz hétig tartanak, január 6-án kezdődtek és március 15-én érnek véget. A képzés alapfokú, de a forgalomban lévő összes traktor vezetését elsajátítják a fiatalok, és a vizsga sikeres letétele után országúti forgalomra érvényes jogosítványt is kapnak. Az új szakmunkás törvény értelmében ettől az évtől kezdve a termelőszövetkezeteknek a korábbiaknál nagyobb anyagi áldozatot kell vállalniok leendő traktorosaik kiképzésében. Az állam, illetve a tanfolyamot szervező megyei tanács ezúttal pusztán a szállásköltséget és az előadói díjakat biztosítja és hozzájárul az étkeztetési költségekhez. A termelőszövetkezet a tanfolyam idején is kifizeti a tanulók korábbi átlagkeresetét, megtéríti az étkezési nyersanyagköltségeket, munkaruhát ad a fiataloknak. Egy traktoros kiképzése ilymódon nem csekély összegbe, mintegy tízezer forintjába kerül a tsz- nek. Ennek fejében és ez is új vonás, a leendő traktoros szerződést ír alá a tsz-szel, melyben vállalja, hogy kettőtől öt évig terjedően a termelőszövetkezetben fog tratorosként dolgozni. Az új intézkedés sem a tsz-eket, sem a fiatalokat nem riasztotta vissza a szakmától, bizonyítja ezt az is, hogy az előírásos 30-as létszámú csoportok helyett. 45 —50-es csoportok alakultak ki, olyan sok volt a jelentkező. Új az is e tanfolyamokban, hogy megfiatalodtak, a szigetvári tanfolyam résztvevőinek átlagos kora 19 év, a siklósi még ennél is fiatalabb. A traktoros szakma tehát ma falun elsősorban a fiatalokat vonzza, azokat a fiatalokat, akik a vizsga letétele, a papírok kézhezvétele után nem kacsingatnak másfelé, falujukban maradnak, a termelőszövetkezetben keresik boldogulásukat, ott kamatoztatják a megszerzett ismereteket. A téli traktorosképzés a Sely- lyei Mezőgazdasági Gépész Szakmunkásképző Iskola irányításával történik. A megye legifjabb traktorvezetői március 12-én, 13-án és 14 én vizsgáznak. műszaki-tudományos együttműködési bizottság alakuló ülésszakának munkájáról tett jelentést. Le Thanh Nghi, a Vietnami Demokratikus Köztársaság miniszterelnök-helyetie- se vezette delegációval, január 8—13 között Budapesten megvitatták és elfogadták a bizottság megalakításáról szóló egyezményt és a működési alapszabályzatot. Az ülésszak napirendjén szerepelt továbbá az elmúlt évi segély- és hitelegyezmény megvalósításáról tartott beszámoló, valamint az 1971- ben nyújtandó katonai segély, hosszú lejáratú hitel és a fizetési feltételekre vonatkozó megállapodás. A felek jóváhagyták az idei műszakitudományos együttműködés legfontosabb témáit. A kormány a jelentést tudomásul vette, jóváhagyta a bizottság megalakításáról szóló egyezményt, egyben utasította az érintett szervek vezetőit, hogy segítsék elő az ülésszak jegyzőkönyvében foglaltak végrehajtását. A kormány megtárgyalta és elfogadta az építésügyi és városfejlesztési miniszter előterjesztését az MSZMP Központi Bizottsága és a Minisztertanács 1970 májusában hozott közös határozatának végrehajtásáról, amely a lakásépítés fejlesztésének, a lakáselosztás és a lakbérek új rendszerének kidolgozását írta elő. A kormány a következő jogszabályok kihirdetését rendelte el: — a lakások elosztásáról és a lakásbérletről, — a lakbérekről, továbbá az albérleti és ágybérleti díjakról, — a lakbérhozzájárulásról, — a lakásépítési hozzájárulásról és a lakáshasználatbavételi díjról, — a lakásfenntartó szövetkezetekről, — a lakásépítő szövetkezetekről, — az egyes lakásépítési formák pénzügyi feltételeiről és a szociálpolitikai kedvezményről. Az új jogszabályok 1971. július 1-től lépnek hatályba. A kormány felhívta az építésügyi és városfejlesztési minisztert, továbbá a fővárosi és a megyei szintű tanácsok végrehajtó bizottságainak elnökeit, hogy a jogszabályok gyakorlati végrehajtása érdekében még szükséges intézkedéseket saját hatáskörükben tegyék meg. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter az érdekelt miniszterekkel együtt gondoskodik arról, hogy az állami szervek és a tanácsok alaposan, minden részletében jól felkészülhessenek a rendeletek végrehajtására. A Minisztertanács felkérte a társadalmi szervezetek vezetőit, hogy a jogszabályok végrehajtását segítsék elő, egyben megbízta az építésügyi és városfejlesztési minisztert, hogy az új jogszabályokról a sajtó, a rádió és a televízió útján tájékoztassa a lakosságot. A kormány egyidejűleg megtárgyalta és elfogadta a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérének rendezéséről szóló előterjesztést is. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Összehívták az MSZMP Központi Bizottságát A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságát I97L január 28-ra összehívták. A párt Politikai Bizottsága időszerű bel- és külpolitikai kérdések megvitatását javasolja. Vízügyi beruházások 1971-ben Magasítják és szélesítik a Duna jobb parti védvonalát Lj nyomvonalon a mohácsi partial egy része A Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság idén folytatja az utóbbi években megkezdett nagyszabású beruházásait, , melyek közül kiemelkedik a I Duna jobbparti védvonalának szabályozása, megerősítése, valamint a Pécsi-víz Pécs és Gerde közötti szakaszának rendezése. A Duna Mohács és az országhatár közötti szakaszán a jobbparti védvonal megerősítését az 1965-ös árvíz tette szükségessé. A mintegy 9 kilométeres partszakaszon 47,5 millió forintos beruházási összeggel már az árvíz után megkezdték 741 ezer köbméternyi töltés építését. Idén az országhatártól számított 3—7 kilométer közötLáthatatlan üzemek Két és léi ezer bedolgozó van Baranyában Két és félezren dolgoznak Baranya „láthatatlan” üzemeiben. vagyis, akik a vállalt munkát otthon végzik el — varrnak, horgolnak, szőnek. A bedolgozó rendszer különösen az utóbbi években fejlődött, enyhítette a „nehéziparos” megye városaiban, elsősorban Pécsett, Komlón, továbbá Mohácson és környékükön a női munkaerő foglaikoztatását. E rendszerben rejlő előnyöket a világ minden tájára exportáló Pécsi Kesztyűgyár használta ki a legjobban. Több mint ezer bedolgozója van s munkájukkal nagyon elégedettek. A kézzel varrott kesztyűk (az idén 1 millió pár) például mind így készülnek. Tavaly megkezdték A jégtől kevésbé veszélyeztetett téli kikötőből rendes helyére, a Halászcsárda alatti partszakaszra vontatta vissza tegnap Mohácson a „Bendegúz” a kikötő pontont» a gépek házhoz adását is. Jelenleg százötven gépi varró dolgozik otthon, s ezt az idén még ötvennel szaporítják. Megszervezték a szer- vízhálózatot, a műszerész a helyszínen végzi a karbantartást, javítást. A bedolgozók megbecsülésének jeléül ez év januárjától új juttatást rendszeresített a vállalat. Az otthon dolgozóknak rezsiköltséget térít fűtésért és villanyhasználatért, ami havonta 100—130 forint többletet jelent a korábbi keresethez képest. A Baranya megyei Háziipari Szövetkezet 650 városi, falusi bedolgozót alkalmaz. Komlón, a „Cár- bon” Könnyűipari Vállalat közel háromszáz bedolgozónak ad munkát folyamatosan, akik ruházati cikkeket készítenek. Most januárban először cipőipari bedolgozást is szerveztek, mégpedig szezonjelleggel. A nyári férfi- oipő felsőrész fonott díszítése munkaigényes művelet. Ezért több mint száz, jórészt idős vagy bányánál rokkant, csökkent munkaképességű embert bíztak meg e részfeladattal. ti szakaszon az 1965 óta nem alkalmazott hidromechanizá- ciós eljárással magasítják és a mentett oldalon erősítik a töltést. Az eljárás lényege az, hogy a Dunából kitermelt homokot — a munkának tehát medertisztítási jelentősége is van — csővezetéken juttatják az árvízvédelmi töltésen előre elkészített kazettákba. A hompk ottmarad, a víz pedig visz- szafolyik a Dunába. Ebben az évben sor kerül a mohácsi partfal megerősítésére és ahol még szükséges, magasságát a legnagyobb árvízi tetőzés szintje fölé emelik. A város északi részén mintegy 1200 méter hosszúságban új nyomvonalra, a Dunához közelebb vezetik a partfalat. A Bere- menden alkalmazott módszerrel 6 méter mély vasbeton résfalat építenek, ami bizonyos fokú védelmet jelent a buzgárok ellen, s erre építik a tulajdonképpeni partfalat. Ezekre a fenntar- tás-jellegű munkákra 6,2 millió forintot költenek. 1968 végén kezdte a Vízügyi Igazgatóság a Pécsi-víz rendezését és a mintegy 27 kilométeres szakaszon jövő évben be kell fejezni ezt a munkát, aminek összes előirányzott költsége 56 millió forint. Az idei 18 millió forintos program keretében főleg a Pécs környéki rendezés kerül előtérbe, s itt is a Bőrgyár szennyvízelvezetési problémáinak megoldásán lesz a hangsúly. Az 1971. évi munkák során 217 ezer köbméter hordalékot kotornak ki a mederből, ezáltal meggyorsítják a Pécs déli területein felgyülemlő vizek levezetését. 2 és félezer köbméternyi betont építenek be különböző műtárgyak formájában, mintegy 300 métares szakaszon új nyomvonalra kerül a pécs- harkányi vasútvonal és ugyanitt új hidat is építenek. A pécsi szakaszon végzendő munka a déli ipari úttal egy nyomvonalon folyik, ezért előreláthatóan a Vízügyi Igazgatóság végzi majd ennek az útnak a földmunkáit is.Szőlőtelepítés százötven holdon Az évekkel ezelőtt megkezdett szőlőtelepítő munkálatait az idén két helyen folytatja megyénkben az Ültetvénytervező Vállalat. A babarci tsz már meglévő százholdas szőlészete mellett, a szajki oldalon, újabb száz holdon telepítenek korszerű fajtákat. Rizlingszilváni és tramini kerül majd ide mintegy hatmillió forintos költséggel. A hatalmas összeg magában foglalja a tereprendezés, a talajvédelem és az új ültetvény öt «,-gteodnn át történő ápolásának ellenértékét is. A tervek szerint ez évben húsz hold telepítését végzik. A vállalat másik nagyarányú munkálataira a kishar- sányi tsz megbízásából kerül sor. Nagytótfalu térségében meglévő üres foltokat együttesen 53 holdat — ültetnek be a gazdaság kollekciójából még hiányzó fajtákkal. így az olasz- és a bánáti rizling mellett traminit és rizlingszilvánit termelnek majd.
