Dunántúli Napló, 1971. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-26 / 21. szám

fi DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1911. január 26» Tárgyalóteremben a szülők és gyermekek Kinek ítélje a bíróság? Jobb száz gyér ineke Uielyezési per — !\ehu u bosszú is közrejátszik Hárman álltak a tárgyaló­teremben a bíró előtt: a két szülő és középen a kiskorú gyermek. A szülők már ko­rábban elváltak és úgy egyez­tek meg, hogy a 12 éves kisfiú az apánál maradjon, ő névelje. Időközben azon­ban az anya meggondolta a dolgot és pert indított, amely­ben kérte: a bíróság a fiút nála helyezze el, a jövőben ó kíván gondoskodni róla. A bíróság alaposan megvizs­gálta az ügyet. Úgy találta, hogy mindkét szülő rende­zett körülmények között él, szép lakásuk van, jövedel­mük az átlagnál magasabb. Tehát mind az apa, mind az anya megfelelően képes gondoskodni a kisfiúról. Az apa ezt már be is bizonyí­totta, több mint egy éve ne­velte gyermekét. A bíró for­gatta íróasztalán az irato­kat, levette a szemüvegét aztán megkérdezte: • — Kisfiam, te hol szeret­nél a jövőben lenni, édes­anyádnál, vagy édesapádnál? A két szülő feszült vára­kozással tekintett a gyerekre. — Édesapámnál szeretnék maradni — mondta halkan. A bíróság úgy határozott, hogy a fiú a jövőben is az apánál nevelődjön. — Ha a fiam is így akar­ja, legyen — mondta az anya beletörődve a döntésbe. 4 — Általában nem a gyér­nek dönti el, hogy az elvált, agy a külön élő szülők kő­ül az apánál, vagy az anyá­éi nevelődjék, de eseten- ént, ha szükséges megkér­dezzük a 10. életévét betöltött vermeket is — mondja dr. Gátos György, a Pécsi Me­nyei Bíróság tanácsvezető bí­rója. Évente többszáz gyermek­elhelyezési pert tárgyal a bíróság. Legtöbb esetben á íjülők „késhegyig menő har­cot folytatnak” azért, hogy u bíróság a gyermeket náluk helyezze el. — Valóban, csaknem vala­mennyi per azt bizonyítja: ai apa, vagy az anya min- ■' snt elkövet, hogy a gyer­keket a bíróság neki ítélje — folytatja a bíró. — Sok < nétben nem könnyű a dön- :és. Elmondok egy történetet •i sok közül. A peres felek ázasságából egy fiú és egy íny született. A gyerekek — amikor a szülők elváltak — altalános iskolai tanulók vol­tak. Első fokon a bíróság az anyánál helyezte el a gye­rekeket. Az apa később pert indított és a bíróság másod­fokon helyt adott az apa keresetének, mert az elvált anya magatartását erkölcsi- 'c?g kifogásolhatónak ítélte. Telt az idő, egy éven át az apa nevelte a gyerekeket 'em egészen kifogástalanul. ' kkor az anya pert indított, eresetében hivatkozott meg­hozott életkörülményeire, ra, hogy újabb házasságot ütött, rendezett életet él. A ’ róság megvizsgálta a hely­etet és megállapította: az nya valóban igazat írt, ren­gett. körülmények között cl — Ilyen esetekben meg­■ "Itoztatja a bíróság a dön- tést? — Alapelvünk: mindig a "’.vermek érdekét kell szem­■ lőtt tartanunk — mondja a bíró. — Az állandóságnak "■zerepe van. Ha a gyermek már huzamosabb időn át -"»Idául az apánál volt el­helyezve, rendes körülmé­'-ek között élt, az apa meg- ‘ "rlelóen gondoskodott róla, aligha változtatunk a hely­zeten. A gyermek érdekei kívánják ezt. — A közvélemény azt tart- a. hogy a fiúgyermeket ha r.todik életévét betöltötte — 'Idául a szülők válása ese- ;n — úgyszólván automati- usan az apánál helyezi el ' bíróság, a lányt pedig az nyánál. így van? — A bírói gyakorlat ma ár nem követi ezt a régi ~rev álláspontot. Brecht a egyik drámájában, hogy gyermek legyen az anya­•zívűeké. Ez a mi vélemé­nyünk is. Az „anyaszívű" legtöbbször maga az anya, de nem mindig. — Kétségtelen, hogy a gyermek jövőjét elsősorban kell figyelembe venni. A gyermek jövőbeni érdeke mennyire befolyásolja a bí­róság ítéletét? — Döntően. Ismét egy pél­dát említek." Egy fiúgyermek­ről van szó. aki a szülők el­válása után az anyánál falun nevelődött. Az anya nem mindig tudta gyermekét meg­felelően gondozni, mert Pé­csett dolgozott, korán indult munkába, este érkezett haza és így az ötéves kisfiú állan­dóan csavargott. Az apa bí­rói döntéssel kérte, hogy a gyermeket nála helyezzék el. Úgy tűnt, hogy az apa élet- körülményei megfelelőbbek. A bíróság első fokon az apá­nak ítélte a gyermeket. Az elsőfokú bírói döntést az anya megfellebbezte, hivat­kozva arra, hogy a gyermek jövőbeni nevelését egy fiú­nevelőintézetben biztosította. A bíróság a fellebbezésnek helyt adott. Indok: a gyer­mek jövőjét nézve az adott helyzetben feltétlen előnyö­sebb, ha a fiú a MÁV ne­velőintézetében nyer elhelye­zést. Az apa ugyan szereti a gyermeket, de sajnos sem írni, sem olvasni nem tud, így nem képes a fiúról meg­felelően gondoskodni. — Milyen tapasztalatokat szűrhetünk le a gyermekel­helyezési perekből, miként lehet számukat csökkenteni? — Már a házassági bontó­perek keretében helyes, ha a szülők felelősen meghatá­rozzák azt is, hogy a gyer­meket az apa, vagy az anya nevelje. Vegyék figyelembe a gyerek érdekeit, ne pedig a későbbiekben „csak úgy gondolok egyet” alapon in­dítsanak gyermekelhelyezési pert. Nem egy esetben a „bosszú” vezérli a szülőt a per elindításában. Például egyik szülő a másik ellen gyermektartás fizetésére in­dít pert. — Az alperes pe­dig így gondolkodik: „Jó, ha te gyermektartás miatt pe­relsz, akkor én pedig a gyer­meket perelem el tőled”. Az ilyen „bosszúból” indított keresetnek legtöbbször sem­mi jogi alapja nincsen, csak az ügyek számát szaporítja. Gyakori, amikor a lakás megszerzése a cél és a gyer­mek csak eszköz. A bírói gyakorlat gondot fordít arra, hogy az anyagiasság ne győzzön. Vajon az a szülő, aki még tartasdijat sem fi­zet, szereti-e igazán a gyer­mekét? Aligha. Helyénvaló lenne, ha a szülők nemcsak a válás, hanem a különélés esetében is megállapodnának, hogy a gyermeket ki neveli tovább. Ha nincs egyetérté­sen alapuló megállapodás, olyan esetek történnek mint legutóbb. A szülők különvál­tak, az apa Pécsett lakik, az anya Oroszlányban. A gyer­meket az anya magával vit­te. Az apa utánautazott és a gyermeket úgyszólván az ! óvoda elől hozta el Pécsre. Kis idő múltán az anya uta­zott Pécsre gépkocsival és ő is az óvoda elől vitte el a gyeremeket vissza, magához. Az ilyen helyzetek nem szolgálják a gyermek érde­két. Ismételten csak azt mondhatom, hogy a szülők alaposan gondolják meg vá­lás, különélés és más hely­zetek létrejöttével a gyermek végső elhelyezését is, — és meggondolásukat mindig az vezesse: mit kíván a gyer­mek érdeke? Ha nem tudnak dűlőre jutni, — akkor termé­szetesen ott a bíróság. Garay Ferenc 3369 gyermek született tavaly Pécsett A kerületi tanácsok ahya- kön.vvi tevékenységének ösz- szesilése szerint 1970-ben Pécs területén 3369 születés történt, tehát az újszülöttek száma 25-tel volt több, mint 1969-ben. Elhunytak 2217-en és bár a növekedés 142 fő, a lakosság természetes sza­porodása mégis kedvező, mert a születések s/áma 1152 fővel meghaladja a halálozá­sokét. Házasságot kötött 1595 házaspár. névadó ün­nepség 240 volt. vagyis 1969- hez viszonyítva 110 jegyes­párral többet adták össze, míg a névadások száma 25- tel emelekedett. A népesedési statisztika szerint a legtöbb születés és halálozás a III. kerületben történt, míg a legtöbb házasságkötésre és névadó ünnepségre a II. ke­rületben került sor. A jó ég tudná felsorolni hányféle és jellegű munka- terület van nálunk, mondjuk a precíziós műszergyártástól egészen le a ... „Le?” Majd­nem kimondtam, hogy „le” a szemétgyűjtőig, úttisztítóig. Pedig a munkák, szakmák j lépcsőzetes rangsorolása na­gyon is igazságtalan. Hiszen amennyire szükség van a precíziós műszerre, úgy szük­ség van egy intézményre is, amely a papi hulladéktól, szeméttől megszabadítja a nagyváros lakóit. Négy brigád — húsz em­ber. Tizenkétezer lakásból származó hulladékot horda­nak el naponta. A „kukás” edény — tartalmával együtt — körülbelül 60—70 kilo­gramm. A brigád előkészítő­je — vagyis aki a gépkocsit megelőzve fut, hogy az edé- j nyékét kirakja a járdaszélre — átlagosan naponta 900 kukás-bödönt mozgat meg. Ugyanezt a mennyiséget a további két ember emeli a kocsi végére, majd az ürese­ket a negyedik visszarakja. A brigád tehát naponta 50— 60 tonna szemetet szállít el. A „kukások” decemberben 4 ezer tonnát tüntettek el az említett 12 ezer lakásból. De a Köztisztasági és Útkarban­tartó Vállalatra háruló össz- mennyiség 8500 tonna volt. Az egyik brigád vezetője ifj. Kovács Ferenc, társai: Fichter Imre, Mitrovics Pé­ter, Juhász Mihály és a gép­kocsivezető. Munkaidejük ál­talában napi 8 óra, illetve nyáron 6—7 óra, a téli idő­szakban 9—10 óra. Műszak után beszélgettem velük Gvimesi László igazgató iro­dájában. Arcuk, szemöldökük szürke a portól, pedig azt mondják, kicsit rendbehoz­ták magukat, mielőtt bejöt­tek. Fürdés ezután lesz. — Azt mondják, mi va­gyunk a „közlekedés rémei”, A KENDERFONO ÉS SZÖVOIFAR1 VÁLLALAT PÉCSI FONÓ- ÉS SZÖVŐGYÁRA FELVESZ 14—16 ÉVES KORÜ, ALTALANOS ISKOLÁT VÉGZETT FIATALOKAT y e v e s szövőipari tanulónak Jelentkezés általános iskolai bizonyítvánnyal 1971. január 31-lg, a gyár telephelyén. HIRD, KENDERFONO UTCA 2, a tejes- és- a kenyérszállítók után. — Hogy értsem ezt? — Elálíjuk az utat, a bel­város szűk utcáiban és ad­dig kénytelen egy egész ko­csisor várakozni. Egyszer be is szóltam egyik autósnak, hogy ha türelmetlen, száll­jon ki, dobálja helyettem a hetvenkilós edényeket, addig én megiszok egy kávét vala­hol. — Vagy sört.,. — Nem lehet. Nemcsak mert nem szabad, bár a til­tásnak is megvan az oka. Az autók úgy száguldoznak el mellettünk, hogy az ember haja az ég felé áll. Az is ide­gesítő, hogy a kocsi mögül kilépve állandóan figyelni kell, nehogy kerék alá ke­rüljünk. De idő sincs sörö­zésre. Az egész műszak me­rő rohanás. Utána meg... — Mit gondol, melyik ke­gyetlenebb munka: bányá­szat, vagy ez? — A bánya életveszélye- sebb. Ez viszont kellemetle­nebb. Bűzös, mocskos, po­ros ... — Mennyi a kereset? — A közhiedelem ellenére nem kapunk havi négy-ötez­ret. Pedig egyszer Önök ír­ták az újságban, hogy hat­ezer forint a kereset. Erre egy hétig valóságos búcsújá­rás volt a vállalatnál, annyi volt a jelentkező. Háromez­ren fölül keresünk, de senki ne sajnálja tőlünk. Egyéb­ként egyszer fordult elő, hogy a Till Lajos — aki má­sik brigádban dolgozik — tavaly nyáron hatezer forin­tot vett fel, azt hiszem, jú­niusban. De ó a félpormen­tesen dolgozott, egyedül. — Mi az? — Normál teherkocsi, amelyre úgy kell fölburogat- ni a szemetet. Ezt általában két ember végzi, egyik viszi az edényt, a másik fönn áll a padlón és üríti, de nem volt társa és egyedül vállal­ta. De hát ezt senki nem csinálja utána. Roppant ma­kacs, szívós ember. Úgy dol­gozik mint a gép. Én dolgoz­tam vele egy ideig, reggel induláskor azt mondta: „Most vegyétek meg az en­nivalót meg a cigarettát, mert idő nem lesz erre, haj­tani kell.” — Egyébként hol étkez­nek? — Útközben, a szeméttele­pig, a kocsin. —- Melyik kerület okoz több gondot? — Nincs különbség. A baj az, hogy most is, hogy a nagy hó leesett, a járdáról lekotorják a havat a szemét- tároló helyre, és onnét kell a hókupacokon átemelnünk a nehéz edényeket. Meszesen is a házmesternek mondtuk: ne szúrjon ki velünk, leg­alább egy utat vágjon az edényekig. Azt mondta. „Csak nem képzelik, hogy a szemeteseknek én hányom el a havat!” Pedig hét méter­nél nagyobb távon már nem vagyunk kötelesek az edé­nyeket elhordani. Svábbálok sorozata Az idei sváb bál szezont január 9-én, a babarci bál nyitotta meg. A sort aztán 16-án és 23-án Pécs folytat­ta, majd még egy pécsi, két mohácsi, egy bolyi, mecsek­Az egész műszak merő rohanás — Gyakran hallanak ilyen megalázó megjegyzéseket? Ifj. Kovács Ferenc brigád­vezető — aki mellesleg az Építőipar Kiváló Dolgozója kitüntetés tulajdonosa is — válaszol: — Megszoktuk. Aki ezt a munkát szégyelli, az ne vál­lalja. Más kérdés, hogy né­mely házmester, vagy mond­juk néhány autós miket vág a fejünkhöz. Szomorú, de rájuk nézve. A vállalat igazgatója, Gyi- mesi László és Pfeffer Ele­mér főmérnök mondja, hogy a „Bobr” nevű, kontineres szemétszállítás bevezetése so­kat „finomít” majd a dolgo­zók egyáltalán nem irigylés­re méltó munkáján. Köny- nyebb lesz, mert a „Bobr” kontiner — amelyből már jó néhány látható kint Űjme- csekalján — tíz KUKA- edényre való hulladékot ké­pes felgyűjteni és ürítésnél sem kell emelgetni, mert ke­rekeken mozgatható. S ha már itt tartunk^ megemlítik, hogy a tervezők többféle va­riációt dolgoznak ki a sze­métgyűjtő-edények rejtésére. Egyik ezek közül: élősövény. A hulladékeltakarítás költ­ségei évről évre emelkednek. Ez viszont nemcsak Pécs gondja. Érdekes módon ez a csomagolás-technika fejlődé­sével jelentkezett. A fajsúly csökkent, a mennyiség emel­kedik, a rengeteg műanyag­göngyöleg miatt. A másik, ami előidézi: szaporodnak a távfűtéses, illetve gáz- és olajfűtéses lakások és a ház­tartási hulladékot eltüzelni nem lehet, de még egy pa­pírdarabot sem. A jövőben — talán tíz-tizenkét éven belül kell megoldani majd a hulladék korszerűbb eltünte­tését is. mert a jelenlegi szeméttelepek befogadóké­pessége is véges. Rab Ferenc nádasdi és stb. fogják zárni a szezont. A Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége, mint minden évben, az idén is három sváb bált szervezett Pécsett. Az Olimpia étterem egy-egy alkalommal 600 sze­mélyt fogad be, de mindhá­rom bálra már jóval az első előtt elkeltek a belépőjegyek. Megmaradt azonban a sok száz érdeklődő, akik csupán azzal nyugtatják magukat: talán jövőre! Valóban min­den évben szűknek és ke­vésnek bizonyulnak az olim­piai sváb bálok, amit legin­kább azzal indokolhatunk, hogy nincs egyetlen, esetleg ezres tömeget is befogadó, nagyobb rendezvények lebo­nyolítására alkalmas épít­ményünk. Az idei sváb bálokon a hásságyi és hetvehelyi fúvós- zenekarok, valamint a me- cseknádasdi srammlizenekar szórakoztatta illetve szóra­koztatja a vendégeket, s mondhatni, a legnagyobb közmegelégedesre, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy a vidám tömeg hajnali 6 órakor, a záráskor is nagy nehezen mozdul. Az évenként újra meg újra megrendezésre kerülő far­sangi sváb bálok talán már több is, mint csupán hagyo­mány. Ezek a karneválok a t hazai németség, a „svábság” I életében, szükséglet is. És ! nem is csak nekik, mert ren- ; geteg fúvószenét kedvelő Iá- 1 fogatja előszeretettel' ezeket : a bálokat, s úgy reggel felé — a zenét kivéve — már nincs is sváb bál jellegük ezen rendezvényeknek, mert : a tennék sarkaiból a német dalok mellett egyre inkább magyamóta csoportok hallat­ják hangjukat, És pont ez az, ami a sváb bálok dicséretére válik, mindenki kötetlenül jól érzi magát. Ez így szép és jó. de ma­guknak a sváb báloknak mégiscsak meg kell adni a sváb bál jelleget, a nemzeti­ségi hagyományápoló jelle­get. Meg kellene adni ezt rö­vid műsorral, népviseletbe öltözött párok fölvonultatá- sával, mert viseletben tpár alig jön valaki st,b„ vágy meg kellett volna hagyni a nemzetiségi jelleget legalább azzal, hogy a népviseletbe öltözött gyárvárosi úttörő­zenekar felvonulása nyissa, meg a bálokat. Ezt a szín­foltot sokan és szerintem jo­gosan hiányolták. K. L. 8. osztályos fiú tanulók! JELENTKEZZETEK A SELLYE! MEZÖGAZDASÄG! SZAKMUNKÁSKÉPZŐ INTÉZETBE növénytermesztő-gépész szakmunkástanulónak A képzési idő három év. A képzési idő alatt tanulóotthoni elhelyezést biztosítunk teljes ellátással. A tanulmányi eredményektől füg­gően 130,— Ft-tól 600,— Ft-ig terjedő ösztön­díja’ ad intézetünk. A kitöltött jelentkezési lapot az általános iskola igaz­gatójának kel! leadni. Az általános iskolák rendelkez nek intézetünk részletes tájékoztatójával, MEZÖGAZDASÄG! SZAKMUNKÁSKÉPZŐ INTÉZET, SELLYE, TELEFON: 104, SZEMETESEK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents