Dunántúli Napló, 1971. január (28. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-24 / 20. szám

4 DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1971. január 24. Mi legyen a kolóniákkal? Elhanyagolt átlapolok — Ötezer ember sorsáról van szó Mi legyen a bányászkoló­niákkal? Mi legyen azzal az 1500 sivár kilónialakással, amelyet vagy száz éve épí­tettek Pécsbányán, Szabolcs- bányatelepen és Vasason? Mi legyen avval a mintegy öt­venöt és fél ezer emberrel, akik ezekben a lakásokban élnek? E kérdésekkel találkozunk, amikor a bányatelepeken barangoltunk, e kérdésekre kell világos és egyértelmű választ adni. Nyomasztó örökség Nyomasztó örökségről van szó, amelyet a mecseki bá­nyavidék egykori mindenha­tó ura, a DGT hagyott ránk. Abban az időben, amikor e házakat építették, a hivata­los körök semmibe vették a munkásokat. Az általuk fel­épített lakás — vagy inkább odú — csak arra volt jó, hogy a bányász és családja valahol meghúzhassa magát az időjárás viszontagsága elől. A DGT által épített laká­sok átlagos nagysága: egy szoba-konyha. Fürdőszoba és vízvezeték nem volt, az em­berek a 100—150 méterre el­helyezett közkutakból hord­ták a vizet. Minden kolónia- ház-sorhoz egy sor fáskamra tartozott. Itt tartották a tü­zelőt, a limlomot és a fás- kamra-sorban helyezték el a közös, ürgödrös vécéket is. A legtöbb fásksamra-sor — s vele együtt a vécé — alig öt-hat méterre épült a koló­niaházaktól. Sok az olyan árnyékszék, amelyet öt-hat család használt. S bár az elmúlt száz év — különösen a felszabadulás óta eltelt huszonöt esztendő — óta sok minden történt, nem állíthatjuk, hogy a ko­lóniákon uralkodó lakás- . és településviszonyok, gyökere­sen megváltoztak. Pécsbányán, illetve a Pécs- bányához tartozó völgyekben — ahol a PIK 560 lakást ke­zel — az otthonok többségé­ben már vízvezeték van, Szabolcs-bányatelep 480 la­kásának többségében viszont még nincs, ott a lakosság zö­me még ma is közkutakra jár. Sajnos, elég gyakori a vízhiány. Ilyenkor Borka Vince rendőrszázados, a ta­nácstagjuk a Köztisztasági Vállalathoz szokott fordulni öntözőautóért. Ha a Köztisz- ■ tasági Vállalat nem tudott autót adni, akkor a Hősök tere környékén élő szabol­csiak a Kénesi útra, tehát a mintegy másfél kilométerre lévő pécsbányai vezetékhez mentek vödörrel vízért. Nem állíthatjuk, hogy gyakori ez, de 1970-ben többször előfor­dult. A falvak is megelőzhetik Az útviszonyokkal sem le­hetünk elégedettek, noha milliókat költöttek fejlesztés­re az elmúlt években. Az utóbbi esztendőkben épült meg a higanygőzlámpás vilá­gítással ellátott somogyi, pécsszabolcsi falusi aszfalt­út. a pécsbányai út stb. Egy ! seregnyi olyan utcanevet tudnánk felsorolni még, ame­lyet aszfalt vagy makadám- burkolattal láttak el. A bá- : nyászkolóniák utcáinak vagy fele azonban még nem ka­pott semmilyen burkolatot. A DGT egvébként nagyon közel é' ‘ ette egymáshoz a koioma-házso oka! Vasason és Szabolcs-bányatelepen. A házsorok közötti járótér szé­lessége még a minimális .7 métert sem (éri el. Arra te­hát, hogy já '••m-zze­nek ki az i .■) kán. nincs hely, hiszen az égé „úttest” alig szélesebb a szo­kásos járdáknál. Mindez an ­nyit jelent, hogy ahol út nincs, ott járda sincs, követ­kezésképpen a kolóniák la­kóinak vagy fele még mo is csak sáros lábbal tud „k- evickélni” a legközeleb aszfaltútig. Más szavakká . még annyi előnyt sem élve? - nek e vonatkozásban, mint I a falusiak, hiszen olyan fa­lu, ahol nem építettek jár­dát — nincs. Változtatni és dönteni A kereskedelmet meg ven­déglátóipari hálózatot tekint­ve is meglehetősen ellent­mondásos kép fogad. A kö­zelmúltban avattak például egy utramodern, csupa üveg ABC-áruházat a vasai koló­nia szomszédságában. Kor­szerű a Hősök tere szom­szédságában elhelyezkedő zöldségbolt is. A mellette lé­vő önkiszolgálóbolt viszont rendkívül kicsiny és zsúfolt. A legtöbb kolónialakás egyébként már nem olyan, mint a DGT idejében volt. Vasason például — ahol a lakások többségét megvásá­rolták a bányászok — ve­randát, konyhát „ragaszta­nak” a régi házakhoz, vagy alagsori helyiségeket képez­nek ki. ‘Az utóbbit azonban csak kevés — az ún. sarkos — házakban lehet megtenni. Pécsbányán nincsenek ilyen nagyarányú átalakítások, bár ott is toldoztak-foldoztak. Még máig is tisztázatlan, mi lesz a szabolcs-bányatelepi és pécsbányatelepi kolónia- házakkal: eladják-e őket,, vagy sem, pontosabban sza­bad-e éladni őket, vagy sem. Még az' utóbbi’ is kérdéses, hiszen — mint mondottuk —, vagy százéves házakról van szó, egy - seregnyi ház­ban repedeznek a falak, sőt — Pécsbányán — vannak még vályogfalú kolóniaházak is. Mint tudjuk, Pécs tele van gyötrelmes szanálási gondok­kal, következésképpen -fele-- lőtlenség volna azt - állítani, hogy belátható időn belül-, le lehet „bontani .a kolóniaháza-, kát. Nem. erre ‘ még ‘ nincs mód. ’ Miközben azonban el- • viselhetőbbé, emberibbé téSz-' szük ott az 'életet — tehát utat építünk, bevezetjük e házakba a- vizet -stb. -fel­tétlenül el kell dönteni, hogy mi történjék később e két kolóniával. Elöregedés Bár —• mint mondottuk — úgyszólván minden kolónia­lakást toldoztak-foldoztak,. vagy többé-kevésbé átalakí­tottak már, a többség még ma sem kétszobás, a na­gyobb részükben most sincs fürdőszoba. ' Ahogy . az .. idő halad, .egyre kopottabbá vál­nak e házak, égyre nágyobb az ellentét az itteni lakások meg a városban épült pom­pás, távfűtéses lakások kö­zött. Ezért a középkorúaknái fiatalabb nemzedék már évek óta menekül a kolóniákról, sőt újabban már több idő­sebb is az elköltözés gondo­latával foglalkozik. Mivel egyre nagyobb az öregek részaránya, megköve- sednek, megcsontosodnak a szokások, s nem egy kolónia­utcában olyan érzése támad az embernek, mintha meg­állt volna az idő. Sok utcá­ban még most is olyan ház- és fáskamra-sorok fogadják az embert, mint azelőtt. Sok helyen még ma is hat csa- I Iád használ egy ürgödrös vé- | cét, s — Vasason például — sok ilyen árnyékszék alig öt 1 méterre van a lakásoktól. 1 Bár a házak mögött kert van, ! következésképp mód nyílna arra. hogy növeljék a távol­ságot, a kérdés eldöntésénél a legszélesebb demokratiz­mus uralkodik. Ha öt család a változtatás mellett szavaz, egy pedig nem, akkor min­den marad a régiben. A leg­több helyen egyébként ilye­nek a szavazati arányok. Kérdéses, hogy szabad-e sza- vazásos alapon dönteni az ilyen, témáról, hiszen, a mai helyzet közegészségügyi szem­pontból — tarthatatlan. Itt említjük még, hogy a korántsem csekély gondokat még a Talajerőgazdálkodási Vállalat is súlyosbítja avval, hogy egy-egy házról „időn­ként” megfeledkezik. Most is van egy olyan kolóniaház Vasason, melynek hat csa­ládja hetek óta az erdőbe kénytelen kimenni. Megalá­zónak, tűrhetetlennek tartjuk a jelenlegi helyzetét. Őszinte önvizsgálatot! Nem elégedhetünk meg avval, hogy á felszabadulás óta vagy harmincezer bá­nyászt, illetve bányász hoz­zátartozót költöztettünk- az Urányáros, ÍJjmeszes, a. Sür­geti városrész, a Kodály Zol­tán utca, a Petőfi utca új lakásaiba. Pedig ez a har­mincezer vagy hatszor any- nyi, mint ahány ember ab­ban. a három kolóniában él, g. arrii a mi lakásaink meg a DGT-lakások nagyságát, felszereltségét, minőségét il­leti, a kettőt még csak nem • is lehet összehasonlítani. ■A jövőben még több új Vá­rosrészt kell építenünk, a többi között azért' is, mert — a távlatokat tekintve — semmiféle toldozás-foldozás nem segíthet a mai kolóniá­kon. De amíg az megtörté­nik,- amíg elérjük azt az időt, többet kell törődni avval az ötezer — öt és fél ezer em­berrel is, aki a jelenlegi ko­lóniákon él. Magyar László Szerda MINDEN HÉTFŐN MINDENKI JÓL JÁR MINDEN Csiitertttk ( :ehi ÍRl IM J IRl JHl ÍZ BAH aiden hétfőn más-más :ikk, amire Önnek éppen szüksége van, 20%-kal ol­csóbb, mint máskor. Ezzel a kellemes meglepe­téssel szolgál önnek min­den hétfőn minden CENTRUM ÁRUHÁZ Magyar klasszikusok nyolc forintért Évenként negyvenmillió forinttal no a könyvforgalom Elutazott a szovjet kereskedelmi küldöttség Elutazott tegnap délután i Baranyából Sz. M. Szemi- csev kereskedelmi miniszter- ! helyettes vezette szovjet külf I döttség és a társaságukban lévő magyar kereskedelmi szakemberek — élükön Szur- ! di István belkereskedelmi j miniszterrel. j Az elutazást megelőzően a vendégek Harkányban meg­tekintették az üdülőtelep im- j pozáns létesítményét, a Nap- j sugár Szállót. Délben a sik- ! lósi várral ismerkedtek, j majd rövid hangversenyen ! vettek részt. A Vár Étterem- j ben tálalt ebéd után a helyi filmszínházban Baranyáról j szóló kisfilmeket tekintettek I meg. A delegáció a pécsi főpá­lyaudvaron vett búcsút a I vendéglátóktól. Hosszú idő gyakorlatában sem jegyzett fel a krónikás olyan iszonyú eseményt, mint ez, amely tegnap délelőtt történt a 6-os főközlekedési út kővágószőlősi szakaszán, a benzintöltő állomás előtt. A baleset színhelyén mun­katársunkat ez a kép fogad­ta: a benzintöltő állomáshoz befordulni akaró hatalmas teherautó hűtőjébe, illetve a hűtő alá valósággal belefú­ródott a kis személykocsi. Az 500-as Steyr Puch-ot a ki­hívott tűzoltósági daru húz­ta ki és csak ezek után ke­rülhetett sor a karambol pillanatában szörnyethalt négy utas kiemelésére. Örák munkájába került, míg a holttesteket a zárt, halott- szállító kocsikba rakhatták, s azok elindulhattak szomorú lerhükkeL A nagy apparátussal ki­szálló közlekedési rendőrség nyomban megkezdte a vizs­gálatot és a nyomozó ható­ságok még ott a helyszínen letartóztatták a teherautó so­főrjét. . Tegnap délben tájékoztatta a sajtó és a rádió munka­társait Kovács Jenő rendőr alezredes, a karambol rész­leteiről, a vizsgálat addigi megállapításairól, eredmé­nyeiről. A kapott információ sze­rint Horváth Ferenc, 1940- beli, szentlőrinc-tarcsapusztai lakos, a Szentlőrinci Tangaz­daság tehergépkocsijával Pécs irányába haladt A ben­zintöltő állomásnál kellő kö­rültekintés nélkül balra ka­nyarodott, s eközben ütkö­zött össze a vele szemben, tehát Pécs felől Szenllőrinc — Korai tavasz a Mecse­ken. Pécs az ország legme­legebb pontja — újságolták örönune) tegnap délben a misinatetői Meteorológiai Állomáson. A Misinán 10.2 fokot mértek, a .városban is 9—10 fokot mutatott a hő­mérő. A negyedik ötéves tervben — a számítások szerint — évenként átlagosan 40 millió forinttal növekszik a könyv­forgalom, s így a tervidőszak végén 1,2 milliárd forintért vásárolunk olvasnivalót. Jog­gal tervezhetik ezt a Műve­lődésügyi Minisztériumban, mert amint dr. Marczali László, a Kiadói Főigazgató­ság vezetője elmondotta, két évtized óta tartó állandó for­galomnövekedés után 1970- ben újabb rekord született a könyvterjesztésben: a be­vétel 1 milliárd 20 millió fo­rintra alakult. — Változóban van és a következő években mégin- kább módosul a könyvki­irányába szabályosan haladó személyautóval tegnap dél­előtt 10 óra 20 perckor. A személyautót Baranyai József budapesti 30 éves műszaki ügyintéző vezette. Utasai Takács Ferenc 31 éves budapesti mérnök, Ta­kács Ferencné 26 éves bu­dapesti gépírónő és Fülöp Mária, 31 éves budapesti ve­zető-adminisztrátor voltak. A halált okozó gondatlan veszélyeztetés címén előzetes letartóztatásba helyezett Hor­váth Ferenc ügyében folvik a vizsgálat. (sz.) Csaknem 30 évvel ezelőtt, I 1942 telén, valahol a nagy j Brjanszki-erdőben született az a barátság egy fiatal komlói bányász — akkor ép­pen szökött munkaszolgála­tos — és egy nehéz harcok­ban már kommunistává érett magyar textilmémök — po­litikai emigráns — között, amelynek emléke szombaton kedves vendéggel örvendez­tette meg az Aknamélyitő Körzet komlói üzemének szocialista brigádórtekezle- tét. Az egykori bányász Csiz- mazia Gyula volt — ma már csak hősi emlékét tisztelliet- jük —, a mérnök pedig a mostani vendég, Földes Pál, munkásmozgalmunk nagy egyéniségeinek egyike. Hogy személyében kit tiszteljünk jobban, a Tanácsköztársaság egyik aktív szereplőjét, a 20- as, 30-as évek politikai emigrációjának és hazai il­legális kommunista mozgal­mának tagját, a Horthy- . rendszer börtöneinek fog­lyát, avagy a második vi­adás műfaji összetétele: a régi értelemben vett szépiro­dalom mellé felzárkózik az úgynevezett tényirodalom, a dokumentum-műfaj, az élet­rajzi jellegű politikai iroda­lom és mind nagyobb' tért hódítanak maguknak az is­meretterjesztő kiadványok. Világjelenség, hogy ilyen irá­nyokba tolódik eL az olvasók érdeklődése a cselekményes széppróza és a költészet fe­lől. Az íráskultúra külföldi terméséből történő váloga­táskor is szem előtt tartják ezt a kiadók. Lényeges szem­pont továbbá az is, hogy a társadalom- és természettu­dományi művek magyar nyelvű tolmácsolása több­nyire kritikai kiadásokban történjék, tehát a tájékozó­dáson túl segítsenek is el­igazodni az olvasóknak az új ismeretanyagban, adjanak összehasonlítási lehetőséget. — A várható könyvtermés formálásakor szocialista iro­dalmunk mai képviselőinek nyit leginkább zöld utat, azoknak a könyveknek bizto­sítunk elsőbbséget, amelyek életünkről, mindennapi dol­gainkról szólnak. Sürgős -teendője a könyvkiadásnak, hogy biztosítsa a magyar klasszikusok müveinek bő választékát, állandó jelenlé­tét a boltokban. Méghozzá olyan áron, hogy nemzeti kultúránknak írásos értékei valóban közkinccsé lehesse­nek. A jövőben gondoskodnak a készletek folytonos feltöl­téséről. Hogy mindig legye­nek diák-pénztárcához sza­bott klasszikus könyvek, az idén az ünnepi könyvhéten megindítják a magyar klasz- szikusok sorozatát, műven­ként 8 forintért — Ami a könyvek árát illeti — akár az önköltség­hez, akár külföldi árakhoz mérjük — igen alacsonyak. Az élő magyar irodalom ívenkénti ára — tíz—har­minc ív egy könyv — mind­össze 70 fillér. A tanköny­veknek meg jóformán szim­bolikus az áruk. A külföld­ről behozott idegen nyelvű könyvek a viszonylag legdrá­gábbak. A könyvkiadást az állam magasan dotálja. Gond van viszont a nyom­dai vonalon, kevés a könyv­készítésre rendelkezésre álló kapacitás. 1970-ben például kapacitás híján meghiúsult mintegy 160 mű megjele­Lágháború alatt a Szovjet­unióban szerveződött ma­gyar partizánadakulatok bá­tor harcosát, a felszabadulás utáni gazdasági és tudomá­nyos élet Kossuth-díjjal ki­tüntetett munkását, netán a diplomát, vagy az írót, ezt nehéz lenne eldönteni. De nincs is erre szükség — ez így együtt Földes Pál. Re­gényes életútjának ezernyi tapasztalata olyan meggyőző hatással sugárzik egyénisé­géből, hogy akikkel csak ta­lálkozott a bányászvárosban, szívükbe fogadták A 71 éves veterán az ak­namélyítők brigádértekezle­tén arról is beszélt,' hogy ta­nulni, tapasztalni jött a bá­nyászok közé, s meghallgat­va eredményeiket, gondjai­kat, váltig bizonygatta, hogy érdemes volt vállalkoznia erre az útra. Ezzel az érzés­sel búcsúztak tőle az érte­kezlet résztvevői is, akikegy igaz kommunista lelkesítő példáját kapták és szeretet­tel várják máskor is. Gépkocsikarambol a 6-os úton IS égy halott A teherautó solőrjét letartóztatták nése. Vendégünk volt Földes Pál a komlói aknamélyítők között l

Next

/
Thumbnails
Contents